Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Izsák-Székely Lóránt
6 tétel
2004. január 22.
Megélénkült az ifjúsági tevékenység a csíki községekben. Csíkkarcfalván teleházat avattak, ifjúsági fórum, közgyűlés is volt, és megalakult egy új ifjúsági szervezet. Január 17-én a Csorgó Fiatalok Szervezete felavatta azt a csíkkarcfalvi teleházat, amelyet az ifjúsági szervezet önerőből és partnerei segítségével hozott létre. A fiatalok szeretnék, hogy a teleház legyen igazi értelemben vett közösségi ház. Csíkszentkirályon szintén az elmúlt hét végén tartottak ifjúsági fórumot a Csíkszentkirályi Ifjúsági Egyesület szervezésében. Várható, hogy a szervezet a közeljövőben székházhoz jut. Január 17-én tartotta éves közgyűlését a Szentmihály Ajnád Vacsárcsi Ifjúsági Szervezet (SZAVISZ). A tisztújítás eredményeként Izsák Lórántot újraválasztották elnöki tisztségébe, ugyanakkor legfontosabb tevékenységnek a szervezet székhelyének javítását és a teleház létrehozását jelölték meg. /Teleházavató, ifjúsági fórum és közgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 22./
2016. április 14.
Kósa Péter: Elvesztettem bizalmamat az RMDSZ-ben
Sokadszorra vesztettem el a bizalmamat az RMDSZ-ben, és ez többet már nem történhet meg – jelentette ki Kósa Péter, Csíkszentmihály RMDSZ-es polgármestere, aki egy – nemrég több sajtóorgánumban közzétett – felmérés apropóján kereste meg lapunkat, és nyilatkozatában néhány, a Szövetség tevékenységével kapcsolatos kifogását is elmondta. Az elöljáró úgy érzi, az érdekvédelmi szervezet az elmúlt nyolc évben többször cserbenhagyta.
A felmérés
Én, Kósa Péter, az RMDSZ színeiben nem tettem le a jelölésemet március 15-én 15 óráig. Ez azt jelentette, hogy nem indultam az RMDSZ színeiben polgármesterjelöltként – nyomatékosította a csíkszentmihályi községvezető.
Magyarázott is: ezek szerint április 8-án, pénteken Felhívás című szórólapokat dobtak a postaládákba a község három településén, Csíkszentmihályon, Ajnádon és Vacsárcsiban. A Felhívás egyik kérdése úgy hangzott, hogy kit kívánna polgármesternek, a másik, hogy kit támogatna községi tanácsosként a falu lakossága? A tanácsosoknál neveket is felsoroltak, a polgármesterre vonatkozó kérdésnél név nem szerepelt. Kósa szerint vasárnap, április 10-én a kérdezőbiztosok által hozott íveken már nevek is voltak a lap mindkét oldalán. Az egyiken az volt a kérdés, hogy ha „Az alábbi két személy indulna a községben polgármesteri tisztségért, kire szavazna?” és válaszként Izsák- Székely Lóránt, illetve az ő neve szerepelt, a másik oldalon azt jelölhették meg a lakosok, hogy „Ki lenne a legalkalmasabb a polgármesteri tisztségre?”, és ott André Mihály, Izsák-Székely Lóránt, valamint az ő, a Kósa Péter neve volt feltüntetve.
– Tudva azt, hogy ezt a felmérést – vagy előválasztást? – az RMDSZ Csík Területi Szervezete szervezte községünkben, kérdésem, hogy miért használták az én nevemet az előválasztáson, hiszen én nem tettem le a jelölésemet az RMDSZ színeiben, és nem is tudtam, hogy felmérésre kerül sor, ahol az én nevem is szerepelni fog? A kérésem, hogy az RMDSZ ne az egyéni érdekeit nézze, ne azt, hogy ki milyen széket foglal el a községben, függetlenül még attól is, hogy itt lakik-e Csíkszentmihály községben, vagy csak ide szól a személyazonosságija! Az én választásommal pedig várják meg június 5-ét, mert még nem tettem le a dossziémat, és ha leteszem is, függetlenként fogom megtenni. Nem értem, miért használták fel a nevemet, miért mért fel engem az RMDSZ? Úgy tűnik, ezt a csatát most megnyerték, de a háborúnak még nincs vége… – adott hangot elégedetlenségének a polgármester.
Az RMDSZ
Kósa Péter arra is kitért, hogy miért ábrándult ki az RMDSZ-ből az évek folyamán, miután három mandátumban tevékenykedett RMDSZ-es elöljáróként, és miért nem jelöltette magát idén a szövetség színeiben. – Mert harmadjára is elveszítettem a bizalmamat az RMDSZ-ben, és ez többet már nem történhet meg – jelentette ki. – 2008 januárjában, amikor egy lóvészi tanácsos, Bucur Alexandru támadt meg egy hatpontos vádirattal, és 2008. február 12-én egy rendkívüli tanácsülésen távollétemben leváltottak, az RMDSZ egy lépést sem tett mellettem, az igazamat végül a bíróságon tisztáztam. Másodszor: a 2010-ben elkezdődött és 2011-ben kirobbant Borboly-ügy egyik témája az Ajnád– Lóvész közötti 124-es megyei út aszfaltozása. Sajnos az RMDSZ ez esetben sem tett semmit mellettem mint RMDSZ-es polgármester mellett, de hogyan is tehetett volna, hiszen a Csík Területi RMDSZ-t éppen azok jelentik, akik ebbe a perbe engem ártatlanul belehúztak? Én az ártatlanságomat minél hamarább szeretném a bíróságon bizonyítani, ha folyna a per, és nemcsak halasztgatnák, mint mostanig – jelentette ki az elöljáró.
Jelöltállítási procedúra
Harmadik indoknak a polgármester a székely zászló ügyét hozta fel, pontosítva, hogy ez az eset már a jelölések letételének időpontja után történt. Hogy mégis miért nem nyújtotta be jelölését az RMDSZ-hez március 15-ig – mely határidőt egyébként számos helyi szervezet nem tartott be? – A határidő betartása Csíkszentmihályon annál is inkább nehéz lett volna, mert március 4-én mondott le tisztségéről Fodor Zoltán, a helyi szervezet elnöke, így most sincs helyi RMDSZ-elnökünk, és amúgy is akadozott a működés. Én írásban kérdeztem meg a területi szervezetet, hogy támogatják-e a jelölésemet? Válaszként tájékoztattak, hogy megméretkezhetek a tisztségért, amennyiben rendezem vállalt pénzügyi kötelezettségeimet – valóban el vagyok maradva a befizetésekkel a per miatt, de törlesztettem volna – és hogy „amennyiben a jelöltek konszenzusos alapon döntenek a jelöltlistáról, a TÁT elfogadja döntésüket”, de ez a módszer számomra azt jelentette, hogy odateszik, akit akarnak. Ugyanakkor a válaszban nem szerepelt, hogy mi lesz, ha a jelöltek nem jutnak konszenzusra? Ha mégis jelöltettem volna magam, egy nyilatkozatot kellett volna aláírnom, hogy ha alulmaradok a jelölési folyamat során, úgy nem indulok sem függetlenként, sem más párt színeiben, és ilyen nyilatkozatot nem akartam aláírni.
Székely zászlóval – egyedül
Kósa Péter egy 2016. március 14-én keltezett átiratot is mutatott, amelyet Hargita megye prefektusa – valószínűleg – minden polgármesternek elküldött, és felszólította őket, hogy „a más állam és más entitások” – a román nyelvű szövegben: „(steagurile) altor state sau altor entități” – a törvény értelmében a polgármesteri hivatal homlokzatáról, a protokollteremből és más helyiségekből el kell távolítani. – Én, mint RMDSZ-színekben választott polgármester, tanácsot kértem a feletteseimtől, hogy mit lépjek a prefektus által aláírt átiratra? Ugyanis abban az is szerepel, hogy ha a felszólításnak március 16-ig nem teszek eleget, a személyemre kiszabható büntetés 2500 lejtől 5000 lejig terjed. Erre március 25-én a következő választ kaptam: „Szervezetünk álláspontja az, hogyha Ön meg van győződve arról, hogy a székely zászló kifüggesztésével törvénytelenül járt el, vegye le azt a polgármesteri hivatal homlokzatáról. Ha azonban úgy véli, hogy semmiféle törvényt nem sértett a kifüggesztéssel, harcoljon az igazságért, a közösség igazáért a jog törvényes eszközeivel. Mindez elsősorban az Ön határozott döntésén múlik.” Aláírta Borboly Csaba területi elnök. Én úgy éreztem, hogy a labdát visszadobták az én ölömbe: tegyek, amit akarok. Ismerjük a madarasi polgármester helyzetét, tudjuk, hogy milyen nagy összegű büntetést kapott. Sorra jön mindegyik polgármester, akár zászlóüggyel, akár a Községháza felirattal. Miért vagyunk magunkra hagyva? Miért nem fognak össze minket a vezetőink, hogy közösen indítsunk bírósági eljárást a támadások ellen, hiszen külön-külön könnyebben szét tudnak verni, és könnyebben tudnak nyerni ilyen ügyekben? Hát legutoljára ezért ábrándultam ki az RMDSZ-ből. Ez már többször nem tud velem megtörténni.
hargitanepe.eu
2016. június 23.
Áradás és jégeső Csíkszéken
A hirtelen lehullott nagy mennyiségű eső miatt csütörtökön este több patak kilépett medréből Csíkban, elárasztva a települések utcáit, behatolva udvarokra és pincékbe.
Ez történt Csíkpálfalván, ahol a Nyír-patak áradt meg. Csíkszentmihályon a Rákos-patak áradása nyomán öntötte el a víz a közeli lakóházak udvarai, kertjeit, pincéit, a víz nagyobb volt, mint amit korábban, a május végi áradásoknál tapasztaltak – tudtuk meg Izsák Székely Lóránt polgármestertől.
A viharral jégeső is érkezett, ez a zöldségeskertekben, a szántóföldeken végzett jelentős pusztítást Csíkpálfalván, Szépvízen, Borzsovában, Delnén és Csíkszentmihályon, Csíksomlyót is érintve.
Kovács Attila
Székelyhon.ro
2017. február 23.
Eldugult átereszek, hordalékkal telt árkok miatt hömpölyög a víz az utakon, udvarokon
Az utóbbi napokban tapasztalt felmelegedés és hóolvadás több csíki településen is problémákat okozott: a víz befolyt az udvarokra, a pincékbe, sőt, helyenként a lakóházakba is.
Csíkszentléleken három szomszédos család is az áradás okozta gondokkal küszködik. György Mária, a károsult helyiek egyike elmondta, a szerdai olvadás következtében jelentős mennyiségű víz tódult az udvarukba, mivel a felfagyott sánc az eldugult hidak miatt nem tudta elvezetni azt. Arra is kitért, hogy esetükben a pince telt fel vízzel, a teljes kert víz alatt áll, sőt a kerítést is megrongálta az áradás.
A szomszédjuk udvarán patakban folyt a víz, meglátása szerint ott még a lakásba is beszivároghatott. A hölgy továbbá azt is elpanaszolta, hogy hiába fordultak a helyi, illetve megyei önkormányzathoz, mindenhol süket fülekre találtak.
Szentlélek Csíkszereda felőli bejárata közelében egy másik nő a tűzoltóság segítségét kérte, mert a domboldalról levonuló ár nem tudott átfolyni a kapubejáró előtti átereszen, így az udvarra és a garázsba ömlött a víz. A csíkszeredai tűzoltóság egy egységet küldött a helyszínre. A csapat sáncot ásott, amely ideig-óráig megoldja a helyzetet, a folyamatosan behordott törmelék azonban újra torlaszt okozhat.
Komoly problémát okozott a hömpölygő víz a mindszenti Templomtízesben is. A lakók – mivel elmondásuk szerint segítséget mástól nem remélhetnek – lapátot, ásót és csákányt ragadtak, hogy utat törjenek a víznek az elfagyott és -dugult átereszeknél.
A megyei úton lévő átfolyás előtt egy fényvisszaverő háromszöget tettek ki az útra, hogy lassításra kényszerítsék az autósokat, sok sofőr ugyanis „átvágtatott” járművével a szenny- és hólé keverékén, a víz pedig felfröccsent az út menti házak oldalára.
Azonban nem csak a gyorshajtó autósok jelentenek gondot – derült ki a helyszínen. A Templomtízesnél egy sáncba torkoll négy vízelvezető csatorna, majd magánterületeken tör utat magának a víz. Az út menti telek tulajdonosa felháborodva mesélte, saját területén kipucolta és -szélesítette az árkot, hogy a víz le tudjon vonulni, szomszédja azonban nem, sőt azt sem engedi, hogy sáncszélesítés miatt bárki is területére lépjen. A víz így jelentős méretű területeket árasztott el.
A helyi és megyei önkormányzat képviselői elmondásuk szerint próbálnak segítséget nyújtani. Keresztes Balázs, Szentlélek polgármestere megkeresésünkre azt mondta, a polgármesteri hivatal munkatársai szerdán is segítettek, illetve csütörtökön is az áradás helyszínén dolgozott két személy egy munkagéppel.
„A híd alja elfagyott, ezen dolgoznak az emberek. Mi küldtünk oda embereket és gépet is, de olyan sok víz folyik, hogy a sánc sem tudja elvinni, a híd pedig elfagyott, így ott sem tud átfolyni. Egyméteres átmérőjű betongyűrűk vannak, amelyek teljesen befagytak, egy csepp vizet sem engednek át. Ezeket kivenni sem lehet, mert nagyon közel vannak az aszfalthoz. Így vagy ezt kellene feltörni, vagy a hidat kellene összetörni, de azt sem lehet, mert a helybéliek építették” – magyarázta a polgármester.
A Hargita megyei önkormányzat útügyi diszpécserszolgálatának tájékoztatása szerint ez a probléma nem tartozik a hatáskörükbe, ennek ellenére megpróbálnak segíteni. Amint Zólya Zsombor diszpécser közölte, az a gond, hogy olvad a hó, és mivel a kapubejáratok fel vannak fagyva, vagy el vannak dugulva, mivel nem takarították ki a lakosok, így a víz nem tud átfolyni rajtuk. „Kifolyik az útra, az úton átfolyik, és ahol helyet kap magának, befolyik az udvarra és a pincébe. Van egy utcakijárat a rendőrség közelében, amit fel kell számolni, át kell ásni, hogy a víz tudjon elfolyni. Egy kollégám ott volt a helyszínen egy munkagéppel, és mese nincs, ásni kell ahhoz, hogy a víz tudjon tovább folyni” – hangsúlyozta Zólya.
Ahol a falak is repedeznek
A csatószegi Endes Erzsébet elkeseredetten jelezte szerkesztőségünknek, hogy a hóolvadás következtében összegyűlt víz befolyt az udvarára, illetve a házba is: már a falak is repedeznek, a pince pedig tele van vízzel. Elmondása szerint többször is jelezték a problémát a helyi önkormányzatnak, azonban segítséget nem kaptak.
„Azt mondták, hogy tavaszig tartsunk ki. Tavaly is volt hasonló gondunk, és akkor sem voltak túl segítőkészek. Még a Hargita megyei önkormányzat elnökének, Borboly Csabának is írtam levelet, azonban ő sem válaszolt” – mondta a kétségbeesett nő.
Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere érdeklődésünkre elmondta, az érintett utcában már 30 évre tekint vissza ez a probléma, és körülbelül 15–20 családot érint. „Múlt ősszel keresett meg engem Endes Erzsébet csatószegi lakos, és több egyeztetés után november végén tartottunk egy utcagyűlést. Akkor az a döntés született, hogy december elején munkagépek segítségével kitakarítjuk a sáncokat, és a lakosok abban segítenek, hogy mindenki a saját kapuja előtt felveszi a hidat, és az általunk meghatározott mélységbe teszi vissza, hogy a víz tudjon szabadon elfolyni. Mi ezt a munkát el is végeztük. A jelenlegi probléma abból adódik, hogy az emberek a szennyvizet és minden egyebet kiengednek a sáncba. Erzsébet múlt pénteken is megkeresett, és elmondta, hogy a pincéje tele van vízzel. Mondtam neki, abban tudunk segíteni, hogy az önkéntes tűzoltókkal együttműködve kiszívassuk a vizet, azonban ezt nem igényelte, mivel elmondása szerint ez nem megoldás. Sajnos mindenki a tanácstól várja el, hogy a problémáit megoldja ebben a kérdésben. Az utcagyűlésen mindenki megígért mindent: én álltam a szavam, kitakarítottuk a sáncokat, de az emberek sajnos másképp álltak hozzá. Tavasszal, amikor elolvad a hó, ismét ki fogjuk ásni a sáncokat” – biztosított a polgármester.
Előkerültek a homokzsákok
Csíkszentmihályon 30 lakóház pincéje telt meg vízzel. Izsák-Székely Lóránt polgármester elmondta, az áradás főként a Gödrös utat, Csigafalvát, Tőkeszeget és Csoroszát érintette. „Ajnádon a felületesen elvégzett csatornahálózat-kiépítés okozott problémát, ugyanis egyik helyen befolyt a víz a szennyvízcsatornába, Alszegen pedig feltört. Az a baj, hogy az árkok le vannak fagyva, és mivel felmelegedett az idő, most a jég tetején folyik a víz, a sáncokban nem tud rendesen elfolyni. Homokzsákokat raktunk ki, és reményeink szerint pénteken az önkéntes tűzoltók kiszivattyúzzák a vizet a pincékből” – mondta a polgármester.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro
2017. február 24.
Több száz Hargita megyei gazdaságot elárasztott a víz
Az esőzések és a nagy mennyiségű hó hirtelen olvadása miatt csütörtökön több száz Hargita megyei gazdaságot elárasztott a víz, két iskolában pénteken szünetel az oktatás.
Az egyik legérintettebb község Gyergyószárhegy, ahol mintegy 800 háztartás udvaráról, pincéjéből és kútjából szivattyúzták ki a vizet – olvasható az Agerpres hírügynökség összefoglalójában. A község polgármestere, Danguly Ervin a hírügynökségnek elmondta, az önkéntes tűzoltók jelenleg is dolgoznak, munkájukat a ditrói és újfalusi önkéntesek segítik.
Szárhegyen a domboldalról lefolyó víz elöntötte az iskolák körüli területeket, az oktatási intézményekbe körülményes a bejutás, ezért úgy döntöttek, hogy pénteken nem lesz tanítás. „Értesítettük a tanfelügyelőséget is. Az igazgató asszonnyal úgy határoztunk, hogy a gyerekek ne menjenek iskolába, mert nagyon veszélyes, főleg a kisebb diákok számára” – nyilatkozta Danguly Ervin. A két iskolában mintegy 400 diák és óvodás tanul. Az elmaradt órákat a diákoknak később be kell pótolniuk – mondta Görbe Péter tanfelügyelő.
Gyergyóújfaluban is gondokat okozott az áradás. Egy patak kilépett medréből, és hat házat valamint száz pincét, illetve udvart öntött el – tudatta Egyed József polgármester. A községben mintegy harminc hidat tett tönkre az árvíz, a lakosok homokzsákokkal védik háztartásaikat. Az önkéntes tűzoltók jelenleg is szivattyúzzák a vizet az udvarokról.
Csíkszentmihályon a csütörtökön lezúduló víz harminc pincét árasztott el, és két kilométernyi megyei útszakaszt is elöntött – tájékoztatta a hírügynökséget Izsák-Székely Lóránt polgármester.
A Hargita Megyei Sürgősségi Felügyelőség (ISU) csapatai több településen is beavatkoztak az árvízvédelmi munkálatokba. Csíkszentléleken, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Szárhegyen, Maroshévízen és Csíkpálfalván is dolgoztak – tájékoztatott Alina Ciobotariu, az ISU Hargita megyei szóvivője.
A tűzoltók felhívják a lakosság figyelmét, takarítsák ki a sáncokat, hogy a lezúduló víznek semmi ne állhasson útjába.
Székelyhon.ro
2017. május 12.
Az iskola, amely minden rendszert túlélt – ünnepeltek Szépvízen
Hármas évfordulót ünnepeltek pénteken a szépvízi Nyirő József Általános Iskolánál: a településen az idén 165 éves oktatás évfordulóját, a 110 éve felépült iskolaépület, illetve azt, hogy tanintézet 25 éve vette fel a nagy székely író, Nyirő József nevét. A rangos eseményen kopjafát is állítottak.
Az ünnepséget az iskola udvarán tartották, ahol a köszöntőbeszédek sorát Kenéz Szilárda iskolaigazgató kezdte. Mint mondta, immáron 165. éve, hogy először becsengettek Szépvízen.
Ezt az iskolát az a közel négyezer gyerek teszi »alma materré«, akik itt végezték általános iskolai tanulmányaikat – fogalmazott.
Felszólalása után az ünnepségen rész vevő volt iskolaigazgatókat, tanárokat, neves életpályát bejárt volt tanulókat köszöntötte, majd átadta nekik az iskola először megszerkesztett évkönyvét. Péter Piroska volt igazgatóhelyettes, Izsák Zsékely Loránd csíkszentmihályi polgármester, Bogos Mária volt igazgató, Bíró Lujza nyugalmazott tanárnő, illetve az iskola névadója és szellemiségének táplálója, Pora Irma volt intézményvezető, illetve ifj. Miklós Géza, az iskola jelenleg is élő legrégebbi igazgatója is elismerésben és ajándékban részesült. Utóbbi azért ifjabbik, mivel annak idején neki az édesapja is iskolaigazgató volt – jegyezte meg Kenéz Szilárda.
Ezt követően Ferencz Tibor, Szépvíz polgármestere osztotta meg ünnepi gondolatait. „165 éve kezdődött az oktatás, 110 éve, hogy felépült a ma is impozáns iskolaépület, 25 éve pedig, hogy az iskola felvette a nagy Székely író Nyirő József nevét.
Elmondhatjuk, hogy Szépvízen régebbi az oktatás, mint maga az állam, amit szolgál. Hány rendszert és kort élt meg, illetve élt túl az iskolánk? A válasz az, hogy mindeniket túlélte. Ez nagyban köszönhető az elszán hitvallású pedagógusoknak, akik a közösséget szolgálták – emelte ki a községvezető.
Az elöljáró beszéde után a hármas évforduló alkalmából készített kopjafát avatták fel az udvaron. Az emlékművet és alkotóját Bogos Károlyt, Imets László, a tanintézet rajztanára méltatta.
A szellemi erőt és a példaképekre való emlékezést szolgálja a felállított kopjafa – intézte szavait az egybegyűltekhez.
A beszédek sorát Erős Piroska tanfelügyelő folytatta, illetve ifj. Miklós Géza volt iskolaigazgató zárta. A jelenlévők ezután az iskola tanulóinak zenés, táncos műsorát tekinthették meg, végezetül pedig az egybegyűltek koszorúkat helyeztek el az iskola névadójának emlékplakettjénél.
Molnár Rajmond / Székelyhon.ro