Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyílt levelet intézett Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez. Érthetetlennek tartja, hogy Markó elzárkózik kezdeményezésüktől, holott ők az együttműködést szeretnék megteremteni Székelyföldön, partnernek tekintik, mint az RMDSZ-t, mint a Magyar Polgári Pártot. /Izsák Balázs levele Markó Bélának. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

Nyilatkozatháború robbant ki az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács vezetői között a szeptemberre halasztott székely nagygyűlés megrendezése kapcsán, így fennáll a veszélye, hogy a régió autonómiájával kapcsolatos eseményt nem közösen szervezik az erdélyi magyar szervezetek. Markó Béla RMDSZ-elnök a napokban zokon vette, hogy az SZNT elnöke szervezőként küldött szét meghívót a székelyudvarhelyi rendezvényre. Izsák Balázs ugyanakkor a hétvégén arra kérte a szövetségi elnököt: „tegye félre a személyi vagy csoportpresztízst”, és legyen partner a nagygyűlés megszervezésében A székelyföldi magyar polgármesterek, önkormányzati képviselők összehívását év elején a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezte, később pedig felkarolta az ötletet az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is. A két utóbbi szervezet azt javasolta, hogy a székely önkormányzati nagygyűlést halasszák el a nyár végére. Markó Béla az RMDSZ és az EMNT által alapított Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum június 25-i ülésén bejelentette: a rendezvényt szeptember 5-én Székelyudvarhelyen tartják. Tőkés László EMNT-elnök akkor reményének adott hangot, miszerint a nagygyűlésre az összefogás jegyében kerül sor, és az SZNT-vel és az MPP-vel közösen fogadnak el a régió önrendelkezését szorgalmazó kiáltványt. /Rostás Szabolcs: Sok bába közt elvész a székely nagygyűlés? = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./

Az EMNT arra kéri az RMDSZ-t és az SZNT-t, hogy próbáljon megegyezésre jutni a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés tekintetében. A két utóbbi szervezet vezetői ugyanis vitába keveredtek egymással azzal kapcsolatban, hogy ki szervezi meg a nagygyűlést. Izsák Balázs SZNT-elnök szeptember 5-re, Székelyudvarhelyre összehívta a nagygyűlést. Markó Béla közölte: ezzel az SZNT azt érte el, hogy más időpontban és helyszínen szervezik meg a nagygyűlést. /Viszályt keltő székely nagygyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) aggodalommal figyeli a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés összehívásáról és megszervezéséről szóló vitát – áll a Tőkés László EMNT-elnök által aláírt közleményben, amelyben megpróbál közvetíteni az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) között. Az előzmény: pár nappal ezelőtt Markó Béla kioktató hangnemben „tette helyére” Izsák Balázst, az SZNT elnökét, hangsúlyozva, hogy a szeptember 5-i, Székelyudvarhelyre tervezett eseményt „az RMDSZ szervezi, és annak sem az SZNT, sem Izsák Balázs nem kezdeményezője, nem is társszervezője”. Hozzátette: az SZNT ezzel azt érte el, hogy a nagygyűlést nem szeptember 5-én és nem Székelyudvarhelyen tartják meg. Ezt követően Izsák Balázs nyílt levélben fordult Markóhoz értetlenségének adva hangot az RMDSZ szövetségi elnök kirekesztő álláspontja miatt. Izsák arra kérte Markót, legyenek társszervezők és segítsenek a dokumentumok előkészítésében. /M. Á. Zs. : Húzódó „apasági” vita a székely nagygyűlésről. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

Hevesen támadja a román és a magyar sajtó egy része az Erdélyi Magyar Ifjak augusztusban Gyergyószentmiklóson esedékes táborát, valamint Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét, mivel az önkormányzat támogatja a rendezvényt. A támadások sorát az Új Magyar Szó napilap indította el Közpénzek a szélsőjobbnak című július 15-i anyagában, kifogásolva, hogy a Hargita Megyei Tanács támogatja az EMI-tábor megszervezését, amelynek előadói között a magyarországi Jobbik vezetői is helyet kapnak. Kifogásának adott hangot Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsadó, az RMDSZ Szabadelvű kör platformjának vezetője is, erre nyílt levélben válaszolt a szervezet, tiltakozásukat fejezve ki a szélsőséges megbélyegzés ellen. A hét elején a bukaresti Evenimentul Zilei napilapban jelent meg a Magyar szélsőségegesség a román állam pénzén című írás, melyben ugyancsak azt kifogásolták, hogy a Hargita Megyei Tanács 5000 lejjel járult hozzá a tábor finanszírozásához. Borboly Csaba blogján reagált az ellene és az EMI-tábor ellen felhozott vádakra.,,Nem hiszem, hogy székely ifjúságunk, azok a fiatalok, akik ellátogatnak az Erdélyi Magyar Ifjak táborába, szélsőséges gondolkozásúak lennének” –hangsúlyozta: többségük barátkozni, ismerkedni és szórakozni megy, nem kevesen közülük végigjárják a székelyföldi nyári táborokat.,,Azoknak a fiataloknak, akik politikai véleményüket most formálják ki, egyáltalán nem baj, ha sokféle embert, politikust megismernek, ha véleményüket nyílt vitában alakítják ki, ha megtanulnak érvelni, mérlegelni” – vélte a Hargita megyei önkormányzat elnöke. A vitába a Magyar Ifjúsági Értekezlet /Miért/ is beszállt.,,Nem találunk semmi kivetnivalót abban, hogy a megyei tanács egy hagyományőrző tábort támogat” – idézte álláspontjukat az Új Magyar Szó. Hasonló támadások az előző években is voltak, igaz, jórészt csak román oldalról – emlékeztetett Nemes Előd, az EMI háromszéki szervezetének vezetője.,,Néhány, magát liberálisnak nevező hangoskodó képezi a támadók táborát, ők eltörpülnek a sok ezer résztvevő mellett. A tábor programja színvonalas, és minden magyart szívesen látunk, még a kritizáló liberálisokat is” – szögezte le Nemes Előd. Mint mondta, évről évre egyre többen vesznek részt a rendezvényen, tavaly 15 000-en látogattak el Gyergyószentmiklósra, az idei, ötödik táborban mintegy húszezer résztvevőre számítanak. A szórakozás mellett a résztvevők számára lehetőség adódik megismerni múltunkat, kultúránkat. Az előadások témái között szerepel egyebek mellett a magyarság eredete, autonómia a gyakorlatban, a magyar tánc évszázadai, a székely történelem, pártépítés Jobbik-módra, a református egyház helyzete 1945 előtt, a Bolyai Egyetem ügye, megmaradás a szórványban, az erdélyi politikai helyzet, nemzetstratégia. Az előadók között lesz többek között Bartha József, Bodó Barna, Böjte Csaba, Csép Sándor, Egyed Ákos, Erőss Zsolt, Izsák Balázs, Jankovics Marcell, Kallós Zoltán, Kovács Lehel, Nyisztor Tinka, Tőkés László, Tulit Zsombor, Vincze Gábor, Vona Gábor és Wittner Mária. /Farcádi Botond: Kiknek nem tetszik az EMI-tábor? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./

„Kétes legitimitású pártelnöknek” nevezte Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét augusztus 5-én Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján Tőkés László európai parlamenti képviselő Az EMNT elnöke azzal vádolta a volt székelyudvarhelyi polgármestert, hogy a sokat hangoztatott összefogás legfőbb kerékkötője. „Szász egész politikája arra korlátozódik és abban fullad ki, hogy az RMDSZ – és újabban az általam vezetett EMNT – ellen ágál. Elvakult elfogultságában – miként Gyurcsány – még a saját pártját is szívtelenül magával rántja” – érvelt az EP-képviselő. Tőkés hozzátette: való igaz, hogy az RMDSZ „igyekszik teljesen kiszorítani az MPP-t a közéletből” Az EMNT-elnöke bevallja, hogy ennek ellensúlyozására, meghiúsítására törekedett. „De van-e kivel? Szász Jenőnek még az sem drága, hogy – Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét az orránál fogva vezetve – a Székely Önkormányzati Nagygyűlést is vakvágányra siklassa” – vonta le a következtetést Tőkés László. „Ahelyett, hogy az Orbán Viktor Fidesz-elnök által Tusványoson jelzett európai jobboldali fordulat előkészítésére összpontosítanánk erőinket, és ahelyett, hogy a közös cél – az önrendelkezés – érdekében közösen fáradoznánk, kisstílű „verbális pankrációval” idegenítjük el közösségeinket a cselekvéstől, nyilatkozatháborúval lehetetlenítjük el a közös kiállás esélyét, és alpári hangnemben sütjük rá a bélyeget mindenkire, aki nem ugyanabban a sorrendben mondja fel a nemzeti egyszeregyet” – mondta el Tőkés. Eredménynek számítja, „hogy a sokéves párbeszéd-képtelenséget és állóharcot megtörve, végre intézményes keretet sikerült teremtenünk – az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot – közös dolgaink megbeszélésére és egyfajta nemzeti minimum kialakítására”. /Magyar összefogás Szász ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Közel másfélezer résztvevővel kezdődött meg augusztus 5-én az V. EMI-tábor a Gyergyószentmiklós melletti Hétvirág panzió területén. A rendezvényt, melynek idén partnere volt Hargita megye tanácsa is, további támogatásáról biztosította Gyergyószentmiklós polgármestere. Azt cselekszik ezek a fiatalok, amit ennek a nemzedéknek tennie kell, ezért támogatni fogom a jövőben is az EMI-tábort – jelentette ki a tábor ünnepélyes megnyitóján Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere, aki ugyanakkor elítélte a tábort az utóbbi időben ért sajtóbeli támadásokat. Nem lehet akkora recesszió, hogy a félretájékoztatásra ne jusson pénz, mondta a városvezető, hozzátéve: ragaszkodnunk kell ősi jelképeinkhez, mert ha engedünk a nemzeti szimbólumaink ellen indított hadjáratnak, akkor ma „csak” egyik zászlónkat feledtetik el, de holnap már a Szent Korona következhet. Az Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsadó, az RMDSZ, valamint az SZDSZ köreihez köthető liberális politikusok és újságírók támadásaival foglalkozott megnyitóbeszédében Bagoly Zsolt is, aki az EMI képviseletében szólalt fel. Bennünket örömmel tölt el, hogy egyre több fiatal érdeklődik nemzete történelme, hagyományai és hazája sorsa iránt, egyesek viszont, ráadásul éppen azok, akiket érdekeink, törekvéseink képviseletére választottak meg, együtt lépnek fel a nemzeti érzelmű fiatalok ellen a román sovinisztákkal, mondta, a szenátor „elnöki tanácsadásának” tulajdonítva az eddig példátlan ellenőrzéseket, melyekkel fentről jövő utasításnak engedelmeskedve próbálják napok óra megfélemlíteni az illetékes hatóságok az EMI-vel együttműködő gyergyói cégeket és magánszemélyeket. Bakay Kornél régész, történész előadásában a magyarság eredete, az indoeurópai tengerben való idegensége szempontjából próbált magyarázatot találni az európai népek többségét jellemző magyarellenességre. Ezt követően Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke adott számot az SZNT által az elmúlt egy évben megtett gyakorlati lépésekről. Beszélt az „internetes térfoglalásról”, azaz a.sic domainvégződés elnyerését célzó törekvésről, melyért eddig több mint harmincezer aláírás gyűlt össze, említette a Székely Termék nevű kezdeményezést, melyért az SZNT vélhetően fővédnökséget vállal, és szó volt az SZNT által kezdeményezett Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésről is. Arra a kérdésre, miért nem tesz eleget a részvételre való felkérésnek az RMDSZ, Izsák Balázs azt válaszolta: Markó Béláék mindent alárendelnek a kormányba való visszatérésnek, és valószínűleg úgy ítélik meg, hogy nem tesz jót e célnak egy olyan fórumon való részvétel, mely a székely parlament előfutára hivatott lenni. /EMI-tábor. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./

Az Erdélyi Magyar Ifjak nevű szervezet gyergyószentmiklósi rendezvényét idén augusztus 5-e és 9-e között tartják; az idei díszvendég Vona Gábor, a Jobbik elnöke. A tábor megnyitónapján Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnökének autonómiáról szóló előadása szerepelt a programban, valamint Transylmania, illetve Kormorán koncertek. Az augusztus 6-i program Vonáék mellett Somai József közgazdász, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság tiszteletbeli elnöke előadása szerepel még, az „erdélyi magyar szolidaritás” kérdésköréről, továbbá Vincze Gábor történész „A református egyház Magyarországon és Erdélyben 1945 után” című előadása várható. Augusztus 7-én Asztalos Lajos helytörténész, Bodó Barna politológus, Kovács Lehel és Wanek Ferenc egyetemi oktatók az 50 éve megszüntetett önálló állami magyar egyetem felszámolásáról értekeznek. Augusztus 8-án az autonómiáról székelyföldi polgármesterekkel tartanak kerekasztalt, illetve Tőkés László EP-képviselő beszélget az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Polgári Egyesület, a Magyar Ifjúsági Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak vezetőivel az RMDSZ-EMNT megállapodásról. Az augusztus 9-i, vasárnapi zárónapon sajtó kerekasztal és nemzetstratégiai elmélkedések szerepelnek a programban. A Hargita Megyei Tanács költségvetési finanszírozással járult hozzá az EMI-tábor sikeréhez. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségügyi tanácsosa, és Aurel Vainer zsidó kisebbségi képviselő bírálta a hargitai önkormányzat döntését. Borboly Csaba megyei tanácselnök erről úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett önkormányzat nem működhet ideológiai szűrőként, és mint elnök, ő nem cenzor. „Nem bírálhatom fölül 325 ezer Hargita megyei ember gondolkodásmódját és értékrendjét” – védekezett Borboly. Kelemen Hunor támadta Borbolyt: „vállalja fel nyíltan, hogy ő egy ilyen szélsőséges szervezettel szimpatizál. ” /Gyergyóba várja a Jobbik vezéreit az EMI. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

A szervezők idén is ingyenes belépést biztosítottak a felvidéki, kárpátaljai, délvidéki fiataloknak a gyergyószentmiklósi EMI-táborban. Bár Soós Sándor EMI-elnök szerint nem a politikára alapoztak, mégis a programok között a legnagyobb érdeklődés a politikai kérdéseket feszegető előadások iránt volt. Nagy csalódást okozott Tőkés László EP-képviselő távolmaradása az augusztus 8-i előadásról, melyet Összefogás vagy paktum? címmel rendeztek meg. A beszélgetésről csak Tőkés hiányzott, a többiek jelen voltak: Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, Bardócz Csaba, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke, Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke és Lengyel György, a Magyar Polgári Egyesület alelnöke. A kerekasztal célja az volt, hogy Tőkés László függetlenként való indulását a 2007-es EP-választásokon, támogató hat magyar szervezet, melyek támogatták véleményt nyilvánítson a jelenlegi helyzetről. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke megjegyezte, hogy szerinte Tőkés és az RMDSZ között paktum köttetett, és bár most elégedetlen, reményét fejezte ki, hogy ennek hasznos következményei is lesznek. A fiatalok azonban kitartottak Tőkés mellett. „A parlamentbe jutás nem a cél volt, csak egy eszköz, a magyarság fennmaradását tekintve. Nemzetpolitikában kell gondolkodni és nem pártpolitikában” – fogalmazott Soós. Bardócz is ezen a véleményen volt. „Nem kérdés, hogy lesz-e tábor, a kérdés csak az, hogy milyen méretű és hány napos” – jelentette ki Soós Sándor főszervező. A gazdasági válság ugyanis az EMI-re is rányomta bélyegét, hiszen kevesebb volt a támogató, ezért a belépők árán is emelni kellett, és számításaik szerint így is jó lesz, ha nullával kijönnek. /Csibi Márti: Tőkés nélkül Tőkésről. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Összefogás vagy paktum született a legutóbbi EP-választáson? – tették fel a sarkalatos kérdést a tábor szervezői a korábban Tőkés László független indulását támogató hat szervezet képviselőinek, egy másik előadáson pedig az egykori rendszerváltók az eltelt húsz esztendőt értékelték. Tőkés László nem vett részt a vitán. Toró T. Tibor egyértelműen pozitív, a nemzetpolitikai rendszerváltás csomagjának következetes vonalvezetéseként értelmezte a magyar összefogást. Szász Jenő, az MPP elnöke kijelentette, a Magyar Összefogás valójában egy paktum, és a lassan kibontakozó erdélyi többpártrendszer megkerülését szolgálja. Izsák Balázs SZNT-elnök kifejtette, az SZNT két okból nem tud részt venni az EMEF munkálataiban. Egyrészt egy közképviselet, mint amilyen az SZNT, nem lehet egy pártokat tömörítő intézmény tagja, másrészt az autonómia kérdése kategorikus imperatívusz, egy egyeztető fórum minden képviselője számára az egyeztetés csakis a megvalósítás gyakorlati lépéseiről szólhat. A két ifjúsági szervezet, a MIT és az EMI a közvetlenül nem politizáló fiatalok véleményét fogalmazta meg. Bardócz Csaba volt MIT-elnök felrótta, hogy a felelősek egymás pocskondiázásával vannak elfoglalva, Sós Sándor EMI-elnök szerint pedig a politikai szereplők mindig összetévesztik a célt az eszközzel. Lengyel György, a Nagyváradon bejegyzett Magyar Polgári Egyesület elnöke úgy vélte, Tőkés László támogatása számukra soha nem volt kérdés, így mind a független, mind az összefogás listáján való indulását támogatták. /Ferencz Csaba: Nemzetpolitikai rendszerváltás (V. EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

Nem csupán az RMDSZ-es és MPP-s polgármestereket, önkormányzati képviselőket várja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a szeptember 5-i Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésre, de meghívja a román pártok székelyföldi képviselőit is, valamint az egész Kárpát-medence magyar politikai és civil szervezeteinek küldöttségét – mondta Izsák Balázs, az SZNT elnöke a szervezet állandó bizottságának marosvásárhelyi ülése után. Hozzátette: a következő hetekben várják az együttműködési javaslatokat a tartalmi és szervezési kérdésekre vonatkozó dokumentumok kidolgozásához. /Antal Erika: RMDSZ-tagokat is várnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./ „Elvi nyilatkozatot szeretnénk elfogadni a Székelyföld egységéről, jelképeiről, a népszavazás kiírásáról, az önkormányzati társulások működtetéséről. Ugyanakkor a továbbiakban intézményesíteni szeretnénk a Székely Önkormányzati Nagygyűlést, valamint a regionális parlament létrehozását” – számolt be a nagygyűlés tervezett napirendjéről Izsák Balázs. Reméli, hogy addig sikerül egyezségre jutni az RMDSZ vezetőivel is. Szász Jenő, a Magyar Polgári Pártot vezetője leszögezte, nem lesz két külön nagygyűlés. „Amit az SZNT szervez, az a Székely Nagygyűlés. Az elnökválasztások közeledtével az RMDSZ legfeljebb egy nagygyűlésnek álcázott kampánygyűlést rendezhet, amelyen a polgári oldal semmiként nem vesz részt” – nyilatkozta. /Szucher Ervin: Megtartja nagygyűlését szeptemberben az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

Lefújta az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a szeptember 5-i székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlést. A rendezvényt egyelőre ismeretlen időpontban és más helyszínen szervezik, s nem kapnak meghívót rá a Magyar Polgári Párt önkormányzati vezetői – közölte Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Azért döntöttek így, mert időközben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is nagygyűlést hirdetett szeptember 5-re Székelyudvarhelyre, a városban pedig szeptember 27-én időközi helyhatósági választásokat tartanak. Kelemen sajnálatosnak nevezte az SZNT hozzáállását a nagygyűlés megszervezéséhez. Izsák Balázs, az SZNT elnöke korábban azt nyilatkozta, nem látná értelmét egy külön, RMDSZ-szervezte székely nagygyűlésnek. /Cs. P. T. : Kétszer gyűlnek a székelyek? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke közleményében leszögezte, érthetetlennek tartja a sajtóban megjelent hírt: „Lefújta az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a szeptember 5-i székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlést. ” „Nem akartuk, hogy a nagygyűlés Szász Jenőnek, az MPP elnökének kampányindító rendezvényévé váljon” – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Izsák Balázs hangsúlyozta, egyetlen Székelyföld létezik, s minden egyes községének, városának egyetlen önkormányzata van, melyekben különböző pártok képviselői, illetve függetlenként megválasztott képviselők vannak. Ezek összességét hívták meg a szeptember ötödikei nagygyűlésre, pártszínektől függetlenül. A székelyföldi önkormányzati nagygyűlést egyetlen párt sem sajátíthatja ki. Felkéri Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, hogy fogadja el a meghívást, az RMDSZ legyen társszervezője a székelyudvarhelyi nagygyűlésnek. /Izsák Balázs SZNT-elnök közleménye. = Erdély. ma, aug. 20./

Mindenkit meghívnak a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésre politikai színezettől, pártállástól függetlenül – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki cáfolta az Új Magyar Szóban megjelent információt, miszerint az RMDSZ nem hívja meg az MPP színeiben megválasztott önkormányzati képviselőket és polgármestereket. Izsák Balázs, az SZNT elnöke újabb közleményt adott ki, amelyben továbbra is a szeptember 5-i székelyudvarhelyi nagygyűlésre várja az önkormányzati képviselőket. /Mindenkit várnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Jövő hét végén, egy nap eltéréssel, két nagygyűlésre is hivatalosak, pártállásuktól függetlenül, a székelyföldi önkormányzati elöljárók. Mindkettő célja a székelyföldi autonómiaigény megerősítése: az egyiket szeptember 4-én Csíkszeredában az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezi, a másikat 5-ére Székelyudvarhelyre a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hirdette meg. A szeptember 4-i nagygyűlés helyszínéről, időpontjáról és tartalmáról Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, az EMNT vezetője is egyeztetett a múlt héten. A rendezvényen dokumentumot készülnek elfogadtatni a résztvevőkkel Székelyföld jelenéről és jövőjéről, kidolgozásában az RMDSZ és az EMNT szakemberei vesznek részt. Izsák Izsák Balázs, az SZNT elnöke azt szeretné, ha a két nagygyűlést kétnapos, de egyetlen rendezvénynek tekintenék a szervezők mindkét fél részéről. /Cs. P. T. : Két székely nagygyűlés egyazon autonómiáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Nemzeti együttes védjegyként működik a „Székelyföldi” márkanév, a védjegyet tartalmazó okirat augusztus 21-én érkezett meg a Hargita Megyei Tanácshoz. Ezelőtt azonban a „Székelyföldi termék” márkanevet a szabadalmi hivatalnál levédte a Székelyföldi Termék Egyesület, amelyet tavasszal jegyeztek be. Azóta már megjelent az első, logóval és sorszámmal ellátott termék, a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútumát adták ki a T3 Kiadó gondozásában – ezt júliusban sajtótájékoztatón mutatta be Izsák Balázs SZNT-elnök, illetve Tulit Attila kiadóigazgató. A két megyei önkormányzat elnökei nem tudnak a Székelyföldi termék márkanév levédéséről, a két megyei tanács a Székelyföldi név levédését kezdeményezte. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kijelentette: ha bejegyezték a Székelyföldi terméket, meghívják a kezdeményezőket, hogy hangolják össze a dolgokat, ne kerekedjék politikai vita az ügyből. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint a termék szót nem is lehet levédeni, ezért maradt a márkanév csak Székelyföldi. Fontos lenne, hogy ne kerekedjenek politikai színezetű viták ebből. /Farcádi Botond: Székelyföldi termékből is kettő lesz? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

A Duna TV-ben Kelemen Hunor és Izsák Balázs kaphat ugyanolyan percterjedelmet, de a valóságban a székelyföldi politikai arányok mások. „Én egy nagygyűlésről tudok, amelyet az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum égisze alatt az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közösen szervez Csíkszeredában” – fejti ki Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, és elmondja véleményét arról a rendezvényről, amelyet a Magyar Polgári Párt és a Székely Nemzeti Tanács szervez másnap Székelyudvarhelyen, és amelyről Izsák Balázs SZNT elnök így vélekedik: „Mi nem egy pártrendezvényt szeretnénk, hanem az önkormányzatok gyűlését. Valóban az önkormányzatokét, az önkormányzatok pedig nincsenek alárendelve pártoknak. ” Az önkormányzatok nincsenek alárendelve pártoknak? A megyei tanácselnökök, a polgármesterek, a tanácsosok valójában politikai választások nyomán kerültek tisztségekbe. A nagygyűlésen Csíkszeredában döntenek, Udvarhelyen pedig beszélgetnek, szögezte le a lap főmunkatársa. /Székedi Ferenc: A nép nevében. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Szövetség megalakítását szorgalmazza Fodor Imre. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) volt elnöke által elképzelt szervezet az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumtól eltérően minden magyar politikai, egyházi és civil szervezetet magába foglalna. Fodor Imre Tőkés László EP-képviselőt javasolja a leendő szövetség élére, azzal a kitétellel, hogy a volt püspök által vezetett EMNT azonnal válasszon más elnököt a testület élére. Fodor Imre javaslata „házon belül”, a Székely Nemzeti Tanács keretében nem aratott osztatlan sikert. Az elképzelés legfőbb ellenzője éppen Fodor utódja, Izsák Balázs, aki leszögezte: az általa irányított szervezet semmiként nem akar sem tagja, sem része lenni egy nagyobb szövetségnek. /Szucher Ervin: Javaslat teljes körű összefogásra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke üdvözölte Tőkés László EP-képviselő brüsszeli felhívását az összefogás érdekében. A Székely Nemzeti Tanács felkéri Tőkés Lászlót, hogy nyilvánítsa a nagygyűlés csíkszeredai és udvarhelyi rendezvényét egymást kiegészítő rendezvényeknek, és szólítsa fel a részvevőket, hogy a Székely Önkormányzati Nagygyűlés megszervezésében csakis a plurális egység jegyében járjanak el. /Izsák Balázs: Nyílt levél Tőkés Lászlóhoz. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

A rendezvények ügyében az elmúlt hónapok során nem alakult ki konszenzus a romániai magyar politikai és társadalmi szervezetek között. Az RMDSZ és az EMNT eddig nem hozta nyilvánosságra Csíkszeredában a rendezvényen terítékre kerülő, a Székelyföld fejlesztési stratégiáját vázoló memorandum és kiáltvány szövegét. Tőkés László nyilatkozatára reagálva Izsák Balázs SZNT-elnök leszögezte: ő sohasem nevezte ellenrendezvénynek a csíkszeredait. – Bemutatta Székelyföld első térképét a sepsiszentgyörgyi T3 Kiadó. Tulit Attila, a kiadó résztulajdonosa, a Sepsiszéki Székely Tanács állandó bizottságának tagja elmondta, a „jövendőbeli autonóm Székelyföld” első térképe a Magyar Élettér Alapítvány megbízásából készült. Az SZNT autonómiastatútuma alapján szerepelnek rajta az ott jegyzékbe vett székely székek és minden székely település, az autonómiára vonatkozó népszavazások is pontosan ezen a területen zajlottak. Székelyföld 9980 négyzetkilométer, lakossága 809 ezer fő, ebből 613 ezer fő, vagyis 76 százalék magyar. Jelenlegi területe nyolc székre tagozódik: Bardóc-Miklósvárszék, Csíkszék, Gyergyószék, Kézdiszék, Marosszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Udvarhelyszék. Tulit Attila szerint a térképnek identitástudat-erősítő szerepe is van. „Minden székely embernek ismernie kell, és akárcsak a székely zászlónak, ennek is minden intézményben és házban ott a helye” – állapította meg. /Bíró Blanka, Rostás Szabolcs: Nagygyűlési láz a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

Két nagyszabású tömegrendezvényre került sor Székelyföldön: szeptember 4-én Csíkszeredában az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), 5-én, szombaton Székelyudvarhelyen pedig a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) szervezett nagygyűlést. Az elemzők szerint az autonómia közös célkitűzésének a jegyében, mégis az egyet nem értés szellemében hívták össze a két rendezvényt. A Székely Nemzeti Tanács vezetői úgy fogalmaztak, hogy ugyanannak az összejövetelnek két különböző napjáról van szó. A szeptember 5-i rendezvényen nem vettek részt az RMDSZ vezetői, viszont mindkét nagygyűlésen jelen volt Tőkés László, az EMNT elnöke. Az autonómiáért munkálkodó erdélyi magyar erők összefogását szorgalmazta Székelyudvarhelyen Tőkés László. Nagyon sokat jelenthet a Fidesz kormányra kerülése – mondta Tőkés László. „Olyan szövetségesre tehetünk szert, amely az egész Kárpát-medencei nemzetpolitika szempontjából új fejezetet nyit, és a politikai rendszerváltozást kiteljesíti a nemzetpolitikai rendszerváltozás irányában” – hangoztatta az EMNT elnöke. A székelyudvarhelyi gyűlésen Szász Jenő, az MPP elnöke megállapította: meg kell változtatni Románia alkotmányát, oly módon, hogy minden egyes történelmi régióban érvényesüljön a szubszidiaritás elve. Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint nem mindegy, hogy Romániában milyen típusú közigazgatási reform megy majd végbe: olyan, amely közelít az áhított célhoz, a területi autonómiához, vagy olyan, amely eltávolít tőle. A nagygyűlés résztvevői a közigazgatási reformról szóló állásfoglalásukban leszögezték, hogy ennek az átszervezésnek a helyi közösségek akaratára kell épülnie. Határozatot hoztak Székelyföld jelképeiről is, valamint nyolc széki önkormányzati társulás létrehozásáról (a székek a történelmi hagyományú, régi székely közigazgatási egységek). /Az SZNT és az MPP is nagygyűlést tartott Székelyföld önrendelkezéséért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Egyelőre kérdés, hogy a hét végén lezajlott két önkormányzati nagygyűlés valóban utat nyitott a valós összefogás felé, vagy tovább mélyülnek az ellentétek. Tőkés László, az EMEF társelnöke, az EMNT elnöke bízik benne, hogy a közös cél segíti a józan ész felülkerekedését. Izsák Balázs, az SZNT elnöke hiszi, hogy csak összefogás árán érhetnek el eredményt. Tőkés László kifejtette, hogy bízik a természetes önfejlődésben. Izsák Balázs, az SZNT elnöke azt mondta, tekintsük ezt a két gyűlést egyetlen kétnapos rendezvénynek. A nagygyűlés függetlenedett az SZNT-től, saját házbizottsága van. Tőkés szerint ezzel a házbizottsággal kell érintkezni. A csíkszeredai nagygyűlés szövegegyeztetési vitája során Tőkés László azt látta, hogy az RMDSZ öncenzúrát gyakorolt a kormányba lépés esetleges lehetősége miatt. Végül megkötötte magát az EMNT, azt mondtuk, ezen alul nem adjuk, és az RMDSZ végül elfogadta az egészet. „Sikerült beillesztenünk a preambulumba egy olyan történelmi hűséget tükröző szövegrészt, amely meghaladja a Markó-doktrínát, vagyis tudomásul veszi a történelmi tényeket az autonómiaharcban, annak főbb állomásait, megfogalmazza az EMNT, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, az SZNT vagy éppenséggel az MPP érdemeit” – részletezte Tőkés László. „Mégiscsak nagy dolog, hogy annyi év után az RMDSZ végül belement abba, hogy nagygyűlést szervez az autonómiáért. ” Izsák Balázs, az SZNT elnöke sikerként értékeli a székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlést. A székelyföldi önkormányzatok együttműködését a Székely Nemzeti Tanács a székely parlament előfutárának tekint. Hajlandóak az együttműködésre, szögezte le Izsák Balázs, az RMDSZ részéről volt elmozdulás. 2006 márciusában még elfogadhatatlannak nevezték egy nagygyűlés összehívását, kiáltvány elfogadását. Az RMDSZ nagyon nagy lépést tett, elismerte: a parlamenten kívül is van cselekvési tér, amelyet használni kell, az önkormányzatokat működtetni kell. /Farkas Réka: A valós összefogás esélyei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

Csíkszeredán a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen az RMDSZ egy dokumentumot terjesztett a megjelentek elé. A későbbiek során kiderült, az ülés iratcsomójában levő „Memorandum” című dokumentum nem végleges, ezért a megszavazása elmarad. A gyűlés végén mégis megszavazták. Izsák Balázs a Memorandum hibáira hívta fel a figyelmet. A Memorandumban sok a pontatlan, zavaros megfogalmazás. Dolgozni kell rajta, és egy szakszerű dokumentumot kell az önkormányzati képviselők elé terjeszteni aláírásra. /Izsák Balázs: Az RMDSZ csíkszeredai memorandumáról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

Heves vitát váltott ki a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szeptember 26-án Gyergyócsomafalván tartott ülésén a székely nép önrendelkezéséről szóló nyilatkozat elfogadása. A jelen lévő több mint száz küldött nem tudott egyértelmű döntést hozni, hogy az állandó bizottság vagy a Gyergyószék Székely Tanácsa által kidolgozott változat mellett voksoljon. Az állandó tanács által kidolgozott változatban kinyilvánítják, hogy „a székely nép mint őshonos, területi, történelmi, kulturális közösség (...) élni kíván a népeket megillető egyetemes emberi joggal, a népek önrendelkezési jogával”, a gyergyószékiek által kidolgozott változat viszont radikálisabban fogalmaz, többek közt azt is követelve, hogy Románia alkotmányából töröljék az „egységes nemzetállam” kifejezést. Azt is kérik, hogy a román kormány működjék közre annak érdekében, hogy megalakulhasson a Székelyföld parlamentje és regionális kormánya. A vitát követő szavazáson egyik tervezet sem kapta meg a fele plusz egy szavazatot, emiatt a döntést elnapolták a következő ülésre. Létrehozták viszont azt a több mint tíz személyből álló törvénykezdeményező bizottságot, melynek feladata megszervezni a székely nép önrendelkezéséről szóló népszavazásokat és a román parlament elé terjeszteni a Székelyföld autonómiájáról szóló statútumot. Izsák Balázs, az SZNT elnöke kifejtette, a „helyzetet teremteni kell, és ne Bukarestben döntsék el, hogyan éljenek a székelyek”. Az ülésen megerősítették Csinta Samu és Nagy Pál állandó bizottsági tagságát, Csintát alelnöké, Nagyot jegyzővé nevezték ki. /Jánossy Alíz: Gyergyócsomafalván ülésezett az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) volt elnöke nem tesz le a teljes erdélyi magyar összefogás megvalósításáról: úgy véli, kilenc hónapon belül megszülethet az Erdélyi Autonómia Tanács. Ezt minden erdélyi magyar szervezetet átfogó szövetségként képzeli el, amelyben helyet kapnának a magyar pártok, történelmi egyházak, bizonyos szakmai és civil szervezetek képviselői. Fodor szerint az egyházak, a szakmai és civil szervezetek jelentős része készen áll elfogadni az Erdélyi Autonómia Tanácsot. Korábban Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, is elutasítóan szólt erről az elképzelésről, ellenezve az SZNT bevonását bármiféle gyűjtőszervezetbe. Fodor úgy látja, Izsák Balázs hibát követett el, hogy azt vallja: Székelyföld területi autonómiájának a kiharcolásában egyetlen hiteles szervezet létezik, és az az SZNT. /Szucher Ervin: Fodor Imre: van esély a teljes összefogásra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

Érvénytelen voksok leadására buzdítja szimpatizánsait a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az államfőválasztáson. Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint az elnökválasztás Székelyföldön „autonómia-népszavazássá tehető”, ha minél többen érvénytelenítik szavazócédulájukat. Szerinte a nagyszámú érvénytelen szavazatra „felfigyel a világ”, ezeket pedig „az autonómia melletti akaratnyilvánításként értelmezi” majd. /Érvénytelen szavazásra buzdít az SZNT. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

A lap vezércikkben állt ki Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnök jelöltje mellett, elítélve Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, aki arra hívott fel, hogy az államelnök-választáson érvénytelen szavazatot adjon le. /Székedi Ferenc: Közakarat. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

A 2004-es romániai elnökválasztás második fordulójában Adrian Nastase megkapta Székelyföldön a szavazatok többségét, jóllehet közismert ellenzője volt Székelyföld autonómiájának, magyarellenes megnyilvánulásaival pedig többször felhívta magára a figyelmet. Ennek az autonómia küzdelemre rendkívül káros eseménynek a tanulságait ma napig nem vonták le az erdélyi magyar közélet szereplői. A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága július 19-én kiadott állásfoglalásában leszögezte, a romániai elnökválasztáson székelyek választhatnak, kinek az elnöksége alatt kívánnak másodrendű polgárai lenni Romániának. Ezért a szavazólapokat többszöri pecsételéssel, vagy kereten kívül ütött pecséttel kell érvényteleníteni, ezzel lehet kifejezni az elkötelezettséget az autonómia mellett. Az elnökválasztáson érvénytelenített szavazólap: igen az autonómiára, nem az asszimilációra, nem az elnökjelöltekre, olvasható Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács elnökének közleményében. /Ne induljunk el az asszimiláció lépcsőjén! – Izsák Balázs közleménye. = Erdély. Ma, nov. 6./

Kolozsváron tartotta országos ülését a hat éve megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Megújítást, szervezeti átalakítást tűzött ki célul az EMNT. Mozgalmi hátteret akarnak szervezni a testület mögé, továbbá bevonni azokat az aktív polgárokat – pártállástól függetlenül – akiknek fontos az erdélyi magyarok ügye. Gergely Balázs Kolozs megyei EMNT-elnök nyitotta meg a plenáris ülés. A testület döntött az EMNT jogi bejegyzéséről, az alapvető célokról. A tisztújítás során egy ellenszavazat, egy tartózkodás és 149 igen szavazat mellett megválasztották Tőkés Lászlót az elnöki tisztségébe. Ügyvezető elnök Toró T. Tibor lett. Régióelnökök: Orbán Mihály (Partium), Gergely Balázs (Belső Erdély), László János (Székelyföld). Az EMNT alapvető célja a belső önrendelkezés elvén alapuló közösségi autonómia-program képviselete. Orbán Viktor, a kormányzásra készülő Fidesz elnöke üdvözlő beszédének bejátszásával kezdődött az EMNT országos ülése. Az erdélyi magyar politika zsákutcába került, megújításra szorul. Bár Budapest – az Antall József kormányzása óta érvényben lévő szabály szerint – nem mondhatja meg, hogy a határon túli magyar közösségek melyik ösvényt válasszák, a Fidesz reméli, hogy Erdélyben olyan feddhetetlen, megkérdőjelezhetetlen, széles támogatottságnak örvendő szerveződés, szerveződések jönnek létre, amelyek képesek lesznek becsülettel képviselni az Erdélyben élő magyar nemzeti közösség legfontosabb életigényeit, hangoztatta Orbán Viktor. „Ígérem, a következő magyar kormány azért fog harcolni, hogy Európában ne érvényesülhessen a kettős mérce, vagyis váljék természetessé, hogy amit lehet a Spanyolországban élő katalánoknak, vagy a Finnországban élő svédeknek, vagy éppen a Belgiumban élő német közösségnek, az legyen természetes a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösség számára is”, hangzott az üzenet. A tanácskozáson jelen volt Németh Zsolt fideszes képviselő, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarokkal foglalkozó bizottságának elnöke. Elmondta: ha a Fidesz kormányra kerül, az EMNT-re, és az általa kezdeményezett és megalakított Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsra kiemelkedő szerep vár a határon túli magyar nemzetrészekkel való együttműködésben. Úgy vélekedett: jó esély kínálkozik arra is, hogy a küszöbön álló magyar kormányváltást követően teljesen új minőségű viszony alakuljon ki Magyarország és Románia között, ami az egymás jogos érdekei iránti szolidaritáson alapulna. Az újjáalakuló ülésen jelen volt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is. Felszólalásában kifejtette: a viták ellenére az EMNT az egyik legfontosabb szövetségese az SZNT-nek. Az ülésen az RMDSZ is képviseltette magát Kovács Péter ügyvezető alelnök személyében, aki felszólalásában az összefogás, együttgondolkodás fontosságát, sikerességét hangsúlyozta. Szász Jenő, az MPP elnöke nem kapott meghívást, a polgári pártot alelnöke, Farkas Csaba képviselte. Beszédében úgy vélekedett: lehet még tíz-húsz évig a memorandumok útján való tiltakozást választani, Európától várni a megoldást, de a felvidéki példa bizonyítja, mennyire nem célravezető ez. Más utat kell választani, le kell ülni egymással őszintén beszélni, intézményes együttműködést létesíteni. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nevében Sándor Krisztina elnök biztosította a szervezet támogatásáról az EMNT-t. A meghívottak közt jelen volt Solomon Adrian, a Csángószövetség elnöke is, aki a moldvai magyar közösség nevében remél támogatást az EMNT-től. Tőkés László, az EMNT elnöke az újjáalakulás okairól beszélt. A helyzetet az SZNT lehetetlenítette el, amelyik tavasszal kivonta magát a testületből. „Ekkor tevődött fel a kérdés, hogyan tovább? Vagy hagyjuk szétzülleni a szervezetet, vagy pedig meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet az együttműködést folytatni”, magyarázta Tőkés László. A tanács az újjászervezéstől reméli a megoldást. Tőkés László figyelmeztetett: Romániában nem szűnt meg a vértelen etnikai tisztogatás, demokratikus külszín alatt folytatódik a Trianon óta tartó homogenizáció, asszimiláció, Bukarest gyarmatosító politikája, a magyarság felőrlése. „Mi nem akarunk kétféle magyar állampolgárságot, nem támogatjuk a szocialisták külhoni állampolgárságra vonatkozó elképzelését, mi magyar állampolgárságot indítványoztunk a nem Magyarországon élő magyaroknak”, nyilatkozta a Szabadságnak Németh Zsolt, aki egyike volt a magyar állampolgárság megadásának könnyítését célzó törvénymódosítás kezdeményezőinek. A módosításnak az volt a lényege, hogy ne legyen feltétel az állampolgárság megszerzéséhez magyarországi lakóhely. „A szocialisták azonban azt mondták, ebben a formában nem tudják támogatni a kezdeményezést, mert különféle javaslataik lennének választójogi és szociális jogok területén. Úgy gondoltuk, nem lenne jó, hogy ha választások előtt a 2004. december 5-ét megelőző kampánynak tennénk ki ezt a magyar ügyet. A magunk részéről a jövőben ezt az indítványt próbáljuk elfogadtatni, ehhez szükséges lesz a kétharmados parlamenti támogatottság”, nyilatkozta Németh Zsolt. /Sz. K. : Szélesíteni az összefogást Erdélyben és a Kárpát-medencében. Kolozsváron tartotta országos ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./ Az EMNT legfontosabb döntéshozó szerve a 300 tagú országos gyűlés lesz, mely évente egyszer ülésezik, az operatív vezetést a 15 tagú elnökség látja el. Ebben az elnök és az ügyvezető elnök mellett a három régióelnök (László János – Székelyföld, Gergely Balázs – Közép-Erdély és Orbán Mihály – Partium), öt alelnök (Szilágyi Zsolt, Nagy Pál, Pap Előd, Boros Zoltán és Sándor Krisztina) és öt jegyző (Mátis Jenő, Borbély Zsolt Attila, Fekete Réka, Püsök Csaba és Szabó László) vesz részt. Az új struktúrában félévente ülésező választmány is szerepel. /Gazda Árpád: „Kisebbségpolitikai rendszerváltást” sürget az újraalakított EMNT. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./ EMNT: csak nézték Orbánt, mint a moziban címen számolt be az EMNT tanácskozásáról a bukaresti napilap. /Sipos M. Zoltán EMNT: csak nézték Orbánt, mint a moziban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

Szász Jenő, az Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint Kelemen Hunor leszerepelt november 22-én, az elnökválasztáson, mert hiteltelen jelölt volt, csak egy pártot képviselt, nem pedig az erdélyi magyarságot. Az elnökválasztás tanulsága az is, hogy az RMDSZ „immár nem feudális ura a romániai magyarság politikai képviseletének. ” Szász úgy véli, az RMDSZ tévedett, hogy sem az SZNT-vel, sem az EMNT-vel, sem az MPP-vel nem egyeztetett a jelölt kilétéről. Az SZNT elnöke, Izsák Balázs nyílt levélben fordult az RMDSZ, az EMNT és az MPP elnökségéhez, amelyben kérte, hogy találjanak alkalmat közös egyeztetésre. /Csáki Emese: Szász Jenő: az RMDSZ leszerepelt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./