Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2014. szeptember 13.
Tőkés: Corina Cretu kinevezése csapás a magyarság számára
Szerdán hozták nyilvánosságra a biztosi posztok elosztását, Romániáé a régiópolitika. A régiópolitikai biztos tisztségét Corina Cretu kapja.
Ez a biztosi poszt az egyik legbefolyásosabb az Európai Bizottságban, mivel 2014 és 2020 között mintegy 352 milliárd euró kohéziós és régiófejlesztési költségvetés felett rendelkezik.
Az Európai Bizottság román regionális biztosa nem érti a kulturális sokszínűséget – jelentette ki Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a Kossuth Rádió munkatársának, Erdei Edit Zsuzsannának.
zsák szerint Corina Cretu nacionalista, magyarellenes és Tőkés László állami kitüntetésének a visszavonását indítványozta, mivel szerinte az rágalmazza Romániát.
Az SZNT elnöke úgy véli, hogy Cretuval a homogén román nemzetet hirdetők kaptak fontos posztot az Európai Bizottságban, ami egyáltalán nem javítja a székelyföldi autonómia esélyeit.
Corina Cretu jelölésével kapcsolatosan Tőkés László EP-képviselő is borúlátó. Szerinte „kecskére bízták a káposztát”, és sajnálatos, hogy ezt a posztot egy olyan ország képviselője kapta meg, ahol a regionalizmus „gyerekcipőben jár”. Hozzátette: ez a kinevezés a magyarság számára egy csapás és rossz kihatása lehet a magyar-román államközi viszonylatra is.
Sajnálatos, hogy Romániával nagyon engedékenyek Európa „jelenlegi urai” és ez az európai értékeket sújtja – fejtette ki Tőkés. Hozzátette: sajnos a biztosok megszavazásánál már semmit nem lehet tenni, mivel azokat „egyben” szavazzák meg, viszont mindent megtesznek, hogy megkérdőjelezhető jelöltek megerősítése ne történjen meg.
Tőkés László ugyanakkor lehetőséget is lát Corina Cretu kinevezésében, mert amit mondta, talán így ebben a negatív háttérben a regionalizmus és az erdélyi magyarság követelései reflektorfénybe kerülhetnek. Kelemen Hunor örül, hogy Romániáé az régiópolitika, amint azt Oláh-Gál Elvirának nyilatkozta, reméli, Corina Cretu eltud tekinteni politikai szimpátiájától.
Kossuth Rádió, Erdély.ma
Szerdán hozták nyilvánosságra a biztosi posztok elosztását, Romániáé a régiópolitika. A régiópolitikai biztos tisztségét Corina Cretu kapja.
Ez a biztosi poszt az egyik legbefolyásosabb az Európai Bizottságban, mivel 2014 és 2020 között mintegy 352 milliárd euró kohéziós és régiófejlesztési költségvetés felett rendelkezik.
Az Európai Bizottság román regionális biztosa nem érti a kulturális sokszínűséget – jelentette ki Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a Kossuth Rádió munkatársának, Erdei Edit Zsuzsannának.
zsák szerint Corina Cretu nacionalista, magyarellenes és Tőkés László állami kitüntetésének a visszavonását indítványozta, mivel szerinte az rágalmazza Romániát.
Az SZNT elnöke úgy véli, hogy Cretuval a homogén román nemzetet hirdetők kaptak fontos posztot az Európai Bizottságban, ami egyáltalán nem javítja a székelyföldi autonómia esélyeit.
Corina Cretu jelölésével kapcsolatosan Tőkés László EP-képviselő is borúlátó. Szerinte „kecskére bízták a káposztát”, és sajnálatos, hogy ezt a posztot egy olyan ország képviselője kapta meg, ahol a regionalizmus „gyerekcipőben jár”. Hozzátette: ez a kinevezés a magyarság számára egy csapás és rossz kihatása lehet a magyar-román államközi viszonylatra is.
Sajnálatos, hogy Romániával nagyon engedékenyek Európa „jelenlegi urai” és ez az európai értékeket sújtja – fejtette ki Tőkés. Hozzátette: sajnos a biztosok megszavazásánál már semmit nem lehet tenni, mivel azokat „egyben” szavazzák meg, viszont mindent megtesznek, hogy megkérdőjelezhető jelöltek megerősítése ne történjen meg.
Tőkés László ugyanakkor lehetőséget is lát Corina Cretu kinevezésében, mert amit mondta, talán így ebben a negatív háttérben a regionalizmus és az erdélyi magyarság követelései reflektorfénybe kerülhetnek. Kelemen Hunor örül, hogy Romániáé az régiópolitika, amint azt Oláh-Gál Elvirának nyilatkozta, reméli, Corina Cretu eltud tekinteni politikai szimpátiájától.
Kossuth Rádió, Erdély.ma
2014. szeptember 14.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szerint bomlasztja a székelyföldi autonómiamozgalom egységét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által elkészített autonómiatervezet, amelynek egy munkaváltozata kedden került nyilvánosságra.
Az SZNT - Izsák Balázs elnök által jegyzett - vasárnapi közleménye szerint az RMDSZ autonómiatervezete nem jobb, mint az SZNT-é volt, annak pusztán az a célja, hogy alternatív jövőképet teremtsen, melynek a hordozója immár az új, "autonomista arculatát építő RMDSZ".
Az SZNT szerint az RMDSZ új autonómiamozgalmat hoz létre, melynek az a jelmondata, hogy "a jelenlegi alkotmányos keretek között lehetetlen megvalósítani Székelyföld autonómiáját". Az új mozgalom támogatói ezzel "a székely törekvések román nacionalista ellenzőivel egy táborba kerültek" - véli az SZNT.
A tanács úgy látja, hogy a székelységnek két eszköz áll a rendelkezésére abban a törekvésében, hogy megállítsa Székelyföld beolvasztását a román kormány által tervezett Középrégióba. Egyik a közösség mozgalmi ereje, a másik a nemzetközi jog.
Az SZNT közleménye szerint e két eszköz leépítése érdekében van szüksége a román hatalomnak egy új, a magyar közösségen belüli legitimációval rendelkező mozgalomra, "amely Bukarestből ellenőrözött és irányított". "A cél az autonómia mozgalmi potenciáljának a fölszámolása, vagy legalább az ellenőrzésének, irányításának átvétele a Székely Nemzeti Tanácstól, és az SZNT diplomáciai tevékenységének semlegesítése" - vélte a tanács, mely szerint "a román titkosszolgálat sem árthatna profibb módon a székelyek ügyének".
Az SZNT közölte, a tanács év végére tervezett ülése lesz hivatott eldönteni, hogyan viszonyuljanak a másik, "ellenőrzött autonómiamozgalomhoz".
Azt kérte a küldöttektől, hogy maradjanak hűségesek az SZNT egy évtizede megfogalmazott céljaihoz akkor is, ha volt barátaik, volt szövetségeseik közül nem egyet a másik oldalon látnak majd. "Maradjunk minél többen az önálló, hiteles autonómiamozgalom útján, és állítsuk meg Székelyföld beolvasztását!" - szólította fel híveit vasárnapi közleményében az SZNT.
Az SZNT szerint bomlasztja a székelyföldi autonómiamozgalom egységét az RMDSZ tervezete, 2014 szeptember 14., Kolozsvár
MTI
Az SZNT - Izsák Balázs elnök által jegyzett - vasárnapi közleménye szerint az RMDSZ autonómiatervezete nem jobb, mint az SZNT-é volt, annak pusztán az a célja, hogy alternatív jövőképet teremtsen, melynek a hordozója immár az új, "autonomista arculatát építő RMDSZ".
Az SZNT szerint az RMDSZ új autonómiamozgalmat hoz létre, melynek az a jelmondata, hogy "a jelenlegi alkotmányos keretek között lehetetlen megvalósítani Székelyföld autonómiáját". Az új mozgalom támogatói ezzel "a székely törekvések román nacionalista ellenzőivel egy táborba kerültek" - véli az SZNT.
A tanács úgy látja, hogy a székelységnek két eszköz áll a rendelkezésére abban a törekvésében, hogy megállítsa Székelyföld beolvasztását a román kormány által tervezett Középrégióba. Egyik a közösség mozgalmi ereje, a másik a nemzetközi jog.
Az SZNT közleménye szerint e két eszköz leépítése érdekében van szüksége a román hatalomnak egy új, a magyar közösségen belüli legitimációval rendelkező mozgalomra, "amely Bukarestből ellenőrözött és irányított". "A cél az autonómia mozgalmi potenciáljának a fölszámolása, vagy legalább az ellenőrzésének, irányításának átvétele a Székely Nemzeti Tanácstól, és az SZNT diplomáciai tevékenységének semlegesítése" - vélte a tanács, mely szerint "a román titkosszolgálat sem árthatna profibb módon a székelyek ügyének".
Az SZNT közölte, a tanács év végére tervezett ülése lesz hivatott eldönteni, hogyan viszonyuljanak a másik, "ellenőrzött autonómiamozgalomhoz".
Azt kérte a küldöttektől, hogy maradjanak hűségesek az SZNT egy évtizede megfogalmazott céljaihoz akkor is, ha volt barátaik, volt szövetségeseik közül nem egyet a másik oldalon látnak majd. "Maradjunk minél többen az önálló, hiteles autonómiamozgalom útján, és állítsuk meg Székelyföld beolvasztását!" - szólította fel híveit vasárnapi közleményében az SZNT.
Az SZNT szerint bomlasztja a székelyföldi autonómiamozgalom egységét az RMDSZ tervezete, 2014 szeptember 14., Kolozsvár
MTI
2014. szeptember 15.
Székely Nemzeti Tanács: Bomlaszt az RMDSZ tervezete
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szerint bomlasztja a székelyföldi autonómiamozgalom egységét az RMDSZ által elkészített autonómiatervezet, amelynek egy munkaváltozata kedden került nyilvánosságra. Az SZNT – Izsák Balázs elnök által jegyzett – tegnapi közleménye szerint az RMDSZ autonómiatervezete nem jobb, mint az SZNT-é, annak pusztán az a célja, hogy alternatív jövőképet teremtsen, melynek a hordozója immár az új, „autonomista arculatát építő RMDSZ”. Az SZNT szerint az RMDSZ új autonómiamozgalmat hoz létre, melynek az a jelmondata, hogy „a jelenlegi alkotmányos keretek között lehetetlen megvalósítani Székelyföld autonómiáját”. Az új mozgalom támogatói ezzel „a székely törekvések román nacionalista ellenzőivel egy táborba kerültek” – véli az SZNT.
A tanács úgy látja, hogy a székelységnek két eszköz áll rendelkezésére abban a törekvésében, hogy megállítsa Székelyföld beolvasztását a román kormány által tervezett Középrégióba. Egyik a közösség mozgalmi ereje, a másik a nemzetközi jog.
Az SZNT közleménye szerint e két eszköz leépítése érdekében van szüksége a román hatalomnak egy új, a magyar közösségen belüli legitimációval rendelkező, „Bukarestből ellenőrzött és irányított” mozgalomra. „A cél az autonómia mozgalmi potenciáljának felszámolása vagy legalább ellenőrzésének, irányításának átvétele a Székely Nemzeti Tanácstól és az SZNT diplomáciai tevékenységének semlegesítése” – vélte a tanács, mely szerint „a román titkosszolgálat sem árthatna profibb módon a székelyek ügyének”.
Az SZNT közölte, a tanács év végére tervezett ülése lesz hivatott eldönteni, hogyan viszonyuljanak a másik, „ellenőrzött autonómiamozgalomhoz”. Azt kérte a küldöttektől, hogy maradjanak hűségesek az SZNT egy évtizede megfogalmazott céljaihoz akkor is, ha volt barátaik, volt szövetségeseik közül nem egyet a másik oldalon látnak majd. „Maradjunk minél többen az önálló, hiteles autonómiamozgalom útján, és állítsuk meg Székelyföld beolvasztását!” – szólította fel híveit tegnapi közleményében az SZNT.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szerint bomlasztja a székelyföldi autonómiamozgalom egységét az RMDSZ által elkészített autonómiatervezet, amelynek egy munkaváltozata kedden került nyilvánosságra. Az SZNT – Izsák Balázs elnök által jegyzett – tegnapi közleménye szerint az RMDSZ autonómiatervezete nem jobb, mint az SZNT-é, annak pusztán az a célja, hogy alternatív jövőképet teremtsen, melynek a hordozója immár az új, „autonomista arculatát építő RMDSZ”. Az SZNT szerint az RMDSZ új autonómiamozgalmat hoz létre, melynek az a jelmondata, hogy „a jelenlegi alkotmányos keretek között lehetetlen megvalósítani Székelyföld autonómiáját”. Az új mozgalom támogatói ezzel „a székely törekvések román nacionalista ellenzőivel egy táborba kerültek” – véli az SZNT.
A tanács úgy látja, hogy a székelységnek két eszköz áll rendelkezésére abban a törekvésében, hogy megállítsa Székelyföld beolvasztását a román kormány által tervezett Középrégióba. Egyik a közösség mozgalmi ereje, a másik a nemzetközi jog.
Az SZNT közleménye szerint e két eszköz leépítése érdekében van szüksége a román hatalomnak egy új, a magyar közösségen belüli legitimációval rendelkező, „Bukarestből ellenőrzött és irányított” mozgalomra. „A cél az autonómia mozgalmi potenciáljának felszámolása vagy legalább ellenőrzésének, irányításának átvétele a Székely Nemzeti Tanácstól és az SZNT diplomáciai tevékenységének semlegesítése” – vélte a tanács, mely szerint „a román titkosszolgálat sem árthatna profibb módon a székelyek ügyének”.
Az SZNT közölte, a tanács év végére tervezett ülése lesz hivatott eldönteni, hogyan viszonyuljanak a másik, „ellenőrzött autonómiamozgalomhoz”. Azt kérte a küldöttektől, hogy maradjanak hűségesek az SZNT egy évtizede megfogalmazott céljaihoz akkor is, ha volt barátaik, volt szövetségeseik közül nem egyet a másik oldalon látnak majd. „Maradjunk minél többen az önálló, hiteles autonómiamozgalom útján, és állítsuk meg Székelyföld beolvasztását!” – szólította fel híveit tegnapi közleményében az SZNT.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. szeptember 15.
Vitatott autonómiatervezet
Az RMDSZ szerint a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) súlyosan megsértette a sajtó- és szólásszabadság jogát, amikor „politikai álláspontot fogalmazott meg” az RMDSZ által kidolgozott székelyföldi autonómiatervezet nyilvánosságra került munkaváltozatáról.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) még nem tudja, hogyan viszonyuljanak a másik, „ellenőrzött autonómiamozgalomhoz”. Izsák Balázs SZNT-vezető szerint bomlasztja a székelyföldi autonómiamozgalom egységét az RMDSZ által elkészített tervezet. „Maradjunk minél többen az önálló, hiteles autonómiamozgalom útján, és állítsuk meg Székelyföld beolvasztását!” – szólította fel híveit vasárnapi közleményében az SZNT.
Szabadság (Kolozsvár)
Az RMDSZ szerint a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) súlyosan megsértette a sajtó- és szólásszabadság jogát, amikor „politikai álláspontot fogalmazott meg” az RMDSZ által kidolgozott székelyföldi autonómiatervezet nyilvánosságra került munkaváltozatáról.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) még nem tudja, hogyan viszonyuljanak a másik, „ellenőrzött autonómiamozgalomhoz”. Izsák Balázs SZNT-vezető szerint bomlasztja a székelyföldi autonómiamozgalom egységét az RMDSZ által elkészített tervezet. „Maradjunk minél többen az önálló, hiteles autonómiamozgalom útján, és állítsuk meg Székelyföld beolvasztását!” – szólította fel híveit vasárnapi közleményében az SZNT.
Szabadság (Kolozsvár)
2014. szeptember 15.
Félreértelmezett nemzetállam
Nemrég jelent meg a Népszabadságban egy elemzés Markó Béla tollából, melyben az RMDSZ volt elnöke bírálja a „tusványosi” nemzetállamot, és figyelmen kívül hagyja a magyar miniszterelnök keresztény szemléletű javaslatát.
Több mint egy hónappal a magyar kormányfő tusványosi beszéde után befolyásos nyugati és nyugat-baráti körökben továbbra is az üzenet hiteltelenítésén munkálkodnak. Egyesek ellenzéki forrásokra hagyatkozva ítélkeznek, mások nem értik vagy manipulatív módon értelmezik Orbán Viktor üzenetét. A Süddeutsche Zeitung például azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy számára a sikerek fontosabbak az emberi jogoknál. A Die Zeit szerint „nem szeretne több külföldit megtűrni az országában”. A balliberális ellenzék pedig azt hangoztatja, hogy nemet mondott a szabadságra, és bejelentette, Magyarországon vége a demokráciának.
Hasonló színvonalú vélemények jelentek meg az RMDSZ-közeli Maszol.ro hírportálon is, ahol Ágoston Hugó szerint Orbán bevallottan zsarnok, Magyarországon pedig győzött az elnyomó állam. A sor folytatható, a hagyományosan „magyarbarát” román sajtót természetesen említeni sem érdemes. A globalizmus elsőségét hirdető kritikusok többsége az európai alapértékek, a demokrácia és a szabadság védelmezőjeként lép fel.
Csakhogy Orbán Viktor is demokráciában és szabadságban gondolkodik, s az emberi alapértékeket promoválja. De akkor miért ez az olthatatlan vágy a vádaskodásra és a rágalmazásra, van-e valamilyen különbség a két szemlélet között?
Elvileg nincs. Mert az európai alapértékek egyben emberi alapértékek is. Csakhogy a gyakorlat mást mutat. Mégpedig azt, hogy a befolyásos pozíciókkal rendelkező transzatlanti szélsőbal politikai alapon kisajátította magának az „európai alapértékek” kifejezést. Ezért igencsak zavarja őket, ha valaki nem az ő szemléletük szerint értelmezi a világot.1 Ők az emberiség önjelölt megmentői, akik szalonképes kiválóságokként birtokolják a spanyolviaszt, összekeverik a nemzetit a nacionalistával, a tekintélyt a diktatúrával, a szabadságot a szabadossággal és magukat Istennel. Nem tűrik a keresztény szellemiséget a hatalomban, Orbánt pedig az állítólag vallásos nacionalizmust promováló Putyin diktátorhoz hasonlítják.
Szerintük a magyar miniszterelnök eltér a személyes jogok, a tolerancia, a kozmopolitizmus és az internacionalizmus korszerű nyugati értékeitől, vagy ellentétesen viszonyul hozzájuk. Ezért a tusványosi beszéd nyomán többen is felszólították az Európai Bizottságot, hogy azonnal foganatosítson intézkedéseket Magyarország ellen, az Európai Néppárt pedig zárja ki soraiból a Fideszt.
Marx istenítése, keresztényellenesség
Ebbe a képbe illeszkedik Markó Béla elemzése is, mely A nemzetállam: rémálom címen látott nemrég napvilágot.2 Az elemzésben az RMDSZ korábbi vezetője a nemzetállam hiteltelenítésére tesz kísérletet. Elképzelésének alátámasztásához a 89-es idők szellemiségét használja fel, melyet azonban a saját elképzelésének megfelelően értelmez: „1989 végén (…) semmilyen nemzetállamban nem akartunk élni. Világosan tudtuk, hogy nem elég a kommunista államot felszámolni, a nemzetállamot is meg kell szüntetni. Mára az egyik talán sikerült, a másik még nem egészen.”
Erre csak azt tudom mondani, hogy amióta én a ’89-es véres eseményeket Temesváron személyesen átéltem, most hallok először olyat, hogy ’89 végén nem akartunk volna nemzetállamban élni. Igaz, a dákoromán származás elmélete is valamivel később (több mint másfél évezreddel...) született. Markó összekeverhette ’89 végét a 90-es évekkel, vagy a nemzetállamot a románistenítő propagandával. Bárhogy is van, félrevezető összemosni a demagógiát vagy ’89 szellemiségét a nemzetállam fogalmával.
Egy nemzetállamot lehet működtetni akár darwini fajelmélet alapon is. Nem beszélve „Marx isten” tudományos elveiről, az önistenítő dogmatikákról vagy a keresztény normatívákról. A lényeg nem a keret, hanem a tartalom, vagy annak hiánya. Markó azonban továbbmegy és kifejti, hogy szerinte a magyarság jogai „csakis egy decentralizált, állampolgárainak és helyi közösségeinek minél nagyobb szabadságot biztosító rendszerben érvényesíthetők igazán. (...) Persze ezt nem csupán a romániai nacionálkommunizmus tapasztalata mondatja velem, hiszen a nemzetállami rémálom – igenis, Európának ebben a részében a nemzetállam: rémálom – egyáltalán nem köthető egyetlen ideológiához.”
Valóban, a román helyzet sürgős decentralizációt igényel. Reálisat, nem a Dragnea-féle változatot. Amíg a mosdóba menéshez is Bukaresttől kell engedélyt kérni, valami nagyon nem jól van. Ráadásul a központosított hatalomért való reszketés hisztérikus rohamokban tör elő, valahányszor egy magyar igény – pl. az autonómia – terítékre kerül. Kifelé meg azt halljuk, hogy a kisebbségek jogai Romániában modellértékűek...
Traian Băsescu államfőtől legalább öt alkalommal hallottam ezt az elmúlt hetekben. A magyarság képviselői pedig hallgatnak. Eszerint a részükről is minden rendben. De akkor miért nem tisztázzák ezt le nyilvánosan a magyar választók előtt? És miért volna probléma a jogok érvényesítése? És nem lehet civilizált párbeszédet folytatni a magyar igényekről anélkül, hogy gyűlöletlángba borulna a román média? Remélem, hamarosan választ kapunk ezekre a kérdésekre.
Addig is maradjunk a szállóigénél: „Romániában nincs diszkrimináció. Mint ahogy korrupció sincs.” A magyarság jogainak kivívásához első- és másodsorban helytálló képviselőkre van szükség. Nem olyanokra, akik igazság helyett a „minden a hatalom” elvét követik, tükörbe nézés helyett a rendszert hibáztatják, négyévente ígérgetnek egy sort, aztán visszatérnek kényelmes érdekeik homályába és hiába keresi őket a magyar szavazópolgár a gátakon, mert ott bizony nincsenek. Az ilyenek irányításában legyen bármilyen a rendszer, nem várható egészséges fellendülés.
Összességében tehát nem a román nemzetállam a rémálom, hanem az azzal visszaélő románok, meg a magyar képviselők, akik szavazóiktól távol, a hatalomittas bojárok nótája szerint táncolnak. És akik felelőtlen tevékenységének köszönhetően a kiszolgáltatott magyarság elsivárosodik. Ennek megoldása pedig a jelen kérdése, nem a jövőjé.
Veszélyben Európa
A nemzeti berendezkedés bűnbakként való beállítása torz értelmezésekhez vezet. Mint ahogy az is, ha humánkérdésekben különválasztjuk a Nyugatot „Európának ebben a részében”-től, azt sejtetve, hogy a Nyugat nem csak technikailag jobb, hanem emberileg is, és a megoldás majd onnan fog érkezni. Az elmúlt tíz évet tekintve valóban megköszönhetjük a nyugatnak, hogy a vadimizmus nem vadult el errefelé (de több évtized távlatából el kell ismerni, hogy Trianont is a Nyugatnak „köszönhetjük”).
Ennél viszont többre van szükség egy egészéges kultúrkörnyezethez. Való igaz, hogy a Nyugat gazdagabb, és jobban csillog. De ha az emberi alapértékek felől közelítjük meg az elmúlt évszázadot, ott bizony jól szervezett monstrumtenyészdékre bukkanunk. A kommunizmust ugyanis nyugatról exportálták „Európának ebbe a részébe”. És Hitler is Nyugaton élt. A rasszizmus meg a hatvanas évek család- és tekintélymegvető mozgalmai is ott alakultak ki, a csalódásba torkolló amerikai és európai álommal együtt.
Nem kell hát csodálkozni, ha Szodoma és Gomora kultúrája is ott szökkent szárba, megfertőzve Európát és a hadviselések nyomán demokratizált világot (nem mintha a befogadók ezért nem lennének felelősek!). Komoly szakembereikkel szöges ellentétben a Nyugat szélsőséges papjai ma sem vállalnak felelősséget semmiért.
A megújulás szükségességét kizárólag másokra értik, ők pedig a szabadosság (modern nyelven: szabadság) zászlaja alatt erőltetik mindenkire tudománycsúfoló ideológiáikat, öncélúan értelmezve a történelmet, és elavultnak bélyegezve a nemzetállamot meg a kereszténységet.3 Szemükben az igazság előtti alázat naivitás, és a „fejlődés” égisze alatt csak azt tolerálják, ami kontroll alatt van. Tipikus vitrinfigurák. Védik az európai értékeket, miközben ők hozzák a legnagyobb veszélyt Európára. Szívükben a civilizált jelszó: Heil Imperium!
Ezzel a keresztényellenes szellemiséggel harmonizál Markó Béla szemlélete. Különben nem valószínű, hogy beállt volna a globális kérdések megoldását és a liberális szabadosságot mindenek fölé helyezők kórusába (Tavares-jelentés támogatása, Gyurcsány–Bajnai-barátság, nemzetfóbia, Kempinski), ahol részrehajló magyarázatokkal riogatnak egy olyan szemlélettel szemben, mely a demokrácia jegyében a nemzeti érdekek védelmét tekinti prioritásnak és az európai alapértékekkel összhangban a kereszténységet, a szabadságot és az emberi jogok értékeit a jövendő pilléreinek.
A magyar út
Orbán Viktor miniszterelnök kizár minden ideológiába öltöztetett áltudást, mivel azok feleslegesen degradálják a rendszert. Ezért Tusványoson a „mindent szabad, ami a másik szabadságát nem sérti” liberális szervezőelv helyett az időtálló bibliai törvényt, az „amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, te se tedd másokkal”-t javasolta. Ezzel verte ki a biztosítékot a szalonképes álszentek táborában. Holott ez egy keresztény-konform, praktikus javaslat. Az meg külön üdvözlendő, hogy vele rezonál a magyar kormány eddigi munkája.
Ha csak a legújabbakat említjük: elindult a Sorsok Háza projekt és a zsidó szervezetekkel való baráti együttműködés, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter pedig felkérte Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz volt ügyvezető igazgatóját, hogy több évtizedes közösségszervező tapasztalatait felhasználva adjon tanácsokat a miniszterelnökségnek.
Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint 2010 óta ez a kormány volt a térség legerősebb bástyája a jobboldali szélsőségességgel szemben, s az Európai Unióban a legkitartóbb erőfeszítéseket tette a roma kisebbség megsegítésére. Ezekről szólnak a tények és a visszajelzések. De nem azoktól, akikről Louis Kovacs a The Washington Postban azt írja, hogy mások szemében a szálkát is, a magukéban a gerendát sem látják meg. Az ilyenek megfeledkeznek róla, hogy „Magyarország sikeresen megvédte új alkotmányát a megalapozatlan és bizarr bírálatokkal szemben”, Orbán miniszterelnök pedig „egyszer sem dicsérte a diktatórikus rezsimeket” (Luca Volontè olasz kereszténydemokrata politikus). Lehet hát nyugodtan nemzetállamban gondolkodni. Aki ezt elveti, akaratlanul is helyt ad a torz értelmezéseknek.
Ezektől óvott Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, mikor arra figyelmeztetett, hogy a román alkotmánnyal kapcsolatos tévhitek makacsul visszatérnek a közbeszédbe – többek közt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke által. Ezen tévhitek szerint a jelenlegi román alkotmányos keretek közt lehetetlen a területi autonómia (megint a „nemzetállam”...). Izsák szerint a Székelyföld autonómiája nem ellentétes Románia alkotmányával.
Az igazi problémát tehát a félrevezetések és tévhitek, a román visszaélések és a gátakról hiányzó magyar képviselők jelentik. A romániai magyar politika kétségtelenül megújulásra szorul. Meddő megnyilvánulások, kereszténymegvető cinizmus, balliberális utódnevelés és nemzetállamokkal való szórakozások helyett az egészséges alapértékeket promoválva kellene dolgozni a gátakon. Minél előbb, annál jobb. Erdélyi magyaroknak, Romániának és Európának egyaránt.
Jegyzetek: 1 Ez a gyakorlat igen veszélyes az Unióra nézve. Mert a nyugati véleményformálók is könnyen tévednek. Marxnak, Hitlernek és Ceauşescunak is tapsoltak, miközben azok kisajátították maguknak az igazságot. Aztán jött a meglepetés.
2 Markó Béla tavaly ősszel is írt egy elemzést, a szintén balliberális HVG-be. Ebben a Rui Tavares-jelentés elfogadása mellett állt ki.
3 Nem csoda, hogy olyan botrányos háttéréletű nő, mint Corina Creţu, magas pozícióba kerülhetett az Európai Bizottságban.
Lőrinczi Loránd
Kiegészítés: Az említett elemzés: Markó Béla: A nemzetállam: rémálom, Népszabadság, 2014 augusztus 29.
Krónika (Kolozsvár)
Nemrég jelent meg a Népszabadságban egy elemzés Markó Béla tollából, melyben az RMDSZ volt elnöke bírálja a „tusványosi” nemzetállamot, és figyelmen kívül hagyja a magyar miniszterelnök keresztény szemléletű javaslatát.
Több mint egy hónappal a magyar kormányfő tusványosi beszéde után befolyásos nyugati és nyugat-baráti körökben továbbra is az üzenet hiteltelenítésén munkálkodnak. Egyesek ellenzéki forrásokra hagyatkozva ítélkeznek, mások nem értik vagy manipulatív módon értelmezik Orbán Viktor üzenetét. A Süddeutsche Zeitung például azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy számára a sikerek fontosabbak az emberi jogoknál. A Die Zeit szerint „nem szeretne több külföldit megtűrni az országában”. A balliberális ellenzék pedig azt hangoztatja, hogy nemet mondott a szabadságra, és bejelentette, Magyarországon vége a demokráciának.
Hasonló színvonalú vélemények jelentek meg az RMDSZ-közeli Maszol.ro hírportálon is, ahol Ágoston Hugó szerint Orbán bevallottan zsarnok, Magyarországon pedig győzött az elnyomó állam. A sor folytatható, a hagyományosan „magyarbarát” román sajtót természetesen említeni sem érdemes. A globalizmus elsőségét hirdető kritikusok többsége az európai alapértékek, a demokrácia és a szabadság védelmezőjeként lép fel.
Csakhogy Orbán Viktor is demokráciában és szabadságban gondolkodik, s az emberi alapértékeket promoválja. De akkor miért ez az olthatatlan vágy a vádaskodásra és a rágalmazásra, van-e valamilyen különbség a két szemlélet között?
Elvileg nincs. Mert az európai alapértékek egyben emberi alapértékek is. Csakhogy a gyakorlat mást mutat. Mégpedig azt, hogy a befolyásos pozíciókkal rendelkező transzatlanti szélsőbal politikai alapon kisajátította magának az „európai alapértékek” kifejezést. Ezért igencsak zavarja őket, ha valaki nem az ő szemléletük szerint értelmezi a világot.1 Ők az emberiség önjelölt megmentői, akik szalonképes kiválóságokként birtokolják a spanyolviaszt, összekeverik a nemzetit a nacionalistával, a tekintélyt a diktatúrával, a szabadságot a szabadossággal és magukat Istennel. Nem tűrik a keresztény szellemiséget a hatalomban, Orbánt pedig az állítólag vallásos nacionalizmust promováló Putyin diktátorhoz hasonlítják.
Szerintük a magyar miniszterelnök eltér a személyes jogok, a tolerancia, a kozmopolitizmus és az internacionalizmus korszerű nyugati értékeitől, vagy ellentétesen viszonyul hozzájuk. Ezért a tusványosi beszéd nyomán többen is felszólították az Európai Bizottságot, hogy azonnal foganatosítson intézkedéseket Magyarország ellen, az Európai Néppárt pedig zárja ki soraiból a Fideszt.
Marx istenítése, keresztényellenesség
Ebbe a képbe illeszkedik Markó Béla elemzése is, mely A nemzetállam: rémálom címen látott nemrég napvilágot.2 Az elemzésben az RMDSZ korábbi vezetője a nemzetállam hiteltelenítésére tesz kísérletet. Elképzelésének alátámasztásához a 89-es idők szellemiségét használja fel, melyet azonban a saját elképzelésének megfelelően értelmez: „1989 végén (…) semmilyen nemzetállamban nem akartunk élni. Világosan tudtuk, hogy nem elég a kommunista államot felszámolni, a nemzetállamot is meg kell szüntetni. Mára az egyik talán sikerült, a másik még nem egészen.”
Erre csak azt tudom mondani, hogy amióta én a ’89-es véres eseményeket Temesváron személyesen átéltem, most hallok először olyat, hogy ’89 végén nem akartunk volna nemzetállamban élni. Igaz, a dákoromán származás elmélete is valamivel később (több mint másfél évezreddel...) született. Markó összekeverhette ’89 végét a 90-es évekkel, vagy a nemzetállamot a románistenítő propagandával. Bárhogy is van, félrevezető összemosni a demagógiát vagy ’89 szellemiségét a nemzetállam fogalmával.
Egy nemzetállamot lehet működtetni akár darwini fajelmélet alapon is. Nem beszélve „Marx isten” tudományos elveiről, az önistenítő dogmatikákról vagy a keresztény normatívákról. A lényeg nem a keret, hanem a tartalom, vagy annak hiánya. Markó azonban továbbmegy és kifejti, hogy szerinte a magyarság jogai „csakis egy decentralizált, állampolgárainak és helyi közösségeinek minél nagyobb szabadságot biztosító rendszerben érvényesíthetők igazán. (...) Persze ezt nem csupán a romániai nacionálkommunizmus tapasztalata mondatja velem, hiszen a nemzetállami rémálom – igenis, Európának ebben a részében a nemzetállam: rémálom – egyáltalán nem köthető egyetlen ideológiához.”
Valóban, a román helyzet sürgős decentralizációt igényel. Reálisat, nem a Dragnea-féle változatot. Amíg a mosdóba menéshez is Bukaresttől kell engedélyt kérni, valami nagyon nem jól van. Ráadásul a központosított hatalomért való reszketés hisztérikus rohamokban tör elő, valahányszor egy magyar igény – pl. az autonómia – terítékre kerül. Kifelé meg azt halljuk, hogy a kisebbségek jogai Romániában modellértékűek...
Traian Băsescu államfőtől legalább öt alkalommal hallottam ezt az elmúlt hetekben. A magyarság képviselői pedig hallgatnak. Eszerint a részükről is minden rendben. De akkor miért nem tisztázzák ezt le nyilvánosan a magyar választók előtt? És miért volna probléma a jogok érvényesítése? És nem lehet civilizált párbeszédet folytatni a magyar igényekről anélkül, hogy gyűlöletlángba borulna a román média? Remélem, hamarosan választ kapunk ezekre a kérdésekre.
Addig is maradjunk a szállóigénél: „Romániában nincs diszkrimináció. Mint ahogy korrupció sincs.” A magyarság jogainak kivívásához első- és másodsorban helytálló képviselőkre van szükség. Nem olyanokra, akik igazság helyett a „minden a hatalom” elvét követik, tükörbe nézés helyett a rendszert hibáztatják, négyévente ígérgetnek egy sort, aztán visszatérnek kényelmes érdekeik homályába és hiába keresi őket a magyar szavazópolgár a gátakon, mert ott bizony nincsenek. Az ilyenek irányításában legyen bármilyen a rendszer, nem várható egészséges fellendülés.
Összességében tehát nem a román nemzetállam a rémálom, hanem az azzal visszaélő románok, meg a magyar képviselők, akik szavazóiktól távol, a hatalomittas bojárok nótája szerint táncolnak. És akik felelőtlen tevékenységének köszönhetően a kiszolgáltatott magyarság elsivárosodik. Ennek megoldása pedig a jelen kérdése, nem a jövőjé.
Veszélyben Európa
A nemzeti berendezkedés bűnbakként való beállítása torz értelmezésekhez vezet. Mint ahogy az is, ha humánkérdésekben különválasztjuk a Nyugatot „Európának ebben a részében”-től, azt sejtetve, hogy a Nyugat nem csak technikailag jobb, hanem emberileg is, és a megoldás majd onnan fog érkezni. Az elmúlt tíz évet tekintve valóban megköszönhetjük a nyugatnak, hogy a vadimizmus nem vadult el errefelé (de több évtized távlatából el kell ismerni, hogy Trianont is a Nyugatnak „köszönhetjük”).
Ennél viszont többre van szükség egy egészéges kultúrkörnyezethez. Való igaz, hogy a Nyugat gazdagabb, és jobban csillog. De ha az emberi alapértékek felől közelítjük meg az elmúlt évszázadot, ott bizony jól szervezett monstrumtenyészdékre bukkanunk. A kommunizmust ugyanis nyugatról exportálták „Európának ebbe a részébe”. És Hitler is Nyugaton élt. A rasszizmus meg a hatvanas évek család- és tekintélymegvető mozgalmai is ott alakultak ki, a csalódásba torkolló amerikai és európai álommal együtt.
Nem kell hát csodálkozni, ha Szodoma és Gomora kultúrája is ott szökkent szárba, megfertőzve Európát és a hadviselések nyomán demokratizált világot (nem mintha a befogadók ezért nem lennének felelősek!). Komoly szakembereikkel szöges ellentétben a Nyugat szélsőséges papjai ma sem vállalnak felelősséget semmiért.
A megújulás szükségességét kizárólag másokra értik, ők pedig a szabadosság (modern nyelven: szabadság) zászlaja alatt erőltetik mindenkire tudománycsúfoló ideológiáikat, öncélúan értelmezve a történelmet, és elavultnak bélyegezve a nemzetállamot meg a kereszténységet.3 Szemükben az igazság előtti alázat naivitás, és a „fejlődés” égisze alatt csak azt tolerálják, ami kontroll alatt van. Tipikus vitrinfigurák. Védik az európai értékeket, miközben ők hozzák a legnagyobb veszélyt Európára. Szívükben a civilizált jelszó: Heil Imperium!
Ezzel a keresztényellenes szellemiséggel harmonizál Markó Béla szemlélete. Különben nem valószínű, hogy beállt volna a globális kérdések megoldását és a liberális szabadosságot mindenek fölé helyezők kórusába (Tavares-jelentés támogatása, Gyurcsány–Bajnai-barátság, nemzetfóbia, Kempinski), ahol részrehajló magyarázatokkal riogatnak egy olyan szemlélettel szemben, mely a demokrácia jegyében a nemzeti érdekek védelmét tekinti prioritásnak és az európai alapértékekkel összhangban a kereszténységet, a szabadságot és az emberi jogok értékeit a jövendő pilléreinek.
A magyar út
Orbán Viktor miniszterelnök kizár minden ideológiába öltöztetett áltudást, mivel azok feleslegesen degradálják a rendszert. Ezért Tusványoson a „mindent szabad, ami a másik szabadságát nem sérti” liberális szervezőelv helyett az időtálló bibliai törvényt, az „amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, te se tedd másokkal”-t javasolta. Ezzel verte ki a biztosítékot a szalonképes álszentek táborában. Holott ez egy keresztény-konform, praktikus javaslat. Az meg külön üdvözlendő, hogy vele rezonál a magyar kormány eddigi munkája.
Ha csak a legújabbakat említjük: elindult a Sorsok Háza projekt és a zsidó szervezetekkel való baráti együttműködés, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter pedig felkérte Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz volt ügyvezető igazgatóját, hogy több évtizedes közösségszervező tapasztalatait felhasználva adjon tanácsokat a miniszterelnökségnek.
Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint 2010 óta ez a kormány volt a térség legerősebb bástyája a jobboldali szélsőségességgel szemben, s az Európai Unióban a legkitartóbb erőfeszítéseket tette a roma kisebbség megsegítésére. Ezekről szólnak a tények és a visszajelzések. De nem azoktól, akikről Louis Kovacs a The Washington Postban azt írja, hogy mások szemében a szálkát is, a magukéban a gerendát sem látják meg. Az ilyenek megfeledkeznek róla, hogy „Magyarország sikeresen megvédte új alkotmányát a megalapozatlan és bizarr bírálatokkal szemben”, Orbán miniszterelnök pedig „egyszer sem dicsérte a diktatórikus rezsimeket” (Luca Volontè olasz kereszténydemokrata politikus). Lehet hát nyugodtan nemzetállamban gondolkodni. Aki ezt elveti, akaratlanul is helyt ad a torz értelmezéseknek.
Ezektől óvott Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, mikor arra figyelmeztetett, hogy a román alkotmánnyal kapcsolatos tévhitek makacsul visszatérnek a közbeszédbe – többek közt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke által. Ezen tévhitek szerint a jelenlegi román alkotmányos keretek közt lehetetlen a területi autonómia (megint a „nemzetállam”...). Izsák szerint a Székelyföld autonómiája nem ellentétes Románia alkotmányával.
Az igazi problémát tehát a félrevezetések és tévhitek, a román visszaélések és a gátakról hiányzó magyar képviselők jelentik. A romániai magyar politika kétségtelenül megújulásra szorul. Meddő megnyilvánulások, kereszténymegvető cinizmus, balliberális utódnevelés és nemzetállamokkal való szórakozások helyett az egészséges alapértékeket promoválva kellene dolgozni a gátakon. Minél előbb, annál jobb. Erdélyi magyaroknak, Romániának és Európának egyaránt.
Jegyzetek: 1 Ez a gyakorlat igen veszélyes az Unióra nézve. Mert a nyugati véleményformálók is könnyen tévednek. Marxnak, Hitlernek és Ceauşescunak is tapsoltak, miközben azok kisajátították maguknak az igazságot. Aztán jött a meglepetés.
2 Markó Béla tavaly ősszel is írt egy elemzést, a szintén balliberális HVG-be. Ebben a Rui Tavares-jelentés elfogadása mellett állt ki.
3 Nem csoda, hogy olyan botrányos háttéréletű nő, mint Corina Creţu, magas pozícióba kerülhetett az Európai Bizottságban.
Lőrinczi Loránd
Kiegészítés: Az említett elemzés: Markó Béla: A nemzetállam: rémálom, Népszabadság, 2014 augusztus 29.
Krónika (Kolozsvár)
2014. szeptember 16.
Az RMDSZ nem érti, miért nem tetszik az SZNT-nek az autonómiatervezete
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem érti, miért nem tetszik a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) az az autonómiatervezet, amelyet a szövetség készített el, és amelynek a múlt héten egy munkaváltozata került nyilvánosságra.
Minderről Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke nyilatkozott a maszol.ro portálnak Izsák Balázs SZNT-elnök vasárnapi közleményére reagálva. Az SZNT elnöke úgy vélte, az RMDSZ „autonomista arculatát építi”, ezért hoz létre új autonómiapárti mozgalmat, melynek az a jelmondata, hogy „a jelenlegi alkotmányos keretek között lehetetlen megvalósítani Székelyföld autonómiáját”. Szerinte az új mozgalom támogatói ezzel „a székely törekvések román nacionalista ellenzőivel kerültek egy táborba”.
Borbély László kijelentette, az RMDSZ székelyföldi autonómiatervezetének a kidolgozásánál a dél-tiroli autonómiamodellt tekintették kiindulási pontnak, amit az SZNT is követhető példának tekint. Az alelnök hozzátette, minden felkészült politikus vagy jogász, aki beletekint a romániai jogrendbe, tudja, hogy nem lehet újabb régiót létrehozni az alkotmány módosítása nélkül.
„Nem lehet semmit közfelkiáltással kivívni” – jelentette ki Borbély László, utalván arra, hogy az SZNT közfelkiáltással fogadtatta el a tömegmegmozdulásai petícióit. Az alelnök szerint az RMDSZ 1990 óta építi az „autonomista arculatát”, 1993 óta pedig a programjának is része az autonómia. Hozzátette, „ha végignézzük a 25 éves tevékenységüket, egyértelműen látszik: megpróbálták bevinni a román törvénykezésbe az autonómia elemeit.
Borbély László címkézésnek vélte és elutasította, hogy egyes szervezeteket autonomistának, másokat pedig nem autonomistának tekintsenek.
„Mi odafigyelünk arra is, amikor a szórványban egy iskolai osztályt akarnak megszüntetni, és arra is, hogy a székelyföldi magyaroknak nagyobb autonómiájuk legyen” – fogalmazott Borbély.
MTI, Erdély.ma
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem érti, miért nem tetszik a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) az az autonómiatervezet, amelyet a szövetség készített el, és amelynek a múlt héten egy munkaváltozata került nyilvánosságra.
Minderről Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke nyilatkozott a maszol.ro portálnak Izsák Balázs SZNT-elnök vasárnapi közleményére reagálva. Az SZNT elnöke úgy vélte, az RMDSZ „autonomista arculatát építi”, ezért hoz létre új autonómiapárti mozgalmat, melynek az a jelmondata, hogy „a jelenlegi alkotmányos keretek között lehetetlen megvalósítani Székelyföld autonómiáját”. Szerinte az új mozgalom támogatói ezzel „a székely törekvések román nacionalista ellenzőivel kerültek egy táborba”.
Borbély László kijelentette, az RMDSZ székelyföldi autonómiatervezetének a kidolgozásánál a dél-tiroli autonómiamodellt tekintették kiindulási pontnak, amit az SZNT is követhető példának tekint. Az alelnök hozzátette, minden felkészült politikus vagy jogász, aki beletekint a romániai jogrendbe, tudja, hogy nem lehet újabb régiót létrehozni az alkotmány módosítása nélkül.
„Nem lehet semmit közfelkiáltással kivívni” – jelentette ki Borbély László, utalván arra, hogy az SZNT közfelkiáltással fogadtatta el a tömegmegmozdulásai petícióit. Az alelnök szerint az RMDSZ 1990 óta építi az „autonomista arculatát”, 1993 óta pedig a programjának is része az autonómia. Hozzátette, „ha végignézzük a 25 éves tevékenységüket, egyértelműen látszik: megpróbálták bevinni a román törvénykezésbe az autonómia elemeit.
Borbély László címkézésnek vélte és elutasította, hogy egyes szervezeteket autonomistának, másokat pedig nem autonomistának tekintsenek.
„Mi odafigyelünk arra is, amikor a szórványban egy iskolai osztályt akarnak megszüntetni, és arra is, hogy a székelyföldi magyaroknak nagyobb autonómiájuk legyen” – fogalmazott Borbély.
MTI, Erdély.ma
2014. szeptember 16.
Közösen újraértelmezni Erdélyt – Interjú Szilágyi Zsolt államfőjelölttel
Jobb a pályán lenni, mint az öltözőben; szükség van arra, hogy az erdélyi magyarok és Erdély regionális érdekei megjelenjenek végre az államelnöki kampányban – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szilágyi Zsolt. Az EMNP államfőjelöltje szerint a novemberi választás tétje magyar szempontból az, hogy az Erdély-központú vagy a Bukarest-központú, az eddigi 25 évnek az autonómiaprogramot feladó politikája kap megerősítést. Szilágyi Zsolt úgy véli, az erdélyi magyar politika nagy hiányossága, hogy nem próbálta szövetségesként megszólítani az erdélyi románokat és azok politikai szerveződéseit.
– Az EMNP-ben mondhatni a kényszer szülte, hogy jelöltet állít az államfőválasztáson, miután nem vett részt az európai parlamenti megmérettetésen. Ugyanakkor a párt első körben Tőkés László és Izsák Balázs indítását tervezte, ezután esett a választás Önre. Ugródeszkának vagy esetleg nehéz tehernek tartja ezeket az előzményeket?
– Megtiszteltetés, hogy rám esett a választás, ugyanakkor sem én, sem pedig Toró T. Tibor EMNP-elnök nem éreztük, hogy hátrányos lenne, hogy több személy indulását elemeztük. Tudatos, hosszas elemzés alapján hozott döntésünk lényege, hogy jobb a pályán lenni, mint az öltözőben. Jobb mozgósítani, mint esetleg bojkottálni. Semmilyen kényszer nem volt, ugyanis világos, hogy ez a kampány, ez a választás egy esély.
A román államfőválasztáson egy magyar jelöltnek ugyanannyi az esélye, mint kettőnek, új politikai alakulatként viszont a néppártnak lehetőséget teremt arra, hogy bemutassa önmagát, programját, és jobban megismerjék. Ugyanakkor hasonló fontosságú az erdélyi románokkal folytatott párbeszéd és partnerség is, amely új lendületet kaphat az általunk képviselt témák révén.
– És az sem jelent hátrányt, hogy az elmúlt években Tőkés László kabinetfőnökeként jobbára Brüsszelben tevékenykedett, emiatt nem napi rendszerességgel vett részt az erdélyi magyar, illetve a romániai politikában?
– 1990 óta vagyok a politikában, és úgy érzem, kifejezetten előny, semmiképpen nem hátrány, hogy az elmúlt években Brüsszelben dolgozva megismerhettem a bukaresti és erdélyi mellett az uniós politika működését is. Még jobban kinyitotta a látóteremet, és egy uniós tagállam politikusa esetében előnyt jelent ismerni az EU működését. Kiegészítette a politikai ismereteimet, hogy 14 év Bukarest után Brüsszelben dolgozhattam, így nem érzem, hogy eltávolodtam volna a hazai közélettől, hiszen amikor tehetem, mindig itthon vagyok.
– Először történik meg a rendszerváltás óta, hogy a romániai választók két magyar államfőjelölt közül is válogathatnak. Miben rejlik a választás szabadságának előnye, miért érdemesebb Önre szavazni a rivális magyar alakulat jelöltjénél?
– Szükség van arra, hogy az erdélyi magyarok és Erdély regionális érdekei megjelenjenek végre az államelnöki kampányban. Fel kell mutassuk a megoldást, vagyis az autonómiát. Másrészt az emberek véleményt mondhatnak majd az elmúlt 25 év erdélyi magyar politikai vitáiról is. Épp ettől fél az RMDSZ. A jelenlegi helyzet is azt mutatja, hogy magatehetetlen bénultság jellemzi az RMDSZ-t: még ha képviselni szeretné is az autonómiát, nem teheti, mert amint láthattuk az elmúlt hetekben, szegény szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes még lemondani, kilépni sem tud a kormányból. Annyira nem ura a helyzetnek, hogy saját szervezete nem ért egyet a hatalomból való kivonulással. Vagyis nem a saját maguk urai.
Tulajdonképpen az elmúlt évek során is azt láttuk, hogy az Erdély-központú, az erdélyi magyar érdeket, az autonómiát képviselni akaró politikai tábor folyamatosan vitatkozott, versenyzett a Bukarest-központú politikai táborral, amelyik Bukarest politikai és pénzügyi támogatását élvezve mindig nyeregben volt. Tehát a választás tétje magyar szempontból az, hogy az Erdély-központú vagy a Bukarest központú, az eddigi 25 évnek az autonómiaprogramot feladó politikája kap megerősítést.
– Azaz a mostani megmérettetés az EMNP és az RMDSZ közötti egyfajta erőpróbaként is felfogható.
– Nyilván ez az olvasat is létezik, de ez nemcsak a két alakulat, nemcsak Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt versengése. A két személy az általa képviselt tábor, értékrend és politikai program révén tulajdonképpen az erdélyi magyarok eddigi dilemmáit, konfliktusait is megjeleníti. Nagyon jól tudom, hogy az RMDSZ tagjai és középvezetői között a legtöbben azt szeretnék, ha hangja, képviselete lenne az autonómiaprogramnak, és sokkal keményebb fellépést szorgalmaznának, azonban ők is kényszerben vannak, és fülüket-farkukat behúzva viszik az igát. Ám bízom abban, hogy a választófülke intimitásával élve őszintén a szívükre hallgatnak majd, és azt fogják támogatni, hogy az erdélyi magyarok végre emeljék fel a fejüket, és ne a bukaresti politika függelékeként, járulékos elemeként határozzák meg magukat, hanem egy önálló erdélyi, nem a román politikai többségnek kitett politikai egységként.
– Apropó, Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke többek között azzal kampányol, hogy őt Orbán Viktor is támogatja. Mi az igazság azokból a sajtóhírekből, miszerint a magyar miniszterelnök nem támogatta az EMNP részvételét az államfőválasztáson?
– Erről a Kelemen Hunor és az RMDSZ tulajdonában lévő médiaorgánumok újságíróit kell megkérdezni, akik bedobták ezt az álhírt. Nem túlzottan etikus, hogy egy miniszterelnöki találkozó után álhíreket próbálnak az eseményre utólag ráfűzni, de sajnos nem először történik. Lelkük rajta. Azt hiszem, a nemzet miniszterelnöke tapasztaltabb és bölcsebb annál, hogy egy ilyen helyzetben egy szocialista kormány miniszterelnök-helyettese mellett törjön lándzsát. Emlékeznek még, amikor 2007-ben, az európai választások alkalmával Orbán Viktor azt mondta: ne legyünk kishitűek, mindenkinek van hely a nap alatt, menjenek a magyarok szavazni, és mindenki be fog jutni? Mint annyiszor, neki lett igaza. Valamelyest hasonló a helyzet most is, sokkal jobban tesszük, ha a magyarok gondjaival és a mozgósítással törődünk, semmint az álhírekkel és azok terjesztőivel.
– Milyen mértékben lesz képes megszólítani a román nemzetiségű polgárokat a megmérettetésen? Különösen úgy, hogy kampányában kiemelt helyen szerepel az általuk idegenkedéssel fogadott autonómia és föderalizmus témája.
– Az erdélyi magyar politika nagy hiányossága, hogy nem próbálta szövetségesként megszólítani az erdélyi románokat és azok politikai szerveződéseit. Az elmúlt években változott az erdélyi románoknak a bukaresti nacionalizmushoz való hozzáállása, hiszen vendégmunkásként, turistaként sokan megfordultak Nyugaton, ahol rájöttek, hogy egy olyan gazdag ország, mint Románia, menedzselhető lenne jobban is. Mi Románia modernizációs programjaként egy olyan állammodelt tűztünk ki célul, amely a történelmi régiók szövetségén alapul, és ezáltal Erdélynek önálló adminisztratív, politikai és gazdasági intézményei lennének. Mindez ajánlat, hívó üzenet az erdélyi románok számára, ugyanis teljesen világos, hogy Erdélyt gazdaságilag, politikailag csakis az itt élő románokkal, németekkel, szlovákokkal, a többi nemzettel emelhetjük föl, és értelmezhetjük újra. Azt kell elérnünk, hogy Erdélynek önálló politikai intézményei lehessenek, ami adminisztratív, politikai és gazdasági önállóságot ad – nyilván egy modernizált Románia keretén belül.
Az erdélyi románokat is zavarja a korrupció, csakúgy, mint a magyarokat. Utóbbiak körében nagy visszatetszést kelt, hogy szinte nem múlik el hónap, hogy a tudósítások ne adnának hírt valamilyen RMDSZ-es korrupciós ügyről. De a politikától való elfordulás is nagyban tulajdonítható a korrupciónak. Úgy vélem, a történelmi régiók szövetségére alapozó szerkezeti reform eme jelenség ellen is hatékony választ adna, hiszen ha a közpénzeink nem vándorolnának messze attól a régiótól, ahol azokat befizetik, nagyobbak volnának az előrelépés esélyei.
– Nem nehéz úgy nekifutni az aláírás-gyűjtési, majd a választási kampánynak, hogy magyar jelöltként egyértelműen nincs esély bejutni a megmérettetés második fordulójába?
– Azok a magyarok, akikkel találkozok az utcán, azt mondják, hogy végre van választási lehetőség. Sokan közülük arra panaszkodnak, hogy megpróbálják őket megfélemlíteni, eltántorítani. Világosan látom, hogy az RMDSZ-nek az lesz az érdeke, hogy megakadályozza az indulásomat, megpróbálva gátolni az aláírásgyűjtést, majd a kézjegyek érvényesítését. Hiszen ha a romániai magyarok esélyt kapnak arra, hogy válasszanak egy ilyen megmérettetésen, akkor véleményt mondhatnak a regnáló kormány politikájáról, valamint az RMDSZ-ről mint ennek a kormánynak a foglyáról. Ennek tulajdonítható az aláírásgyűjtésünk kapcsán megnyilvánuló ellenkampány: egyesek félnek attól, hogy a romániai magyarok is választhatnak, és nagyon kényelmesnek tartják, hogy bírják a mindenkori politikai egyeduraság területét.
Másrészt, ha két magyar jelöltnek sikerül összegyűjteni külön-külön a 200 ezer aláírást, majd mindkettő elindul a választáson, akkor két jelöltnek lesz esélye elmondani, mi fáj nekünk. Ez tulajdonképpen kettős esély, ami nem elvesz valamit a közösből, hanem ellenkezőleg, hozzáad a közöshöz egy esélyt.
– De eljöhet majd az az idő, amikor egy német nemzetiségű politikushoz hasonlóan egy magyar is reális eséllyel pályázhat a legmagasabb romániai közméltósági tisztségre?
– Azon dolgozunk, hogy megváltoztassuk a románok általános gondolkodásmódját. Egyébként egy erdélyi magyar újságíró azt mondta: ha Klaus Johannis lehetett a Nemzeti Liberális Párt alelnöke, akkor Kelemen Hunor miért ne lehetne a Szociáldemokrata Párt alelnöke. Nem tudom, mennyire volt tájékozott, de nagyon lényeges kérdést vetett föl. Azt, hogy egy romániai német vagy egy romániai magyar mit képvisel, amikor lehetősége van elmondani közössége véleményét. Ahhoz, hogy a románok ezt elfogadják és tiszteljék, tiszta, világos beszéddel kell előálljunk, amelyből kitűnik, hogy Erdély nem Bukarest megtűrt kolóniája, hanem egy európai történelmi régió, amely gazdaságilag, politikailag, kulturálisan Románia gőzmozdonya lehetne, ha megkapná az önkormányzás lehetőségét.
Konkrét példával élve: a Székelyföld területi autonómiája jobbá, élhetőbbé, gazdagabbá tenné nemcsak a székelyek életét, de Románia helyzetét is. Megpróbáljuk ezt elmagyarázni Bukarestben? Vagy közösségünknek magyarázzuk, hogy mit miért nem lehet? Meggyőződésem, hogy egy erdélyi magyar politikusnak a magyar és az erdélyi érdeket kell képviselnie Bukarestben, és nem fordítva.
– Végezetül játszadozzunk el a gondolattal, és képzeljük el, hogy Szilágyi Zsoltot választják Románia államfőjévé. Mi lenne az első döntése vagy mandátuma legfontosabb célkitűzése?
– Jó kérdés. Románia az itt élő nemzetek közös hazája kell legyen. A keret, amely mindenkinek ugyanolyan esélyt ad, és ugyanúgy befogad. Az Unió nemcsak az államok, de a régiók Európája is. Ebben a keretben Erdély lehetne Kelet-Közép-Európa Svájca. Egy olyan modern államot kell teremtenünk, együtt a románokkal, amely nem a nemzeti kizárólagosságra, a többség diktatúrájára alapoz, hanem arra, hogy a társadalom, az állam az itt élő emberek, közösségek egyenrangú szövetsége legyen.
A Romániában létező nemzeti, nyelvi, vallási, regionális különbözőség nem az ország hátránya, hanem előnye kell legyen. Befogadó, mindenki számára élhető országot kell teremteni, amely biztosíthatja, hogy ne csak arra legyünk büszkék, hogy erdélyiek vagyunk, hanem esetleg arra is, hogy ennek a térségnek, ennek az országnak vagyunk a lakosai.
Tudom, hogy nagyon sok munka vár ránk, amíg ezt elérjük, de fontos látni a célt, ezért vállaltam a jelölést. Ezért kérek mindenkit, hogy támogassa az indulásomat, támogassa aláírásával, munkájával, hogy meglegyen a 200 ezer aláírás, és a kampány során fel tudjuk mutatni az erdélyi magyarok és Erdély érdekeit.
Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár)
Jobb a pályán lenni, mint az öltözőben; szükség van arra, hogy az erdélyi magyarok és Erdély regionális érdekei megjelenjenek végre az államelnöki kampányban – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szilágyi Zsolt. Az EMNP államfőjelöltje szerint a novemberi választás tétje magyar szempontból az, hogy az Erdély-központú vagy a Bukarest-központú, az eddigi 25 évnek az autonómiaprogramot feladó politikája kap megerősítést. Szilágyi Zsolt úgy véli, az erdélyi magyar politika nagy hiányossága, hogy nem próbálta szövetségesként megszólítani az erdélyi románokat és azok politikai szerveződéseit.
– Az EMNP-ben mondhatni a kényszer szülte, hogy jelöltet állít az államfőválasztáson, miután nem vett részt az európai parlamenti megmérettetésen. Ugyanakkor a párt első körben Tőkés László és Izsák Balázs indítását tervezte, ezután esett a választás Önre. Ugródeszkának vagy esetleg nehéz tehernek tartja ezeket az előzményeket?
– Megtiszteltetés, hogy rám esett a választás, ugyanakkor sem én, sem pedig Toró T. Tibor EMNP-elnök nem éreztük, hogy hátrányos lenne, hogy több személy indulását elemeztük. Tudatos, hosszas elemzés alapján hozott döntésünk lényege, hogy jobb a pályán lenni, mint az öltözőben. Jobb mozgósítani, mint esetleg bojkottálni. Semmilyen kényszer nem volt, ugyanis világos, hogy ez a kampány, ez a választás egy esély.
A román államfőválasztáson egy magyar jelöltnek ugyanannyi az esélye, mint kettőnek, új politikai alakulatként viszont a néppártnak lehetőséget teremt arra, hogy bemutassa önmagát, programját, és jobban megismerjék. Ugyanakkor hasonló fontosságú az erdélyi románokkal folytatott párbeszéd és partnerség is, amely új lendületet kaphat az általunk képviselt témák révén.
– És az sem jelent hátrányt, hogy az elmúlt években Tőkés László kabinetfőnökeként jobbára Brüsszelben tevékenykedett, emiatt nem napi rendszerességgel vett részt az erdélyi magyar, illetve a romániai politikában?
– 1990 óta vagyok a politikában, és úgy érzem, kifejezetten előny, semmiképpen nem hátrány, hogy az elmúlt években Brüsszelben dolgozva megismerhettem a bukaresti és erdélyi mellett az uniós politika működését is. Még jobban kinyitotta a látóteremet, és egy uniós tagállam politikusa esetében előnyt jelent ismerni az EU működését. Kiegészítette a politikai ismereteimet, hogy 14 év Bukarest után Brüsszelben dolgozhattam, így nem érzem, hogy eltávolodtam volna a hazai közélettől, hiszen amikor tehetem, mindig itthon vagyok.
– Először történik meg a rendszerváltás óta, hogy a romániai választók két magyar államfőjelölt közül is válogathatnak. Miben rejlik a választás szabadságának előnye, miért érdemesebb Önre szavazni a rivális magyar alakulat jelöltjénél?
– Szükség van arra, hogy az erdélyi magyarok és Erdély regionális érdekei megjelenjenek végre az államelnöki kampányban. Fel kell mutassuk a megoldást, vagyis az autonómiát. Másrészt az emberek véleményt mondhatnak majd az elmúlt 25 év erdélyi magyar politikai vitáiról is. Épp ettől fél az RMDSZ. A jelenlegi helyzet is azt mutatja, hogy magatehetetlen bénultság jellemzi az RMDSZ-t: még ha képviselni szeretné is az autonómiát, nem teheti, mert amint láthattuk az elmúlt hetekben, szegény szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes még lemondani, kilépni sem tud a kormányból. Annyira nem ura a helyzetnek, hogy saját szervezete nem ért egyet a hatalomból való kivonulással. Vagyis nem a saját maguk urai.
Tulajdonképpen az elmúlt évek során is azt láttuk, hogy az Erdély-központú, az erdélyi magyar érdeket, az autonómiát képviselni akaró politikai tábor folyamatosan vitatkozott, versenyzett a Bukarest-központú politikai táborral, amelyik Bukarest politikai és pénzügyi támogatását élvezve mindig nyeregben volt. Tehát a választás tétje magyar szempontból az, hogy az Erdély-központú vagy a Bukarest központú, az eddigi 25 évnek az autonómiaprogramot feladó politikája kap megerősítést.
– Azaz a mostani megmérettetés az EMNP és az RMDSZ közötti egyfajta erőpróbaként is felfogható.
– Nyilván ez az olvasat is létezik, de ez nemcsak a két alakulat, nemcsak Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt versengése. A két személy az általa képviselt tábor, értékrend és politikai program révén tulajdonképpen az erdélyi magyarok eddigi dilemmáit, konfliktusait is megjeleníti. Nagyon jól tudom, hogy az RMDSZ tagjai és középvezetői között a legtöbben azt szeretnék, ha hangja, képviselete lenne az autonómiaprogramnak, és sokkal keményebb fellépést szorgalmaznának, azonban ők is kényszerben vannak, és fülüket-farkukat behúzva viszik az igát. Ám bízom abban, hogy a választófülke intimitásával élve őszintén a szívükre hallgatnak majd, és azt fogják támogatni, hogy az erdélyi magyarok végre emeljék fel a fejüket, és ne a bukaresti politika függelékeként, járulékos elemeként határozzák meg magukat, hanem egy önálló erdélyi, nem a román politikai többségnek kitett politikai egységként.
– Apropó, Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke többek között azzal kampányol, hogy őt Orbán Viktor is támogatja. Mi az igazság azokból a sajtóhírekből, miszerint a magyar miniszterelnök nem támogatta az EMNP részvételét az államfőválasztáson?
– Erről a Kelemen Hunor és az RMDSZ tulajdonában lévő médiaorgánumok újságíróit kell megkérdezni, akik bedobták ezt az álhírt. Nem túlzottan etikus, hogy egy miniszterelnöki találkozó után álhíreket próbálnak az eseményre utólag ráfűzni, de sajnos nem először történik. Lelkük rajta. Azt hiszem, a nemzet miniszterelnöke tapasztaltabb és bölcsebb annál, hogy egy ilyen helyzetben egy szocialista kormány miniszterelnök-helyettese mellett törjön lándzsát. Emlékeznek még, amikor 2007-ben, az európai választások alkalmával Orbán Viktor azt mondta: ne legyünk kishitűek, mindenkinek van hely a nap alatt, menjenek a magyarok szavazni, és mindenki be fog jutni? Mint annyiszor, neki lett igaza. Valamelyest hasonló a helyzet most is, sokkal jobban tesszük, ha a magyarok gondjaival és a mozgósítással törődünk, semmint az álhírekkel és azok terjesztőivel.
– Milyen mértékben lesz képes megszólítani a román nemzetiségű polgárokat a megmérettetésen? Különösen úgy, hogy kampányában kiemelt helyen szerepel az általuk idegenkedéssel fogadott autonómia és föderalizmus témája.
– Az erdélyi magyar politika nagy hiányossága, hogy nem próbálta szövetségesként megszólítani az erdélyi románokat és azok politikai szerveződéseit. Az elmúlt években változott az erdélyi románoknak a bukaresti nacionalizmushoz való hozzáállása, hiszen vendégmunkásként, turistaként sokan megfordultak Nyugaton, ahol rájöttek, hogy egy olyan gazdag ország, mint Románia, menedzselhető lenne jobban is. Mi Románia modernizációs programjaként egy olyan állammodelt tűztünk ki célul, amely a történelmi régiók szövetségén alapul, és ezáltal Erdélynek önálló adminisztratív, politikai és gazdasági intézményei lennének. Mindez ajánlat, hívó üzenet az erdélyi románok számára, ugyanis teljesen világos, hogy Erdélyt gazdaságilag, politikailag csakis az itt élő románokkal, németekkel, szlovákokkal, a többi nemzettel emelhetjük föl, és értelmezhetjük újra. Azt kell elérnünk, hogy Erdélynek önálló politikai intézményei lehessenek, ami adminisztratív, politikai és gazdasági önállóságot ad – nyilván egy modernizált Románia keretén belül.
Az erdélyi románokat is zavarja a korrupció, csakúgy, mint a magyarokat. Utóbbiak körében nagy visszatetszést kelt, hogy szinte nem múlik el hónap, hogy a tudósítások ne adnának hírt valamilyen RMDSZ-es korrupciós ügyről. De a politikától való elfordulás is nagyban tulajdonítható a korrupciónak. Úgy vélem, a történelmi régiók szövetségére alapozó szerkezeti reform eme jelenség ellen is hatékony választ adna, hiszen ha a közpénzeink nem vándorolnának messze attól a régiótól, ahol azokat befizetik, nagyobbak volnának az előrelépés esélyei.
– Nem nehéz úgy nekifutni az aláírás-gyűjtési, majd a választási kampánynak, hogy magyar jelöltként egyértelműen nincs esély bejutni a megmérettetés második fordulójába?
– Azok a magyarok, akikkel találkozok az utcán, azt mondják, hogy végre van választási lehetőség. Sokan közülük arra panaszkodnak, hogy megpróbálják őket megfélemlíteni, eltántorítani. Világosan látom, hogy az RMDSZ-nek az lesz az érdeke, hogy megakadályozza az indulásomat, megpróbálva gátolni az aláírásgyűjtést, majd a kézjegyek érvényesítését. Hiszen ha a romániai magyarok esélyt kapnak arra, hogy válasszanak egy ilyen megmérettetésen, akkor véleményt mondhatnak a regnáló kormány politikájáról, valamint az RMDSZ-ről mint ennek a kormánynak a foglyáról. Ennek tulajdonítható az aláírásgyűjtésünk kapcsán megnyilvánuló ellenkampány: egyesek félnek attól, hogy a romániai magyarok is választhatnak, és nagyon kényelmesnek tartják, hogy bírják a mindenkori politikai egyeduraság területét.
Másrészt, ha két magyar jelöltnek sikerül összegyűjteni külön-külön a 200 ezer aláírást, majd mindkettő elindul a választáson, akkor két jelöltnek lesz esélye elmondani, mi fáj nekünk. Ez tulajdonképpen kettős esély, ami nem elvesz valamit a közösből, hanem ellenkezőleg, hozzáad a közöshöz egy esélyt.
– De eljöhet majd az az idő, amikor egy német nemzetiségű politikushoz hasonlóan egy magyar is reális eséllyel pályázhat a legmagasabb romániai közméltósági tisztségre?
– Azon dolgozunk, hogy megváltoztassuk a románok általános gondolkodásmódját. Egyébként egy erdélyi magyar újságíró azt mondta: ha Klaus Johannis lehetett a Nemzeti Liberális Párt alelnöke, akkor Kelemen Hunor miért ne lehetne a Szociáldemokrata Párt alelnöke. Nem tudom, mennyire volt tájékozott, de nagyon lényeges kérdést vetett föl. Azt, hogy egy romániai német vagy egy romániai magyar mit képvisel, amikor lehetősége van elmondani közössége véleményét. Ahhoz, hogy a románok ezt elfogadják és tiszteljék, tiszta, világos beszéddel kell előálljunk, amelyből kitűnik, hogy Erdély nem Bukarest megtűrt kolóniája, hanem egy európai történelmi régió, amely gazdaságilag, politikailag, kulturálisan Románia gőzmozdonya lehetne, ha megkapná az önkormányzás lehetőségét.
Konkrét példával élve: a Székelyföld területi autonómiája jobbá, élhetőbbé, gazdagabbá tenné nemcsak a székelyek életét, de Románia helyzetét is. Megpróbáljuk ezt elmagyarázni Bukarestben? Vagy közösségünknek magyarázzuk, hogy mit miért nem lehet? Meggyőződésem, hogy egy erdélyi magyar politikusnak a magyar és az erdélyi érdeket kell képviselnie Bukarestben, és nem fordítva.
– Végezetül játszadozzunk el a gondolattal, és képzeljük el, hogy Szilágyi Zsoltot választják Románia államfőjévé. Mi lenne az első döntése vagy mandátuma legfontosabb célkitűzése?
– Jó kérdés. Románia az itt élő nemzetek közös hazája kell legyen. A keret, amely mindenkinek ugyanolyan esélyt ad, és ugyanúgy befogad. Az Unió nemcsak az államok, de a régiók Európája is. Ebben a keretben Erdély lehetne Kelet-Közép-Európa Svájca. Egy olyan modern államot kell teremtenünk, együtt a románokkal, amely nem a nemzeti kizárólagosságra, a többség diktatúrájára alapoz, hanem arra, hogy a társadalom, az állam az itt élő emberek, közösségek egyenrangú szövetsége legyen.
A Romániában létező nemzeti, nyelvi, vallási, regionális különbözőség nem az ország hátránya, hanem előnye kell legyen. Befogadó, mindenki számára élhető országot kell teremteni, amely biztosíthatja, hogy ne csak arra legyünk büszkék, hogy erdélyiek vagyunk, hanem esetleg arra is, hogy ennek a térségnek, ennek az országnak vagyunk a lakosai.
Tudom, hogy nagyon sok munka vár ránk, amíg ezt elérjük, de fontos látni a célt, ezért vállaltam a jelölést. Ezért kérek mindenkit, hogy támogassa az indulásomat, támogassa aláírásával, munkájával, hogy meglegyen a 200 ezer aláírás, és a kampány során fel tudjuk mutatni az erdélyi magyarok és Erdély érdekeit.
Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár)
2014. szeptember 17.
Az erdélyi politikának az erdélyi és a magyar érdeket kell érvényesítenie (Interjú Szilágyi Zsolttal az EMNP államelnökjelöltjével)
Két magyar jelölt is vállalná a megmérettetést az őszi államelnök-választáson. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a szövetség színeiben szállna ringbe, Szilágyi Zsolt az Erdélyi Magyar Néppárt képviseletében. Kelemen Hunort nem kell bemutatni, Szilágyi pályáját, terveit, elképzeléseit azonban kevesebben ismerik. Hogyan lett politikus? Miért indul az elnökválasztáson? Miben képvisel mást, mint Kelemen Hunor? Káros vagy hasznos lehet a magyarság számára a versenyhelyzet? – ezekre a kérdésekre keresi a választ az alábbi interjú szűk egy héttel a választásokon való induláshoz szükséges 200 ezer aláírás leadásának határideje előtt.
— Hogyan indult el a politika felé?
— Temesváron ismerkedtem meg Tőkés Lászlóval a híressé vált Dsida-szavalóest kapcsán. 1988. október 25-én, a reformáció ünnepe alkalmával Tőkés László szervezte meg a szóban forgó szavalóestet, melyben én a Thália diákszínjátszó csoport tagjaként vettem részt. Műsorunk nagy port kavart a hatalom körében, aminek az lett a következménye, hogy a Securitate nyomására előbb a Tháliát betiltották, majd engedélyezték, de minket kizártak a színjátszó csoportból. Rá egy évre jött a rendszerváltás az erdélyi magyarság komoly részvételével, mi pedig elkezdtük szervezni az erdélyi magyar fiatalok első mozgalmát, a MISZSZ-t. 1990 májusában megtartották az első szabad választásokat, 22 évesen Románia történelmének legfiatalabb képviselője lettem. Így a sors felülírta eredeti terveimet, a Műszaki Egyetemet ott kellett hagynom. Végül az ELTE Állam- és Jogudományi Karán szereztem politológus diplomát a kilencvenes évek végén. Képviselőként a tanügyi majd a külügyi és az integrációs bizottságban dolgoztam. Különböző tanulmányi ösztöndíjakkal Strasbourgban, Londonban, Németországban, Dél-Tirolban, majd több ízben az Egyesült Államokban is jártam. A 14 és fél éves képviselői pályafutásom legemlékezetesebb kezdeményezései közül a Székely Nemzeti Tanács felkérésére benyújtott, a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet és a kulturális autonómia kerettörvényét említeném. Ezeket Toró T. Tiborral és öt másik képviselő kollégával kezdeményeztük úgy, hogy sajnos, párttársaink sem álltak mellénk. A Bolyai Egyetem újraindításáról szóló tervezettel ugyanez történt. 2004-ig voltam képviselő, ugyanis ezek után nem láttam más kiutat, mint hogy lemondjak RMDSZ-tagságomról. Ezt követően világos volt számunkra, hogy egy erős autonómiamozgalmat kell indítanunk, így lettem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egyik alapítója, később ügyvezető elnöke, majd alapító alelnöke az Erdélyi Magyar Néppártnak, mely funkciót azóta is betöltöm. — Mintha minden út a politika felé vezette volna.
— Valahogy mindig megtalált a munka és a feladat. Nem tagadom, már 1989 decemberének utolsó napjaiban is élveztem: akkor még sodort bennünket a hév és a szenvedély, később jóval racionálisabbnak kellett lennünk, a lelkesedés önmagában már nem volt elég. — És most?
— Egy elnökválasztási kampány remek eszköz lehet arra, hogy tudatosítsuk az erdélyi emberekben, magyarokban és románokban egyaránt, hogy az autonómia és Románia föderális átszervezése közös, erdélyi érdek. — Kivitelezhetőek ezek az elképzelések? Van-e közös akarat?
— Szerintem igen. A románok körében is egyre népszerűbb Erdély autonómiája és a föderális Románia gondolata. Ezt az érzést erősítenünk kell bennük, másokat pedig meg kell győznünk arról, hogy ezektől a gondolatoktól ne féljenek, ne fenyegetésként éljék meg, hanem álljanak mellé, mert legalább annyira érdekük, mint nekünk, magyaroknak. Erdélyt csakis az itt lakó népekkel együtt emelhetjük fel. Ha Svájc, Ausztria vagy Németország sikeres a föderális államszerkezettel, akkor Románia is nyerne az átalakítással. Egy központosított és korrupt állam sikertelen a nemzetközi viszonyokban is, nem képes például felhasználni a számára elérhető uniós alapokat. Éppen ezért Románia mély szerkezeti reformra szorul, ennek célja pedig a történelmi régiók szövetségén létrehozott, a regionalizmus minden előnyét hasznosítani tudó állam. Románia nyerne azáltal, ha az önmagukat kormányozni, igazgatni tudó közösségek autonóm módon élhetnének. Ezen túlmenően a nyugati példákhoz hasonlóan székelyföld területi autonómiája és a kulturális autonómiák rendszere egy élhetőbb, otthonosabb, biztonságosabb országot eredményezne. — Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is indul az államelnök-választáson.
— Romániában van egy Erdély-központú magyar politika és van egy Bukarest-központú magyar politika. Őszintén be kell vallanunk, hogy mind ez idáig a Bukarest-központúság fölényes túlsúlyban volt. Persze a mindenkori román kormányzatok hathatós pénzügyi és politikai támogatásával. Ezen változtatni kell! Az erdélyi magyar politikának az erdélyi és a magyar érdeket kell érvényesítenie a fővárosban, nem pedig fordítva. — Rivalizáló magyarok Romániában... érdekes helyzet.
— Én azonban nem valaki ellen, hanem valamiért indulok. Azért, hogy az erdélyi magyaroknak és az erdélyieknek legyen hangjuk. Persze, értem az utalás lényegét, ugyanis sokan úgy érzik, hogy a volt kommunista utódpárttal kormányzó RMDSZ már jó előre megegyezett Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnökkel a magyar szavazatok átirányításáról. A jelek szerint ez a sejtés megalapozott. Az emberek nem szeretik, ha azt látják, hogy előre eladják szavazataikat. Nem titok, akik támogatnak, abban bíznak, hogy az államelnöki versenyben lesz végre valaki, aki tisztán kimondja a magyarok és az erdélyiek akaratát. Másrészt a magyaroknak is jár a választás szabadsága. Több magyar fog elmenni szavazni, ha nem az egypártrendszer logikája szerint kell voksolnia. Két jelöltnek pedig nyilván erősebb lehet a hangja, mint egynek. — Milyen esélyei vannak?
— Teljesen világos, hogy egy magyar jelöltnek ugyanannyi esélye van elnöknek lenni, mint kettőnek... Ettől még kérdezhetné valaki, hogy nagyobb lesz-e az esélye egy magyar jelöltnek Románia elnökének lenni, ha a másik visszalép? A kérdés azonban költői. — Mikor lesz a választás?
— Az elnökválasztás első fordulójára idén november 2-án kerül sor. Ahhoz pedig, hogy a rajthoz tudjunk állni, szeptember 23-ig 200 ezer aláírást kell összegyűjtenünk. Nem mondom, hogy könnyű feladat, mikor még olyan román jelölt, mint a volt miniszterelnök, Călin Popescu Tăriceanu is küszködik az aláírások összegyűjtésével, de örömmel jelzem, hogy gyűlnek az aláírások. Bízom abban, hogy határidő előtt meglesz a szükséges számú támogató kézjegy. Egy olyan csapattal harcba indulni, amelyben ott van Tőkés László és Toró T. Tibor, komoly biztonságérzetet ad. De meg kell említenem Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét is, aki szintén biztosított támogatásáról.
Peleskei Bíró Juli (Magyar Demokrata)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Két magyar jelölt is vállalná a megmérettetést az őszi államelnök-választáson. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a szövetség színeiben szállna ringbe, Szilágyi Zsolt az Erdélyi Magyar Néppárt képviseletében. Kelemen Hunort nem kell bemutatni, Szilágyi pályáját, terveit, elképzeléseit azonban kevesebben ismerik. Hogyan lett politikus? Miért indul az elnökválasztáson? Miben képvisel mást, mint Kelemen Hunor? Káros vagy hasznos lehet a magyarság számára a versenyhelyzet? – ezekre a kérdésekre keresi a választ az alábbi interjú szűk egy héttel a választásokon való induláshoz szükséges 200 ezer aláírás leadásának határideje előtt.
— Hogyan indult el a politika felé?
— Temesváron ismerkedtem meg Tőkés Lászlóval a híressé vált Dsida-szavalóest kapcsán. 1988. október 25-én, a reformáció ünnepe alkalmával Tőkés László szervezte meg a szóban forgó szavalóestet, melyben én a Thália diákszínjátszó csoport tagjaként vettem részt. Műsorunk nagy port kavart a hatalom körében, aminek az lett a következménye, hogy a Securitate nyomására előbb a Tháliát betiltották, majd engedélyezték, de minket kizártak a színjátszó csoportból. Rá egy évre jött a rendszerváltás az erdélyi magyarság komoly részvételével, mi pedig elkezdtük szervezni az erdélyi magyar fiatalok első mozgalmát, a MISZSZ-t. 1990 májusában megtartották az első szabad választásokat, 22 évesen Románia történelmének legfiatalabb képviselője lettem. Így a sors felülírta eredeti terveimet, a Műszaki Egyetemet ott kellett hagynom. Végül az ELTE Állam- és Jogudományi Karán szereztem politológus diplomát a kilencvenes évek végén. Képviselőként a tanügyi majd a külügyi és az integrációs bizottságban dolgoztam. Különböző tanulmányi ösztöndíjakkal Strasbourgban, Londonban, Németországban, Dél-Tirolban, majd több ízben az Egyesült Államokban is jártam. A 14 és fél éves képviselői pályafutásom legemlékezetesebb kezdeményezései közül a Székely Nemzeti Tanács felkérésére benyújtott, a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet és a kulturális autonómia kerettörvényét említeném. Ezeket Toró T. Tiborral és öt másik képviselő kollégával kezdeményeztük úgy, hogy sajnos, párttársaink sem álltak mellénk. A Bolyai Egyetem újraindításáról szóló tervezettel ugyanez történt. 2004-ig voltam képviselő, ugyanis ezek után nem láttam más kiutat, mint hogy lemondjak RMDSZ-tagságomról. Ezt követően világos volt számunkra, hogy egy erős autonómiamozgalmat kell indítanunk, így lettem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egyik alapítója, később ügyvezető elnöke, majd alapító alelnöke az Erdélyi Magyar Néppártnak, mely funkciót azóta is betöltöm. — Mintha minden út a politika felé vezette volna.
— Valahogy mindig megtalált a munka és a feladat. Nem tagadom, már 1989 decemberének utolsó napjaiban is élveztem: akkor még sodort bennünket a hév és a szenvedély, később jóval racionálisabbnak kellett lennünk, a lelkesedés önmagában már nem volt elég. — És most?
— Egy elnökválasztási kampány remek eszköz lehet arra, hogy tudatosítsuk az erdélyi emberekben, magyarokban és románokban egyaránt, hogy az autonómia és Románia föderális átszervezése közös, erdélyi érdek. — Kivitelezhetőek ezek az elképzelések? Van-e közös akarat?
— Szerintem igen. A románok körében is egyre népszerűbb Erdély autonómiája és a föderális Románia gondolata. Ezt az érzést erősítenünk kell bennük, másokat pedig meg kell győznünk arról, hogy ezektől a gondolatoktól ne féljenek, ne fenyegetésként éljék meg, hanem álljanak mellé, mert legalább annyira érdekük, mint nekünk, magyaroknak. Erdélyt csakis az itt lakó népekkel együtt emelhetjük fel. Ha Svájc, Ausztria vagy Németország sikeres a föderális államszerkezettel, akkor Románia is nyerne az átalakítással. Egy központosított és korrupt állam sikertelen a nemzetközi viszonyokban is, nem képes például felhasználni a számára elérhető uniós alapokat. Éppen ezért Románia mély szerkezeti reformra szorul, ennek célja pedig a történelmi régiók szövetségén létrehozott, a regionalizmus minden előnyét hasznosítani tudó állam. Románia nyerne azáltal, ha az önmagukat kormányozni, igazgatni tudó közösségek autonóm módon élhetnének. Ezen túlmenően a nyugati példákhoz hasonlóan székelyföld területi autonómiája és a kulturális autonómiák rendszere egy élhetőbb, otthonosabb, biztonságosabb országot eredményezne. — Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is indul az államelnök-választáson.
— Romániában van egy Erdély-központú magyar politika és van egy Bukarest-központú magyar politika. Őszintén be kell vallanunk, hogy mind ez idáig a Bukarest-központúság fölényes túlsúlyban volt. Persze a mindenkori román kormányzatok hathatós pénzügyi és politikai támogatásával. Ezen változtatni kell! Az erdélyi magyar politikának az erdélyi és a magyar érdeket kell érvényesítenie a fővárosban, nem pedig fordítva. — Rivalizáló magyarok Romániában... érdekes helyzet.
— Én azonban nem valaki ellen, hanem valamiért indulok. Azért, hogy az erdélyi magyaroknak és az erdélyieknek legyen hangjuk. Persze, értem az utalás lényegét, ugyanis sokan úgy érzik, hogy a volt kommunista utódpárttal kormányzó RMDSZ már jó előre megegyezett Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnökkel a magyar szavazatok átirányításáról. A jelek szerint ez a sejtés megalapozott. Az emberek nem szeretik, ha azt látják, hogy előre eladják szavazataikat. Nem titok, akik támogatnak, abban bíznak, hogy az államelnöki versenyben lesz végre valaki, aki tisztán kimondja a magyarok és az erdélyiek akaratát. Másrészt a magyaroknak is jár a választás szabadsága. Több magyar fog elmenni szavazni, ha nem az egypártrendszer logikája szerint kell voksolnia. Két jelöltnek pedig nyilván erősebb lehet a hangja, mint egynek. — Milyen esélyei vannak?
— Teljesen világos, hogy egy magyar jelöltnek ugyanannyi esélye van elnöknek lenni, mint kettőnek... Ettől még kérdezhetné valaki, hogy nagyobb lesz-e az esélye egy magyar jelöltnek Románia elnökének lenni, ha a másik visszalép? A kérdés azonban költői. — Mikor lesz a választás?
— Az elnökválasztás első fordulójára idén november 2-án kerül sor. Ahhoz pedig, hogy a rajthoz tudjunk állni, szeptember 23-ig 200 ezer aláírást kell összegyűjtenünk. Nem mondom, hogy könnyű feladat, mikor még olyan román jelölt, mint a volt miniszterelnök, Călin Popescu Tăriceanu is küszködik az aláírások összegyűjtésével, de örömmel jelzem, hogy gyűlnek az aláírások. Bízom abban, hogy határidő előtt meglesz a szükséges számú támogató kézjegy. Egy olyan csapattal harcba indulni, amelyben ott van Tőkés László és Toró T. Tibor, komoly biztonságérzetet ad. De meg kell említenem Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét is, aki szintén biztosított támogatásáról.
Peleskei Bíró Juli (Magyar Demokrata)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. szeptember 17.
Az autonómia népakarat
Izsák Balázs aláírta Szilágyi Zsolt EMNP-jelöltnek az államfőválasztásokon való indulását támogató kérdőívet. Az SZNT-elnök úgy vélte, ez az egyetlen helyes út az autonómiaügy érdekében, hiszen Kelemen Hunor a székelység önrendelkezését elutasító Victor Pontának kampányol.
A nap meglepetéseként említette az SZNT elnöke, Izsák Balázs (képünkön) az EMNP alelnökét és államfőjelöltjét, Szilágyi Zsoltot a szeptember 17-ei sajtótájékoztatón, és elmondta: augusztus 17-én felhívást tett közzé Egy millió szavazatot az autonómiára címmel, amelynek célja az volt, hogy a két magyarajkú romániai államfőjelölt a kampányban hozza szóba és kötelezze el magát nyilatkozatban Székelyföld autonómiája, illetve az SZNT autonómia-statútuma mellett, egységes kiállást tanúsítva a székelyek önrendelkezése ügyében.
Csak Szilágyi válaszolt
„A felhívás másnapján, augusztus 18-án Szilágyi Zsolt válaszolt, amelyben leírta, hogy többedmagával már 2004-ben a romániai parlament elé vitte az SZNT tervét, amelyről úgy gondolják, hogy megvalósítható a jelenlegi alkotmányos keretek között. Kelemen Hunortól máig nem kaptam választ, csak üzenetet gesztusok és nyilatkozatok formájában: szerinte Székelyföld autonómiája lehetetlen a jelenlegi helyzetben. Mi ezt az autonómia ellenzéseként értelmezzük” – fogalmazott Izsák Balázs a Deus Providebit Házban tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette, úgy érti, hogy Kelemen Hunor az RMDSZ – amúgy hosszasan elhúzódó – autonómia-statútumának a kormánypartner PSD szimpatizánsai körében történő ellensúlyozására nyilatkozott eképpen.
Kelemen Pontának kampányol
„Kelemen Hunor annak a Victor Pontának kampányol, aki miniszterelnökségét a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának ellehetetlenítésével kezdte. Ebben az ügyben szolidarizálok a MOGYE magyar oktatóival. Kelemen Hunor annak a Victor Pontának kampányol, aki kijelentette, hogy Romániában nem lesz magyar többségű régió. Ebben az ügyben perben állok az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanáccsal, Victor Pontával és Traian Băsescuval, a tárgyalás következő fordulója pedig holnap (szeptember 18-án – szerk. megj.) lesz. Nem tudok tapsolni a Victor Ponta melletti kampánynak azért sem, mert ismerem, hogy a bíróságon milyen érveket hozott fel az erdélyi magyarok, a székelyek jövője ellen. Kelemen Hunor annak a Victor Pontának kampányok, akinek miniszterelnöksége alatt megromlott a Románia és Magyarország közötti jó viszony, és a 60 ezres marosvásárhelyi magyarság óhajával ellentétben nem jöhet létre Marosvásárhelyen magyar konzuli iroda. Továbbá Victor Ponta az SZNT európai polgári kezdeményezése ellen perel, és ha jól tudom, Kelemen Hunor még mindig a kormány tagja miniszterelnök-helyettesként. Azt vártuk volna, hogy Kelemen Hunor az autonómia mellett, és ne ellene lépjen fel” – sorakoztatta érveit Izsák Balázs, hangsúlyozva, hogy ezek ismeretében az önrendelkezés mellett már hosszú ideje elkötelezett Szilágyi Zsoltot, a Néppárt államfőjelöltjét támogatja, és aláírta a kérdőívet.
Az RMDSZ tervezete Columbo felesége
Szilágyi Zsolt elmondta, rég „egy táborban” vannak, az SZNT és az EMNT kitartó, szívós, következetes és becsületes munkája miatt kapott új lendületet a székelyföldi autonómia-mozgalom. „Rég zajlik a vita az erdélyi magyar közéletben, hogy melyik a helyes út. 25 évvel a rendszerváltozás után látjuk, hol tartunk, erről leltárt kell készíteni. Az autonómiáról bebizonyosodott, hogy népakarat. Az eddigi politika arra sem képes, hogy a kommunizmusban létező intézményeinket, mint a MOGYE-t, megtartsa. 2004-ben 90 év után először kényszerült arra a bukaresti parlament, hogy tárgyaljon a székelyek autonómia-igényéről, akkor 10-15 perces vita zajlott. Most reméljük, több lesz, ezért indítottuk elnökjelöltet, hogy ne az öltözőből, hanem a pályáról szóljunk bele a dolgokba. 2003-ban az Európa Tanács jelentése arra kérte a tagországokat, hogy kövessék az önrendelkezés jó példáit, és előzzék meg a konfliktusokat, ezért a román alkotmány nem tiltja, hanem politikai akarat mellett lehetővé teszi az autonómiát” – fogalmazott Szilágyi Zsolt, hozzátéve, hogy támogatása nem személyének, hanem az autonómiaügynek szól. Az RMDSZ autonómia-tervezetéről elmondta, olyan mint Columbo nyomozó felesége: folyamatosan szó van róla, de még senki nem látta, és nem is biztos, hogy létezik.
Gáspár Botond, Székelyhon.ro
Izsák Balázs aláírta Szilágyi Zsolt EMNP-jelöltnek az államfőválasztásokon való indulását támogató kérdőívet. Az SZNT-elnök úgy vélte, ez az egyetlen helyes út az autonómiaügy érdekében, hiszen Kelemen Hunor a székelység önrendelkezését elutasító Victor Pontának kampányol.
A nap meglepetéseként említette az SZNT elnöke, Izsák Balázs (képünkön) az EMNP alelnökét és államfőjelöltjét, Szilágyi Zsoltot a szeptember 17-ei sajtótájékoztatón, és elmondta: augusztus 17-én felhívást tett közzé Egy millió szavazatot az autonómiára címmel, amelynek célja az volt, hogy a két magyarajkú romániai államfőjelölt a kampányban hozza szóba és kötelezze el magát nyilatkozatban Székelyföld autonómiája, illetve az SZNT autonómia-statútuma mellett, egységes kiállást tanúsítva a székelyek önrendelkezése ügyében.
Csak Szilágyi válaszolt
„A felhívás másnapján, augusztus 18-án Szilágyi Zsolt válaszolt, amelyben leírta, hogy többedmagával már 2004-ben a romániai parlament elé vitte az SZNT tervét, amelyről úgy gondolják, hogy megvalósítható a jelenlegi alkotmányos keretek között. Kelemen Hunortól máig nem kaptam választ, csak üzenetet gesztusok és nyilatkozatok formájában: szerinte Székelyföld autonómiája lehetetlen a jelenlegi helyzetben. Mi ezt az autonómia ellenzéseként értelmezzük” – fogalmazott Izsák Balázs a Deus Providebit Házban tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette, úgy érti, hogy Kelemen Hunor az RMDSZ – amúgy hosszasan elhúzódó – autonómia-statútumának a kormánypartner PSD szimpatizánsai körében történő ellensúlyozására nyilatkozott eképpen.
Kelemen Pontának kampányol
„Kelemen Hunor annak a Victor Pontának kampányol, aki miniszterelnökségét a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának ellehetetlenítésével kezdte. Ebben az ügyben szolidarizálok a MOGYE magyar oktatóival. Kelemen Hunor annak a Victor Pontának kampányol, aki kijelentette, hogy Romániában nem lesz magyar többségű régió. Ebben az ügyben perben állok az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanáccsal, Victor Pontával és Traian Băsescuval, a tárgyalás következő fordulója pedig holnap (szeptember 18-án – szerk. megj.) lesz. Nem tudok tapsolni a Victor Ponta melletti kampánynak azért sem, mert ismerem, hogy a bíróságon milyen érveket hozott fel az erdélyi magyarok, a székelyek jövője ellen. Kelemen Hunor annak a Victor Pontának kampányok, akinek miniszterelnöksége alatt megromlott a Románia és Magyarország közötti jó viszony, és a 60 ezres marosvásárhelyi magyarság óhajával ellentétben nem jöhet létre Marosvásárhelyen magyar konzuli iroda. Továbbá Victor Ponta az SZNT európai polgári kezdeményezése ellen perel, és ha jól tudom, Kelemen Hunor még mindig a kormány tagja miniszterelnök-helyettesként. Azt vártuk volna, hogy Kelemen Hunor az autonómia mellett, és ne ellene lépjen fel” – sorakoztatta érveit Izsák Balázs, hangsúlyozva, hogy ezek ismeretében az önrendelkezés mellett már hosszú ideje elkötelezett Szilágyi Zsoltot, a Néppárt államfőjelöltjét támogatja, és aláírta a kérdőívet.
Az RMDSZ tervezete Columbo felesége
Szilágyi Zsolt elmondta, rég „egy táborban” vannak, az SZNT és az EMNT kitartó, szívós, következetes és becsületes munkája miatt kapott új lendületet a székelyföldi autonómia-mozgalom. „Rég zajlik a vita az erdélyi magyar közéletben, hogy melyik a helyes út. 25 évvel a rendszerváltozás után látjuk, hol tartunk, erről leltárt kell készíteni. Az autonómiáról bebizonyosodott, hogy népakarat. Az eddigi politika arra sem képes, hogy a kommunizmusban létező intézményeinket, mint a MOGYE-t, megtartsa. 2004-ben 90 év után először kényszerült arra a bukaresti parlament, hogy tárgyaljon a székelyek autonómia-igényéről, akkor 10-15 perces vita zajlott. Most reméljük, több lesz, ezért indítottuk elnökjelöltet, hogy ne az öltözőből, hanem a pályáról szóljunk bele a dolgokba. 2003-ban az Európa Tanács jelentése arra kérte a tagországokat, hogy kövessék az önrendelkezés jó példáit, és előzzék meg a konfliktusokat, ezért a román alkotmány nem tiltja, hanem politikai akarat mellett lehetővé teszi az autonómiát” – fogalmazott Szilágyi Zsolt, hozzátéve, hogy támogatása nem személyének, hanem az autonómiaügynek szól. Az RMDSZ autonómia-tervezetéről elmondta, olyan mint Columbo nyomozó felesége: folyamatosan szó van róla, de még senki nem látta, és nem is biztos, hogy létezik.
Gáspár Botond, Székelyhon.ro
2014. szeptember 18.
RMDSZ: az SZNT rossz célpontra lő
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke rossz célpontra lő, amikor autonómiaügyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) bírálja – véli Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
A szervezet szerdai tájékoztató hírlevele szerint Kovács Péter Izsák Balázs szerdai kijelentésére reagált. Az SZNT elnöke szerint a két romániai magyar elnökjelölt, Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt közül csak Szilágyi vállalta fel az SZNT autonómia-statútumát, míg Kelemen Hunor – Izsák Balázs szerint – Victor Ponta kormányfő kampányát segíti. „Nem az RMDSZ-t kell legyőzni, amikor autonómia-törekvésekről beszélünk, hanem azt a zsigerből eredő elutasítást kell lépésről lépésre lebontanunk, amely ebben a pillanatban a román közösség részéről érzékelhető" – mondta az RMDSZ főtitkára.
Kovács Péter emlékeztetett, hogy az RMDSZ az autonómia-tervezete kidolgozásakor a dél-tiroli modellt vette alapul, mert bebizonyosodott, hogy működőképes, így egyrészt gazdasági fejlődéshez vezetett, másrészt „a törvénykezés megnyugtatóan kezelte az ott élő kisebbség helyzetét".
Kiemelte, hogy az RMDSZ tervezete a magyar közösség jogos követelései mellett a román közösség számára is megoldásokat nyújt. Az RMDSZ főtitkára szerint az autonómia nem Izsák Balázsé, hanem a Székelyföldön élő magyar és román közösségé. „Az SZNT elnöke nem kell féltékeny legyen, amikor rajta kívül valaki más – ez esetben az RMDSZ – papírra vet egy törvénytervezetet, és konkrét lépéseket tesz, hogy a parlament asztalára kerüljön" – mondta a főtitkár. Kovács Péter szerint Izsák Balázs nem az RMDSZ autonómia-tervezetét, hanem államelnök-jelöltjét bírálta, amit úgy értelmez, hogy Izsák Balázsnak nincs kifogása a tervezettel kapcsolatban.
MTI, Erdély.ma
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke rossz célpontra lő, amikor autonómiaügyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) bírálja – véli Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
A szervezet szerdai tájékoztató hírlevele szerint Kovács Péter Izsák Balázs szerdai kijelentésére reagált. Az SZNT elnöke szerint a két romániai magyar elnökjelölt, Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt közül csak Szilágyi vállalta fel az SZNT autonómia-statútumát, míg Kelemen Hunor – Izsák Balázs szerint – Victor Ponta kormányfő kampányát segíti. „Nem az RMDSZ-t kell legyőzni, amikor autonómia-törekvésekről beszélünk, hanem azt a zsigerből eredő elutasítást kell lépésről lépésre lebontanunk, amely ebben a pillanatban a román közösség részéről érzékelhető" – mondta az RMDSZ főtitkára.
Kovács Péter emlékeztetett, hogy az RMDSZ az autonómia-tervezete kidolgozásakor a dél-tiroli modellt vette alapul, mert bebizonyosodott, hogy működőképes, így egyrészt gazdasági fejlődéshez vezetett, másrészt „a törvénykezés megnyugtatóan kezelte az ott élő kisebbség helyzetét".
Kiemelte, hogy az RMDSZ tervezete a magyar közösség jogos követelései mellett a román közösség számára is megoldásokat nyújt. Az RMDSZ főtitkára szerint az autonómia nem Izsák Balázsé, hanem a Székelyföldön élő magyar és román közösségé. „Az SZNT elnöke nem kell féltékeny legyen, amikor rajta kívül valaki más – ez esetben az RMDSZ – papírra vet egy törvénytervezetet, és konkrét lépéseket tesz, hogy a parlament asztalára kerüljön" – mondta a főtitkár. Kovács Péter szerint Izsák Balázs nem az RMDSZ autonómia-tervezetét, hanem államelnök-jelöltjét bírálta, amit úgy értelmez, hogy Izsák Balázsnak nincs kifogása a tervezettel kapcsolatban.
MTI, Erdély.ma
2014. szeptember 18.
Kelemen Pontát segíti?
Az SZNT Szilágyi Zsoltot támogatja
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke arra szólította fel az autonómia híveit, hogy a novemberi államfőválasztáson Szilágyi Zsoltra, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltjére szavazzanak, előtte pedig aláírásukkal támogassák jelöltségét.
Izsák Balázs az EMNP államfőjelöltjével közösen tartott szerdai marosvásárhelyi sajtóértekezletén maga is aláírta a Szilágyi Zsolt jelöltségét támogató ívet. Emlékeztetett rá: augusztus 17-én felhívással fordult mindkét magyar államfőjelölthöz, hogy viták felett álló, közös alapként fogadják el az SZNT autonómia-statútumát, és közös jelképként Székelyföld zászlaját, illetve címerét. A két magyar jelölt közül csak Szilágyi vállalta fel az SZNT autonómia-statútumát, míg Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államfőjelöltje szerinte Victor Ponta kormányfő kampányát segíti, aki szerint sosem lesz Romániában magyar többségű régió.
„Annak a Victor Pontának (segít), aki miniszterelnöki karrierjét a marosvásárhelyi magyar orvosképzés elleni támadásnak és az önálló magyar orvosi kar meghiúsításának köszönheti”– utalt Izsák Balázs az Ungureanu-kormányt megbuktató, a szociáldemokratákat hatalomra emelő 2012-es bizalmatlansági indítványra.
Izsák úgy értékelte, az RMDSZ elnöke az autonómia ellenzőinek szolgáltat érveket, amikor azt állítja, hogy Székelyföld belső önrendelkezése nem valósítható meg a hatályos alkotmány feltételei között – ezzel szemben Szilágyi Zsolt már tíz évvel ezelőtt azon képviselők között volt, akik első ízben terjesztették a román parlament elé Székelyföld autonómia-statútumát, most pedig az SZNT felhívására egyértelmű támogatásáról biztosította az SZNT által képviselt székelyföldi autonómiamozgalmat.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Az SZNT Szilágyi Zsoltot támogatja
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke arra szólította fel az autonómia híveit, hogy a novemberi államfőválasztáson Szilágyi Zsoltra, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltjére szavazzanak, előtte pedig aláírásukkal támogassák jelöltségét.
Izsák Balázs az EMNP államfőjelöltjével közösen tartott szerdai marosvásárhelyi sajtóértekezletén maga is aláírta a Szilágyi Zsolt jelöltségét támogató ívet. Emlékeztetett rá: augusztus 17-én felhívással fordult mindkét magyar államfőjelölthöz, hogy viták felett álló, közös alapként fogadják el az SZNT autonómia-statútumát, és közös jelképként Székelyföld zászlaját, illetve címerét. A két magyar jelölt közül csak Szilágyi vállalta fel az SZNT autonómia-statútumát, míg Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államfőjelöltje szerinte Victor Ponta kormányfő kampányát segíti, aki szerint sosem lesz Romániában magyar többségű régió.
„Annak a Victor Pontának (segít), aki miniszterelnöki karrierjét a marosvásárhelyi magyar orvosképzés elleni támadásnak és az önálló magyar orvosi kar meghiúsításának köszönheti”– utalt Izsák Balázs az Ungureanu-kormányt megbuktató, a szociáldemokratákat hatalomra emelő 2012-es bizalmatlansági indítványra.
Izsák úgy értékelte, az RMDSZ elnöke az autonómia ellenzőinek szolgáltat érveket, amikor azt állítja, hogy Székelyföld belső önrendelkezése nem valósítható meg a hatályos alkotmány feltételei között – ezzel szemben Szilágyi Zsolt már tíz évvel ezelőtt azon képviselők között volt, akik első ízben terjesztették a román parlament elé Székelyföld autonómia-statútumát, most pedig az SZNT felhívására egyértelmű támogatásáról biztosította az SZNT által képviselt székelyföldi autonómiamozgalmat.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2014. szeptember 18.
A régiók szövetségi államaként kell újjáépíteni Romániát
A rendszerváltás óta eltelt negyed században először fordul elő, hogy a romániai államelnök-választásokon két magyar párt is indít jelöltet. Az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Szilágyi Zsolt az egyetlen föderalista államfőjelöltként határozza meg magát. Az aláírásgyűjtés nehézségeiről, a pártot ért támadásokról és az autonómia, valamint a föderatív állammá válás esélyeiről beszélgettünk.
– Idei, abszolút újdonság, hogy az RMDSZ mellett az Erdélyi Magyar Néppárt is indít államelnökjelöltet a novemberi romániai államelnök-választáson. Mi késztette az EMNP-t erre a lépésre?
– Az Erdélyi Magyar Néppárt azért alakult, hogy az autonómiának és a regionalizmusnak legyen politikai képviselete. Helyzetünket hosszasan elemezve úgy döntöttünk, jobb a pályán lenni, mint az öltözőben. Ezeken a választásokon egy magyar jelöltnek ugyanannyi esélye van a második körbe jutni, mint két magyar jelöltnek. Két magyarnak viszont kétszer annyi esélye van, hogy képviselje ügyünket. Az elmúlt tizenöt évben az államelnök-választások alkalmával meredeken esett az urnákhoz járuló magyar választók száma. Vissza kell adnunk az emberek hitét. A nemtörődömség, a passzivitás legyőzése érdekében az embereknek érezniük kell: van jelölt, aki megjeleníti közös akaratunkat.
– Mennyire nehéz az EMNP-nek egész Erdélyből összegyűjteni az induláshoz szükséges kétszázezer aláírást? Hol tart ma ez a munka?
– Szeptember 10. körül már megvolt az aláírások háromnegyede, jól állunk tehát, ez a hét azonban döntő fontosságú. Arra kérem a csapatunkban dolgozó nagyon sok önkéntest, most, a hajrában erősítsenek rá, hogy az elmúlt időszakhoz hasonló iramban gyűljenek az aláírások. Nagyon sok aláírásgyűjtő ívet osztottunk ki, ezeket szeptember 19-ig várjuk a gyűjtőközpontokba, az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodáiba. Bízom benne, hogy összegyűl a szükséges mennyiségű aláírás, de ehhez még rá kell erősíteni.
– A néppárti sajtótájékoztatókon visszatérő téma a „nehéz terep”, azaz sok településen az RMDSZ igyekszik „keresztbe tenni” a néppárti aláírásgyűjtőknek. Milyen rendellenességekre utalt?
– Nagyon sok helyen akadályozzák gyűjtőinket. Megtörtént például, hogy megfenyegették az aláírókat vagy a helyi lakosokat. Vannak RMDSZ-es polgármesterek, akik a falut saját tulajdonukként kezelik, uralkodni akarnak, nem pedig szolgálni az embereket. Szégyen, hogy huszonöt év után egyetlen eszközük a megfélemlítés. Visszaélnek azzal, hogy az emberek kiszolgáltatottak és szegények. Ennek ellenére megyünk előre. A polgármestereknek is meg kell szokniuk, hogy más vélemény is létezik, nem csak az övék. A véleménynyilvánítás a polgárok szabad, alkotmányos joga.
– Kihívja-e nyilvános vitára az RMDSZ államfőjelöltjét, Kelemen Hunort? Terveznek valamilyen közös „tévémérkőzést”?
– Természetesen igen, ilyen helyzetben ez nagyon fontos lenne. Legutóbbi sajtótájékoztatónkon már jeleztem is, hogy nyilvános vitára hívom Kelemen Hunort, remélem, megtaláljuk a lehetőségét annak, hogy ez élőben legyen követhető.
– Az egyetlen föderalista államfőjelöltként határozza meg magát. Mit jelent ez valójában?
– Romániát meg kell újítani, a jelenlegi korrupt és központosított hatalmi szerkezetet le kell bontani. Az országot a történelmi régiók szövetségi államaként kell újraépíteni, ez ugyanis minden szempontból pozitív változást hozhat. Németország, Ausztria és Svájc példája is azt bizonyítja, hogy a szövetségi államok az adminisztráció és a pénzügyek tekintetében egyaránt jobban teljesítenek. Persze vannak hatáskörök, amelyeknek a központi hatalomnál kell maradniuk, mint a külügy, a honvédelem, a monetáris politika. A történelmi régióknak viszont autonómiát, politikai, adminisztratív és pénzügyi döntési jogokat kell biztosítani úgy, ahogyan az például Németországban működik. Tudom, hogy ez egyelőre nehéz téma a bukaresti elit számára, ezért fontos, hogy olyan jelölt is pályán legyen, aki tudatosan vállalja Erdély regionális érdekeinek képviseletét. Ezzel erdélyi román szövetségeseket is megszólíthatunk, őket is nagyon zavarja, hogy a korrupció és a központosítás ennyire visszahúzott minket, gátolta a normális fejlődésünket.
– Tervezi-e a románok megszólítását, és ha igen, milyen módon? Van-e erre vonatkozó kampánystratégia?
– Igen, a románokkal való kommunikáció kiemelt szerepet kap a választási kampányban. Erdélyt csakis az itt élő népekkel együtt emelhetjük fel. Bár halk még a szavuk, de azért már láthatók az erdélyi román regionalisták. Meg fogjuk értetni velük, hogy a magyarok autonómiája élhetőbb, stabilabb jövőt biztosítana közösségünknek, Erdély autonómiája pedig élhetőbb, stabilabb, gazdagabb Erdélyt hoz majd létre.
– A kampány egyik fontos eleme az autonómia gondolata. Ön szerint hol tart ma Erdélyben az autonómia ügye?
– Tíz évvel ezelőtt, amikor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács megalakult, az autonómia zászlaját emeltük magasba. Akkor is, ma is ugyanazt valljuk: az autonómia a megoldás. A Székelyek Nagy Menetelésén tavaly októberben mindenki láthatta: az autonómia Székelyföldön népakarat! Példás politikai egység állt össze 150 ezer székely és erdélyi összefogásával. Ha kitartóan küzdünk érte, belátható időn belül konkrét jogi előrelépésre is sor kerül. ’89 előtt sem gondolták sokan, hogy ilyen gyorsan történnek majd a dolgok... Fontos, hogy megőrizzük az autonómia körül tavaly októberben formálódott egységet. Ezt elsősorban Izsák Balázs SZNT-elnök kéri a politikusoktól, én pedig teljes mértékben egyetértek vele.
Makkay József, Erdélyi Napló (Kolozsvár)
A rendszerváltás óta eltelt negyed században először fordul elő, hogy a romániai államelnök-választásokon két magyar párt is indít jelöltet. Az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Szilágyi Zsolt az egyetlen föderalista államfőjelöltként határozza meg magát. Az aláírásgyűjtés nehézségeiről, a pártot ért támadásokról és az autonómia, valamint a föderatív állammá válás esélyeiről beszélgettünk.
– Idei, abszolút újdonság, hogy az RMDSZ mellett az Erdélyi Magyar Néppárt is indít államelnökjelöltet a novemberi romániai államelnök-választáson. Mi késztette az EMNP-t erre a lépésre?
– Az Erdélyi Magyar Néppárt azért alakult, hogy az autonómiának és a regionalizmusnak legyen politikai képviselete. Helyzetünket hosszasan elemezve úgy döntöttünk, jobb a pályán lenni, mint az öltözőben. Ezeken a választásokon egy magyar jelöltnek ugyanannyi esélye van a második körbe jutni, mint két magyar jelöltnek. Két magyarnak viszont kétszer annyi esélye van, hogy képviselje ügyünket. Az elmúlt tizenöt évben az államelnök-választások alkalmával meredeken esett az urnákhoz járuló magyar választók száma. Vissza kell adnunk az emberek hitét. A nemtörődömség, a passzivitás legyőzése érdekében az embereknek érezniük kell: van jelölt, aki megjeleníti közös akaratunkat.
– Mennyire nehéz az EMNP-nek egész Erdélyből összegyűjteni az induláshoz szükséges kétszázezer aláírást? Hol tart ma ez a munka?
– Szeptember 10. körül már megvolt az aláírások háromnegyede, jól állunk tehát, ez a hét azonban döntő fontosságú. Arra kérem a csapatunkban dolgozó nagyon sok önkéntest, most, a hajrában erősítsenek rá, hogy az elmúlt időszakhoz hasonló iramban gyűljenek az aláírások. Nagyon sok aláírásgyűjtő ívet osztottunk ki, ezeket szeptember 19-ig várjuk a gyűjtőközpontokba, az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodáiba. Bízom benne, hogy összegyűl a szükséges mennyiségű aláírás, de ehhez még rá kell erősíteni.
– A néppárti sajtótájékoztatókon visszatérő téma a „nehéz terep”, azaz sok településen az RMDSZ igyekszik „keresztbe tenni” a néppárti aláírásgyűjtőknek. Milyen rendellenességekre utalt?
– Nagyon sok helyen akadályozzák gyűjtőinket. Megtörtént például, hogy megfenyegették az aláírókat vagy a helyi lakosokat. Vannak RMDSZ-es polgármesterek, akik a falut saját tulajdonukként kezelik, uralkodni akarnak, nem pedig szolgálni az embereket. Szégyen, hogy huszonöt év után egyetlen eszközük a megfélemlítés. Visszaélnek azzal, hogy az emberek kiszolgáltatottak és szegények. Ennek ellenére megyünk előre. A polgármestereknek is meg kell szokniuk, hogy más vélemény is létezik, nem csak az övék. A véleménynyilvánítás a polgárok szabad, alkotmányos joga.
– Kihívja-e nyilvános vitára az RMDSZ államfőjelöltjét, Kelemen Hunort? Terveznek valamilyen közös „tévémérkőzést”?
– Természetesen igen, ilyen helyzetben ez nagyon fontos lenne. Legutóbbi sajtótájékoztatónkon már jeleztem is, hogy nyilvános vitára hívom Kelemen Hunort, remélem, megtaláljuk a lehetőségét annak, hogy ez élőben legyen követhető.
– Az egyetlen föderalista államfőjelöltként határozza meg magát. Mit jelent ez valójában?
– Romániát meg kell újítani, a jelenlegi korrupt és központosított hatalmi szerkezetet le kell bontani. Az országot a történelmi régiók szövetségi államaként kell újraépíteni, ez ugyanis minden szempontból pozitív változást hozhat. Németország, Ausztria és Svájc példája is azt bizonyítja, hogy a szövetségi államok az adminisztráció és a pénzügyek tekintetében egyaránt jobban teljesítenek. Persze vannak hatáskörök, amelyeknek a központi hatalomnál kell maradniuk, mint a külügy, a honvédelem, a monetáris politika. A történelmi régióknak viszont autonómiát, politikai, adminisztratív és pénzügyi döntési jogokat kell biztosítani úgy, ahogyan az például Németországban működik. Tudom, hogy ez egyelőre nehéz téma a bukaresti elit számára, ezért fontos, hogy olyan jelölt is pályán legyen, aki tudatosan vállalja Erdély regionális érdekeinek képviseletét. Ezzel erdélyi román szövetségeseket is megszólíthatunk, őket is nagyon zavarja, hogy a korrupció és a központosítás ennyire visszahúzott minket, gátolta a normális fejlődésünket.
– Tervezi-e a románok megszólítását, és ha igen, milyen módon? Van-e erre vonatkozó kampánystratégia?
– Igen, a románokkal való kommunikáció kiemelt szerepet kap a választási kampányban. Erdélyt csakis az itt élő népekkel együtt emelhetjük fel. Bár halk még a szavuk, de azért már láthatók az erdélyi román regionalisták. Meg fogjuk értetni velük, hogy a magyarok autonómiája élhetőbb, stabilabb jövőt biztosítana közösségünknek, Erdély autonómiája pedig élhetőbb, stabilabb, gazdagabb Erdélyt hoz majd létre.
– A kampány egyik fontos eleme az autonómia gondolata. Ön szerint hol tart ma Erdélyben az autonómia ügye?
– Tíz évvel ezelőtt, amikor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács megalakult, az autonómia zászlaját emeltük magasba. Akkor is, ma is ugyanazt valljuk: az autonómia a megoldás. A Székelyek Nagy Menetelésén tavaly októberben mindenki láthatta: az autonómia Székelyföldön népakarat! Példás politikai egység állt össze 150 ezer székely és erdélyi összefogásával. Ha kitartóan küzdünk érte, belátható időn belül konkrét jogi előrelépésre is sor kerül. ’89 előtt sem gondolták sokan, hogy ilyen gyorsan történnek majd a dolgok... Fontos, hogy megőrizzük az autonómia körül tavaly októberben formálódott egységet. Ezt elsősorban Izsák Balázs SZNT-elnök kéri a politikusoktól, én pedig teljes mértékben egyetértek vele.
Makkay József, Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2014. szeptember 18.
Ellenőrzött autonómiamozgalom?
Amióta múlt hét elején a Hotnews.com román hírportál kiszivárogtatta az RMDSZ új autonómiatervezetét, a dokumentum az államelnök-választási kampány fő témájává nőtte ki magát. A romániai politizálás szokásrendjétől eltérően ezúttal a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács is politikai álláspontot fogalmazott meg. A CSM közleményében megkérdőjelezte az autonómiatervezet alkotmányosságát, leszögezve, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam. Állásfoglalása azokat a kitételeket is kifogásolta, amelyek a bíráskodásban is hivatalossá tennék a magyar nyelvet Székelyföldön. A legfelsőbb bírói testület szerint „minden olyan – a közbeszéd tárgyává tett – téma, amely túlmutat az alkotmányosság keretein, az igazságszolgáltatás függetlenségét és tekintélyét veszélyezteti, illetve támadást jelent a jogállam ellen”.
A vádakra reagálva Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette: „Az a tény, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács egy közérdekű téma közvitáját az igazságszolgáltatás tekintélyére és függetlenségére fenyegetőnek és a jogállamiság elveivel szemben erőszakosnak nevezi, súlyos beavatkozás, a sajtó- és szólásszabadság jogának eltiprása”. Az RMDSZ ugyanakkor felszólította a bírói tanácsot, hogy mutasson be jelentést arról, 2013-ban és 2014-ben miként alkalmazták az anyanyelvhasználat alkotmányos előírását az igazságszolgáltatásban. Kelemen szerint a jelentésből annak is ki kell derülnie, hány civil és hány büntetőjogi perben használták a magyar nyelvet, miben áll a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak az anyanyelvhasználat biztosítására vonatkozó stratégiája, illetve milyen humán- és anyagi erőforrásokat különített el erre a célra. Azt is tudassák, milyen intézkedésekkel népszerűsítették a nemzeti kisebbségek tagjai körében az anyanyelvhasználathoz való jogot az igazságszolgáltatásban.
Mindeközben Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes Kelemen Hunorral és Victor Ponta miniszterelnökkel múlt héten, Székelyföldön tett kampánykörútja során úgy fogalmazott: „Semmilyen autonómiatörekvést nem támogatunk, ebben eltökéltek vagyunk. Nem is értjük, mit remél az RMDSZ egy ilyen törvénytervezettől.” Dragnea szerint kérdés, hogy a törvénytervezet elkészítése elég nyomós ok-e az RMDSZ-szel való együttműködés befejezésére, de az biztos, hogy nem erősíti az együttműködést és a bizalmat. „Azt hiszem, olyan kezdeményezés ez, amely elmaradhatott volna, hiszen semmi esélye a megvalósulásra” – jelentette ki a kormányfő-helyettes.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke közleményében úgy fogalmaz: az RMDSZ autonómiatervezete nem jobb, mint az SZNT-é, célja kizárólag az lehet, hogy alternatív jövőképet teremtsen, amelynek a hordozója immár az új, „autonomista arculatát építő RMDSZ”. Az SZNT szerint az RMDSZ új autonómiamozgalmat hoz létre, amelynek az a jelmondata, hogy „a jelenlegi alkotmányos keretek között lehetetlen megvalósítani Székelyföld autonómiáját”. Az új mozgalom támogatói ezzel „a székely törekvések román nacionalista ellenzőivel egy táborba kerültek”. Izsák Balázs szerint a román hatalomnak új, a magyar közösségen belüli legitimációval rendelkező, Bukarestből ellenőrözött és irányított mozgalomra van szüksége. A törekvés célja az autonómia mozgalmi potenciáljának felszámolása, vagy legalább ellenőrzésének, irányításának átvétele a Székely Nemzeti Tanácstól, és az SZNT diplomáciai tevékenységének semlegesítése. Az SZNT év végére tervezett ülése lesz hivatott eldönteni, hogyan viszonyuljanak a másik, „ellenőrzött autonómiamozgalomhoz.”
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Amióta múlt hét elején a Hotnews.com román hírportál kiszivárogtatta az RMDSZ új autonómiatervezetét, a dokumentum az államelnök-választási kampány fő témájává nőtte ki magát. A romániai politizálás szokásrendjétől eltérően ezúttal a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács is politikai álláspontot fogalmazott meg. A CSM közleményében megkérdőjelezte az autonómiatervezet alkotmányosságát, leszögezve, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam. Állásfoglalása azokat a kitételeket is kifogásolta, amelyek a bíráskodásban is hivatalossá tennék a magyar nyelvet Székelyföldön. A legfelsőbb bírói testület szerint „minden olyan – a közbeszéd tárgyává tett – téma, amely túlmutat az alkotmányosság keretein, az igazságszolgáltatás függetlenségét és tekintélyét veszélyezteti, illetve támadást jelent a jogállam ellen”.
A vádakra reagálva Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette: „Az a tény, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács egy közérdekű téma közvitáját az igazságszolgáltatás tekintélyére és függetlenségére fenyegetőnek és a jogállamiság elveivel szemben erőszakosnak nevezi, súlyos beavatkozás, a sajtó- és szólásszabadság jogának eltiprása”. Az RMDSZ ugyanakkor felszólította a bírói tanácsot, hogy mutasson be jelentést arról, 2013-ban és 2014-ben miként alkalmazták az anyanyelvhasználat alkotmányos előírását az igazságszolgáltatásban. Kelemen szerint a jelentésből annak is ki kell derülnie, hány civil és hány büntetőjogi perben használták a magyar nyelvet, miben áll a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak az anyanyelvhasználat biztosítására vonatkozó stratégiája, illetve milyen humán- és anyagi erőforrásokat különített el erre a célra. Azt is tudassák, milyen intézkedésekkel népszerűsítették a nemzeti kisebbségek tagjai körében az anyanyelvhasználathoz való jogot az igazságszolgáltatásban.
Mindeközben Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes Kelemen Hunorral és Victor Ponta miniszterelnökkel múlt héten, Székelyföldön tett kampánykörútja során úgy fogalmazott: „Semmilyen autonómiatörekvést nem támogatunk, ebben eltökéltek vagyunk. Nem is értjük, mit remél az RMDSZ egy ilyen törvénytervezettől.” Dragnea szerint kérdés, hogy a törvénytervezet elkészítése elég nyomós ok-e az RMDSZ-szel való együttműködés befejezésére, de az biztos, hogy nem erősíti az együttműködést és a bizalmat. „Azt hiszem, olyan kezdeményezés ez, amely elmaradhatott volna, hiszen semmi esélye a megvalósulásra” – jelentette ki a kormányfő-helyettes.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke közleményében úgy fogalmaz: az RMDSZ autonómiatervezete nem jobb, mint az SZNT-é, célja kizárólag az lehet, hogy alternatív jövőképet teremtsen, amelynek a hordozója immár az új, „autonomista arculatát építő RMDSZ”. Az SZNT szerint az RMDSZ új autonómiamozgalmat hoz létre, amelynek az a jelmondata, hogy „a jelenlegi alkotmányos keretek között lehetetlen megvalósítani Székelyföld autonómiáját”. Az új mozgalom támogatói ezzel „a székely törekvések román nacionalista ellenzőivel egy táborba kerültek”. Izsák Balázs szerint a román hatalomnak új, a magyar közösségen belüli legitimációval rendelkező, Bukarestből ellenőrözött és irányított mozgalomra van szüksége. A törekvés célja az autonómia mozgalmi potenciáljának felszámolása, vagy legalább ellenőrzésének, irányításának átvétele a Székely Nemzeti Tanácstól, és az SZNT diplomáciai tevékenységének semlegesítése. Az SZNT év végére tervezett ülése lesz hivatott eldönteni, hogyan viszonyuljanak a másik, „ellenőrzött autonómiamozgalomhoz.”
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2014. szeptember 19.
Érdemben tárgyalta a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság Izsák Balázs keresetét
Szeptember 18-án érdemben tárgyalta Izsák Balázs keresetét a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság. A Székely Nemzeti Tanács elnöke korábban az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult panasszal Victor Viorel Ponta miniszterelnök, Traian Basescu államelnök, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes és Crin Antonescu, a szenátus akkori elnöke ellen, akik kijelentették: kizárt, hogy magyar többségű régió jöjjön létre Romániában a közigazgatási átalakítás során. Az Asztalos Csaba vezette Országos Diszkriminációellenes Tanács elutasította a panaszt azzal az indoklással, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető emberi jog, és az alapvető emberi jogok megilletik az államhatalom intézményeit.
Úgy ítélve, hogy az államhatalom képviselőinek az a közigazgatási átalakításra vonatkozó szempontja, hogy Románia magyar nemzetiségű polgárait anyanyelvük és magyar nemzeti önazosságuk alkalamatlanná teszi arra, hogy az általuk lakott terület igazgatását ellásák, ezért ezeket a területeket román többségű közigazgatási egységekbe kell akár erővel is beolvasztani, súlyosan diszkriminatív, és ellentétes a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáival és Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival, Izsák Balázs a Bukaresti Fellebbviteli Bíróságon támadta meg ezt a döntést. Két halasztás után került sor tegnap az ügy érdemi tárgyalására. A bíróság elutasította a magas állami tisztséget betöltő alperesek összes eljárásjogi kifogását, de elutasította a felperes Izsák Balázs azon kérését is, hogy a döntés meghozatala előtt jogszabályértelmezést kérjen az Európai Unió Bíróságától a 2000/43/EK rendelet előírásainak alkalmazását illetően.
Ezen irányelv szerint közvetett megkülönböztetésnek minősül, és mint ilyen tilos akár egy „látszólag semleges rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat”, amely az egy faji vagy etnikai származású személyeket más személyekhez képest különösen hátrányosan érint. Romániában ezt az irányelvet a 137/2003 számú kormáyrendelet ülteti gyakorlatba, amely büntet minden olyan aktív, vagy passzív magatartást is, amely következményei révén hátrányosan érint, vagy igazságtalan méltánytalan vagy megalázó bánásmódnak tesz ki egy személyt, egy csoportot, vagy egy közösséget más egyénekhez, csoportokhoz, vagy közösségekhez képest.
A felperest képviselő Kincses Előd ügyvéd rámutatott az alperesek több tíz oldalas válasziratainak ellentmondásaira, majd felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy egy olyan jog megvonását helyezték kilátásba a állami vezetők, jelen ügy alperesei, amelyet még a kommunista diktatúra ideján elfogadott 2/1968 számú törvény is elismer, nevezetesen azt, hogy a közigazgatási egységek létrehozásakor tekintettel kell lenni az etnikai kritériumra, és a lakosság kulturális kapcsolataira is. A bíróság az elsőfokú ítélethirdetést október másodikára tűzte ki.
A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata
Erdély.ma
Szeptember 18-án érdemben tárgyalta Izsák Balázs keresetét a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság. A Székely Nemzeti Tanács elnöke korábban az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult panasszal Victor Viorel Ponta miniszterelnök, Traian Basescu államelnök, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes és Crin Antonescu, a szenátus akkori elnöke ellen, akik kijelentették: kizárt, hogy magyar többségű régió jöjjön létre Romániában a közigazgatási átalakítás során. Az Asztalos Csaba vezette Országos Diszkriminációellenes Tanács elutasította a panaszt azzal az indoklással, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető emberi jog, és az alapvető emberi jogok megilletik az államhatalom intézményeit.
Úgy ítélve, hogy az államhatalom képviselőinek az a közigazgatási átalakításra vonatkozó szempontja, hogy Románia magyar nemzetiségű polgárait anyanyelvük és magyar nemzeti önazosságuk alkalamatlanná teszi arra, hogy az általuk lakott terület igazgatását ellásák, ezért ezeket a területeket román többségű közigazgatási egységekbe kell akár erővel is beolvasztani, súlyosan diszkriminatív, és ellentétes a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáival és Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival, Izsák Balázs a Bukaresti Fellebbviteli Bíróságon támadta meg ezt a döntést. Két halasztás után került sor tegnap az ügy érdemi tárgyalására. A bíróság elutasította a magas állami tisztséget betöltő alperesek összes eljárásjogi kifogását, de elutasította a felperes Izsák Balázs azon kérését is, hogy a döntés meghozatala előtt jogszabályértelmezést kérjen az Európai Unió Bíróságától a 2000/43/EK rendelet előírásainak alkalmazását illetően.
Ezen irányelv szerint közvetett megkülönböztetésnek minősül, és mint ilyen tilos akár egy „látszólag semleges rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat”, amely az egy faji vagy etnikai származású személyeket más személyekhez képest különösen hátrányosan érint. Romániában ezt az irányelvet a 137/2003 számú kormáyrendelet ülteti gyakorlatba, amely büntet minden olyan aktív, vagy passzív magatartást is, amely következményei révén hátrányosan érint, vagy igazságtalan méltánytalan vagy megalázó bánásmódnak tesz ki egy személyt, egy csoportot, vagy egy közösséget más egyénekhez, csoportokhoz, vagy közösségekhez képest.
A felperest képviselő Kincses Előd ügyvéd rámutatott az alperesek több tíz oldalas válasziratainak ellentmondásaira, majd felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy egy olyan jog megvonását helyezték kilátásba a állami vezetők, jelen ügy alperesei, amelyet még a kommunista diktatúra ideján elfogadott 2/1968 számú törvény is elismer, nevezetesen azt, hogy a közigazgatási egységek létrehozásakor tekintettel kell lenni az etnikai kritériumra, és a lakosság kulturális kapcsolataira is. A bíróság az elsőfokú ítélethirdetést október másodikára tűzte ki.
A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata
Erdély.ma
2014. szeptember 19.
Nincs új a nap alatt
Az RMDSZ egyelőre még nem végleges, csupán tervezetként kiszivárogtatott autonómia-statútuma körül bontakozott ki az újabb román–magyar, illetve erdélyi magyar–magyar szembenállás.
Köztudott: az autonómia kérdésköre amolyan lakmuszpapír az erdélyi magyar politikában, amely az autonomisták és a román hatalomba beépülők, a kurucok és labancok közötti törésvonalat mutatja ki. Hogy ki hol, melyik oldalon helyezkedik el az említett törésvonal mentén, az nem titok senki előtt.
Az RMDSZ eddig enyhén szólva nem sokat tett az önrendelkezésért, s ezt a választópolgárok, ha elfogadni nem is tudták, így könyvelték el. Az autonómia-küzdelem legutóbbi látványos eseményei, különösen a 2013-as székelyföldi élőlánc, valamint a marosvásárhelyi márciusi tüntetések lépéskényszerbe hozták az RMDSZ-t. Úgy tűnik, felismerték, ha gátat akarnak szabni szavazóik folyamatos lemorzsolódásának, változtatni kell eddigi imázsukon, önrendelkezés-párti fazont kell szabni maguknak.
Erre pedig az SZNT mögött felsorakozó tábor megosztása tűnt a legkézenfekvőbb megoldásnak. Vélhetően ezt a célt szolgálja a saját, jó hosszan lebegtetett autonómia-statútumuk is. Aminek az a legfőbb erénye, hogy a sajátjuk. Emellé keresik majd a támogatókat, főleg az SZNT táborából.
Ezt ismerte fel Izsák Balázs is, aki az autonómia-mozgalom megosztására tett kísérletként értékelte az RMDSZ egyelőre tervezetként ismert statútumát. Jobb későn, mint soha – mondhatnánk a márciusi marosvásárhelyi tüntetésen elhangzott szavaira utalva, amelyekkel az RMDSZ-ellenes rigmusokat bekiabálókat utasította rendre indokolatlan ingerültséggel.
A „szövetségi” manőver két szakaszban zajlott: először a politikai ellenzéket osztották meg az MPP ki tudja, milyen eszközökkel történt magukhoz szelidítése – kényszerítése? – által, most pedig jól láthatóan az autonomista tábor került sorra. Csak most jutott igazán tudathasadásos állapotba az MPP, miután a közösnek titulált RMDSZ-MPP autonómia-törvény tervezete kapcsán szembekerült az SZNT-vel, amelynek – legalábbis eddig – természetes szövetségese volt.
Arra mindenképpen kíváncsi lennék, hogyan magyarázza meg Biró Zsolt, hogyan oldja fel a feloldhatatlannak tűnő ellentmondást, hogy MPP-elnökként az RMDSZ-szel közös autonómia-statútumot támogatja, állandó bizottsági tagként pedig az SZNT által kidolgozottal azonosul.
A legutóbbi hetek történései ismét csak azt igazolták, hogy a korábban említett törésvonal mentén az erdélyi magyar politika két vonulata áll szemben egymással: a román hatalomba beépülők és az autonomisták. Az egyik oldalon a saját jelöltje ellenére a posztkommunista PSD-nek kampányoló RMDSZ, a másik oldalon az SZNT támogatását élvező EMNP, illetve azok államelnök-jelöltjei.
Tehát: nincs új a nap alatt. Nem lesz nehéz választani.
Szentgyörgyi László, Székelyhon.ro
Az RMDSZ egyelőre még nem végleges, csupán tervezetként kiszivárogtatott autonómia-statútuma körül bontakozott ki az újabb román–magyar, illetve erdélyi magyar–magyar szembenállás.
Köztudott: az autonómia kérdésköre amolyan lakmuszpapír az erdélyi magyar politikában, amely az autonomisták és a román hatalomba beépülők, a kurucok és labancok közötti törésvonalat mutatja ki. Hogy ki hol, melyik oldalon helyezkedik el az említett törésvonal mentén, az nem titok senki előtt.
Az RMDSZ eddig enyhén szólva nem sokat tett az önrendelkezésért, s ezt a választópolgárok, ha elfogadni nem is tudták, így könyvelték el. Az autonómia-küzdelem legutóbbi látványos eseményei, különösen a 2013-as székelyföldi élőlánc, valamint a marosvásárhelyi márciusi tüntetések lépéskényszerbe hozták az RMDSZ-t. Úgy tűnik, felismerték, ha gátat akarnak szabni szavazóik folyamatos lemorzsolódásának, változtatni kell eddigi imázsukon, önrendelkezés-párti fazont kell szabni maguknak.
Erre pedig az SZNT mögött felsorakozó tábor megosztása tűnt a legkézenfekvőbb megoldásnak. Vélhetően ezt a célt szolgálja a saját, jó hosszan lebegtetett autonómia-statútumuk is. Aminek az a legfőbb erénye, hogy a sajátjuk. Emellé keresik majd a támogatókat, főleg az SZNT táborából.
Ezt ismerte fel Izsák Balázs is, aki az autonómia-mozgalom megosztására tett kísérletként értékelte az RMDSZ egyelőre tervezetként ismert statútumát. Jobb későn, mint soha – mondhatnánk a márciusi marosvásárhelyi tüntetésen elhangzott szavaira utalva, amelyekkel az RMDSZ-ellenes rigmusokat bekiabálókat utasította rendre indokolatlan ingerültséggel.
A „szövetségi” manőver két szakaszban zajlott: először a politikai ellenzéket osztották meg az MPP ki tudja, milyen eszközökkel történt magukhoz szelidítése – kényszerítése? – által, most pedig jól láthatóan az autonomista tábor került sorra. Csak most jutott igazán tudathasadásos állapotba az MPP, miután a közösnek titulált RMDSZ-MPP autonómia-törvény tervezete kapcsán szembekerült az SZNT-vel, amelynek – legalábbis eddig – természetes szövetségese volt.
Arra mindenképpen kíváncsi lennék, hogyan magyarázza meg Biró Zsolt, hogyan oldja fel a feloldhatatlannak tűnő ellentmondást, hogy MPP-elnökként az RMDSZ-szel közös autonómia-statútumot támogatja, állandó bizottsági tagként pedig az SZNT által kidolgozottal azonosul.
A legutóbbi hetek történései ismét csak azt igazolták, hogy a korábban említett törésvonal mentén az erdélyi magyar politika két vonulata áll szemben egymással: a román hatalomba beépülők és az autonomisták. Az egyik oldalon a saját jelöltje ellenére a posztkommunista PSD-nek kampányoló RMDSZ, a másik oldalon az SZNT támogatását élvező EMNP, illetve azok államelnök-jelöltjei.
Tehát: nincs új a nap alatt. Nem lesz nehéz választani.
Szentgyörgyi László, Székelyhon.ro
2014. szeptember 20.
Kelemen: az autonómiatervezet elfogadtatása nem lesz egyszerű
A jelenlegi Maros, Hargita és Kovászna megyékből állna a Székelyföld Autonóm Régió, az ezt leíró törvénytervezetet csütörtökön ismertette Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Kolozsváron. A politikus szerint a statútumot a jelenleg hatályos román alkotmány keretei között nem lehet elfogadni, ezért a szövetség új alkotmány kidolgozását is javasolja majd. A tervezetet az RMDSZ honlapján hozták nyilvánosságra, és közvitára bocsájtották.
Azért kell először a román közvéleménnyel lefolytatni a közvitát, hogy az autonómiával kapcsolatos sztereotípiákat sikerüljön leépíteni, e nélkül szinte lehetetlen továbblépni – magyarázta Kelemen Hunor a Duna Televízió Közbeszéd című pénteki műsorában. Ezt alátámasztva felidézte: a kulturális autonómiáról szóló törvénytervezet évek óta a parlament előtt hever, mert nem sikerült hozzá megszerezni a többséget. Éppen ezért a román politikai pártok képviselőivel való párbeszédet a közvita után kell elkezdeni, mert ha érzik, hogy a tervezethez vannak partnerek a román civil társadalomból és az akadémiai szférából, illetve tapasztalják, hogy a román társadalomban már nem kelt elutasítást a kérdés, akkor könnyebben lehet velük egyeztetni – állapította meg az RMDSZ elnöke. Ez nem lesz egyszerű – ismerte el hozzátéve ugyanakkor, hogy alaptalanul félnek, mert Románia stabilabb, erősebb lenne, ha rendezné a többség-kisebbség viszonyát, hisz az RMDSZ tervezete egy működő európai modell alapján készült. Kelemen Hunor úgy vélte, a novemberi elnökválasztási kampány utáni időszakban lehet majd racionálisabb vitát folytatni, így néhány hónapra szükség lesz a közvita lezajlására, azt követően lehet majd benyújtani a tervezetet a parlament elé. Cáfolta ugyanakkor, hogy kampánycélokat szolgálna a mostani nyilvánosságra hozás időzítése.
Az RMDSZ elnöke szerint a román alkotmánybíróság januári döntése miatt – amelyben alkotmányellenesnek találta a decentralizációs jogszabályt – egy olyan tervezet, amely jogi személyiséggel felruházott, regionális területi autonómiát ír elő, a jelenlegi alkotmányba nem illeszthető be. Románia olyan furcsa helyzetben van, hogy az alkotmánybíróság olyan döntéseket hozhat, amelyek az alkotmányossági kereteket meghaladják; a valós decentralizációhoz és területi közigazgatási átszervezéshez ezért új alkotmányra van szükség – emelte ki.
Kelemen Hunor nem értett egyet azokkal a bírálatokkal, melyek szerint az RMDSZ programjában azóta erősödött fel az autonómiatörekvés, amióta Izsák Balázsék elindították a autonómiamozgalmat. Emlékeztetett: az RMDSZ 1993 óta foglalkozik a kérdéssel, a mostani a hetedik autonómiatervezetük. Nyomatékosította, hogy a bírálóknak nem az ő személyéről és pártjáról kellene megnyilvánulniuk, hanem a törvénytervezetről, amelyről egyébként az első beszélgetést egy fórumon tartják Bukarestben, és szervezés alatt áll egy akadémiai szintű vita is egy fővárosi egyetemen.
hirado.hu / Duna Tv Közbeszéd Erdély.ma
A jelenlegi Maros, Hargita és Kovászna megyékből állna a Székelyföld Autonóm Régió, az ezt leíró törvénytervezetet csütörtökön ismertette Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Kolozsváron. A politikus szerint a statútumot a jelenleg hatályos román alkotmány keretei között nem lehet elfogadni, ezért a szövetség új alkotmány kidolgozását is javasolja majd. A tervezetet az RMDSZ honlapján hozták nyilvánosságra, és közvitára bocsájtották.
Azért kell először a román közvéleménnyel lefolytatni a közvitát, hogy az autonómiával kapcsolatos sztereotípiákat sikerüljön leépíteni, e nélkül szinte lehetetlen továbblépni – magyarázta Kelemen Hunor a Duna Televízió Közbeszéd című pénteki műsorában. Ezt alátámasztva felidézte: a kulturális autonómiáról szóló törvénytervezet évek óta a parlament előtt hever, mert nem sikerült hozzá megszerezni a többséget. Éppen ezért a román politikai pártok képviselőivel való párbeszédet a közvita után kell elkezdeni, mert ha érzik, hogy a tervezethez vannak partnerek a román civil társadalomból és az akadémiai szférából, illetve tapasztalják, hogy a román társadalomban már nem kelt elutasítást a kérdés, akkor könnyebben lehet velük egyeztetni – állapította meg az RMDSZ elnöke. Ez nem lesz egyszerű – ismerte el hozzátéve ugyanakkor, hogy alaptalanul félnek, mert Románia stabilabb, erősebb lenne, ha rendezné a többség-kisebbség viszonyát, hisz az RMDSZ tervezete egy működő európai modell alapján készült. Kelemen Hunor úgy vélte, a novemberi elnökválasztási kampány utáni időszakban lehet majd racionálisabb vitát folytatni, így néhány hónapra szükség lesz a közvita lezajlására, azt követően lehet majd benyújtani a tervezetet a parlament elé. Cáfolta ugyanakkor, hogy kampánycélokat szolgálna a mostani nyilvánosságra hozás időzítése.
Az RMDSZ elnöke szerint a román alkotmánybíróság januári döntése miatt – amelyben alkotmányellenesnek találta a decentralizációs jogszabályt – egy olyan tervezet, amely jogi személyiséggel felruházott, regionális területi autonómiát ír elő, a jelenlegi alkotmányba nem illeszthető be. Románia olyan furcsa helyzetben van, hogy az alkotmánybíróság olyan döntéseket hozhat, amelyek az alkotmányossági kereteket meghaladják; a valós decentralizációhoz és területi közigazgatási átszervezéshez ezért új alkotmányra van szükség – emelte ki.
Kelemen Hunor nem értett egyet azokkal a bírálatokkal, melyek szerint az RMDSZ programjában azóta erősödött fel az autonómiatörekvés, amióta Izsák Balázsék elindították a autonómiamozgalmat. Emlékeztetett: az RMDSZ 1993 óta foglalkozik a kérdéssel, a mostani a hetedik autonómiatervezetük. Nyomatékosította, hogy a bírálóknak nem az ő személyéről és pártjáról kellene megnyilvánulniuk, hanem a törvénytervezetről, amelyről egyébként az első beszélgetést egy fórumon tartják Bukarestben, és szervezés alatt áll egy akadémiai szintű vita is egy fővárosi egyetemen.
hirado.hu / Duna Tv Közbeszéd Erdély.ma
2014. szeptember 20.
Kissé megkésve, de annál nagyobb szeretettel?
Bíró Zsolt szerint az MPP bizottságban kifejtett munkája nélkül ma nem ezzel a közvitára szánt változattal találkoznánk
Álszerénység nélkül kijelenthető, hogy a Magyar Polgári Párt bizottságban kifejtett munkája nélkül ma nem ezzel a közvitára szánt autonómiastatútum-változattal találkoznánk, és ugyanúgy kijelenthető, hogy a Székely Nemzeti Tanács tízéves kitartó és következetes munkája nélkül sem tartana ott az autonómiamozgalom, ahol tart – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Bíró Zsolt, az MPP elnöke.
Fontosnak nevezte, hogy a Kolozsváron két nappal ezelőtt bemutatott és közvitára bocsátott autonómiatervezetben 25 év után az RMDSZ is kimondja, hogy Székelyföld esetében területi autonómiát akar, nem elegendő a személyi elvű vagy kulturális autonóma. Székelyföld a romániai magyarság belső anyaországa, egy olyan terület, ahol az elmúlt negyedszázad exodusa ellenére a magyarság legalább részarányát őrzi. Olyan körülmények között, amikor naponta átlagosan 65 magyarral számlálunk kevesebbet Erdélyben, ezt szem előtt kell tartani.
Olyan egységre van szükség, mint a Nagy Menetelés alkalmával
Véleménye szerint a közvita során egyrészt meg kell győzni a román közvéleményt, hogy az autonómia nem ördögtől való, és semmilyen hátrányuk nem származik belőle; másrészt a magyar közösségen belül kell kialakítani a lehető legszélesebb konszenzust. Olyan egységre van szükség, mint a Nagy Menetelés alkalmával.
– Képletesen azt is mondhatom, hogy tovább menetelünk, és ezen menetelés állomásai a közvita, majd a tervezet parlament elé terjesztése. Bizakodva tekintek a közvita elé, és tartalmas, higgadt párbeszédre számítok, még akkor is, ha az előjelek nem túl kedvezőek sem román, sem magyar oldalon – mondta az MPP elnöke.
Elmondta, hogy az autonómiastatútum kolozsvári ismertetőjét, illetve közvitára bocsátását megelőzően Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ és az MPP közösen végezte el az utolsó kiigazításokat.
– Erre azt szokták mondani, hogy kissé megkésve, de annál nagyobb szeretettel ajánljuk a közvélemény figyelmébe. A magunk részéről szerettük volna, hogy ha ez a tervezet hamarabb és az előre beütemezett terv szerint lát napvilágot, éppen azért, hogy a különböző félreértéseket el lehessen kerülni, hogy ne szülessenek különböző összeesküvés-elméletek, hogy tisztán és világosan ki legyen mondva: itt van egy tervezet, ehhez hozzá lehet szólni, sőt hozzá kell szólni, hogy ki tudjunk alakítani egy olyan törvénytervezetet, amely mögött a lehető legszélesebb konszenzus létezik.
Székelyföld esetében mindenki területi autonómiát akar
Az elnök a tervezet legnagyobb jelentőségét abban látja, hogy az erdélyi magyar politika minden közszereplője által kimondatott az, hogy Székelyföld esetében területi autonómiára van szükség. – Nem elegendő Székelyföld vonatkozásában kulturális vagy személyi elvű autonómiáról beszélni, ennél többet akarunk. Ez úgy tűnik, hogy az elmúlt 25 évben nem nagyon mondatott ki az RMDSZ részéről, ezért bíráltuk is éppen eleget, és örülünk, hogy ez a konszenzus végre megteremtődött. Innentől kezdve világos a képlet Bukarestben is, Brüsszelben is, és mondhatom, Budapesten is, hiszen sokszor szembesültünk azzal a problémával, hogy nem nagyon értették külföldi barátaink, de román barátaink sem, hogy lényegében mit akarunk, és miért akarunk többen többfélét.
Egy dolog most már világos: Székelyföld esetében területi autonómiát akar az RMDSZ-től a Magyar Polgári Párton, a Néppárton és a Székely Nemzeti Tanácson át mindenki, hogy hogyan nézzenek ki a hatáskörök, hogy mit veszük ennek alapjául, arról lehet, sőt kell is vitatkozni, de az alapelv egy, és innentől kezdve nem lehet ezt a dolgot megkerülni – hangsúlyozta Bíró Zsolt.
A tervezetről elmondta, hogy a dél-tiroli modellből indul ki, alapvető elemeit ebből meríti, "kissé fellágyítva a korzikai tervezet elemeivel", és "nem követi a best practice, azaz a legjobb gyakorlat elvét, amely elvhez való ragaszkodás természetes kellene legyen a 21. században.
Újságírói kérdésre válaszolva Biró Zsolt úgy fogalmazott, hogy a skót népszavazás jelentős előrelépés és hiva tkozási alap akkor, amikor a népek, nemzetek önrendelkezése kerül szóba.
– Számunkra az a legfontosabb üzenet, hogy ott békésen lezajlik egy ilyen referendum, a londoni egységpártiak nem letiltanak, ellenszegülnek, hanem kampányolni mennek, és mint az eredmény mutatja, nem is sikertelenül. Írjuk ki az autonómia- népszavazást, és szívesen látunk minden bukaresti politikust a kampányrendezvényekre – tette hozzá.
Izsák Balázs az eddig képviselt elvet egy mozdulattal felrúgta
Lapunk felvetésére, hogy Izsák Balázs, az SZNT elnöke Szilágyi Zsoltot támogatja, kijelentette: – Ez Izsák Balázs személyes döntése, aki magánemberként annak a román államelnökjelöltnek ír alá, akinek éppen akar, de ezt nem a sajtó előtt kellett volna megtennie, hiszen ez nem a Székely Nemzeti Tanács álláspontja, erről a kérdésről nem volt konzultáció sem a tanácsban, sem annak vezető testületében, sem az állandó bizottságban. Meggyőződésem, hogy ez nem szolgálja az autonómia ügyét. Egyrészt feladja azt az elvet, amit következetesen képviselt, s ezt most egy mozdulattal felrúgta. A másik veszélye pedig az, hogy mi történik akkor, ha a Szilágyi Zsolt által összegyűjtött néhány tízezernyi szavazat kerül csupán az autonómiatervezet mögé mint kvázi támogatott változat? Az SZNT elnökének volt egy korábbi felhívása – "egymillió szavazat az autonómiára" –, és ha csak pár tízezer szavazat gyűl össze, az nem hiszem, hogy használna az autonómia ügyének
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)
Bíró Zsolt szerint az MPP bizottságban kifejtett munkája nélkül ma nem ezzel a közvitára szánt változattal találkoznánk
Álszerénység nélkül kijelenthető, hogy a Magyar Polgári Párt bizottságban kifejtett munkája nélkül ma nem ezzel a közvitára szánt autonómiastatútum-változattal találkoznánk, és ugyanúgy kijelenthető, hogy a Székely Nemzeti Tanács tízéves kitartó és következetes munkája nélkül sem tartana ott az autonómiamozgalom, ahol tart – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Bíró Zsolt, az MPP elnöke.
Fontosnak nevezte, hogy a Kolozsváron két nappal ezelőtt bemutatott és közvitára bocsátott autonómiatervezetben 25 év után az RMDSZ is kimondja, hogy Székelyföld esetében területi autonómiát akar, nem elegendő a személyi elvű vagy kulturális autonóma. Székelyföld a romániai magyarság belső anyaországa, egy olyan terület, ahol az elmúlt negyedszázad exodusa ellenére a magyarság legalább részarányát őrzi. Olyan körülmények között, amikor naponta átlagosan 65 magyarral számlálunk kevesebbet Erdélyben, ezt szem előtt kell tartani.
Olyan egységre van szükség, mint a Nagy Menetelés alkalmával
Véleménye szerint a közvita során egyrészt meg kell győzni a román közvéleményt, hogy az autonómia nem ördögtől való, és semmilyen hátrányuk nem származik belőle; másrészt a magyar közösségen belül kell kialakítani a lehető legszélesebb konszenzust. Olyan egységre van szükség, mint a Nagy Menetelés alkalmával.
– Képletesen azt is mondhatom, hogy tovább menetelünk, és ezen menetelés állomásai a közvita, majd a tervezet parlament elé terjesztése. Bizakodva tekintek a közvita elé, és tartalmas, higgadt párbeszédre számítok, még akkor is, ha az előjelek nem túl kedvezőek sem román, sem magyar oldalon – mondta az MPP elnöke.
Elmondta, hogy az autonómiastatútum kolozsvári ismertetőjét, illetve közvitára bocsátását megelőzően Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ és az MPP közösen végezte el az utolsó kiigazításokat.
– Erre azt szokták mondani, hogy kissé megkésve, de annál nagyobb szeretettel ajánljuk a közvélemény figyelmébe. A magunk részéről szerettük volna, hogy ha ez a tervezet hamarabb és az előre beütemezett terv szerint lát napvilágot, éppen azért, hogy a különböző félreértéseket el lehessen kerülni, hogy ne szülessenek különböző összeesküvés-elméletek, hogy tisztán és világosan ki legyen mondva: itt van egy tervezet, ehhez hozzá lehet szólni, sőt hozzá kell szólni, hogy ki tudjunk alakítani egy olyan törvénytervezetet, amely mögött a lehető legszélesebb konszenzus létezik.
Székelyföld esetében mindenki területi autonómiát akar
Az elnök a tervezet legnagyobb jelentőségét abban látja, hogy az erdélyi magyar politika minden közszereplője által kimondatott az, hogy Székelyföld esetében területi autonómiára van szükség. – Nem elegendő Székelyföld vonatkozásában kulturális vagy személyi elvű autonómiáról beszélni, ennél többet akarunk. Ez úgy tűnik, hogy az elmúlt 25 évben nem nagyon mondatott ki az RMDSZ részéről, ezért bíráltuk is éppen eleget, és örülünk, hogy ez a konszenzus végre megteremtődött. Innentől kezdve világos a képlet Bukarestben is, Brüsszelben is, és mondhatom, Budapesten is, hiszen sokszor szembesültünk azzal a problémával, hogy nem nagyon értették külföldi barátaink, de román barátaink sem, hogy lényegében mit akarunk, és miért akarunk többen többfélét.
Egy dolog most már világos: Székelyföld esetében területi autonómiát akar az RMDSZ-től a Magyar Polgári Párton, a Néppárton és a Székely Nemzeti Tanácson át mindenki, hogy hogyan nézzenek ki a hatáskörök, hogy mit veszük ennek alapjául, arról lehet, sőt kell is vitatkozni, de az alapelv egy, és innentől kezdve nem lehet ezt a dolgot megkerülni – hangsúlyozta Bíró Zsolt.
A tervezetről elmondta, hogy a dél-tiroli modellből indul ki, alapvető elemeit ebből meríti, "kissé fellágyítva a korzikai tervezet elemeivel", és "nem követi a best practice, azaz a legjobb gyakorlat elvét, amely elvhez való ragaszkodás természetes kellene legyen a 21. században.
Újságírói kérdésre válaszolva Biró Zsolt úgy fogalmazott, hogy a skót népszavazás jelentős előrelépés és hiva tkozási alap akkor, amikor a népek, nemzetek önrendelkezése kerül szóba.
– Számunkra az a legfontosabb üzenet, hogy ott békésen lezajlik egy ilyen referendum, a londoni egységpártiak nem letiltanak, ellenszegülnek, hanem kampányolni mennek, és mint az eredmény mutatja, nem is sikertelenül. Írjuk ki az autonómia- népszavazást, és szívesen látunk minden bukaresti politikust a kampányrendezvényekre – tette hozzá.
Izsák Balázs az eddig képviselt elvet egy mozdulattal felrúgta
Lapunk felvetésére, hogy Izsák Balázs, az SZNT elnöke Szilágyi Zsoltot támogatja, kijelentette: – Ez Izsák Balázs személyes döntése, aki magánemberként annak a román államelnökjelöltnek ír alá, akinek éppen akar, de ezt nem a sajtó előtt kellett volna megtennie, hiszen ez nem a Székely Nemzeti Tanács álláspontja, erről a kérdésről nem volt konzultáció sem a tanácsban, sem annak vezető testületében, sem az állandó bizottságban. Meggyőződésem, hogy ez nem szolgálja az autonómia ügyét. Egyrészt feladja azt az elvet, amit következetesen képviselt, s ezt most egy mozdulattal felrúgta. A másik veszélye pedig az, hogy mi történik akkor, ha a Szilágyi Zsolt által összegyűjtött néhány tízezernyi szavazat kerül csupán az autonómiatervezet mögé mint kvázi támogatott változat? Az SZNT elnökének volt egy korábbi felhívása – "egymillió szavazat az autonómiára" –, és ha csak pár tízezer szavazat gyűl össze, az nem hiszem, hogy használna az autonómia ügyének
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)
2014. szeptember 20.
Ki árt a romániai magyar autonómia ügyének?
Szokatlanul kemény hangnemű közleményben bírálta Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke az RMDSZ-t, illetve a szövetség autonómiatervezetét.
Izsák többek között azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy autonómiatervezetével valójában a bukaresti hatalom malmára hajtja a vizet, mivel a korábban már az SZNT által kidolgozott tervezettel szemben összeállított törvényjavaslat valójában arra szolgál, hogy Bukarest által ellenőrzött módon megossza az autonómiamozgalmat, és ellehetetlenítse azt.
Az egyik legkeményebb megfogalmazás az, miszerint a román titkosszolgálat sem árthatna profibb módon a székelyek ügyének. Ezzel minden bizonnyal arra utalt, hogy nemrégiben George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója azt mondta: a hírszerzés feladatának tekinti a magyar autonómiatörekvések meghiúsítását.
Az Izsák Balázs által megfogalmazott vádak a cinikus szemlélők szerint akár az összeesküvés-elmélet fogalmát is kimeríthetik, ugyanakkor a Maior által megfogalmazottak, illetve a Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes által tett kijelentés, miszerint az autonómia sohasem fog megvalósulni, jelzik: Bukarest igenis odafigyel a magyar önrendelkezési törekvésekre, és a legkevésbé sem nézi őket jó szemmel.
Az RMDSZ autonómiatervezetével kapcsolatosan elmondható: létrejöttének körülményei alapján a kényszer szülte. A szövetség lépéskényszerbe került, miután az SZNT és a két rivális párt, az EMNP és az MPP is az autonómia jelszavával jelent meg a politikai színtéren. Ezért az RMDSZ-nek is elő kellett állnia egy olyan projekttel, amellyel azt sugallhatja: nem csupán a többiek által diktált trendet követi, de kezdeményezőleg lép fel az önrendelkezés témájában.
A tervezet bemutatásának időzítése – a bemutatás hónapok óta tartó halogatása – arra enged következtetni, hogy az RMDSZ elsősorban kampányeszközként akarja felhasználni a novemberi államfőválasztás előtt, hogy ezáltal bírja rá a magyarokat Kelemen Hunor támogatására az első, illetve az RMDSZ által megnevezett jelöltére a második fordulóban. Maga Kelemen árulta el, hogy jelenleg nem is fűznek sok reményt a tervezet megvalósulásához, ahhoz ugyanis előbb nem csupán alkotmánymódosításra, hanem egyenesen új alkotmányra van szükség.
A projektet amúgy is számos bírálat érte, többek között azért, mert a jelenlegi, 1968-as megyerendszert veszi alapul, ami egyrészt nem fedi a történelmi Székelyföld határait, másrészt az autonóm területen lényegesen több román nemzetiségű polgár élne, mintha a hagyományos székek jelentenék a székely autonóm terület határait. Márpedig ez következetlenségnek tűnik, hiszen ha teljesen új alkotmányt tartanak szükségesnek, akkor abban már a jelenlegi megyerendszer módosítása is szerepelhet. Végső soron megállapítható, hogy az RMDSZ tervezete valóban alkalmas arra, hogy megossza az autonómiát óhajtó erdélyi magyar közösség táborát.
Ugyanakkor úgy tűnik, mintha Izsák Balázs az SZNT-nek vindikálná a székelyföldi autonómiamozgalom vezetésének jogát. Bár a civil szféra tevékenysége rendkívül fontos, az SZNT legitimitását némileg csökkenti, hogy nem hivatalosan bejegyzett szervezet, az autonómia-nagygyűlések és a székely menetelés viszonylagos sikere pedig nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy maradéktalanul elismerhessék a vezető szerepét. A probléma gyökere ott keresendő, hogy a romániai magyar politikai és civil szervezeteknek, pártoknak nem sikerült megállapodniuk egy egységes, közösen felvállalt autonómiatervezetben.
Márpedig amíg ahelyett, hogy közös célért közösen elfogadott projekttel állnának elő, és egységes hangon szólalnának meg, egyfelől kampánycélból külön projektekkel állnak elő, másfelől azon vitatkoznak, hogy melyikük képviseli autentikusabban az önrendelkezés ügyét, addig az egész ügynek egyetlen haszonélvezője van: a központosítás megőrzésében és a kisebbségi jogegyenlőség elutasításában érdekelt bukaresti hatalom.
Mensura Transylvanica
Krónika (Kolozsvár)
Szokatlanul kemény hangnemű közleményben bírálta Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke az RMDSZ-t, illetve a szövetség autonómiatervezetét.
Izsák többek között azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy autonómiatervezetével valójában a bukaresti hatalom malmára hajtja a vizet, mivel a korábban már az SZNT által kidolgozott tervezettel szemben összeállított törvényjavaslat valójában arra szolgál, hogy Bukarest által ellenőrzött módon megossza az autonómiamozgalmat, és ellehetetlenítse azt.
Az egyik legkeményebb megfogalmazás az, miszerint a román titkosszolgálat sem árthatna profibb módon a székelyek ügyének. Ezzel minden bizonnyal arra utalt, hogy nemrégiben George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója azt mondta: a hírszerzés feladatának tekinti a magyar autonómiatörekvések meghiúsítását.
Az Izsák Balázs által megfogalmazott vádak a cinikus szemlélők szerint akár az összeesküvés-elmélet fogalmát is kimeríthetik, ugyanakkor a Maior által megfogalmazottak, illetve a Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes által tett kijelentés, miszerint az autonómia sohasem fog megvalósulni, jelzik: Bukarest igenis odafigyel a magyar önrendelkezési törekvésekre, és a legkevésbé sem nézi őket jó szemmel.
Az RMDSZ autonómiatervezetével kapcsolatosan elmondható: létrejöttének körülményei alapján a kényszer szülte. A szövetség lépéskényszerbe került, miután az SZNT és a két rivális párt, az EMNP és az MPP is az autonómia jelszavával jelent meg a politikai színtéren. Ezért az RMDSZ-nek is elő kellett állnia egy olyan projekttel, amellyel azt sugallhatja: nem csupán a többiek által diktált trendet követi, de kezdeményezőleg lép fel az önrendelkezés témájában.
A tervezet bemutatásának időzítése – a bemutatás hónapok óta tartó halogatása – arra enged következtetni, hogy az RMDSZ elsősorban kampányeszközként akarja felhasználni a novemberi államfőválasztás előtt, hogy ezáltal bírja rá a magyarokat Kelemen Hunor támogatására az első, illetve az RMDSZ által megnevezett jelöltére a második fordulóban. Maga Kelemen árulta el, hogy jelenleg nem is fűznek sok reményt a tervezet megvalósulásához, ahhoz ugyanis előbb nem csupán alkotmánymódosításra, hanem egyenesen új alkotmányra van szükség.
A projektet amúgy is számos bírálat érte, többek között azért, mert a jelenlegi, 1968-as megyerendszert veszi alapul, ami egyrészt nem fedi a történelmi Székelyföld határait, másrészt az autonóm területen lényegesen több román nemzetiségű polgár élne, mintha a hagyományos székek jelentenék a székely autonóm terület határait. Márpedig ez következetlenségnek tűnik, hiszen ha teljesen új alkotmányt tartanak szükségesnek, akkor abban már a jelenlegi megyerendszer módosítása is szerepelhet. Végső soron megállapítható, hogy az RMDSZ tervezete valóban alkalmas arra, hogy megossza az autonómiát óhajtó erdélyi magyar közösség táborát.
Ugyanakkor úgy tűnik, mintha Izsák Balázs az SZNT-nek vindikálná a székelyföldi autonómiamozgalom vezetésének jogát. Bár a civil szféra tevékenysége rendkívül fontos, az SZNT legitimitását némileg csökkenti, hogy nem hivatalosan bejegyzett szervezet, az autonómia-nagygyűlések és a székely menetelés viszonylagos sikere pedig nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy maradéktalanul elismerhessék a vezető szerepét. A probléma gyökere ott keresendő, hogy a romániai magyar politikai és civil szervezeteknek, pártoknak nem sikerült megállapodniuk egy egységes, közösen felvállalt autonómiatervezetben.
Márpedig amíg ahelyett, hogy közös célért közösen elfogadott projekttel állnának elő, és egységes hangon szólalnának meg, egyfelől kampánycélból külön projektekkel állnak elő, másfelől azon vitatkoznak, hogy melyikük képviseli autentikusabban az önrendelkezés ügyét, addig az egész ügynek egyetlen haszonélvezője van: a központosítás megőrzésében és a kisebbségi jogegyenlőség elutasításában érdekelt bukaresti hatalom.
Mensura Transylvanica
Krónika (Kolozsvár)
2014. szeptember 21.
Lehet-e magyar többségű régió? – ítélet október 2-án
Két halasztás után szeptember 18-án érdemben tárgyalta Izsák Balázs SZNT-elnök keresetét a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság abban a perben, amelyet azért indított, mert az ország vezetői szerint a magyarok alkalmatlanok egy régió vezetésére.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke először az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (ODT) fordult panasszal Victor Ponta miniszterelnök, Traian Băsescu államelnök, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes és Crin Antonescu, a szenátus akkori elnöke ellen, akik kijelentették: kizárt, hogy magyar többségű régió jöjjön létre Romániában a közigazgatási átalakítás során. Ezt azzal támasztották alá, hogy Románia magyar nemzetiségű polgárait anyanyelvük és magyar nemzeti önazonosságuk alkalmatlanná teszi arra, hogy az általuk lakott terület igazgatását ellássák, ezért ezeket a területeket román többségű közigazgatási egységekbe kell akár erővel is beolvasztani.
Mivel a panaszt az ODT elutasította a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva, Izsák Balázs a Bukaresti Fellebbviteli Bíróságon támadta meg ezt a döntést, mert szerinte a kijelentés súlyosan diszkriminatív, és ellentétes a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáival és Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival.
A bíróság csütörtökön elutasította az alperesek eljárásjogi kifogásait, de elutasította a felperesnek azt a kérését is, hogy a döntés meghozatala előtt jogszabály-értelmezést kérjen az Európai Unió Bíróságától. A 2000. évi 43-as irányelv szerint – amelyet Romániában a 2003. évi 137-es számú kormányrendelettel ültettek gyakorlatba – közvetett megkülönböztetésnek minősül, és mint ilyen, tilos akár egy „látszólag semleges rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat”, amely az egy faji vagy etnikai származású személyeket más személyekhez képest különösen hátrányosan érint. A romániai kormányrendelet büntet minden olyan aktív, vagy passzív magatartást is, amely következményei révén hátrányosan érint, vagy igazságtalan, méltánytalan vagy megalázó bánásmódnak tesz ki egy személyt, egy csoportot, vagy egy közösséget más egyénekhez, csoportokhoz, vagy közösségekhez képest.
Az Izsák Balázst képviselő Kincses Előd ügyvéd felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy egy olyan jog megvonását helyezték kilátásba az állami vezetők, amelyet még a kommunista diktatúra idején elfogadott 1968. évi 2-es számú törvény is elismer, nevezetesen azt, hogy a közigazgatási egységek létrehozásakor tekintettel kell lenni az etnikai kritériumra, és a lakosság kulturális kapcsolataira is. A bíróság az elsőfokú ítélethirdetést október másodikára tűzte ki.
Gáspár Botond, Székelyhon.ro
Két halasztás után szeptember 18-án érdemben tárgyalta Izsák Balázs SZNT-elnök keresetét a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság abban a perben, amelyet azért indított, mert az ország vezetői szerint a magyarok alkalmatlanok egy régió vezetésére.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke először az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (ODT) fordult panasszal Victor Ponta miniszterelnök, Traian Băsescu államelnök, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes és Crin Antonescu, a szenátus akkori elnöke ellen, akik kijelentették: kizárt, hogy magyar többségű régió jöjjön létre Romániában a közigazgatási átalakítás során. Ezt azzal támasztották alá, hogy Románia magyar nemzetiségű polgárait anyanyelvük és magyar nemzeti önazonosságuk alkalmatlanná teszi arra, hogy az általuk lakott terület igazgatását ellássák, ezért ezeket a területeket román többségű közigazgatási egységekbe kell akár erővel is beolvasztani.
Mivel a panaszt az ODT elutasította a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva, Izsák Balázs a Bukaresti Fellebbviteli Bíróságon támadta meg ezt a döntést, mert szerinte a kijelentés súlyosan diszkriminatív, és ellentétes a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáival és Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival.
A bíróság csütörtökön elutasította az alperesek eljárásjogi kifogásait, de elutasította a felperesnek azt a kérését is, hogy a döntés meghozatala előtt jogszabály-értelmezést kérjen az Európai Unió Bíróságától. A 2000. évi 43-as irányelv szerint – amelyet Romániában a 2003. évi 137-es számú kormányrendelettel ültettek gyakorlatba – közvetett megkülönböztetésnek minősül, és mint ilyen, tilos akár egy „látszólag semleges rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat”, amely az egy faji vagy etnikai származású személyeket más személyekhez képest különösen hátrányosan érint. A romániai kormányrendelet büntet minden olyan aktív, vagy passzív magatartást is, amely következményei révén hátrányosan érint, vagy igazságtalan, méltánytalan vagy megalázó bánásmódnak tesz ki egy személyt, egy csoportot, vagy egy közösséget más egyénekhez, csoportokhoz, vagy közösségekhez képest.
Az Izsák Balázst képviselő Kincses Előd ügyvéd felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy egy olyan jog megvonását helyezték kilátásba az állami vezetők, amelyet még a kommunista diktatúra idején elfogadott 1968. évi 2-es számú törvény is elismer, nevezetesen azt, hogy a közigazgatási egységek létrehozásakor tekintettel kell lenni az etnikai kritériumra, és a lakosság kulturális kapcsolataira is. A bíróság az elsőfokú ítélethirdetést október másodikára tűzte ki.
Gáspár Botond, Székelyhon.ro
2014. szeptember 22.
200 000 aláírás Szilágyi Zsoltnak
Tegnap délben kolozsvári sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke 200 ezredikként írta alá a Szilágyi Zsolt államfőjelölti indulásához szükséges támogatási ívet.
Toró gesztusa jelképes, ugyanis az EMNP még nem összesítette az aláírásokat: a „területekről” még 10-20 ezer aláírásnak kell beérkeznie, így egészen pontosan nem tudták megmondani, hány aláírást gyűjtöttek. Ez legkésőbb kedden fog kiderülni, amikor az Állandó Választási Bizottsághoz leadják az induláshoz szükséges csomagot.
„Ha már nem lehettem az első aláíró, akkor a kétszázezredik akartam lenni", monda a pártelnök, aki megköszönte az EMNP és a Minta önkénteseinek a munkáját, illetve Izsák Balázs SZNT-elnök és Tőkés László EMNT-elnök bizalmát. Toró szerint az MPP egyes helyi vezetői és szervezetei is segítettek az aláírásgyűjtésben, bár az országos vezetőség részéről nem érkezett támogató nyilatkozat.
Az elnök szerint meglepően sok román nemzetiségű állampolgár is aláírta a támogatói ívet, ő ezt annak tulajdonítja, hogy „meggyőzőnek tartják a föderális államra vonatkozó elképzelésüket”. (Transindex, Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)
Tegnap délben kolozsvári sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke 200 ezredikként írta alá a Szilágyi Zsolt államfőjelölti indulásához szükséges támogatási ívet.
Toró gesztusa jelképes, ugyanis az EMNP még nem összesítette az aláírásokat: a „területekről” még 10-20 ezer aláírásnak kell beérkeznie, így egészen pontosan nem tudták megmondani, hány aláírást gyűjtöttek. Ez legkésőbb kedden fog kiderülni, amikor az Állandó Választási Bizottsághoz leadják az induláshoz szükséges csomagot.
„Ha már nem lehettem az első aláíró, akkor a kétszázezredik akartam lenni", monda a pártelnök, aki megköszönte az EMNP és a Minta önkénteseinek a munkáját, illetve Izsák Balázs SZNT-elnök és Tőkés László EMNT-elnök bizalmát. Toró szerint az MPP egyes helyi vezetői és szervezetei is segítettek az aláírásgyűjtésben, bár az országos vezetőség részéről nem érkezett támogató nyilatkozat.
Az elnök szerint meglepően sok román nemzetiségű állampolgár is aláírta a támogatói ívet, ő ezt annak tulajdonítja, hogy „meggyőzőnek tartják a föderális államra vonatkozó elképzelésüket”. (Transindex, Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)
2014. szeptember 22.
Össztűz az RMDSZ autonómiatervezetére
Román politikusok és elemzők szinte kivétel nélkül bírálták és elutasították az RMDSZ által csütörtökön közvitára bocsátott, a Székelyföld területi autonómiáját célzó törvénytervezetet. Beigazolódott tehát Kelemen Hunor RMDSZ-elnök jóslata, miszerint heves, olykor hisztérikus viták fogják övezni a statútumot.
Victor Ponta kormányfő, az RMDSZ-szel koalícióban lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke pénteken leszögezte, nem támogatja a Hargita, Kovászna és Maros megyei településeket magába foglaló, többségében magyarok lakta autonóm régió kialakítását, a kezdeményezést pedig a novemberi államfőválasztáson induló Kelemen kampányfogásának nevezte.
A miniszterelnök az Adevărul napilap online kiadásának adott interjúban elmondta: a kezdeményezők is tudják, hogy sem a PSD, sem a többi román párt nem támogatja a statútumot. „Nem szabad elindulni olyan lejtőn, amely viszályt, széthúzást eredményez. Támogatom a decentralizációt, azt, hogy a helyi választottak több hatáskört kapjanak, de van egy határ, amit egyetlen román párt sem lép túl" – jelentette ki Ponta, aki a székely autonómiával szembeni érvként sorakoztatta fel Nagyszeben német nemzetiségű polgármesterének hasonlóképpen elutasító álláspontját is.
Klaus Johannis, az ellenzéki román jobboldal államfőjelöltje még a törvénytervezet közzététele előtt egyértelművé tette, nem ért egyet azzal, hogy etnikai alapon húzzák meg valamely régió határait. Johannis hozzátette, az országnak szüksége van a régiók kialakítására, ám ezt szerinte közigazgatási, az érintett entitások gazdasági fejlődését szolgáló szempontok alapján kell végrehajtani.
Mircea Geoană PSD-s szenátor, volt külügyminiszter úgy nyilatkozott, „méltánytalan, irreális és elfogadhatatlan" az RMDSZ célja, az autonómia hangoztatásával pedig elszigetelődését kockáztatja az alakulat a román és a nemzetközi politikai színtéren egyaránt.
Ciprian Dobre Maros megyei tanácselnök primitívnek, kabaréba illőnek, Horia Grama, a román kormánypárt Kovászna megyei elnöke pedig alkotmányellenesnek nevezte a dokumentumot, amelyet meggyőződésük szerint nem fog elfogadni a bukaresti parlament.
Dorin Florea, a statútumban a székely autonóm régió központjának javasolt Marosvásárhely demokrata polgármestere azzal vádolta az RMDSZ vezetőit, hogy az elmúlt húsz évben csak gyűlöletet szítottak románok és magyarok között, és a szerinte alkotmány- és Európa-ellenes tervezettel is ezt folytatják.
Párttársa, Vasile Blaga, a jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke kijelentette: a kezdeményezés szélsőséges nézőpontot tükröz, és ugyanannyi önrendelkezés jár a székelyföldi megyéknek, mint a Kárpátokon túli régióknak. Monica Macovei volt igazságügy-miniszter – aki korábban úgy vélekedett: az RMDSZ Oroszország érdekeit szolgálja a magyar önrendelkezés erőltetésével – ugyancsak az államfőválasztási kampánynak tudta be a törvénytervezet közzétételét, amely szerinte politikai válságot gerjeszthet Romániában.
Az ország szétszabdalásával kísérletező, szeparatista akciónak nevezte a tervezetet a nemrég a PSD-ből éppen az RMDSZ-szel való közös kormányzás miatti tiltakozásként kilépett Bogdan Diaconu parlamenti képviselő. Az Egyesült Románia néven pártot alapított, szélsőségesen magyarellenes politikus az európai szeparatista mozgalmakat, Orbán Viktor magyar kormányfőt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt láttatta a kezdeményezés mögött, amely miatt szerinte be kellene tiltani az RMDSZ-t.
Még a mértéktartó, higgadt elemzők is kitámadták az RMDSZ-t a statútum miatt, amelynek közzétételét a bukaresti média a skóciai elszakadási törekvésekkel, a függetlenségről rendezett népszavazással hozta összefüggésbe.
Ion Cristoiu, az Evenimentul Zilei napilap publicistája szerint az autonómia tematizálásával a magyar alakulat szavazatokra vadászik, és egyetlen célja a hatalmon maradás. Alexandru Cumpănaşu politikai elemző provokációnak nevezte a törvénytervezetet, amelynek kidolgozásával az RMDSZ szerinte bevonult a szélsőséges pártok sorába.
Nem aratott osztatlan sikert a dokumentum az erdélyi magyar politikusok körében sem. Tőkés László európai parlamenti képviselő és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke pénteken közös nyilatkozatában azzal vádolta az RMDSZ-t és elnökét, hogy a háromszintű autonómiaprogram világos megjelenítése helyett annak törvényi kerete megteremtését egy távoli és kétséges új alkotmány elfogadásához köti. Ezáltal szerintük az alakulat veszélybe sodorja az autonómia körüli közösségi konszenzust és az autonómiamozgalomban való cselekvő részvétel szándékát.
Kiss Előd-Gergely, Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
Román politikusok és elemzők szinte kivétel nélkül bírálták és elutasították az RMDSZ által csütörtökön közvitára bocsátott, a Székelyföld területi autonómiáját célzó törvénytervezetet. Beigazolódott tehát Kelemen Hunor RMDSZ-elnök jóslata, miszerint heves, olykor hisztérikus viták fogják övezni a statútumot.
Victor Ponta kormányfő, az RMDSZ-szel koalícióban lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke pénteken leszögezte, nem támogatja a Hargita, Kovászna és Maros megyei településeket magába foglaló, többségében magyarok lakta autonóm régió kialakítását, a kezdeményezést pedig a novemberi államfőválasztáson induló Kelemen kampányfogásának nevezte.
A miniszterelnök az Adevărul napilap online kiadásának adott interjúban elmondta: a kezdeményezők is tudják, hogy sem a PSD, sem a többi román párt nem támogatja a statútumot. „Nem szabad elindulni olyan lejtőn, amely viszályt, széthúzást eredményez. Támogatom a decentralizációt, azt, hogy a helyi választottak több hatáskört kapjanak, de van egy határ, amit egyetlen román párt sem lép túl" – jelentette ki Ponta, aki a székely autonómiával szembeni érvként sorakoztatta fel Nagyszeben német nemzetiségű polgármesterének hasonlóképpen elutasító álláspontját is.
Klaus Johannis, az ellenzéki román jobboldal államfőjelöltje még a törvénytervezet közzététele előtt egyértelművé tette, nem ért egyet azzal, hogy etnikai alapon húzzák meg valamely régió határait. Johannis hozzátette, az országnak szüksége van a régiók kialakítására, ám ezt szerinte közigazgatási, az érintett entitások gazdasági fejlődését szolgáló szempontok alapján kell végrehajtani.
Mircea Geoană PSD-s szenátor, volt külügyminiszter úgy nyilatkozott, „méltánytalan, irreális és elfogadhatatlan" az RMDSZ célja, az autonómia hangoztatásával pedig elszigetelődését kockáztatja az alakulat a román és a nemzetközi politikai színtéren egyaránt.
Ciprian Dobre Maros megyei tanácselnök primitívnek, kabaréba illőnek, Horia Grama, a román kormánypárt Kovászna megyei elnöke pedig alkotmányellenesnek nevezte a dokumentumot, amelyet meggyőződésük szerint nem fog elfogadni a bukaresti parlament.
Dorin Florea, a statútumban a székely autonóm régió központjának javasolt Marosvásárhely demokrata polgármestere azzal vádolta az RMDSZ vezetőit, hogy az elmúlt húsz évben csak gyűlöletet szítottak románok és magyarok között, és a szerinte alkotmány- és Európa-ellenes tervezettel is ezt folytatják.
Párttársa, Vasile Blaga, a jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke kijelentette: a kezdeményezés szélsőséges nézőpontot tükröz, és ugyanannyi önrendelkezés jár a székelyföldi megyéknek, mint a Kárpátokon túli régióknak. Monica Macovei volt igazságügy-miniszter – aki korábban úgy vélekedett: az RMDSZ Oroszország érdekeit szolgálja a magyar önrendelkezés erőltetésével – ugyancsak az államfőválasztási kampánynak tudta be a törvénytervezet közzétételét, amely szerinte politikai válságot gerjeszthet Romániában.
Az ország szétszabdalásával kísérletező, szeparatista akciónak nevezte a tervezetet a nemrég a PSD-ből éppen az RMDSZ-szel való közös kormányzás miatti tiltakozásként kilépett Bogdan Diaconu parlamenti képviselő. Az Egyesült Románia néven pártot alapított, szélsőségesen magyarellenes politikus az európai szeparatista mozgalmakat, Orbán Viktor magyar kormányfőt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt láttatta a kezdeményezés mögött, amely miatt szerinte be kellene tiltani az RMDSZ-t.
Még a mértéktartó, higgadt elemzők is kitámadták az RMDSZ-t a statútum miatt, amelynek közzétételét a bukaresti média a skóciai elszakadási törekvésekkel, a függetlenségről rendezett népszavazással hozta összefüggésbe.
Ion Cristoiu, az Evenimentul Zilei napilap publicistája szerint az autonómia tematizálásával a magyar alakulat szavazatokra vadászik, és egyetlen célja a hatalmon maradás. Alexandru Cumpănaşu politikai elemző provokációnak nevezte a törvénytervezetet, amelynek kidolgozásával az RMDSZ szerinte bevonult a szélsőséges pártok sorába.
Nem aratott osztatlan sikert a dokumentum az erdélyi magyar politikusok körében sem. Tőkés László európai parlamenti képviselő és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke pénteken közös nyilatkozatában azzal vádolta az RMDSZ-t és elnökét, hogy a háromszintű autonómiaprogram világos megjelenítése helyett annak törvényi kerete megteremtését egy távoli és kétséges új alkotmány elfogadásához köti. Ezáltal szerintük az alakulat veszélybe sodorja az autonómia körüli közösségi konszenzust és az autonómiamozgalomban való cselekvő részvétel szándékát.
Kiss Előd-Gergely, Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
2014. szeptember 22.
Közvetett megkülönböztetés
Szeptember 18-án érdemben tárgyalta Izsák Balázs keresetét a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság. A Székely Nemzeti Tanács elnöke korábban az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult panasszal Victor Viorel Ponta miniszterelnök, Traian Băsescu államelnök, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes és Crin Antonescu, a szenátus akkori elnöke ellen, akik kijelentették: kizárt, hogy magyar többségű régió jöjjön létre Romániában a közigazgatási átalakítás során. Az Asztalos Csaba vezette Országos Diszkriminációellenes Tanács elutasította a panaszt azzal az indoklással, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető emberi jog, és az alapvető emberi jogok megilletik az államhatalom intézményeit.
Izsák Balázs a Bukaresti Fellebbviteli Bíróságon támadta meg ezt a döntést. Két halasztás után került sor 18-án az ügy érdemi tárgyalására. A bíróság elutasította a magas állami tisztséget betöltő alperesek összes eljárásjogi kifogását, de elutasította a felperes Izsák Balázs azon kérését is, hogy a döntés meghozatala előtt jogszabály-értelmezést kérjen az Európai Unió Bíróságától a 2000/43/EK rendelet előírásainak alkalmazását illetően. Ezen irányelv szerint közvetett megkülönböztetésnek minősül, és mint ilyen, tilos akár egy „látszólag semleges rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat”, ha bizonyos faji vagy etnikai származású személyeket más személyekhez képest különösen hátrányosan érint. A bíróság az elsőfokú ítélethirdetést október másodikára tűzte ki.
A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata
Közlemény
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Szeptember 18-án érdemben tárgyalta Izsák Balázs keresetét a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság. A Székely Nemzeti Tanács elnöke korábban az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult panasszal Victor Viorel Ponta miniszterelnök, Traian Băsescu államelnök, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes és Crin Antonescu, a szenátus akkori elnöke ellen, akik kijelentették: kizárt, hogy magyar többségű régió jöjjön létre Romániában a közigazgatási átalakítás során. Az Asztalos Csaba vezette Országos Diszkriminációellenes Tanács elutasította a panaszt azzal az indoklással, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető emberi jog, és az alapvető emberi jogok megilletik az államhatalom intézményeit.
Izsák Balázs a Bukaresti Fellebbviteli Bíróságon támadta meg ezt a döntést. Két halasztás után került sor 18-án az ügy érdemi tárgyalására. A bíróság elutasította a magas állami tisztséget betöltő alperesek összes eljárásjogi kifogását, de elutasította a felperes Izsák Balázs azon kérését is, hogy a döntés meghozatala előtt jogszabály-értelmezést kérjen az Európai Unió Bíróságától a 2000/43/EK rendelet előírásainak alkalmazását illetően. Ezen irányelv szerint közvetett megkülönböztetésnek minősül, és mint ilyen, tilos akár egy „látszólag semleges rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat”, ha bizonyos faji vagy etnikai származású személyeket más személyekhez képest különösen hátrányosan érint. A bíróság az elsőfokú ítélethirdetést október másodikára tűzte ki.
A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata
Közlemény
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2014. szeptember 23.
Összenő, ami összetartozik?
Két-három éves kilengés után ismét tisztulni látszanak a vizek a romániai magyar politikában, a sokfelé szakadás, ellenségeskedés, acsargás után talán-talán kialakul a két pólus, és értelmetlen haragszomrádok helyett az érdemi vita is elkezdődhet.
Minden jel azt mutatja, hogy végre egyesülni próbál az úgynevezett nemzeti oldal, az RMDSZ ellenzéke. El kellett telnie jó pár évnek, számos kudarcra volt szükség ahhoz, hogy rájöjjenek, egymást legyúrni, a másikat felszámolni nem tudják, csak gyengítik a tábort, s a hasznot a nagy közös vetélytárs, az RMDSZ fölözi. Túl kellett lépni személyes sérelmeken, sértettségen, mely egy adott pillanatban odáig fajult, hogy sokkal inkább a hasonló elveket valló másikat látták ellenségnek, kivel szemben akár a kezdeti ellenféllel, az RMDSZ-szel is társulni lehetett. Csalódások, kudarcok egész sorára volt szükség, hogy végre valamiféle megvilágosodásként eljussanak a felekhez Tőkés szavai: „egy tőről fakadnak, összetartoznak”. Egyelőre még csak a szándék körvonalazódik, a Néppárt elnökének, Toró T. Tibornak nyári felhívására jó két hónapos késéssel érkezett a polgáriak válasza, nem is legfelső szinten – Bíró Zsolt egyelőre hallgat –, a két legerősebb, a Hargita és Kovászna megyei szerveztek elnökei fogalmazták meg. Mint mondották, a háttérben zajlottak azért egyeztetések, és ha a politikai akarat létezik – márpedig létezik, állítják –, akkor nem lehet akadálya a megállapodásnak. Erre utal az is, hogy a semlegességére mindeddig oly kényes Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke múlt héten nyíltan kiállt a Néppárt államelnökjelöltje, Szilágyi Zsolt mellett. Pedig mostanáig az SZNT az MPP-nek volt „stratégiai partnere”.
Ha hinni lehet a nyilatkozatoknak, egyértelmű jelzéseknek, hamarosan az erdélyi „nemzeti oldal” újraegyesülésének lehetünk tanúi. Kár az elvesztegetett évekért, a fölöslegesen eltékozolt energiáért, de jobb később, mint soha. Ha a közeljövőben megszületik az egyezség, és akár pártszövetségként, akár egyik vagy másik párt színeiben újraegyesül az EMNP és MPP, lesz idejük felkészülni az 2016-os önkormányzati választásokra, és ami még fontosabb, sokkal hathatósabban szállhatnak be az autonómiastatútumról szóló közvitába, akár súlya is lehet érveiknek, elképzeléseiknek. Ha nem sikerül megállapodniuk, néhányak önfejűségén ismét elbukik a megegyezés, akkor akár pártjaik temetésére is készülhetnek, évekre, akár évtizedekre ellehetetlenítik a képviselt elvek, eszmék érvényesülésének lehetőségét. Ez pedig több lenne mint hiba, ez már bűn. A megbocsáthatatlanok közül való.
Farkas Réka, v
Két-három éves kilengés után ismét tisztulni látszanak a vizek a romániai magyar politikában, a sokfelé szakadás, ellenségeskedés, acsargás után talán-talán kialakul a két pólus, és értelmetlen haragszomrádok helyett az érdemi vita is elkezdődhet.
Minden jel azt mutatja, hogy végre egyesülni próbál az úgynevezett nemzeti oldal, az RMDSZ ellenzéke. El kellett telnie jó pár évnek, számos kudarcra volt szükség ahhoz, hogy rájöjjenek, egymást legyúrni, a másikat felszámolni nem tudják, csak gyengítik a tábort, s a hasznot a nagy közös vetélytárs, az RMDSZ fölözi. Túl kellett lépni személyes sérelmeken, sértettségen, mely egy adott pillanatban odáig fajult, hogy sokkal inkább a hasonló elveket valló másikat látták ellenségnek, kivel szemben akár a kezdeti ellenféllel, az RMDSZ-szel is társulni lehetett. Csalódások, kudarcok egész sorára volt szükség, hogy végre valamiféle megvilágosodásként eljussanak a felekhez Tőkés szavai: „egy tőről fakadnak, összetartoznak”. Egyelőre még csak a szándék körvonalazódik, a Néppárt elnökének, Toró T. Tibornak nyári felhívására jó két hónapos késéssel érkezett a polgáriak válasza, nem is legfelső szinten – Bíró Zsolt egyelőre hallgat –, a két legerősebb, a Hargita és Kovászna megyei szerveztek elnökei fogalmazták meg. Mint mondották, a háttérben zajlottak azért egyeztetések, és ha a politikai akarat létezik – márpedig létezik, állítják –, akkor nem lehet akadálya a megállapodásnak. Erre utal az is, hogy a semlegességére mindeddig oly kényes Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke múlt héten nyíltan kiállt a Néppárt államelnökjelöltje, Szilágyi Zsolt mellett. Pedig mostanáig az SZNT az MPP-nek volt „stratégiai partnere”.
Ha hinni lehet a nyilatkozatoknak, egyértelmű jelzéseknek, hamarosan az erdélyi „nemzeti oldal” újraegyesülésének lehetünk tanúi. Kár az elvesztegetett évekért, a fölöslegesen eltékozolt energiáért, de jobb később, mint soha. Ha a közeljövőben megszületik az egyezség, és akár pártszövetségként, akár egyik vagy másik párt színeiben újraegyesül az EMNP és MPP, lesz idejük felkészülni az 2016-os önkormányzati választásokra, és ami még fontosabb, sokkal hathatósabban szállhatnak be az autonómiastatútumról szóló közvitába, akár súlya is lehet érveiknek, elképzeléseiknek. Ha nem sikerül megállapodniuk, néhányak önfejűségén ismét elbukik a megegyezés, akkor akár pártjaik temetésére is készülhetnek, évekre, akár évtizedekre ellehetetlenítik a képviselt elvek, eszmék érvényesülésének lehetőségét. Ez pedig több lenne mint hiba, ez már bűn. A megbocsáthatatlanok közül való.
Farkas Réka, v
2014. szeptember 23.
Közvitára alkalmatlan (Az SZNT az RMDSZ autonómiatervezetéről)
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szerint az RMDSZ által készített székelyföldi autonómiatervezet egy sor olyan előírást tartalmaz, amelyek alkalmatlanná teszik azt a konstruktív közvitára.
Az SZNT – Izsák Balázs elnök által jegyzett – Autonómia közösen, Székelyföld militarizálása nélkül című tegnapi közleményében azt javasolja, hogy ne az RMDSZ által elkészített, hanem a Csapó I. József korábbi SZNT-elnök és RMDSZ-es szenátor által kidolgozott tervezet alapján induljon el a közvita Székelyföld területi autonómiájáról. Az SZNT ugyanakkor pozitívumként könyvelte el, hogy az RMDSZ autonómiatervezete azt üzeni a román közösség felé: Székelyföld területi autonómiáját valamennyi romániai magyar politikai szervezet igényli. Az SZNT az RMDSZ által elkészített tervezet hibáit azzal a cikkellyel példázza, amely szerint a prefektus a belügyminiszter előtt felel a közrend fenntartásáért, amelynek érdekében pedig „a közrendre és a nemzetbiztonságra vonatkozó jogszabályi előírások betartásával bevetheti az állami rendőrség és csendőrség erőit, illetve más fegyveres erőket”. Az SZNT szerint a megfogalmazás – melyet a dél-tiroli autonómiastatútum ihletett – olyan hatásköröket juttatna a székelyföldi prefektusnak, amelyekkel a román megyék prefektusai nem rendelkeznek, és „militarizálná” a Székelyföldet. A cikkelyt nemcsak a székelyek érdekeivel és akaratával, hanem a romániai törvényekkel és a XXI. századi Európa alapvető, demokratikus értékeivel is ellentétesnek találta az SZNT. Izsák Balázs szerint az elhibázott megközelítések, megoldások kritikája azonban nem csupán erre a cikkre korlátozódik, hiszen az alapvető elvi kérdésektől az intézmények felépítéséig vagy az oktatás kérdéséig az RMDSZ javaslata egy sor olyan előírást tartalmaz, amely valójában alkalmatlanná teszi a konstruktív közvitára.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szerint az RMDSZ által készített székelyföldi autonómiatervezet egy sor olyan előírást tartalmaz, amelyek alkalmatlanná teszik azt a konstruktív közvitára.
Az SZNT – Izsák Balázs elnök által jegyzett – Autonómia közösen, Székelyföld militarizálása nélkül című tegnapi közleményében azt javasolja, hogy ne az RMDSZ által elkészített, hanem a Csapó I. József korábbi SZNT-elnök és RMDSZ-es szenátor által kidolgozott tervezet alapján induljon el a közvita Székelyföld területi autonómiájáról. Az SZNT ugyanakkor pozitívumként könyvelte el, hogy az RMDSZ autonómiatervezete azt üzeni a román közösség felé: Székelyföld területi autonómiáját valamennyi romániai magyar politikai szervezet igényli. Az SZNT az RMDSZ által elkészített tervezet hibáit azzal a cikkellyel példázza, amely szerint a prefektus a belügyminiszter előtt felel a közrend fenntartásáért, amelynek érdekében pedig „a közrendre és a nemzetbiztonságra vonatkozó jogszabályi előírások betartásával bevetheti az állami rendőrség és csendőrség erőit, illetve más fegyveres erőket”. Az SZNT szerint a megfogalmazás – melyet a dél-tiroli autonómiastatútum ihletett – olyan hatásköröket juttatna a székelyföldi prefektusnak, amelyekkel a román megyék prefektusai nem rendelkeznek, és „militarizálná” a Székelyföldet. A cikkelyt nemcsak a székelyek érdekeivel és akaratával, hanem a romániai törvényekkel és a XXI. századi Európa alapvető, demokratikus értékeivel is ellentétesnek találta az SZNT. Izsák Balázs szerint az elhibázott megközelítések, megoldások kritikája azonban nem csupán erre a cikkre korlátozódik, hiszen az alapvető elvi kérdésektől az intézmények felépítéséig vagy az oktatás kérdéséig az RMDSZ javaslata egy sor olyan előírást tartalmaz, amely valójában alkalmatlanná teszi a konstruktív közvitára.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. szeptember 23.
Militarizálástól óv a Székely Nemzeti Tanács
Alkalmatlannak tartja a konstruktív közvitára az RMDSZ autonómiatervezetét a Székely Nemzeti Tanács (SZNT).
Izsák Balázs elnök (képünkön) hétfői közleményében rámutat, a statútum számos elhibázott, a székelyföldi viszonyoktól idegen rendelkezést, előírást tartalmaz. Úgy véli, a szövetség nem egy jobb, hanem csak egy saját tervezet kidolgozását tűzte ki célul, hogy ezzel saját ellenőrzése alá vonja az autonómia tematizálását . Izsák ezért azt javasolja, térjenek vissza az elődje, Csapó I. József korábbi RMDSZ-es szenátor által kidolgozott tervezetre.
Az SZNT pozitívumként könyveli el, hogy a múlt héten közzétett autonómiatervezet azt üzeni a román közösség felé: a Székelyföld területi autonómiáját valamennyi romániai magyar politikai szervezet igényli, beleértve a parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ-t is.
Meghökkentőnek nevezi ellenben a nemzeti tanács a statútum ama előírását, miszerint „a prefektus a belügyminiszter előtt felel a közrend fenntartásáért, ennek érdekében a közrendre és a nemzetbiztonságra vonatkozó jogszabályi előírások betartásával bevetheti az állami rendőrség és csendőrség erőit, illetve más fegyveres erőket".
Izsák Balázs felhívja a figyelmet, hogy ez Dél-Tirol autonómiastatútuma 88. cikkelyének szinte szószerinti fordítása, olyan hatáskörökkel ruházná fel a prefektusokat, amelyekkel jelenleg nem rendelkeznek, és ez olyan többlethatalmat jelentene az ország többi prefektusához képest, amely semmiképpen sem következik az ország törvényeiből, „még kevésbé a székelyek akaratából".
„Arra lehet gondolni, hogy az RMDSZ elhibázott statútumtervezetének 77. szakasza mögött az áll, hogy Dél-Tirol autonómiájának statútumát olykor előzetes elemzés, az ottani viszonyok és a történelem ismerete nélkül és nyilván a román jogrend felületes kezelésével másolták a tervezet szerzői. Így történhetet meg, hogy az RMDSZ tervezetének kidolgozói nem pusztán a közrendre vonatkozó törvény előírásai alapján vetnék be akár a hadsereget is Székelyföldön, amint az Dél-Tirol autonómiastatútumában áll, hanem a nemzetbiztonsági törvény (!) alapján is" – szögezi le az SZNT elnöke, aki szerint az idézett cikkely nemcsak a székelyek érdekeivel és akaratával ellentétes, hanem a romániai törvényekkel, a 21. századi Európa alapvető, demokratikus értékeivel is.
Hozzáteszi, az elhibázott megközelítések, megoldások kritikája nem csupán erre a cikkre korlátozódik, hiszen az alapvető elvi kérdésektől (Székelyföld határai) az intézmények felépítéséig (javasolt központok), vagy az oktatás kérdéséig az RMDSZ javaslata egy sor olyan előírást tartalmaz, amely alkalmatlanná teszi a konstruktív közvitára.
Izsák Balázs szerint az lehet a konszenzus felé vezető út, ha az SZNT volt elnöke, Csapó I. József egykori RMDSZ-szenátor által kidolgozott, a szövetség honatyái által kétszer is a parlament elé terjesztett, 200 ezer székelyföldi polgár kinyilvánított akaratával, népszavazáson megerősitett statútumot bocsátanák közvitára. „Ha ehhez, mint kiindulási alaphoz érkeznek módosító javaslatok, akár az RMDSZ részéről, akkor lehetőség nyílik arra, hogy ezeket novemberben a Székely Nemzeti Tanács elé terjesszük" – zárja budapesti keltezésű közleményét az SZNT elnöke.
Krónika (Kolozsvár)
Alkalmatlannak tartja a konstruktív közvitára az RMDSZ autonómiatervezetét a Székely Nemzeti Tanács (SZNT).
Izsák Balázs elnök (képünkön) hétfői közleményében rámutat, a statútum számos elhibázott, a székelyföldi viszonyoktól idegen rendelkezést, előírást tartalmaz. Úgy véli, a szövetség nem egy jobb, hanem csak egy saját tervezet kidolgozását tűzte ki célul, hogy ezzel saját ellenőrzése alá vonja az autonómia tematizálását . Izsák ezért azt javasolja, térjenek vissza az elődje, Csapó I. József korábbi RMDSZ-es szenátor által kidolgozott tervezetre.
Az SZNT pozitívumként könyveli el, hogy a múlt héten közzétett autonómiatervezet azt üzeni a román közösség felé: a Székelyföld területi autonómiáját valamennyi romániai magyar politikai szervezet igényli, beleértve a parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ-t is.
Meghökkentőnek nevezi ellenben a nemzeti tanács a statútum ama előírását, miszerint „a prefektus a belügyminiszter előtt felel a közrend fenntartásáért, ennek érdekében a közrendre és a nemzetbiztonságra vonatkozó jogszabályi előírások betartásával bevetheti az állami rendőrség és csendőrség erőit, illetve más fegyveres erőket".
Izsák Balázs felhívja a figyelmet, hogy ez Dél-Tirol autonómiastatútuma 88. cikkelyének szinte szószerinti fordítása, olyan hatáskörökkel ruházná fel a prefektusokat, amelyekkel jelenleg nem rendelkeznek, és ez olyan többlethatalmat jelentene az ország többi prefektusához képest, amely semmiképpen sem következik az ország törvényeiből, „még kevésbé a székelyek akaratából".
„Arra lehet gondolni, hogy az RMDSZ elhibázott statútumtervezetének 77. szakasza mögött az áll, hogy Dél-Tirol autonómiájának statútumát olykor előzetes elemzés, az ottani viszonyok és a történelem ismerete nélkül és nyilván a román jogrend felületes kezelésével másolták a tervezet szerzői. Így történhetet meg, hogy az RMDSZ tervezetének kidolgozói nem pusztán a közrendre vonatkozó törvény előírásai alapján vetnék be akár a hadsereget is Székelyföldön, amint az Dél-Tirol autonómiastatútumában áll, hanem a nemzetbiztonsági törvény (!) alapján is" – szögezi le az SZNT elnöke, aki szerint az idézett cikkely nemcsak a székelyek érdekeivel és akaratával ellentétes, hanem a romániai törvényekkel, a 21. századi Európa alapvető, demokratikus értékeivel is.
Hozzáteszi, az elhibázott megközelítések, megoldások kritikája nem csupán erre a cikkre korlátozódik, hiszen az alapvető elvi kérdésektől (Székelyföld határai) az intézmények felépítéséig (javasolt központok), vagy az oktatás kérdéséig az RMDSZ javaslata egy sor olyan előírást tartalmaz, amely alkalmatlanná teszi a konstruktív közvitára.
Izsák Balázs szerint az lehet a konszenzus felé vezető út, ha az SZNT volt elnöke, Csapó I. József egykori RMDSZ-szenátor által kidolgozott, a szövetség honatyái által kétszer is a parlament elé terjesztett, 200 ezer székelyföldi polgár kinyilvánított akaratával, népszavazáson megerősitett statútumot bocsátanák közvitára. „Ha ehhez, mint kiindulási alaphoz érkeznek módosító javaslatok, akár az RMDSZ részéről, akkor lehetőség nyílik arra, hogy ezeket novemberben a Székely Nemzeti Tanács elé terjesszük" – zárja budapesti keltezésű közleményét az SZNT elnöke.
Krónika (Kolozsvár)
2014. szeptember 26.
Az autonómiatörekvéseket is képviseli (Kolozsváron fejezte be forradalmi emlékfutását Juhos Gábor)
Kolozsváron fejezte be tegnap este a Via Revolutiae elnevezésű, közel 540 kilométeres romániai emlékfutását Juhos Gábor hosszútávfutó.
A maratonfutó szeptember 14-én indult a temesvári forradalom első áldozatának tekintett Újvárossy Ernő sírjától, és Arad–Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Szatmárnémeti–Szilágymenyő–Zilah útvonalon jutott el Kolozsvárra. Emlékfutása mind a 12 napján a maratoni 42 kilométeres távnál nagyobb távolságot tett meg. Juhos Gábor elmondta, a romániai forradalomban elesettek emlékére vállalta az erőpróbát, de minden erdélyi futásával az erdélyi autonómiatörekvéseket is képviselni kívánja. A Kolozsvár főterén álló forradalmi emlékmű mellett Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte a hosszútávfutót. Elmondta, jó lenne, ha sokan követnék példáját, és különböző polgári kezdeményezésekkel állnának elő. „Akkor leszünk sikeresek, hogyha mindannyian cselekvő módon részt vállalunk a közösség küzdelmeiben” – jelentette ki Izsák Balázs.
Kolozsváron fejezte be tegnap este a Via Revolutiae elnevezésű, közel 540 kilométeres romániai emlékfutását Juhos Gábor hosszútávfutó.
A maratonfutó szeptember 14-én indult a temesvári forradalom első áldozatának tekintett Újvárossy Ernő sírjától, és Arad–Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Szatmárnémeti–Szilágymenyő–Zilah útvonalon jutott el Kolozsvárra. Emlékfutása mind a 12 napján a maratoni 42 kilométeres távnál nagyobb távolságot tett meg. Juhos Gábor elmondta, a romániai forradalomban elesettek emlékére vállalta az erőpróbát, de minden erdélyi futásával az erdélyi autonómiatörekvéseket is képviselni kívánja. A Kolozsvár főterén álló forradalmi emlékmű mellett Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte a hosszútávfutót. Elmondta, jó lenne, ha sokan követnék példáját, és különböző polgári kezdeményezésekkel állnának elő. „Akkor leszünk sikeresek, hogyha mindannyian cselekvő módon részt vállalunk a közösség küzdelmeiben” – jelentette ki Izsák Balázs.
2014. szeptember 29.
Ponta-Dragnea ellentmondás a magyar régió ügyében
Ellentmondott egymásnak Victor Ponta és Liviu Dragnea a magyar többségű régió ügyében: a miniszterelnök szerint az etnikai kritérium egy a sok közül, míg helyettese szerint a nemzetiség nem is szempont.
Kincses Előd képviseli Izsák Balázst abban a perben, amelyet a Székely Nemzeti Tanács elnöke azért indított Traian Băsescu államfő, Victor Ponta miniszterelnök, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes és Crin Antonescu volt szenátus-elnök ellen, mert Románia regionális átszervezése kapcsán azt mondták: elképzelhetetlen magyar többségű régió, csupán azért, mert magyar. Az ügyet a bukaresti ítélőtábla szeptember 18-án két hétre elhalasztotta, az alperesek eltérő érvelése azonban figyelemre méltó.
„Ponta és Dragnea különböző módon viszonyultak az etnikai kritériumhoz. Ponta szerint a régiók kialakításakor figyelembe kell venni az etnikai hovatartozást is, de ez csak egy feltétel a sok, ennél sokkal fontosabb között. Dragnea viszont úgy érvelt, hogy amikor eldöntötték, hogy milyen feltételeket vesznek figyelembe a régiósításkor, akkor az etnikait kizárták ezek közül, vagyis nem veszik figyelembe. A miniszterelnök-helyettes álláspontja visszalépés Ceauşescuhoz képest is, hiszen a megyésítést elrendelő 1968-as törvény szerint sem lehet eltekinteni az etnikai hovatartozástól” – ismertette Kincses Előd szeptember 29-én. Arra a kérdésre, hogy milyen döntésre számít, azt válaszolta: „a tapasztalat nem jó”.
Gáspár Botond, Székelyhon.ro
Ellentmondott egymásnak Victor Ponta és Liviu Dragnea a magyar többségű régió ügyében: a miniszterelnök szerint az etnikai kritérium egy a sok közül, míg helyettese szerint a nemzetiség nem is szempont.
Kincses Előd képviseli Izsák Balázst abban a perben, amelyet a Székely Nemzeti Tanács elnöke azért indított Traian Băsescu államfő, Victor Ponta miniszterelnök, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes és Crin Antonescu volt szenátus-elnök ellen, mert Románia regionális átszervezése kapcsán azt mondták: elképzelhetetlen magyar többségű régió, csupán azért, mert magyar. Az ügyet a bukaresti ítélőtábla szeptember 18-án két hétre elhalasztotta, az alperesek eltérő érvelése azonban figyelemre méltó.
„Ponta és Dragnea különböző módon viszonyultak az etnikai kritériumhoz. Ponta szerint a régiók kialakításakor figyelembe kell venni az etnikai hovatartozást is, de ez csak egy feltétel a sok, ennél sokkal fontosabb között. Dragnea viszont úgy érvelt, hogy amikor eldöntötték, hogy milyen feltételeket vesznek figyelembe a régiósításkor, akkor az etnikait kizárták ezek közül, vagyis nem veszik figyelembe. A miniszterelnök-helyettes álláspontja visszalépés Ceauşescuhoz képest is, hiszen a megyésítést elrendelő 1968-as törvény szerint sem lehet eltekinteni az etnikai hovatartozástól” – ismertette Kincses Előd szeptember 29-én. Arra a kérdésre, hogy milyen döntésre számít, azt válaszolta: „a tapasztalat nem jó”.
Gáspár Botond, Székelyhon.ro
2014. szeptember 30.
A székelyek autonómiatörekvésének továbbra is szüksége van Magyarország támogatására
Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az RMDSZ által meghirdetett „közvita” Székelyföld autonómiájáról eleve rossz irányba indult. Román értelmiségieknek a magyar kormányt és Magyarországot bíráló kérdéseire válaszolva Kelemen Hunor azt állította, hogy az RMDSZ ellenében Budapestről hoztak létre két pártot, majd azt, hogy sokszor felrótták neki a magyar kormányok, hogy az RMDSZ nem fogad el Budapestről „gyámságot”. Ez a megközelítés rossz, megtévesztő, valótlanságokat tartalmaz, és ellentétes a romániai magyarság, ezen belül a székelyek érdekeivel és gondolkodásával.
A román közvélemény felé az igazat, és csakis az igazat szabad közvetíteni ebben a kérdésben is.
Ennek megfelelően újra és újra ki kell mondani, és meg kell értetni többségi honfitársainkkal, hogy a romániai magyarság, beleértve a székelyeket, a magyar nemzet szerves részének tekinti önmagát, eleven és erős kapcsolata Magyarországgal létfontosságú számára. Ez nemcsak kulturális, nyelvi, nemzeti kötelék. Tudomásul kell venni, hogy századok során kialakult rokoni szálak szétvághatatlan szövedéke nyúlik át az országhatáron, hisz még a kommunista diktatúra idején is erdélyi magyarok ezrei mentették családjukat, gyermekeiket az anyaországba.
El kell újra és újra mondani, és tudatosítani kell a román közvéleményben, hogy a fentiek figyelembevételével igényeljük a stabil, jószomszédi viszonyt Magyarország és Románia között, hiszen ez a természetes, és ez felel meg a két ország között megkötött államközi szerződésnek is, a két ország érdekeinek, és Magyarország kormánya 2010 óta mindent meg is tett ennek érdekében.
Elszomorító mulasztása ugyanakkor az RMDSZ elnökének, hogy szó nélkül hagyta a Magyarország alkotmányát ért kritikát, és nem mondta ki, hogy igen, a mi érdekünk és igényünk is volt, hogy ebbe bekerüljön: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”
Magyarország kormánya alkotmányos kötelességének és a mi természetes, nemzeti szolidaritásból fakadó igényünknek megfelelően támogat bennünket, támogatja az általunk megfogalmazott célokat, támogatja az adófizető polgárok hozzájárulásából gyermekeink anyanyelvű oktatását, az egyetemi oktatást is beleértve. Ez a politika, ez a támogatás kapta meg a magyar választópolgárok kétharmados bizalmát! Erről nem volna szabad megfeledkeznie soha egyetlen erdélyi magyar politikusnak sem, aki minket képviselni akar!
Elszomorító mulasztása az RMDSZ elnökének, hogy a magyar alkotmányt ért vád kapcsán nem mondta el, ez az alkotmány Magyarországot független, demokratikus jogállamként határozza meg, és ez a meghatározás nem kínál olyan antidemokratikus, jogsértő értelmezési lehetőségeket, mint Románia alkotmányának első szakasza. A tisztesség megkívánta volna, hogy elmondja: Magyarország alkotmánya a nemzetiségeket a magyar politikai közösség részeinek és államalkotó tényezőknek tekinti.
Rendkívül káros és visszatetsző a románok szimpátiáját és megértését Magyarország és a magyar kormány igazságtalan, méltánytalan és hamis elmarasztalásának válasz nélkül hagyásával, vagy éppenséggel azokkal egyetértő utalásokkal keresni.
Kelemen Hunornak természetesen joga és lehetősége bármit mondani, vagy jóváhagyni, de fontos leszögezni: a romániai magyarok elsöprő többsége nem osztja az RMDSZ elnökének nyíltan felvállalt, liberális elkötelezettségét. Az erdélyi magyarok legmegbízhatóbb intézményei a magyar történelmi egyházak. Hisszük és valljuk, hogy nem a liberális demokrácia az irányadó a mi életünkben, hanem a Szentírás, Kálvin János tanítása, a római-katolikus egyház társadalmi tanítása, az unitárius Dávid Ferencnek a vallás- és lelkiismereti szabadságot előmozdító szellemi hagyatéka.
A székelyek autonómiatörekvésének továbbra is szüksége van Magyarország támogatására. Az anyaország aktív szerepvállalása ebben a kérdésben nem kockázat, és nem veszélyforrás, hanem a kölcsönös bizalom kiépítésének és ezen keresztül a sikernek elengedhetetlen előfeltétele. Hiszen nyilvánvaló, hogy Székelyföld autonómiája csakis a Magyarország és Románia közti jószomszédi viszony és a kölcsönös bizalom légkörében teremthető meg, erre egyértelmű, világos példa Ausztria szerepvállalása Dél-Tirol autonómiájának kivívásában.
Végül hadd jegyezzük meg, az RMDSZ ellenzékét nem a budapesti kormány hozta létre, hanem az RMDSZ elhibázott politizálása, az autonómia ügyének fel nem vállalása, majd annak a színleg vállalása, kampánycélokból és olyan rossz, kártékony üzenetekkel, mint amilyenek ezek a legutóbbiak is.
Izsák Balázs
a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Erdély.ma
Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az RMDSZ által meghirdetett „közvita” Székelyföld autonómiájáról eleve rossz irányba indult. Román értelmiségieknek a magyar kormányt és Magyarországot bíráló kérdéseire válaszolva Kelemen Hunor azt állította, hogy az RMDSZ ellenében Budapestről hoztak létre két pártot, majd azt, hogy sokszor felrótták neki a magyar kormányok, hogy az RMDSZ nem fogad el Budapestről „gyámságot”. Ez a megközelítés rossz, megtévesztő, valótlanságokat tartalmaz, és ellentétes a romániai magyarság, ezen belül a székelyek érdekeivel és gondolkodásával.
A román közvélemény felé az igazat, és csakis az igazat szabad közvetíteni ebben a kérdésben is.
Ennek megfelelően újra és újra ki kell mondani, és meg kell értetni többségi honfitársainkkal, hogy a romániai magyarság, beleértve a székelyeket, a magyar nemzet szerves részének tekinti önmagát, eleven és erős kapcsolata Magyarországgal létfontosságú számára. Ez nemcsak kulturális, nyelvi, nemzeti kötelék. Tudomásul kell venni, hogy századok során kialakult rokoni szálak szétvághatatlan szövedéke nyúlik át az országhatáron, hisz még a kommunista diktatúra idején is erdélyi magyarok ezrei mentették családjukat, gyermekeiket az anyaországba.
El kell újra és újra mondani, és tudatosítani kell a román közvéleményben, hogy a fentiek figyelembevételével igényeljük a stabil, jószomszédi viszonyt Magyarország és Románia között, hiszen ez a természetes, és ez felel meg a két ország között megkötött államközi szerződésnek is, a két ország érdekeinek, és Magyarország kormánya 2010 óta mindent meg is tett ennek érdekében.
Elszomorító mulasztása ugyanakkor az RMDSZ elnökének, hogy szó nélkül hagyta a Magyarország alkotmányát ért kritikát, és nem mondta ki, hogy igen, a mi érdekünk és igényünk is volt, hogy ebbe bekerüljön: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”
Magyarország kormánya alkotmányos kötelességének és a mi természetes, nemzeti szolidaritásból fakadó igényünknek megfelelően támogat bennünket, támogatja az általunk megfogalmazott célokat, támogatja az adófizető polgárok hozzájárulásából gyermekeink anyanyelvű oktatását, az egyetemi oktatást is beleértve. Ez a politika, ez a támogatás kapta meg a magyar választópolgárok kétharmados bizalmát! Erről nem volna szabad megfeledkeznie soha egyetlen erdélyi magyar politikusnak sem, aki minket képviselni akar!
Elszomorító mulasztása az RMDSZ elnökének, hogy a magyar alkotmányt ért vád kapcsán nem mondta el, ez az alkotmány Magyarországot független, demokratikus jogállamként határozza meg, és ez a meghatározás nem kínál olyan antidemokratikus, jogsértő értelmezési lehetőségeket, mint Románia alkotmányának első szakasza. A tisztesség megkívánta volna, hogy elmondja: Magyarország alkotmánya a nemzetiségeket a magyar politikai közösség részeinek és államalkotó tényezőknek tekinti.
Rendkívül káros és visszatetsző a románok szimpátiáját és megértését Magyarország és a magyar kormány igazságtalan, méltánytalan és hamis elmarasztalásának válasz nélkül hagyásával, vagy éppenséggel azokkal egyetértő utalásokkal keresni.
Kelemen Hunornak természetesen joga és lehetősége bármit mondani, vagy jóváhagyni, de fontos leszögezni: a romániai magyarok elsöprő többsége nem osztja az RMDSZ elnökének nyíltan felvállalt, liberális elkötelezettségét. Az erdélyi magyarok legmegbízhatóbb intézményei a magyar történelmi egyházak. Hisszük és valljuk, hogy nem a liberális demokrácia az irányadó a mi életünkben, hanem a Szentírás, Kálvin János tanítása, a római-katolikus egyház társadalmi tanítása, az unitárius Dávid Ferencnek a vallás- és lelkiismereti szabadságot előmozdító szellemi hagyatéka.
A székelyek autonómiatörekvésének továbbra is szüksége van Magyarország támogatására. Az anyaország aktív szerepvállalása ebben a kérdésben nem kockázat, és nem veszélyforrás, hanem a kölcsönös bizalom kiépítésének és ezen keresztül a sikernek elengedhetetlen előfeltétele. Hiszen nyilvánvaló, hogy Székelyföld autonómiája csakis a Magyarország és Románia közti jószomszédi viszony és a kölcsönös bizalom légkörében teremthető meg, erre egyértelmű, világos példa Ausztria szerepvállalása Dél-Tirol autonómiájának kivívásában.
Végül hadd jegyezzük meg, az RMDSZ ellenzékét nem a budapesti kormány hozta létre, hanem az RMDSZ elhibázott politizálása, az autonómia ügyének fel nem vállalása, majd annak a színleg vállalása, kampánycélokból és olyan rossz, kártékony üzenetekkel, mint amilyenek ezek a legutóbbiak is.
Izsák Balázs
a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Erdély.ma
2014. október 1.
SZNT: Kelemen Hunor nem védte meg az Orbán-kormányt Bukarestben
Élesen bírálja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kelemen Hunort amiatt, hogy nem védte meg az Orbán-kormányt és a 2011-ben módosított magyar alkotmányt román véleményformálók bírálatától.
A szervezet kedden közleményben reagált az RMDSZ autonómiastatútumáról hétfőn Bukarestben rendezett közvitán elhangzottakra.
Román értelmiségieknek a „Moszkvával túlságosan jó kapcsolatokat ápoló, a liberális demokráciát temető” Fideszt és Magyarországot elmarasztaló kérdéseire az RMDSZ elnöke azt állította, az alakulat ellenében Budapestről hoztak létre két pártot, majd azt, hogy sokszor felrótták neki a magyar kormányok, miszerint az RMDSZ nem fogad el Budapestről „gyámságot”.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint ez a megközelítés rossz, megtévesztő valótlanságokat tartalmaz, és ellentétes a romániai magyarság, ezen belül a székelyek érdekeivel és gondolkodásával.
„Elszomorító mulasztása az RMDSZ elnökének, hogy szó nélkül hagyta a Magyarország alkotmányát ért kritikát, és nem mondta ki, hogy igen, a mi érdekünk és igényünk is volt, hogy ebbe bekerüljön: Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal. A tisztesség megkívánta volna, hogy elmondja: Magyarország alkotmánya a nemzetiségeket a magyar politikai közösség részeinek és államalkotó tényezőknek tekinti” – állapítja meg közleményében Izsák, aki úgy véli: a romániai magyarok elsöprő többsége nem osztja a Kelemen által a bukaresti rendezvényen nyíltan felvállalt, liberális elkötelezettséget.
(Orbán Viktornak az illiberális demokráciáról szóló tusnádfürdői beszédére az RMDSZ elnöke úgy reagált: ő hisz a liberális demokráciában – szerk. megj.). „Végül hadd jegyezzük meg, az RMDSZ ellenzékét nem a budapesti kormány hozta létre, hanem az RMDSZ elhibázott politizálása, az autonómia ügyének fel nem vállalása, majd annak a színleg vállalása, kampánycélokból és olyan rossz, kártékony üzenetekkel, mint amilyenek ezek a legutóbbiak is” – zárja közleményét az SZNT elnöke, aki szerint a székelyek autonómiatörekvésének továbbra is szüksége van Magyarország támogatására.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
Élesen bírálja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kelemen Hunort amiatt, hogy nem védte meg az Orbán-kormányt és a 2011-ben módosított magyar alkotmányt román véleményformálók bírálatától.
A szervezet kedden közleményben reagált az RMDSZ autonómiastatútumáról hétfőn Bukarestben rendezett közvitán elhangzottakra.
Román értelmiségieknek a „Moszkvával túlságosan jó kapcsolatokat ápoló, a liberális demokráciát temető” Fideszt és Magyarországot elmarasztaló kérdéseire az RMDSZ elnöke azt állította, az alakulat ellenében Budapestről hoztak létre két pártot, majd azt, hogy sokszor felrótták neki a magyar kormányok, miszerint az RMDSZ nem fogad el Budapestről „gyámságot”.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint ez a megközelítés rossz, megtévesztő valótlanságokat tartalmaz, és ellentétes a romániai magyarság, ezen belül a székelyek érdekeivel és gondolkodásával.
„Elszomorító mulasztása az RMDSZ elnökének, hogy szó nélkül hagyta a Magyarország alkotmányát ért kritikát, és nem mondta ki, hogy igen, a mi érdekünk és igényünk is volt, hogy ebbe bekerüljön: Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal. A tisztesség megkívánta volna, hogy elmondja: Magyarország alkotmánya a nemzetiségeket a magyar politikai közösség részeinek és államalkotó tényezőknek tekinti” – állapítja meg közleményében Izsák, aki úgy véli: a romániai magyarok elsöprő többsége nem osztja a Kelemen által a bukaresti rendezvényen nyíltan felvállalt, liberális elkötelezettséget.
(Orbán Viktornak az illiberális demokráciáról szóló tusnádfürdői beszédére az RMDSZ elnöke úgy reagált: ő hisz a liberális demokráciában – szerk. megj.). „Végül hadd jegyezzük meg, az RMDSZ ellenzékét nem a budapesti kormány hozta létre, hanem az RMDSZ elhibázott politizálása, az autonómia ügyének fel nem vállalása, majd annak a színleg vállalása, kampánycélokból és olyan rossz, kártékony üzenetekkel, mint amilyenek ezek a legutóbbiak is” – zárja közleményét az SZNT elnöke, aki szerint a székelyek autonómiatörekvésének továbbra is szüksége van Magyarország támogatására.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
2014. október 2.
RMDSZ: Izsák Balázs manipulál
Az RMDSZ az elmúlt 25 év magyar kormányai megbízható és kiszámítható partnerének tekinti magát – közölte tegnap közleményében a szövetség.
Az RMDSZ annak kapcsán reagált, hogy Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke egy nappal korábban felrótta Kelemen Hunornak, hogy az autonómiáról folytatott hétfői bukaresti pódiumbeszélgetésen nem védte meg a magyar kormányt, amikor román értelmiségiek úgy vélekedtek: Orbán Viktor támogatása inkább teher, mint segítség az RMDSZ-nek, és bírálták a magyar alkotmányt. Az RMDSZ szerint „Izsák Balázs árnyékra vetődött”, amikor újságcikkek alapján fogalmazta meg véleményét, és „valótlanságokat tartalmazó nyilatkozattal próbálja manipulálni az erdélyi magyar közvéleményt”. Az RMDSZ közölte: aktív szerepet vállal a magyar kormány nemzetpolitikájának alkalmazásában, és mindig is híd szerepet töltött be a két ország között, azt hangsúlyozván, hogy az erős Magyarországgal való partnerségi kapcsolat az erdélyi magyarok javát szolgálja. Az RMDSZ szerint Izsák Balázs „rossz célpontra lő, hiszen az autonómia kérdésében nem az RMDSZ-t, hanem a román közösség közönyét, elutasítását kell legyőzni”. Azt is hozzátette, hogy a bukaresti pódiumbeszélgetés teljes felvétele hamarosan elérhető lesz az RMDSZ honlapján.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az RMDSZ az elmúlt 25 év magyar kormányai megbízható és kiszámítható partnerének tekinti magát – közölte tegnap közleményében a szövetség.
Az RMDSZ annak kapcsán reagált, hogy Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke egy nappal korábban felrótta Kelemen Hunornak, hogy az autonómiáról folytatott hétfői bukaresti pódiumbeszélgetésen nem védte meg a magyar kormányt, amikor román értelmiségiek úgy vélekedtek: Orbán Viktor támogatása inkább teher, mint segítség az RMDSZ-nek, és bírálták a magyar alkotmányt. Az RMDSZ szerint „Izsák Balázs árnyékra vetődött”, amikor újságcikkek alapján fogalmazta meg véleményét, és „valótlanságokat tartalmazó nyilatkozattal próbálja manipulálni az erdélyi magyar közvéleményt”. Az RMDSZ közölte: aktív szerepet vállal a magyar kormány nemzetpolitikájának alkalmazásában, és mindig is híd szerepet töltött be a két ország között, azt hangsúlyozván, hogy az erős Magyarországgal való partnerségi kapcsolat az erdélyi magyarok javát szolgálja. Az RMDSZ szerint Izsák Balázs „rossz célpontra lő, hiszen az autonómia kérdésében nem az RMDSZ-t, hanem a román közösség közönyét, elutasítását kell legyőzni”. Azt is hozzátette, hogy a bukaresti pódiumbeszélgetés teljes felvétele hamarosan elérhető lesz az RMDSZ honlapján.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)