Nem kívánja kommentálni a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar nyelvű feliratokkal kapcsolatban lezajlott eseményeket a soknyelvűségért felelős európai biztos, Leonard Orban – derült ki abból a válaszból, amelyet liberális európai parlamenti képviselők, köztük Szent-Iványi István (SZDSZ) levelére adott. Az EP-képviselők januárban fordultak Orbanhoz, mert szerintük az egyetem eljárása ellentétes az európai értékekkel, illetve Románia és a BBTE vállalt célkitűzéseivel. Arra kérték Orbant, hogy személyes befolyását felhasználva segítsen minden szereplő által elfogadható megoldást találni az egyetem multikulturális jellegének érvényesítésére. Válaszában a biztos jelezte, hogy az ügy nem tartozik közösségi hatáskörbe, ezért a bizottság nem kívánja annak részleteit kommentálni. A bizottság a magyar nyelvű táblák ügyét egyedi esetnek tekinti, és megítélése szerint a magyar kisebbség jogait általában véve tiszteletben tartják Romániában. /Leonard Orban nem kommentálja a felirat ügyet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Koncepciós eljárás folyik Romániában az RMDSZ-es távközlési miniszter, Nagy Zsolt ellen – állapította meg március 28-i ülésén az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup. A frakcióközi munkacsoport vezetőségének tagjai – Tabajdi Csaba (MSZP) elnök, valamint Gál Kinga (Fidesz) és Szent-Iványi István (SZDSZ) alelnök – aggodalmukat fejezték ki a Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter ellen hónapok óta tartó eljárás miatt. /”Koncepciós eljárás folyik Nagy Zsolt ellen” = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

A demokráciát nem lehet annak felfüggesztésével vagy indokolatlan korlátozásával megvédeni – vélte Szent-Iványi István magyar európai parlamenti képviselő a román és bolgár „segítséggel” létrejött szélsőjobboldali frakció féléves megalakulása alkalmából. Cigány- és idegengyűlölők, euroszkeptikusok, bevándorlás- és alkotmányellenesek, holokauszttagadók, homofóbok, bővítésellenesek – csak néhány azok közül a jelzők közül, amellyel az Identitás, Hagyomány Szuverenitás nevű EP-frakciót illették januári megalakulása óta. Kónya-Hamar Sándor, az Európai Néppárthoz tartozó RMDSZ EP-képviselője szerint az ITS- frakció megalakulása óta egyre jobban erősödtek a Romániával és Bulgáriával szemben szkeptikus hangok. Mindenek ellenére sem fenyegeti az EP-et a szélsőséges eszmék megerősödésének veszélye. /Kovács Adrienn: Magyar EP-képviselők a szélsőjobbos frakcióról. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

A kisebbségi jogok biztosításának fontosságát hangoztatta elsősorban Szili Katalin, az Országgyűlés és Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke június 6-án Brüsszelben tartott találkozóján. A kétoldalú tárgyalást követően bemutatták az EP-ben az Országgyűlés gondozásában, magyar szerkesztésben megjelent, A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok nemzetközi forrásai című, háromnyelvű (magyar, angol, francia) kisebbségi politikai állásfoglalás- és jogforrásgyűjteményt, amelynek kapcsán az Európai Parlamentben mandátumot szerzett magyar pártok delegációvezetői ― Szájer József (Fidesz ― MPSZ), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ) és Olajos Péter (MDF) ― is kifejtették véleményüket a témáról. Szili szerint az európai közvélemény figyelmét is rá kell irányítani a nemzeti kisebbségi jogok védelmének lehetőségére. Szájer József kiemelte: az uniós csatlakozással a magyarok új színt vittek az EU-ba, de ,,egy olyan térség üzenetét is, amelyben a problémák jelentős részének megoldása a kisebbségek helyzetének rendezésében rejlik”. Szinte valamennyi megszólaló méltatta az uniós alapjogi ügynökség felállását, illetve a magyar EP-képviselők, mindenekelőtt Gál Kinga (Fidesz ― MPSZ) abban játszott szerepét. /Kisebbségi jogokról az Európai Parlamentben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

Mind a vezető budapesti politikusok, mind a pártok bírálták a Benes-dekrétumok megerősítését. A pozsonyi magyar nagykövetség szeptember 21-én ismertette a szlovák külügyminisztérium vezetésével, hogy a magyar kormány nem ért egyet a Benes-dekrétumok megerősítésével. Sólyom László köztársasági elnök a Visegrádi Négyek keszthelyi találkozóján leszögezte: Magyarország elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja, egyben visszautasítja a határozatot. Az államfő szerint a pozsonyi parlament határozata semmiképpen sem szolgálja a magyar–szlovák kapcsolatok fejlődését. Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök egyes magyarországi és a szlovákiai magyar politikusok felvetéseire született reakcióként értékelte a határozatot. A pozsonyi törvényhozás döntése nyomán Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő telefonon beszélt Robert Fico szlovák miniszterelnökkel. A magyar miniszterelnök leszögezte, az Európai Unió és a jószomszédi kapcsolatok elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament határozatát. Robert Fico belpolitikai okokkal magyarázta a döntést. Fico „a szlovák politikai erők természetes reagálásának tartja, egyben az MKP élén álló Csáky Pál Benes-dekrétumok semmissé nyilvánításával kapcsolatos provokációira adott válasznak” tekinti a döntést. Ugyancsak megdöbbenését fejezte ki a szlovák parlamenti döntéssel kapcsolatban Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Szeptember 22-én Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke lemondta a szlovák külügyi bizottsággal tervezett közös testületi ülést. Németh hangsúlyozta: a bizottsági ülés lemondásával tiltakoznak a döntés ellen. Hozzátette: a Fidesz támogatja a magyar kormányt abban, hogy határozottan lépjen fel a kétoldalú és a nemzetközi fórumokon a Szlovák Nemzeti Tanács döntése ellen. A többi párt is elítélte a határozatot. A magyar európai parlamenti képviselők – Gál Kinga (Fidesz), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ), Olajos Péter (MDF) és Surján László (KDNP) – közös nyilatkozatban ítélték el a szlovák parlament döntését. Radoslav Procházka szlovák alkotmányjogász szerint ugyanakkor a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét megerősítő határozatnak nincs semmilyen jogi hatálya. A pozsonyi Új Szó című magyar napilapnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, a nyilatkozat elfogadásával semmilyen szinten sem változik a jogrendszer és a jogi szabályozás. „A parlamentet az elfogadott dokumentum semmire sem kötelezi, tehát bármikor visszatérhet akár a Benes-dekrétumokhoz is. Azt sem akadályozza meg, hogy olyan megoldást válasszon, mely nem lesz összhangban a jelenlegi nyilatkozattal” – mondta a szlovák alkotmányjogi szakértő. A felvidéki Magyar Koalíció Pártja továbbra is fontosnak tartja azoknak a polgároknak a megkövetését, akiket a háború utáni megtorlások érintettek, s továbbra is úgy véli, mérlegelni kellene kárpótlásuk lehetőségét is. /Magyar össztűz Pozsonyra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

A Benes-dekrétumok szlovák parlamenti megerősítése miatt egy német európai képviselő, Markus Ferber, a CSU-csoport elnöke sürgette, hogy az Európai Parlament elnöke hivatalosan tiltakozzon a szlovák kormánynál. Az EP ülésén Martin Schulz, a szocialista frakció elnöke arra helyezte a hangsúlyt, hogy a Benes-dekrétumoknak ma már nincs hatásuk, és szerinte az EP-nek nem olajat kell öntenie a tűzre, hanem csillapítania kell a kedélyeket. Szent-Iványi István SZDSZ-es képviselő szerint szégyenteljes, hogy egy EU-tagállam 60 év elteltével megerősítette a dekrétumokat. A szocialista Tabajdi Csaba szerint a mostani vita is mutatja, hogy az újonnan jött népek példát vehetnének az unió régi tagjairól, ahol évszázados sérelmeket oldottak fel. Gál Kinga néppárti EP-képviselő szerint az EU ,,hitelességét veszélyezteti, ha eltűri az alapelveit és értékeit kikezdő politikai lépéseket”. /Vita a Benes-dekrétumokról az EP-ben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szövetség európai parlamenti listavezetőivel, Frunda Györggyel, Sógor Csabával és Winkler Gyulával október 10-én egynapos látogatást tett Brüsszelben, ahol az Európai Néppárt (EPP) politikusaival és tisztségviselőivel találkozott. Markó Béla szerint visszaüthet, hogy az Európai Néppárt mind az RMDSZ, mind Tőkés László református püspököt támogatja az európai parlamenti választási kampányban. Az RMDSZ elnöke találkozott Wilfried Martensszel, az EPP elnökével, aki előzőleg személyes nyilatkozatban tette közzé, hogy pártja mind romániai tagpártjait (tehát köztük az RMDSZ-t), mind pedig Tőkés Lászlót támogatja. Markó megismételte azt a véleményét, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke hibát követett el, amikor Tőkés Lászlót biztosította támogatásáról. Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő szerint Orbán Viktor károkat okoz az erdélyi magyarságnak azzal, hogy megosztja a politikai elitet, és a közös erdélyi magyar európai parlamenti lista helyett Tőkés László egyéni jelöltségét támogatja. Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke azt mondta újságíróknak Brüsszelben: az RMDSZ-nek korábban kellett volna nyitottságot mutatnia a Tőkés Lászlóval való együttműködésre. Szent-Iványi István SZDSZ-es európai parlamenti képviselő közölte, hogy az SZDSZ az RMDSZ-t támogatja a romániai EP-választási kampányban. /Markó: Visszaüthet az EPP kétirányú támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Az SZDSZ álláspontja szerint káros és felelőtlen a Fidesz, illetve Orbán Viktor pártelnök megosztó politikája a romániai európai parlamenti (EP) választás előtt, ami azzal a beláthatatlan következménnyel járhat, hogy európai képviselet nélkül marad a romániai magyarság, jelentette ki Szent-Iványi István liberális EP-képviselő, az SZDSZ, a kisebbik koalíciós párt külügyi kabinetjének vezetője sajtótájékoztatóján, Budapesten. Szent-Iványi beszámolt arról, hogy Brüsszelben találkozott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével és a párt listavezetőivel. Hozzátette: segítenek az RMDSZ-nek, hogy a párt elérje a bejutáshoz szükséges öt százalékot az EP-választáson. /Szent-Iványi: Káros és felelőtlen a Fidesz erdélyi politizálása. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

Három magyar európai parlamenti (EP-) képviselő – a liberális Szent-Iványi István (SZDSZ), a szocialista Tabajdi Csaba (MSZP) és a néppárti Olajos Péter (MDF) –, valamint Mikel Irujo Amezaga spanyolországi baszk zöldpárti és Kristian Vigenin bolgár szocialista képviselő olyan írásbeli EP-nyilatkozatot kezdeményezett, amely az európai szélsőséges csoportok elleni összefogásra szólít fel. A dokumentum szerint ide értendő a Magyar Gárda, a szlovákiai Slovenská Postpolitost, a román Noua Dreapta és más országok szervezetei, amelyek aggodalmat és félelmet ébresztenek az őket körülvevő államokban is. /Összefogás az európai szélsőségek ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./

Dr. Kelemen Atilla európai parlamenti képviselő személyes meghívására került sor a múlt héten a romániai magyar sajtó képviselőinek és középiskolai diákok csoportjának brüsszeli látogatására. A csoport tagjai Szent-Iványi István magyarországi, Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád felvidéki EP- képviselőkkel is találkoztak. Szent-Iványi István SZDSZ-képviselő szerint fontos, hogy a romániai magyarságnak képviselete legyen az Európai Parlamentben. Bauer Edit felvidéki képviselő hangsúlyozta: fontos a kisebbségi képviselet európai szinten is. „Nem a mi dolgunk megmondani, kit válasszanak, a legfontosabb, hogy képviseletük legyen” – mondta. Nem jött el az ideje a magyar–magyar versengésnek, nekünk nem egymással, hanem a románokkal kell megküzdenünk – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök a Kolozs megyei Széken. Szerinte Tőkés László hibázott, amikor nem fogadta el az RMDSZ által ajánlott közös listát. /Mózes Edith: Fontos az európai képviselet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

Tőkés László európai parlamenti képviselő leszögezte, sohasem a tisztségtől, a rangtól tette függővé a munkáját, mindig szolgálni akart. Lehetőleg már a jövő héten Brüsszelben akar lenni, az adminisztratív ügyek intézésére. A mostani európai parlamenti választás szerinte sikertörténet. A demokratikus választási versenyhelyzet rendkívüli mozgósító erővel hatott. Az RMDSZ vezetői úgy vélekednek: közös listaállítás esetén a magyarság akár négy vagy öt képviselői helyet is szerzett volna. Tőkés ezt cáfolta: az RMDSZ a márciusban leadott támogató aláírások számához képest mintegy 70 ezerrel kevesebb szavazatot gyűjtött össze, ő pedig mintegy 30 ezerrel többet, mint amennyi támogató aláírása volt. Az RMDSZ nem tudja reálisan nézni a valós helyzetet. Tőkés László november 25-i, vasárnapi javaslatára, miszerint vegyék fel újra a tárgyalás, a párbeszéd fonalát, az RMDSZ részéről visszautasítás volt a válasz. Az Európai Parlament néppárti frakciójában ott lesz két volt vetélytársa, Frunda György és Sógor Csaba szenátor is. Ha a szabad demokrata Szent-Iványi István és a szocialista Tabajdi Csaba adott esetben együtt tud működni az EP-ben a fideszes Gál Kingával és Szájer Józseffel, akkor Erdély érdekében példát kell venni róluk. /Rostás Szabolcs: Megbukott az egypártrendszer. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Kóka János, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke április 9-én Romániába látogatott. A Magyarország és Románia közötti gazdasági kapcsolatokról, az infrastrukturális fejlesztéseket érintő kérdésekről, valamint a határon átnyúló regionális együttműködésről tárgyalt Kóka Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában. A találkozón kitértek a román és magyar úthálózatok összekapcsolásának lehetőségeire is. Markó Béla a találkozót követően elmondta, a regionális együttműködésről beszélve Székelyföldre is kell gondolni, ahol nagy szükség van a beruházásokra. Kóka János és Markó Béla tájékoztatták egymást a két politikai szervezet helyzetéről is. Kóka János Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel is találkozott. /Gazdasági együttműködést szorgalmaz Kóka. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Kóka János az ÚMSZ-nek elmondta, a román gazdaság azért is példaértékű Magyarország számára, mert érdemi belpolitikai konfliktus nélkül sikerült a gazdasági reformokat végigvinnie a liberális-RMDSZ-kormánynak. „Az igazi cél, hogy hazavigyük magunkkal azokat a tapasztalatokat, amiket a román kormány magáénak tudhat az egyszázalékos adókulcs bevezetéséből származó gyors gazdasági növekedésnek köszönhetően” – fogalmazott a magyar politikus a Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökkel, valamint Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszterrel való találkozása után. Kóka Jánost Szent-Iványi István EP-képviselő és Eörsi Mátyás, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának SZDSZ-es elnöke kísérte el. /Oborocea Mónika: Tanulni jött Kóka. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy minél szorosabb kapcsolatot alakítson ki az Európai Néppárttal, nem utolsó sorban azért, hogy Romániából a Néppárt ne csak az Európai Parlamentben (EP) jóval nagyobb létszámban jelen levő Demokrata Párt hangját hallja meg – mondta Brüsszelben Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla megbeszélést folytatott Hans-Gert Pötteringgel, az EP elnökével, valamint Wilfried Martensszel, a kereszténydemokrata és konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt elnökével. Markó több magyar EP-képviselővel is találkozott. Közülük Szent-Iványi István, az SZDSZ EP-delegációjának vezetője közleményben számolt be a megbeszélésről. Mint írta, gratulált az RMDSZ által az önkormányzati választásokon elért eredményhez. Szent-Iványi közleménye szerint egyetértettek abban, hogy „az RMDSZ sikeres szereplése ellenére bekövetkezett magyar pozícióvesztés egyik fő oka a Fidesz megosztó beavatkozása volt“. Markó Béla részt vett és felszólalt az Európai Parlamentben azon a konferencián, amelyet Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő szervezett Élő Erdély címmel. /Néppárti támogatás Markóéknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Megalakult a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) határon túli magyarság szekciója, a grémium elnökéül Kovács Kálmánt választották – jelentette be Szent-Iványi István, a párt külügyi kabinetjének vezetője. A szekció célja, hogy az SZDSZ külpolitikájában markáns, hangsúlyos szerepet kapjon a határon túli magyarsággal való foglalkozás. Kovács Kálmán kiemelte: pártja szakítani szeretne a túlságosan racionális határon túli politikával, amely nélkülözi a kulturális értékeket. Mint mondta, az SZDSZ határon túli politikája továbbra is az önrendelkezésre és a szabadságjogokra épít. A határon túli magyarság önrendelkezési igényével az SZDSZ egyetért. /SZDSZ: határon túli szekció alakul. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./ Emlékeztető: 2004-ben a 168 Óra hetilap 38-as számában Eörsi Mátyás SZDSZ-s képviselő így nyilatkozott: „Mert miért adna a Románia magyar állampolgároknak területi autonómiát? Adnánk mi területi autonómiát az itt élő kínai textilkereskedőknek?”

A lap munkatársa, Balta János interjút készített Tőkés Lászlóval, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. Tőkés László kifejtette, nem lehet leegyszerűsíteni a helyek számára e kérdést, hanem arról van szó, hogy az RMDSZ elfogadja-e végre a demokratikus pluralizmus játékszabályait? Az MPP közel százezer szavazatot nyert a helyhatósági választásokon. Az a fontos, „hogy összefogjuk az erőinket” – hangsúlyozta Tőkés László. Meg kell alakítani az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, hogy megkössék az egyezséget különböző részletkérdésekben. Például a helyi, az országos és az európai képviselet dolgában, az anyagiak elosztásának a kérdésében vagy az autonómia, esetleg az egyetem ügyében. A magyarság bizalma megcsappant. Figyelmeztető a tavaly novemberi részvétel, ami csak egy kicsit volt jobb a román részvételnél. Brüsszelben háttérbe szorul az itthoni politikai viszonyrendszer. Ott kiemelkednek a közös ügyek. Így történhet meg, hogy a szocialista Tabajdi Csaba, a fideszes Gál Kinga és az SZDSZ-es Szentiványi István egységesen tud harcolni a határon túli magyar érdekekért. Az autonómia, a közösségi jogok, az össz-magyar Kárpát-medencei ügyekben sikerül egységesen megnyilvánulniuk. /Balta János: Nem égették fel a hidat. Megegyezni a nemzet javára. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

Az Európai Bizottságnak (EB) nincs hatásköre arra, hogy átfogó kisebbségvédelmi politikát érvényesítsen a tagországok tekintetében, de a hátrányos megkülönböztetéssel szemben fel tud lépni – hangsúlyozta Jacques Barrot, az EU igazságügyi biztosa február 3-án Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) vitájában. A vitát Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője, az EP-n belül működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke kezdeményezte. A nemzeti kisebbségek, a romák és a bevándorló közösségek európai szintű védelméről folytatott eszmecsere több résztvevője sajnálattal állapította meg, hogy határozathozatalra ezúttal nem kerül sor, a problémákat nem állásfoglalás-tervezet, hanem csak az EB-hez intézett kérdések sora veti fel. A témában pártpolitikai csatározásokon felülemelkedő összefogás alakult ki a magyar EP-képviselők között. A fideszes Gál Kinga, az SZDSZ-es Szent-Iványi István, a szlovákiai néppárti Bauer Edit, a néppárti Sógor Csaba, valamint Tőkés László egyaránt felszólalt a vitában. Több román és néhány más országbeli EP-képviselő ellenezte a területi autonómia gondolatának felvetését. A románok különösen nagy számban méltatták saját országuk kisebbségi politikáját. Egy szlovák képviselő arra utalt, hogy Szlovákiában éppen ezen a napon fogadtak el törvényt a földrajzi neveknek a tankönyvekben kisebbségi nyelven történő feltüntetéséről. Egy másik azt panaszolta fel, hogy a magyarországi szlovákoknak sokkal kevesebb a joguk, mint a szlovákiai magyaroknak. A kisebbségi jogok szorgalmazói szerint a szubszidiaritás elvét követve –mód nyílhat az autonómiatörekvések teljesítésére. Mások ebben az állami egység felbomlásának veszélyét látták, elzárkóztak a kisebbségi kollektív jogok érvényesítésétől. /Háttér. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./ A vitában a magyar felszólalóknál is többen kértek szót a román képviselők sorából. A magyar képviselők a kisebbségi kollektív jogok, illetve az autonómia ügye mellett foglaltak állást. Gál Kinga (FIDESZ) rámutatott, hogy a kisebbségi közösségi problémák pusztán emberi jogi és diszkrimináció-ellenes intézkedésekkel nem rendezhetők – ennél többre van szükség. Winkler Gyula (RMDSZ) „a többségi és kisebbségi konszenzuson alapuló autonómia-formákat” nevezte a legjobb útnak a kisebbségi kérdés megoldása irányába. A román felszólalások többségi értetlenségről és előítéletes elfogultságról, nem egy esetben pedig kifejezetten rosszindulatról árulkodtak. Dragos Florin David képviselő azzal érvelt a magyar autonómia ellen, hogy: „hova jutnánk, hogyha az egy milliónyi román munkavállaló autonómiát igényelne magának Spanyolországban?” (sic!). Adrian Severin volt román külügyminiszter szerint „az Európa Tanács, valamint az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének megkettőzése káros volna, és konfúziót okozna” (sic!). A román képviselők tudatták, Románia „példa- és modellértékű módon” megoldotta a kisebbségi kérdést, és ezen a téren túlszárnyalta Európát. Jacques Barrot jogi főbiztos ismételgette, hogy az EU kizárólag a diszkrimináció ellenében léphet fel, és nincsenek jogi eszközei a kisebbségi nemzeti közösségek védelmére. Tőkés László felszólalásában kifejtette, fájdalmas, hogy kellő frakció-támogatás hiányában a közvita határozathozatal nélkül végződik, és továbbra sem nyílik lehetőség egy EU-kisebbségvédelmi keretegyezmény elfogadására. Tőkés László a nacionál-kommunista időkre emlékeztető, diktatórikus álláspontnak és Európától idegen, demokrácia-ellenes megnyilatkozásnak tartja Traian Basescu román államelnöknek az erdélyi magyarok kollektív jogok és autonómia iránti jogos igényét visszautasító budapesti kijelentéseit. /Kisebbségi vita az EP-ben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./ A vitában Gál Kinga az Európai Néppárt fideszes képviselője is felemelte szavát az autonómia ügyében. Hangsúlyozta, ameddig bármilyen más – a diszkrimináció tilalma által védett, a társadalomban kisebbségben élők – esetében erőteljes az érdekérvényesítés, addig a hagyományos nemzeti kisebbségek esetében szégyenlős az európai jogvédelem, és még szégyenlősebb a politikai akarat. Pedig e közösségek léte az Unióban nem politikai, hanem ténykérdés. Milliók élnek az Unióban, akik nem bevándorlók. Úgy élnek itt Európa tagállamaiban, hogy, egy tapodtat sem mozdultak őseik földjéről – csak éppen a XX. századi történések folytán az országaik határai vonultak el fölöttük, mint a másfél milliós lelket számláló erdélyi magyarság esetében Romániában. Ki kell mondani, hogy ezen közösségek problémái nem rendezhetőek csupán általános emberi jogi, vagy diszkriminációt tiltó rendelkezésekkel. Ezek a közösségek joggal tartanak igényt mindarra, amit hasonló lélekszám esetén az Unió jogosnak tart a többségben élők számára. Jogosan gondolják ezek a közösségek, hogy az az autonómia, ami az olaszországi dél tiroli kisebbségi közösség számára prosperitást és fejlődést hozott – számukra is kívánatos megoldást hozna. Igenis pozitív és vállalható jövőt adhatnak e közösségeknek a különböző autonómiaformák, köztük akár a területi autonómia. /Gál Kinga: beszélni kell a területi autonómiáról. = Erdely. ma, febr. 4./ A vitában Sógor Csaba és Winkler Gyula europarlamenti RMDSZ-képviselők a nemzeti kisebbségek védelme ügyében közös állásfoglalással éltek: Sajnálattal vették tudomásul, hogy az Európai Unióban is vannak olyan képviselők, akik korszerűtlen eszmékre alapozott érveléssel, nacionalista retorikával próbálják bebizonyítani, hogy nincs szükség kisebbségvédelemre uniós szinten. /Sógor Csaba és Winkler Gyula a nemzeti kisebbségek védelme ügyében. = Erdely. ma, febr. 4./

Legyen RMDSZ-képviselő az Európai Parlament (EP) liberális frakciójában is – vetette fel Szent-Iványi István, Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) EP-képviselője. Szent-Iványi Brüsszelben erdélyi szabadelvű magyar fiatalokat látott vendégül, akikkel áttekintette a magyar–magyar kapcsolatok helyzetét. /RMDSZ-képviselő az EP liberális frakciójában is? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

A magyar nemzet sokat hangoztatott határok feletti egyesítésének minden bizonnyal egyik legfontosabb színtere Brüsszel. A határon túlról érkező magyar képviselők itt egyebek mellett anyanyelvükön szólalhatnak föl, megtehetik tehát azt is, amit a saját országuk parlamentjében aligha. A magyar delegációk legsikeresebbike a Fidesz – Magyar Polgári Párté, állapította meg Laczkó–Vass Róbert. Újra a jelöltek közt van a nagyváradi születésű Gál Kinga, valamint a roma származású Járóka Lívia, akik az emberi jogi, Őry Csaba pedig szociális kategóriában lett az elmúlt évek valamelyikében az Év Európai Képviselője. Járóka ráadásul az EP legnagyobb frakcióját adó Európai Néppártnak az idei kampányarca. Hasonló eredményekkel egyetlen más térségbeli delegáció sem büszkélkedhet. Érdekes módon az első roma képviselőt nem a „demokratikus normagyakorlattal” rendelkező, cigány kisebbséget is számláló nyugat-európai országok delegálták az Európai Parlamentbe, hanem az Európai Unióba 2004-ben újonnan érkező Magyarország, éppen Járóka Lívia személyében. A Fidesz az EP-parlamentbe biztos befutó helyre jelölte a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnökét, Kósa Ádámot, aki a jelbeszédet is a hivatalos európai uniós nyelvek rangjára kívánja emelni. Ez a képviseleti felkérés nem a toleranciát és a másság iránt való figyelmességet úton-útfélen hangoztató pártok részéről érkezett. Gál Kinga erdélyi származásúként pontosan ismeri a kisebbségi lét problémáit, e tárgyban saját bevallása szerint is igazi szélmalomharccal bízta meg az őt jelölő Fidesz öt évvel ezelőtt. Az újdonsült képviselő asszonynak sikerült egy olyan kényes kérdésben, mint a vajdasági magyarverések, határozott állásfoglalásra bírni az Európai Parlamentet. Külön érdeme, hogy a romániai magyar kisebbség ügyét sikerült nevesítve is bevinnie különböző EP-dokumentumokba. A „roma kisebbség ügyének európai szintű kezelését” szorgalmazó MSZP egyetlen roma jelöltet sem tervez Brüsszelbe juttatni, befutó helyet ugyanis cigány származású politikusnak nem ajánlottak. A Szabad Demokraták Szövetsége kormányzati szerepvállalása, politikai hitelvesztése miatt választási küszöb alá esett. A listát a Brüsszelben és Magyarországon egyaránt megbecsülésnek örvendő politikus, Szent-Iványi István vezeti. A válságba sodródott Magyar Demokrata Fórum EP-listájának második jelöltje, Habsburg György komolyan gondolja jelölését. Az MDF meglepetése a hajdan ősellenségnek számító közgazdász, Bokros Lajos listavezetővé jelölése, amely gyakorlatilag a párt szétesését eredményezi. Bokros, ha bejut, éppen a jelenlegi fórumos EP-képviselőt, a Brüsszelben sikeres zöldpolitikust, Olajos Pétert üti ki a ringből Brüsszeli képviselőségre pályázik Morvai Krisztina a Jobbik Magyarországért Párt színeiben. Ő újsütetű radikalizmusa és antiglobalizmusa miatt közismert, jogászként az Európai Emberi Jogi Bizottságban és az ENSZ nőjogi bizottságában is dolgozott, a családon belüli erőszak és a nőkkel szembeni diszkrimináció kutatója. A felvidéki magyarok Magyar Koalíció Pártjának jelenlegi támogatottságát és a pártszakadás közeli állapotokat figyelembe véve bravúros teljesítmény lenne megismételni az öt évvel ezelőtti választási eredményeket. Ehhez ugyanis Szlovákiában a magyarság számarányát jóval meghaladó mértékben a szavazatoknak legalább 14 százalékát kellene megszerezniük. Reális esetben a felvidéki magyarságnak egy képviselőt sikerül a jelenlegi kettő helyett Brüsszelbe juttatnia, listavezetőként Bauer Edit újrázhat. Romániában a Magyar Összefogás listája brüsszeli képviselethez valószínűleg ugyanazokat a szereplőket juttatja. Listavezetőként a jelenleg egyéni mandátummal rendelkező Tőkés László végre tagja lehet a legtöbb magyar képviselőt (Fidesz, RMDSZ, MKP) tömörítő EP-néppárti frakciónak. /Laczkó–Vass Róbert: Európába mindahányan. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

A Báthory István Díjat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Szakbizottsága adományozza. A díjazottakra javaslatot tesz a Bolyai Kezdeményező Bizottság. A Pro Kárpátia Alapítvány a Kárpát-medencében élő népek kulturális életének támogatására létrejött magyarországi közhasznú alapítvány, amely a díjátadás szervezésében vesz rész. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2003 óta működik, politikai pártok fölött álló, közképviseleti elvű szervezetként. Az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiájának megvalósulását, a nemzeti önazonosság megőrzését szeretné elősegíteni. Ezen belül egyik feladata az erdélyi magyar felsőoktatás ügye. Oktatási szakbizottsága vezetői Kovács Lehel és Hantz Péter. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) egy 2005-ben alapított informális társaság, melyben magyar egyetemi oktatók, értelmiségiek és diákok tömörülnek az erdélyi magyar állami egyetem újraindítása, illetve az erdélyi magyar felsőoktatási hálózat kiteljesítése érdekében. A BKB elnöke a temesvári Bodó Barna egyetemi tanár. A BKB eredményei közül talán a legfontosabb, hogy a térségi és nemzetközi közvéleményt, valamint az európai döntéshozó szervezeteket több alkalommal is tájékoztatta a Romániában kialakult helyzetéről. Ugyancsak fontosak a BKB-nek a többi európai kisebbséggel összefogva szervezett Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferenciái is. A Pro Kárpátia Alapítvány közhasznú alapítvány, a kuratórium elnöke Bács-Várkuti Emőke. Az alapítvány célja a Kárpát-medence népeinek közös kulturális és tudományos életének előmozdítása, az itt élők identitástudatának fejlesztése, a régióban élő vállalkozók határokon átnyúló tevékenységeinek segítése. Az alapítvány az erdélyi magyar felsőoktatás újbóli beindítására létrejött csoport támogatásában nyújt segítséget, kiadványok megjelenését támogatja. Báthory-díjat 2005-ben 6, 2006-ban 12, 2007-ben 14 fő kapott. A díjazottak között van Gál Kinga, Tom Lantos, Katona Szabó István, Szent-Iványi István, Tabajdi Csaba, Almássy Kornél, Balázs Sándor, Csányi Sándor, Komlóssy József, Kónya-Hamar Sándor, Németh Zsolt, Széles Gábor és Vizi E. Szilveszter. A 2008-as díjátadáson, melyre 2009. június 10-én kerül sor, a díjazottak: Szili Katalin, Demény Lajos, Lázár Vilmos, MIDAS, Szatmáry Kristóf, Vermes György és dr. Zsigmond Barna Pál /Báthory-díjak. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./

A trianoni békeszerződés a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája, melynek okait azonban figyelembe kell venni ma is – mondta Szent-Iványi István, az SZDSZ európai parlamenti (EP) választási listájának június 4-én. Minden magyar állampolgár számára ez egy súlyos nemzeti trauma, mindannyian érezzük, hogy ez a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája – mondta a liberális politikus. „Csak olyan ország lehet stabil és biztonságos, amelyik toleráns, lehetőséget nyújt a kisebbségek számára önazonosságuk megőrzésére” – vonta le a békeszerződés máig ható konzekvenciáit a politikus. Véleménye szerint: Trianon meghaladásának egyetlen korszerű európai útja van, az Európai Unió, ahol a határok elveszítik a jelentőségüket. /Trianon a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

AZ EP plénumára került Verespatak ügye
Viszonylag hosszú szünet után, tavaly év elején újult ki a vita az elhíresült verespataki bányaberuházással kapcsolatosan. Az ügy az Európai Unió szintjén is komoly hullámokat vet, olyannyira, hogy 2010. április 21-én egyenesen az Európai Parlament strasbourgi plénumánaka napirendjére került.
Az ún. szóbeli választ igénylő kérdés, illetve a parlamenti vita kezdeményezői Áder János és Tőkés László európai képviselők voltak (vitaindító kérdésük mellékelve). Indítványukhoz széles körű támogatást szerezve, a mellette felsorakozó parlamenti frakciók közös határozati javaslatban egyeztek meg, amelyről a plénum a május eleji ún. miniplenáris alkalmával, Brüsszelben fog szavazni.
Az ügy előzményei közé tartozik – egyebek mellett – az a törvénykezdeményezés, melyet néhány évvel ezelőtt a meglehetősen bizarr Gheorghe Funar–Eckstein Kovács Péter szenátori kettős nyújtott be a román törvényhozáshoz, a ciánalapú bányászat hazai betiltása céljából. A törvény az ügyben ellenérdekelt gazdasági köröknek, illetve a hozzájuk szorosan kapcsolódó kormányzat ellenállásának tulajdoníthatóan elvérzett.
A kanadai érdekeltségű Roşia Montana Gold Corporation, az idén felálló új kormány hallgatólagos támogatását kihasználva, a régóta vajúdó bányaterv megvalósítása érdekében új offenzívába lendült. Hasonló rámenősséggel tör célja felé az orosz érdekeltségű Romaltyn Mining cég, mely a tiszai ciánkatasztrófa miatt elhíresült Aurul, illetve a nyomába lépett Transgold cég bányáiban – Nagybánya környékén – kívánja a ciános aranykitermelést folytatni. Szintén aggasztó hírek szólnak a Hunyad megyei Felsőcsertésen tervezett színesfémbányáról, melyet a kanadai European Goldfields társaság érdekeltségébe tartozó Deva Gold Rt. kíván megnyitni. Európa-szerte hasonló bányaprojektek megvalósulása veszélyezteti az emberi egészséget és a természeti környezetet. A gazdasági válságkörülményei is hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyes országok – köztük Románia – kormányai nem képesek kellő erélyt és ellenállást tanúsítani a profitéhes multimilliomos cégekkel szemben, és minden bizonnyal a korrupció is közrejátszik ebben.
A jelek szerint Románia mindmáig nem vonta le a megfelelő következtetéseket a 2000 elején előidézett nagybányai – tiszai – bányakatasztrófából. Az Európai Parlament romániai néppárti delegációja egészében véve támogatja a verespataki bányatervet, Marian Jean Marinescu néppárti frakció-alelnök pedig egyenesen szembemegy kereszténydemokrata politikai csoportjának a hivatalos álláspontjával. A román delegáció Tőkés László arra vonatkozó javaslatát ingerülten visszautasította, hogy egységesen foglaljanak állást a ciános bányakitermelés ellen. Theodor Stolojan küldöttségi vezető a Borbély László irányításával működő Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium égisze alá tartozó Országos Környezetvédelmi Hivatal (National Environment Guard) hivatalos álláspontját ajánlotta „kötelező” iránymutatóként a román képviselők figyelmébe. Eszerint Románia „minden szükséges intézkedést megtett az európai és a hazai szakértői bizottságok meghagyásainak tiszteletben tartása céljából”. A román külpolitika ebben az esetben is „szorosan zár”, és hagyományos kirakatpolitikai irányvonalát követve, egyfelől felmentést ad magának a katasztrofális hazai bányaviszonyokért, másfelől pedig vétkes felelőtlenséggel próbálja bagatellizálni a ciános technológiával folytatott bányászat valós veszélyeit. Jean Marinescu a romániai bányakitermelés helyzetét „rendezettnek” ítéli, és Románia belügyeibe való „beavatkozásnak” tartja az unióbéli szabályozási szándékokat.
Tőkés László erdélyi képviselő az utóbbi, jó egy év folyamán az EP plenárisán és különböző fórumain határozottan felszólalt a ciános bányászat ellen, a természeti és emberi környezet, a vizek védelmében. Tette ezt nem utolsósorban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az RMDSZ legutóbbi megegyezése értelmében, a ciánalapú bányakitermelés európai betiltásának szorgalmazását illetően. Európai képviselőnk – több más képviselőtársával közösen – írásbeli folyamodványban vitte a kérdést Stavros Dimas környezetvédelmi biztos elé, aki viszont jobbára az illető tagországok – Románia és Bulgária – hatáskörébe utalta a problémák megoldását (lásd mellékelve a levélváltást).
A cianidos bányászat betiltásáról szóló vitán Tőkés László a napirenden lévő repülőjárat-korlátozások miatt nem lehetett Strasbourgban, idevágó előterjesztését viszont írásban nyújtotta be (lásd mellékelve). Ebben – egyebek mellett – kihangsúlyozta, hogy a ciános bányászat semmiképpen sem tekinthető csupán román, még kevésbé pedig „etnikai” ügynek, hiszen az az egész Európa élő környezetét és lakosságát fenyegeti katasztrófával. Kiegészítésképpen hozzá lehet tenni, hogy első renden éppen azokat a bányavidéki románokat veszélyezteti, akiknek érdekeit Marinescu képviselőnek és társainak védelmezniük kellene.
Az európai parlamenti vita indításaképpen Áder János képviselő, a Magyar Országgyűlés volt elnöke szólalt fel. A veszélyes és elavult bányászati eljárásokat be kell tiltani – szorgalmazta a képviselő. Sürgető dolog ez, mivel az arany árának emelkedésével újabb bányákat akarnak nyitni, ezen ártalmas technológiák alkalmazásával. „Ha komolyan gondoljuk, hogy vizeinket meg kell óvnunk, akkor nem telepíthetünk ciános méregtavakat folyóink és tavaink mellé. Ha komolyan gondoljuk a biodiverzitás védelmét, olyan módszerek alkalmazását nem engedhetjük, melyek a folyókból kiölik az életet. Ne várjuk meg, hogy újabb katasztrófa figyelmeztessen minderre” – mondotta Áder János.
Az Európai Bizottság részéről ezután Cecilia Malmström belügyi EU-biztos szólt az Unió bányászati politikájáról, Stavros Dimas volt környezetvédelmi biztoshoz hasonlóan a már létező jogszabályok betartásának fontosságát hangsúlyozva, valamint azt, hogy: „a tagállamok felelősök azzal kapcsolatban, hogy nyitnak-e aranybányát a saját területükön”.
Richard Seeber néppárti képviselő azon a véleményen volt, hogy át kell gondolni az alternatívákat annak érdekében, hogy az aranybányászat minél biztonságosabb és környezetbarát legyen.
Tabajdi Csaba a Szocialista Frakció hivatalos álláspontjának képviseletében a cianidos bányászat uniós betiltása mellett érvelt. A magyarországi szocialista delegáció vezetője világossá tette, hogy az európai szocialisták és demokraták az EFÁ-val és a Zöldekkel együtt nemcsak kezdeményezik, hanem egyenesen kérik az EB-t, hogy dolgozza ki a cianidos módszer alkalmazását tiltó jogszabályt.
Michail Tremopoulos görög képviselő (Zöldek/EFA) a hazájában alkalmazott ciános kitermelésre, másfelől pedig a gazdasági válságra utalva fejezte ki kétségét a tilalom iránt.
Zuzana Roithová cseh képviselőnő a cianidos technológia világszintű betiltását és új, alternatív módszerek bevezetését szorgalmazta, még hogyha azok többe is kerülnének.
Theodoros Skylakakis hasonló határozottsággal követelte a „szennyezők” – a felelős cégek – korlátozását.
Mészáros Alajos, mint az ügyben érintett Szlovákia felvidéki képviselője, elismerését fejezte ki a cianidos tilalom kezdeményezői iránt.
Marian Jean Marinescu a szokott formáját hozta, és valósággal kikelt a napirenden lévő határozati javaslat, illetve annak elfogadása ellen. Vele szemben Claudiu Ciprian Tănăsescu független képviselő azon az állásponton volt, hogy: be kell tiltani ezt a technológiát – a jövő érdekében.
A néppárti román felszólalók kirívó módon ellenezték a szinte valamennyi frakció – köztük a Néppárt által is – támogatott határozati indítványt. Cristian Preda valósággal feldicsérte „a legeredményesebbnek” nevezett bányászati eljárást. A teljes tiltás nem lehet az egyetlen megoldás – mondotta Elena Băsescu. Traian Ungureanu azt a képtelen állítást hangoztatta, hogy: „A környezet itt csak ürügy, én azt gondolom, hogy ez egy rossz politikai összeesküvés”.
Berndt Posselt német néppárti politikus arra figyelmeztetett, hogy ha nem vagyunk eléggé óvatosak, visszafordíthatatlan károk keletkezhetnek. Hosszú távon kell gondolkozni, és egységes irányelveket kell kidolgozni európai szinten – mondotta.
Cecilia Malmström európai biztos zárókövetkeztetései rendjén arra a véleményre jutott, hogy a teljes tilalom nem indokolt. Mindemellett a fejleményeket tovább kell követni és 2012-ben újraértékelni.
A május 5–6-i szavazás rendjén ki fog derülni, hogy ki az erősebb Európában: az európai értékeket védelmezők közössége, vagy pedig a természet kizsákmányolásától sem visszariadó, nyereségvágyó gazdasági lobbi?!
Levél Stavros Dimas EB-biztoshoz
Európai Bizottság
Stavros Dimas környezetvédelmi biztos úr figyelmébe
Tárgy: a cianid aranybányászati projektekben való használatának megelőzése
a romániai Verespatakon, valamint a bulgáriai Chelopechben és Krumovgradban
Tisztelt Biztos Úr!
Ezúton adunk hangot aggodalmunknak két olyan aranybányászati projekttel kapcsolatosan, melynek rendjén cianidot használnak az Európai Unió két tagállamában, Romániában és Bulgáriában. Egyúttal segítségét és támogatását kérjük ahhoz, hogy e két tagországban ─ és ezen túlmenően, európai szinten is ─ megtaláljuk a legmegfelelőbb eszközöket a cianid bányászati használatának a betiltásához.
Köztudott, hogy a cianid okozta környezetszennyezés katasztrofális következményekkel járhat az ember egészségére és a környezetre. A kapcsolatos bányabalesetek a közvetlen környezetet érő kockázaton túlmenően szélesebb körű, a vadvilágot és a folyóvizeket érintő regionális környezeti fenyegetést jelentenek.
Országaink állampolgárainak jól felfogott érdekeit védő EP-képviselőkként elköteleztük magunkat választóink környezetének megóvása mellett, hiszen a közegészségügyre, illetve gyermekeink jövendőbeli gyermekeire gondolva, minden kétséget kizáróan alapvető érdekünk, hogy környezetünk iránt felelősséggel és tisztelettel viseltessünk.
Mindezeket szem előtt tartva nyilvánvaló, hogy a cianid használata milyen rendkívüli veszélyt jelent környezetünk jelenére és jövőjére. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a ciánbányászat milyen katasztrofális következményekkel járhat Romániában és Bulgáriában, továbbá a szomszédos államokat ─ Magyarországot, Szlovákiát, Görögországot és Törökországot ─ fenyegető káros hatásokról sem szabad megfeledkeznünk.
Tisztelt Biztos Úr!
Kérjük, járjon közben a román kormánynál, hogy állítsa le a verespataki bánya fejlesztését, amelyet a széles közvélemény, a Román Ortodox Egyház, a történelmi magyar egyházak, a nem kormányzati szervezetek országos és nemzetközi környezetvédelmi mozgalmai is határozottan elleneznek. Ugyanakkor járjon közben a bolgár kormánynál, hogy tiltsa be a cianid használatát a chelopechi és krumovgradi aranybányászati projektekben.
Tisztelettel kérjük ugyanakkor, hogy támogassa a cianid használatát kiváltó, alternatív aranybányászati technológiák megtalálására irányuló kutatásokat. Nem utolsó sorban arra kérjük, hasson oda, hogy az Európai Bizottság támogasson valamennyi cianid-technológiát alkalmazó tagországot a megfelelő szabályozások, valamint a szigorúbb vizsgálati eljárások kidolgozásában, a legmagasabb szintű biztonság érdekében.
Köszönettel:
Brüsszel, 2009. április 21.
Magyar Néppárti Delegáció:
Szájer József delegációvezető
Schmitt Pál elnök
Barsi-Pataky Etelka
Becsey Zsolt László
Antonio De Blasio
Gál Kinga
Glattfelder Béla
Gyürk András
Járóka Lívia
Olajos Péter
Őry Csaba
Schöpflin György
Surján László
Zöldek/EFA Frakció:
Ian Hudghton elnök
Jill Evans
Tatjana Zdanoka
Alyn Smith
Mikel Irujo Amezaga
Különböző EP-frakciók tagjai:
Gisela Kallenbach (Zöldek/EFA)
Gerard Onesta (Zöldek/EFA)
Erna Hennicot-Schoepges (Európai Néppárti Frakció)
Henrik Lax (Európai Néppárti Frakció)
Anders Wijkman (Európai Néppárti Frakció)
Sógor Csaba (Európai Néppárti Frakció)
Bauer Edit (Európai Néppárti Frakció)
Duka-Zólyomi Árpád (Európai Néppárti Frakció)
Tabajdi Csaba (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége)
Fazakas Szabolcs (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége)
Renate Weber (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport)
Csibi Magor (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport)
Szent-Iványi István (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport)
E l ő t e r j e s z t é s
a ciánalapú bányakitermelés európai tilalma tárgyában
Az utóbbi két év folyamán, az Európai Parlament plénumán és különböző fórumain több rendben szóvá tettem a ciánalapú bányakitermelés veszélyeit. Ezzel együtt levélben kerestem Stavros Dimas környezetvédelmi biztost a romániai (Verespatak) és a bulgáriai (Chelopech és Krumovgrad) bányaprojektek ügyében.
Ezúton is üdvözlöm, hogy az Európai Parlament napirendjére tűzte Áder János képviselőtársammal közösen beterjesztett indítványunkat a ciántechnológiás bányászat uniós szintű betiltásáról. Ezt a bányászati módszert az élő környezetünkre nézve igen veszélyes „vegyi atombombának” is szokás nevezni. 1990 óta, világszerte mintegy harminc súlyos ciános bányaszennyezés történt. A tíz évvel ezelőtti tiszai katasztrófa Csernobil után Európa legsúlyosabb környezeti szerencsétlenségének számít.
Romániában, éppen ezekben a napokban a Tiszába ömlő Aranyos folyót érte szennyezés, egy negyven évvel ezelőtt bezárt aranybánya miatt. Tavaly, egy közeli bányaüzem meglátogatásakor (Roșia Poieni) maga Traian Băsescu államelnök jelentette ki: „nem lehet egy ilyen ökológiai bombán ülni, hiszen ez kész gyilkosság”.
Az új romániai bányaberuházási tervek (Verespatak, Nagybánya, Felsőcsertés stb.) viszonylatában hangsúlyozni kívánom, hogy a ciánalapú bányászat betiltása nem csupán román, és semmiképpen nem „etnikai” probléma, hanem egyetemes – európai ügy, melynek tekintetében mind az egyes EU-tagországok, mind a különböző EP-frakciók józan egyetértésre juthatnak.
Európa nem lehet közömbös az eddigi, valamint a jövőben is fenyegető ciánkatasztrófák iránt. Közös érdekünk, hogy amiképpen a radioaktív sugárzástól vagy a légköri szennyezéstől, azonképpen a vegyi ártalmaktól és a ciánmérgezéstől is megvédjük az embereket és környezetüket. Ezért kérem, hogy a tisztelt Parlament támogassa és szavazza meg indítványunkat.
Strasbourg, 2010. április 21.
Tőkés László, EP-képviselő
Erdély.ma

Az erdélyi önrendelkezési küzdelem állomásai (Autonómiát!) – dokumentum
1989. december 25.
A december 25-i Kiáltvány „egy új nemzetiségi Statútum” kidolgozását szorgalmazta, ugyanakkor megfogalmazódik benne a „kollektív jogok” alkotmányos szavatolása iránti igény, valamint az, hogy az RMDSZ „az önrendelkezési jog elvi alapján” áll, vagyis a dokumentum tartalmaz az autonómiatervezetek irányába mutató megfogalmazásokat.
1990. április 21–22.
Az RMDSZ első, nagyváradi kongresszusán elfogadott program általános utalást tartalmaz az önrendelkezésre nézve, azaz célként olyan jogi keretek kialakítását jelöli meg, „amelyek szavatolják nemzetiségi viszonyaink rendezését az európai demokráciában megvalósult legjobb modellek szerint, biztosítják az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok szabad érvényesítését, az önrendelkezést”. A program ezen elvi kijelentését a 13. pont konkretizálja: „különféle személyi és kollektív kisebbségi jogok gyakorlásának legmegfelelőbb biztosítéka a helyi önkormányzati rendszer kialakítása.” 1991. május 24–26.
Az RMDSZ II. (marosvásárhelyi) kongresszusán Szőcs Géza bemutatja Nemzetiségi törvénytervezet-csomagját, amely definiálja az autonómiaformákat is. A tervezet nem vált az RMDSZ hivatalos dokumentumává. 1992. október 25.
Az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának (KOT) ülésén elfogadják a Nyilatkozat a nemzeti kérdésről című dokumentumot, amely az úgynevezett Kolozsvári Nyilatkozatként lett ismert. A határozat a „belső önrendelkezés” koncepciójára alapozó autonómiastratégia felülkerekedését jelentette a kisebbségjogi és a helyi önkormányzatokra alapozó felfogással szemben. 1992. december 31.
December 31-i dátummal teszi közzé Csapó József a Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség önrendelkezéséről című tervezetét, amely bár a Kolozsvári Nyilatkozatra alapoz, még nem vált az RMDSZ hivatalos dokumentumává. E tervezet a „belső önrendelkezés” koncepciójának első megalapozási kísérleteként megpróbálta összefoglalni és hasznosítani a legfontosabb nemzetközi dokumentumokat. 1993. november 14.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elfogadta a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezetet, amelyet a román parlamentben törvényjavaslatként iktattak. A tervezet mind a kisebbségi jogokat, mind a közösségi autonómia három formáját (személyi elvű autonómia, a sajátos státusú önkormányzatok autonómiája és a regionális autonómia) megjelöli, azonban – kerettörvényként – nem kodifikálja azt. 1994. március
Szilágyi N. Sándor a Korunkban közzéteszi Törvény a nemzeti identitással kapcsolatos jogokról és a nemzeti közösségek méltányos és harmonikus együttéléséről című törvényjavaslatát. A tervezet inkább nyelvi rezsimet szabályoz, de bevezeti „az önadminisztráló nemzeti közösségek” fogalmát is. 1994. május 13–14.
Román–magyar szakmai tanácskozás a közösségi jogokról és az autonómiáról Tusnádfürdőn. Résztvevői: Gabriel Andreescu, Renate Weber, Valentin Stan, Smaranda Enache, Biró Annamária, Kolumbán Gábor, Bakk Miklós, Bodó Barna, Fábián Ernő, Varga Attila, Balázs Sándor, Horváth István, Eckstein-Kovács Péter és Nagy György. 1994. szeptember 28.
Csapó József az Erdélyi Naplóban közzéteszi javaslatát a három autonómiaforma kodifikálásáról. Ezek címei: A sajátos státusú helyi önkormányzat statútuma; A Romániai magyar nemzeti közösség személyi autonómiájának statútuma és A sajátos státusú helyi önkormányzatok regionális társulásának autonómia-statútuma. 1994. november
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának határozata alapján szakbizottság jön létre az autonómiastatútumok véglegesítésére. Tagjai: Csapó József, Tokay György, Varga Attila, Béres András, Bodó Barna, Balázs Sándor, Bakk Miklós, Papp Előd, Hajdú Gábor, Katona Ádám, Madaras Lázár, Markó Attila, Szabó István, Szilágyi N. Sándor. A bizottság Csapó József tervezeteit vette alapul.
1995. április
Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Főosztálya két tervezetet bocsát belső vitára: A romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának statútuma (kidolgozói: Bodó Barna, Bakk Miklós, Szász Alpár Zoltán); Törvénytervezet a személyi elvű önkormányzatokról (kidolgozója: Bakk Miklós). 1995. április 7–8.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülése a szakbizottság javaslatai alapján megvitatta az alternatív tervezeteket, de nem hozott döntést róluk. Csupán az a határozat született, hogy az autonómiavita eredményeit bele kell foglalni a közelgő kongresszus programtervezetébe. 1995. május 26–28.
Az RMDSZ negyedik, kolozsvári kongresszusa programba foglalt néhány elvi tézist az autonómiáról (ezek szerint az autonómia egyaránt jelent elvet a jogállam kiépítésében, a nemzeti közösség jogát, melyet identitása megőrzése érdekében gyakorol, eszközt a romániai magyarság gazdasági és kulturális fennmaradásának megalapozásához és stratégiai célt, melyet az RMDSZ politikai tevékenységében és a civil társadalom szervezeteivel kialakított kapcsolataiban követ), és rögzítette azt a három autonómia-formát, amelynek jogi megfogalmazására és a törvényhozás útján való érvényesítésére az RMDSZ törekedni fog. E három autonómia-forma: a személyi elvű autonómia, a sajátos státusú helyi önkormányzatok, valamint a területi autonómia, mely „a helyi önkormányzatok társulásával érdekszövetségként jön létre”. 1995. szeptember
Csapó József közzéteszi a Magyar Kisebbségben (1995/2. szám) Székelyföld autonómia-statútuma című tervezetét, mely Székelyföld autonómiájának megfogalmazására irányul, a belső önrendelkezés elvére alapozva. Ez a koncepció később a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tervezetének alapjául szolgált. 2003. április 23.
Megalakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, amely az RMDSZ programjában is szereplő autonómiaformák megvalósítását tűzi ki célul. A Tőkés László püspök és Fejes Anzelm premontrei főapát elnökletével megalakult testületnek 31 tagja volt, köztük parlamenti és önkormányzati képviselők, polgármesterek, RMDSZ-tisztségviselők, vállalkozók, civil társadalmi szervezetek vezetői.
2003. július 7.
Gyergyócsomafalván megalakul az EMNT KT székelyföldi tagjainak részvételével, önálló testületként a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete azzal a céllal, hogy Székelyföld autonómiaigényének közképviseletére, illetve megvalósítására létrehozza a Székely Nemzeti Tanácsot. A kezdeményező testület tagjai nyilatkozatban üdvözlik az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2003/1334-es számú, Andreas Gross jelentése alapján elfogadott határozatát. 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön, a Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében megalakul a Székely Nemzeti Tanács. Elnökké egyhangúlag dr. Csapó Józsefet választják. Alakulásakor meghirdetett célja, hogy a Székelyföld autonómiáját a jog és a demokrácia eszközével vívja ki, alkalmazva a nemzetközi jog kínálta lehetőségeket. 2003. október 29-én a román parlament felsőházának jogi bizottságában Antonie Iorgovan kormánypárti szenátor Románia alkotmánya elleni támadásnak nevezi a Székely Nemzeti Tanács megalakulását, kérve, hogy a testület forduljon az ország legfőbb ügyészéhez „a Székely Nemzeti Tanács akcióival kapcsolatban”. A szenátus ülésén megjelent Ilie Botos, Románia legfőbb ügyésze, és biztosította a testület tagjait, hogy az általa vezetett intézmény az ügyben „már teljesíti kötelességét” – közölte a román közszolgálati rádió. 2003. november 13-án a Székely Nemzeti Tanács elnöke, dr. Csapó József közzétette a Székely Nemzeti Tanács által közvitára bocsátott Székelyföld-statútum román nyelvű változatát, és kijelentette, hogy a román változat alapján konszenzusra szeretnének jutni a székelyföldi románsággal. 2003. november
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által felkért szakértői csoport (koordinátora: Bakk Miklós, tagjai: Bodó Barna, Borbély Imre, Biró Gáspár, Komlóssy József, Kovács Péter) elkészíti az ún. Autonómia-csomagtervet (mely három összefüggő tervezetet tartalmaz a regionális autonómiára vonatkozóan: Kerettörvény a régiókról, Törvénytervezet Székelyföld különleges jogállású régió létrehozásáról, Székelyföld különleges jogállású régió autonómiájának statútuma). Később a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vitatta e tervezet legitimitását, ezért nem vált az EMNT hivatalos dokumentumává. 2003. december 10.
Miután az Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága a román és a magyar parlamenti pártok frakcióvezetőitől személyes találkozót kért, hogy tájékoztassa őket a Székely Nemzeti Tanács célkitűzéseiről, Ioan Solcanu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt szenátusi frakcióvezetője fogadta az SZNT küldöttségét. A találkozó után Solcanu újságíróknak kijelentette: elfogadhatatlannak tartja a székelyföldi autonómiatervét. 2004. január 17.
Sepsiszentgyörgyön ülésezett a Székely Nemzeti Tanács, véglegesítette és elfogadta a Csapó József tervezetén alapuló Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét. A tanács arról is döntött, hogy a statútumtervezettel Románia parlamentjéhez fordul. 2004. február 25.
Birtalan Ákos, valamint az RMDSZ-frakció polgári szárnyának képviselői, Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt Bihar, Pécsi Ferenc Szatmár, Toró T. Tibor Temes és Vekov Károly Kolozs megyei képviselő Románia parlamentje elé terjesztette Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét. 2004. március 30.
A Képviselőház elutasítja Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét. 2004. június 18.
Négy magyar képviselő és egy szenátor aláírásával iktatták a képviselőház állandó bizottságában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kidolgozott személyi elvű autonómia kerettörvényét, valamint a romániai magyarság személyi elvű autonómiájának statútumát, melyet Bakk Miklós és Toró T. Tibor dolgozott ki. 2004. június 29.
A szenátus elutasítja Székelyföld autonómiájának statútumát. 2004. szeptember 9.
Alkotmányellenességre hivatkozva a képviselőház közigazgatási bizottsága elutasította a romániai nemzeti kisebbségek személyi elvű autonómiáját szabályozó kerettörvényt, valamint a romániai magyarság személyi elvű autonómiájának statútumát, melyet június 18-án nyújtott be négy magyar képviselő és egy szenátor. 2004. december 23.
Az új kormány megalakításáról szóló parlamenti megbeszéléseken az RMDSZ a kisebbségek jogait magában foglaló és biztosító törvény megalkotását javasolta. 2005. január 18.
A Magyar Rádiónak adott interjúban Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök megállapította: a határon túl már van kulturális autonómia. 2005. február 8.
Az RMDSZ sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a többi kisebbség képviselőivel közösen dolgoznak a kisebbségi törvényen, mely kerettörvény jellegű lesz, és azt közvitára bocsátják. 2005. február 18.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a kisebbségi törvény megalkotása aláássa az autonómiát. 2005. március 17.
Toró T. Tibor Temes megyei képviselő bírálta a tervezetet, mert az a kisebbségi szervezetek létrehozására vonatkozóan ugyanazokat a diszkriminatív kritériumokat tartalmazza, amelyeket a romániai választási törvényben több nemzetközi szervezet is kifogásolt. 2005. március 18.
Nyilvánosságra hozták az RMDSZ által kezdeményezett kisebbségi törvény tervezetének szövegét. 2005. március 21.
A Magyar Polgári Szövetség háromszéki egyeztető tanácsa bírálta a nemzeti kisebbségekről szóló törvény tervezetét, és széleskörű konzultációsorozat beindítását kezdeményezte az autonómiáról. 2005. március 22–25.
Toró T. Tibor képviselő benyújtotta a kisebbségi törvény tervezetéhez készített módosító csomagot, mely 15 indítványt tartalmaz, és az EMNT 2004-ben iktatott személyi elvű kerettörvény-tervezetéből indul ki.
2005. március 30.
Az erdélyi protestáns egyházfők Markó Bélához intézett nyílt levelükben kifejtik: nem célszerű jelen formájában a parlament elé terjeszteni a tervezetet, mert azt nem előzte meg széles körű szakmai és társadalmi vita.
2005. április 9.
A Székely Nemzeti Tanács ismét az igazságügyi minisztériumhoz fordult a népszavazásról szóló törvény módosításáért annak érdekében, hogy a székelyföldi helyi önkormányzatok által az autonómia kérdésében kiírt népszavazások ne legyenek megtámadhatóak a közigazgatási bíróságon. 2005. április 15.
Puskás Bálint szenátor bejelentette: az RMDSZ háromszéki törvényhozói népszavazási törvényt módosító tervezetet nyújtottak be a parlamentben annak érdekében, hogy váljon lehetővé a Székelyföld autonómiájáról szóló referendum kiírása. 2005. április 21.
A kormány úgy döntött, a kisebbségi törvény tervezetéről kéri a Velencei Bizottság és az EBESZ kisebbségi főbiztosának véleményét. 2005. április 23.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács közös nyilatkozatban bírálja a kisebbségi törvényt, mely „a magyar autonómia kijátszására és letörésére szolgál”. 2005. május 19.
Többszöri halasztást követően a kormány elfogadta az RMDSZ kisebbségitörvény-javaslatát. 2005. június 2.
A kisebbségi törvény tervezete eljutott a szenátus emberjogi, illetve közigazgatási bizottságának asztalára. 2005. június 3.
A kisebbségi törvénytervezet támogatását kérte az Európai Néppárttól Markó Béla. 2005. június 8.
Az RMDSZ frakciói úgy döntöttek, nem támogatják a Székely Nemzeti Tanács parlament elé terjesztett autonómiastatútumát. 2005. június 9.
Negatívan véleményezte a szenátus kulturális bizottsága a kisebbségi törvénytervezetet. 2005. június 30.
A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetét másodszor is a parlament elé terjesztik; ezúttal a beterjesztők: Sógor Csaba szenátor és Becsek Garda Dezső képviselő. A tervezet a 2004. március 1-jén benyújtott változathoz képest módosításokat tartalmaz, többek között a parlament törvényhozási bizottságának észrevételei alapján. A tervezetet a képviselőház 2005. október 12-én elutasította. 2005. július 7.
A szenátus közigazgatási és területrendezési bizottsága kedvezően véleményezte a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet. 2005. október 8.
A Székely Nemzeti Tanács összegzése szerint a tanács felkérésére 11 helyi önkormányzat határozott a helyi népszavazás megszervezéséről Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozásának tárgyában. A közigazgatási bíróságokon megsemmisítették a tanácsi határozatokat. 2005. október 12.
A képviselőház 188–16 arányban elutasítja a Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiájára vonatkozó, másodszor is a parlament elé terjesztett törvénytervezetét. 2005. október 14.
A Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútuma felvállalhatatlan – jelentette ki sajtótájékoztatón Márton Árpád parlamenti képviselő. Arra a kérdésre válaszolva, hogy ha az RMDSZ felvállalhatatlannak tartja az SZNT tervezetét, akkor miért nem nyújtotta eddig be saját javaslatát, Márton Árpád azt válaszolta: az RMDSZ nem tartja jónak a mostani időpontot. 2005. október 21.
A Velencei Bizottság soros ülésén úgy értékelte a kisebbségi törvénytervezetet, hogy az lehetőséget teremt majd Romániában a kisebbségi jogok megerősítésére és kiszélesítésére. Ugyanakkor a jelentés bírálta a tervezet kisebbségi szervezetek bejegyzésére és választási részvételére vonatkozó, korlátozó előírásait. 2005. október 24.
A szenátus elutasította a kisebbségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot. 2005. október 26.
A képviselőház házbizottságában leszavazták a kormánykoalíció azon kérését, hogy az alsóház sürgősségi eljárással tárgyalja meg a kisebbségi törvényjavaslatot. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) közleményben kérte az RMDSZ csúcsvezetőinek lemondását, a kisebbségi törvénytervezet visszavonását és egy másik, az autonómiáról szóló tervezet előkészítését. 2005. november 2.
A székelyföldi román civil szervezetek memorandumot tettek közzé, amelyben az európai követelményekkel ellentétesnek nevezik a kisebbségi törvényt. 2005. november 30.
Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök kolozsvári sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a kisebbségi törvénytervezet „nem tartalmaz túlzásokat”. Mint mondta, nem hiszi, hogy félni kellene a kulturális autonómiától vagy a kisebbségeknek biztosított jogoktól. 2005. december 4.
Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke kijelentette: pártja jelenlegi formájában nem támogatja a kisebbségi törvényt. 2005. december 7.
A képviselőház szakbizottságaiban megkezdődött a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitája. 2005. december 12.
Eugen Nicolăescu, az NLP–DP (D. A.) pártszövetség szóvivője bejelentette, hogy a két párt vezetői megállapodtak, kiiktatják a kisebbségi törvényből a kulturális autonómia-tanácsokra vonatkozó cikkelyeket. Az autonómiatanácsok hatáskörét, javaslatuk szerint, a Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) venné át. Markó Béla RMDSZ-elnök szószegőknek nevezte a román kormánypártok azon politikusait, akik nem támogatják, vagy ki akarják üresíteni a kisebbségi törvénytervezetet. 2005. december 13.
Az RMDSZ frakciója megszavazta, hogy Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő vonja vissza módosító indítványait. Toró a szavazás után is megerősítette a Szabadságnak, hogy ennek a kérésnek nem fog eleget tenni. 2005. december 15.Az EP megszavazta a Romániáról szóló jelentést. A Pierre Moscovici francia EP-képviselő által készített dokumentumban az áll, hogy az EP „elégedetlenségét fejezi ki a kisebbségi törvény folyamatos késése miatt”. 2006. január 12.
A Ziua című lap révén ismertté vált Valeriu Tabără kisebbségi törvénytervezete. 2006. március 21.
A képviselőház jogi, emberjogi és tanügyi szakbizottsága folytatta a kisebbségi törvénytervezet vitáját; a vita a harmadik cikkelyig jutott. 2006. április 20.
Tabajdi Csaba (MSZP) és Szent-Iványi István (SZDSZ) EP-képviselő közös levélben hívta fel Olli Rehn figyelmét, hogy Románia többszöri ígérete ellenére a mai napig nem fogadta el a kisebbségekről szóló törvényt. 2006. május 17.
A kisebbségek jogállásáról és a pártfinanszírozásról szóló törvények elfogadását szorgalmazta Bukarestben José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke és Olli Rehn bővítési biztos. 2006. június 7.
Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke kijelentette: fontosnak tartja, hogy a román parlament elfogadja a kisebbségi törvényt, és hogy a romániai pártok támogassák ezt az ügyet. 2006. július 5.
A képviselőház plénuma elutasította az RMDSZ javaslatát, hogy tűzzék napirendre a kisebbségi törvénytervezetet. 2006. augusztus 2.
Antal Árpád Kovászna megyei RMDSZ-képviselő a Háromszék című lapnak nyilatkozva kifejtette, jobb lett volna, ha egy évvel korábban az RMDSZ azt kéri a kormánytól, vállaljon felelősséget a jogszabályért. Akkor frakció-kollégái nem támogatták ötletét. Meglátása szerint azért is kedvezőbb lett volna a másik utat választani, mert elutasítás vagy siker esetén az RMDSZ más fontos célkitűzésekre – például az önálló magyar egyetem létrehozására – összpontosíthatott volna. 2006. augusztus 31.
Frunda György Maros megyei szenátor kifejtette, nem hiszi, hogy a parlament a kormány által benyújtott formában elfogadja a kisebbségi törvénytervezetet. Emiatt viszont a magyar érdekvédelmi szervezetnek nem kell kilépnie a kormányból. 2006. november 3.
Az erdélyi magyar egyházak vezetői közös nyilatkozatban álltak ki az erdélyi magyar közösség önkormányzati jogai mellett, kinyilvánítva, hogy támogatják az autonómia kialakítására irányuló jogos igényét, beleértve „Székelyföld területi önrendelkezésének ügyét” is. 2006. november 23.
Az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, a román csatlakozás helyzetéről készült állásfoglalásában a kisebbségi törvény mielőbbi elfogadását szorgalmazta. 2006. december 10.
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) fel kívánja gyorsítani a kisebbségi törvény parlamenti elfogadását. Markó Béla RMDSZ-elnök szkeptikusan fogadta ezt, kijelentvén: „Cinikusan úgy is lehetne fogalmazni, hogy miután kisebbségbe került a kormány a parlamentben, az RMDSZ partnerei megkönnyebbülten eldöntötték, hogy támogatják a kisebbségi törvényt.” 2006. december–2007. március
Az SZNT  kezdeményezésére Székelyföld számos településén nemhivatalos népszavazást szerveztek Székelyföld autonómiájáról. A nemhivatalos népszavazást annak nyomán szervezték meg, hogy a helyi népszavazási határozatokat a hatóságok (prefektúrák) jogi úton érvénytelenítették. 2008. február 21.
Klaus Johannis, Nagyszeben polgármestere, a Német Demokrata Fórum elnöke kijelentette, hogy az erdélyi szászok nem kérnek autonómiát. 2009. június–2010. január
A 2009 áprilisában megalakult Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében 2009 júniusában létrejött az EMEF autonómia-munkacsoportja (két társelnöke Márton Árpád képviselő és Bakk Miklós politológus). A munkacsoport 2009 júniusa és 2010 januárja között háromszor ülésezett, azonban határozatai nem valósultak meg. 2009. július 18.
Traian Băsescu román államfő megismételte a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor közönsége, Tőkés László és Orbán Viktor előtt korábbi, számtalanszor már hangoztatott álláspontját, miszerint az autonómia minden közösséget egyformán megillet Romániában, és ugyanolyan mértékű önrendelkezés képzelhető el Székelyudvarhelyen, mint például Caracalban vagy Tulceában. 2012. szeptember 25.
A román szenátus elutasította a székelyföldi területi autonómiáról szóló törvénytervezetet, amelyet még 2005-ben terjesztett a törvényhozás elé Sógor Csaba és Garda Dezső. Az SZNT által megfogalmazott, Székelyföld autonómia-statútuma című tervezetet 2005. október 12-én a román képviselőházban 188–16 arányban leszavazták. A szenátusban érdemi vitát nem tartottak, 54 szenátor a jogszabály ellen szavazott, öten mellette, ketten tartózkodtak. Az RMDSZ-esek közül jelen volt, és igennel szavazott Albert Álmos, Cseke Attila, Fekete Szabó András, Günthner Tibor, de egyikük sem szólalt fel a tervezet mellett, ugyanakkor igennel szavazott Marcu Gheorghe SZDP-s honatya is. Hiányzott: Markó Béla, Frunda György, Verestóy Attila.
(Bakk Miklós politológus összeállítása alapján)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tőkés László szerint a külhoni magyaroknak 2014-ben élniük kell a választás lehetőségével
A külhoni magyaroknak 2014-ben élniük kell a választás lehetőségével, ha több évtized után a magyar haza lehetőséget biztosít számukra a nemzeti kérdések ügyében a döntésre - jelentette ki Tőkés László pénteken a szlovéniai, muravidéki Gyertyánoson (Gaberje).
"Mozgósítanunk kell az újrahonosított polgártársainkat" - mondta a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöke, európai parlamenti képviselő a KMAT és a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának Autonómia Albizottsága által tartott együttes ülését követő sajtótájékoztatón. Megállapította, kiemelt kérdés a magyarországi választásokon való részvétel.
Tőkés szerint a külhoni magyarok szeretnék, ha a 2010-ben teret nyert nemzeti irányvonal 2014-ben folytatódna, felülemelkedve minden pártpolitikai kérdésen. A nemzetpolitika ugyanis nem szűkíthető le pártpolitikai szintre - fogalmazott a volt püspök. Hozzátette, hogy a mozgósításban aktív szerepet vállal valamennyi kárpát-medencei magyar párt és szervezet.
Tőkés László azt mondta: a KMAT és a magyar parlamenti albizottság ülését a kisebbségek ügyében tett európai polgári kezdeményezések kudarca hívta életre, annak a felismerése, hogy európai szinten gyökeres változásra, előrelépésre van szükség a kisebbségpolitika tekintetében.
"Mi még mindig mostohagyermekei vagyunk az egyesült Európának" - vélekedett a politikus, hangsúlyozva, hogy eközben például a védett növények és állatok gondját a szervezet a szívén viseli. Az Európai Parlament (EP) a cigányság ügyében európai szintű stratégiát készít, ezzel szemben az európai lakosság mintegy 10 százalékát jelentő, 40-50 milliónyi nemzeti kisebbség ügyét "lesepri az asztalról", nem foglalkozik érdemben a kisebbségek ügyének jogi, politikai rendezésével - mondta Tőkés László.
Hangsúlyozta: ebben a kérdésben továbbra is használni akarják az eddigi, korlátozott politikai eszközöket, vagyis szóbeli kérdést nyújtanak be a kisebbségek ügyében az EP-ben, határozattervezetet kezdeményeznének, de újból próbálkoznak egy vagy több európai polgári kezdeményezés benyújtásával is.
Tőkés László arról is beszélt, hogy a határon túli magyarság számára a határok feletti nemzetegyesítés és a nemzeti közösségek önrendelkezése "a két pillére jövőképünknek, nemzeti felemelkedésünknek". A magyar kisebbség védelme érdekében olyan monitoring-rendszer kiépítésére törekszenek, amely hathatósabb védelmet nyújt a magyarellenességgel, az etnikai diszkriminációval, a beolvasztási politikával és a nemzeti térvesztéssel szemben.
Kijelentette: a magyarellenesség újabb hullámai tapasztalhatók például Szlovákiában vagy Romániában, "Délvidéken a magyarverések sebei még mindig sajognak", és újabb temelini per aggasztja a magyar és a nemzetközi közösséget.
A KMAT és a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának Autonómia Albizottsága által tartott együttes ülésről levezető elnökként Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke elmondta: szinte teljes létszámban részt vettek a kárpát-medencei magyar szervezetek és pártok. Csupán az ausztriai magyarok, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt képviselője nem tudott jelen lenni.
Az ülés házigazdája Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke volt, aki a résztvevők között üdvözölte a határon túli szervezetek vezetőin és a magyar parlamenti képviselőkön kívül Szent-Iványi Istvánt, Magyarország ljubljanai nagykövetét is.
A muravidéki találkozót követően Tőkés László a szécsiszentlászlói (Motvarjevci) református templomban istentiszteletet is tartott.
2013. október 18. (MTI)