Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Ivanov, Bogdan
2 tétel
2013. augusztus 28.
Addig zajonghatnak a templomok, amíg hivatalosan is feljelentik őket
Reagált kedden a kolozsvári önkormányzat és az ortodox egyház, miután az elmúlt hetekben több lakos is panasszal fordult a két intézményhez a városban tevékenykedő templomok zajossága miatt. Az egyik templomot azért jelentették fel, mert az utca felöli falára felszerelt hangszórókból vasárnaponként elviselhetetlen hangerővel sugározzák a liturgiát, egy másikat, hogy túl hangosan harangoznak. Mindkét templom lakótelepen helyezkedik el, a tömbházak közvetlen szomszédságában.
Bogdan Ivanov, az ortodox egyház szóvivője a citynewsnak elmondta, az egyház megpróbál minél diszkrétebb helyet foglalni a közterületeken, de ragaszkodnak a hagyományok megőrzéséhez.
„A demokrácia egyik nagy vívmánya volt, hogy a templom jelen lehet a közterületeken, és a liturgiákat, vallásos szertartásokat szabadon megtarthatjuk” – fogalmazott Ivanov, hozzátéve, hogy a harangozásról nem mondanak le, mert ez az már a "szólítás szertartásának" része.
A legtöbb panasz az önkormányzat honlapjára érkezett, ám ez nem elégséges ahhoz, hogy a polgármesteri hivatal hivatalos intézkedést hozzon az ott felvetett témákban – magyarázta a hírportálnak Oana Buzatu, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal szóvivője. Azt tanácsolja, valamennyi lakos írásban megfogalmazott panasszal forduljon a hivatal regisztrációs irodájához, és ott iktassa kérését – a hivatal megvizsgálja az adott helyzetet és a törvény értelmében tud eljárni. –
Maszol.ro,
2017. március 3.
Ref500: Könyvritkaságok az Akadémiai Könyvtárban
Többszázados bibliákat és teológiai tárgyú könyveket tekinthetünk meg március 31-ig az Akadémiai Könyvtár előcsarnokában, hétköznap reggel 8 és délután 4 óra között. A könyvtár legféltettebb kincseit tette közszemlére azon a kiállításon, amelyet a Reformáció 500 éves évfordulója kapcsán tegnap nyitottak meg. Sorin Crisan egyetemi tanár, a könyvtár igazgatója kifejtette: Luther reformációja nemcsak az egyházat reformálta meg, hanem az ember és az egyház közötti kapcsolatot is, és ezáltal újfajta attitűdöt honosított meg. Ioan Aurel Pop, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora elmondta: a reformáció által új vallás született, amely hatással volt a romániai ortodoxiára is.
– Kolozsvárnak kötelessége foglalkozni a reformációval, és megemlékezni róla, hiszen több vallású és több kultúrájú Európában élünk – magyarázta a rektor.
Bogdan Ivanov ortodox egyházi tanácsos hangúlyozta: itt már több évszázada öt keresztény egyház él békében, az ökuménia szellemében.
A kiállított bibliák és vallásos könyvek kapcsán Daniel Avram görögkatolikus lelkész a könyvek fontosságát ecsetelte. – Vajon milyen hatással vannak ma ránk a könyvek? – vetette fel a kérdést. – Biztos vagyok abban, hogy a most kiállított könyvek soha nem tűnnek el, hanem a mi életünket és gondolkodásmódunkat is nagyban befolyásolják – magyarázta a pap.
Kovács Sándor római katolikus főesperes a bibliának a római katolikus egyházban betöltött szerepére összpontosította mondanivalóját. Majd Ferenc pápát idézte, aki Lutherhez hasonlóan úgy vélekedett, hogy Isten nélkül semmit sem tehetünk. – Mindig Isten a kezdeményező, és megelőz bármiféle emberi választ. Több mint negyvenéves papi pályám alatt többször éreztem a keresztényeknek az egységre vonatkozó óhaját. Ezt Márton Áron püspökünk már 1939-ben is megfogalmazta, amikor azt mondta, a krisztusi evangélium az együttműködést, a testvériséget segíti elő – összegzett a főesperes.
Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök a reformáció áldásaként említette a biblia több nyelvre való lefordítását, ami az emberek szellemi fejlődését eredményezte. – A keresztények számára a biblia a kiteljesedés felé vezető út, amely által megismerjük a teremtőt és a világot. A mi feladatunk, hogy megőrizzük ezt a gazdagságot, éljük meg szabadon a hitünket, és legyünk nyitottak a párbeszédre – fogalmazott az unitárius püspök, majd arra hívta fel a jelenlevők figyelmét, hogy jövőre az unitárius egyház ünnepli fennállásának 450. évfordulóját.
Ioan Chirilă egyetemi professzor, a BBTE szenátusának elnöke nemcsak a kiállítást ajánlotta a figyelmünkbe, hanem arról is tájékoztatott, hogy márciusban csütörtökönként vallásos tárgyú előadásokra kerül sor: március 9-én az ortodox, 16-án a római katolikus, 23-án a görögkatolikus, míg 31-én a református teológiai kar oktatói tartanak előadást a reformációval kapcsolatosan. Megkeresésünkre Sorin Crişan könyvtárigazgató elmondta: az eseményre meghívták a református és az evangélikus-lutheránus egyház vezetőit is, de azok elfoglaltságukra és korábban leszögezett eseményeken való részvételük miatt nem lehettek jelen a rendezvényen.
Nagy-Hintós Diana
Szabadság (Kolozsvár)