Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Isvoreanu, Gheorghe
2240 tétel
2002. október 9.
"Okt. 8-án egy évre szóló munkaprogramot rögzítő jegyzőkönyv elfogadásával fejeződött be Bukarestben a magyar-román vegyes bizottság harmadik ülésszaka. A dokumentumot a bizottság két társelnöke, Gheorghe Bivol, a román külügyminisztérium külkereskedelemért felelős helyettes államtitkára, illetve Major István, a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági helyettes államtitkára írta alá. Az ülésen áttekintették a legutóbbi, 1999-ben Budapesten tartott második ülésszak óta eltelt időszakot. A bizottság ezentúl évi rendszerességgel tartja üléseit. A mostani bukaresti ülésen szó volt a gazdasági élet minden területéről. Magyar részről az ülésszakon részt vett több nagyvállalat képviselője is. A Mol kétszeresére kívánja növelni beruházásait Romániában. Komoly tervei vannak a Magyar Villamos Műveknek, a Transelektrónak és a Rábának is. Román részről átadták tíz romániai állami nagyvállalat privatizációs terveit. A magyar-román külkereskedelmi forgalom tavaly megközelítette az egy milliárd dollárt. /Ülésezett a magyar-román gazdasági vegyes bizottság. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./"
2002. október 11.
"Okt. 10-én Gheorghe Funar lenézően nyilatkozott a Fadrusz-napokról. Szerinte eljött az ideje annak, hogy a románok és a magyarok együtt ünnepeljék "a román Corvin Mátyás, Magyarország legnagyobb királya" tiszteletére állított szobor fennállásának, illetve a király halálának évforduljóját. - Eljött a történelmi megbékélés pillanata, végre együtt ünnepelünk - mondta Funar. /K. O.: Történelmi megbékélést javasolt a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"
2002. október 12.
"Okt. 11-én Kolozsváron, a Mátyás-házban megkezdődött a Fadrusz-napok ünnepségsorozat. A rendezvény délelőtt tudományos ülésszakkal indult, majd délután bemutatták Murádin Jenő Fadrusz című könyvét. Ezt a Barabás Miklós Céh kiállításának megnyitója követte, amely után megkoszorúzták Zala György Mátyás szülőházának falán található emléktábláját. Örökségünk, Kolozsvár címmel Veress Ferenc és László Miklós fotókiállításával folytatódott az ünnepség a Kolozsvári Magyar Opera előcsarnokában, amit díszhangverseny követett. A tudományos ülésszakon jelen volt többek között Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök, Vekov Károly, a Kolozs megyei RMDSZ képviselője és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Kötő József EMKE-elnök kétnyelvű bevezető szövegében kifejtette: a város főterén található köztéri szoborcsoport többrétű üzenetet hordoz, amelyek közül a legfontosabb, hogyan lehet egy várost naggyá tenni. Az 1800-as évek folyamán Kolozsvárra bevezették a vizet és a villanyvilágítást, vasutat létesítettek, kiépítették a klinikák hálózatát, majd kialakították Mátyás király terét, középpontjában Fardrusz János alkotásával. A tudományos ülésszakon rangos hazai és magyarországi művészettörténészek egy gazdag életpálya felvázolására vállalkoztak. Az előadók: Nagy Ildikó, Murádin Jenő, Bajkay Éva, Szűcs György, Gheorghe Vida, Sümegi György, Papp Gábor György (aki Kiss-Szemán Zsófia előadását olvasta fel) és Hadik András beszéltek Fadrusz Jánosról. Műve a háttérül szolgáló templommal együtt alkot szerves egységet. Felmerült a javaslat: a világörökség részévé kell nyilvánítani Kolozsvár belvárosát. A folyamat kezdeményezéseként a résztvevők közül bárki aláírhatta az ebből a célból kibocsátott íveket. Dávid Gyula bemutatta Murádin Jenő Fadrusz - Két szobor száz éve című kötetét, majd Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke ismertette a tárlatot, amely jellegzetesen erdélyi magyar képzőművészeti értékeket mutat be. Megkoszorúzták Zala Györgynek a Mátyás-ház falán található emléktábláját. A megemlékezés koszorúit a következők helyezték el: Kiss Elemér a magyar elnöki hivatalt felügyelő miniszter és Szabó Vilmos államtitkár (a magyar kormány nevében), Bálint-Pataki József (elnök, Határon Túli Magyarok Hivatala), Ijgyártó István bukaresti magyar nagykövet és Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Markó Béla (szövetségi elnök, RMDSZ), Szép Gyula (alelnök, RMDSZ), Szepessy László (igazgató, RMDSZ), Kötő József (elnök, EMKE), Dáné Tibor Kálmán (főtitkár, EMKE), László Bakk Anikó és Orendi István (Amarillys Társaság), Vekov Károly és Bitay Csaba (RMDSZ Reform Tömörülés), Kónya-Hamar Sándor (elnök, Kolozs megyei RMDSZ), Mátis Jenő (elnök, Megyei Küldöttek Tanácsa), Boros János alpolgármester és Molnos Lajos városi tanácsos. Az ünnepségsorozat este a magyar színházban tárlatnyitással és gálaműsorral folyatódott. / Sándor Boglárka Ágnes, Ö. I. B.: Kolozsvár jelképe: Fadrusz Mátyás-szobra. Mátyás királyunk a szívekben él. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./"
2002. október 14.
"Okt. 12-én Kolozsváron, a száz évvel ezelőtt felállított Mátyás király-szoborcsoport előtt rendezett emlékezésen több ezer kolozsvári lakos vett részt. Gheorghe Funar polgármester ezúttal is igyekezett megzavarni a "magyarok ünnepségét", akkor kezdte meg saját rendezvényét, amikor a Szent Mihály-plébániatemplomban véget ért az ökumenikus istentisztelet. A rendezvényt a magyar Kulturális Minisztérium támogatta. A polgármester által kirendelt mintegy kétszáz főnyi csoport az ünnepség folyamán kitartóan román nemzeti lobogókat lengetett, de rendzavarás nélkül végighallgatta a magyar nyelvű beszédeket. A Fadrusz-Napok rendezvénysorozat alkalmával a Kolozsvári Magyar Opera díszhangversenyt adott okt. 11-én, majd ünnepi beszédek hangzottak el. Vasile Soporan prefektus kitért a Fadrusz János által készített remekmű példamutató szimbólumára, amely beívódik egy közösség öntudatába. Serban Gratian, Kolozs megyei tanácselnök miután beszédében értékelte Fadrusz János és alkotását, így fogalmazott: "a harmadik gondolatom a jelen ünnepségekkel kapcsolatban az ország multikulturális jellegére utal. Corvin Mátyást ugyanis, a román Iancu de Hunedoara fiát, Magyarország királyává választása után az erdélyi szászok is becsülték, hiszen elismerte politikai-társadalmi-adminisztratív szervezkedésüket, ugyanakkor pedig szoros kapcsolatot tartott fenn a moldvaiakkal is, Stefan cel Mare-n keresztül". Boros János hangsúlyozta, hogy "Fadrusz János monumentális alkotása Kolozsvár jelképévé vált. Gyermekeknek játszó-, fiataloknak találka-, időseknek pihenőhely. A városba látogatók első útja ide vezet. Így köt össze immár száz éve korokat és generációkat, hazavárja az elszármazottakat, fogadja a látogatókat." Ezután került sor a Fadrusz család leszármazottja, Bornai Tibor által kezdeményezett Fadrusz-emlékérmek kiosztására, amelyet azok a személyiségek vehettek át, akik hozzájárultak az erdélyi magyar kultúrkincs gyarapításához és gazdagításához, és a Fadrusz-életmű ápolásában kimagasló szerepet játszottak. Az emlékérmeket Kiss Elemér, Magyarország kancellária-minisztere, Szabó Vilmos államtitkár, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke, Bornai Tibor, valamint Simon Sándor kabinettfőnök nyújtotta át a következő személyiségeknek: Kötő József (EMKE-elnök), Egyed Ákos (EME-elnök), Markó Béla (RMDSZ-elnök), Balogh Ferenc (a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság elnöke), Jakobovits Miklós (a Barabás Miklós Céh elnöke), Jakubinyi György (római katolikus érsek), Tempfli József (római katolikus megyéspüspök), Tőkés László (református püspök), Pap Géza (református püspök), Szabó Árpád (unitárius püspök), Mózes Árpád (magyar evangélikus püspök), Czirják Árpád (római katolikus érseki-helynök), Csiha Kálmán (nyugalmazott református püspök), Kónya-Hamar Sándor (megyei RMDSZ-elnök), Boros János (alpolgármester), Murádin Jenő (művészettörténész), Németh Júlia (újságíró, művészettörténész), Kovács András (művészettörténész, egyetemi tanár), Gergely István (szobrászművész), László Bakk Anikó (tanárnő), Bornai Tibor (budapesti zeneszerző), Vasile Soporan (prefektus), Pop Virgil (építész, egyetemi tanár), Serban Gratian (megyei tanácselnök), Doina Cornea (egyetemi tanár), Ioan Sbarciu (rektor, a kolozsvári Képzőművész Szövetség elnöke). Okt. 12-én a főtéri Szent-Mihály templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, a bevezetőben Czirják Árpád érseki-helynök köszöntötte a kül- és belföldi állami és civil szervezetek képviselőit, az egybegyűlt ünneplő közönséget. Az ökumenikus istentiszteleten ezután igét hirdetett: Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Mózes Árpád, magyar evangélikus püspök, Szabó Árpád, unitárius püspök, valamint Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyház püspöke, majd a görög katolikus és az ortodox egyház egy-egy képviselője tolmácsolták egyházfőik üzenetét. A himnusz eléneklése után az ünneplő gyülekezet a Mátyás szoborhoz vonult. Az ünneplőket elsőként Ioan Hidegcuti, a román művelődési és vallásügyi minisztérium főtitkára köszöntötte, a román kormány üzenetét tolmácsolva. Kiss Elemér, a magyar Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszter hangsúlyozva, hogy Mátyás király szobra száz éve áll ellent az időnek, hirdetvén a magyar kultúra dicsőségét, emlékeztetvén a magyar és az egyetemes történelem egyik fényes korszakára. A magyar miniszter rámutatott: a magyar közösségek, mindig számíthatnak a magyar kormány hatékony támogatására. A támogatás mértékét bizonyos területeken növelik is. - Mi is tulajdonképpen a Mátyás-szobor? Remekmű? Igen! Tisztességadás egy nagy királynak? Igen! Kolozsvár szimbóluma? Igen! Erdély nemhivatalos címere? Igen! - ezekkel a szavakkal kezdte ünnepi beszédét Markó Béla, az RMDSZ elnöke, majd feltette a kérdést: - Ki fél hát Mátyás királytól? Az, aki fél az igazságtól. A hitvány kolozsvári bíró, aki hajdanában deresre húzatta az álruhás királyt, és azóta is fél tőle, reszket mint a nyárfalevél, rémálmai vannak, rögeszméjévé lett az igazságos király. Éjszaka is, ha álmából felriad, azon töri a fejét ez a hitvány kolozsvári bíró, hogy miképpen tudná legyőzni a Mátyás-szobrot. Csakhogy Erdély dobogó szívét, ezt a nagyszerű ércszobrot nem lehet eltüntetni. Aki a Mátyás-szobrot sérti, minket sért. Erdély szellemét sérti, a tolerancia eszméjét, magyarok, románok, németek együttélésének eszméjét. Lehet, hogy van, akinek nem tetszik Mátyás király, bár nem értjük, miért, hiszen ő inkább összekötő kapocs, és nem szétválasztó kard miközöttünk. De akár tetszik, akár nem, egymás értékeit meg kell becsülni. Nekünk sem minden tetszik abból, amit a románok szeretnek, de tiszteljük az értékeiket, és tőlük is elvárjuk ugyanezt a tiszteletet. Az együttélésnek az alapja ez a kölcsönös tisztelet lehet - mutatott rá a szövetségi elnök. Ünnepi beszédében Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: Fadrusz János azt érezte és valósította meg kitűnő művészi érzékkel, amiben Hollós Mátyás hite is gyökerezett. Azt, hogy a történelem béklyóitól való szabadulás és megújulás lehetőségenek felismerése méltóságot és önbizalmat kölcsönöz mindenkor egy népnek. Kónya-Hamar Sándor leszögezte, hogy a szobor a kulturális világörökség tartozéka. Kolozsváron Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út - mondotta Kónya-Hamar Sándor. Az ünnepi beszédeket követően megkoszorúzták Mátyás király szobrát. Koszorút helyeztek el a román és a magyar kormány, a magyar történelmi egyházak, az RMDSZ és a romániai magyar civil társadalom képviselői. Funar, a "kolozsvári bíró" megjelent a Főtéren. A polgármesternek csupán tucatnyi híve jött el a meghirdetett rendezvényre, jelen volt Damian Brudasca nagy-romániás parlamenti képviselő, illetve Petre Calian, az NRP Kolozs megyei szervezetének elnöke. Funar kínos helyzetbe került: ugyanis az általa helyszínre hívott ortodox pap nem jelent meg. A sajtó munkatársainak Funar elmondta: azért jött ide, hogy együtt ünnepeljen a magyarokkal, de a szélsőséges kisebbségiek meghiúsították a szándékát. Az ortodox mise 10 óra 22 perckor kezdődött, amikor a nagy-romániás szervezők tudták, hogy a Szent Mihály-templomban tartott ökumenikus istentisztelet a vége fele közeledik. A polgármester és hívei a szobor közelébe nyomultak, majd a magyar megemlékező ünnepséget megelőzően a polgármesterhű közintézmények koszorút helyeztek el a szobor elé. A térre érkező Tőkés László püspök, Czirják Árpád érseki helynök alig néhány lépésre mentek el a dermedten bámuló városvezető előtt. A rendezvény alatt a polgármester utasítással látta el híveit. Például a magyar himnusz közben odaszólt: - Lebegtessétek a zászlókat! Gyertek, most! - mondta fennhangon. A szélsőséges román bekiabáltak ugyan, és megpróbálták áttörni a biztonsági kordont, összességében azonban nem tanúsítottak agresszív magatartást. Az ünnepséget követően Funar nyilatkozott: nem szándékszik megbüntetni Boros János alpolgármestert azért, mert az RMDSZ-szel ünnepelt. A polgármester tekergőknek nevezte azokat, akik félbeszakították az ortodox misét, és elmebetegeknek azokat, akik a magyar címert tartalmazó zászlót lengették. Az ünnepséget követően Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet nyilatkozott: szép ünnepségen vett részt. - Nem éreztem feszültséget. Azokban volt feszültség, akik azt akarták, hogy feszültség legyen. - Kölcsönösen kellene tisztelnünk egymást, a másik ünnepségét még akkor is, ha valamely kérdésben a történészek nem értenek egyet. Az együttélés receptje a hagyományok, értékek kölcsönös tisztelete - nyilatkozta Markó a román sajtónak. /Köllő Katalin, Papp Annamária, Kiss Olivér: Mátyás, Erdély örökkévaló szíve. Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./"
2002. október 16.
"Vekov Károly RMDSZ-képviselő okt. 15-én napirend előtti felszólalásban számolt be a képviselőházban az okt. 12-én Kolozsváron történtekről. Vekov arra figyelmeztette képviselőtársait, hogy Gheorghe Funar polgármester a jóérzést, a protokollumot, a román és a magyar kormány képviselőit, figyelmen kívül hagyva rászervezte az RMDSZ ünnepségére a sajátját, amelynek célja az ünnepség megakadályozása és egy közösség érzéseinek megsértése volt. A képviselő feltette a kérdést: szükség van-e interetnikus feszültségkeltésre? Vajon ki vállal felelősséget azért, ami történt, vagy történhetett volna? /Parlamentben a Fadrusz-ügy. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./"
2002. október 16.
"Minden nagyobb városban foglalkoznak Gheorghe Funar polgármester peres ügyeivel Néhány nap alatt négy olyan peres ügyben döntött a prefektus javára több bíróság, melyeket a polgármester feljelentése nyomán indítottak. Sorban veszíti el a Kolozs megye prefektusa ellen indított pereit Funar polgármester. Funar szélhámosnak nevezte Vasile Soporant és Dan Cantát, és azt állította, csalással jutottak tisztségükhöz. A Kolozs megyei RMDSZ feljelentése nyomán a kolozsvári rendőrség is vizsgálatot indított: a polgármestert azzal vádolják, hogy nem hajlandó betartani a közigazgatási törvény előírásait. A legtöbb eljárás már évek óta eredménytelenül folyik, a néhány ítéletet - akár kedvező, akár nem - a polgármester megfellebbezi, vagy pedig a per áthelyezését kéri. /Lázár Lehel: Funar milliárdokat követel. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./"
2002. október 18.
"A központi lapok terjedelmes cikkben számoltak be Markó Béla okt. 15-i felszólalásáról, amely a Társadalmi Párbeszédért és a Nyílt Társadalomért szervezésében tartott megbeszélésen hangzott el. A szövetségi elnök úgy vélte, a nemzeti állam megjelölés eltörléséhez, az állami magyar egyetem létrehozásához és Gheorghe Funar kolozsvári polgármester eltávolításához az RMDSZ-nek szüksége van a demokratikus ellenzékre. Traian Basescu és Theodor Stolojan pártelnök kategorikusan visszautasította az RMDSZ együttműködési ajánlatát. Stolojan liberális pártelnök sérelmezte, hogy az RMDSZ minden sürgősségi kormányrendeletre és kormánypárti törvénykezdeményezésre vaktában rábólint. Traian Basescu, a DP elnöke szerint Markó nyilatkozatával csupán az SZDP-t akarja zsarolni. /(borbély): Közeledne az ellenzékhez az RMDSZ. Stolojan és Basescu nem óhajt tárgyalni a szövetséggel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"
2002. október 24.
""Még sosem mondtam ki, de most megteszem: az egyetlen megoldás, hogy Gheorghe Funar ne legyen többé ennek a városnak a polgármestere" - jelentette ki okt. 23-án Vasile Soporan prefektus a Kolozs Megyei Társadalmi Párbeszéd Bizottság rendkívüli ülésén. A prefektúra és a megye gazdasági-társadalmi életét irányító legfontosabb intézmények, illetve a szakszervezetek között periodikusan megtartandó találkozó egyik meghívottja Kolozsvár polgármestere volt, aki maga helyett azonban csak egyik beosztottját küldte el. A Társadalmi Párbeszéd Bizottság közleményben ad hangot véleményének a városban levő lehetetlen állapottal kapcsolatban. /Ördög I. Béla: Le kell váltani a kolozsvári polgármestert! Ülésezett a Társadalmi Párbeszéd Bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"
2002. október 24.
"Okt. 22-én a kormányzó párt és az RMDSZ képviselői, Adrian Nastase és Markó Béla elnökök jelenlétében, áttekintették az esztendő elején megkötött egyezményben foglaltak életbe ültetésének stádiumát. Borbély László RMDSZ ügyvezető elnök leszögezte, senki sem kérdőjelezte meg a megyei protokollumok hasznát, még Kolozsvár sem, pedig ott máig sem sikerült megkötni azt. Ioan Rus belügyminiszter, az SZDP Kolozs megyei szervezete elnöke elismerte, hogy főleg Kolozsváron vannak problémák, és fontosnak tartotta, hogy a két helyi szervezetnek közösen kell fellépnie Gheorghe Funar ellen olyan értelemben is, hogy 2004-ben már új polgármestere lessen Kolozsvárnak. Az RMDSZ mérleget készített a protokollum teljesítéséről, kiderül, hogy akad még bőven tennivaló. Gondok vannak a tanügy területén, a kétnyelvű feliratozás nagyjából mindenütt megtörtént, bár vannak megyék, ahol még lefestik ezeket. Sok szó esett a költségvetésről. Nastase miniszterelnök megígérte, utasítja a pénzügyminisztert, hogy egy találkozó keretében alakítson ki közös álláspontot az RMDSZ képviselőivel. Meg fogják sürgetni a tulajdon visszaadását, ugyanis éppen Kovászna és Maros megye kullog a birtoklevelek kiadását illetően a lista végén. Az anyanyelvű főiskolai oktatás rendezése a protokollum egyik fontos pontja. Ebben most sem jutottak előbbre.- Borbély szerint Kónya-Hamar Sándor időnként elfelejti azt, hogy az RMDSZ megyei elnöke, és egy kisebb csoportosulás nevében próbál megjelenni, elképzeléseinek érvényt szerezni. A Kolozsvári Nyilatkozat az egész RMDSZ nyilatkozata volt, nem csupán egy megyei szervezeté. Borbély szerint az SZKT-tagoknak Kónya-Hamar Sándorral az élén ott kell lenniök Marosvásárhelyen. Ez alapszabályi kötelezettségük! /Gyarmath János: Hasznos, tárgyszerű beszélgetés volt. A kolozsvári nyilatkozatot nem lehet kisajátítani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./ "
2002. október 31.
"Kurt William Treptow nevétől hangos immár több mint egy hónapja a román sajtó. Treptow a szept. 11-i botrányos lebukásáig Romániában nagy tekintélynek örvendett. Komoly támogatást kapott a mindenkori román hivatalos hatalomtól a kommunista időkig visszamenőleg. Ez megnyilvánult mind anyagiakban, mind a hivatalos iratokhoz való hozzáférési lehetőségben. A dupla állampolgárságú (amerikai és román) történész igazgatója volt a Román Kultúra Alapítványnak, elnöke a Román Tanulmány és Kultúráért Alapítványnak és több mint 30 kötetnek a szerzője, társszerzője, vagy a szerkesztője. Egyes jelenlegi hatalomhoz fűződő kapcsolatai is valószínűleg a diktatúra időszakába nyúlnak vissza. Ioan Talpes, Ion Iliescu jelenlegi nemzetvédelmi tanácsosa egyike volt azoknak, akik megkísérelték az amerikai történészt védelmükbe venni, ártatlanként kezelve a pedofilia és illegális pornográfia vádjával letartóztatott Treptowot. A sajtó nyomására Iliescunak, az államelnöknek kellett figyelmeztetnie Ioan Talpest kijelentéseinek felelőtlenségére. A jelenlegi elnöki tanácsos a diktátor idején a Katonai Kiadó igazgatója volt. Mihail E. Ionescu tábornok, aki most a Nemzetvédelmi Minisztériumhoz tartozó Euro-Atlanti Integrációs Igazgatóság vezetője és a Hadtörténeti és Védelmi Politikai Tanulmányok Intézetének az igazgatója Treptow a tábornokkal közösen írt 1999-ben egy könyvet, Románia és az euro-atlanti integráció címmel. 1996-ban az amerikai kongresszus vezetősége lefújt egy konferenciát, amelyet eredetileg Treptownak kellett volna megtartania. Az ok: a zsidó szervezetek tiltakoztak a Románia történelme (O istorie a Romaniei) című könyvének antiszemitizmusa ellen. A letartóztatás után egy volt társszerző, Gheorghe Buzatu nagy-romániapárti szenátor azt állította, hogy Treptow a CIA-be és a román hírszerzésbe is beférkőzött. Treptow Buzatu szenátorral a Corneliu Codreanu pere című könyvet írták együtt, amelyben a vasgárdista vezér tisztára mosásával próbálkoztak. A letartóztatását is megpróbálták titokban tartani, a botrányt eltussolni. Amikor az ügyészek szerint nem hagyhatta el Jászvásárt, akkor többen is látták Bukarestben. A Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) ingyen a használatára bocsátott egy ingatlant, ahol a történész alapítványának a székháza működött. Majd később, az általa működtetett szexipar központja is feltehetőleg itt volt. /(h): Botránysorozat Treptow amerikai történész körül. Orgiák a román hírszerzés ingatlanában? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./ Elkezdődött a Treptow és egyik barátnője, Tatiana Popovici pornósztár ellen indított per. Treptow amerikai történészt kiskorúval fenntartott szexuális kapcsolattal, szexuális perverzitással és szexuális korrupcióval vádolják. A Mediafax szerint az első tárgyalást nov. 11-én, zárt ajtók mögött tartják. Treptow az 1990-es évek elején a Babes-Bolyai Tudományegyetem Történelem Karán is oktatott. Csucsuja István, a kar dékán-helyettese emlékezete szerint Treptow 1991-1992-ben került Kolozsvárra. Csucsuja szerint a román hatóságoknak szükségük volt egy amerikai történészre, aki a legfontosabb világnyelven közvetítette a világ felé a román fél változatát. Más az, ha egy román történész megfogalmaz egy tételt, egy magyar kollégája megcáfolja azt, de teljesen más kategóriába tartozik, amikor egy amerikai történész ír le valamit. Treptow angol nyelvű kiadványait az egész világon terjesztették, tette hozzá Csucsuja. Kolozsváron Treptow a diákságnak a Vasgárdát magasztaló előadásokat tartott, a szélsőjobb alakjairól íratott dolgozatokat a hallgatókkal, a fasiszta mozgalmak prioritásáról értekezett. Treptow hozzájárult a szélsőjobb elveket valló kolozsvári Zamolxis Kulturális Egyesület megerősödéséhez. /Kiss Olivér: Tovább gyűrűzik a Treptow-ügy. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"
2002. november 5.
"A román közvélemény számára a szélsőséges politika fogalma jelentős részben az országban élő magyar nemzeti kisebbséghez és Magyarországhoz kapcsolódik - derült ki egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatásból. Októberben Romániában országos felmérést végeztek arról, hogy miként vélekednek a románok a szélsőséges politikáról és a társadalmi diszkriminációról. A megkérdezettek szerint a világon leginkább szélsőséges politikát folytató államok közül Irakot követően (17,1 százalék) Magyarország áll a második helyen (11,7 százalék), az arab államok összességét (11 százalék) megelőzve. A románok a szélsőséges romániai pártok közé kizárólag a Nagy-Románia Pártot (PRM) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget sorolják. A románok közel 30 százaléka egyetért azzal, hogy a szélsőséges pártokat be kellene tiltani. A betiltással egyetértők 52,1 százaléka szerint a Nagy-Románia Pártnak, 37,5 százaléka szerint pedig az RMDSZ-nek kellene eltűnnie a politikai színtérről. A válaszolók a romániai politikusok közül Corneliu Vadim Tudor szenátort és Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert, a PRM elnökét, illetve főtitkárát, valamint Tőkés László püspököt és Markó Bélát, az RMDSZ tiszteletbeli, illetve szövetségi elnökét tartják szélsőségesnek a románok. A romániai magyarokat a megkérdezett románok döntő többsége "elfogadhatónak" tartja, de a megkérdezettek 44 százaléka úgy vélekedik, hogy a magyarok "nem lojálisak" a román állammal szemben. /A magyarságot a legszélsőségesebbek közé sorolják! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./"
2002. november 9.
"Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter okt. 8-án Kolozsvárra érkezett, az Unifest diákfesztiválra jött. Miután Kolozs megye prefektusával, Vasile Soporannal találkozott, a tanfelügyelőség felé vette útját. Az RMDSZ - az előzetes politikai egyeztetések eredményeképpen - Kolozsváron várták, hogy sor kerüljön arra a találkozóra, amelyben Ecaterina Andronescu, Pap Géza püspök és a Kolozsvári Református Gimnázium vezetői annak megoldását keresik, hogy a református egyházat megillető ingatlan, amelyben a Gheorghe Sincai román tannyelvű középiskola működik, visszakerüljön jogos tulajdonosához. Lapzártáig nem derült ki, hogy a felek találkoztak-e vagy sem. /Gállfy Attila: Püspök és miniszter tárgyalt a Református Kollégium épületéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./"
2002. november 20.
"Egyre többen bíznak a nemzetiségek közötti kapcsolatok javulásában - mutatja ki egy felmérés, amely a Nyílt Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült. Az erdélyi lakosság 58,5 százaléka úgy véli, az etnikumközi viszonyok nem változtak semmit az előző évben, 31,5 szerint javulás mutatkozott, 10 viszont úgy véli, rosszabbra fordult a helyzet. A javulásra szavazók körülbelül 3 százalékkal vannak többen, mint az előző évben. A lakosság többsége úgy véli, a románok és magyarok viszonyára leginkább az együttműködés a jellemző. A romániai lakosság 67,5 százaléka szerint javítana az etnikumok közötti kapcsolatokon az, ha a román nemzetiségű gyermekek a nemzeti kisebbségek nyelvét is tanulnák. Többen vannak azok, akik szerint a vegyes házasságok bátorítása, a nemzetek közötti gyűlölködéseket szító televíziós adások és kiadványok betiltása is jobb viszonyok kialakulásához vezetne. A magyar lakosság 85 százaléka ért egyet a kisebbségek nyelvének oktatásával, a vegyes házasságok bátorításával pedig 68,7. A helyi közigazgatási autonómia kiterjesztése Erdély összlakosságának 58,6, a magyarok 93 százalékának körében talált helyeslésre. A románok háromnegyede véli úgy, hogy a Nagy-Románia Párt politikája ront az etnikumközi viszonyokon, szemben az RMDSZ politikáját kifogásoló 46,1 százalékkal. Az erdélyi lakosság körében még többen ellenzik a PRM politikáját. A románok szerint a nemzetiségek egymás mellett éléséért a kormánypárt, Adrian Nastase és Ion Iliescu tesznek legtöbbet. A magyarok opciójában Traian Basescu és Markó Béla egyforma helyezést ért el, őket az RMDSZ előzi meg. Azt a listát, amelyen a helyzeten rontók szerepelnek, Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar vezetik. /Lepedus Péter: Javultak a viszonyok. Felmérés az etnikumközi kapcsolatokról. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./"
2002. november 26.
"Kolozsvárért, jövőnkért címmel civil kezdeményezést indítottak útjára kolozsvári értelmiségiek. A prioritások között van a politikumra való hatásgyakorlás - a helyi román értelmiséggel való összefogással - Gheorghe Funar kolozsvári polgármester leváltásáért. Kötő József, az EMKE elnöke javasolta a város fejlesztésére szánt Kolozsvár Alap létrehozását, a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány pályázataival megszólított helyi magyar vállalkozók bevonásával. /Salamon Márton László: Civil fórum Kolozsvárért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./ November 24-én Kolozsvár Társaság néven új civil szervezet létrehozását kezdeményezte neves magyar értelmiségiek egy csoportja Erdély szellemi fővárosa, Kolozsvár egykori hírnevének visszaállítása érdekében. A kezdeményezés a Kolozsvárért, jövőnkért című találkozón született. A kezdeményezők - Balázs Imre József, Benkő Samu, Egyed Ákos, Farkas Mária, Horváth Andor, Jakab Gábor, Kántor Lajos, László Ferenc, Salat Levente, Tibád Zoltán, Tibori Szabó Zoltán, Vetési László és Visky András - nyilatkozatukban hangsúlyozták: lépésüket a magyarság fogyása miatti aggodalom vezérelte. /(Gózon István): Kolozsvár Társaság alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./ "
2002. november 27.
"Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter kijelentette: korszerűsíteni kell a román hadiipart, mivel hatalmas, ám ósdi fegyverkészlettel rendelkezik az ország. Kolozsvárra látogatott Pascu miniszter, akit útjára Mihail Popescu országos vezérkari főnök, Constantin Gheorghe, a légierők, valamint Eugen Baragau, a szárazföldi erők vezérkari főnöke is elkísért. Mihail Popescu kifejtette: 2007-re a hadsereg hivatásosai számának el kell érnie a 90 ezret, ezenkívül szükség van még 70 ezer műszaki katonai alkalmazottra és 15 ezer civilre is. A védelmi kiadások következő évi költségvetése 1,2 milliárd dollárra emelkedik az idei 1,06 milliárdról. A légierőről Constantin Gheorghe elmondta, az elkövetkező időszakban a IV. Erdélyi Hadtest NATO-kompatibilis légi támaszpontot épít ki Aranyosgyéresen, a Kolozs megyei település ugyanis "stratégiai elhelyezkedését tekintve ideális választásnak tűnik". /Lázár Lehel: Ósdi fegyverek a raktáron. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./"
2002. december 10.
"Egynapos megszakítás után dec. 1-jén folytatta budapesti látogatását a román kormányfő. Adrian Nastase árvízvédelmi konferencián vett részt, majd ellátogatott a román nagykövetségen a román nemzeti ünnep tiszteletére rendezett fogadásra, amelyre Medgyessy Péter is meghívást kapott. A nemzetközi árvízvédelmi konferencián részt vett az Európai Unió képviselői mellett osztrák, cseh, dán, finn, szlovák, német meghívottak is felszólaltak. Nastase nyilatkozatában elmondta: a napokban folytatott kétoldalú tárgyalások új kezdetet jelentenek a két szomszédos ország viszonyában. Az árvízvédelmi konferencián elmondott beszédében a román kormányfő közös, regionális és európai szintű árvízvédelmi stratégia kidolgozásának szükségességét hangoztatta. A román kormányfő részt vett a budapesti román nagykövetségen a nemzeti ünnep alkalmából rendezett fogadáson. Az egyik polgári kör tiltakozó tüntetést tartott amiatt, hogy Medgyessy Péter és Adrian Nastase a Kempinski Szállóban közösen ünnepelt a román nemzeti ünnepen. A szálloda előtt mintegy öt-hatszáz, nemzeti színű zászlókkal érkező tiltakozó gyülekezett. Az MTI szerint mindössze 120 tiltakozó volt, ám a rendőrök kiszorították őket az épület előtti játszótérről, és egy embert kiemeltek a tömegből. /B. L.: Nastase: európai identitást. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2/ Adrian Nastase miniszterelnök dec. 1-jén délelőtt Kolozsváron részt vett a román nemzeti ünnep alkalmából rendezett ünnepségek megnyitásán, majd Budapestre utazott. Nastase kijelentette: az a tény, hogy a román nemzeti ünnep egy részét Magyarországon, de román területen - a budapesti román nagykövetségen - tölti, azzal az üzenettel hasonlítható össze, amelyet a kolozsvári ünnepségen való részvétele jelent. Az elődök emléke előtti tisztelgés mellett Románia jelét adja felelősségének, komolyságának és annak az akaratának, hogy mostani partnereivel, a NATO tagállamaival együttműködésre törekszik. A kormányfő külön hangsúlyozta: az a tény, hogy a magyar miniszterelnök és a magyar ellenzék képviselői jelen lesznek a budapesti román nagykövetség fogadásán, azt jelenti, hogy "túllépnek azon a múlton, amely Románia számára az 1918-ban történt újraegyesülés örömét, de Magyarország számára mást jelenthet". "Szilárd meggyőződésem az, hogy a múlthoz való eltérő kötődésünk mellett közös érdekeink vannak, amelyek a jövőben rendkívüli lehetőséget adnak a közös építkezésre" - fogalmazott Adrian Nastase. /Nastase Budapesten ünnepelt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./ A szálloda előtt a tüntetőket a rendőrök kiszorították a szálloda előtti térről, és három embert kiemeltek a tömegből. Előre nem bejelentett demonstráció zajlott a szálloda előtt. A résztvevők azért tiltakoztak, mert elfogadhatatlannak tartották, hogy magyar kormánypárti politikusok egy olyan ünnepi fogadáson vesznek részt, amelyen arról emlékeznek meg, hogy 1918. dec. 1-jén a gyulafehérvári gyűlésen kikiáltották Erdély, Havasalföld és Moldva egyesülését. A demonstrálók egy "Tégy a magyargyűlölet ellen!" feliratú táblát vittek. Kórusban kiabálták egyebek között, hogy "Vesszen Trianon!", "Vesszen Medgyessy!". A tömegben látható volt többek között Bayer Zsolt újságíró, Siklósi Beatrix televíziós szerkesztő, Grespik László, a fővárosi közigazgatási hivatal korábbi vezetője, illetve Budaházy György, a Magyar Revíziós Mozgalom elnöke, akit az Erzsébet híd július 4-én történt jogszerűtlen lezárása után rendzavarás szabálysértése miatt pénzbüntetésre ítélt a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A téren egybegyűltek előtt Bayer Zsolt azt hangoztatta, hogy ezen a napon fölényes győzelmet aratott a román diplomácia a magyar diplomácia felett és csak a maroknyi demonstráló képviseli Magyarország becsületét. A Nemzetközi Erdély Bizottság nevében Eva Maria Barki eljuttatta az MTI-hez a szervezet Adrian Nastase miniszterelnöknek címzett levelét, amelyben úgy fogalmaznak: Adrian Nastaseből hiányzik a kellő szenzibilitás, amikor Budapestre jön dec. 1-jét megünnepelni. A Lelkiismeret 88 csoport nevében Kocsis Imre, a szervezet elnöke juttatott el az MTI-hez közleményt, amelyben tiltakozott amiatt, hogy Medgyessy Péter Budapesten fogadja Adrian Nastasét. A dokumentum szerint a Lelkiismeret 88 csoport egyetért azokkal, akik a Kempinski Szálloda előtt tiltakoznak a "szégyenteljes ünnepség" ellen. /Demonstráció a Kempinski Hotel előtt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 3./ Dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász levelében ez állt: "Ön Budapestre jött december elsejét megünnepelni. Csodálkozunk azon, mennyire hiányzik Önből a kellő szenzibilitás. Nyilvánvalóan a román emlékezetből kitörölték azt a tényt, hogy a gyulafehérvári ígéreteket mind a mai napig nem tartották be. Ez a nap az erdélyi magyarságnak 84 év elnyomást, megaláztatást és az önrendelkezés megtagadását jelenti. Provokációk nem segítik elő a népek egyetértését és a problémák megoldását. Ezért kötelezettségeinek teljesítésére szólítjuk fel az Ön kormányát és az erdélyi magyarságtól 84 éven át megvont önrendelkezés biztosítására." A levelet a közismert bécsi jogászasszony a Nemzetközi Erdélyi Bizottság nevében jegyzi, a felszólítást támogatják a következő szervezetek is: Trianon Társaság, Magyar Revíziós Mozgalom, Hegyvidéki Lokálpatrióta Egylet, Bocskai Szövetség, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Honfoglalás 2000 Egyesület, Magyar Földvédő Mozgalom, Horthy Miklós Társaság, Szent Korona Szövetség, Nemzeti Társas Kör, Százak Tanácsa, Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei Régiója, Összefogás a Fennmaradásért Szövetség, Jobbik Ifjúsági Közösség. /Nyílt levél a román miniszterelnöknek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 10./ Adrian Nastase román miniszterelnök azért sietett vissza Budapestre, hogy a magyar kormányt is bevonja Erdély elvesztésének ünneplésébe. Az egyiknek ünnep, a másiknak gyász. A meghívást Medgyessy Péter elfogadta, amit a kormányszóvivő így magyarázott: a magyar kormány politikája nem a múlt sérelmeire, hanem a jövő lehetőségeire épül. Az állásfoglalás magyarázatként elfogadható lenne, ha pár órával korábban Adrian Nastase nem fejtette volna ki a rácsok mögé zárt aradi Szabadság-szoborról, hogy az Nagy-Magyarországot jelképezi, és azért nem találják ildomosnak visszaállítani a város bármely közterére. Tehát a Nagy-Magyarország szimbólumát nem tudja elviselni a román kormányfő, de a Nagy-Románia december elsejei ünnepét Magyarországon is megüli, ahová meghívja vigadni a vesztes félt is. Annak a pár tiltakozónak volt igaza, aki tüntetett a Kempinski Szálloda előtt e közös ünneplés ellen, szögezte le Bágyi Bencze Jakab. Medgyessy Péter említette-e az erdélyi magyarok véleményét a december elsejei ünnepről? /Bágyi Bencze Jakab: Szimbólum és valóság. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./ Dec. elseje 1989 óta nemzeti ünnep Romániában. 1918-ban ezen a napon a gyulafehérvári román nemzetgyűlés kimondta Erdély csatlakozását Romániához. Adrian Nastase Kolozsváron kínosan ügyelt arra, hogy másképp fogalmazzon: szerinte Erdély újraegyesült Moldvával és Havasalfölddel, nem csatlakozott. 1990-ben, a gyulafehérvári központi ünnepségen Szőcs Géza beszédekor az akkori miniszterelnök, Petre Roman vezényelte a magyar szónokot kifütyülő tömeget, a hazafiak "kifelé a magyarokkal az országból" és "halál reájuk" szlogenekkel emelték a rendezvény fényét. Tavaly az állami ünnepségek egy részét az "ősi román városba", Csíkszeredába tervezték, hatóságilag rendelve ki az állami alkalmazottakat és a diákokat. A székelyeknek sikerült megsérteniük a toleráns román többséget azzal, hogy közleményben kérték: mivel ez nem az ő ünnepük, aki csak teheti, az maradjon otthon. Akinek pedig muszáj részt vennie, az viseljen fekete szalagot. Az esetről hetekig cikkezett felháborodva a román sajtó. A mostani közös ünnep beláthatatlan távlatokat nyit a román-magyar kapcsolatokban. Könnyen lehet, hogy a közeljövőben Gheorghe Funar polgármester nyitja meg a Horthy 1940-es bevonulására emlékező nagyszabású kolozsvári rendezvénysorozatot. Ide jutottunk kétezerkettőre: a huszonhárommillió román munkavállaló helyett a bukaresti miniszterelnök érkezett Budapestre Erdély elcsatolását ünnepelni. Ezt akartuk? /Lukács Csaba: Ünnepeltek... (Magyar Nemzet, dec. 2.). Átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 10./"
2002. december 12.
"Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei önkormányzat alelnökének továbbra sem áll szándékában átadni tisztségét a Parasztpárt jelöltjének. Szántó Árpád tagadja, hogy két és fél évvel ezelőtt előre aláírta volna 2002. júniusi lemondását, annak ellenére, hogy a dokumentum másolatára hivatkoztak. Az RMDSZ ügyvezető elnökség döbbenten hallgatta végig Szántó érveit, számolt be az ülésen elhangzottakról Szilágyi János, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei elnöke. Szántó feltette a kérdést: Ha ez a dokumentum létezik, akkor miért nem hozták nyilvánosságra? Hozzátette, lejáratási kampány folyik ellene. Gheorghe Marinescu, a megyei önkormányzat elnöke egyébként teljes mértékben elégedett beosztottja két és fél éves tevékenységével. Nagy Zsolt elmondta, a Beszterce-Naszód megyei szervezet számára fontos, hogy megtartsa ezt a tisztségét, hiszen így lehetett például méltányosan megoldani a megye több településén a kétnyelvű táblák kérdését. /Ifj. Cseke Péter: Szilágyi szerint Szántó lejáratta az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./"
2002. december 14.
"Magas rangú osztrák állami kitüntetést vett át dec. 13-án Kolozsváron dr. László Ferenc egyetemi tanár, zenetörténész, a Romániai Mozart Társaság alapítója és az évente megrendezett Mozart fesztivál szervezője. A Tudományokért és Művészetekért Érdemkeresztet Christoph Zeileissen, Ausztria bukaresti nagykövete adta át. A tudósoknak és művészeknek járó magas rangú állami kitüntetést először kapta meg román állampolgár. László Ferenc 1959-ben szerzett művészoklevelet a Kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia, fuvola főszakán. Zenetudományi doktorátusát 2001-ben szerezte meg. 1990-1991. között tanszékvezető volt a bukaresti zeneakadémia kamarazene szakán, 2000-től ugyanezt a funkciót tölti be a Kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. Számtalan külföldi előadásán kívül több mint 500 tudományos tanulmánya, esszéje jelent meg különböző nyelveken. /Lázár Lehel: Osztrák elismerés. Kitüntették László Ferenc zenetörténészt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./"
2002. december 16.
"Dec. 15-én politikusok, egyházi főméltóságok, a bánsági nagyváros helyhatósági képviselői, a romániai magyarság jeles közéleti szereplői vettek részt Temesváron a román forradalom kitörésének 13. évfordulója alkalmából rendezett dokumentumfotó-kiállításon. A forradalom áldozatai előtti kegyelet lerovása, a történelmi eseményekre való emlékezés mellett a múlttal történő szembenézésre szólított fel Temesváron Tőkés László. A püspök a temesvári Forradalom Emlékházában Közép-európai változások címmel megnyílt dokumentumfotó-kiállításon mondott ünnepi beszédet. A tárlaton az 1989. augusztus 19-i sopronpusztai Páneurópai Piknikről, a magyar-osztrák határnak az NDK-beli menekültek előtti megnyitásáról, a temesvári véres eseményekről láthatók fényképek. Tőkés László a Páneurópai Piknik és a határzár áttörése egyenes következményének nevezte az 1989-ben végbement változásokat, többek között a berlini fal lerombolását. "Temesváron jelképes áttörés történt, a hallgatás falát döntöttük le, de sajnos tizenhárom évvel a történtek után is emlékeztetnünk kell a múltra, melynek hatásai most is érződnek. Manapság a hazugság faláról beszélhetünk. Értem ezen az események ferdítésére, a történtek megmásítására irányuló törekvéseket, Temesvár háttérbe szorítását, a temesvári hősök és az áldozatok hozzátartozóinak megcsúfolását" - mondta a püspök, akinek személye egyet jelent a forradalommal. Tőkés felhívta a figyelmet, hogy a temesvári vérengzésben részt vett katonatiszteket a mai napig sem vonták felelősségre, említette a lippai úti mészárlásban szerepet vállalt Rotariu, Paun és Gheorghe tiszteket, akik rövid idővel a jogerős bírósági ítélet után, "megromlott egészségi állapotuk" okán elnöki kegyelemben részesültek. - Júniusban Debrecenben, júliusban Budapesten, a Terror Házában volt látható a kiállítás, és azt hiszem, Temesváron méltó helyre került, hogy bontogassa a hazugság falát" - szögezte le a püspök. Traian Orban, a felújítás alatt álló Forradalom Emlékháza igazgatója aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az új magyar kormány meg szeretné változtatni a Fidesz-kormányzat idején létrehozott budapesti Terror Háza nevét és "profilját". "A temesvári és máramarosszigeti emlékház is a kommunizmus szörnyűségeit mutatja be, de költségvetési pénzből működik, holott itt is baloldali kormány van hatalmon. A magyar kormánynak példát kellene vennie Bukaresttől" - mondta Orban. Turi Gábor debreceni alpolgármester előadását a Washingtonban töltött elmúlt négy esztendő tapasztalataira építette. Ott végzett dokumentálódásai során rádöbbent: minden amerikai értékelés történelmi fordulópontként tartja számon 1989-et, a kommunizmus bukásában azonban Gorbacsovnak, Walesának és Havelnak tulajdonítanak igazán nagy jelentőséget, a Páneurópai Piknikről szó sem esik, és a romániai forradalom kapcsán - egy-két kivételtől eltekintve - az elemzők nem említik Tőkés László nevét. /"Le kell döntenünk a hazugság falát!" = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./"
2002. december 17.
"Dec. 17-én tárgyalnak az egykor a Református Kollégium /Kolozsvár/ által használt épületegyüttes ügyében a református egyház, a tanintézet és a Gheorghe Sincai Gimnázium képviselői. Asztalos Ferenc képviselő szerint Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter megígérte: dec. 20-áig átadják az épületet. /Lázár Lehel: Újabb megbeszélés a kollégium ügyében. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./"
2003. január 8.
"Gheorghe Funar bejelentette: amíg ő a polgármester, addig Kolozsvár neve csak románul lesz kiírva, mivel szerinte a városban a magyarság aránya nem éri el a 20 százalékot. A városvezető nem fél a büntetésektől sem. Jan. 7-én rendkívüli sajtóértekezletén Boros János alpolgármester hangsúlyozta: a városvezető törvénysértést követ el. Az érvényben lévő egyetlen hivatalos népszámlálás szerint Kolozsvár lakosságának több mint 22 százaléka magyar - nyilatkozta. - Amíg a Hivatalos Közlönyben meg nem jelenik a tavalyi lakosságösszeírás eredménye, addig az 1992-es adatokat kell figyelembe venni. /Kiss Olivér: Kolozsváron nem érvényesek az ország törvényei. Funar: Amíg én vagyok a polgármester, nem lesznek magyar feliratok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./"
2003. január 9.
"A Közigazgatási Minisztérium határozottan cáfolta Gheorghe Funar kolozsvári polgármester azon kijelentését, hogy a kormány törvénytelenül kötelezné arra az önkormányzatokat, hogy kétnyelvű helyiségnévtáblákat helyezzenek el. A tárca közleménye szerint a Hivatalos Közlönyben megjelent, és a többnyelvű településnév-jelzőkre vonatkozó módosítások csupán a 2001-ben elfogadott 1206-os számú kormányhatározat függelékein változtattak, ezek tartalma viszont nagymértékben ugyanaz maradt. "Jelen pillanatban az 1992-es népszámlálási adatok a mérvadók. Mihelyt közzétesszük a 2002-es számokat, a kolozsvári önkormányzatnak el kell döntetnie, szükség van-e vagy sem a kétnyelvű feliratokra. Az NRP vezetősége megpróbálja félrevezetni a közvéleményt, álproblémákat talál ki." - tartalmazza a közlemény. Funar előzőleg azt állította, a kormány törvényszegést követett el a jegyzék módosításával. Bejelentette: perbe fogja a kormányt és feljelenést tesz az Országos Korrupcióellenes Ügyészségen, mivel szerinte az RMDSZ megvesztegetett egyes kormánytagokat a módosítás elérése érdekében. /Miniszteri cáfolat a polgármesternek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"
2003. január 14.
"Eckstein-Kovács Péter kolozsvári RMDSZ szenátor felháborodásának adott hangot, amit a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum és a Református Kollégium, valamint egy Sport Klub közötti szerződésről bizonyos lapok és bizonyos politikusok írtak és nyilatkoztak. A Református Kollégium beköltözött jogos tulajdonának egy részébe, a sajtó és a politikusok egy része hecckampányt indított, mert magyarokról van szó. Úgy állították be a dolgokat, mintha onnan iskolás gyermekeket költöztettek volna ki, holott az épületben magán oktatási intézmények működtek és a sport klub. Ezek nem az utcára kerültek, hanem elfoglalták a Méhes utcai iskolában azt a helyet, melyet a Református Kollégium használt. Mindez megegyezés alapján történt. - Funar kolozsvári polgármester nem hajlandó kitétetni a több nyelvű helységnév- táblákat, ezért 2002 augusztusában az RMDSZ Kolozs megyei szervezete bűnvádi feljelentést tett a polgármester ellen. Ebben hivatali hatalommal való visszaélés bűncselekményének elkövetésével vádolták. A polgármesternek jan. 13-án kellett a kolozsvári rendőrségen kihallgatáson megjelennie. /Csomafáy Ferenc: Hecckampány, mert a reformátusok magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./ "
2003. január 21.
"A Református Kollégium épületéért folyó per áthelyezését kérte a Legfelsőbb Bíróságtól a kolozsvári városháza. Gheorghe Funar polgármester szerint erre azért van szükség, hogy a bírák ne legyenek politikai nyomás alatt, amikor a kollégium ügyében kell dönteniük. Az Erdélyi Református Egyházkerület alapfokon elérte, nyilvánítsák semmisnek a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség és a városháza között kötött átadási-átvételi szerződést, amellyel az utóbbi intézmény gondozásába került a kollégium épülete. Az ítéletet a tanfelügyelőség megfellebbezte. /Lázár Lehel: Peráthelyezést kér Funar. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./"
2003. január 30.
"Jan. 29-én a szucsávai bíróság Gheorghe Funar polgármester számára kedvezőtlen döntést hozott. A bíró úgy ítélte, a városvezető megsértette és rágalmazta a városi rendőrparancsnokot, ezért első tettéért két, a másodikért pedig ötmillió lejes bírságot szabott meg. A bíróság ugyanakkor 30 millió lejes erkölcsi kártérítést ítélt meg Teodor Pop Puscas rendőrparancsnoknak. Gheorghe Funar több ízben nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illette a városi rendőrparancsnokot. /K. O.: Pénzbüntetésre ítélték a polgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./"
2003. február 12.
"Ion Iliescu államfő közbelépését kérték febr. 11-én a Kolozs megyei szakszervezeti tömörülés a kolozsvári pénzügyi blokád feloldására, mivel a jelenlegi helyzetben a tanárok nem kaphatnak fizetést. Gheorghe Funar ugyanakkor kilátásba helyezte az esetlegesen kibocsátandó elnöki rendelet jogi úton való megtámadását. Kolozsváron Gheorghe Funar továbbra sem hajlandó elismerni a városi tanácsot, és ezért a tanács nem fogadhatta el a 2003-as évre szóló helyi költségvetést, a múlt héten a pénzügyi igazgatóság mintegy 54 milliárd lejt zárolt a város számláin. A mintegy 7000 oktatásban dolgozó addig nem kaphatja meg fizetését, amíg a számlákat fel nem oldják. A tanárok nemcsak az államfőt, hanem a kormányt és a parlamentet is értesítették a Kolozsváron kialakult helyzetről. /Lepedus Péter: Iliescu közbelépését kérik. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./"
2003. február 12.
"Rendőrök szállították egyik perének tárgyalására a kolozsvári polgármestert, mivel Gheorghe Funar két idézés után sem volt hajlandó megjelenni a gyulafehérvári törvényszéken. A városvezető ellen Mihaela Rozor két ízben tett feljelentést, mert Funar azt állította, a az igazgatónő hamis jelentést készített a vállalat anyagi helyzetéről. Az igazgatónő azt is kifogásolta, hogy a polgármester kijelentette, Rozor évi 670 millió lejes fizetést kap. Az igazgatónő viszont tagadja, mint mondta, a városi költségvetésben havi 21 millió lejes bért szabtak meg számára, ami egy évben nem haladja meg a 252 millió lejt. A tárgyaláson Gheorghe Funar tagadta, hogy e kijelentéseket tette volna. /Lázár Lehel: Gheorghe Funart bekísérték. Nem akart megjelenni a tárgyaláson. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./"
2003. február 22.
"A megyei közigazgatás nem harcol azért, hogy a nagyváradi Barokk Palotát a jövőben is a Kőrösvidéki Múzeum használhassa - hangzott el azon a kerekasztal-megbeszélésen, melyre a Vatra Romaneasca Bihar megyei szervezete több párt és nacionalista civil szervezet képviselőit hívta meg. A három meghatározó helyi politikai alakulat - az RMDSZ, PD és PSD - képviselői, bár meghívták, nem vettek részt a rendezvényen. Gheorghe Damian, a Vatra Romaneasca elnöke bevezetőjében élesen bírálta a kormánypártot, amiért nem szab gátat az RMDSZ szerinte túlzó igényeinek. A PSD oszlopos tagja, Constantin Malinas, a Megyei Könyvtár igazgatója magánemberként vett részt az összejövetelen. Malinas kifejtette, az ingatlannak a Római Katolikus Egyház csak virtuális tulajdonosa, a valódi birtokos a palotába jelentős összegeket befektető állam. /Pengő Zoltán: Restitúcióellenes kirohanás Váradon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./"
2003. február 24.
"A Mátyás Napok keretében febr. 22-én Kolozsváron, a kolozsmonostori Kálvária-templomban a Vox Turturis kamarakórus lépett fel. 2000 októberében alakult, mondta el Flórián Gergely , a kórus vezetője, tagjai a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia diákjai. Felléptek már Székelyföldön, Nagyváradon és Baróton. /Hintós Diana: A Vox Turturis kamarakórus előadása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./"
2003. március 5.
"1964. augusztusában szabadulhattak a szamosújvári börtön politikai foglyai, köztük volt Puskás Attila. A szabaduló rabok a szocializmus fáját akarták kivágni (ahogy Fábián Márton, a Szekuritáté kihallgatótisztje mondta). Puskás Attila a 411-es, 1964. július 24-én kibocsátott közkegyelmi rendelet alapján szabadul. Ezt megelőzte három kegyelmi rendelet. Az első 1962. szeptember 27-én kelt 772-es (néhány társuk ennek alapján szabadult, akárcsak a bánáti szerbek), majd a 176-os 1964. áprilisában és a 310-es 1964. június 16-án, melyek alapján végre teljesen kiürültek a politikai foglyokat sanyargató börtönök. Puskás Attilát 1959. máj. 12-én tartóztatták le a csíkdánfalvi hétosztályos iskolában. Innen kísérték lakásába, s amint a házkutatási jegyzőkönyvből kitűnik - megírta Suciu Mihai hadnagy, a marosvásárhelyi 0421-es Szekuritáté-egység bűnügyi vizsgálótisztje -, találtak egy versesfüzetet is. Valójában nem találták meg versesfüzetét és naplóját, mert azt előzőleg elrejtette /és mai is megvan/. Puskás Attila fiatal csíkszeredai tanárként színdarabokat rendezett, megemlékezett március 15-ről stb. 1956-ban megírta az Október 23. című versét. Eltelt három év. 1958-ban Puskás Attilát büntetésből Csíkdánfalvára ,,száműztek", amikor Sántha Imre utolsó éves diák eljött Sepsiszentgyörgyre, hogy színész legyen, hátrahagyva magyarkodó verseit. Ezeket a verseket megtalálták a szekusok, s ezzel megindult a lavina. Sorra tartóztatták le a diákokat, tanárokat. Így került össze a tizenegy emberből álló vádlottcsoport: hat tanár, öt diák. Puskás Attila lett a fő vádlott. Húsz évet kapott a Büntetőtörvénykönyv 209-es paragrafusának 1. pontja alapján, megtoldva 10 évvel a 325-ös cikkely 3-as bekezdése c pontja alapján. Az első ,,államellenes felforgató tevékenységet", a második ,,tiltott írások terjesztését" rótta fel . Puskás Csaba, megtudva, hogy testvérét letartóztatták, Csíkszeredára sietett, egyenesen a Szekuritátéra ment, hogy számon kérje: miért tartóztatták le a bátyját? A válasz helyett ígéretet kapott: nem fognak róla sem elfelejtkezni! Őt 18 évre ítélték. Szamosújvár börtönében volt 1960. január 23.-1964. augusztus 3-a között. Ezekről az évekről többeknek is beszélt, az ismertebb interjúk: Balogh László: A fővádlott - megjelent a Romániai Magyar Szóban 1993 őszén -, majd és Te hol voltál, Szent György? című kötetében (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001), továbbá Benkő Levente Volt egyszer egy 56 című, 1998-ban a sepsiszentgyörgyi Kaláka-sorozatban, a H-Press Kiadónál megjelent könyvében. Legalaposabban néhai Gagyi-Balla István interjúja fogja át úgyszólván egész életútját, amelyet az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete rendelt meg, s amely az Oral History Életutak annotált jegyzékében a 97. oldalon szerepel. A katalógust 1996-ban adták ki. Kisebb részletek, versek más magyarországi és romániai lapokban láttak napvilágot. Tótfalvi Zoltán magyarországi támogatással megszervezte az Utak a Duna-deltába emlékező túrát 1996-ban, s az erről készült filmet 1997. februárjában a 28. Magyar Filmszemle alkalmával Sorsod sötétlő árnyak közt címmel mutatták be. Tófalvi Zoltán évek óta elkötelezte magát az erdélyi 1956 eseményeinek és következményeinek felkutatására. Puskás Attila börtönéletének arra a részére tért ki, amelyet akkor tudott meg, miután Bukarestben elolvasta a 19 kötetnyi, 2200 lapon átkígyózó rémséget,Szamosújváron előbb tizenkét órát, majd tízet, 1964-ben nyolcat dolgoztak a bútorgyárban. A leghitványabb börtönőr Gábor Tibor magyar cigány volt, akinek szadizmusával csak a börtönparancsnok, Goiciu és a gyár igazgatója, Mihalcea vetekedett. Az állandó zaklatás, váratlan kutatások, szigorú büntetések a legcsekélyebb ,,fegyelmezetlenségért" az 1964-es évben ritkábbá váltak. Miután a román politika a nemzetiszocializmus irányába fordult, nagy felháborodást váltott ki egyrészt a Historia Mundi néven elhíresült világtörténelmi kiadvány, de az Erdélyre vonatkozó magyarországi történelmi könyvek is. Beindultak tehát a román nép kétezer éves történelmét ismertető tanfolyamok, s ezzel párhuzamosan a vasárnapi nyilvános ,,meaculpázások". Ezeken egyesek elmondták az egybegyűjtötteknek ,,vétkeiket", majd ,,leleplezték" a még mindig megátalkodottan reakciósokat. Puskást is felkérte az EMISZ elnöke, néhai Orbán László, aki viszont egy Ady László nevű volt belügyi tiszt (kegyvesztett és elítélt lett) utasítását hajtotta végre. Puskás nem vállalta. A börtönbeli besúgás példájára néhány mondat a szeku irattárából kimásoltatott anyagból: ,,Ez év januárjában számot vetettem a múltammal, azzal, amit elkövettem. Puskás Attilával az élen minden "híve" elítélt engem, és megtagadtak. Addig sem volt velem jóban (mármint P. A.), de azután egyáltalán nem. (...) Nemegyszer álltam szóba vele helytelen álláspontja miatt. Mindig visszavert nacionalizmusával, azt a benyomást keltve bennem, hogy megátalkodott, sőt, bigott, fanatikus vagy éppenséggel agybeteg..." Más: ,,A következőket nyilatkozom, mivel a kulturális-nevelő tevékenységem során a szamosújvári börtönben megállapítottam, hogy létezik egy nacionalista magyar csoport, s ezúton jelentem azt, hogy kik ennek a csoportnak a tagjai: Puskás Attila, 57-es cella (továbbiakban felsorol még tíz nevet más cellákból). /Ezeket a neveket a szekusdossziékat vizsgáló bizottság, a CNSAS kihúzta./ (...) Ismert Puskás Attila esete a börtönadminisztráció előtt, amikor az adminisztráció egyes intézkedéseit (azt, hogy csak románul beszélhetünk a cellában - P. A. megj.) megsemmisítette azáltal, hogy úgy állította be, mint ami a magyar rabok ellen irányul. Más alkalommal, 1962. október 23-án P. A. néhány magyar ifjat gyűjtött maga köré, és 1956. október 23. jelentőségéről beszélt nekik..." (jelenti Ady Ladislau valamikor 1964-ben, dátum nélkül - P. A. megj.) És még egy: ,,...Megengedte magának, hogy ő, mint a magyar elit egyik képviselője, úgy minősítsen minket, vagyis alulírottat (A. F. - nem adom meg a teljes nevét, mert megyénkben él, az elszámolást lelkiismeretére bízom) és másokat, akik megértettük azt, hogy hibáztunk, és állást foglaltunk ezekkel szemben, hogy elárultuk a magyar ügyet, a magyar nép ügyét. (...) Azt mondtam neki, hogy valóban ellensége vagyok, s mindazoknak, akik a nép érdekeinek ellenségei, azokkal vagyok, akik új életet alkottak, akik a szocializmust építik..." (Sohasem mondta, hogy ellenségem - P. A. megj.) - A szekus tisztek azt mondták Puskás édesanyjának, hogy rossz magaviselete miatt csak akkor szabadulhat, ha meggyőzi fiát a javulásról, ami azt jelentette, hogy szolgálja a szekut. Édesanyja azonban egyetlen ilyen szót sem szólt neki.Az ismert író és publicista, Stelian Tanase Gheorghiu-Dej uralmának éveit kutatva megállapította, hogy 1957 decemberében 8578 tiszt, 3375 altiszt, 5816 civil és 11 193 ,,segédszemélyzet" alkotta a szeku állományát. De a hozzáférhetetlen A szekuritáté fehér könyve (Cartea alba a securitatii, megjelent az Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ kiadásában 1994-ben) már a ,,hiteles" számokat közölte: 9884 tiszt, 3488 tovább szolgáló altiszt, 5284 civil. Ezeken kívül a Szekuritáté operatív egységei 5633 tiszttel, 4108 tovább szolgáló altiszttel, 1416 civillel, valamint 42 028 sorköteles katonával duzzadtak fel 1958-ban. 1955-57 vége között 6214 politikai rab volt. Ez egy év alatt, 1958-ban 10 125-re, majd 1960. januárra 17 613-ra ugrott a létszámuk. További adat: letartóztatva 1958-ban 47 643 politikai ,,bűnöző", ez a csúcs, mivel 1959-ben ,,csak" 37 893 személy kerül vizsgálótiszt elé. Újabb esés: 1960-ban mindössze 21 176 embert tartóztatott le a szeku. 1958 júliusától már halálos ítéletet is hozhatnak. Pacepa tábornok valamennyi könyvében igyekezett ,,hazafi" lenni, az ötvenes-hatvanas évek embertelenségeit a szovjet KGB abszolút befolyásának tulajdonította. S ezt bőven illusztrálja a hírhedt besszarábiai orosz, akit Gheorghe Pintilienek keresztelnek át (alias Pintilie Bodnarenko ukrán NKVD-ügynök). A Szovjetunió által ,,felszabadított" valamennyi közép-kelet-európai ország állambiztonságát minden szinten szovjet ügynökök ellenőrizték és irányították. Így tehát Romániában a Szekuritáté megalakulásának évében (1948. augusztus 30., az alapító törvényrendelet száma: 211.) a koncepciós perek főrendezője (szabotázs és kémkedés vádakkal) Alexandru Nicolski, a kihallgatótisztek főnöke. A DGSP (Directia Generala a Securitatii Poporului) Nemzetbiztonsági Főigazgatóság főnöke pedig Gheorghe Pintilie (Pantyusának hívják bizalmasan). Virgil Magureanu 1998-ban úgy tudta, hogy még 1989 lázas napjaiban nyomban eltűnt 100 000 szekusdosszié, de még mindig van 1 267 384 (!), amiből 81 295 a volt politikai elítélteké, 35 305 a ,,felszabadulás" előtt elítélteké (legionáriusok, kommunisták, nemzetiségiek), és 603 333 dosszié azé a 425 000 informátoré, akik a szekunak dolgoztak. Más források - pl. Pacepa is - ennek a számnak legkevesebb kétszeresére teszik az informátorok (és együttműködők) számát. Persze, a büntető törvénykönyv vonatkozó fejezete tulajdonképpen 1936-tól az 1949-es éven át egészen a jelenlegi 1968-asig, amelyet 1975-ben, majd 1990-ben s ezt követően is módosítottak, egyaránt tartalmazza más és más cikkelyben, más és más megfogalmazásban az állam biztonsága elleni bűncselekményeket - most már enyhébb büntetésekkel. Puskás elhatározta, hogy megismeri a vele kapcsolatos szekusdossziékat, ezért a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Nemzeti Tanácshoz fordult. Végül jelezte a hivatal, hogy tizenkilenc dossziéban 2200 oldal vár áttekintésre. Elutazott Bukarestbe, átnézte az 1964 decemberétől 1989 decemberéig született besúgó jelentést, ezek róla szóltak. Megdöbbentő volt a sok jelentés.Mindegyik fedőnevén szerepelt, de egyiküket felismerte, Németh Ernő doktort, aki most Magyarországon él. Volt, aki azzal az ürüggyel jött, hogy szakkönyvet kér. Puskás őt a konyhában fogadta, holott neki a dolgozószobát kellett volna szemügyre vennie. Le is tolta érte a kapcsolattartó tiszt. A jelentések szerint Magyarországon 22 millió forintot örökölt, amit az Erdélyt felszabadító csapatokra akar költeni. Puskás az iratokból megtudta, hogy sok tisztet állítottak rá. Az egyik vaskos dosszié levelezésének kivonatát tartalmazza. /Puskás Attila: Kisemberek a vörös pók hálójában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4., folyt.: márc. 5./"