A széki népviselettel és táncrenddel, valamint a jellegzetes helyi kézműves-mesterségek – bútorfestés, szalmakalap-készítés, szövés és hímzés – alapjaival ismerkedhettek meg a mezőségi Széken véget ért néptánctábor résztvevői. Az immár kilencedik alkalommal megrendezett Széki Napok rendezvénysorozatot sikeres volt. /Nagy István Zsolt: /Széki néptánctábor: népviselettől tábortűzig. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

Csak vasárnap beszélnek magyarul?
Kincses Előd feljelentést tesz a Diszkriminációellenes Tanácsnál
Olvasóinkat már tájékoztattuk, hogy a múlt héten incidens történt a marosvásárhelyiek egyik kedvenc szabadidőközpontjában, a Víkendtelepen. Egy magyarul és németül beszélő hatéves kisgyerek eltűnt a csúszdánál, és a nagyapa kérését, hogy a hangosbemondón magyarul mondják be, hogy keresik és jelentkezzen, a vakációs rádió szolgálatos szerkesztője megtagadta, kizárólag románul volt hajlandó megszólalni.
Az eset főszereplője Kincses Előd, a közismert vásárhelyi ügyvéd, illetve az unokája volt. Kincses tegnapelőtt megkereste a rádióst, és a Népújság kérdésére elmondta, hogy magyar emberről van szó. – Nagy István Zsoltnak hívják, az SBS Romániánál dolgozik. Azzal érvelt, hogy ők mindig csak románul mondják be, mert a gyermekek úgy meg vannak ijedve, hogy úgysem értenék meg a szöveget, a románt meg mindenki érti, és az emberek majd megkeresik a gyermekeket.
Az ügyvéd kérdését, hogy miért állította, hogy nem tud magyarul, illetve miért mondta, hogy nem tudja magyarul beolvasni, Kincses Előd szerint elengedte a füle mellett. – Mondtam neki, hogy leírom fonetikusan, s annyit kértem, olvassa be: "Vince jöjjön a csúszdához". Ezt tagadta meg.
Azt próbálta magyarázni, hogy nem azt mondta nekem: "în aceasta zona se vorbeste numai româneste", hanem azt, hogy "în aceasta zi se vorbeste numai româneste". Ez nem igaz, én attól akadtam ki, amikor azt mondta, hogy "în aceasta zona".
– Ha zona, ha zi, mindenképpen hülyeség.
– Az illető úgy magyarázta, hogy az ő cégük csak románul szórja az adást, ha többet járnék a víkendre, tudnám, hogy például vasárnap magyarul is beszélnek, és semmiféle diszkriminációról nincs szó. Véleményem szerint igenis diszkrimináció, fel fogom jelenteni őket a Diszkriminációellenes Tanácsnál, azonkívül pedig az Audiovizuális Tanácsnál is, mert az SBS Románia országos szórási engedéllyel rendelkezik, tehát nem bújhat az ujja mögé, hogy ez egy kicsi víkendrádió. Véleményem szerint a főbűnös a cégvezető, mert Nagy István csak egy beosztott janicsár. Ezt úgy fogom fel, hogy olyan jellegű a román nemzetiségi politika, hogy ilyen janicsárokká is válhatnak a magyarok, mert ha nem nyomorítanák meg a lelküket, akkor nem lennének janicsárok.
– Pontosan mikor és hogyan történt az incidens?
– Múlt pénteken délután 4 óra után kimentünk négyen a víkendre: Réka lányom, Kinga, a 13 hónapos kisunokám, Vince, a hatéves unokám és én. Vincét elvittem a csúszdához, és visszamentem a lányomhoz, hogy segítsek a kicsi felügyeletében. Kifizettem az egyórás jegyet, megnéztem, hogy csúszdázik – egyébként a gyermek tud úszni –, s utána elmentem. 40 perc múlva tértem vissza, és Vince nem volt sehol, mert kiderült, hiába fizettem ki egy órát, 30 perc után elkergették a gyermeket a csúszdától. Ő pedig odament, ahol minket utoljára látott. De mi már máshol voltunk, tehát a gyermeket nem lehet hibáztatni.
A másik dolog: a csúszdánál azt mondják, az egész napos jegy 10 lej, és egy óra 15 perc után bezárták a csúszdát. Ha kifizettem volna a 10 lejt, akkor egylejnyit tudott volna csúszkálni. Szóval furcsa dolgok történnek.
Elfelejtettem mondani, hogy leteszek egy beadványt a polgármesteri hivatalhoz és a helyi tanácshoz, hogy a műsorszórókkal kötendő szerződésekbe foglalják bele: kötelező módon olyan nyelven is el kell mondani a segélykérést, amilyen nyelven ért a segítségre szoruló.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Felelősség és értékteremtés
Átadták a Communitas alkotói ösztöndíjait
Ünnepélyes esemény színhelye volt péntek délután a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Stúdió Színháza. Itt adták át a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Communitas Alapítvány immár hagyományos, alkotói ösztöndíjait. Az idén 42 fiatal, 35 év alatti, az irodalom, a képzőművészet és fotográfia, a zeneművészet, a színházművészet, a film és atelevízió területén pályázó alkotó részesült az egy évre szóló, havi lebontású ösztöndíjban – a pályázóknak az erdélyi magyar kultúra valamelyik kiírt ágazatához kapcsolódó éves alkotói tervezetet vagy előadói elképzelést kellett benyújtaniuk.
A díjiosztó ünnepségre délután 4 órától került sor, a gálát a Moonfellas nevű formáció, Kiss Levente, tavalyi díjazott zenész együttesének rövid koncertje nyitotta meg, majd az est házigazdájaként, az ösztöndíjbizottság tagjaként Gáspárik Attila szólt a jelenlévőkhöz. Mint mondta, a Communitas Alapítvány tizenharmadik alkalommal osztja ki ösztöndíjait, amelyekben az RMDSZ jóvoltából idén 42 fiatal alkotó részesülhetett. Az elbíráló bizottság tagjai – a házigazda mellett Markó Béla, Béres András, Bocsárdi László, Bogdán Zsolt, Csíky Boldizsár, Márkos Albert, Vannai István Zsolt, Balázs Imre József, Gálfavi György, Karácsonyi Zsolt, Kovács András Ferenc, László Noémi, Bartha József, Kolozsi Tibor, Részegh Botond, Sipos László, Berszán-Árus György és Schneider Tibor – mindannyian társadalmi munkaként vállalták el a feladatot, közöttük több olyan alkotót is találunk, akik annak idején maguk is részesültek az ösztöndíjban.
Markó Béla, az ösztöndíjbizottság elnöke hozzátette: ezelőtt 13 évvel 12 alkotó nyert alkotói ösztöndíjat, idén harminccal többen. – Ez egyértelműen bizonyítja, hogy nem csak elindítottuk a támogatást, hanem kiemelten fontosnak tartottuk, hogy növeljük a díjazottak számát. Az egy éven át folyósított, havi majdnem 800 lej számukra komoly egzisztenciális könnyebbséget jelent, ugyanakkor évről évre komoly vita folyik arról, hogy mit és hogyan kellene változtatni. Idén arról folyt a vita, hogy ma, amikor a mi közösségünk is mozgékony, mi az az erdélyiség, ami állandó kritériumot képezhet? Miért fontos ez az összmagyarság szempontjából? Azért, mert ez gazdagító tényező: létezik olyan erdélyiség – például a Kós Károly vagy a Bánffy Miklós erdélyisége –, amely hozzáad az egységes magyar kultúrához. Nekünk ezzel szemben van olyan felelősségünk, amelytől nem tekinthetünk el. De van-e a fiatal alkotónak felelőssége a közösségével szemben? Úgy gondoljuk, hogy minden értelmiséginek felelőssége van azzal kapcsolatosan, ami körülötte történik. Ugyanakkor a társadalomnak is felelőssége van velük szemben. Főleg ha kiszolgáltatjuk őket a politikának – az RMDSZ és a Communitas Alapítvány próbálja úgy intézni az ösztöndíjak sorsát, hogy ezt is szem előtt tartja: alárendelt művészekre nincsen szükségünk, szabad alkotókra igen. Ehhez kívánok elsősorban saját magunknak továbbra is felelősségérzetet – mondta köszöntőbeszédében Markó Béla, majd a 2015-ös Alkotói Ösztöndíjak nyerteseinek díjazása következett. A filmművészet és televízió területén díjazottaknak Schneider Tibor, az irodalmi ösztöndíjakat elnyerőknek Gálfalvi György, Kovács András Ferenc és Karácsonyi Zsolt, a színházművészeti ösztöndíjasoknak Béres András, a vizuális művészetek terén pályázó nyerteseknek pedig Bartha József adta át a díjakat.
Az est további részében Daragics Bernadette, az Osonó Színházműhely tagja, tavalyi díjazott színművész olvasta fel Láng Orsolya irodalmi ösztöndíjas Költőszobor jelen című versét, majd tárlatnyitó vette kezdetét: a vizuális művészetek kategóriában tavaly díjazott képzőművészek munkáit állították ki a Stúdió Színház előcsarnokában, ezen alkotásokat méltatta Sipos László festőművész, grafikus, a bizottság tagja.
– A jelenkori képzőművészeti megnyilvánulásokat három részre osztom: divat, árutermelés és tradicionális értékteremtés. Az elsőre nem vesztegetnék szót, mert a divat megy ki leghamarabb a divatból. A másodikkal kapcsolatosan megjegyzem, hogy ma már nincsenek izmusok, értéktelen világban élünk, amelyben a galériák döntenek. Ami az értékteremtést illeti, értékteremtés az, amit a több évezredes képzőművészet létrehozott – olyan párbeszéd alkotó és alkotás között, amely megérinti a nézőt, olyan munka, amelyben a festék anyaggá, érzéssé alakul. A művésznek a föld iránt is, ahol él és a kor iránt is, amelyben alkot, felelőssége van: a képzőművészet meghatározza a kort, amelyben létezik. Nagyszerű dolognak tartom az alkotói ösztöndíjat, amely lehetőséget ad a kiteljesedésre – mondta Sipos László, majd a díjátadó gála további részeként a 2014-es irodalmi, zenei és színházi ösztöndíjasok közreműködésével, a film és televízió kategóriában díjazottak munkáinak rövid vetítésével folytatódott.
Az ösztöndíjbizottsághoz idén beérkezett 214 pályázatból 42 részesült pozitív elbírálásban. Az ösztöndíjasok névsora a következő: Bartincki Tamara, Besenyei Katalin, Borsos Tünde Krisztina, László Barna, Pálfi Kinga, Varró-Bodoczi Zoltán (film és televízió), Adorjáni Panna, Bálint Tamás, Horváth Előd Benjámin, Márkus András, Muszka Sándor, Serestély Zalán, Szabó Ádám, Székely Örs, Visky Zsolt (irodalom), Barabás Réka, Bende Sándor, Czikó Juliánna, Fekete Lovas Zsolt Sándor, Marosán Csaba-László, Ruszuly Ervin, Sándor Annamária, Szűcs Ervin, Váróterem Projekt (színházművészet), Barabás Szabolcs, Cabuz Andrea, Fazakas Noémi, Ferencz Zoltán, Gagyi Botond, Gáspár Szilárd Miklós, Hotykai Evelin, Madaras Péter, Tivadar Andrea (vizuális művészetek), Ábrám Endre–Veress Gáspár, Gergely Zoltán, Munkácsi Dóra Krisztina, Potyó Béla István, Pozsár Róbert, Sándor Csaba, Tasi Nóra, Toró Árpád, Török-Gyurkó Áron (zeneművészet).
knb
Népújság (Marosvásárhely)

Akik meghallották Isten hívását
Tizenegy lelkipásztort szenteltek fel az Erdélyi Református Egyházkerület Széken tartott közgyűlésén. Az újdonsült papokat Kató Béla püspök látta el jó tanáccsal.
Ünnepi istentisztelet keretében szenteltek fel 11 református lelkipásztort szerdán Széken, az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlésén. Az évente megszervezett eseményen az újdonsült lelkipásztorok esküvel erősítették meg, hogy elkötelezik magukat a református anyaszentegyház szolgálatára. Az eskü az egyházi joghatóság elismerésére és elfogadására vonatkozó alávetési nyilatkozat is egyben.
Az ünnepi istentisztelet helyszínének idén a néphagyományairól híres Kolozs megyei település, Szék nemrég felújított templomát választották, a gyakornoki év után sikeresen letett II. lelkészképesítő vizsgát követően itt szentelték pappá Barta István Zsoltot, Éles Évát, Fehér Attilát, Hajdú-Nagy Istvánt, Lukács Vilmos Istvánt, Marosi Tündét, Mezei Sándort, Nagy István-Zoltánt, Szabó Attilát, Székely Szabolcsot és Zsizsmann Endrét.
Isten embereket hív szolgálatra
Dézsi Zoltán főgondnok köszöntője után Gyenge János előadótanácsos vette számba a közgyűlési tagokat, majd a megalakulást követően sor került az ünnepi istentiszteletre, amelyen Kató Béla püspök hirdette az igét. Rámutatott, az égő csipkebokor története egy nagyon szép elhívás története, és az elhívásnak ma is ugyanaz a szerkezete, mint Mózes esetében volt. Isten a csipkebokron keresztül beszélt szolgájához, míg ma embereken keresztül szólít meg bennünket. „Isten elhívásának körülményei nem magasztosak, nem ünnepi pillanatok, hanem hétköznapi helyzetekben hív el a szolgálatra. Isten elhívása ugyanakkor megelőz minden emberi mércét, számítást, saját alkalmatlanságunkat nem tartja érvnek” – mutatott rá a püspök.
Hangsúlyozta, Isten arról ismerhető meg, hogy meg akarja szabadítani az ő népét, a szabadító Isten pedig embereket választ ki, akiknek konkrét feladatot ad. „Ha egy közösségben, akármilyen kicsi is legyen az, egy lelkipásztor unatkozik, nincs tennivalója, azt jelenti, hogy nem hallotta meg Isten elhívását” – fogalmazott Kató Béla, hozzátéve, hogy a lelkészek a feladatok mellé útmutatást is kapnak. Az egyházi elöljáró arra is felhívta a figyelmet, hogy az égő csipkebokor története ugyanakkor alázatra int, rámutat arra, hogy mi csak Isten csatornái vagyunk, akik az ő erejét átadjuk.
Vándorzászló-átadás és kopjafaavatás
Az igehirdetés után a lelkipásztorjelöltek esküvel kötelezték el magukat a szolgálatra, az eskütételt Kántor Csaba püspökhelyettes vezette, majd az egyházkerület lelkészi vezetői és a jelen lévő esperesek áldották meg őket. Bányai Csaba, a dési református egyházmegye esperesének köszöntője után a széki református egyházközség kórusa szolgált, a felszentelt fiatal lelkipásztorok nevében Zsizsmann Endre, a Kolozsvár-kerekdombi református egyházközség beosztott lelkipásztora mondott köszönőbeszédet, amelyben – folytatva az igehirdetés gondolatmenetét – hangsúlyozta, hogy bár erejüket meghaladó feladatot vállaltak, hiszik, hogy Isten segítségét kérve, helyt tudnak állni.
Sallai Márton, a széki református egyházközség lelkipásztora a település és a templom történetét ismertette, és azt is elmondta, hogy a párnákat, amelyeken a lelkipásztorok az áldás alatt térdeltek, a széki csipkeszegi bibliakör hímezte. Szegedi László generális direktor az egyházkerület elnökségének ajándékát adta át a lelkipásztoroknak, egy könyvcsomagot, amely egyebek mellett egy Bibliát, egy ágendás könyvet, valamint a felszentelési oklevelet tartalmazott. Az istentisztelet keretében adták át az egyházkerület vándorzászlóját is, amelyet egy évig a Székelyudvarhelyi református egyházmegye őrzött, a következő közgyűlésig pedig a dési református egyházmegye fog vigyázni rá.
Istentisztelet után a templomkertben a lelkészszentelő közgyűlésnek emléket állító kopjafát avattak. Az emlékjelet Kocsis Ferenc széki mester faragta, a kopjafa a 11 felszentelt lelkipásztor nevét is tartalmazza. Az Erdélyi Református Egyházkerület elnöksége és a széki református egyházközség presbitériuma döntése szerint a lelkészszentelő közgyűlés perselypénzét a vihar által megrongált kutyfalvi református templom javára adományozták, az egyházközség gondnokai istentisztelet után Lukács Vilmos István kutyfalvi lelkipásztornak adták át a 3800 lejt és 15 ezer forintot.
Kiss Gábor
Krónika (Kolozsvár)

Útszenteléssel egybekötött falunap Zsobokon
Második alkalommal szervezték meg Zsobokon a falunapot az elmúlt hétvégén a Zsoboki Kulturális Egyesület tagjai, amelynek sikeres kivitelezéséhez és lebonyolításához Zsobok apraja-nagyja, ifja-időse mind hozzájárult. Igyekszünk, hogy a falunapokat az ünneplés mellett valami mindig emlékezetessé tegye.
Az elmúlt évben a kultúrotthon udvarán megépült szabadtéri színpadot avathattuk fel a falunap alkalmával. Idén a Sárvásár–Zsobok közötti, frissen leaszfaltozott útszakasz átadására, avatására kerülhetett sor, amelyet megtisztelt jelenlétével a két település polgármestere is. Ezen ünnepi alkalmakra igyekszik hazatérni minden zsoboki elszármazott, és nem utolsósorban testvértelepüléseinkről, támogatóink részéről is érkeznek meghívottak.
Az útszentelési ceremóniát követően, áhítattal kezdődött az ünnepség, amelyre Zsobok új lelkésze, Barta István Zsolt adta áldását, majd köszöntő beszédek, érdemdiplomák átnyújtására került sor.
Nyugati Jelen (Arad)

Hitélet – Bujkás lelkészavató Zsobokon
Szeptember utolsó vasárnapján ünnepi népviseletbe öltözött emberek lepték el Zsobok utcáit. Nem mindennapi eseményre hívogatott a harang e napon, amelyhez fogható negyed évszázada volt utoljára a zsobokiak életében. A falu új lelkészének, Barta István Zsoltnak a beiktatási ünnepségére gyülekeztek.
A templom teljesen megtelt, sok helyen három generáció hölgytagjai egymás mellett foglalták el helyeiket a folyamatos tűzvész pusztítások után 1911-ben harmadszor is újjáépített templom padsoraiban. Egy ilyen nagyszabású esemény alkalmával a falu összes lakosa igyekezett ott lenni az istentiszteleten, így a meghívottakkal együtt közel 300-an voltak tanúi a jeles eseménynek.
BECSKE ADRIENN
Szabadság (Kolozsvár),

A zsoboki titok: egyéni ambíciók helyett a közösség az első
Sétányt avattak az idei zsoboki falunapon
Képzőművészeti Alkotótábor zárás kiállítással, sétány- és hirdetőtábla-avatás, arcfestés, karaoke, vérnyomásmérés, fellépő vendégek, micss, kürtőskalács… Mindebben részünk lehetett a hétvégi zsoboki falunapon.
A harmadik alkalommal sorra került falunapot a zsobokiak sürgése-forgása előzte meg: minden évben a falunap alkalmával egy-egy újabb megvalósított tervet ünnepelnek. Az első két évben a Zsobokot Sárvásárral összekötő út aszfaltozását és a kultúrház szabadtéri színpadának az elkészülését, idén pedig a templom mögötti sétány térkövezését és hirdetőtábla elkészülését kötötték össze a falu születésnapjával.
Szombaton reggel rövid áhítat keretén belül felavatták a fent nevezett sétányt, mely a Jonathan sétány nevet kapta. Az utcatábla Ambrus István, a hirdetőtábla pedig Gál Potyó István, Ambrus Ferenc Árpád és Gál János Gyuri munkáját dicséri. A lehetséges utcaneveket a zsoboki lakosok javasolták, majd szavazással döntötték el, hogy melyiket kapja az újonnan lekövezett sétány. Bartha István Zsolt, Zsobok lelkésze áhítatában örömét fejezte ki, hogy a falubeliek választása éppen erre az elnevezésre esett, hiszen a Jonathan név Isten ajándékát jelenti. Ez egy olyan utca a faluban, amelyen mindenkinek végig kell menni, aki akár az iskolába vagy a templomba, vagy a gyemekotthonba és nem utolsósorban a kenyeréhez szeretne jutni. Isten áldását kérte az úton járókra, és őszinte reményét fejezte ki, hogy ez az út a találkozás és a barátság útja is lesz egyben.
„Ne azt keressétek, ami széthúz és megemészt benneteket, hanem azt, ami összeköt!” Szent Pál szavaival nyitotta meg Ruzsa Erzsébet, a Bethesda Gyermekotthon vezetője az ünnepséget. Megnyitó beszédében kiemelte az összefogás és összetartás fontosságát, ami nélkül nem jöhetett volna létre az a csodaszámba menő fejlődés, ami az utóbbi időben tapasztalható Zsobokon. És ez annak köszönhető, hogy a falubeliek képesek az egyéni ambíciók helyett a közösség és a település érdekeit előtérbe helyezni. Hiszen a térkövezést is önkéntes munkával végezte a falu férfilakossága egész napos munkájuk után. Ezután felavatták a falu óriás üstjét is, ahol egyszerre 200 adag ételt lehet elkészíteni.
Ezt követően Gál Máté István faluképviselő, Turuca Danut Emil, Váralmás község polgármestere, Székely László, Páty polgármestere, Végh Sándor, Szilágy megye alprefektusa, Wolfgang Braun, a Vörderverein Kinderheim Zsobok Egyesület alelnöke és Uwe Riedel, Murr település képviselője részéről elhangzottak az ünnepi felszólalások, amelyek egyetértettek abban, hogy szükség van az ilyen ünnepekre, ahol a falu apraja-nagyja, külföldi és belföldi vendég közösen kikapcsolódhat. A fellépések sorát a zsoboki néptánccsoport nyitotta meg kalotaszegi táncokkal. A falunap alkalmával egyben zárták a XXII. Zsoboki Képzőművészeti Alkotótábort, ugyanakkor fellépett a Line Ildikó által vezetett kamaraegyüttes és a sztánai kamarazenei mesterkurzus tanárai és növendékei is, továbbá Szabó Attila elődadásában szilágysági citerazenét hallhattak az egybegyűltek, melyet Ágoston István vezénylete alatt a képzőművészeti tábor résztvevői közül erre az alkalomra verbuválódott népzenei előadás zárt, ahol kárpátaljai muzsikát játszottak. Ezzel egyidejűleg a kultúrház benti színpadán Vincze László bábelőadása zajlott.
Ebédre a vendégek a falu újonnan felavatott üstjében elkészült finom bográcsost kóstolhatták meg, de sokan fogyasztottak miccset vagy flekkent, és hosszú sorok álltak a helyben sütött finom zsoboki kürtőskalácsért, melynek sütő berendezését a Zsoboki Malom és Pékség bocsátotta rendelkezésre, a tésztához a tojást a falu asszonyai biztosították, akik az egész napos hőségtől sem megriadva reggeltől esti gyúrták és tekerték ezt a finomságot. A gyerekek mézeskalácsot díszíthettek, arcot festhettek, a felnőttek pedig – igény szerint – a helyszínen vérnyomás- és vércukorszint mérésben is részesülhettek.
A fellépők sorát a zsoboki kisiskolások folytatták kalotaszegi táncokkal. Őket követte a kolozsvári Bogáncs néptánc együttes, akik jobbágytelki és bonchidai magyar táncokat adtak elő. A bánffyhunyadi Suhanc néptánccsoportot stílusában teljesen eltérő műsorszám követte: Loredana Motioc irányítása alatt a Bethesda Gyermekotthon lakóinak a közreműködésével zumba bemutatóra kerül sor. Ezután következett a sokak által várt tombola, ahol a fődíj egy sportbicikli volt. Míg tartott a tombola, a színpadon az Operettissimo Együttes tagjai készülődtek, előadásuk nagy sikert aratott. A Gál Jankó Katalin magyartanár irányításával zajló ZSE-FAKTOR karaoke versenyen kicsik és nagyok lelkesen és nagy lendülettel vágtak bele a megmérettetésbe, sokukat az sem zavarta, hogy időközben eleredt az eső és áramszünet is tarkította a rendezvények sorozatát. Ezt ellensúlyozta az ünnepi tűzijáték, amely messzire láthatóan világította be az eget, ezzel is színesítve és emelve az est hangulatát. A műsort a békéscsabai Score rock banda koncertje zárta, melyet a Bumeráng együttes reggelig tartó utcabálja követett. És bár az időjárás nem volt túl kegyes a vendégekhez, mindenki önfeledten szórakozott és örült annak a lehetőségnek, hogy zsoboki, Zsobokról elszármazott és számos más településről idelátogató vendég együtt tölthetett el újra minőségi időt, és bíznak benne, hogy jövőre ismét találkozhatnak.
BECSKE ADRIENN / Szabadság (Kolozsvár)