Nov. 9-én tartják Marosludason a millenniumi rendezvénysorozat ünnepi megnyitóját. Emléktáblát helyeznek el Marosludas nagy szülötte, dr. Buday Árpád régész-történész professzor szülőházán, majd az RMDSZ székházában Bajusz István kolozsvári előadótanár nyitja meg a tudósnak szánt emlékkiállítást. Nov. 10-én Szent István királyról szóló vetélkedővel folytatódik a rendezvénysorozat, meghívottjuk: Kádár Gyula történész. /Millenniumi rendezvények Marosludason. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

A Magyar Professzorok Világtanácsa nov. 10-11. között rendezi meg Nyíregyházán, a millennium jegyében, a Kárpát-medencei Magyar Professzorok 4.Találkozóját. A találkozó három kiemelt témaköre: a környezetvédelem időszerű kérdéseinek megvitatására, a külhoni magyar felsőoktatás és a tudományos nyelvhasználat (anyanyelv-idegen nyelv). Ez alkalommal átadják a Fehér Dániel Emlékérmet is. Kecskés Mihály professzor, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke a találkozót megelőzően tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a Magyar Professzorok Világtanácsának jelenleg 23 országból vannak tagjai, létszámuk 500 körüli. Elkészült az első szaknévsor, mely félezernél több magyar professzor adatait tartalmazza. Kiemelten fogják megvitatni a vendégprofesszorok biztosítását a romániai magyar magánegyetemek egyre növekvő karai számára. A vendégprofesszorok tömbösített formában, két hét alatt adnák le egy félév anyagát. Szívesen tanítanának Erdélyben nemcsak magyarországi, hanem nyugat-európai, szlovákiai vagy tengerentúli magyar egyetemi tanárok is. A Külföldi Magyar Tudományosság MTA Elnöki Bizottsága részéről Berényi Dénes professzor felvázolja a magyarok tudományos együttműködést a Kárpát-medencében. Szilágyi Pál professzor /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ ismerteti a kolozsvári magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét. Önálló magyar egyetem Romániában címmel tart előadást Kulcsár László professzor (Szent István Egyetem, Gödöllő). A magyar nyelvű agrár-felsőoktatás helyzetét ismerteti Heszky László professzor, ezt követően pedig a romániai magyar nyelvű agrár-felsőoktatás kérdéseit veti fel Füleky György professzor, mindketten a gödöllői Szent István Egyetemen tanítanak. A Ph. D.-képzés külföldi tapasztalatairól számol be Imreh István professzor (Karolinska Institut, Stockholm). Tőkés László püspök és Kovács Béla a Partiumi Keresztyén Egyetem aktuális helyzetéről tartanak beszámolót, Zsombori Vilmos (Hargita Megyei Tanács) a csíkszeredai felsőfokú oktatás kérdéseit ismerteti. A kárpátaljai magyarok továbbtanulási lehetőségeiről a Beregszászon működő Kárpátaljai Tanárképző Főiskola igazgatója, Orosz Ildikó számol be. /Guther M. Ilona: Kárpát-medencei magyar professzorok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Nov. 7-12 között egyhetes rendezvénysorozattal emlékezett Gyergyócsomafalva nagy szülöttjére, Köllő Miklós szobrászművészre, halála 100. évfordulója alkalmából, emellett a Magyar Millenniumnak is emléket állított a község. Az emlékezés kimagasló eseménye volt az a fotókiállítás, amelyet a szobrászművész utódja, a fiatal Köllő Miklós műépítész nyitott a Köllő Miklós (1861-1900) köztéri szobrairól. Az alig 39 évet élő szobrászművész a szegedi Szentháromság-szobor, az Országház kupolacsarnoka részére készített Szent István király, III. Károly, Mária Terézia szobra, az Országház homlokzatán hat dombormű, a budai királyi palota Bölcsesség szobra, az egri székesegyház "Jézus és Mária" szobra, a segesvári Petőfi szobor (ma Kiskunfélegyházán áll), a marosvásárhelyi Kossuth szobor, a madéfalvi emlékmű turulmadara, az aradi Szabadság szobor mellékalakjai, és sok más alkotás megteremtője. Gyergyócsomafalván nov. 12-én a templomkertben felavatták a millenniumi emlékművet. /Köllő Miklósra emlékezett Csomafalva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

"Nov. 12-én és 13-án ismét Romániába látogatott Dávid Ibolya. A magyar igazságügyi miniszter ez alkalommal Margittán Ady-emléknapon vett részt, majd Temesváron millenniumi emlékzászlót adott át. Elmondta, hogy Margittán Ady Endre mának szóló üzenetéről tartott beszédet. Megtiszteltetésnek érezte, hogy a temesvári római katolikus püspökségnek hozhatta el a millenniumi zászlót. - Valamennyi eddigi millenniumi zászlóátadás közül számomra a mostani volt a legmegrendítőbb és egyben a legszebb - mondotta. Reményei szerint Temesváron román kollégájával, Valeriu Stoica igazságügyi miniszterrel is találkozik, akinek ismét felveti a Temesvári Magyar Ház visszaszolgáltatásának ügyét. /(tibori): Dávid Ibolya: Ez volt a legszebb millenniumi zászlóátadásom. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./ Nov. 12-én Temesváron felekezeti hovatartozástól függetlenül mindenki eljött a Millennieumi templomba, hogy részese legyen a Magyar Millennium 2000 feliratú történelmi zászló ünnepélyes fogadásának. A szentmisét Roos püspök celebrálta. Tamáskó Péter Pál marosi főesperes szentbeszédet kifejtette, hogy "a magyar millenniumi zászló sajátságos módon irányítja figyelmünket Szent István királyra, életművére és példájára", aki országépítő tervének részeként alapította 1030 táján ezt az egyházmegyét, melyet az I. világháborút követő politikai döntésig Csanádi Egyházmegyének neveztek. Dávid Ibolya hangsúlyozta: "Történelmi zászlót hoztam ide, melynek alapszíne a fehér, a tisztaság és a remény színe. Középen a Szent Korona, Európához tartozásunknak a hiteles szimbóluma, vallási, szellemi és kulturális összetartozásunk jelképe. A béke, a szeretet és a testvériség zászlaját olyanok közé hoztam, akik a legnehezebb körülmények között is megőrizték a hitet, az anyanyelvet, a jó pásztor nyája nem hullott szét. Megtiszteltetés számomra, hogy éppen a Millenniumi templomban adhatom át a millenniumi zászlót azoknak, akik tizenegy évvel ezelőtt felemelték szavukat a zsarnokság ellen, és győztek. Csoda történt! A gyűlöletnél erősebb volt a szeretet és a remény; a millenniumi zászló szintén a remény és a szeretet szimbóluma." Ezután a vendég a zászlót átnyújtotta Roos Márton megyéspüspöknek. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke a megye magyarsága nevében mondott köszönetet dr. Dávid Ibolya miniszter asszonynak a megtisztelő ajándékért. /Sipos János: Kereszténységünk 1000 éves évfordulója. Millenniumi zászló - jelkép és üzenet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./ Az ünnepségen Szabó Dénes temesvári esperes figyelmeztetett: ebben az évben 137 elhalálozást és csak 55 újszülöttet jegyeztek be az itteni plébánián, utóbbiak közül is csak öt vegyes házasságban született és négy tiszta magyar volt. A Roos Márton temesvári püspök celebrálta szentmisén elsőként dr. Dávid Ibolya vehette magához Krisztus testét. Dávid Ibolya beszédében elmondta: "Az elszakított nemzetrészben élő magyarság anyanyelve, kultúrája, etnikai-vallási hovatartozása okán nap-mint-nap sérelmeket szenved. Akikről a hivatalosság szintjére emelt torz történelem és türelmetlenség azt kívánja bebizonyítani, hogy betolakodók, vagy azok utódai. Minden ilyen megkülönböztetés, az anyanyelv tiltása lelki félszegséghez, bénasághoz vezethet. Elsorvaszthatja az öntudatot és az önbizalmat, kiolthatja a hitet, és ahol kihal a hit, ott kihal a lélek. De ma olyan nagyságok közé hoztam el a Millenniumi Zászlót, akik egy tizenegy évvel ezelőtti decemberi vasárnapon, magyarok, románok és más nemzetiségűek, összegyűltek és élő láncot alkotva védték lelkipásztorukat. A jó pásztor nyája nem hullott szét, de napról napra nőtt. A rémuralom itt alkalmazott először erőszakot, az Opera téren békés tüntetőkre lőttek és a román forradalom első mártírjainak vére itt hullott.". Az akkor kivívott szabadság egyik szimbólumaként, - dr. Dávid Ibolya hathatós segítségével, - az aradi Szabadság szoboregyüttes is kiszabadult börtönéből. /Millenniumi zászlót kapott a bánsági magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Az RMDSZ Temes megyei szervezete sajtótájékoztatóján Bodó Barna szenátorjelölt elmondta: dr. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter nov. 12-én, vasárnap, a Millenniumi Zászló átadása előtt, zárt ajtók mögött a helyi magyarság képviselőivel tárgyalt. Napirenden szerepelt a tárgyalás színhelyét is jelentő temesvári Magyar Ház visszaigénylésének kérdése. A miniszter asszony továbbra is felelősséget érez a bánsági magyarság jogos tulajdonát képező ingatlan sorsa iránt és megpróbál közbenjárni román kollégájánál, Valeriu Stoicánál ennek érdekében. A temesvári Magyar Ház körüli jogi visszaélések miatt a helyi magyar érdekképviselet a strasbourgi nemzetközi törvényszékhez fordult - nyilatkozta Bodó Barna. A tárgyalások napirendjén szerepelt a Nagycsanád-Kiszombor határátkelő nyitvatartásának meghosszabbítása is. /(Pataki Zoltán): Magyar Ház és határátkelő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./"

A Nagyváradon élő Kristófi János világszerte ismert festőművész dec. 15-én ünnepelte 75. születésnapját. 1954 óta él a városban, ahol harminc éven át a Városi, majd a Művészeti Népiskolában nemzedékeket oktatott. Tíz gyermeke született. Mindegyiküket a katolikus hit szerint nevelte az életre, van köztük festő, énekes, fotós, orgonista, jogász, mérnök és orvos is. Igazi nagyváradi festő lett, a klasszikus váradi festők (Baráth Móric, Balogh István, Tibor Ernő, Leon Alex, Mottl Román, Miklóssy Gábor, Tompa Mihály stb.) utóda és kortársa, a város hűséges polgára és krónikása egy személyben - írta róla Banner Zoltán Békéscsabán élő művészettörténész. Kristófi Jánosnak van egy másik fontos hitvallása, amely valóban megkülönböztetett helyet biztosít számára a kortárs erdélyi festészetben: magának a hitnek a megvallása, tehát a szakrális téma, amely átszövi egész életművét - írja Banner Zoltán a festőről a közeljövőben megjelenő könyvben. "Szent László városának festője mindenekelőtt az ő arcát, alakját, lelkek fölötti hatalmának a titkát kutatja az idők sötétjében (Szent László lovagkirály I. és II., Szent László vizet fakaszt, stb.), de ugyancsak sorozatszerűen idézi fel a többi magyar szent király példáját (Szent István, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Imre) és természetesen magának Krisztus királynak a dicsőségét (Rex Christus I., II., III.). /Kristófi János 75 éves. Az álomlátások festője. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 19./

Pusztinában római katolikus szeminárium alapítására készülnek. Beszélik, nemrég olasz papok jártak arra, a bákói és iasi-i főpapokkal, no meg a helyi páterrel kiszemelték a telket is, ahová majd a szemináriumot felhúznák. A hír azért meghökkentő, mert az a szóbeszéd járja Csángóföldön, hogy a sokgyermekes magyar családok adnak egy-egy gyermeket az egyháznak, a hadseregnek, a rendőrségnek, a többit a román hazának. S százból, ezerből egy, ha magyarrá válik. Tudni kell, hogy ezek a szemináriumok Moldva-szerte a csángó fiatalok magyarellenes szellemben való nevelésének a központjai, Pusztinában, a legmagyarabbnak tartott csángó faluban igen súlyos következményekkel járna, ha a terv valóra válna. Pusztinában az általános választások első fordulójában 76 személy szavazott Frunda Györgyre, 86 voksot kapott az RMDSZ képviselői, 84-et a szenátori listája. Ez mutatja, hogy a 2500-3000 lélekszámú faluban alig száz embernek tiszta az identitástudata. Jelenleg Csángó Házra gyűjtenek, a magyarországi tanulmányai végeztével hazatelepedett Nyisztor Tinka most kezdeményezi az '50-es években lerombolt Szent István-templom újjáépítését. Szükség lenne a faluban magyarul prédikáló papra. Pusztinából üzenet jött: figyeljetek ránk. Mentsétek meg lelkünket. /Pusztinai S. O. S. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./

Millenniumi emléktáblát avattak dec. 25-én Szilágysomlyón, a református templomban, Tőkés László Királyhágómelléki református püspök részvételével. A gyülekezeti teremben Joikits Attila történelemtanár méltatta Szent István művét. Az avatási ünnepség a Miklósik Ibolya tanárnő által szervezett zenés irodalmi műsor után kezdődött el. A gyülekezeti terem falán található, dr. Hajdú Attila helyi fogorvos által készített és adományozott, Szent Istvánt ábrázoló emlékplakett-kompozíciót avatták fel. Végül millenniumi okleveleket adtak át a szilágysomlyói római katolikus egyháznak, a szilágysomlyói református egyháznak, a szilágysomlyói baptista egyháznak, a helyi RMDSZ-nek, a Báthory István Alapítványnak, az RMPSZ helyi szervezetének, a 16-os Báthory István cserkészcsapatnak, valamint a szilágysomlyói IKÉ-nek. /Emlékplakett-avatás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

"Dec. 31-én a csíkszeredai plébánián felavatták az épület falán elhelyezett Szent István-domborművet, Bálint Károly marosvásárhelyi képzőművész alkotását. Ünnepi beszédeikben a szónokok - dr. Csedő Csaba István, a város polgármestere és Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke - az államalapító király nagyságát méltatták, majd Tamás József segédpüspök megáldotta és felszentelte a domborművet. Ez alkalommal Márton Áron püspök emlékplakettjét is megkoszorúzták. /Kristó Tibor: Szent István-emlékplakett. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 3./"

"Jan. 6-án Homoródszentmártonban, a Zoltán Aladár Művelődés Házban helyi és környékbeli tanulók kulturális vetélkedőjét tartják. A téma: Szent István király, valamint Vörösmarty Mihály. /Kulturális vetélkedő. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./"

"A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium egyike a legrégebbi erdélyi iskoláknak. A neves tanintézményt Bethlen Gábor fejedelem alapította Gyulafehérváron. Nagyenyedre való költözése (1662) Apafi Mihály fejedelem nevéhez fűződik. A forradalom előtti évtizedben Simon János volt egy évtizedig az igazgató, utána - ugyancsak 10 évig - Krizbay Jenő. A harmadik évezredet nagy érdeklődést kiváltó igazgatócserével kezdte a kollégium: visszatért a "régi″, azaz Simon János. Szükséges a diákönkormányzat felélesztése, vallja Simon János. Eddig a kollégium és az RMDSZ közötti kapcsolatok nem voltak a legjobbak. Az új igazgató komoly beszélgetéssorozatot fog elkezdeni mindazokkal a személyekkel, akik tehetnek valamit az iskoláért. Beszélni fog Markó Bélával, Takács Csaba ügyvezető elnökkel, Kónya-Hamar Sándorral, Sütő Andrással és Kötő Józseffel, többek között. A Budapesten működő Bethlen Gábor Társasággal is szorosabbra akarja fűzni a kapcsolatokat. Erdélyben kialakulóban van egy stabil, és komoly iskolahálózat. Jó iskola van Déván, Segesváron, Marosludason. - Eddig Erdély egész területéről jöttek ide a diákok. Ha nem tudnak versenyképes iskolát biztosítani Nagyenyeden, akkor a Bethlen Gábor Kollégium eltűnik az erdélyi színpadról! Összefogás esetén minden lehetséges, például a bécsi Szent István Egylet 56 Nagyenyeden tanuló gyermeknek biztosít ösztöndíjat. /Szabó Csaba: Új diplomáciai stratégia a Bethlen Gábor Kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./"

"A csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány két újabb első évet indít a 2001-2002-es tanévben. Dr. György Antal, az alapítvány elnöke tájékoztatása szerint a Soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karával közösen vadgazdamérnöki szakon, illetve a Gödöllői Szent István Egyetem agrárközgazdász szakon indít újabb első évet. A vadgazdamérnöki szakon maximum negyven főt képeznek. Az agrárközgadász szakon 5 éves képzés után a hallgatók gazdasági agrármérnöki (agrárközgazdász) oklevelet kapnak. Az első négy évben agrárközgazdasági és agrármarketing gazdálkodási szakirányú képzésben részesülnek a hallgatók. Ötödéven szakosodni lehet, vállalkozás, számvitel és pénzügyek, gazdasági informatika, mezőgazdasági szaktanácsadás, agrármarketing, humánmenedzsment, vidék- és térségfejlesztés, környezet- és tájgazdálkodás, mérnök-tanár, szakfordító képesítést lehet szerezni. - Jelenleg a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány által magyarországi egyetemekkel közösen szervezett távoktatási formákban közel 350 hallgató vesz részt, eleddig 674-en szereztek diplomát. /Sarány István: Újabb két első év levelezési szakon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./"

"2000. december 31-én tartották meg Csíkszeredában a magyar államalapításra emlékező millenniumi ünnepséget a Szent Kereszt plébánián. A szentmisét Tamás József segédpüspök mutatta be. Az emlékezők a plébánia épületének homlokzatára erősített, Szent István királyt ábrázoló bronz domborművel kívántak az államalapító szent király előtt tisztelegni. Dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere és Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész alkotását Tamás József segédpüspök és Darvas Kozma József plébános leplezte le. /Csúcs Mária: Ezer év Nagyasszonyunk oltalmában. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 21./"

"Jan. 23-án, a magyar kultúra napján Budapesten rendezett ünnepségen Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere beszédében kiemelte: Az lehet hitelesen és időtállóan nemzeti, ami egyetemes is egyúttal, a magyar kultúra legjava ilyen, ezért okkal vagyunk rá büszkék. Hozzátette: az ihletett, egyetemes művészet mindig magában hordozza a hely szellemét, ahol született, és az egyes nemzetek szellemiségét meghatározza valami titokzatos egyediség, ami a kultúrát örökíti át nemzedékről nemzedékre. A Magyar Nemzeti Galériában tartott ünnepségen, amelyen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, a kultuszminiszter átadta a millenniumra alapított Kölcsey Ferenc-díjat, amelyet Kányádi Sándor, Novák Ferenc, Vásáry Tamás, Deim Pál és Illés György vehetett át. Kányádi Sándor költő, műfordító írói életművével, kiemelkedő irodalmi tevékenységével érdemelte ki a díjat. Novák Ferenc, a Honvéd Táncegyüttes művészeti vezetője, Vásáry Tamás, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának fő zeneigazgatója és vezető karmestere, Deim Pál festő-, szobrász- és grafikusművész, Illés György operatőr. A másfél millió forinttal járó elismerést - amely a pénzjuttatás mellett a Himnusz szerzőjének, Kölcsey Ferencnek az ezüstözött bronz mellszobrából áll - a nemzeti kulturális örökség minisztere a kereszténység 2000. és a Szent István-i államalapítás 1000. évfordulója alkalmából alapította, egyszeri odaítéléssel. Az elismerés alapító okirata szerint az öt kategóriában odaítélhető díj azoknak a magyar állampolgároknak és határon túli magyaroknak adományozható, akik a magyar kultúra nemzeti és egyetemes értékeit kifejező kiemelkedő alkotást hoztak létre. A magyar kultúra napját abból az alkalomból ünneplik január 22-én, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban, e napon fejezte be a Hymnus megírását. /A magyar kultúra napja. Kányádi Sándort Kölcsey-díjjal tüntették ki. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./"

"Rendhagyó vándorkiállítást nyílt Székelyudvarhelyen, a magyar állam kialakulását, Szent István korát mutatják be a tablók. Az anyagot Rubovszky Péter, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem történész professzora állította össze. A vándorkiállítás első állomása Pozsony volt, az állomások között van Sepsiszentgyörgy is. A Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Határon Túli Magyarok Hivatala által szervezett kiállítás jó alkalmat kínál diákoknak és tanároknak egyaránt rendhagyó történelemóra tartására. /Sarány István: Szent István király és kora. Millenniumi kiállítás Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./"

"Dobolyi Gyula képzőművész-tanár jóvoltából teljesült az immár évtizedes álom: Szent István-mellszobrot állítottak Csíkszentmárton temploma előcsarnokában. A felavatás jan. 14-én volt, a szobor megálmodója halálának hetedik évfordulóján. Dobolyi Gyula szobrát a családja adományozta a templomnak. /Koncsag László: Szent István-szobor Csíkszentmártonban. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 18./"

"A magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) munkatársai a napokban ünnepélyes keretek között nyújtották át a határon túli magyarok képviselőinek a szaktárca ajándékát. Az erdélyi magyarság nevében Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök vette át azt a mintegy 200 színes plakátot, amely Szent István országlásának fontosabb mozzanatait örökítette meg. Az NKÖM a poszterból több ezer darabot vásárolt meg a határon túli magyar közösségek számára. A nagyváradi megyés püspökségnek is sokat segített az NKÖM: a többezernyi kötet mellett a szaktárca adományozta a Szentjobbon felállított Szent István-mellszobrot. A színes plakátokból juttatnak templomoknak, plébániáknak és a kultúrházaknak is. /Rais W. István: Ajándék a határon túlra. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 20./"

"A Szent István Egyetem Kertészettudományi Karához tartozó Nyárádszeredai Távoktatási Tagozat az erdélyi magyar mezőgazdász társadalomnak szervez febr. 24-én magbörzét. Ezen hagyományos rendezvényen vetőmagárusítás is lesz. Márc. 17-én kertészeti szakmai konferencia lesz. /Szezonindító mezőgazdasági rendezvények. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./"

"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) újabb együttműködési szerződést írt alá azzal a nyolc magyarországi egyetemmel, amelyekkel az elmúlt években is szoros kapcsolatban volt. A nyolc magyar egyetemmel külön-külön aláírt kétoldalú szerződések elsősorban a hallgatók és az oktatók cseréjét, közös kutatási terveket, a Socrates és Ceepus programok adta lehetőségek kihasználását érintik. Andrei Marga, a BBTE rektora kiemelte, hogy az eddigi közös tevékenység már szinte minden tudományterületet érintett, most azonban, hogy Románia és Magyarország is pályázik az európai uniós tagságra, az új keretszerződéseket a csatlakozási szándékhoz igazították. Mészáros Rezső, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint, azokat az együttműködési formákat dolgozták ki, amelyekkel közösen jelenhetnek meg az európai egyetemi élet színterén. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem, a gödöllői Szent István Egyetem, a Pécsi Egyetem, a budapesti Közgazdasági és Közigazgatási Egyetem, a szegedi József Attila Tudományegyetem és a Veszprémi Egyetem vezetőségének képviselői kolozsvári látogatásuk során találkoztak a Sapientia Alapítvány vezetőségével is, és felajánlották segítségüket a tervezett Erdélyi Magyar Magánegyetem beindulásához. /Magyar egyetemek és a BBTE együttműködése. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./"

"Első ízben vendégszerepel a kolozsvári Állami Magyar Opera társulata a budapesti Operaházban; az együttes Erkel Ferenc: István király című művét mutatja be márc. 12-én, díszelőadáson. A magyar millennium alkalmából rendezett és a nemzeti ünnep előestéjén megtartandó előadásnak különös jelentőséget ad még, hogy Erkel Ferenc utolsó dalművének szinte napra pontosan 116 évvel ezelőtt, 1885. március 14-én volt az ősbemutatója az Operaházban. /A kolozsvári magyar opera a budapesti Dalszínház díszelőadásán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./"

"Tíz év után újra Budapesten, az Operaházban vendégszerepel a kolozsvári Állami Magyar Opera társulata. Márc. 12-én díszelőadáson mutatják be Erkel Ferenc István király című művét, tájékoztatott Simon Gábor, a kolozsvári opera igazgatója. A kolozsvári társulat történetében először 1991 márciusában először felléphetett a budapesti Operaházban. A kolozsvári opera új vezetése 1990-ben a gyulai Várszínházzal vette fel a kapcsolatot. Az István király előadásához a Széchényi Könyvtárból és a Zenetudományi Intézetből kaptak kéziratos anyagokat. Ezeket dramatizálni kellett. Az István király eredetileg négy óra, ebből csináltak kétórás "fogyasztható" előadást. Nincsenek partitúrák, zongorakivonatok sehol. Az István király partitúrája például Erkel négy zenész fia közül az egyiknek, Gyulának a kézirataként maradt fenn, a zenetudomány ezért jó ideig a fiúnak és nem az apának tulajdonította a művet. Komoly kutatások bizonyították be, hogy Erkel Gyulának csak "házi feladatként" kellett leírnia a partitúrát, mert az édesapja már nem látott jól. A kolozsvári társulat felvállalta Erkel operáinak bemutatását, köztük az ismeretleneket is. 1994-ben mutatták be a Brankovics Györgyöt, 1996-ban az István királyt, 1998-ban a- félig meddig operettnek is tekinthető - Névtelen hősöket, majd tavaly a Báthory Máriát. Jövőre tervezik a Sarolta című vígoperát és utolsóként viszik színre a Dózsa Györgyöt. - Az erkeli életmű azért is óriási, mert benne van az egész magyar történelem Szent István királytól 1848-ig. - Tavaly az esztergomi bazilika tövében felállított szabadtéri színpadon csendült fel zenéje, majd az opera zenei felvétele CD-n is megjelent, hétnyelvű teljes szövegkönyv-melléklettel. Ez a CD olyan sikert aratott, hogy a magyar millennium alkalmából rendezett budapesti operaházi díszelődásra a kolozsváriakat hívták meg az István királlyal. /Gózon István: Erkel életműve Kolozsváron születik újjá. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./"

"Márc. 10-én Marosvásárhelyen az emeleten Szent István és kora, az előcsarnokban a Székely Színház nagy egyéniségeinek fényképei fogadták a Tompa Miklós Társulat legújabb bemutatójára érkező nézőket. A kétnyelvű millenniumi vándorkiállítást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezte. Joggal dicsérte a kezdeményezést megnyitóbeszédében a három méltató, Burkhardt Árpád alprefektus, Fodor Imre alpolgármester és Kárp György, a Nemzeti Színház aligazgatója. A fotókiállítás pedig az 55 évvel ezelőtt létrejött Székely Színház felejthetetlen színészeiről, rendezőiről, előadásairól nyújt fényképes válogatást. Kemény János, Tompa Miklós, a két alapító, Kovács György, Szabó Ernő, Delly Ferenc, Borovszky Oszkár, Kőszegi Margit, Andrási Márton és kitűnő társaik sorakoznak a képeken. /Nagy Miklós Kund: Hármas esemény a Nemzeti Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./"

"A milleneumi emlékművek állítása sorában az elmúlt évben Háromszéken elsőként a katolikus Futásfalva tisztelgett Jézus Krisztus 2000., a magyar kereszténység és a Szent István államalapítás ezredik évfordulója előtt. Monumentális emlékművet állított az erdővidéki Barót és Nagybacon, Uzon lakossága, emléktáblával tisztelgett Ikafalva, Lécfalva és a Kovászna melletti Papolc. Vannak települések, ahol a millennium tiszteletére állítottak emléket a magyar szabadságharc és a két világháború hőseinek és áldozatainak (Feldobolyban, Málnáson, Nagyajtán), de emlékkopják hirdetik a millenneumot Vargyason, Kézdiszentléleken és Rétyen. Sepsiszentgyörgyön Jókai Mór, egykori országgyűlési képviselő bronzplakettel ellátott emléktáblája (a ház falán, ahol vendégeskedett) és a Szent Gellért-templom olajfreskói állítanak emléket a millenniumnak (Hervay Zoltán festőművész munkái). Március 15-én újabb emlékműveket emelnek majd Bölönben, Haralyban, Illyefalván, stb. Miklósvár a millennium évében fogja ünnepelni írásos említésének 790. évfordulóját, Maksán elkészítik a hajdani templom eredetijéhez hasonló "kazettás mennyezetet", melynek eredetije a Budapesti Iparművészeti Múzeumban van. /Kisgyörgy Réka: Sokasodnak a millennium maradandó emlékei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"Az önállósult Provincia január-februári összevont számában öt román és öt magyar történész válaszol arra, hogy kívánatosnak tartja-e egy olyan Erdély-történet megírását, amely valamennyi ott élő közösség múltját képes egységbe foglalni és hogyan lehetne ezt megvalósítani. A hogyanra Jakó Zsigmond professzor tér ki a legrészletesebben. A kolozsvári egyetemi tanár véleménye szerint a forrásanyagok hozzáférhetősége, alapos és szakszerű hasznosítása és értelmezése jelentheti a közös munka során a legnagyobb gondot. A nyelvi nehézség érzékeltetése végett Jakó a maga, valamint Ioachim Craciun, Damian P. Bogdan és Radu Manolescu felmérései, illetve becslései alapján érdekes adatokat közöl az ismert történelmi kútfők területi megoszlására, nyelvére és mennyiségére vonatkozóan. - A Románia történelmére vonatkozó XV-XVIII. századi, úgynevezett belső elbeszélő források (krónikák, útleírások, naplók stb.) száma 465. Ezekből erdélyi 368 (79,1%), moldvai 54 (11,6%), havasalföldi 43 (9,3%). Az erdélyi forrásanyagokból 159 (43,2%) magyarul, 107 (29%) németül, 92 (25%) latinul íródott. A román nyelvűek száma 69 (19%), a görög nyelvűeké 23 (6,2%). A többi 11 szláv és egyéb nyelvű munka. Ami az írásbeliség elterjedtségének mértékét is jelző oklevél-kibocsátási gyakorlatot illeti, a román államiság első 500 évéből körülbelül 7000 ószláv nyelvű, cirill írású oklevelet búvárolhatnak a kutatók. A Szent István korától Erdély függetlenné válásáig eltelt bő félezer esztendő időszakából legalább 30-35.000, Erdély múltjára vonatkozó latin nyelvű oklevélről tudunk. Mindennek többszöröse a független Erdélyi fejedelemség másfél évszázada, majd az osztrák uralom idején keletkezett és fennmaradt oklevélözön. Ehhez jön még a budapesti, bécsi, vatikáni, török stb. levéltárakban fellelhető anyag. - Azoknak a kutatóknak, akik meg akarják írni Erdély történelmét, meg kell tanulniuk magyarul, latinul, németül, törökül, valamint a cirill és a gót betűs szövegek olvasását. /Szilágyi Aladár: Írjuk meg közös történelmünket. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./"

"A Magyar örökség kitüntető címek és oklevelek ünnepélyes átadása márc. 24-én lesz Budapesten. Ez alkalommal Bartók Béla, Csonka János, Radnóti Miklós, Teleki Pál, illetve Illés György, a Szent István Társulat és Timaffy László kap Magyar Örökség Díjat. /Holnap átadják a Magyar örökség címeket. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./ "

"Tízéves szünet után újra a Budapesti Tavaszi Fesztivál meghívottja volt a kolozsvári magyar opera társulata: Erkel Ferenc István király című operáját adták elő. Dehel Gábor, az előadás rendezője kifejtette: megtiszteltetés, hogy társulatuk ismét felléphetett a Magyar Operaházban. Ezt a művet több mint száz éve nem játszották a magyarországi operákban. /A Budapesti Tavaszi Fesztivál vendége volt a kolozsvári Állami Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"

"Április 12-től játsszák Budapesten a mozik Koltay Gábor legújabb munkáját, a Sacra Corona című történelmi filmet, a mozgókép zenéjét tartalmazó CD-lemez már a napokban kapható lesz. Koltay Gergely zeneszerző a középkori egyházi zene motívumkincseiből és a modern folk-rock muzsika dallam- és hangzásvilágából ötvözte a Sacra Corona zenéjét. Koltay Gábor hangsúlyozta: a film nem készült volna el, ha a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nem veszi fel millenniumi filmes programjába a már megkezdett produkciót. Nemeskürty István, a Sacra Corona forgatókönyvírója úgy ítéli meg: a film jól sikerült, még azok is több cselekményt és mozgalmasságot fognak benne találni, akik a Honfoglalást unalmasnak találták. A Sacra Corona nem tudományos film, hanem a műalkotás szándékával készült mozgókép - mondta Nemeskürty István. Három királyfiról írt filmregényt, akik a Szent István halála utáni zűrzavarban összegfognak a haza megmentéséért. A Sacra Corona fő szerepeit - Vazul három unokáját - Szarvas Attila (László király), Horkay Péter (Salamon király) és Oberfrank Pál (Géza király) alakítja. Gellért püspököt Franco Nero személyesíti meg. /Sacra Corona - áprilistól a mozikban a film. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./"

"Jean Claude Perriset apostoli nuncius márc. 29-én érkezett Kovásznára. Másnap Kézdivásárhelyre látogatott. A latin nyelven celebrált misét rövid beszélgetés követte, majd az apostoli követ sajtótájékoztatót tartott Kézdivásárhelyen. A Romániában dúló negyven év kommunizmusát átvészelte az egyház, ez is bizonyíték a túlélésre. A magyarság is megünnepelte az 1000 éves történelmét, ami azt mutatja, hogy értékes szellemi javakat bír a jövendőre nézve is. Ezek az értékek garanciát képeznek arra, hogy van amivel belépni a III. évezredbe. A magyarok Szent István királyának a megkeresztelkedése jelentette az első lépést az európai homogenitás felé, a magyar nép kereszténnyé válása pedig a belépést jelentette az európai egységbe. /Kézdivásárhelyen az apostoli nuncius. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 6./ Jean Claude Perriset, a Szentszék bukaresti nunciusa Kovásznába látogatott. Egyértelművé vált, hogy a nunciatúra igen szoros kapcsolatban áll a iasi-i katolikus püspökséggel, bizonyára ugyanilyen a viszonya a bukaresti katolikus érsekséggel is. A nuncius úgy tudja, Moldvában mindössze hat csángó kérte a magyar misét. Ez jelzi: sem a csángók, sem az őket képviselő szövetség és alapítványok, sem az erdélyi magyar katolikus egyház nem tudta ezt a súlyos, kérdést jelentőségének megfelelő módon a Szentszék küldötte elé tárni. Emiatt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének hat tagja Bukarestbe készül a nunciatúrára. Úgy tervezik, magukkal viszik azt a Pusztinán gyűjtött, több mint kétszáz aláírást, mely bizonyíték arra, hogy a falu római katolikus hívei közül igen sokan kérnek magyar misét, s viszik a magyar nyelvet tanulni vágyók aláírásait is, továbbá Tytti Isohookana-Asunmaa finn képviselő asszonynak az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez beterjesztett és ez év márc. 12-én Párizsban az ET kulturális bizottsága által megvitatott angol nyelvű jelentést. A finn képviselő asszony jelentésében felvázolta a csángók eredetét, történetét, leírta, hogy heterogén, római katolikus, magyar eredetű népcsoport, mely megőrizte archaikus anyanyelvét. Ez a népcsoport a román hatóságok nyomására asszimilálódni kezdett. Tytti Isohookana-Asunmaa kitért arra, hogy "a csángó falvak római katolikus templomaiban engedélyezni kellene a mise csángó nyelven történő celebrálását". Az Európa Tanács oktatási-kulturális bizottságának főtitkára, Joao Ary is járt a Csángóföldön, ahol nyilvánvalóvá vált: a hatóságok nem akarták engedni, hogy a magukat magyarnak valló csángókkal is találkozhassék. Ennek ellenére a portugál politikus végül is eljutott azokba a csángó falvakba is, ahol még élnek magyarok. Igaz, néhány héttel később már "ügyesebben" jártak el a helyi hatóságok: James Rosapepet, az Egyesült Államok nemrég távozott bukaresti nagykövetét sikerült úgy végigvezetniük a vidéken, hogy a magyarok közelébe sem kerülhetett, s ha emlékezetem nem csal, másfél évvel ezelőtt maga Jean Claude Perriset is arra járt, de épp csak találkozott a moldvai csángómagyarok szövetségének néhány tagjával. /Simó Erzsébet: Egy misét a csángók is megérdemelnének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./"

"1951. aug. 20-án a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány tagjait a kommunista diktatúra karhatalma a különböző kolostorokból elhurcolta, mindnyájukat a máriaradnai kolostorba, kényszerlakhelyre vitték. Kilenc hónap után a tábort feloszlatták, lakóit pedig Kőrösbányára, Désre és Esztelnekre szállították. Idén tervezik a megemlékezést a következő helyeken: Kaplony /jún. 13./, Csíksomlyó /aug. 9-10./, Máriaradna /aug. 20./ Kérik mindazokat, akiknek valamilyen tárgyi emlékük (fénykép, levél stb.) van, lemásolás, kiállítás céljából kölcsönözzék. /Ötven éve szedték össze a ferenceseket. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 8./"

"A tizedik Varadinum ünnepségsorozatot máj. 6-13. között rendezik meg Nagyváradon. A program tervei között szerepel többek között politikai fórum, iskolanap, könyvbemutató, vetélkedők, kézműveskör, tudományos vitaest, fotókiállítás, hangverseny és hagyományőrző rendezvény. Az Erdélyi Népfőiskola A nagyváradi magyar költészet ezer éve címmel tart rendezvényt. A MIDESZ a Rákóczi Szövetséggel és az Ady Endre Középiskolával közösen összeállítja az István király nyomdokain című történelmi vetélkedőt. Máj. 13-án, vasárnap kerül sor a már hagyományos záró rendezvényre, Szent László-ünnepi körmenetre. /Festum Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./"

"Dr. György Antal egyetemi docens, a Pro Hargitae Universitas Alapítvány elnöke bemutatta a Csíkszeredában folyó oktatást. A tíz tanterem egyike a számítógépes terem 20 géppel, képkivetítő berendezéssel. Csíkszeredában beül ebbe a terembe az egyetemista, és látja, hallgatja a Gödöllői Szent István Egyetem professzorának előadását. Két ilyen teremmel rendelkeznek. Háromszéki egyetemisták is járnak át, évfolyamonként öt-hat. Idén vadgazdamérnöki szakot indítanak a Soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem erdőmérnöki karával közösen, 40 hallgató felvételére lesz lehetőségük. Csíkszeredában a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatain jelenleg négy évfolyamon 73-an tanulnak, ezek közül 17-en tandíjfizetők, 19-en tanulmányi ösztöndíjasok, négyen részesülnek szociális segélyben. A Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatai körül sok volt a vita, az RMDSZ egyes képviselői úgy látták, hogy ez az önálló állami magyar egyetem megteremtését gyengíti. A feltételezett igény, a román szak indítása egybeesik azzal a törekvéssel, hogy a Hargita megyében több mint hétszáz szakképesítetlen és elsősorban a román nyelvet és irodalmat tanító pedagógus diplomát szerezhessen. A helyzet az ugyanis, hogy a román nyelv tanítása Székelyföldön valóban problematikus, éppen a szakemberek hiánya miatt. És hiába neveznek ki az itteni iskolákhoz moldvai, havaselvi román szakos tanárt, aki egy mukkot sem tud magyarul, nem érzékeli az itteni helyzet specifikus voltát. - Csíkszeredában alapképzésben részesült és oklevelet szerzett eddig: a mezőgazdasági gépészmérnökin, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tagozatán 30 fő (két évfolyam, 1991-97 között), mezőgazdasági üzemmérnökin 12 fő, agrár-közgazdaságin 92 fő (3 évfolyam, angol, földrajz, biológia), az Egri Tanítóképző Főiskolán 48, a Jászberényi Tanítóképző főiskolán 81, az egri szociálpedagógián 31, a Soproni Egyetem erdőmérnöki karán 13, angol-földrajz, biológián 54 fő. A folyamatban lévő képzésekben az agrárközgazdász szak öt évfolyamán 122-en tanulnak. A soproni környezetmérnöki két évfolyamán 37-en, ugyanennek az egyetemnek a vadgazdamérnöki szakán 73-an. A Csíkszeredai Oktatási Központ biztosít otthont a Babes-Bolyai Tudományegyetem Informatikai Főiskolájának, amelyen 73-an tanulnak (I-II. évfolyam). /Sylvester Lajos: Szellemi ködoszlatás Csíkban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./ "