Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2006. május 17.
Ismét felfüggesztették a kisebbségi törvénytervezet vitáját május 16-án a parlament három szakbizottságának ülésén. Az ellenzéki pártok nem jelentek meg az ülésen. Florin Iordache szociáldemokrata honatya kijelentette: fölösleges a kérdés elnapolása, ugyanis az Európai Bizottság jelentése kedvező lesz Románia számára. A halasztásra éppen akkor került sor, amikor az EB nyilvánosságra hozta az országjelentést – állapította meg Máté András. /(k. o.): Stagnál a kisebbségi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
2007. május 8.
A Gardianul című lap szerint Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, és Markó Béla RMDSZ-elnök részvételével tartott Munkácsy-kiállítás megnyitójára kizárólag „etnikai alapon” hívták meg a vendégeket. Ez nem felel meg a valóságnak, a „Románoknak tilos” című tudósításban mégis az olvasható, hogy az esemény ily módon „kirekesztő” volt. A lapban megszólal Valeriu Tabara demokrata képviselő (aki korábban a szélsőségesen nacionalista Román Nemzeti Egységpártból lépett át a demokraták soraiba), aki úgy vélte, hogy az ünnepség a román hivatalosságok meghívásának hiányában „sértés” Romániával szemben. Ugyancsak rosszallásának adott hangot Florin Iordache szociáldemokrata képviselő, Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt (PRM) alelnöke, valamint Nicolae Popa liberális politikus. Valójában a megnyitót megelőző sajtótájékoztatóra a polgármesteri hivatal adatbázisában létező minden újságíró megkapta a meghívót. A múzeumigazgató többször is megkérdezte, ki óhajt románul megismerkedni Munkácsy művészetével, mert a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze, lévén erdélyi származású, kiválóan beszél románul. A megnyitón szép számmal akadtak román intézményvezetők, a kiállítást támogató egyik cég román vezetője pedig két elismerő oklevelet is kapott. /”Kirekesztő”-nek nevezték a Munkácsy-kiállítás megnyitóját. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2008. október 9.
A Máramaros megyei Majszin, valamint a Beszterce-Naszód megyei Borgóprund helység mártírtelepüléssé nyilvánításáról fogadott el törvényt október 8-án a képviselőház. Az alsóház nem vetette el annak gondolatát, hogy a második világháborúban véráldozatot adó más, magyar és német helységek is hasonló megtiszteltetésben részesüljenek. A nacionalista hangvételű vitában a felszólalók többsége támogatta a két észak-erdélyi helység, Majszin, illetve Borgóprund mártírrangra emelését. „Nemcsak az 1940. szeptemberi magyar bevonulás, illetve az 1944. őszi visszavonulás során különféle atrocitásokban szenvedett román falvak, hanem olyan magyar és német lakosságú helységek előtt is lehet és kell tisztelegni, amelyeknek ártatlan és kiszolgáltatott lakói ugyanúgy megszenvedték az atrocitásokat. Ide tartozik például Szárazajta, Csíkszentdomokos, Gyergyóremete, Gyanta és Egeres is” – mondta el a Krónikának a vitán felszólaló Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Emlékeztetett: az RMDSZ összeállított egy erre vonatkozó törvénytervezetet, amelyet azonban már nem lehet előterjeszteni, a közelgő választási kampányra való tekintettel a parlament bő egy héten belül befejezi munkáját. Az RMDSZ elképzelése összhangban áll a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője és a jogi bizottság elnöke, Florin Iordache javaslatával, miszerint átfogó törvényben minden olyan helységet mártírtelepüléssé kellene nyilvánítani, ahol az 1940 és 1944 közötti időszak háborús eseményei vagy utóeseményei során a bevonuló fegyveresek polgári személyeket öltek meg. 1944. október 10-én a Beszterce-Naszód megyei Borgóprundon a visszavonuló magyar csapatok hét polgári személyt lőttek agyon. Október 14-én a visszavonuló magyar katonák Majszinban 39 román és három zsidó munkaszolgálatost lőttek le, akikről azt feltételezték, hogy partizánakciót terveznek. Traian Basescu államfőnek kell még ellenjegyeznie a Majszint és Borgóprundot vértanúhelységgé nyilvánító törvényt, a jogszabály a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után a két falu kifüggesztheti a „Mártírtelepülés” – feliratú táblát. 1944 őszén többtucatnyi észak-erdélyi helységben történt magyarellenes atrocitás. A leghírhedtebb vérengzések közé tartozik az 1944. szeptember 26-i szárazajtai mészárlás, amelynek során tizenegy helybéli magyar lakost agyonlőtt, kettőt pedig lefejezett a Maniu-gárda. Ugyanez a szabadcsapat október 8-án Csíkszentdomokoson tizenhárom magyar személyt lőtt agyon. A magyarellenes atrocitások során a Tudor Vladimirescu hadosztály a Bihar megyei Gyantán 47, a szomszédos Kishalmágyon hat magyar civilt, köztük nőket és gyermekeket lőtt agyon. Magyarremetén 35 magyar polgári személyt gyilkoltak meg a román csapatok, a Kolozs megyei Egeresen pedig a Maniu-gárda 13 magyar munkást lőtt agyon. Az RMDSZ 1995 októberében már előterjesztett egy törvénytervezetet Egeres, Csíkszentdomokos, Szárazajta, Gyanta és Magyarremete mártírtelepüléssé nyilvánítására, ezt azonban elutasították. /Benkő Levente: A magyaroknak is gyógyír kell. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./
2012. május 22.
Engedmény a magyarságnak (Választási törvény)
képviselőház jogi bizottsága elfogadta tegnap a választási törvény tervezetéhez benyújtott módosításokat, melyek enyhítenek az egyfordulós, tiszta egyéni választókerületes rendszer szigorán, több esélyt biztosítanak a magyarságnak a parlamentbe jutásra.
Eszerint azokban a megyékben, ahol valamely nemzeti kisebbség eléri a lakosság hét százalékát, hivatalból képviselői mandátumot kap az illető kisebbségnek az a jelöltje, aki a legtöbb szavazatot nyerte el. A módosítással a választási törvény "jobb, de nem jó" lett Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint, a szövetség ugyanakkor azt szerette volna elérni, hogy ötszázalékos lakossági számarányhoz kössék a kisebbségi mandátum megszerzését.
A Szociál-Liberális Szövetség és támogatóik tizennégy igen, a Demokrata Liberális Párt (DLP) öt ellenszavazatával és az RMDSZ képviselőjének tartózkodásával fogadta el a képviselőház jogi bizottsága azt a módosítást, mely értelmében a lakossági számarányhoz képest hétszázalékos nemzeti kisebbség megyénként képviselői mandátumot nyerjen, a szociáldemokrata Florin Iordache szerint "az természetes, hogy azokban a megyékben, ahol a magyar lakosság meghaladja a hét százalékot, mint Brassó vagy Kolozs, a magyar kisebbség kapjon egy képviselői mandátumot, amennyiben nem nyert egyetlen választókörzetben sem". Hozzátette, ugyanez az elv érvényes Hargita és Kovászna megyében a számbeli kisebbségben élő román lakosság esetében.
A jogi bizottság elfogadta a Szociál-Liberális Szövetségnek a választási küszöb eltörlésére vonatkozó javaslatát is, valamint hogy a választókerületek ugyanazok maradjanak, mint a 2008-as parlamenti választásokkor. A bizottság elutasította viszont a DLP-nek azt a javaslatát, hogy a parlament háromszáz fős legyen, a vita során Mircea Toader DLP-s képviselő bejelentette, alakulata így nem fogadhatja el a választási törvényt, mert az nem tükrözi a nép akaratát a parlament létszámának csökkentéséről, illetve olyan módszert vezet be, amelynek köszönhetően valamelyik párt erőszakkal előnyösebb helyzetbe kerülhet. Florin Iordache ugyanakkor felhívta a figyelmet, a bizottság által elfogadott, a nemzeti kisebbségeknek biztosított helyekkel a parlament legtöbb tíz képviselővel gyarapodik.
Victor Ponta egy múlt heti, a választójogi reformnak szentelt fórumon javasolta, hogy biztosítsanak parlamenti helyeket a nemzeti kisebbségeknek azokban a megyékben, ahol számarányuk eléri a hat százalékot (a kormányfő javaslatában még ez az érték szerepelt). "A magyar képviselet arányosságát bizonyos mértékben helyreállítaná, visszahozná, figyelemre méltó gesztusnak tartom. Ez egy jó kiindulópont, de még nem elégséges" – kommentálta Ponta javaslatát pénteken Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint ez jó esélyt teremt arra, hogy Kolozs, Máramaros, Arad, Brassó és akár Temes megyében is legyen magyar képviselő, azonban még mindig megoldatlan marad a Fehér, Hunyad, Beszterce megyei magyar szavazatok sorsa. Korábban Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese azt nyilatkozta, a szövetség megpróbálja elérni, hogy az arányt szállítsák le ötszázalékosra, így ugyanis Fehér, Hunyad és Beszterce megye is küldhetne magyar képviselőt a parlamentbe. Felhívta a figyelmet azonban arra is, azokban a megyékben, ahol az új választási rendszerrel nem tud érvényesülni a magyarok politikai akarata, a szlovákiai Most – Hídhoz hasonló vegyes pártok jelenhetnek meg, amelyek azonban képtelenek a kisebbségi ügyeket úgy felvállalni, mint az etnikai pártok.
A szenátusban már megszavazták az egyéni választókerületes, egyfordulós, többségi választási rendszerre való áttérést, amelynek értelmében minden választókerületből a legtöbb szavazatot szerző jelölt jut be a parlamentbe, míg azok, akik a többi jelöltre szavaztak, képviselet nélkül maradnak. A választási törvényt – a tegnap elfogadott jogi bizottsági módosításokkal – ma véglegesítik a képviselőházban. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
képviselőház jogi bizottsága elfogadta tegnap a választási törvény tervezetéhez benyújtott módosításokat, melyek enyhítenek az egyfordulós, tiszta egyéni választókerületes rendszer szigorán, több esélyt biztosítanak a magyarságnak a parlamentbe jutásra.
Eszerint azokban a megyékben, ahol valamely nemzeti kisebbség eléri a lakosság hét százalékát, hivatalból képviselői mandátumot kap az illető kisebbségnek az a jelöltje, aki a legtöbb szavazatot nyerte el. A módosítással a választási törvény "jobb, de nem jó" lett Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint, a szövetség ugyanakkor azt szerette volna elérni, hogy ötszázalékos lakossági számarányhoz kössék a kisebbségi mandátum megszerzését.
A Szociál-Liberális Szövetség és támogatóik tizennégy igen, a Demokrata Liberális Párt (DLP) öt ellenszavazatával és az RMDSZ képviselőjének tartózkodásával fogadta el a képviselőház jogi bizottsága azt a módosítást, mely értelmében a lakossági számarányhoz képest hétszázalékos nemzeti kisebbség megyénként képviselői mandátumot nyerjen, a szociáldemokrata Florin Iordache szerint "az természetes, hogy azokban a megyékben, ahol a magyar lakosság meghaladja a hét százalékot, mint Brassó vagy Kolozs, a magyar kisebbség kapjon egy képviselői mandátumot, amennyiben nem nyert egyetlen választókörzetben sem". Hozzátette, ugyanez az elv érvényes Hargita és Kovászna megyében a számbeli kisebbségben élő román lakosság esetében.
A jogi bizottság elfogadta a Szociál-Liberális Szövetségnek a választási küszöb eltörlésére vonatkozó javaslatát is, valamint hogy a választókerületek ugyanazok maradjanak, mint a 2008-as parlamenti választásokkor. A bizottság elutasította viszont a DLP-nek azt a javaslatát, hogy a parlament háromszáz fős legyen, a vita során Mircea Toader DLP-s képviselő bejelentette, alakulata így nem fogadhatja el a választási törvényt, mert az nem tükrözi a nép akaratát a parlament létszámának csökkentéséről, illetve olyan módszert vezet be, amelynek köszönhetően valamelyik párt erőszakkal előnyösebb helyzetbe kerülhet. Florin Iordache ugyanakkor felhívta a figyelmet, a bizottság által elfogadott, a nemzeti kisebbségeknek biztosított helyekkel a parlament legtöbb tíz képviselővel gyarapodik.
Victor Ponta egy múlt heti, a választójogi reformnak szentelt fórumon javasolta, hogy biztosítsanak parlamenti helyeket a nemzeti kisebbségeknek azokban a megyékben, ahol számarányuk eléri a hat százalékot (a kormányfő javaslatában még ez az érték szerepelt). "A magyar képviselet arányosságát bizonyos mértékben helyreállítaná, visszahozná, figyelemre méltó gesztusnak tartom. Ez egy jó kiindulópont, de még nem elégséges" – kommentálta Ponta javaslatát pénteken Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint ez jó esélyt teremt arra, hogy Kolozs, Máramaros, Arad, Brassó és akár Temes megyében is legyen magyar képviselő, azonban még mindig megoldatlan marad a Fehér, Hunyad, Beszterce megyei magyar szavazatok sorsa. Korábban Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese azt nyilatkozta, a szövetség megpróbálja elérni, hogy az arányt szállítsák le ötszázalékosra, így ugyanis Fehér, Hunyad és Beszterce megye is küldhetne magyar képviselőt a parlamentbe. Felhívta a figyelmet azonban arra is, azokban a megyékben, ahol az új választási rendszerrel nem tud érvényesülni a magyarok politikai akarata, a szlovákiai Most – Hídhoz hasonló vegyes pártok jelenhetnek meg, amelyek azonban képtelenek a kisebbségi ügyeket úgy felvállalni, mint az etnikai pártok.
A szenátusban már megszavazták az egyéni választókerületes, egyfordulós, többségi választási rendszerre való áttérést, amelynek értelmében minden választókerületből a legtöbb szavazatot szerző jelölt jut be a parlamentbe, míg azok, akik a többi jelöltre szavaztak, képviselet nélkül maradnak. A választási törvényt – a tegnap elfogadott jogi bizottsági módosításokkal – ma véglegesítik a képviselőházban. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. április 9.
Végtelennek tetsző párbeszéd egyik pillanata – Ismerik-e a románok Erdélyt?
A román politikusok mai napig igen keveset tudnak a Székelyföld autonómiaigényéről, az önkormányzatiság lényegéről – derült ki a közszolgálati televízió hétfő esti, e témáról szervezett vitájából. Az ellenben kitetszett, Stelian Tănase igazgatása alatt nagymértékben megváltozott az intézmény, mi több, látványosan módosult viszonyulása az ország fontos és megoldatlan kérdéseihez. Az az elv, miszerint ami kényelmetlen, arról jobb, ha nem beszélünk, eltűnni látszik.
Először fordult ugyanis elő az eltelt közel negyedszázad alatt, hogy ebben a Liviu Mihaiu és Bereczki Tímea vezette műsorban a magyar meghívottak – Frunda György, Izsák Balázs és Táncos Barna – nyugodt és megengedő körülmények között mondhatták el a jelen lévő román politikusoknak – Marius Obrejának, Florin Iordachénak és Vasile Blagának – s nem utolsósorban e televíziót nézőknek, hogy a területi autonómia sem Románia egységét, sem határait, de még meglévő törvényeit sem kívánja fölülírni, célja mindösszesen annyi, hogy e régiót hagyományainak, nyelvének, kultúrájának megfelelően önkormányozzák.
Ebben a rendtartó székely falvaknak évszázados hagyományaik vannak, s e népcsoport, a székelység törekvéseit nevetséges az elszakadástól való rettegéssel meggátolni. A területi autonómiára vágyó régió ráadásul az ország közepén fekszik, s zsebkendője négy sarkában senki sem akarja, tudja elhordani innen. Egy kis történelmi kalandozásra is sor kerülhetett, melyből kiderült, legengedékenyebb románjaink is keveset ismernek saját, kerekké gömbölyödő országuk történelméből s főként annak féltett régiójáról, Erdélyről.
A műsor érdekessége és egyedisége abban állt, hogy ez alkalommal a vita magyar résztvevői érvelhettek többet, hogy őszinték és nyíltak lehettek, s még arra a betegesen visszatérő kérdésre is, miszerint elfogadják-e Trianont, kimondatik az, amit erdélyi magyarok nagy része gondol: a trianoni szerződés nemzetközi okmány, nem áll módunkban semmisnek tekinteni, azt ellenben pillanatig sem tagadjuk, hogy az máig tartóan fáj, hisz megfosztotta a történelmi Magyarországot területének kétharmadától és lakóinak felétől.
A feladat ma már az lenne, hogy e sebre gyógyírt találjunk, a lelkekben élő Trianont orvosoljuk.
Az őszinteség bizonyos tekintetben lefegyverezte a vita román résztvevőit, de abban nem akadályozta meg őket, hogy előszedjék a kincstári érveket, miszerint Románia minden közigazgatási egységét, megyéjét vagy leendő régióját egyforma elvek szerint kívánják kormányozni, hogy eszük ágában sincs az etnikai törésvonalak mentén alakítani ki régiókat vagy alrégiókat, s érvek híján újra és újra elismételték: olyan kisebbségbarát nemzetiségi politikája egyetlen országnak sincs, mint Romániának, meg hogy – mit ad ég – elképzelni sem tudják, hogy létezhet olyan magyar gyermek, aki nem tanulhat anyanyelvén, ha akar. Természetesen, a román állam nagylelkűségének bizonyítékaként emlegették, hogy tizennyolc kisebbségnek biztosít helyet a képviselőházban, vagy hogy a vallásszabadság teljes körű és akadálymentes az országban. Néhány ellenérv, például a csángók helyzete pillanatra felvillant ugyan, de a téma szerteágazó volta miatt más irányt vett a vita, s az sem került szóba, hogy basáskodó rektorok, mint amilyen például a marosvásárhelyi orvosi egyetemé, fittyet hányhatnak a létező oktatási törvényre.
Hasznos és fontos kérdések százait megnyitó beszélgetés volt ez a másfél órás vita. És végre a magyar résztvevők sem köntörfalaztak: elmondták, milyen úton kellene haladnia a román kisebbségpolitikának, hogy a ma már csak 1,2 milliós, szórványban vagy tömbben élő erdélyi magyarság megmaradhasson annak, aminek született, hogy nemzeti jellegzetességeit, kultúráját, nyelvét és vallását megőrizve ne csak megéljen, de meg is maradjon, mi több, jól is érezze magát szűkebb pátriájában.
Sajnos, azt is pontosan jelezte a beszélgetés, hogy román politikusi körökben mily megcsontosodott és félre is értelmezett az egységes, oszthatatlan nemzetállam eszméje, s bár az ezzel járó merev nemzetszemlélet és -politika az elmúlt évek során némileg oldódott, de ma még képtelenek elfogadni a személyi autonómián túlmutató kulturális és területi önkormányzatiságot.
De legyünk optimisták, idővel és türelemmel ennél keményebben megépített falakat is képes volt lebontani a történelem.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A román politikusok mai napig igen keveset tudnak a Székelyföld autonómiaigényéről, az önkormányzatiság lényegéről – derült ki a közszolgálati televízió hétfő esti, e témáról szervezett vitájából. Az ellenben kitetszett, Stelian Tănase igazgatása alatt nagymértékben megváltozott az intézmény, mi több, látványosan módosult viszonyulása az ország fontos és megoldatlan kérdéseihez. Az az elv, miszerint ami kényelmetlen, arról jobb, ha nem beszélünk, eltűnni látszik.
Először fordult ugyanis elő az eltelt közel negyedszázad alatt, hogy ebben a Liviu Mihaiu és Bereczki Tímea vezette műsorban a magyar meghívottak – Frunda György, Izsák Balázs és Táncos Barna – nyugodt és megengedő körülmények között mondhatták el a jelen lévő román politikusoknak – Marius Obrejának, Florin Iordachénak és Vasile Blagának – s nem utolsósorban e televíziót nézőknek, hogy a területi autonómia sem Románia egységét, sem határait, de még meglévő törvényeit sem kívánja fölülírni, célja mindösszesen annyi, hogy e régiót hagyományainak, nyelvének, kultúrájának megfelelően önkormányozzák.
Ebben a rendtartó székely falvaknak évszázados hagyományaik vannak, s e népcsoport, a székelység törekvéseit nevetséges az elszakadástól való rettegéssel meggátolni. A területi autonómiára vágyó régió ráadásul az ország közepén fekszik, s zsebkendője négy sarkában senki sem akarja, tudja elhordani innen. Egy kis történelmi kalandozásra is sor kerülhetett, melyből kiderült, legengedékenyebb románjaink is keveset ismernek saját, kerekké gömbölyödő országuk történelméből s főként annak féltett régiójáról, Erdélyről.
A műsor érdekessége és egyedisége abban állt, hogy ez alkalommal a vita magyar résztvevői érvelhettek többet, hogy őszinték és nyíltak lehettek, s még arra a betegesen visszatérő kérdésre is, miszerint elfogadják-e Trianont, kimondatik az, amit erdélyi magyarok nagy része gondol: a trianoni szerződés nemzetközi okmány, nem áll módunkban semmisnek tekinteni, azt ellenben pillanatig sem tagadjuk, hogy az máig tartóan fáj, hisz megfosztotta a történelmi Magyarországot területének kétharmadától és lakóinak felétől.
A feladat ma már az lenne, hogy e sebre gyógyírt találjunk, a lelkekben élő Trianont orvosoljuk.
Az őszinteség bizonyos tekintetben lefegyverezte a vita román résztvevőit, de abban nem akadályozta meg őket, hogy előszedjék a kincstári érveket, miszerint Románia minden közigazgatási egységét, megyéjét vagy leendő régióját egyforma elvek szerint kívánják kormányozni, hogy eszük ágában sincs az etnikai törésvonalak mentén alakítani ki régiókat vagy alrégiókat, s érvek híján újra és újra elismételték: olyan kisebbségbarát nemzetiségi politikája egyetlen országnak sincs, mint Romániának, meg hogy – mit ad ég – elképzelni sem tudják, hogy létezhet olyan magyar gyermek, aki nem tanulhat anyanyelvén, ha akar. Természetesen, a román állam nagylelkűségének bizonyítékaként emlegették, hogy tizennyolc kisebbségnek biztosít helyet a képviselőházban, vagy hogy a vallásszabadság teljes körű és akadálymentes az országban. Néhány ellenérv, például a csángók helyzete pillanatra felvillant ugyan, de a téma szerteágazó volta miatt más irányt vett a vita, s az sem került szóba, hogy basáskodó rektorok, mint amilyen például a marosvásárhelyi orvosi egyetemé, fittyet hányhatnak a létező oktatási törvényre.
Hasznos és fontos kérdések százait megnyitó beszélgetés volt ez a másfél órás vita. És végre a magyar résztvevők sem köntörfalaztak: elmondták, milyen úton kellene haladnia a román kisebbségpolitikának, hogy a ma már csak 1,2 milliós, szórványban vagy tömbben élő erdélyi magyarság megmaradhasson annak, aminek született, hogy nemzeti jellegzetességeit, kultúráját, nyelvét és vallását megőrizve ne csak megéljen, de meg is maradjon, mi több, jól is érezze magát szűkebb pátriájában.
Sajnos, azt is pontosan jelezte a beszélgetés, hogy román politikusi körökben mily megcsontosodott és félre is értelmezett az egységes, oszthatatlan nemzetállam eszméje, s bár az ezzel járó merev nemzetszemlélet és -politika az elmúlt évek során némileg oldódott, de ma még képtelenek elfogadni a személyi autonómián túlmutató kulturális és területi önkormányzatiságot.
De legyünk optimisták, idővel és türelemmel ennél keményebben megépített falakat is képes volt lebontani a történelem.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. június 27.
Ismét volt egy „fekete kedd” a parlamentben
Tavaly decemberben 10-én, kedden próbálták biztosítani büntetlenségüket a honatyák a büntető törvénykönyv módosításával. Most pedig, június 24-én, az újabb „fekete kedden”, megszavazták azt a törvényt, amelynek értelmében a megyei tanácselnökök és a polgármesterek mentesülnének az érdekkonfliktusoktól.
A sajtó „bekavart”
A törvénynek látszólag nincs semmiféle köze az érdekkonfliktusokhoz. A jogszabály értelmében a megyei tanácselnökök és polgármesterek jog szerinti tagjaivá válnak a községi, városi, municípiumi és megyei közüzemi szolgáltatások és helyi közhasznú társaságok igazgató tanácsainak. Ha pedig ha másvalakit jelölnének ki e tisztségre, akkor ők maguk határozhatják meg helyettesük személyét. A jelenlegi törvény szerint erről a helyi vagy a megyei tanács dönt.
A most megszavazott jogszabály a közüzemi szolgáltatásokat szabályozó, 2006-ban elfogadott törvényt módosítja. A módosításokat azonban a szenátus 2013 novemberében elutasította. A tervezetet ezt követően a szociáldemokrata honatyák még az európai parlamenti választások előtt készítették elő a képviselőházi végső szavazásra.
A május 27-i ülésen azonban a szociáldemokrata képviselő, Iulian Iancu minden külön magyarázat nélkül a jogszabálytervezet visszaküldését kérte az általa elnökölt ipari szakbizottságba. Ennek feltehetőleg az lehetett az oka, hogy a bukaresti sajtó már május közepén felhívta a figyelmet: a módosítások kidolgozásánál a szociáldemokrata honatyák nem konzultáltak az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI), jóllehet a módosítások megváltoztatják az összeférhetetlenség kritériumait.
1200 „büntetlen”
A tervezetet hat szociáldemokrata képviselő nyújtotta be a képviselőházba. Kidolgozói között van Florin Iordache, aki a tavalyi, decemberi „fekete kedd” alkalmával egyik fő hangadója volt az amnesztiáról és kegyelemről szóló törvénytervezet, illetve a Büntető Törvénykönyv módosításai elfogadásának. De a tervezethez nevét adta a szociáldemokraták képviselőházi frakciójának vezetője, Marian Neacşu is.
A jogszabályt a hatalom képviselői – a Szociáldemokrata Párt, az Országos Szövetség Románia Haladásáért, az RMDSZ, a Konzervatív Párt, és a Victor Ponta kormányfővel újabban lepaktáló Dan Diaconescu Néppárt – szavazták meg.
Ha a képviselőházi szavazást követően Traian Băsescu államfő kihirdeti a törvényt, akkor a legfelsőbb bíróság elé terjesztett több száz ügycsomót érvényteleníthetnek. Az Országos Összeférhetetlenségi Ügynökség elnöke, Horia Georgescu szerint az összeférhetetlenséggel gyanúsított helyi választottak ellen leállnának a kivizsgálások, több mint 1200 helyi választott mentesülhetne az összeférhetetlenség vádjától.
Közéjük tartoznak olyan nevek is, mint Nagyszeben polgármestere, Klaus Iohannis, a Brassó megyei tanács elnöke, Aristotel Câncescu, Konstanca polgármestere, Radu Mazăre, a Konstanca megyei tanács elnöke, Nicuşor Constantinescu, a Hunyad megyei tanács elnöke, Mircea Moloţ.
A legtöbben azonban kisvárosok és községek polgármesterei, elsősorban a szociáldemokraták részéről, akik egyébként – mindenekelőtt a választási kampány során – igen nagy nyomást gyakoroltak a párt központi vezetésére a törvény elfogadása érdekében. Victor Ponta kormánya egyébként tavaly sürgősségi kormányrendelettel kívánta keresztülvinni a parlamenten a jogszabályt, ám Brüsszel negatív véleményezése kapcsán felhagyott a kísérlettel. Liviu Dragnea kormányfő-helyettes utoljára idén áprilisban tett ígéretet pártja kiskirályainak, egy brassói összejövetel alkalmával a törvénymódosítások mielőbbi elfogadására.
A módosítások rövid története
A Szociáldemokrata Párt már régebben igyekszik megszabadítani helyi választottjait az összeférhetetlenség vádjától. A próbálkozások már 2008-ban megindultak, amikor az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség elkezdte kivizsgálni az összeférhetetlenséggel gyanúsított megyei tanácselnökök és polgármesterek helyzetét. A kivizsgálások számának szaporodásával egyenes arányban nőtt a megyei kiskirályok tiltakozása is.
Liviu Dragnea 2013 júliusában megígérte a Szociál-Liberális Szövetség (USL) helyi választottjainak, hogy a kormány megváltoztatja majd az ügynökség működését szabályozó törvényt, pontosabban világosabbá teszi az összeférhetetlenség ismérveit. Brüsszel – korábban már említett – fejcsóválása miatt azonban az Igazságügyi Minisztérium nem hagyta jóvá a módosításokat.
Tavaly októberben, a polgármesterek nyomására, a Szociál-Liberális Szövetség a helyi közigazgatási törvény esetében három, nagyjából azonos tartalmú módosítással kívánta kielégíteni a pártszövetség választottjainak igényét. A módosítások közül az egyiket a kormányhoz, a másik kettőt pedig a törvényhozás két házához nyújtották be.
Idén márciusban furcsa dolog történt: az Európai Bizottság közigazgatási hatáskörökkel foglalkozó bizottságának igazgatója, Vittora Alliata de Villafranca egymás után két levéllel fordult Bukaresthez. Március 11-i levelében azon a véleményen volt, hogy kulcsfontosságú lehet bizonyos helyi választottak részvétele az igazgatótanácsokban, abban tehát nincsen semmi rendkívüli, ha közüzemi szolgáltatások vezető tanácsának tagjai. Március 21-i levelében viszont már az összeférhetetlenséget szabályozó törvénykezés szigorú alkalmazását követelte.
Úgy tűnik, hogy Bukarest végül is a brüsszeli tisztségviselő első levelét vette komolyan, és a képviselőház most elfogadott törvénymódosításokkal lehetővé tette a vezetőtanácsi részvételt, vagyis a büntetlenséget a helyi választottak számára.
Bogdán Tibor. maszol.ro
Tavaly decemberben 10-én, kedden próbálták biztosítani büntetlenségüket a honatyák a büntető törvénykönyv módosításával. Most pedig, június 24-én, az újabb „fekete kedden”, megszavazták azt a törvényt, amelynek értelmében a megyei tanácselnökök és a polgármesterek mentesülnének az érdekkonfliktusoktól.
A sajtó „bekavart”
A törvénynek látszólag nincs semmiféle köze az érdekkonfliktusokhoz. A jogszabály értelmében a megyei tanácselnökök és polgármesterek jog szerinti tagjaivá válnak a községi, városi, municípiumi és megyei közüzemi szolgáltatások és helyi közhasznú társaságok igazgató tanácsainak. Ha pedig ha másvalakit jelölnének ki e tisztségre, akkor ők maguk határozhatják meg helyettesük személyét. A jelenlegi törvény szerint erről a helyi vagy a megyei tanács dönt.
A most megszavazott jogszabály a közüzemi szolgáltatásokat szabályozó, 2006-ban elfogadott törvényt módosítja. A módosításokat azonban a szenátus 2013 novemberében elutasította. A tervezetet ezt követően a szociáldemokrata honatyák még az európai parlamenti választások előtt készítették elő a képviselőházi végső szavazásra.
A május 27-i ülésen azonban a szociáldemokrata képviselő, Iulian Iancu minden külön magyarázat nélkül a jogszabálytervezet visszaküldését kérte az általa elnökölt ipari szakbizottságba. Ennek feltehetőleg az lehetett az oka, hogy a bukaresti sajtó már május közepén felhívta a figyelmet: a módosítások kidolgozásánál a szociáldemokrata honatyák nem konzultáltak az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI), jóllehet a módosítások megváltoztatják az összeférhetetlenség kritériumait.
1200 „büntetlen”
A tervezetet hat szociáldemokrata képviselő nyújtotta be a képviselőházba. Kidolgozói között van Florin Iordache, aki a tavalyi, decemberi „fekete kedd” alkalmával egyik fő hangadója volt az amnesztiáról és kegyelemről szóló törvénytervezet, illetve a Büntető Törvénykönyv módosításai elfogadásának. De a tervezethez nevét adta a szociáldemokraták képviselőházi frakciójának vezetője, Marian Neacşu is.
A jogszabályt a hatalom képviselői – a Szociáldemokrata Párt, az Országos Szövetség Románia Haladásáért, az RMDSZ, a Konzervatív Párt, és a Victor Ponta kormányfővel újabban lepaktáló Dan Diaconescu Néppárt – szavazták meg.
Ha a képviselőházi szavazást követően Traian Băsescu államfő kihirdeti a törvényt, akkor a legfelsőbb bíróság elé terjesztett több száz ügycsomót érvényteleníthetnek. Az Országos Összeférhetetlenségi Ügynökség elnöke, Horia Georgescu szerint az összeférhetetlenséggel gyanúsított helyi választottak ellen leállnának a kivizsgálások, több mint 1200 helyi választott mentesülhetne az összeférhetetlenség vádjától.
Közéjük tartoznak olyan nevek is, mint Nagyszeben polgármestere, Klaus Iohannis, a Brassó megyei tanács elnöke, Aristotel Câncescu, Konstanca polgármestere, Radu Mazăre, a Konstanca megyei tanács elnöke, Nicuşor Constantinescu, a Hunyad megyei tanács elnöke, Mircea Moloţ.
A legtöbben azonban kisvárosok és községek polgármesterei, elsősorban a szociáldemokraták részéről, akik egyébként – mindenekelőtt a választási kampány során – igen nagy nyomást gyakoroltak a párt központi vezetésére a törvény elfogadása érdekében. Victor Ponta kormánya egyébként tavaly sürgősségi kormányrendelettel kívánta keresztülvinni a parlamenten a jogszabályt, ám Brüsszel negatív véleményezése kapcsán felhagyott a kísérlettel. Liviu Dragnea kormányfő-helyettes utoljára idén áprilisban tett ígéretet pártja kiskirályainak, egy brassói összejövetel alkalmával a törvénymódosítások mielőbbi elfogadására.
A módosítások rövid története
A Szociáldemokrata Párt már régebben igyekszik megszabadítani helyi választottjait az összeférhetetlenség vádjától. A próbálkozások már 2008-ban megindultak, amikor az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség elkezdte kivizsgálni az összeférhetetlenséggel gyanúsított megyei tanácselnökök és polgármesterek helyzetét. A kivizsgálások számának szaporodásával egyenes arányban nőtt a megyei kiskirályok tiltakozása is.
Liviu Dragnea 2013 júliusában megígérte a Szociál-Liberális Szövetség (USL) helyi választottjainak, hogy a kormány megváltoztatja majd az ügynökség működését szabályozó törvényt, pontosabban világosabbá teszi az összeférhetetlenség ismérveit. Brüsszel – korábban már említett – fejcsóválása miatt azonban az Igazságügyi Minisztérium nem hagyta jóvá a módosításokat.
Tavaly októberben, a polgármesterek nyomására, a Szociál-Liberális Szövetség a helyi közigazgatási törvény esetében három, nagyjából azonos tartalmú módosítással kívánta kielégíteni a pártszövetség választottjainak igényét. A módosítások közül az egyiket a kormányhoz, a másik kettőt pedig a törvényhozás két házához nyújtották be.
Idén márciusban furcsa dolog történt: az Európai Bizottság közigazgatási hatáskörökkel foglalkozó bizottságának igazgatója, Vittora Alliata de Villafranca egymás után két levéllel fordult Bukaresthez. Március 11-i levelében azon a véleményen volt, hogy kulcsfontosságú lehet bizonyos helyi választottak részvétele az igazgatótanácsokban, abban tehát nincsen semmi rendkívüli, ha közüzemi szolgáltatások vezető tanácsának tagjai. Március 21-i levelében viszont már az összeférhetetlenséget szabályozó törvénykezés szigorú alkalmazását követelte.
Úgy tűnik, hogy Bukarest végül is a brüsszeli tisztségviselő első levelét vette komolyan, és a képviselőház most elfogadott törvénymódosításokkal lehetővé tette a vezetőtanácsi részvételt, vagyis a büntetlenséget a helyi választottak számára.
Bogdán Tibor. maszol.ro
2016. június 15.
Leváltották a képviselőház elnökét
A képviselőház megfosztotta házelnöki tisztségétől hétfőn Valeriu Zgoneát, miután a politikust áprilisban kizárták a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező PSD- ből.
A pártban addig ügyvezető elnöki tisztséget betöltő Zgonea volt a PSD egyetlen vezetője, aki a pártelnök lemondását szorgalmazta, miután Liviu Dragneát jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték választási csalásra való felbujtás és befolyással való üzérkedés miatt.
A PSD-ben árulásnak minősítették azt, hogy Zgonea az önkormányzati választások előtt megkérdőjelezte a pártelnök alkalmasságát a nyilvánosság előtt, és kizárták a pártból. Zgonea azt állította, azért akarják őt eltávolítani a képviselőház éléről is, mert a PSD az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények megváltoztatására készül, hogy megakadályozza a korrupt politikusok elszámoltatását.
Zgonea nem volt hajlandó önként lemondani a tisztségről, ezért eltávolításához a PSD körül tömörülő parlamenti többségnek előbb módosítania kellett a házszabályt. Erre csak a választási kampány után, múlt szerdán került sor, amikor elfogadták, hogy a házelnök mandátuma automatikusan megszűnik, ha az őt a tisztségre jelölő frakció megvonja tőle támogatását. Ennek alapján hétfőn a képviselőház 167 vokssal 32 ellenében határozatban rögzítette, hogy a házelnöki tisztség megüresedett.
Victor Ponta volt miniszterelnök hétfőn közölte, hogy megpályázza a képviselőház elnöki tisztségét, Liviu Dragnea pártelnök azonban nehezményezte, hogy Ponta nem a párt belső fórumain, hanem a nyilvánosság előtt beszélt házelnöki ambícióiról.
A képviselői mandátummal rendelkező Dragnea leszögezte, hogy őt személy szerint nem érdekli a házelnöki tisztség, mert nem akarja "ügyrendi vitákkal" tölteni idejét: neki győzelemre kell vinnie a PSD-t az őszi parlamenti választásokon, hogy végre olyan kormányt alakíthassanak, "amely a választókat szolgálja". Szerinte azonban az lett volna a természetes, hogy a párton belül és nem a sajtó nyilvánossága előtt vitassák meg, kire bízzák a tisztséget.
A sajtó másfél hónapja tényként kezeli, hogy a képviselőház elnökének menesztését akarja felhasználni a visszatérésre a kormány éléről fél éve lemondott, korrupció miatt bíróság elé állított Victor Ponta, de az is nyílt titok, hogy nem éppen súrlódásmentes a viszony a PSD korábbi és mostani elnöke között.
Egyelőre nem lesz képviselőházi elnök Pontából
Az őszi parlamenti választások utánig Florin Iordache PSD-s képviselő marad a képviselőház ideiglenes elnöke – tudta meg a Mediafax PSD-s forrásokból.
A párt a leváltott Valeriu Zgonea helyének betöltésére hívta össze keddre a végrehajtó bizottságot, amely viszont csupán egy órát ülésezett, és úgy döntött, nem váltják még le az ideiglenes ház-elnököt.
Népújság (Marosvásárhely)
A képviselőház megfosztotta házelnöki tisztségétől hétfőn Valeriu Zgoneát, miután a politikust áprilisban kizárták a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező PSD- ből.
A pártban addig ügyvezető elnöki tisztséget betöltő Zgonea volt a PSD egyetlen vezetője, aki a pártelnök lemondását szorgalmazta, miután Liviu Dragneát jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték választási csalásra való felbujtás és befolyással való üzérkedés miatt.
A PSD-ben árulásnak minősítették azt, hogy Zgonea az önkormányzati választások előtt megkérdőjelezte a pártelnök alkalmasságát a nyilvánosság előtt, és kizárták a pártból. Zgonea azt állította, azért akarják őt eltávolítani a képviselőház éléről is, mert a PSD az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények megváltoztatására készül, hogy megakadályozza a korrupt politikusok elszámoltatását.
Zgonea nem volt hajlandó önként lemondani a tisztségről, ezért eltávolításához a PSD körül tömörülő parlamenti többségnek előbb módosítania kellett a házszabályt. Erre csak a választási kampány után, múlt szerdán került sor, amikor elfogadták, hogy a házelnök mandátuma automatikusan megszűnik, ha az őt a tisztségre jelölő frakció megvonja tőle támogatását. Ennek alapján hétfőn a képviselőház 167 vokssal 32 ellenében határozatban rögzítette, hogy a házelnöki tisztség megüresedett.
Victor Ponta volt miniszterelnök hétfőn közölte, hogy megpályázza a képviselőház elnöki tisztségét, Liviu Dragnea pártelnök azonban nehezményezte, hogy Ponta nem a párt belső fórumain, hanem a nyilvánosság előtt beszélt házelnöki ambícióiról.
A képviselői mandátummal rendelkező Dragnea leszögezte, hogy őt személy szerint nem érdekli a házelnöki tisztség, mert nem akarja "ügyrendi vitákkal" tölteni idejét: neki győzelemre kell vinnie a PSD-t az őszi parlamenti választásokon, hogy végre olyan kormányt alakíthassanak, "amely a választókat szolgálja". Szerinte azonban az lett volna a természetes, hogy a párton belül és nem a sajtó nyilvánossága előtt vitassák meg, kire bízzák a tisztséget.
A sajtó másfél hónapja tényként kezeli, hogy a képviselőház elnökének menesztését akarja felhasználni a visszatérésre a kormány éléről fél éve lemondott, korrupció miatt bíróság elé állított Victor Ponta, de az is nyílt titok, hogy nem éppen súrlódásmentes a viszony a PSD korábbi és mostani elnöke között.
Egyelőre nem lesz képviselőházi elnök Pontából
Az őszi parlamenti választások utánig Florin Iordache PSD-s képviselő marad a képviselőház ideiglenes elnöke – tudta meg a Mediafax PSD-s forrásokból.
A párt a leváltott Valeriu Zgonea helyének betöltésére hívta össze keddre a végrehajtó bizottságot, amely viszont csupán egy órát ülésezett, és úgy döntött, nem váltják még le az ideiglenes ház-elnököt.
Népújság (Marosvásárhely)
2016. június 15.
Florin Iordache kerül az alsóház élére
Nem Victor Ponta volt miniszterelnök veszi át a hétfőn menesztett Valeriu Zgoneától a képviselőház elnöki tisztségét – döntötte el a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöksége kedd délutáni ülésén.
A pártvezetés döntése értelmében Florin Iordache eddigi alelnök veszi át az ügyvivői elnöki teendőket egészen az őszi parlamenti választásokig, míg Victor Ponta a PSD parlamenti választási kampányáért lesz felelős. Ponta az ülésről kijövet közölte: ő maga is el kíván indulni az őszi választáson a párt színeiben.
Mint arról beszámoltunk, a PSD azt követően döntött Zgonea leváltása mellett, hogy az Liviu Dragnea pártelnök távozását követelte, miután jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a 2012-es, Traian Băsescu akkori államfő leváltásáról szervezett népszavazáson elkövetett csalások miatt. Dragnea a referendumon az elnökkel szembeni politikai oldal kampányfőnöke volt. A PSD a bírálatok miatt kizárta Zgoneát, majd hosszas huzavona, és a házszabály módosítása után leváltotta a képviselőház éléről.
Zgonea kizárását követően fölmerült, hogy Victor Ponta volt pártelnök-kormányfő veheti át a helyét, ugyanakkor, mint közismert, Ponta ellen bűnvádi eljárást folytat az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) állami tulajdonú hőerőművekkel kötött, törvénytelen jogtanácsosi szerződések miatt. Bár Liviu Dragnea korábban ennek ellenére is hajlandónak mutatkozott őt jelölni az alsóház élére, ám az utóbbi napokban már egyértelművé tette: nem támogatja, hogy elődje kerüljön a képviselőház élére. Bár Ponta hétfőn még arról beszélt: benyújtja jelentkezését a tisztségre, kedden már közölte: csak akkor tart igényt rá, ha Dragnea is támogatja.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
Nem Victor Ponta volt miniszterelnök veszi át a hétfőn menesztett Valeriu Zgoneától a képviselőház elnöki tisztségét – döntötte el a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöksége kedd délutáni ülésén.
A pártvezetés döntése értelmében Florin Iordache eddigi alelnök veszi át az ügyvivői elnöki teendőket egészen az őszi parlamenti választásokig, míg Victor Ponta a PSD parlamenti választási kampányáért lesz felelős. Ponta az ülésről kijövet közölte: ő maga is el kíván indulni az őszi választáson a párt színeiben.
Mint arról beszámoltunk, a PSD azt követően döntött Zgonea leváltása mellett, hogy az Liviu Dragnea pártelnök távozását követelte, miután jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a 2012-es, Traian Băsescu akkori államfő leváltásáról szervezett népszavazáson elkövetett csalások miatt. Dragnea a referendumon az elnökkel szembeni politikai oldal kampányfőnöke volt. A PSD a bírálatok miatt kizárta Zgoneát, majd hosszas huzavona, és a házszabály módosítása után leváltotta a képviselőház éléről.
Zgonea kizárását követően fölmerült, hogy Victor Ponta volt pártelnök-kormányfő veheti át a helyét, ugyanakkor, mint közismert, Ponta ellen bűnvádi eljárást folytat az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) állami tulajdonú hőerőművekkel kötött, törvénytelen jogtanácsosi szerződések miatt. Bár Liviu Dragnea korábban ennek ellenére is hajlandónak mutatkozott őt jelölni az alsóház élére, ám az utóbbi napokban már egyértelművé tette: nem támogatja, hogy elődje kerüljön a képviselőház élére. Bár Ponta hétfőn még arról beszélt: benyújtja jelentkezését a tisztségre, kedden már közölte: csak akkor tart igényt rá, ha Dragnea is támogatja.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2016. augusztus 25.
Bevonnák az RMDSZ-t is a kormányba
Az év végi parlamenti választások megnyerésére legesélyesebbnek tartott Szociáldemokrata Párt (PSD) a szabadelvű ALDE-val közösen akar kormányt alakítani, amelybe az „eredmények függvényében esetleg az RMDSZ-t is bevonnák” – közölte Florin Iordache, a képviselőház ideiglenes elnöke. A politikus a Radio France Internationale (RFI) adásának nyilatkozva elhárította a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) alakítandó nagykoalíció gondolatát.
Az RMDSZ kormányra hívását Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök, az ALDE társelnöke is szorgalmazta. Egy kedd esti televíziós interjúban a PNL-ből kilépett, a PSD-vel együttműködő, saját szabadelvű pártot alapító Tăriceanu úgy vélte: a választások után a PSD-nek és az ALDE-nak koalíciós ajánlattal kellene megkeresnie az RMDSZ-t egy szélesebb parlamenti többség kialakítása érdekében.
Szabadság (Kolozsvár)
Az év végi parlamenti választások megnyerésére legesélyesebbnek tartott Szociáldemokrata Párt (PSD) a szabadelvű ALDE-val közösen akar kormányt alakítani, amelybe az „eredmények függvényében esetleg az RMDSZ-t is bevonnák” – közölte Florin Iordache, a képviselőház ideiglenes elnöke. A politikus a Radio France Internationale (RFI) adásának nyilatkozva elhárította a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) alakítandó nagykoalíció gondolatát.
Az RMDSZ kormányra hívását Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök, az ALDE társelnöke is szorgalmazta. Egy kedd esti televíziós interjúban a PNL-ből kilépett, a PSD-vel együttműködő, saját szabadelvű pártot alapító Tăriceanu úgy vélte: a választások után a PSD-nek és az ALDE-nak koalíciós ajánlattal kellene megkeresnie az RMDSZ-t egy szélesebb parlamenti többség kialakítása érdekében.
Szabadság (Kolozsvár)
2017. január 6.
Ki kicsoda a Grindeanu-(Dragnea)-kormányban? (2.)
A „fekete kedd” igazságügyi minisztere
Az úgynevezett „fekete kedd” egyik legnagyobb hangadóját jelölték a Grindeanu-kormány igazságügyi miniszterének: az 57 éves Florin Iordache annak a szűk parlamenti csoportosulásnak volt a tagja, amely 2013-ban a büntető törvénykönyv módosításával igyekezett büntetlenséget biztosítani a honatyáknak. A módosításokat a képviselőház jogi bizottsága titokban dolgozta ki, hogy másnap villámgyorsan szavazzák meg, mentesítve ezáltal magukat a büntetőjogi felelősség alól. Florin Iordache mérnöknek tanult, csak 2002-ben szerzett jogi diplomát, miután Caracal alpolgármestereként belekóstolt a politikába. 2000–2008 között parlamenti képviselő. Több olyan kezdeményezése volt, amely az igazságszolgáltatás gyengítésére irányult. Neki köszönhető az ügyvédek „szuperimmunitását” biztosító törvénytervezet, amelyet 2016 októberében fogadott el a parlament. Iordache felesége tagja volt annak a bírósági tanácsnak, amely felmentette Adrian Năstasét a „Tamara néni”-perben.
Lia Olguța Vasilescu, a megvesztegethető nagyromán
Lia Olguța Vasilescu krajovai polgármester nemrég múlt 42 éves, 1991-ben kezdte politikai karrierjét a Nagy-Románia Párt alapító tagjaként, 1997-ben végzett a krajovai egyetem bölcsészkarán, egy helyi lapnál dolgozott, majd honvédelemből képezte magát, végül a szociológia doktora lett. 2000-ben választották először képviselővé, 2008-ban Dolj megyei szenátorrá. Abban az évben váltott pártot is, az SZDP megyei és országos vezetésében szerzett tisztségeket. Szocdem színekben választották 2012-ben, majd 2016-ban ismét polgármesterré. Mivel 2016 decembere óta képviselő, megírta lemondását a polgármesteri tisztségről.Lia Olguța Vasilescu tavaly márciusban került a korrupcióellenes ügyészek hálójába, és júliusban emeltek vádat ellene többrendbeli pénzmosás és megvesztegetés elfogadása miatt. 2012 és 2014 között összesen körülbelül 135 ezer eurót és 570 ezer lejt kapott különböző üzletemberektől azért, hogy a választási kampányát finanszírozhassa, illetve hogy a városháza elfogadja és kifizesse az érintett üzletemberek által végzett homlokzatfelújítási munkálatokat.
Gabriel Beniamin Leş, a felfegyverző védelmi miniszter
A most 41 éves Gabriel Beniam Leş Temesváron végzett marketing szakon, ugyanott mesterizett pénzügyi menedzsmentből, majd a közbeszerzések, közigazgatás és honvédelem terén is képezte magát. Szatmárnémetiben indult a politikai karrierje helyi tanácsosként, majd alpolgármesterként, volt a megye alprefektusa is, később a mezőgazdasági kifizetési ügynökség (APIA) megyei kirendeltségét vezette. 2015 októberében, nem sokkal a Ponta-kormány bukása előtt nevezték ki fegyverzeti államtitkárnak a védelmi minisztériumba, tisztségét a Cioloş-kormányban is megőrizte. A minisztériumban ő volt a felelős a katonaság fegyverzetének modernizálásáért. 2016 decemberében szenátori mandátumot nyert.
Adriana Petcu, az összeférhetetlen
A legkevesebbet az alakuló Grindeanu-kabinetből Adriana Petcuról tudni: 2010 óta vezeti a Buzău-Ialomița Vízügyi Igazgatóságot, 2010 és 2013 között pedig project officer volt egy európai pályázatban, az országos vízügy saját kérésére nevesítette. Ezt onnan tudni, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség nyomozott miatta, és összeférhetetlennek találta, a pályázat munkacsoportjában kapott 27 086 lejnyi jövedelmét pedig illegálisnak minősítette. Adriana Petcu első fokon elvesztette a pert, de fellebbezett a legfelső bíróságon. Mivel jövedelem is származott összeférhetetlen tisztségéből, ezért egytől öt évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható, illetve a bíróság köztisztségek viselésétől is eltilthatja.
Augustin Jianu, az IT ifjú titánja
A mindössze 30 éves Augustin Jianu egyik elődjének, Dan Nica távközlési miniszternek volt a tanácsosa. Jelenleg a CERT-RO rövidítésű országos kiberbiztonsági központ vezérigazgatója.
A lefokozott orvosprofesszor
A most 45 éves nagyváradi orvos hivatalosan csak 2012 óta politikus, amikor elnyerte első szenátori mandátumát, de korábban is töltött be olyan tisztségeket, amelyeket csak politikai támogatással lehet megszerezni. 2009-ben vált a Bihar Megyei Kórház igazgatójává, egy évvel később Cseke Attila akkori egészségügyi miniszter a megyei közegészségügyi hivatal élére nevezte ki. Cseke utóda, Ritli László kabinetvezetőjévé nevezte ki Florian Bodogot a rövid életű Ungureanu-kormányban, 2012-ben az első Ponta-kormány országos közegészségügyi igazgatója, majd államtitkár lett. A tavaly decemberi választásokon újabb szenátori mandátumot nyert az SZDP színeiben.
Nem sokkal előtte októberben Mircea Dumitru oktatási miniszter visszavonta Bodognak, az egyetemi tanárnak és a váradi orvosi egyetem dékánjának azt a jogát, hogy doktorátusokat vezessen, mivel összesen két tudományos cikk fő szerzőjének számít, ez pedig vézna tudományos teljesítmény, és nem elég a doktorátusok vezetéséhez. Mi több, a helyi sajtó szerint két doktori dolgozata közül az orvosi plágiumgyanús, és botránygyanús volt 2012-es kampányának finanszírozása is: sajtómegjelenéseit állítólag két svájci cég finanszírozta.
Bukott főfogyasztóvédőből ifjúsági miniszter
A 36 éves Marius DuncaBrassóban lett mérnök, de 2004-es diplomaszerzése után nem sokkal, 2006-ban már egy honatya irodájában dolgozott, 2007 és 2008 decembere között pedig az egyik európai parlamenti képviselőnk kabinetjében. 2009-ben fél évig a Brassó megyei fogyasztóvédelem egyik igazgatója volt, 2012 és 2015 között pedig alelnöke, majd elnöke az Országos Fogyasztóvédelmi Hivatalnak. 2015 novemberében, közvetlenül a Colectiv-tragédia után Victor Ponta váltotta le a fogyasztóvédelem éléről, ezután egy teljes mértékben sóhivatalnak tűnő drogellenes központ főtitkárává nevezték ki. December 11-én Brassó megyei szenátorrá választották. Vagyonnyilatkozatában mindössze egy 2015-ös gyártású motorkerékpárt tüntetett fel.
Graţiela Gavrilescu, a veterán
Az 50 éves Graţiela Gavrilescu veteránnak számít az alakuló Grindeanu-kormányban: negyedik képviselői mandátumánál tart, korábban alpolgármester és környezetvédelmi miniszter is volt. A ploieşti-i kőolajipari egyetemen végzett, Bukarestben ipari marketingből mesterizett, de az orvosira is járt munkavédelmi képzésre, majd közigazgatási menedzsmentből is oklevelet szerzett. Gumigyártó cégnél dolgozott, később vezérigazgatója lett. 2000 és 2004 között a Prahova megyei munkaerő-ügynökség munkatársa és a kkv-k országos tanácsának alelnöke volt. 2004 és 2007 között Ploieşti alpolgármestereként dolgozott. 2004-től 2013-ig az NLP tagja volt, de kilépett, és követte Călin Popescu Tăriceanut a reformliberális pártba, majd a Liberálisok és Demokraták Szövetségébe (LDSZ), amelynek Prahova megyei elnöke és országos alelnöke lett. Közel egy évig, 2014 decemberétől 2015 novemberéig volt a Ponta-kormány környezetvédelmi minisztere.
A bélyeggyűjtő karateedző, Şerban Valeca
A romániai korrupció jelképévé vált Adrian Năstase kormányában miniszterként tevékenykedő Şerban Valeca végzettségét tekintve mérnök. Politikai pályája mindvégig a román parlament körül alakult: három mandátumot szenátorként, egyet pedig képviselőként töltött le. A 60 éves férfi emellett személyi edző, a karateszövetség alelnöke, és ötezer euró értékű bélyeggyűjteménye van. A pitești-i mérnöki egyetemen is tanít, jelentős összegeket szerzett különböző tudományos tevékenységekért.
Az újonc miniszter
A 38 éves Toma Florin Petcu az LDSZ jelöltje az energetikai minisztérium élére. Újoncnak számít a román parlamentben, képviselői mandátuma megszerzése előtt főleg a helyi közigazgatásban tevékenykedett. 2015 decembere és 2016 májusa között a Giurgiu megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója, 2013 októbere és 2014 júliusa között a megye alprefektusa. Végzettségét tekintve építőmérnök. A képviselőház honlapján eredetileg közzétett önéletrajza szerint a helyesírása nem éppen tökéletes, ezt gyorsan lecserélték egy uniós szabványűrlapon kitöltött CV-re.
Szállítási bizniszekben érdekelt pénzügyminiszter
A 62 éves Viorel Ştefan a képviselőház pénzügyi bizottságának elnöke, aki 1993 óta tagja az SZDP-nek. Korábban egyszer már felmerült a neve pénzügyminiszterként, amikor Darius Vâlcovot lecsukták, de végül Eugen Teodorovici-ot nevezték ki. Három mandátumot szenátorként, kettőt képviselőként tevékenykedett. Az 1989-es rendszerváltás előtt az állami vízi szállításban, a Navromnál dolgozott, amelynek 1991 után az igazgatója lett. Az állami vállalat privatizációja során részvényeket vásárolt nemcsak a Navromnál, hanem több szállítással foglalkozó cégnél legalább 3 millió lej értékben.
Kirúgták, most tárcavezető lett
A 33 éves Răzvan Alexandru Cucot 2015 októberében Victor Ponta volt kormányfő nevezte ki a közlekedésügyi tárca államtitkárává, de 2016 májusában Dacian Cioloș kirúgta, miután részt vett az SZDP egyik Giurgiu megyei kampányrendezvényén. Cuc egy pékség részvényese, egy ipari park igazgatója, korábban pedig szakértőként működött közre a gazdasági minisztériumban. Fiatal kora ellenére meglehetősen vagyonos.
Ifjak a pályán
A Grindeanu-kormány egyik legfiatalabb tagja a 32 éves Gabriel Petrea, akit a társadalmi párbeszéd tárca élére szánt Liviu Dragnea. Az SZDP ifjúsági szervezetének és a bukaresti Műszaki Egyetem hallgatói szövetségének elnöke Victor Ponta és Nicolae Bănicioiu pártfogoltja. 2008-ben Ecaterina Andronescu csapatának tagjaként tűnt fel, aki akkoriban az egyetem rektora volt. Kampánytevékenységét később egy jól fizető állással hálálta meg Andronescu, majd amikor oktatási miniszter lett, tanácsadóként alkalmazta.
Kis- és középvállalkozások: Florin Jianu
A 40 éves Florin Jianu a harmadik Ponta-kormányban a kis- és középvállalkozásokért felelős delegált miniszter volt. Jelenleg a romániai kis- és középvállalkozásokat tömörítő országos tanács elnöke. Bukarestben matematikai egyetemet végzett, majd az elnöki hivatalban dolgozott, vállalkozói és pályázati tanácsadással is foglalkozott.
Luxusórákat gyűjtő idegenforgalmi miniszter
Az idegenforgalmi tárca élére javasolt Mircea Titus Dobre közgazdász második mandátumát szerezte meg a parlamentben. Egyetemi tanulmányait Bukarestben és Strasbourgban végezte. Az előző mandátuma idején 87 törvényjavaslatot dolgozott ki, ebből 24 törvényerőre emelkedett. Vagyonbevallása szerint 18 ezer euró értékű órával rendelkezik, és három különböző cégnél részvényes. 325 ezer eurót kölcsönzött egy személynek.
Héberül a határon túli románokért
Andreea Păstîrnac filológiai egyetemet végzett, mesteri fokozatot Jeruzsálemben szerzett. Tanulmányai a héber nyelv, a Közel-Kelet, a diplomácia, illetve anemzetközi közkapcsolatok területén összpontosultak. A bukaresti egyetemen és Tel-Avivban is tanított. Az évek során különböző diplomáciai szerepeket töltött be: volt attasé, kulturális attasé, III., II., I. osztályú titkár a világ számos pontján. 2006 és 2011 között Románia ciprusi nagykövete, 2013 szeptembere óta Románia izraeli nagykövete. A Grindeanu-kormányban a határon túli románokért felelős tárca nélküli miniszter lesz.
(Forrás: Főtér.ro, HotNews, News.ro és Adevărul)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A „fekete kedd” igazságügyi minisztere
Az úgynevezett „fekete kedd” egyik legnagyobb hangadóját jelölték a Grindeanu-kormány igazságügyi miniszterének: az 57 éves Florin Iordache annak a szűk parlamenti csoportosulásnak volt a tagja, amely 2013-ban a büntető törvénykönyv módosításával igyekezett büntetlenséget biztosítani a honatyáknak. A módosításokat a képviselőház jogi bizottsága titokban dolgozta ki, hogy másnap villámgyorsan szavazzák meg, mentesítve ezáltal magukat a büntetőjogi felelősség alól. Florin Iordache mérnöknek tanult, csak 2002-ben szerzett jogi diplomát, miután Caracal alpolgármestereként belekóstolt a politikába. 2000–2008 között parlamenti képviselő. Több olyan kezdeményezése volt, amely az igazságszolgáltatás gyengítésére irányult. Neki köszönhető az ügyvédek „szuperimmunitását” biztosító törvénytervezet, amelyet 2016 októberében fogadott el a parlament. Iordache felesége tagja volt annak a bírósági tanácsnak, amely felmentette Adrian Năstasét a „Tamara néni”-perben.
Lia Olguța Vasilescu, a megvesztegethető nagyromán
Lia Olguța Vasilescu krajovai polgármester nemrég múlt 42 éves, 1991-ben kezdte politikai karrierjét a Nagy-Románia Párt alapító tagjaként, 1997-ben végzett a krajovai egyetem bölcsészkarán, egy helyi lapnál dolgozott, majd honvédelemből képezte magát, végül a szociológia doktora lett. 2000-ben választották először képviselővé, 2008-ban Dolj megyei szenátorrá. Abban az évben váltott pártot is, az SZDP megyei és országos vezetésében szerzett tisztségeket. Szocdem színekben választották 2012-ben, majd 2016-ban ismét polgármesterré. Mivel 2016 decembere óta képviselő, megírta lemondását a polgármesteri tisztségről.Lia Olguța Vasilescu tavaly márciusban került a korrupcióellenes ügyészek hálójába, és júliusban emeltek vádat ellene többrendbeli pénzmosás és megvesztegetés elfogadása miatt. 2012 és 2014 között összesen körülbelül 135 ezer eurót és 570 ezer lejt kapott különböző üzletemberektől azért, hogy a választási kampányát finanszírozhassa, illetve hogy a városháza elfogadja és kifizesse az érintett üzletemberek által végzett homlokzatfelújítási munkálatokat.
Gabriel Beniamin Leş, a felfegyverző védelmi miniszter
A most 41 éves Gabriel Beniam Leş Temesváron végzett marketing szakon, ugyanott mesterizett pénzügyi menedzsmentből, majd a közbeszerzések, közigazgatás és honvédelem terén is képezte magát. Szatmárnémetiben indult a politikai karrierje helyi tanácsosként, majd alpolgármesterként, volt a megye alprefektusa is, később a mezőgazdasági kifizetési ügynökség (APIA) megyei kirendeltségét vezette. 2015 októberében, nem sokkal a Ponta-kormány bukása előtt nevezték ki fegyverzeti államtitkárnak a védelmi minisztériumba, tisztségét a Cioloş-kormányban is megőrizte. A minisztériumban ő volt a felelős a katonaság fegyverzetének modernizálásáért. 2016 decemberében szenátori mandátumot nyert.
Adriana Petcu, az összeférhetetlen
A legkevesebbet az alakuló Grindeanu-kabinetből Adriana Petcuról tudni: 2010 óta vezeti a Buzău-Ialomița Vízügyi Igazgatóságot, 2010 és 2013 között pedig project officer volt egy európai pályázatban, az országos vízügy saját kérésére nevesítette. Ezt onnan tudni, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség nyomozott miatta, és összeférhetetlennek találta, a pályázat munkacsoportjában kapott 27 086 lejnyi jövedelmét pedig illegálisnak minősítette. Adriana Petcu első fokon elvesztette a pert, de fellebbezett a legfelső bíróságon. Mivel jövedelem is származott összeférhetetlen tisztségéből, ezért egytől öt évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható, illetve a bíróság köztisztségek viselésétől is eltilthatja.
Augustin Jianu, az IT ifjú titánja
A mindössze 30 éves Augustin Jianu egyik elődjének, Dan Nica távközlési miniszternek volt a tanácsosa. Jelenleg a CERT-RO rövidítésű országos kiberbiztonsági központ vezérigazgatója.
A lefokozott orvosprofesszor
A most 45 éves nagyváradi orvos hivatalosan csak 2012 óta politikus, amikor elnyerte első szenátori mandátumát, de korábban is töltött be olyan tisztségeket, amelyeket csak politikai támogatással lehet megszerezni. 2009-ben vált a Bihar Megyei Kórház igazgatójává, egy évvel később Cseke Attila akkori egészségügyi miniszter a megyei közegészségügyi hivatal élére nevezte ki. Cseke utóda, Ritli László kabinetvezetőjévé nevezte ki Florian Bodogot a rövid életű Ungureanu-kormányban, 2012-ben az első Ponta-kormány országos közegészségügyi igazgatója, majd államtitkár lett. A tavaly decemberi választásokon újabb szenátori mandátumot nyert az SZDP színeiben.
Nem sokkal előtte októberben Mircea Dumitru oktatási miniszter visszavonta Bodognak, az egyetemi tanárnak és a váradi orvosi egyetem dékánjának azt a jogát, hogy doktorátusokat vezessen, mivel összesen két tudományos cikk fő szerzőjének számít, ez pedig vézna tudományos teljesítmény, és nem elég a doktorátusok vezetéséhez. Mi több, a helyi sajtó szerint két doktori dolgozata közül az orvosi plágiumgyanús, és botránygyanús volt 2012-es kampányának finanszírozása is: sajtómegjelenéseit állítólag két svájci cég finanszírozta.
Bukott főfogyasztóvédőből ifjúsági miniszter
A 36 éves Marius DuncaBrassóban lett mérnök, de 2004-es diplomaszerzése után nem sokkal, 2006-ban már egy honatya irodájában dolgozott, 2007 és 2008 decembere között pedig az egyik európai parlamenti képviselőnk kabinetjében. 2009-ben fél évig a Brassó megyei fogyasztóvédelem egyik igazgatója volt, 2012 és 2015 között pedig alelnöke, majd elnöke az Országos Fogyasztóvédelmi Hivatalnak. 2015 novemberében, közvetlenül a Colectiv-tragédia után Victor Ponta váltotta le a fogyasztóvédelem éléről, ezután egy teljes mértékben sóhivatalnak tűnő drogellenes központ főtitkárává nevezték ki. December 11-én Brassó megyei szenátorrá választották. Vagyonnyilatkozatában mindössze egy 2015-ös gyártású motorkerékpárt tüntetett fel.
Graţiela Gavrilescu, a veterán
Az 50 éves Graţiela Gavrilescu veteránnak számít az alakuló Grindeanu-kormányban: negyedik képviselői mandátumánál tart, korábban alpolgármester és környezetvédelmi miniszter is volt. A ploieşti-i kőolajipari egyetemen végzett, Bukarestben ipari marketingből mesterizett, de az orvosira is járt munkavédelmi képzésre, majd közigazgatási menedzsmentből is oklevelet szerzett. Gumigyártó cégnél dolgozott, később vezérigazgatója lett. 2000 és 2004 között a Prahova megyei munkaerő-ügynökség munkatársa és a kkv-k országos tanácsának alelnöke volt. 2004 és 2007 között Ploieşti alpolgármestereként dolgozott. 2004-től 2013-ig az NLP tagja volt, de kilépett, és követte Călin Popescu Tăriceanut a reformliberális pártba, majd a Liberálisok és Demokraták Szövetségébe (LDSZ), amelynek Prahova megyei elnöke és országos alelnöke lett. Közel egy évig, 2014 decemberétől 2015 novemberéig volt a Ponta-kormány környezetvédelmi minisztere.
A bélyeggyűjtő karateedző, Şerban Valeca
A romániai korrupció jelképévé vált Adrian Năstase kormányában miniszterként tevékenykedő Şerban Valeca végzettségét tekintve mérnök. Politikai pályája mindvégig a román parlament körül alakult: három mandátumot szenátorként, egyet pedig képviselőként töltött le. A 60 éves férfi emellett személyi edző, a karateszövetség alelnöke, és ötezer euró értékű bélyeggyűjteménye van. A pitești-i mérnöki egyetemen is tanít, jelentős összegeket szerzett különböző tudományos tevékenységekért.
Az újonc miniszter
A 38 éves Toma Florin Petcu az LDSZ jelöltje az energetikai minisztérium élére. Újoncnak számít a román parlamentben, képviselői mandátuma megszerzése előtt főleg a helyi közigazgatásban tevékenykedett. 2015 decembere és 2016 májusa között a Giurgiu megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója, 2013 októbere és 2014 júliusa között a megye alprefektusa. Végzettségét tekintve építőmérnök. A képviselőház honlapján eredetileg közzétett önéletrajza szerint a helyesírása nem éppen tökéletes, ezt gyorsan lecserélték egy uniós szabványűrlapon kitöltött CV-re.
Szállítási bizniszekben érdekelt pénzügyminiszter
A 62 éves Viorel Ştefan a képviselőház pénzügyi bizottságának elnöke, aki 1993 óta tagja az SZDP-nek. Korábban egyszer már felmerült a neve pénzügyminiszterként, amikor Darius Vâlcovot lecsukták, de végül Eugen Teodorovici-ot nevezték ki. Három mandátumot szenátorként, kettőt képviselőként tevékenykedett. Az 1989-es rendszerváltás előtt az állami vízi szállításban, a Navromnál dolgozott, amelynek 1991 után az igazgatója lett. Az állami vállalat privatizációja során részvényeket vásárolt nemcsak a Navromnál, hanem több szállítással foglalkozó cégnél legalább 3 millió lej értékben.
Kirúgták, most tárcavezető lett
A 33 éves Răzvan Alexandru Cucot 2015 októberében Victor Ponta volt kormányfő nevezte ki a közlekedésügyi tárca államtitkárává, de 2016 májusában Dacian Cioloș kirúgta, miután részt vett az SZDP egyik Giurgiu megyei kampányrendezvényén. Cuc egy pékség részvényese, egy ipari park igazgatója, korábban pedig szakértőként működött közre a gazdasági minisztériumban. Fiatal kora ellenére meglehetősen vagyonos.
Ifjak a pályán
A Grindeanu-kormány egyik legfiatalabb tagja a 32 éves Gabriel Petrea, akit a társadalmi párbeszéd tárca élére szánt Liviu Dragnea. Az SZDP ifjúsági szervezetének és a bukaresti Műszaki Egyetem hallgatói szövetségének elnöke Victor Ponta és Nicolae Bănicioiu pártfogoltja. 2008-ben Ecaterina Andronescu csapatának tagjaként tűnt fel, aki akkoriban az egyetem rektora volt. Kampánytevékenységét később egy jól fizető állással hálálta meg Andronescu, majd amikor oktatási miniszter lett, tanácsadóként alkalmazta.
Kis- és középvállalkozások: Florin Jianu
A 40 éves Florin Jianu a harmadik Ponta-kormányban a kis- és középvállalkozásokért felelős delegált miniszter volt. Jelenleg a romániai kis- és középvállalkozásokat tömörítő országos tanács elnöke. Bukarestben matematikai egyetemet végzett, majd az elnöki hivatalban dolgozott, vállalkozói és pályázati tanácsadással is foglalkozott.
Luxusórákat gyűjtő idegenforgalmi miniszter
Az idegenforgalmi tárca élére javasolt Mircea Titus Dobre közgazdász második mandátumát szerezte meg a parlamentben. Egyetemi tanulmányait Bukarestben és Strasbourgban végezte. Az előző mandátuma idején 87 törvényjavaslatot dolgozott ki, ebből 24 törvényerőre emelkedett. Vagyonbevallása szerint 18 ezer euró értékű órával rendelkezik, és három különböző cégnél részvényes. 325 ezer eurót kölcsönzött egy személynek.
Héberül a határon túli románokért
Andreea Păstîrnac filológiai egyetemet végzett, mesteri fokozatot Jeruzsálemben szerzett. Tanulmányai a héber nyelv, a Közel-Kelet, a diplomácia, illetve anemzetközi közkapcsolatok területén összpontosultak. A bukaresti egyetemen és Tel-Avivban is tanított. Az évek során különböző diplomáciai szerepeket töltött be: volt attasé, kulturális attasé, III., II., I. osztályú titkár a világ számos pontján. 2006 és 2011 között Románia ciprusi nagykövete, 2013 szeptembere óta Románia izraeli nagykövete. A Grindeanu-kormányban a határon túli románokért felelős tárca nélküli miniszter lesz.
(Forrás: Főtér.ro, HotNews, News.ro és Adevărul)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. január 12.
Kulcsár Terza székely zászlót vitt a parlamentbe
A parlamentben is van lehetőség a nemzeti ügyek érvényesítésére – szögezte le csütörtöki sajtótájékoztatója elején a polgári párti (MPP-s) Kulcsár Terza József, aki az RMDSZ listáján szerzett mandátumot a képviselőházban.
Emlékeztetett, nem a pulpitusra kitett román Bibliára, hanem az általa bevitt, Károli Gáspár által fordított Szentírásra tette a kezét, amikor az eskü szövegét mondta, sőt még egy összehajtogatott székely zászlót is betett a lapok közé.
Mint mondta, felmerült, hogy gesztusa miatt elveszítheti a választásokon megszerzett tisztségét, mert a törvény szerint nem érvényesítik a mandátumát annak, aki nem az előírás szerint teszi le az esküt, de végül nem történt semmi. „Ez is bizonyítja, hogy a román parlamentben is van pálya a nemzeti jogok érvényesítésére” – mondta az MPP-s politikus.
Arról is beszámolt, hogy az emberjogi bizottság tagjaként Florin Iordache igazságügyi miniszter meghallgatásán három kérdést tett fel: rendben van-e, hogy Hargita és Kovászna megyék prefektusai üldözik a székely zászlót, hogy a Kovászna megyei prefektus perelt egy másik EU-s ország himnuszának eléneklése miatt, és hogy lehetséges-e a gyulafehérvári nyilatkozat beemelése az alkotmányba. A miniszter a meghallgatáson semmitmondó válaszokat adott, de utána privát beszélgetésben felkérte, hogy februárban mutassa be ezeket az ügyeket.
„Élni fogok a lehetőséggel, összegyűjtöm a szimbólumok és az anyanyelvhasználat elleni perek okiratait, és megkeresem az igazságügy minisztert” – mondta Kulcsár Terza József. Elmondta továbbá, Nagy Gábor közgazdászt választották meg a sepsiszentgyörgyi MPP élére. Az országos tisztújító közgyűlésre január végén kerül sor.
Bíró Blanka
kronika.hu
A parlamentben is van lehetőség a nemzeti ügyek érvényesítésére – szögezte le csütörtöki sajtótájékoztatója elején a polgári párti (MPP-s) Kulcsár Terza József, aki az RMDSZ listáján szerzett mandátumot a képviselőházban.
Emlékeztetett, nem a pulpitusra kitett román Bibliára, hanem az általa bevitt, Károli Gáspár által fordított Szentírásra tette a kezét, amikor az eskü szövegét mondta, sőt még egy összehajtogatott székely zászlót is betett a lapok közé.
Mint mondta, felmerült, hogy gesztusa miatt elveszítheti a választásokon megszerzett tisztségét, mert a törvény szerint nem érvényesítik a mandátumát annak, aki nem az előírás szerint teszi le az esküt, de végül nem történt semmi. „Ez is bizonyítja, hogy a román parlamentben is van pálya a nemzeti jogok érvényesítésére” – mondta az MPP-s politikus.
Arról is beszámolt, hogy az emberjogi bizottság tagjaként Florin Iordache igazságügyi miniszter meghallgatásán három kérdést tett fel: rendben van-e, hogy Hargita és Kovászna megyék prefektusai üldözik a székely zászlót, hogy a Kovászna megyei prefektus perelt egy másik EU-s ország himnuszának eléneklése miatt, és hogy lehetséges-e a gyulafehérvári nyilatkozat beemelése az alkotmányba. A miniszter a meghallgatáson semmitmondó válaszokat adott, de utána privát beszélgetésben felkérte, hogy februárban mutassa be ezeket az ügyeket.
„Élni fogok a lehetőséggel, összegyűjtöm a szimbólumok és az anyanyelvhasználat elleni perek okiratait, és megkeresem az igazságügy minisztert” – mondta Kulcsár Terza József. Elmondta továbbá, Nagy Gábor közgazdászt választották meg a sepsiszentgyörgyi MPP élére. Az országos tisztújító közgyűlésre január végén kerül sor.
Bíró Blanka
kronika.hu
2017. január 12.
Iordache: Brüsszelnek be kell fejeznie az igazságszolgáltatás figyelését
MTI - Románia valamennyi feltételt teljesít ahhoz, hogy az Európai Bizottság befejezze az igazságszolgáltatás figyelemmel kísérését - jelentette ki csütörtökön Florin Iordache igazságügyi miniszter.
A tárcavezető az Európai Bizottság küldöttségével folytatott megbeszélést, amely azért jött Romániába, hogy tájékozódjon az igazságszolgáltatás helyzetéről, ugyanis a brüsszeli uniós végrehajtó szerv hamarosan közzéteszi az igazságszolgáltatásról szóló újabb éves jelentését.
Florin Iordache az uniós küldöttséggel folytatott megbeszélést követően elmondta: ismertette a kormány álláspontját, miszerint semmi szükség megvárni 2019-et, akár már az idén is le lehetne zárni a mechanizmust, hiszen Románia jelentős lépéseket tett a jogállamiságot biztosító intézményei megerősítése érdekében. „Románia ebben a pillanatban elég garanciát nyújt arra, hogy az igazságszolgáltatásban tevékenykedő valamennyi intézmény jó feltételek között működjön" - mondta az igazságügyi miniszter.
A román igazságszolgáltatás működésének hiányosságai és a korrupció elterjedtsége miatt 2012-ben Franciaország és Németország megakadályozta Románia schengeni csatlakozását, később hasonló okok miatt Hollandia emelt vétót Románia schengeni tagsága ellen.
Brüsszel tíz éve, Románia és Bulgária EU-csatlakozása óta kíséri figyelemmel a két ország igazságszolgáltatásának működését az úgynevezett ellenőrzési és együttműködési mechanizmus keretében. Románia már évek óta sürgeti, hogy kapjon határidőt Brüsszeltől az ellenőrzési mechanizmus lezárására. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tavaly februárban úgy nyilatkozott, hogy a lehető leghamarabb, még a jelenlegi uniós bizottság megbízatásának lejárta előtt létrejöhetnek ezek a feltételek.
maszol.ro
MTI - Románia valamennyi feltételt teljesít ahhoz, hogy az Európai Bizottság befejezze az igazságszolgáltatás figyelemmel kísérését - jelentette ki csütörtökön Florin Iordache igazságügyi miniszter.
A tárcavezető az Európai Bizottság küldöttségével folytatott megbeszélést, amely azért jött Romániába, hogy tájékozódjon az igazságszolgáltatás helyzetéről, ugyanis a brüsszeli uniós végrehajtó szerv hamarosan közzéteszi az igazságszolgáltatásról szóló újabb éves jelentését.
Florin Iordache az uniós küldöttséggel folytatott megbeszélést követően elmondta: ismertette a kormány álláspontját, miszerint semmi szükség megvárni 2019-et, akár már az idén is le lehetne zárni a mechanizmust, hiszen Románia jelentős lépéseket tett a jogállamiságot biztosító intézményei megerősítése érdekében. „Románia ebben a pillanatban elég garanciát nyújt arra, hogy az igazságszolgáltatásban tevékenykedő valamennyi intézmény jó feltételek között működjön" - mondta az igazságügyi miniszter.
A román igazságszolgáltatás működésének hiányosságai és a korrupció elterjedtsége miatt 2012-ben Franciaország és Németország megakadályozta Románia schengeni csatlakozását, később hasonló okok miatt Hollandia emelt vétót Románia schengeni tagsága ellen.
Brüsszel tíz éve, Románia és Bulgária EU-csatlakozása óta kíséri figyelemmel a két ország igazságszolgáltatásának működését az úgynevezett ellenőrzési és együttműködési mechanizmus keretében. Románia már évek óta sürgeti, hogy kapjon határidőt Brüsszeltől az ellenőrzési mechanizmus lezárására. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tavaly februárban úgy nyilatkozott, hogy a lehető leghamarabb, még a jelenlegi uniós bizottság megbízatásának lejárta előtt létrejöhetnek ezek a feltételek.
maszol.ro
2017. január 12.
Európai Bizottság: megfigyelés alatt marad a román igazságszolgáltatás
Bukarest kérése ellenére Brüsszel idén nem zárja le az ellenőrzési és együttműködési mechanizmust.
MTI - Paraskevi Michou, az Európai Bizottság főtitkárhelyettese, a Bukarestbe látogató küldöttség vezetője csütörtökön délután a parlament vezetőivel folytatott megbeszélés után újságíróknak úgy nyilatkozott: az idén biztos nem zárják le az ellenőrzési és együttműködési mechanizmust.
Mint mondta, tolmácsolta a román hatóságoknak, szoros együttműködést akarnak a mechanizmus lezárása érdekében. Ez azonban attól függ - tette hozzá -, mit tesz a román kormány és parlament, hogy meggyőzze Brüsszelt az elvégzett reformok visszafordíthatatlanságáról.
Paraskevi Michou néhány órával korábban találkozott Bukarestben Florin Iordache igazságügyi miniszterrel, aki kijelentette: Románia valamennyi feltételt teljesít ahhoz, hogy az Európai Bizottság befejezze a román igazságszolgáltatás figyelemmel kísérését.
Paraskevi Michou azért jött Romániába, hogy tájékozódjon az igazságszolgáltatás helyzetéről, ugyanis a brüsszeli uniós végrehajtó szerv hamarosan közzéteszi a román igazságszolgáltatásról szóló újabb éves jelentését.
Bukarestnek elege van
Brüsszel tíz éve, Románia és Bulgária EU-csatlakozása óta kíséri figyelemmel a két ország igazságszolgáltatásának működését az úgynevezett ellenőrzési és együttműködési mechanizmus keretében. Bukarest már évek óta sürgeti, hogy kapjon határidőt Brüsszeltől az ellenőrzési mechanizmus lezárására. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tavaly februárban úgy nyilatkozott, hogy a lehető leghamarabb, még a jelenlegi uniós bizottság megbízatásának lejárta előtt létrejöhetnek ezek a feltételek.
Ismert, hogy a román igazságszolgáltatás működésének hiányosságai és a korrupció elterjedtsége miatt 2012-ben Franciaország és Németország megakadályozta Románia schengeni csatlakozását, később hasonló okok miatt Hollandia emelt vétót Románia schengeni tagsága ellen.
maszol.ro
Bukarest kérése ellenére Brüsszel idén nem zárja le az ellenőrzési és együttműködési mechanizmust.
MTI - Paraskevi Michou, az Európai Bizottság főtitkárhelyettese, a Bukarestbe látogató küldöttség vezetője csütörtökön délután a parlament vezetőivel folytatott megbeszélés után újságíróknak úgy nyilatkozott: az idén biztos nem zárják le az ellenőrzési és együttműködési mechanizmust.
Mint mondta, tolmácsolta a román hatóságoknak, szoros együttműködést akarnak a mechanizmus lezárása érdekében. Ez azonban attól függ - tette hozzá -, mit tesz a román kormány és parlament, hogy meggyőzze Brüsszelt az elvégzett reformok visszafordíthatatlanságáról.
Paraskevi Michou néhány órával korábban találkozott Bukarestben Florin Iordache igazságügyi miniszterrel, aki kijelentette: Románia valamennyi feltételt teljesít ahhoz, hogy az Európai Bizottság befejezze a román igazságszolgáltatás figyelemmel kísérését.
Paraskevi Michou azért jött Romániába, hogy tájékozódjon az igazságszolgáltatás helyzetéről, ugyanis a brüsszeli uniós végrehajtó szerv hamarosan közzéteszi a román igazságszolgáltatásról szóló újabb éves jelentését.
Bukarestnek elege van
Brüsszel tíz éve, Románia és Bulgária EU-csatlakozása óta kíséri figyelemmel a két ország igazságszolgáltatásának működését az úgynevezett ellenőrzési és együttműködési mechanizmus keretében. Bukarest már évek óta sürgeti, hogy kapjon határidőt Brüsszeltől az ellenőrzési mechanizmus lezárására. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tavaly februárban úgy nyilatkozott, hogy a lehető leghamarabb, még a jelenlegi uniós bizottság megbízatásának lejárta előtt létrejöhetnek ezek a feltételek.
Ismert, hogy a román igazságszolgáltatás működésének hiányosságai és a korrupció elterjedtsége miatt 2012-ben Franciaország és Németország megakadályozta Románia schengeni csatlakozását, később hasonló okok miatt Hollandia emelt vétót Románia schengeni tagsága ellen.
maszol.ro
2017. január 18.
Johannis keresztbetett a kormány közkegyelemtervének
MTI - Klaus Johannis államfő is megjelent január 18-án, szerdán a bukaresti szociálliberális kormány rendes ülésén, elmondása szerint azért, hogy a kabinet ne tűzzön közvita nélkül napirendre közkegyelemről rendelkező vagy a büntető törvénykönyvet módosító sürgősségi rendeletet.
Az elnök korábban arra figyelmeztette a január elején hivatalba lépett kormányt, hogy tisztsége teljes súlyával szembe fog szállni minden olyan próbálkozással, amely az igazságszolgáltatás eszközeinek megnyirbálását, a korrupt politikusok „tisztára mosását” célozza – emlékeztet az MTI.
Miután a jobboldali sajtó régóta azzal vádolta a szociálliberális kormánytöbbséget, hogy amnesztiáról és közkegyelemről szóló kormányrendeletekkel készül mentőövet dobni korrupcióval gyanúsított, bűnvádi eljárás alatt lévő politikusainak, kedden Florin Iordache igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott: amnesztiát (a büntetett előéletet is eltörlő bűnfeledést) nem terveznek, de elképzelhető, hogy közkegyelmi jogszabállyal próbálnak majd enyhíteni a börtönök túlzsúfoltságán.
Bár a szerdai kormányülést megelőzően – évek óta először – semmit sem közöltek hivatalosan a sajtóval az ülés napirendjéről, az ellenzéki sajtó tudni vélte, hogy a kormány két sürgősségi rendeletet akar szerdán elfogadni, az egyikben közkegyelmet hirdetne bizonyos bűncselekmények elkövetőinek, a másikban pedig megváltoztatná a hivatali visszaélés és más bűncselekmények meghatározását.
Johannis a kormányülés elején a sajtó jelenlétében leszögezte: megállapodott Sorin Grindeanu kormányfővel, hogy a két tervezetet nem veszik fel szerdán a kormányülés kiegészítő napirendjére, és azokról csak társadalmi vita után döntenek. Az elnök szerint Grindeanu azt ígérte neki, hogy a büntetőjogot érintő esetleges döntéseket csak a tervezetek nyilvánosságra hozatala után, a szakmai szervezetekkel egyeztetve hozzák meg.
A 2014 óta hivatalban lévő Johannis első ízben élt azon alkotmányos jogával, hogy maga elnököljön egy kormányülésen. A kormányülés után Grindeanu sajtóértekezletén azt állította, hogy Johannis jelenléte nélkül sem került volna napirendre a két büntetőjogi tervezet. Szavaiból kiderült: csak akkor értesült Johannis érkezéséről, amikor az elnök már úton volt a kormánypalota felé. Az igazságügyi miniszter azt ígérte, hogy a minisztérium honlapján szerdán nyilvánosságra hozzák a tervezett módosításokat.
A román alkotmány szerint a kormány kivételes esetekben avatkozhat be azonnal hatályba lépő sürgősségi rendeletekkel a törvényalkotásba, amelyeket később a parlament is megvitat – és adott esetben megerősíti, módosítja, vagy elveti azokat. Laura Codruța Kövesi korrupcióellenes főügyész szerint azonban hiába vonnának utólag vissza vagy támadnának meg az alkotmánybíróságon egy közkegyelmi rendeletet, ha egyetlen óráig is hatályba lép, az – a kedvezőbb jog elve alapján – visszavonhatatlan jogi következményekkel járna. A vádhatóság vezetője egy kedd esti interjújában arra is felhívta a figyelmet, hogy a DNA ügyeinek egyharmadában hivatali visszaélés a gyanú, és amennyiben ezt törölnék a btk-ból, nemcsak gyanúsítottak százai úsznák meg a felelősségre vonást, hanem a társadalomnak sem lennének már eszközei arra, hogy behajtsa az általuk okozott kárt.
Az öt évet meg nem haladó börtönnel sújtottak remélhetnek közkegyelmet
A legfeljebb ötéves börtönbüntetésre ítélt személyek részesülhetnek közkegyelemben –derül ki az igazságügyi minisztérium által szerdán közvitára bocsátott sürgősségi kormányrendelet tervezetéből.
kronika.ro
MTI - Klaus Johannis államfő is megjelent január 18-án, szerdán a bukaresti szociálliberális kormány rendes ülésén, elmondása szerint azért, hogy a kabinet ne tűzzön közvita nélkül napirendre közkegyelemről rendelkező vagy a büntető törvénykönyvet módosító sürgősségi rendeletet.
Az elnök korábban arra figyelmeztette a január elején hivatalba lépett kormányt, hogy tisztsége teljes súlyával szembe fog szállni minden olyan próbálkozással, amely az igazságszolgáltatás eszközeinek megnyirbálását, a korrupt politikusok „tisztára mosását” célozza – emlékeztet az MTI.
Miután a jobboldali sajtó régóta azzal vádolta a szociálliberális kormánytöbbséget, hogy amnesztiáról és közkegyelemről szóló kormányrendeletekkel készül mentőövet dobni korrupcióval gyanúsított, bűnvádi eljárás alatt lévő politikusainak, kedden Florin Iordache igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott: amnesztiát (a büntetett előéletet is eltörlő bűnfeledést) nem terveznek, de elképzelhető, hogy közkegyelmi jogszabállyal próbálnak majd enyhíteni a börtönök túlzsúfoltságán.
Bár a szerdai kormányülést megelőzően – évek óta először – semmit sem közöltek hivatalosan a sajtóval az ülés napirendjéről, az ellenzéki sajtó tudni vélte, hogy a kormány két sürgősségi rendeletet akar szerdán elfogadni, az egyikben közkegyelmet hirdetne bizonyos bűncselekmények elkövetőinek, a másikban pedig megváltoztatná a hivatali visszaélés és más bűncselekmények meghatározását.
Johannis a kormányülés elején a sajtó jelenlétében leszögezte: megállapodott Sorin Grindeanu kormányfővel, hogy a két tervezetet nem veszik fel szerdán a kormányülés kiegészítő napirendjére, és azokról csak társadalmi vita után döntenek. Az elnök szerint Grindeanu azt ígérte neki, hogy a büntetőjogot érintő esetleges döntéseket csak a tervezetek nyilvánosságra hozatala után, a szakmai szervezetekkel egyeztetve hozzák meg.
A 2014 óta hivatalban lévő Johannis első ízben élt azon alkotmányos jogával, hogy maga elnököljön egy kormányülésen. A kormányülés után Grindeanu sajtóértekezletén azt állította, hogy Johannis jelenléte nélkül sem került volna napirendre a két büntetőjogi tervezet. Szavaiból kiderült: csak akkor értesült Johannis érkezéséről, amikor az elnök már úton volt a kormánypalota felé. Az igazságügyi miniszter azt ígérte, hogy a minisztérium honlapján szerdán nyilvánosságra hozzák a tervezett módosításokat.
A román alkotmány szerint a kormány kivételes esetekben avatkozhat be azonnal hatályba lépő sürgősségi rendeletekkel a törvényalkotásba, amelyeket később a parlament is megvitat – és adott esetben megerősíti, módosítja, vagy elveti azokat. Laura Codruța Kövesi korrupcióellenes főügyész szerint azonban hiába vonnának utólag vissza vagy támadnának meg az alkotmánybíróságon egy közkegyelmi rendeletet, ha egyetlen óráig is hatályba lép, az – a kedvezőbb jog elve alapján – visszavonhatatlan jogi következményekkel járna. A vádhatóság vezetője egy kedd esti interjújában arra is felhívta a figyelmet, hogy a DNA ügyeinek egyharmadában hivatali visszaélés a gyanú, és amennyiben ezt törölnék a btk-ból, nemcsak gyanúsítottak százai úsznák meg a felelősségre vonást, hanem a társadalomnak sem lennének már eszközei arra, hogy behajtsa az általuk okozott kárt.
Az öt évet meg nem haladó börtönnel sújtottak remélhetnek közkegyelmet
A legfeljebb ötéves börtönbüntetésre ítélt személyek részesülhetnek közkegyelemben –derül ki az igazságügyi minisztérium által szerdán közvitára bocsátott sürgősségi kormányrendelet tervezetéből.
kronika.ro
2017. január 19.
Országszerte utcára vonultak a közkegyelem ellen
Több százan vonultak utcára szerdán az ország számos nagyvárosában a bukaresti kormánynak a közkegyelemről szóló rendelettervezete ellen.
Hírügynökségi jelentések szerint Bukarestben mintegy háromezren tiltakoztak az ellen, hogy a Sorin Grindeanu vezette kormány közkegyelmet hirdetne egyebek mellett az öt évet meg nem haladó szabadságvesztéssel sújtott elítéltek egy részének. A fővárosi tüntetők – akik „vörös pestisnek" nevezték a kormányzó Szociáldemokrata Pártot (PSD) – a felvonulással egybekötött tüntetés során a kormány épülete előtt is demonstráltak.
Tüntetésekre került sor Temesváron, Nagyszebenben, Jászvásáron, Craiován és Kolozsváron is. Az engedély nélküli tiltakozáson résztvevő kincses városiak azt mondták: a közösségi médiában megjelent felhívásokra válaszolva gyűltek össze a Főtéren.
A résztvevők tábláin olyan feliratok szerepeltek, mint: „Kormányprogramot akarunk, nem elítélteket", „Közkegyelem nélkül, amnesztia nélkül, Kolozsvár nem amnéziás", „Demokráciát akarunk amnesztia nélkül" , „A demokráciában a tolvajok a börtönben ülnek". Adott pillanatban dulakodás alakult ki a csendőrök és a tüntetők között, mivel a karhatalom igazoltatni akarta a hangosbeszélőn szóló demonstrálókat.
Szerdán Florin Iordache igazságügyi miniszter bejelentette, hogy a tárca kidolgozott két rendelettervezetet, amelyek közül az egyik a közkegyelemre vonatkozik.
Krónika (Kolozsvár)
Több százan vonultak utcára szerdán az ország számos nagyvárosában a bukaresti kormánynak a közkegyelemről szóló rendelettervezete ellen.
Hírügynökségi jelentések szerint Bukarestben mintegy háromezren tiltakoztak az ellen, hogy a Sorin Grindeanu vezette kormány közkegyelmet hirdetne egyebek mellett az öt évet meg nem haladó szabadságvesztéssel sújtott elítéltek egy részének. A fővárosi tüntetők – akik „vörös pestisnek" nevezték a kormányzó Szociáldemokrata Pártot (PSD) – a felvonulással egybekötött tüntetés során a kormány épülete előtt is demonstráltak.
Tüntetésekre került sor Temesváron, Nagyszebenben, Jászvásáron, Craiován és Kolozsváron is. Az engedély nélküli tiltakozáson résztvevő kincses városiak azt mondták: a közösségi médiában megjelent felhívásokra válaszolva gyűltek össze a Főtéren.
A résztvevők tábláin olyan feliratok szerepeltek, mint: „Kormányprogramot akarunk, nem elítélteket", „Közkegyelem nélkül, amnesztia nélkül, Kolozsvár nem amnéziás", „Demokráciát akarunk amnesztia nélkül" , „A demokráciában a tolvajok a börtönben ülnek". Adott pillanatban dulakodás alakult ki a csendőrök és a tüntetők között, mivel a karhatalom igazoltatni akarta a hangosbeszélőn szóló demonstrálókat.
Szerdán Florin Iordache igazságügyi miniszter bejelentette, hogy a tárca kidolgozott két rendelettervezetet, amelyek közül az egyik a közkegyelemre vonatkozik.
Krónika (Kolozsvár)
2017. január 19.
Márton Árpád indokoltnak tartja a közkegyelmet és a Btk.-módosítást
Nem lát kivetnivalót a román kormánynak a közkegyelemre, valamint a büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó kezdeményezésében Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő.
A sokat vitatott módosítások kapcsán a szövetség képviselőházi frakciójának helyettes vezetője a Krónikának elmondta: hellyel-közzel bármely demokratikus jogállamban alkalmazni szokták a közkegyelem intézményét.
A háromszéki honatya közölte, ennek két rációja lehet: a nevelő szándék, az, hogy az elítélt személyt vissza akarják integrálni a társadalomba, illetve hogy ne „vaduljon el" még jobban a börtönben, másrészt a Florin Iordache igazságügyi miniszter által is felhozott indok, a börtönök túlzsúfoltsága. Ez utóbbiért Márton Árpád többek között a büntető törvénykönyv (Btk.), illetve a büntetőjogi eljárás visszásságait tartja felelősnek, mivel az új büntető törvénykönyv modernebb ugyan, mint a korábbi, és bizonyos bűncselekményekért kisebb büntetést ír elő, de többek között a halmazati büntetések miatt előfordulhat, hogy kisebb bűncselekményért nagyobb büntetést rónak ki, mint egy súlyosabbért.
„Előfordulhat például, hogy tízrendbeli lopásért valaki 24 éves szabadságvesztést kap, míg egy gyilkosságnak a legsúlyosabb büntetése 25 év. Ez érvényes a most kezdeményezett Btk.-módosításra, arra, hogy mikortól tekinthető bűncselekménynek a hivatali visszaélés" – magyarázta Márton Árpád.
Az RMDSZ frakcióvezető-helyettese a feljelentési időszak korlátozását is „abszolút indokoltnak" tartja, mivel elmondása szerint – főleg politikusok esetében – gyakran megtörtént, hogy vádalkut ajánlott az ügyész arra az esetre, ha valaki ellen feljelentést tesz a beidézett gyanúsított. Így előfordult, hogy valaki 2016-ban egy 2009-es eset kapcsán tett feljelentést, holott már alig emlékezett a részletekre, de így legalább nem került vizsgálati fogságba, vagy ha őt is meggyanúsították, nem kellett visszafizetnie az okozott kárt.
„Márpedig ha valaki becsületes állampolgár, akkor tegye meg a feljelentést a tudomására jutott bűncselekményekről hat hónapon belül, az is elég hosszú időszak" – nyilatkozta a Krónikának Márton Árpád. Megjegyezte ugyanakkor: amennyiben kifogások merülnének fel a tervezetek egyes elemei kapcsán, azok a parlamentben orvosolhatók.
Mint ismeretes, a kormány elképzelései heves bírálatokat váltottak ki a romániai igazságügyi szervek részéről, szerda este pedig több nagyvárosban tüntettek a rendelettervezetek ellen. A bírák szakmai szervezete közleményben szólította fel a kormányt, hogy nyilvános vita és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szakmai jóváhagyása nélkül ne módosítsa a Btk.-t, álláspontja szerint ugyanis az igazságügyet érintő módosítások titokban történő kidolgozása ellentétes a jóhiszeműséggel.
Hasonló álláspontot fogalmazott meg Laura Codruţa Kövesi, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyésze is, aki szerint bármilyen módosításról először egyeztetni kell az igazságszolgáltatási szervekkel. Megjegyezte: a DNA által vizsgált ügyek 30 százaléka hivatali visszaéléshez kapcsolódik. Szerinte amennyiben az érintettek közkegyelmet kapnának, nem csupán az ellenük zajló eljárást kellene lezárni, de az államkasszát ért károk sem térülnének meg. Kövesi felrótta, hogy az igazságügyi tárca nem átlátható módon dolgozta ki a tervezetet.
Augustin Lazăr legfőbb ügyész „szánalmasnak" nevezte a kormány módosításait, és megjegyezte: megpróbálnak bizalmatlanságot kelteni a polgárokban az igazságszolgáltatással szemben, amit aztán a szociáldemokraták azzal kompenzálnak, hogy közkegyelemről szóló tervezettel állnak elő. A főügyész túlzónak nevezte egy olyan Btk.-módosítás elfogadását, amelynek nyomán a DNA által vizsgált ügyek jelentős része „a levegőben lógva marad".
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
Nem lát kivetnivalót a román kormánynak a közkegyelemre, valamint a büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó kezdeményezésében Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő.
A sokat vitatott módosítások kapcsán a szövetség képviselőházi frakciójának helyettes vezetője a Krónikának elmondta: hellyel-közzel bármely demokratikus jogállamban alkalmazni szokták a közkegyelem intézményét.
A háromszéki honatya közölte, ennek két rációja lehet: a nevelő szándék, az, hogy az elítélt személyt vissza akarják integrálni a társadalomba, illetve hogy ne „vaduljon el" még jobban a börtönben, másrészt a Florin Iordache igazságügyi miniszter által is felhozott indok, a börtönök túlzsúfoltsága. Ez utóbbiért Márton Árpád többek között a büntető törvénykönyv (Btk.), illetve a büntetőjogi eljárás visszásságait tartja felelősnek, mivel az új büntető törvénykönyv modernebb ugyan, mint a korábbi, és bizonyos bűncselekményekért kisebb büntetést ír elő, de többek között a halmazati büntetések miatt előfordulhat, hogy kisebb bűncselekményért nagyobb büntetést rónak ki, mint egy súlyosabbért.
„Előfordulhat például, hogy tízrendbeli lopásért valaki 24 éves szabadságvesztést kap, míg egy gyilkosságnak a legsúlyosabb büntetése 25 év. Ez érvényes a most kezdeményezett Btk.-módosításra, arra, hogy mikortól tekinthető bűncselekménynek a hivatali visszaélés" – magyarázta Márton Árpád.
Az RMDSZ frakcióvezető-helyettese a feljelentési időszak korlátozását is „abszolút indokoltnak" tartja, mivel elmondása szerint – főleg politikusok esetében – gyakran megtörtént, hogy vádalkut ajánlott az ügyész arra az esetre, ha valaki ellen feljelentést tesz a beidézett gyanúsított. Így előfordult, hogy valaki 2016-ban egy 2009-es eset kapcsán tett feljelentést, holott már alig emlékezett a részletekre, de így legalább nem került vizsgálati fogságba, vagy ha őt is meggyanúsították, nem kellett visszafizetnie az okozott kárt.
„Márpedig ha valaki becsületes állampolgár, akkor tegye meg a feljelentést a tudomására jutott bűncselekményekről hat hónapon belül, az is elég hosszú időszak" – nyilatkozta a Krónikának Márton Árpád. Megjegyezte ugyanakkor: amennyiben kifogások merülnének fel a tervezetek egyes elemei kapcsán, azok a parlamentben orvosolhatók.
Mint ismeretes, a kormány elképzelései heves bírálatokat váltottak ki a romániai igazságügyi szervek részéről, szerda este pedig több nagyvárosban tüntettek a rendelettervezetek ellen. A bírák szakmai szervezete közleményben szólította fel a kormányt, hogy nyilvános vita és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szakmai jóváhagyása nélkül ne módosítsa a Btk.-t, álláspontja szerint ugyanis az igazságügyet érintő módosítások titokban történő kidolgozása ellentétes a jóhiszeműséggel.
Hasonló álláspontot fogalmazott meg Laura Codruţa Kövesi, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyésze is, aki szerint bármilyen módosításról először egyeztetni kell az igazságszolgáltatási szervekkel. Megjegyezte: a DNA által vizsgált ügyek 30 százaléka hivatali visszaéléshez kapcsolódik. Szerinte amennyiben az érintettek közkegyelmet kapnának, nem csupán az ellenük zajló eljárást kellene lezárni, de az államkasszát ért károk sem térülnének meg. Kövesi felrótta, hogy az igazságügyi tárca nem átlátható módon dolgozta ki a tervezetet.
Augustin Lazăr legfőbb ügyész „szánalmasnak" nevezte a kormány módosításait, és megjegyezte: megpróbálnak bizalmatlanságot kelteni a polgárokban az igazságszolgáltatással szemben, amit aztán a szociáldemokraták azzal kompenzálnak, hogy közkegyelemről szóló tervezettel állnak elő. A főügyész túlzónak nevezte egy olyan Btk.-módosítás elfogadását, amelynek nyomán a DNA által vizsgált ügyek jelentős része „a levegőben lógva marad".
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2017. január 29.
Tízezrek tiltakoztak a kormány közkegyelmi tervezete ellen
Ismét tüntetők vonultak utcára a nagyvárosokban vasárnap a kormány közkegyelmi tervezete ellen tiltakozva.
Bukarestben az interneten terjesztett felhívásra több mint húszezren gyűltek össze az Egyetem-téren, megbénították a közlekedést, majd a tömeg az igazságügyi minisztérium, illetve a médiafelügyelet székháza felé indult. A tüntetők szerint a kormánykoalícióhoz közel álló hírtelevíziók valótlanságokat állítottak a múlt vasárnapi megmozdulásukról, ezért azt követelik a médiahatóságtól, hogy bírságolja meg őket.
A bukaresti tüntetésen nem voltak szónokok, és pártjelvények sem voltak láthatók, de több ellenzéki párt politikusa is jelen volt a tömegben. A több kilométeres menetelés során a tömeg több tízezresre duzzadt: az Agerpres hírügynökség csendőrségi forrásokra hivatkozva több mint húszezer tüntetőt említ, a Mediafax hírügynökség legalább harmincezresre becsülte a tömeget.
Kolozsváron, Nagyszebenben, Temesváron és más nagyvárosokban is ezrek vonultak utcára.
A január elején hivatalba lépett szociálliberális kormány egy közkegyelmi és egy másik, a büntető törvénykönyv módosítására irányuló tervezettel készül enyhíteni a börtönök túlzsúfoltságán. A jobboldali ellenzék és Klaus Iohannis államfő viszont azt állítja: valójában a korrupt politikusokat akarják megmenteni a felelősségre vonástól.
A tervezetek nyilvánosságra kerülése óta mindennaposak Romániában a tüntetések, vasárnap azonban – a múlt vasárnapi több tízezres demonstrációhoz hasonlóan – ismét nagyobb szabású, az egész országra kiterjedő megmozdulást szerveztek a közkegyelem ellenzői.
Felháborodásukat növelte, hogy a kormány fő erejének számító Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke – a választási csalás megszervezéséért felfüggesztett börtönre ítélt és egy másik korrupciós ügyben vádlottként szereplő – Liviu Dragnea időközben tagadta, hogy ő lenne a tervezett bűnfeledés egyik kedvezményezettje. A kezdeményezést magára vállaló Florin Iordache igazságügyi miniszter egyértelművé tette, hogy a kormány a közfelháborodás ellenére is végig akarja vinni tervét.
A tervezeteket az igazságszolgáltatás csúcsszervei (legfőbb ügyészség, legfelső bíróság, legfelső bírói tanács), valamint Románia legfőbb szövetségesei is bírálták. Klaus Iohannis kedden népszavazást kezdeményezett a romániai korrupcióellenes harc folytatásáról és a köztisztviselőkkel szemben támasztott feddhetetlenségi követelményekről.
A kormányoldal szerint a büntetőjogi tervezetek körül az államfő szít feszültséget, hogy megcsappant népszerűségét helyreállítsa. A kabinet várhatóan szerdai ülésén dönt arról, hogy milyen formában, azonnal hatályba lépő sürgősségi rendeletként, vagy gyorsított parlamenti eljárással lépteti-e életbe a büntetőjogi módosításokat.
MTI
Erdély.ma
Ismét tüntetők vonultak utcára a nagyvárosokban vasárnap a kormány közkegyelmi tervezete ellen tiltakozva.
Bukarestben az interneten terjesztett felhívásra több mint húszezren gyűltek össze az Egyetem-téren, megbénították a közlekedést, majd a tömeg az igazságügyi minisztérium, illetve a médiafelügyelet székháza felé indult. A tüntetők szerint a kormánykoalícióhoz közel álló hírtelevíziók valótlanságokat állítottak a múlt vasárnapi megmozdulásukról, ezért azt követelik a médiahatóságtól, hogy bírságolja meg őket.
A bukaresti tüntetésen nem voltak szónokok, és pártjelvények sem voltak láthatók, de több ellenzéki párt politikusa is jelen volt a tömegben. A több kilométeres menetelés során a tömeg több tízezresre duzzadt: az Agerpres hírügynökség csendőrségi forrásokra hivatkozva több mint húszezer tüntetőt említ, a Mediafax hírügynökség legalább harmincezresre becsülte a tömeget.
Kolozsváron, Nagyszebenben, Temesváron és más nagyvárosokban is ezrek vonultak utcára.
A január elején hivatalba lépett szociálliberális kormány egy közkegyelmi és egy másik, a büntető törvénykönyv módosítására irányuló tervezettel készül enyhíteni a börtönök túlzsúfoltságán. A jobboldali ellenzék és Klaus Iohannis államfő viszont azt állítja: valójában a korrupt politikusokat akarják megmenteni a felelősségre vonástól.
A tervezetek nyilvánosságra kerülése óta mindennaposak Romániában a tüntetések, vasárnap azonban – a múlt vasárnapi több tízezres demonstrációhoz hasonlóan – ismét nagyobb szabású, az egész országra kiterjedő megmozdulást szerveztek a közkegyelem ellenzői.
Felháborodásukat növelte, hogy a kormány fő erejének számító Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke – a választási csalás megszervezéséért felfüggesztett börtönre ítélt és egy másik korrupciós ügyben vádlottként szereplő – Liviu Dragnea időközben tagadta, hogy ő lenne a tervezett bűnfeledés egyik kedvezményezettje. A kezdeményezést magára vállaló Florin Iordache igazságügyi miniszter egyértelművé tette, hogy a kormány a közfelháborodás ellenére is végig akarja vinni tervét.
A tervezeteket az igazságszolgáltatás csúcsszervei (legfőbb ügyészség, legfelső bíróság, legfelső bírói tanács), valamint Románia legfőbb szövetségesei is bírálták. Klaus Iohannis kedden népszavazást kezdeményezett a romániai korrupcióellenes harc folytatásáról és a köztisztviselőkkel szemben támasztott feddhetetlenségi követelményekről.
A kormányoldal szerint a büntetőjogi tervezetek körül az államfő szít feszültséget, hogy megcsappant népszerűségét helyreállítsa. A kabinet várhatóan szerdai ülésén dönt arról, hogy milyen formában, azonnal hatályba lépő sürgősségi rendeletként, vagy gyorsított parlamenti eljárással lépteti-e életbe a büntetőjogi módosításokat.
MTI
Erdély.ma
2017. január 30.
“Feljavított” formában terjesztik elő a közkegyelemre és a Btk. módosítására vonatkozó rendeleteket
Módosítják a közkegyelemre és a Büntetőtörvénykönyv módosítására vonatkozó kormányrendeleteket – jelentette ki Florin Iordache szombaton.
Az igazságügyi miniszter elmondta: a témában zajló közvita hatására több változás is lesz az említett tervezetekben. Például azokra az elítéltekre, akik betöltötték ugyan 60. évüket, de gyilkosságért, nemi erőszakért, vagy egyéb súlyosnak számító bűncselekményért ítélték el őket, nem vonatkoznak a közkegyelmi rendelet előírásai. Elmondta azt is: ebben az évben elkezdik két új börtön építését, Caracalon és Berceni-ben. Iordache kifejtette: a kormány belátta a módosítások szükségességét, ugyanakkor annak is tudatában van, hogy nem sokat oldanak meg azzal, ha 28.000 elítéltből 3000-et kiengednek.
Hozzátette azt is: az igazságügyi minisztérium egyeztetett a munkaügyi tárcával annak érdekében, hogy ne csak a közkegyelmi rendelet hatálya alá eső elítéltek szabadon engedésére, hanem ezek társadalmi integrációjára is sor kerülhessen. A munkaadók például különböző kedvezményekben részesülhetnek, amennyiben börtönből szabadult személyeket alkalmaznak.
Szabadság (Kolozsvár)
Módosítják a közkegyelemre és a Büntetőtörvénykönyv módosítására vonatkozó kormányrendeleteket – jelentette ki Florin Iordache szombaton.
Az igazságügyi miniszter elmondta: a témában zajló közvita hatására több változás is lesz az említett tervezetekben. Például azokra az elítéltekre, akik betöltötték ugyan 60. évüket, de gyilkosságért, nemi erőszakért, vagy egyéb súlyosnak számító bűncselekményért ítélték el őket, nem vonatkoznak a közkegyelmi rendelet előírásai. Elmondta azt is: ebben az évben elkezdik két új börtön építését, Caracalon és Berceni-ben. Iordache kifejtette: a kormány belátta a módosítások szükségességét, ugyanakkor annak is tudatában van, hogy nem sokat oldanak meg azzal, ha 28.000 elítéltből 3000-et kiengednek.
Hozzátette azt is: az igazságügyi minisztérium egyeztetett a munkaügyi tárcával annak érdekében, hogy ne csak a közkegyelmi rendelet hatálya alá eső elítéltek szabadon engedésére, hanem ezek társadalmi integrációjára is sor kerülhessen. A munkaadók például különböző kedvezményekben részesülhetnek, amennyiben börtönből szabadult személyeket alkalmaznak.
Szabadság (Kolozsvár)
2017. január 31.
Mégis sürgősségi rendelettel módosította a kormány a büntető törvénykönyvet
Azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelettel módosította a román kormány a büntető törvénykönyvet (Btk.) és a bűnügyi perrendtartást, egyebek között megváltoztatva a hivatali visszaélés meghatározását – jelentette be a kormány kedd esti ülése után Florin Iordache igazságügyi miniszter.
A Sorin Grindeanu vezette kabinet emellett törvénytervezetet fogadott el a közkegyelemről, amely a dokumentumot a parlament elé terjeszti.
Az idei állami költségvetés tervezetének elfogadása érdekében összehívott keddi kormányülés előzőleg nyilvánosságra hozott napirendjén nem szerepelt az, hogy a szociálliberális kabinet dönteni fog a jobboldali ellenzék, az államfő, Románia külföldi partnerei és az igazságszolgáltatás csúcsszervei által bírált büntetőjogi tervezetek ügyében.
A sürgősségi eljárásban foganatosított intézkedések egyik legvitatottabb pontja, hogy ezentúl csak a 200 ezer lejnél nagyobb kárt okozó hivatali visszaélés minősül bűncselekménynek, a kiszabható legnagyobb büntetést pedig az eddigi hétről három évre csökkentették. Szakértők és a bukaresti igazságügyi szervek már korábban arra figyelmeztettek, hogy a hivatali visszaélés dezinkriminálása nyomán több tucatnyi politikus – köztük Liviu Dragnea PSD-elnök, Gabriel Oprea volt belügyminiszter, Elena Udrea egykori képviselő, fejlesztési miniszter, Titus Corlățean volt külügyminiszter és Ioana Băsescu, Traian Băsescu volt államfő idősebbik lánya – megmenekül az ellene megfogalmazott vádtól.
Vasárnap tízezrek tüntettek Romániában a kormány közkegyelmi tervezete és a Btk. tervezett módosítása ellen.
MTI
Erdély.ma
Azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelettel módosította a román kormány a büntető törvénykönyvet (Btk.) és a bűnügyi perrendtartást, egyebek között megváltoztatva a hivatali visszaélés meghatározását – jelentette be a kormány kedd esti ülése után Florin Iordache igazságügyi miniszter.
A Sorin Grindeanu vezette kabinet emellett törvénytervezetet fogadott el a közkegyelemről, amely a dokumentumot a parlament elé terjeszti.
Az idei állami költségvetés tervezetének elfogadása érdekében összehívott keddi kormányülés előzőleg nyilvánosságra hozott napirendjén nem szerepelt az, hogy a szociálliberális kabinet dönteni fog a jobboldali ellenzék, az államfő, Románia külföldi partnerei és az igazságszolgáltatás csúcsszervei által bírált büntetőjogi tervezetek ügyében.
A sürgősségi eljárásban foganatosított intézkedések egyik legvitatottabb pontja, hogy ezentúl csak a 200 ezer lejnél nagyobb kárt okozó hivatali visszaélés minősül bűncselekménynek, a kiszabható legnagyobb büntetést pedig az eddigi hétről három évre csökkentették. Szakértők és a bukaresti igazságügyi szervek már korábban arra figyelmeztettek, hogy a hivatali visszaélés dezinkriminálása nyomán több tucatnyi politikus – köztük Liviu Dragnea PSD-elnök, Gabriel Oprea volt belügyminiszter, Elena Udrea egykori képviselő, fejlesztési miniszter, Titus Corlățean volt külügyminiszter és Ioana Băsescu, Traian Băsescu volt államfő idősebbik lánya – megmenekül az ellene megfogalmazott vádtól.
Vasárnap tízezrek tüntettek Romániában a kormány közkegyelmi tervezete és a Btk. tervezett módosítása ellen.
MTI
Erdély.ma
2017. február 1.
Johannis: súlyos csapást mértek a jogállamra
Gyásznap a mai a jogállam számára, amelyre súlyos csapást mértek az igazságszolgáltatás ellenségei – véli Klaus Johannis államfő a kormány által kedden elfogadott, az igazságszolgáltatással kapcsolatos tervezetekre utalva.
„Gyásznap a mai a jogállam számára, amelyre súlyos csapást mértek az igazságszolgáltatás, az igazság és a korrupció ellen folytatott küzdelem ellenségei" – fogalmaz Facebook-bejegyzésében Johannis.
Az elnök szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) „figyelmen kívül hagyta több millió szabad román állampolgár álmait és törekvéseit, azokét, akik korrupciómentes országban kívánnak élni".
„Ma a PSD és az ALDE semmissé tette az igazságszolgáltatásban dolgozó több ezer őszinte és bátor ember munkáját, akik bebizonyították az elmúlt években, hogy senki és semmi nem állhat a törvény felett. A PSD és ALDE alkotta kormány felszámolta több millió román állampolgár arra irányuló törekvését, hogy Románia Európa-szerte köztiszteletnek örvendő ország legyen" – áll a bejegyzésben.
Az elnök hangsúlyozza, decemberben egy jobb élet reményében mentek el szavazni az emberek, ehelyett azonban mást kapnak.
„A decemberi szavazás eredménye alapján létrejött egy többség, amely legitim kormányt alakított. A megszerzett szavazat azonban nem jelenthet biankó csekket, amelynek alapján a többség kénye-kedve szerint cselekszik, kezdve az ország gazdasági stabilitását megkérdőjelező populista intézkedések meghozatalától az igazságszolgáltatás és a jogállam lábbal tiprásáig. Decemberben egy jobb élet reményében, nem pedig a korrupcióellenes törvénykezés gyengítése érdekében mentek el szavazni az emberek" – fogalmaz Johannis.
Az elnök hozzáteszi, mától a jogállam visszaállítását tekinti fő küldetésének. „Megteszek mindent, ami tőlem telik, hogy felszabadítsam Romániát a korrupció alól. Mandátumom utolsó napjáig ezért fogok harcolni" – zárja bejegyzését az államfő.
Kedd esti ülésén törvénytervezetet fogadott el a kormány bizonyos bűncselekményekért kirótt büntetések, valamint a szabadságvesztéssel járó nevelő jellegű intézkedések közkegyelemben részesítéséről. „Elfogadtunk egy sor intézkedést, hogy megelőzzük az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatát. Ez ügyben elfogadtuk az egyes büntetéseket és a szabadságvesztéssel járó nevelő jellegű intézkedéseket kegyelembe részesítő törvény tervezetét. Egy másik tervezet módosítja és kiegészíti a büntetés-végrehajtást szabályozó 2013/254-es törvényt” – nyilatkozta Florin Iordache a Victoria-palotában.
Emellett sürgősségi rendelettel módosította a kabinet a Büntető törvénykönyvet és a Büntető perrendtartási törvénykönyvet.
„A sürgősségi kormányrendelet módosítja és kiegészíti a Büntető törvénykönyvet és a Büntető perrendtartási törvénykönyvet. Gyakorlatilag ezzel a rendelettel összhangba hoztuk a Büntető törvénykönyveket az Alkotmánybíróság határozataival, amit vagy a kormánynak, vagy a parlamentnek kellett megtennie" – mondta a tárcavezető.
agerpres.ro
Erdély.ma
Gyásznap a mai a jogállam számára, amelyre súlyos csapást mértek az igazságszolgáltatás ellenségei – véli Klaus Johannis államfő a kormány által kedden elfogadott, az igazságszolgáltatással kapcsolatos tervezetekre utalva.
„Gyásznap a mai a jogállam számára, amelyre súlyos csapást mértek az igazságszolgáltatás, az igazság és a korrupció ellen folytatott küzdelem ellenségei" – fogalmaz Facebook-bejegyzésében Johannis.
Az elnök szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) „figyelmen kívül hagyta több millió szabad román állampolgár álmait és törekvéseit, azokét, akik korrupciómentes országban kívánnak élni".
„Ma a PSD és az ALDE semmissé tette az igazságszolgáltatásban dolgozó több ezer őszinte és bátor ember munkáját, akik bebizonyították az elmúlt években, hogy senki és semmi nem állhat a törvény felett. A PSD és ALDE alkotta kormány felszámolta több millió román állampolgár arra irányuló törekvését, hogy Románia Európa-szerte köztiszteletnek örvendő ország legyen" – áll a bejegyzésben.
Az elnök hangsúlyozza, decemberben egy jobb élet reményében mentek el szavazni az emberek, ehelyett azonban mást kapnak.
„A decemberi szavazás eredménye alapján létrejött egy többség, amely legitim kormányt alakított. A megszerzett szavazat azonban nem jelenthet biankó csekket, amelynek alapján a többség kénye-kedve szerint cselekszik, kezdve az ország gazdasági stabilitását megkérdőjelező populista intézkedések meghozatalától az igazságszolgáltatás és a jogállam lábbal tiprásáig. Decemberben egy jobb élet reményében, nem pedig a korrupcióellenes törvénykezés gyengítése érdekében mentek el szavazni az emberek" – fogalmaz Johannis.
Az elnök hozzáteszi, mától a jogállam visszaállítását tekinti fő küldetésének. „Megteszek mindent, ami tőlem telik, hogy felszabadítsam Romániát a korrupció alól. Mandátumom utolsó napjáig ezért fogok harcolni" – zárja bejegyzését az államfő.
Kedd esti ülésén törvénytervezetet fogadott el a kormány bizonyos bűncselekményekért kirótt büntetések, valamint a szabadságvesztéssel járó nevelő jellegű intézkedések közkegyelemben részesítéséről. „Elfogadtunk egy sor intézkedést, hogy megelőzzük az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatát. Ez ügyben elfogadtuk az egyes büntetéseket és a szabadságvesztéssel járó nevelő jellegű intézkedéseket kegyelembe részesítő törvény tervezetét. Egy másik tervezet módosítja és kiegészíti a büntetés-végrehajtást szabályozó 2013/254-es törvényt” – nyilatkozta Florin Iordache a Victoria-palotában.
Emellett sürgősségi rendelettel módosította a kabinet a Büntető törvénykönyvet és a Büntető perrendtartási törvénykönyvet.
„A sürgősségi kormányrendelet módosítja és kiegészíti a Büntető törvénykönyvet és a Büntető perrendtartási törvénykönyvet. Gyakorlatilag ezzel a rendelettel összhangba hoztuk a Büntető törvénykönyveket az Alkotmánybíróság határozataival, amit vagy a kormánynak, vagy a parlamentnek kellett megtennie" – mondta a tárcavezető.
agerpres.ro
Erdély.ma
2017. február 3.
Az elnök is az alkotmány-bírósághoz fordult a kormány sürgősségi rendelete miatt
A Legfelső Bírói Tanács (CSM) után az államfő is az alkotmánybírósághoz fordult amiatt, hogy a kormány sürgősségi rendelettel, a CSM véleményezése nélkül enyhített a büntető törvénykönyv szigorán.
Klaus Johannis csütörtöki sajtóértekezletén úgy értékelte: a kormány az igazságszolgáltatással nyilvánvalóan alkotmányos természetű jogvitába keveredett, amelyet csak a taláros testület tud rendezni.
Az elnök azt mondta: mély benyomást hagytak benne az előző napi nagyszabású tüntetések, amelyekkel szerinte egyértelműen kifejezték, hogy jogállamot akarnak és nem értenek egyet a kormány sürgősségi rendeletével. Johannis ugyanakkor írásos magyarázatot kért Carmen Dan belügyminisztertől arra, miért nem szigetelte el a csendőrség a tüntetés megzavarásának szándékával érkező erőszakos csoportokat, és miért engedte, hogy a békés tüntetők közé provokátorok vegyüljenek, akiknek érkezéséről „előre tudott”.
Az államfő arra utalt, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) előre figyelmeztette a belügyminisztériumot, hogy futballhuligánok készülnek incidensekkel megzavarni az utóbbi két évtized legnagyobb romániai demonstrációját Bukarestben, amelyen csendőrségi becslések szerint több mint százezer – ellenzéki források szerint csaknem kétszázezer – ember tiltakozott békésen a szociálliberális kormány eljárása ellen, amíg egy erőszakos csoport és a csendőrség közti össze-csapások miatt végül el kellett menekülniük a térről.
„Azért van az országnak kormánya, hogy kezelje az ilyen helyzeteket, és nem azért, hogy éjszaka hozzon sürgősségi rendeleteket” – jegyezte meg az államfő.
Johannis egy újságírói kérdésre reagálva kitért arra az – igazságügyi tárca által cáfolt – értesülésre is, miszerint a Grindeanu-kabinet egyetlen szervezetbe készülne összevonni a korrupcióellenes ügyészséget (DNA) és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni vádhatóságot (DIICOT).
„A kormány azt is megígérte, hogy nem fogja sürgősségi rendelettel módosítani a büntetőjogot és nem tűzi ezt (bejelentetlenül) napirendre (...) Szeretném világosan megüzenni a kormánynak: el a kezekkel a DNA-ról!” – szögezte le az államfő.
Közben csütörtökön bejelentette lemondását Florin Jianu, a kormány kereskedelmi és vállalkozásfejlesztési minisztere, tiltakozásképpen amiatt, hogy a kabinet az utcai tüntetések ellenére kedd éjszaka sürgősségi rendelettel módosította a Btk-t, és így korrupcióval vádolt politikusok tucatjait mentette meg a felelősségre vonástól.
„Arra gondoltam, hogyan fogok a gyermekem szemébe nézni és mit mondok neki néhány év múlva? Hogy apa gyáva volt, és olyasmihez járult hozzá, amivel nem ért egyet, vagy azt, hogy emelt fővel lépett ki egy olyan történetből, amely nem az övé? (...) Akik ismernek, tudják, hogy ki nem állhatom a hazugságot és a szélhámosságot” – írta közösségi oldalán a távozó miniszter, aki korábban a Victor Ponta vezette kormánynak is tagja volt.
Jianu hozzátette: azért várt két napot lemondásával, mert remélte, hogy legalább a kiváltott közfelháborodás „hibájuk kijavítására” készteti azokat, akik a sürgősségi rendeletet kezdeményezték. „Ha ezt nem tették meg maguktól, talán az én példám hasznos lesz számukra” – zárta nyilatkozatát a leköszönő miniszter. (MTI)
A PSD egyik alelnöke is a rendelet visszavonását szorgalmazza
Mihai Chirica, Jászvásár (Iaşi) polgármestere, a Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei szervezetének elnöke egy csütörtöki sajtóértekezleten felszólította a kormányt, hogy vonja vissza a kedd este elfogadott, a büntető törvénykönyvet és a büntető perrendtartási törvénykönyvet módosító 2017/13-as sürgősségi kormányrendeletet. A polgármester ugyanakkor kérte Florin Iordache igazságügyi miniszter lemondását, és felszólította Liviu Dragnea pártelnököt, hogy orvosolja az elkövetett hibákat, mert ‘lehetősége van rá, és hatalmában áll megtenni’.
‘Azt ajánlom a miniszterelnöknek és pártelnöknek, hogy a legsürgősebben vonják vissza a kormányrendeletet, terjesszenek elő a parlamentben egy törvénytervezetet, szervezzenek közvitát, hallgassák meg a szakemberek és a civil társadalom véleményét, és hagyjuk, hogy a demokratikusan megválasztott parlament döntést hozzon ebben az ügyben’ – jelentette ki Chirica.
Hangsúlyozta: ‘helyre kell állítani a társadalmi békét’ és kérte Florin Iordache igazságügyi miniszter lemondását, aki – véleménye szerint – ‘egyedül felelős’ a kialakult helyzetért.
A polgármester felszólította Liviu Dragneát, hogy javítsa ki az elkövetett hibát. ‘Egy nagy hatalommal bíró ember, aki profi módon megszervezte a kampányt, amely a PSD választási győzelméhez vezetett. Szemére vetem, hogy nem sikerült hozzáértő embereket választania maga köré, és nem hallgatta meg azok tanácsát, akik számítanak. Felszólítom, hogy orvosolja az elkövetett hibákat, mert lehetősége van rá, és hatalmában áll megtenni’ – mondta Chirica, aki hozzátette, nem áll szándékában átvenni a PSD vezetését. Chirica szerint a PSD-nek folytatnia kell a kormányzást, ám Románia ‘szinte teljesen indokolatlanul olyan állapotba került, mint 1989-ben, hogy több tucat városban százezrek vonulnak az utcára, hogy hangjukat hallassák’.
‘Úgy döntöttem, hogy megmondom az igazságot, hogy ne kelljen szégyenkeznem a jászvásáriak, a saját pártom és a lelkiismeretem előtt’ – magyarázta a jászvásári polgármester. (Agerpres)
Népújság (Marosvásárhely)
A Legfelső Bírói Tanács (CSM) után az államfő is az alkotmánybírósághoz fordult amiatt, hogy a kormány sürgősségi rendelettel, a CSM véleményezése nélkül enyhített a büntető törvénykönyv szigorán.
Klaus Johannis csütörtöki sajtóértekezletén úgy értékelte: a kormány az igazságszolgáltatással nyilvánvalóan alkotmányos természetű jogvitába keveredett, amelyet csak a taláros testület tud rendezni.
Az elnök azt mondta: mély benyomást hagytak benne az előző napi nagyszabású tüntetések, amelyekkel szerinte egyértelműen kifejezték, hogy jogállamot akarnak és nem értenek egyet a kormány sürgősségi rendeletével. Johannis ugyanakkor írásos magyarázatot kért Carmen Dan belügyminisztertől arra, miért nem szigetelte el a csendőrség a tüntetés megzavarásának szándékával érkező erőszakos csoportokat, és miért engedte, hogy a békés tüntetők közé provokátorok vegyüljenek, akiknek érkezéséről „előre tudott”.
Az államfő arra utalt, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) előre figyelmeztette a belügyminisztériumot, hogy futballhuligánok készülnek incidensekkel megzavarni az utóbbi két évtized legnagyobb romániai demonstrációját Bukarestben, amelyen csendőrségi becslések szerint több mint százezer – ellenzéki források szerint csaknem kétszázezer – ember tiltakozott békésen a szociálliberális kormány eljárása ellen, amíg egy erőszakos csoport és a csendőrség közti össze-csapások miatt végül el kellett menekülniük a térről.
„Azért van az országnak kormánya, hogy kezelje az ilyen helyzeteket, és nem azért, hogy éjszaka hozzon sürgősségi rendeleteket” – jegyezte meg az államfő.
Johannis egy újságírói kérdésre reagálva kitért arra az – igazságügyi tárca által cáfolt – értesülésre is, miszerint a Grindeanu-kabinet egyetlen szervezetbe készülne összevonni a korrupcióellenes ügyészséget (DNA) és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni vádhatóságot (DIICOT).
„A kormány azt is megígérte, hogy nem fogja sürgősségi rendelettel módosítani a büntetőjogot és nem tűzi ezt (bejelentetlenül) napirendre (...) Szeretném világosan megüzenni a kormánynak: el a kezekkel a DNA-ról!” – szögezte le az államfő.
Közben csütörtökön bejelentette lemondását Florin Jianu, a kormány kereskedelmi és vállalkozásfejlesztési minisztere, tiltakozásképpen amiatt, hogy a kabinet az utcai tüntetések ellenére kedd éjszaka sürgősségi rendelettel módosította a Btk-t, és így korrupcióval vádolt politikusok tucatjait mentette meg a felelősségre vonástól.
„Arra gondoltam, hogyan fogok a gyermekem szemébe nézni és mit mondok neki néhány év múlva? Hogy apa gyáva volt, és olyasmihez járult hozzá, amivel nem ért egyet, vagy azt, hogy emelt fővel lépett ki egy olyan történetből, amely nem az övé? (...) Akik ismernek, tudják, hogy ki nem állhatom a hazugságot és a szélhámosságot” – írta közösségi oldalán a távozó miniszter, aki korábban a Victor Ponta vezette kormánynak is tagja volt.
Jianu hozzátette: azért várt két napot lemondásával, mert remélte, hogy legalább a kiváltott közfelháborodás „hibájuk kijavítására” készteti azokat, akik a sürgősségi rendeletet kezdeményezték. „Ha ezt nem tették meg maguktól, talán az én példám hasznos lesz számukra” – zárta nyilatkozatát a leköszönő miniszter. (MTI)
A PSD egyik alelnöke is a rendelet visszavonását szorgalmazza
Mihai Chirica, Jászvásár (Iaşi) polgármestere, a Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei szervezetének elnöke egy csütörtöki sajtóértekezleten felszólította a kormányt, hogy vonja vissza a kedd este elfogadott, a büntető törvénykönyvet és a büntető perrendtartási törvénykönyvet módosító 2017/13-as sürgősségi kormányrendeletet. A polgármester ugyanakkor kérte Florin Iordache igazságügyi miniszter lemondását, és felszólította Liviu Dragnea pártelnököt, hogy orvosolja az elkövetett hibákat, mert ‘lehetősége van rá, és hatalmában áll megtenni’.
‘Azt ajánlom a miniszterelnöknek és pártelnöknek, hogy a legsürgősebben vonják vissza a kormányrendeletet, terjesszenek elő a parlamentben egy törvénytervezetet, szervezzenek közvitát, hallgassák meg a szakemberek és a civil társadalom véleményét, és hagyjuk, hogy a demokratikusan megválasztott parlament döntést hozzon ebben az ügyben’ – jelentette ki Chirica.
Hangsúlyozta: ‘helyre kell állítani a társadalmi békét’ és kérte Florin Iordache igazságügyi miniszter lemondását, aki – véleménye szerint – ‘egyedül felelős’ a kialakult helyzetért.
A polgármester felszólította Liviu Dragneát, hogy javítsa ki az elkövetett hibát. ‘Egy nagy hatalommal bíró ember, aki profi módon megszervezte a kampányt, amely a PSD választási győzelméhez vezetett. Szemére vetem, hogy nem sikerült hozzáértő embereket választania maga köré, és nem hallgatta meg azok tanácsát, akik számítanak. Felszólítom, hogy orvosolja az elkövetett hibákat, mert lehetősége van rá, és hatalmában áll megtenni’ – mondta Chirica, aki hozzátette, nem áll szándékában átvenni a PSD vezetését. Chirica szerint a PSD-nek folytatnia kell a kormányzást, ám Románia ‘szinte teljesen indokolatlanul olyan állapotba került, mint 1989-ben, hogy több tucat városban százezrek vonulnak az utcára, hogy hangjukat hallassák’.
‘Úgy döntöttem, hogy megmondom az igazságot, hogy ne kelljen szégyenkeznem a jászvásáriak, a saját pártom és a lelkiismeretem előtt’ – magyarázta a jászvásári polgármester. (Agerpres)
Népújság (Marosvásárhely)
2017. február 4.
Győztek a román tüntetők, a kormány meghátrált
MTI- A román kormány hatálytalanítani fogja vasárnap korábbi sürgősségi rendeletét, amellyel a büntető törvénykönyvet (Btk.) és perrendtartást módosította – jelentette be Sorin Grindeanu miniszterelnök szombaton, a rendelet elleni országos tüntetéssorozat ötödik napján.
Döntését az ország megosztottságával indokolta, amelyet – mint mondta – el akar kerülni.
Grindeanu később megjegyezte: azért használta a „hatálytalanítás” kifejezést, mert Klaus Iohannis államfő ezt kérte tőle. Hozzátette, még keresik a megfelelő jogi megoldást – „legyen az hatálytalanítás vagy elnapolás” – arra, hogy a vitatott kormányrendelet ne lépjen hatályba.
A miniszterelnök hangoztatta: annak érdekében, hogy a Btk. alkotmányellenesnek bizonyult cikkelyeit mégis kijavítsák, konzultációt kezd a pártokkal, és a kormány módosító javaslatait törvénytervezet formájában terjesztik a parlament elé.
Rámutatott: minden olyan törvénycikkelyt, amelyet hatálytalanítottak a korábbi alkotmánybírósági döntések, ki kell javítani, mert a taláros testület döntései kötelezőek.
Sorin Grindeanu azt állította: nem sikerült jól elmagyarázni a kormány szándékait, és ez szerinte sok félreértéshez, félremagyarázáshoz vezetett. Ennek következményeit Florin Iordache igazságügyi miniszternek kell vállalnia – tette hozzá.
Kiemelte, hogy folytatni kívánja a PSD decemberben megszavazott kormányprogramjának életbe léptetését. Ezzel kimondatlanul is elhárította azokat a találgatásokat, hogy le akarna mondani az egy hónapja beiktatott kormány éléről.
A miniszterelnök bejelentésének idején több mint százezer ember tüntetett a kormány székháza előtt.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői szombaton adták első jelét a meghátrálásnak, amelyet azonban azzal magyaráztak, hogy meg akarják előzni a „megalázott PSD-szavazók” ellentüntetését, a két tábor közti konfrontációt.
Romániában az utóbbi két évtized legnagyobb tiltakozó mozgalmát váltotta ki az, hogy a szociálliberális kormány a legfelső bírói tanács véleményezése nélkül kedd este a kormányülés napirendjén nem szereplő sürgősségi rendelettel módosította a büntetőjogot. Az ország nagyvárosaiban estéről estére százezrek tüntetnek az intézkedés ellen, amelynek valódi célja szerintük az, hogy megmentse a korrupt politikusokat a felelősségre vonástól.
MNO.hu
MTI- A román kormány hatálytalanítani fogja vasárnap korábbi sürgősségi rendeletét, amellyel a büntető törvénykönyvet (Btk.) és perrendtartást módosította – jelentette be Sorin Grindeanu miniszterelnök szombaton, a rendelet elleni országos tüntetéssorozat ötödik napján.
Döntését az ország megosztottságával indokolta, amelyet – mint mondta – el akar kerülni.
Grindeanu később megjegyezte: azért használta a „hatálytalanítás” kifejezést, mert Klaus Iohannis államfő ezt kérte tőle. Hozzátette, még keresik a megfelelő jogi megoldást – „legyen az hatálytalanítás vagy elnapolás” – arra, hogy a vitatott kormányrendelet ne lépjen hatályba.
A miniszterelnök hangoztatta: annak érdekében, hogy a Btk. alkotmányellenesnek bizonyult cikkelyeit mégis kijavítsák, konzultációt kezd a pártokkal, és a kormány módosító javaslatait törvénytervezet formájában terjesztik a parlament elé.
Rámutatott: minden olyan törvénycikkelyt, amelyet hatálytalanítottak a korábbi alkotmánybírósági döntések, ki kell javítani, mert a taláros testület döntései kötelezőek.
Sorin Grindeanu azt állította: nem sikerült jól elmagyarázni a kormány szándékait, és ez szerinte sok félreértéshez, félremagyarázáshoz vezetett. Ennek következményeit Florin Iordache igazságügyi miniszternek kell vállalnia – tette hozzá.
Kiemelte, hogy folytatni kívánja a PSD decemberben megszavazott kormányprogramjának életbe léptetését. Ezzel kimondatlanul is elhárította azokat a találgatásokat, hogy le akarna mondani az egy hónapja beiktatott kormány éléről.
A miniszterelnök bejelentésének idején több mint százezer ember tüntetett a kormány székháza előtt.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői szombaton adták első jelét a meghátrálásnak, amelyet azonban azzal magyaráztak, hogy meg akarják előzni a „megalázott PSD-szavazók” ellentüntetését, a két tábor közti konfrontációt.
Romániában az utóbbi két évtized legnagyobb tiltakozó mozgalmát váltotta ki az, hogy a szociálliberális kormány a legfelső bírói tanács véleményezése nélkül kedd este a kormányülés napirendjén nem szereplő sürgősségi rendelettel módosította a büntetőjogot. Az ország nagyvárosaiban estéről estére százezrek tüntetnek az intézkedés ellen, amelynek valódi célja szerintük az, hogy megmentse a korrupt politikusokat a felelősségre vonástól.
MNO.hu
2017. február 6.
Grindeanu: esélytelen a bizalmatlansági indítvány
Nem vonja vissza bizalmatlansági indítványát az ellenzék, ezt ma délben olvassák fel a parlamentben. A szavazásra a 2017-es költségvetés elfogadása után kerül sor. Sorin Grindeanu miniszterelnök vasárnap este kijelentette, hogy nem mond le: szerinte vissza kell térni a demokrácia játékszabályaihoz, amelyben egy kormányt csak bizalmatlansági indítvánnyal „meneszthetnek.” A kormányfő szerint nem merülhet fel a kormány bukása, hiszen a szociálliberális szövetségnek többsége van a parlamentben.
Raluca Turcan, a PNL ideiglenes elnöke vasárnap este úgy nyilatkozott: a PSD-ALDE kormány arrogáns magatartásával szemben az egyetlen demokratikus megoldás a bizalmatlansági indítvány. Jóllehet a kormány belátta, hogy tévedett, ez a kabinet elvesztette létjogosultságát.Turcan hétfőn úgy fogalmazott: Sorin Grindeanu miniszterelnök, Liviu Dragnea, a képviselőház elnöke és Florin Iordache igazságügyi miniszter lemondását követelik. A kormány nagyot tévedett, Dragnea pedig az értelmi szerzője volt ennek a tisztességes emberek elleni „merényletnek”, ezért mindhármuk lemondása természetes következménye kellene hogy legyen ennek az egész botránynak – vélekedett.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsük meg Romániát Szövetség (USR) a kormány ellen szerdán beterjesztett indítványában a „lopás törvényesítésével” vádolják a Grindeanu-kormányt, a Btk.-t módosító sürgősségi kormányrendelet elfogadása a jogállam szellemiségével ellentétes, fogalmaz az indítvány, amelyet a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) képviselői is támogattak aláírásukkal.
Ahhoz, hogy az indítványt a törvényhozás elfogadja, a kezdeményezőknek még 75 parlamenti képviselőt kellene meggyőznie a kormányoldalról ahhoz, hogy összegyűljön az elegendő szavazat. A 465 tagú parlamentben a PSD-ALDE szövetség 250 mandátummal rendelkezik. Ha valamennyi ellenzéki párt és a nemzeti kisebbségek képviselői is egyemberként megszavazzák a bizalmatlansági indítványt, szavazatuk messze nem elég a kétharmados többség eléréséhez.
Szabadság (Kolozsvár)
Nem vonja vissza bizalmatlansági indítványát az ellenzék, ezt ma délben olvassák fel a parlamentben. A szavazásra a 2017-es költségvetés elfogadása után kerül sor. Sorin Grindeanu miniszterelnök vasárnap este kijelentette, hogy nem mond le: szerinte vissza kell térni a demokrácia játékszabályaihoz, amelyben egy kormányt csak bizalmatlansági indítvánnyal „meneszthetnek.” A kormányfő szerint nem merülhet fel a kormány bukása, hiszen a szociálliberális szövetségnek többsége van a parlamentben.
Raluca Turcan, a PNL ideiglenes elnöke vasárnap este úgy nyilatkozott: a PSD-ALDE kormány arrogáns magatartásával szemben az egyetlen demokratikus megoldás a bizalmatlansági indítvány. Jóllehet a kormány belátta, hogy tévedett, ez a kabinet elvesztette létjogosultságát.Turcan hétfőn úgy fogalmazott: Sorin Grindeanu miniszterelnök, Liviu Dragnea, a képviselőház elnöke és Florin Iordache igazságügyi miniszter lemondását követelik. A kormány nagyot tévedett, Dragnea pedig az értelmi szerzője volt ennek a tisztességes emberek elleni „merényletnek”, ezért mindhármuk lemondása természetes következménye kellene hogy legyen ennek az egész botránynak – vélekedett.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsük meg Romániát Szövetség (USR) a kormány ellen szerdán beterjesztett indítványában a „lopás törvényesítésével” vádolják a Grindeanu-kormányt, a Btk.-t módosító sürgősségi kormányrendelet elfogadása a jogállam szellemiségével ellentétes, fogalmaz az indítvány, amelyet a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) képviselői is támogattak aláírásukkal.
Ahhoz, hogy az indítványt a törvényhozás elfogadja, a kezdeményezőknek még 75 parlamenti képviselőt kellene meggyőznie a kormányoldalról ahhoz, hogy összegyűljön az elegendő szavazat. A 465 tagú parlamentben a PSD-ALDE szövetség 250 mandátummal rendelkezik. Ha valamennyi ellenzéki párt és a nemzeti kisebbségek képviselői is egyemberként megszavazzák a bizalmatlansági indítványt, szavazatuk messze nem elég a kétharmados többség eléréséhez.
Szabadság (Kolozsvár)
2017. február 7.
Lankadt a kormányellenes, erősödött a kormánypárti demonstráció
Hétfő este is a Grindeanu-kabinet lemondását követelő tüntetők vonultak a bukaresti kormány székháza elé, számuk azonban helyi idő szerint este kilenc órakor nem érte el a tizenötezret az előző napok több mint százezres, és a vasárnapi negyedmilliós megmozduláshoz képest.Az elnöki hivatal előtt gyülekező ellentüntetők száma az előző napihoz képest megháromszorozódott és elérte a négyezret. Kolozsváron ma este mintegy hatezren tüntettek a kormány ellen.
A kormányellenes tüntetők Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu miniszterelnök és Florin Iordache igazságügyi miniszter távozását követelik, arra hivatkozva, hogy nem bíznak többé egy olyan kormányban, amely az éj leple alatt, az országot kész tények elé állítva, sürgősségi rendelettel enyhített a büntetőjog korrupcióellenes szigorán.
Az hetedik napja tartó tiltakozó megmozdulások az ország számos nagyvárosában is folytatódtak hétfőn, legfőképpen azért, mert a kormány hatálytalanította ugyan vasárnap vitatott rendeletét, de a kormánykoalíció nem ismerte el, hogy bármilyen hibát követett volna el, a tiltakozási hullámot külföldről pénzelt manipulációnak nevezte, és a kialakult helyzetért Klaus Johannis államfőre próbálja hárítani a felelősséget.
A kormánypárti tüntetők vasárnap jelentek meg először az elnöki hivatal bejáratánál, miután Dragnea arról beszélt, hogy alig tudja féken tartani a PSD híveit, akik voksuknak és az alig egy hónapja beiktatott legitim kormánynak a védelmére maguk is utcára akarnak vonulni. Hétfőn már négyezren mentek tüntetni Johannis ellen, és "Az államcsíny a Cotroceniben kezdődik", "El a kezekkel Románia kormányától" feliratokat emeltek a magasba.
Sorin Grindeanu miniszterelnök hétfőn megerősítette, hogy nem mond le, tovább akarja vinni mandátumát, ameddig azt a parlament meg nem vonja tőle. A miniszterelnök nyugalomra szólította fel a "két tábort".
Szabadság (Kolozsvár)
Hétfő este is a Grindeanu-kabinet lemondását követelő tüntetők vonultak a bukaresti kormány székháza elé, számuk azonban helyi idő szerint este kilenc órakor nem érte el a tizenötezret az előző napok több mint százezres, és a vasárnapi negyedmilliós megmozduláshoz képest.Az elnöki hivatal előtt gyülekező ellentüntetők száma az előző napihoz képest megháromszorozódott és elérte a négyezret. Kolozsváron ma este mintegy hatezren tüntettek a kormány ellen.
A kormányellenes tüntetők Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu miniszterelnök és Florin Iordache igazságügyi miniszter távozását követelik, arra hivatkozva, hogy nem bíznak többé egy olyan kormányban, amely az éj leple alatt, az országot kész tények elé állítva, sürgősségi rendelettel enyhített a büntetőjog korrupcióellenes szigorán.
Az hetedik napja tartó tiltakozó megmozdulások az ország számos nagyvárosában is folytatódtak hétfőn, legfőképpen azért, mert a kormány hatálytalanította ugyan vasárnap vitatott rendeletét, de a kormánykoalíció nem ismerte el, hogy bármilyen hibát követett volna el, a tiltakozási hullámot külföldről pénzelt manipulációnak nevezte, és a kialakult helyzetért Klaus Johannis államfőre próbálja hárítani a felelősséget.
A kormánypárti tüntetők vasárnap jelentek meg először az elnöki hivatal bejáratánál, miután Dragnea arról beszélt, hogy alig tudja féken tartani a PSD híveit, akik voksuknak és az alig egy hónapja beiktatott legitim kormánynak a védelmére maguk is utcára akarnak vonulni. Hétfőn már négyezren mentek tüntetni Johannis ellen, és "Az államcsíny a Cotroceniben kezdődik", "El a kezekkel Románia kormányától" feliratokat emeltek a magasba.
Sorin Grindeanu miniszterelnök hétfőn megerősítette, hogy nem mond le, tovább akarja vinni mandátumát, ameddig azt a parlament meg nem vonja tőle. A miniszterelnök nyugalomra szólította fel a "két tábort".
Szabadság (Kolozsvár)
2017. február 8.
Tüntetsz? Magyar revizionista vagy!
Ha minden kötél szakad, riogass a magyarveszéllyel – régi gyakorlat ez a román politikában, és a PSD–ALDE-kormány kétségbeesését és cinizmusát egyszerre jelzi, hogy a büntető törvénykönyv módosítására sunyi módon, előzetes bejelentés nélkül, késő este elfogadott, a korrupt politikusok megmentését is célzó sürgősségi rendelet miatt utcára vonult tömeget ezzel próbálja leszerelni.
A kabinet egyelőre meghátrálni kényszerült, és a több százezres utcai tüntetések hatására visszavonta a botrányos rendeletet. Emellett a jelek szerint bűnbakként beáldozza az azt kidolgozó Florin Iordache igazságügy-minisztert.
Csakhogy a tüntetők, akiknek nagy része nem pártalapon vonult utcára – már abban az értelemben, hogy a kormányzó PSD-t ugyan „Vörös pestisnek" titulálja, de nem rajong különösebben az ellenzéki pártokért sem – ezt már nem tartják elégségesnek. Mert azt a vitathatatlan tényt elfogadva, miszerint a Btk. több cikkelyét is módosítani kell, hiszen az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek találta őket, nem bíznak abban a kabinetben, amely egyszer már átvert egy egész országot, és immár az egész kormány távozását követelik.
A PSD most válaszcsapásként a suttogó propagandát vetette be. A kormányoldal udvari televízióiban ülő „szakértők" elkezdték azt pedzegetni, hogy a tüntetések mögött okkult külföldi erők állnak, és utaltak arra, hogy az ország területi épségére törő orosz–magyar összeesküvés állhat a háttérben. De maguk a PSD vezető politikusai sem maradtak adósak az összeesküvés-elméletek gyártásával: Liviu Dragnea pártelnök is külső erők beavatkozásáról beszélt, és amellett, hogy Igor Dodon moldovai elnök Nagy-Moldováról szóló nyilatkozatait idézte, arra is utalt, hogy az országon belül is vannak „mozgolódások". Sejthető, hogy ezzel a magyar önrendelkezési törekvésekre utalt, amelyeket a román politikum igyekszik a függetlenedési, elszakadási szándékkal összemosni.
De ha esetleg valaki számára nem lenne egyértelmű az utalás, akkor Șerban Nicolae, a szenátus jogi bizottságának szociáldemokrata elnöke besegített: szerinte a külföldi beavatkozást az bizonyítja, hogy az általa „revizionistának" nevezett Tőkés László is támogatja a tüntetéseket. Vagyis az üzenet egyértelmű: aki kimegy az utcára a kormány ellen tüntetni, az a magyar „revizionizmus" érdekeit szolgálja, és mint ilyen, akár szándékán kívül is nemzetáruló.
Vészhelyzetben rendszerint ez a román politikum ultima ratiója, ha gond van, bármelyik oldal bedobhatja a köztudatba. A PSD viszont a Ceaușescu fasiszta kommunista rendszerét fenntartó állampárt első számú jogutódjaként szinte már kiszámíthatóan veszi elő a magyarkérdést, amikor megszorongatják. Vélhetően nem tévedünk nagyot, ha azt feltételezzük: ha nem csitul a kormány lemondását követelő megmozdulások intenzitása, a kormánypárt előbb-utóbb minden egyes tüntetőt fizetett magyar ügynöknek bélyegez majd, és azzal próbálja hergelni az ország polgárait, hogy a magyarok orosz támogatással Erdélyt akarják.
A jelek szerint azonban a kormánypártokkal parlamenti támogatásról szóló megállapodást kötő RMDSZ-t még ez sem zavarja. Persze tudjuk, hogy tudják: a PSD sem gondolja komolyan az összes vérlázító ostobaságot, amellyel a hiszékeny polgárokat kábítja, de ez nem mentő körülmény. Azáltal ugyanis, hogy kitart a kormány mellett, nem tesz egyebet, mint hogy legitimálja a gyakorlatot, miszerint ha szorul a kapca, akkor egy kis magyarveszéllyel való riogatás mindig megteszi a hatását.
És nemigen elfogadható érv, hogy az együttműködés igazából még el sem kezdődött, a Btk. módosításáról pedig nem kérték ki az RMDSZ véleményét. Egyrészt nehezen tudjuk elképzelni, hogy az RMDSZ olyan helyzetben, hogy nélküle is megvan a kormánytöbbség, képes lesz olyan ügyeket keresztülverni a magyar kártyát rutinszerűen használó PSD-n, amelyeket akkor sem sikerült megvalósítania, amikor a kormánytöbbséghez kellettek a voksai. Másrészt pedig ez a kormány – és a mögötte álló két párt – már országnak-világnak megmutatta, mennyit ér, és mennyire lehet bízni benne. És ez az RMDSZ-en kívül lassan már minden józanul gondolkodó ember számára egyértelmű
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
Ha minden kötél szakad, riogass a magyarveszéllyel – régi gyakorlat ez a román politikában, és a PSD–ALDE-kormány kétségbeesését és cinizmusát egyszerre jelzi, hogy a büntető törvénykönyv módosítására sunyi módon, előzetes bejelentés nélkül, késő este elfogadott, a korrupt politikusok megmentését is célzó sürgősségi rendelet miatt utcára vonult tömeget ezzel próbálja leszerelni.
A kabinet egyelőre meghátrálni kényszerült, és a több százezres utcai tüntetések hatására visszavonta a botrányos rendeletet. Emellett a jelek szerint bűnbakként beáldozza az azt kidolgozó Florin Iordache igazságügy-minisztert.
Csakhogy a tüntetők, akiknek nagy része nem pártalapon vonult utcára – már abban az értelemben, hogy a kormányzó PSD-t ugyan „Vörös pestisnek" titulálja, de nem rajong különösebben az ellenzéki pártokért sem – ezt már nem tartják elégségesnek. Mert azt a vitathatatlan tényt elfogadva, miszerint a Btk. több cikkelyét is módosítani kell, hiszen az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek találta őket, nem bíznak abban a kabinetben, amely egyszer már átvert egy egész országot, és immár az egész kormány távozását követelik.
A PSD most válaszcsapásként a suttogó propagandát vetette be. A kormányoldal udvari televízióiban ülő „szakértők" elkezdték azt pedzegetni, hogy a tüntetések mögött okkult külföldi erők állnak, és utaltak arra, hogy az ország területi épségére törő orosz–magyar összeesküvés állhat a háttérben. De maguk a PSD vezető politikusai sem maradtak adósak az összeesküvés-elméletek gyártásával: Liviu Dragnea pártelnök is külső erők beavatkozásáról beszélt, és amellett, hogy Igor Dodon moldovai elnök Nagy-Moldováról szóló nyilatkozatait idézte, arra is utalt, hogy az országon belül is vannak „mozgolódások". Sejthető, hogy ezzel a magyar önrendelkezési törekvésekre utalt, amelyeket a román politikum igyekszik a függetlenedési, elszakadási szándékkal összemosni.
De ha esetleg valaki számára nem lenne egyértelmű az utalás, akkor Șerban Nicolae, a szenátus jogi bizottságának szociáldemokrata elnöke besegített: szerinte a külföldi beavatkozást az bizonyítja, hogy az általa „revizionistának" nevezett Tőkés László is támogatja a tüntetéseket. Vagyis az üzenet egyértelmű: aki kimegy az utcára a kormány ellen tüntetni, az a magyar „revizionizmus" érdekeit szolgálja, és mint ilyen, akár szándékán kívül is nemzetáruló.
Vészhelyzetben rendszerint ez a román politikum ultima ratiója, ha gond van, bármelyik oldal bedobhatja a köztudatba. A PSD viszont a Ceaușescu fasiszta kommunista rendszerét fenntartó állampárt első számú jogutódjaként szinte már kiszámíthatóan veszi elő a magyarkérdést, amikor megszorongatják. Vélhetően nem tévedünk nagyot, ha azt feltételezzük: ha nem csitul a kormány lemondását követelő megmozdulások intenzitása, a kormánypárt előbb-utóbb minden egyes tüntetőt fizetett magyar ügynöknek bélyegez majd, és azzal próbálja hergelni az ország polgárait, hogy a magyarok orosz támogatással Erdélyt akarják.
A jelek szerint azonban a kormánypártokkal parlamenti támogatásról szóló megállapodást kötő RMDSZ-t még ez sem zavarja. Persze tudjuk, hogy tudják: a PSD sem gondolja komolyan az összes vérlázító ostobaságot, amellyel a hiszékeny polgárokat kábítja, de ez nem mentő körülmény. Azáltal ugyanis, hogy kitart a kormány mellett, nem tesz egyebet, mint hogy legitimálja a gyakorlatot, miszerint ha szorul a kapca, akkor egy kis magyarveszéllyel való riogatás mindig megteszi a hatását.
És nemigen elfogadható érv, hogy az együttműködés igazából még el sem kezdődött, a Btk. módosításáról pedig nem kérték ki az RMDSZ véleményét. Egyrészt nehezen tudjuk elképzelni, hogy az RMDSZ olyan helyzetben, hogy nélküle is megvan a kormánytöbbség, képes lesz olyan ügyeket keresztülverni a magyar kártyát rutinszerűen használó PSD-n, amelyeket akkor sem sikerült megvalósítania, amikor a kormánytöbbséghez kellettek a voksai. Másrészt pedig ez a kormány – és a mögötte álló két párt – már országnak-világnak megmutatta, mennyit ér, és mennyire lehet bízni benne. És ez az RMDSZ-en kívül lassan már minden józanul gondolkodó ember számára egyértelmű
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2017. február 13.
Zöld jelzést kapott a közkegyelmi törvénytervezet a szenátus alkotmányossági bizottságától
Kedvezően véleményezte hétfőn a szenátus alkotmányossági bizottsága a kormány arra vonatkozó törvénytervezetét, hogy közkegyelemben részesüljenek bizonyos büntetések és egyes szabadságvesztéssel járó nevelő jellegű intézkedések.
Ugyanakkor a testület a bűnvádi eljárás alatt álló személyek ellen hozott, szabadságvesztéssel járó intézkedésekre és büntetésekre vonatkozó, 2013/254-es törvényt módosító törvénytervezetet is kedvezően véleményezte.
A tervezet benyújtása idején igazságügyi miniszteri tisztséget betöltő Florin Iordache úgy nyilatkozott, hogy a jogszabálytervezet nem vonatkozik nemi erőszak, korrupciós bűncselekmények, fizikai bántalmazás elkövetőire, illetve visszaeső bűnözőkre sem, és felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt személyek sem tartoznak a tervezet kedvezményezettjei közé, és ezzel elejét lehet venni az Emberi Jogok Európai Bírósága (CEDO) által kilátásba helyezett elmarasztaló határozatnak.
A tervezetek a szenátus jogi bizottsága után a felsőház plénuma elé kerünek, amely első házként tárgyal és szavaz róluk.
agerpres.ro
Erdély.ma
Kedvezően véleményezte hétfőn a szenátus alkotmányossági bizottsága a kormány arra vonatkozó törvénytervezetét, hogy közkegyelemben részesüljenek bizonyos büntetések és egyes szabadságvesztéssel járó nevelő jellegű intézkedések.
Ugyanakkor a testület a bűnvádi eljárás alatt álló személyek ellen hozott, szabadságvesztéssel járó intézkedésekre és büntetésekre vonatkozó, 2013/254-es törvényt módosító törvénytervezetet is kedvezően véleményezte.
A tervezet benyújtása idején igazságügyi miniszteri tisztséget betöltő Florin Iordache úgy nyilatkozott, hogy a jogszabálytervezet nem vonatkozik nemi erőszak, korrupciós bűncselekmények, fizikai bántalmazás elkövetőire, illetve visszaeső bűnözőkre sem, és felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt személyek sem tartoznak a tervezet kedvezményezettjei közé, és ezzel elejét lehet venni az Emberi Jogok Európai Bírósága (CEDO) által kilátásba helyezett elmarasztaló határozatnak.
A tervezetek a szenátus jogi bizottsága után a felsőház plénuma elé kerünek, amely első házként tárgyal és szavaz róluk.
agerpres.ro
Erdély.ma
2017. február 28.
A korrupcióellenes ügyészség túllépte hatáskörét
Túllépte hatáskörét, és ezzel alkotmányos természetű jogi konfliktust idézett elő a korrupcióellenes ügyészség a büntetőjog korrupcióellenes szigorát enyhítő, országos tiltakozási hullámot kiváltó kormányrendelet ügyében végzett vizsgálata során – állapította meg tegnap az alkotmánybíróság. A korrupcióellenes ügyészség időközben a hírhedt 13-as rendelet ügyében indított kivizsgálást a legfőbb ügyészségnek adta át.
A korrupcióellenes ügyészség több magánszemély feljelentésére hivatkozva indított büntetőjogi vizsgálatot a vitatott kormányrendelet előkészítése és elfogadtatása körülményeiről, hogy kiderítse, vajon a jogszabály kezdeményezőinek valóban az volt-e a céljuk, hogy megakadályozzák korrupcióval vádolt politikusok – elsősorban Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök – felelősségre vonását. A vádhatóság több kormánytag és minisztériumi alkalmazott kihallgatása után úgy találta: kimeríti a bűnpártolás fogalmát a közben hatálytalanított rendelet elfogadtatásának módja, és tegnap átadta az ügyet a legfőbb ügyészségnek azzal az indokkal, hogy nem találtak bizonyítékokat a feljelentők által jelzett korrupciógyanúra, nevezetesen arra, hogy valaki párton belüli politikai befolyását jogosulatlan haszonszerzésre használta volna. A vádhatóság viszont arra a következtetésre jutott, hogy a január 31-i kormányülésen elfogadott rendelet váratlan napirendre tűzésénél több bűncselekmény is történt, amelyeket a legfőbb ügyészség hivatott kivizsgálni. Az ügyészek nem csak a bűnpártolás gyanúját találták megalapozottnak, szerintük az időközben lemondatott Florin Iordache volt igazságügyi miniszter annak ellenére erőltette a jogszabály elfogadását, hogy mind az igazságügyi minisztérium szakértői, mind a parlamenti kapcsolatokért felelős minisztérium indokolatlannak tartotta egy sürgősségi rendelet elfogadását, s ehelyett rendes parlamenti eljárást javasoltak. Az ügyészek szerint „a kormány épületében lezajlott feszült eszmecsere” nyomán a parlamenti kapcsolatokért felelős minisztérium egy órával később kiadott egy pozitív véleményezést is, amelyet ugyanazzal a sorszámmal jegyeztek be az igazságügyi minisztériumban, mint az eredeti okiratot, az első negatív véleményezést pedig az igazságügyi minisztériumban megsemmisítették.
A vádhatóság közleménye nem részletezi, hogyan vezették szándékosan félre az államelnököt vagy a parlamentet, de megemlíti, hogy az „eredeti tervek szerint” már a január 18-i kormányülés kiegészítő (nem publikus) napirendjére fel akarták venni a büntetőjogot módosító sürgősségi rendelet elfogadását. Aznap Klaus Iohannis államfő előzetes bejelentés nélkül megjelent a kormány ülésén, elmondása szerint azért, hogy a kormány ne fogadhasson el közvita nélkül olyan jogszabályt, amely visszalépést jelentene a korrupcióellenes harcban. Călin Popescu Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének elnöke az alkotmánybírósághoz fordult az ügyészségi vizsgálat miatt, arra hivatkozva, hogy a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sérti az, ha az igazságszolgáltatás beavatkozik a törvényalkotás folyamatába. Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke a testület tegnapi döntését magyarázva elismerte ugyan, hogy az ügyészségnek minden lehetséges bűncselekményt fel kell derítenie, értékelése szerint viszont a korrupcióellenes ügyészség vizsgálata egy politikai döntés törvényességét és időszerűségét kezdte vizsgálni, holott ez nem tartozik a hatáskörébe. „A korrupcióellenes ügyészség vizsgálata akadályozta a kormány működését, és zavart okozott a három hatalmi ág (törvényhozás, végrehajtó hatalom és igazságszolgáltatás) közötti kapcsolatokban” – jelentette ki a testület elnöke.
A legfőbb ügyészség az alkotmánybírósági határozatra reagálva közölte, megvárja annak indoklását, és annak ismeretében dönt a korrupcióellenes ügyészségtől átvett vizsgálat esetleges folytatásáról. Az alkotmányossági óvást beterjesztő Călin Popescu Tăriceanu úgy értékelte: az alkotmánybíróság döntésével bebizonyosodott, hogy a korrupcióellenes ügyészség alkotmányos hatáskörét túllépő, a politikai döntéseket befolyásoló „szuperhatalomként” működik Romániában. Miután ezzel hatalmi visszaélést követ el, a korrupcióellenes ügyészség maga is egy korrupt intézménnyé vált – vélekedett a házelnök.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Túllépte hatáskörét, és ezzel alkotmányos természetű jogi konfliktust idézett elő a korrupcióellenes ügyészség a büntetőjog korrupcióellenes szigorát enyhítő, országos tiltakozási hullámot kiváltó kormányrendelet ügyében végzett vizsgálata során – állapította meg tegnap az alkotmánybíróság. A korrupcióellenes ügyészség időközben a hírhedt 13-as rendelet ügyében indított kivizsgálást a legfőbb ügyészségnek adta át.
A korrupcióellenes ügyészség több magánszemély feljelentésére hivatkozva indított büntetőjogi vizsgálatot a vitatott kormányrendelet előkészítése és elfogadtatása körülményeiről, hogy kiderítse, vajon a jogszabály kezdeményezőinek valóban az volt-e a céljuk, hogy megakadályozzák korrupcióval vádolt politikusok – elsősorban Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök – felelősségre vonását. A vádhatóság több kormánytag és minisztériumi alkalmazott kihallgatása után úgy találta: kimeríti a bűnpártolás fogalmát a közben hatálytalanított rendelet elfogadtatásának módja, és tegnap átadta az ügyet a legfőbb ügyészségnek azzal az indokkal, hogy nem találtak bizonyítékokat a feljelentők által jelzett korrupciógyanúra, nevezetesen arra, hogy valaki párton belüli politikai befolyását jogosulatlan haszonszerzésre használta volna. A vádhatóság viszont arra a következtetésre jutott, hogy a január 31-i kormányülésen elfogadott rendelet váratlan napirendre tűzésénél több bűncselekmény is történt, amelyeket a legfőbb ügyészség hivatott kivizsgálni. Az ügyészek nem csak a bűnpártolás gyanúját találták megalapozottnak, szerintük az időközben lemondatott Florin Iordache volt igazságügyi miniszter annak ellenére erőltette a jogszabály elfogadását, hogy mind az igazságügyi minisztérium szakértői, mind a parlamenti kapcsolatokért felelős minisztérium indokolatlannak tartotta egy sürgősségi rendelet elfogadását, s ehelyett rendes parlamenti eljárást javasoltak. Az ügyészek szerint „a kormány épületében lezajlott feszült eszmecsere” nyomán a parlamenti kapcsolatokért felelős minisztérium egy órával később kiadott egy pozitív véleményezést is, amelyet ugyanazzal a sorszámmal jegyeztek be az igazságügyi minisztériumban, mint az eredeti okiratot, az első negatív véleményezést pedig az igazságügyi minisztériumban megsemmisítették.
A vádhatóság közleménye nem részletezi, hogyan vezették szándékosan félre az államelnököt vagy a parlamentet, de megemlíti, hogy az „eredeti tervek szerint” már a január 18-i kormányülés kiegészítő (nem publikus) napirendjére fel akarták venni a büntetőjogot módosító sürgősségi rendelet elfogadását. Aznap Klaus Iohannis államfő előzetes bejelentés nélkül megjelent a kormány ülésén, elmondása szerint azért, hogy a kormány ne fogadhasson el közvita nélkül olyan jogszabályt, amely visszalépést jelentene a korrupcióellenes harcban. Călin Popescu Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének elnöke az alkotmánybírósághoz fordult az ügyészségi vizsgálat miatt, arra hivatkozva, hogy a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sérti az, ha az igazságszolgáltatás beavatkozik a törvényalkotás folyamatába. Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke a testület tegnapi döntését magyarázva elismerte ugyan, hogy az ügyészségnek minden lehetséges bűncselekményt fel kell derítenie, értékelése szerint viszont a korrupcióellenes ügyészség vizsgálata egy politikai döntés törvényességét és időszerűségét kezdte vizsgálni, holott ez nem tartozik a hatáskörébe. „A korrupcióellenes ügyészség vizsgálata akadályozta a kormány működését, és zavart okozott a három hatalmi ág (törvényhozás, végrehajtó hatalom és igazságszolgáltatás) közötti kapcsolatokban” – jelentette ki a testület elnöke.
A legfőbb ügyészség az alkotmánybírósági határozatra reagálva közölte, megvárja annak indoklását, és annak ismeretében dönt a korrupcióellenes ügyészségtől átvett vizsgálat esetleges folytatásáról. Az alkotmányossági óvást beterjesztő Călin Popescu Tăriceanu úgy értékelte: az alkotmánybíróság döntésével bebizonyosodott, hogy a korrupcióellenes ügyészség alkotmányos hatáskörét túllépő, a politikai döntéseket befolyásoló „szuperhatalomként” működik Romániában. Miután ezzel hatalmi visszaélést követ el, a korrupcióellenes ügyészség maga is egy korrupt intézménnyé vált – vélekedett a házelnök.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. április 18.
Amit látsz, az nem igaz – a helyzet sokkal rosszabb
A román politikus ugyanazzal az ostoba természetességgel teszi meg a lépést a külföldiek elárulásától a saját népe elárulásáig. Sabin Gherman írása.
Ezek aztán kemények… Megjelenik a tévében Olguţa (Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter – a szerk.) és a korrepetálás megadóztatásával fenyegetőzik, a Parlamentben pedig Iordache (Florin Iordache volt igazságügy-miniszter, jelenlegi képviselőházi alelnök – a szerk.) akarja törvénybe foglalni, hogy a pártoktól ne lehessen elkobozni az illegális kampánypénzeket. Hasonlóképpen szánakozva zokognak a román szegények sorsán, miközben 130 millió régi lejre kétszerezik meg a saját fizetésüket. Üvöltöznek, hogy nem vagyunk gyarmat, de amerikai adótörvényt akarnak – ez egy 74.608 oldalas törvény és a tengeren túli közgazdászok már évek óta küzdenek a leegyszerűsítéséért.
Rácuppantak az ostobák a marmaládéra, ez történik most. A totális kofák – a fodrászok rémei – vannak most hatalmon.
A legostobábbak megválasztották a legostobábbakat, mert különben nem tudom megérteni, hogyan kerülhettek bukovárisok az ország élére.
Ott van az a bukaresti is (Gabriela Firea főpolgármester – a szerk.), aki a legfájintosabb erkélyt akarja díjazni – miközben ő a haza újgazdagjaihoz méltó díszletben lakik, tengeralattjáró-ablakokkal a kandalló mellett. Amaz a Munkaügyi Minisztériumot uralja, miután Románia legtöbb segélyezettjével bíró megyéjének fővárosában szerezte a tapasztalatát. A Képviselőház munkaügyi bizottságának elnöke egy bizonyos Solomon (Adrian Solomon – a szerk.), aki felvilágosult kommunistának mondja magát – és igen, a híres Vaslui megyében szerzett közigazgatási tapasztalatával érkezett. A PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.)egy (természetesen bolygószintűen sikeres) ruhatervezőnőt (Liliana Turoiu – a szerk.) akar a Román Kulturális Intézet (ICR) élére ültetni, csakhogy ő nem igazán fogja fel, hogy egy jól felvarrt ingujjhoz nem nagyon illik a „meghoztam az apportomat” – ez inkább a román nyelv sliccéhez való, hölgyem. De az illető teleormani (Liviu Dragnea PSD-elnök származási helye – a szerk.), tehát egy meteorit sem robbanthatja ki a helyéből.
Miután látta, hogy mekkora hullámokat vet a progresszív adózás, a teleormani bég (Liviu Dragnea – a szerk.) úgy tett, mint általában: létezik egy szörnyűséges terv, mellyel el akarják érni, hogy az Európai Bizottság túlzott hiány miatt megbüntesse Romániát, összeesküvést forralnak a román szocializmus ellen, mi jót akarunk tenni, de a földönkívüliek nem hagyják. Még a pénzügyest is elküldte, hogy mindenféle zöldségeket meséljen nekünk, este pedig visszatért a képernyőkre a bég: nem vagyunk gyarmat, mi vagyunk itt örökre az urak, mânz-viezure-barză (a dákopatákat kifigurázó felsorolása a román nyelvben állítólag fennmaradt dák szavaknak – a szerk.). Mert amit látsz, az nem igaz…
Ez a banda valójában megérezte, hogy a civilizáció kihívásai itt hosszú távú megtollasodást ígérnek. Ezekben nincs bátorság világosan kimondani, hogy le sem szarják az Európai Uniót, de mindent elkövetnek, hogy kikerüljenek az Unióból: egy 3 százaléknál nagyobb hiány az euró-övezettől, vagyis az EU-hoz tartozás kiteljesedésétől való eltávolodást jelenti. Ezt akarják, a falu szélén a lábát lógató lusta banda gondolatmenetét követve: munkát keresek, de add Istenem, hogy ne találjak. Nem mutatkozhatnak Putyin ideológusaival, de Dugin a Parlamentben és a Bukaresti Főpolgármesteri Hivatal termeiben mutatja be ostobaságait; üvölt bennük a román büszkeség, de szintén ők csinálnak az emberek – egyszerű – ortodoxiájából egy kremli Cárnak megfelelő ideológiát. Szintén Moszkva szállította nekik az ügyeletes ellenségeket is: Soros és a nyitott társadalom, a multik, a külföldiek – arra az esetre, ha az emberek az itteni lopkodásokról kérdezgetik őket.
A román politikusnak egész történelme során nem okozott nehézséget keresztezett ujjakkal esküt tenni. Olyan természetességgel mondott egyet és csinált mást, mintha a világ népei hazugságon, ravaszkodáson, ügyeskedéseken alapulnának.
A román állam így, e politikusok kénye-kedve szerint épült föl
– és még csodálkozunk, ha valaki arra emlékeztet minket, hogy a mieink hazudtak az 1878-as berlini kongresszuson, hogy hazudtak az első világháborúban és hazudtak a másodikban is. Még most is hazudnak.
Úgy-ahogy bekerültünk az európai klubba, bekerültünk a NATO-ba is; így, bice-bócán is, de gyümölcsöző történelmi korszakban élünk – Romániának sohasem voltak ekkora biztonsági és jóléti garanciái, még akkor is, ha idegesít minket, hogy már nem vághatjuk bele a kést a disznóba és muszáj szétválogatnunk a szemetet.
Annak az eurovilágnak vagyunk a részei, ahova mindenki igyekszik, ott vagyunk, amiről a Szabad Európát, vagy az Amerika Hangját hallgatva álmodoztunk; még mindig itt vagyunk, de ezek vezetésével a világon nem lesz egyetlen normális ember sem, aki megbízna a kézfogásunkban – a román politikus pedig mindig ugyanazzal az ostoba természetességgel tette meg a lépést a külföldiek elárulásától a saját népe elárulásáig.
Sabin Gherman; foter.ro/cikk
A román politikus ugyanazzal az ostoba természetességgel teszi meg a lépést a külföldiek elárulásától a saját népe elárulásáig. Sabin Gherman írása.
Ezek aztán kemények… Megjelenik a tévében Olguţa (Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter – a szerk.) és a korrepetálás megadóztatásával fenyegetőzik, a Parlamentben pedig Iordache (Florin Iordache volt igazságügy-miniszter, jelenlegi képviselőházi alelnök – a szerk.) akarja törvénybe foglalni, hogy a pártoktól ne lehessen elkobozni az illegális kampánypénzeket. Hasonlóképpen szánakozva zokognak a román szegények sorsán, miközben 130 millió régi lejre kétszerezik meg a saját fizetésüket. Üvöltöznek, hogy nem vagyunk gyarmat, de amerikai adótörvényt akarnak – ez egy 74.608 oldalas törvény és a tengeren túli közgazdászok már évek óta küzdenek a leegyszerűsítéséért.
Rácuppantak az ostobák a marmaládéra, ez történik most. A totális kofák – a fodrászok rémei – vannak most hatalmon.
A legostobábbak megválasztották a legostobábbakat, mert különben nem tudom megérteni, hogyan kerülhettek bukovárisok az ország élére.
Ott van az a bukaresti is (Gabriela Firea főpolgármester – a szerk.), aki a legfájintosabb erkélyt akarja díjazni – miközben ő a haza újgazdagjaihoz méltó díszletben lakik, tengeralattjáró-ablakokkal a kandalló mellett. Amaz a Munkaügyi Minisztériumot uralja, miután Románia legtöbb segélyezettjével bíró megyéjének fővárosában szerezte a tapasztalatát. A Képviselőház munkaügyi bizottságának elnöke egy bizonyos Solomon (Adrian Solomon – a szerk.), aki felvilágosult kommunistának mondja magát – és igen, a híres Vaslui megyében szerzett közigazgatási tapasztalatával érkezett. A PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.)egy (természetesen bolygószintűen sikeres) ruhatervezőnőt (Liliana Turoiu – a szerk.) akar a Román Kulturális Intézet (ICR) élére ültetni, csakhogy ő nem igazán fogja fel, hogy egy jól felvarrt ingujjhoz nem nagyon illik a „meghoztam az apportomat” – ez inkább a román nyelv sliccéhez való, hölgyem. De az illető teleormani (Liviu Dragnea PSD-elnök származási helye – a szerk.), tehát egy meteorit sem robbanthatja ki a helyéből.
Miután látta, hogy mekkora hullámokat vet a progresszív adózás, a teleormani bég (Liviu Dragnea – a szerk.) úgy tett, mint általában: létezik egy szörnyűséges terv, mellyel el akarják érni, hogy az Európai Bizottság túlzott hiány miatt megbüntesse Romániát, összeesküvést forralnak a román szocializmus ellen, mi jót akarunk tenni, de a földönkívüliek nem hagyják. Még a pénzügyest is elküldte, hogy mindenféle zöldségeket meséljen nekünk, este pedig visszatért a képernyőkre a bég: nem vagyunk gyarmat, mi vagyunk itt örökre az urak, mânz-viezure-barză (a dákopatákat kifigurázó felsorolása a román nyelvben állítólag fennmaradt dák szavaknak – a szerk.). Mert amit látsz, az nem igaz…
Ez a banda valójában megérezte, hogy a civilizáció kihívásai itt hosszú távú megtollasodást ígérnek. Ezekben nincs bátorság világosan kimondani, hogy le sem szarják az Európai Uniót, de mindent elkövetnek, hogy kikerüljenek az Unióból: egy 3 százaléknál nagyobb hiány az euró-övezettől, vagyis az EU-hoz tartozás kiteljesedésétől való eltávolodást jelenti. Ezt akarják, a falu szélén a lábát lógató lusta banda gondolatmenetét követve: munkát keresek, de add Istenem, hogy ne találjak. Nem mutatkozhatnak Putyin ideológusaival, de Dugin a Parlamentben és a Bukaresti Főpolgármesteri Hivatal termeiben mutatja be ostobaságait; üvölt bennük a román büszkeség, de szintén ők csinálnak az emberek – egyszerű – ortodoxiájából egy kremli Cárnak megfelelő ideológiát. Szintén Moszkva szállította nekik az ügyeletes ellenségeket is: Soros és a nyitott társadalom, a multik, a külföldiek – arra az esetre, ha az emberek az itteni lopkodásokról kérdezgetik őket.
A román politikusnak egész történelme során nem okozott nehézséget keresztezett ujjakkal esküt tenni. Olyan természetességgel mondott egyet és csinált mást, mintha a világ népei hazugságon, ravaszkodáson, ügyeskedéseken alapulnának.
A román állam így, e politikusok kénye-kedve szerint épült föl
– és még csodálkozunk, ha valaki arra emlékeztet minket, hogy a mieink hazudtak az 1878-as berlini kongresszuson, hogy hazudtak az első világháborúban és hazudtak a másodikban is. Még most is hazudnak.
Úgy-ahogy bekerültünk az európai klubba, bekerültünk a NATO-ba is; így, bice-bócán is, de gyümölcsöző történelmi korszakban élünk – Romániának sohasem voltak ekkora biztonsági és jóléti garanciái, még akkor is, ha idegesít minket, hogy már nem vághatjuk bele a kést a disznóba és muszáj szétválogatnunk a szemetet.
Annak az eurovilágnak vagyunk a részei, ahova mindenki igyekszik, ott vagyunk, amiről a Szabad Európát, vagy az Amerika Hangját hallgatva álmodoztunk; még mindig itt vagyunk, de ezek vezetésével a világon nem lesz egyetlen normális ember sem, aki megbízna a kézfogásunkban – a román politikus pedig mindig ugyanazzal az ostoba természetességgel tette meg a lépést a külföldiek elárulásától a saját népe elárulásáig.
Sabin Gherman; foter.ro/cikk
2017. április 28.
Klaus Johannis államfő kihirdette április 28-án, pénteken azt a törvényt, amely kötelezővé teszi a román nemzeti himnusz bejátszását az országos sportversenyek döntője végén.
A törvény a nemzeti zászlóról, a himnuszéneklésről, valamint a román nemzeti címer használatáról szóló, 1994/75-ös törvény 10. cikkelyét egészíti ki.
„Románia nemzeti himnuszát kötelező bejátszani a stadionokban és sportbázisokon is az országos bajnokságok vagy döntő tornák végén” - rendelkezik a törvény.
A jogszabályt még az elmúlt törvényhozási ciklusban kezdeményezte több szociáldemokrata párti (PSD) képviselő, köztük Liviu Dragnea, Florin Iordache, Marian Neacşu, Florin Pâslaru, Mihai Fifor, Gabriela Firea és Valeriu Zgonea. Klaus Johannis államfő kihirdette pénteken azt a törvényt, amely kötelezővé teszi a román nemzeti himnusz bejátszását az országos sportversenyek döntője végén.
Agerpres; itthon.ma
A törvény a nemzeti zászlóról, a himnuszéneklésről, valamint a román nemzeti címer használatáról szóló, 1994/75-ös törvény 10. cikkelyét egészíti ki.
„Románia nemzeti himnuszát kötelező bejátszani a stadionokban és sportbázisokon is az országos bajnokságok vagy döntő tornák végén” - rendelkezik a törvény.
A jogszabályt még az elmúlt törvényhozási ciklusban kezdeményezte több szociáldemokrata párti (PSD) képviselő, köztük Liviu Dragnea, Florin Iordache, Marian Neacşu, Florin Pâslaru, Mihai Fifor, Gabriela Firea és Valeriu Zgonea. Klaus Johannis államfő kihirdette pénteken azt a törvényt, amely kötelezővé teszi a román nemzeti himnusz bejátszását az országos sportversenyek döntője végén.
Agerpres; itthon.ma
2017. augusztus 2.
Van pálya Bukarestben is (Parlamenti munkájáról számolt be Kulcsár Terza-József)
Parlamenti képviselőként kötelességének érzi, hogy negyedévente rendszeresen beszámoljon a választóknak munkájáról, e célból tartott – megválasztása után immár másodszor – lakossági fórumot Kulcsár-Terza József (fotó) hétfő este a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban. A találkozón közös gondolkodásra, közös munkára is kérte a jelenlevőket.
Beszámolójában Kulcsár-Terza József kitért az RMDSZ-szel való együttműködésre is: bár sok mindenben nem értenek egyet, az összefogás nélkül most nem lenne képviselője a parlamentben a jobboldalnak – magyarázta. Meggyőződését fejezte ki továbbá, hogy van pálya Bukarestben is, vannak lehetőségek a magyar érdek képviseletére, csak bátorság, elszántság kell hozzá. Felidézte: már az eskütételkor kis székely zászlóval és magyar Bibliával jelent meg a parlamentben, s bár az RMDSZ-frakcióban figyelmeztették, hogy elveszítheti mandátumát, végül nem lett semmi probléma – ez is azt bizonyítja, hogy egy sor dolgot eddig is meg lehetett volna tenni. Székely zászlót ajándékozott az Európai Tanács monitoringbizottsága tagjainak is, ismertetve egyúttal jogfosztásainkat. Az első igazságügyi miniszter, Florin Iordache bizottsági meghallgatásán szóvá tette a magyar himnusz eléneklése, a székely zászló kitűzése miatti büntetések ügyét és a gyulafehérvári nyilatkozat alkotmányba foglalásának lehetőségét, továbbá ígéretet kapott tőle, hogy a tárcavezető fogadja és meghallgatja a panaszokat – végül azonban leváltották, utódjánál pedig hiába jelentkezett, egyelőre nem kapott választ. Ismertette azt is, hogy az emberi jogi bizottságon belül sikerült létrehozni egy magyar ügyekkel foglalkozó albizottságot, és azt kihelyezett ülésre meghívta Sepsiszentgyörgyre – a székelyföldi elöljárókkal való találkozókon elhangzottakról jelentés is készül, amely hivatkozási alap lehet a jövőben. Felelevenítette a március 15-e hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánítására irányuló kezdeményezését, amelyet az RMDSZ is felvállalt, a kormányválság idején a szociáldemokratákkal folytatott tárgyalások során azonban a szabadnapot opcionálissá „enyhítették”, mint mondta, ő ragaszkodik az eredeti változathoz, ősszel visszatérnek a témára. Ugyancsak az őszi teendők közé sorolta az autonómiatörvény parlament elé terjesztését: hangsúlyozta, fenntartja véleményét, hogy már a tavaszi ülésszakban meg kellett volna tenni ezt, a kormányválság idején kirobbant magyarellenes hisztéria után nyilvánvaló volt, hogy nincs veszítenivaló. Ősszel viszont mindenképpen be kell nyújtani a tervezetet, ha másként nem megy, egyedül is kész megtenni ezt, de az üzenet sokkal erőteljesebb lenne, ha a frakció egésze felsorakozna mellette – vélekedett az MPP-s politikus, arra buzdítva egyúttal a jelenlevőket, hogy maguk is vegyenek részt a közös gondolkodásban, munkában, hiszen Bukarestben látniuk kell, van erő és súly a követelés mögött.
Farcádi Botond / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Parlamenti képviselőként kötelességének érzi, hogy negyedévente rendszeresen beszámoljon a választóknak munkájáról, e célból tartott – megválasztása után immár másodszor – lakossági fórumot Kulcsár-Terza József (fotó) hétfő este a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban. A találkozón közös gondolkodásra, közös munkára is kérte a jelenlevőket.
Beszámolójában Kulcsár-Terza József kitért az RMDSZ-szel való együttműködésre is: bár sok mindenben nem értenek egyet, az összefogás nélkül most nem lenne képviselője a parlamentben a jobboldalnak – magyarázta. Meggyőződését fejezte ki továbbá, hogy van pálya Bukarestben is, vannak lehetőségek a magyar érdek képviseletére, csak bátorság, elszántság kell hozzá. Felidézte: már az eskütételkor kis székely zászlóval és magyar Bibliával jelent meg a parlamentben, s bár az RMDSZ-frakcióban figyelmeztették, hogy elveszítheti mandátumát, végül nem lett semmi probléma – ez is azt bizonyítja, hogy egy sor dolgot eddig is meg lehetett volna tenni. Székely zászlót ajándékozott az Európai Tanács monitoringbizottsága tagjainak is, ismertetve egyúttal jogfosztásainkat. Az első igazságügyi miniszter, Florin Iordache bizottsági meghallgatásán szóvá tette a magyar himnusz eléneklése, a székely zászló kitűzése miatti büntetések ügyét és a gyulafehérvári nyilatkozat alkotmányba foglalásának lehetőségét, továbbá ígéretet kapott tőle, hogy a tárcavezető fogadja és meghallgatja a panaszokat – végül azonban leváltották, utódjánál pedig hiába jelentkezett, egyelőre nem kapott választ. Ismertette azt is, hogy az emberi jogi bizottságon belül sikerült létrehozni egy magyar ügyekkel foglalkozó albizottságot, és azt kihelyezett ülésre meghívta Sepsiszentgyörgyre – a székelyföldi elöljárókkal való találkozókon elhangzottakról jelentés is készül, amely hivatkozási alap lehet a jövőben. Felelevenítette a március 15-e hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánítására irányuló kezdeményezését, amelyet az RMDSZ is felvállalt, a kormányválság idején a szociáldemokratákkal folytatott tárgyalások során azonban a szabadnapot opcionálissá „enyhítették”, mint mondta, ő ragaszkodik az eredeti változathoz, ősszel visszatérnek a témára. Ugyancsak az őszi teendők közé sorolta az autonómiatörvény parlament elé terjesztését: hangsúlyozta, fenntartja véleményét, hogy már a tavaszi ülésszakban meg kellett volna tenni ezt, a kormányválság idején kirobbant magyarellenes hisztéria után nyilvánvaló volt, hogy nincs veszítenivaló. Ősszel viszont mindenképpen be kell nyújtani a tervezetet, ha másként nem megy, egyedül is kész megtenni ezt, de az üzenet sokkal erőteljesebb lenne, ha a frakció egésze felsorakozna mellette – vélekedett az MPP-s politikus, arra buzdítva egyúttal a jelenlevőket, hogy maguk is vegyenek részt a közös gondolkodásban, munkában, hiszen Bukarestben látniuk kell, van erő és súly a követelés mögött.
Farcádi Botond / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)