Magyar, baszk, cseh, ír, olasz, roma kisebbségi sajtósok találkoztak és beszélték meg közös gondjaikat a Bukarestben megrendezett Európai Újságírók Egyesületének kongresszusán. Kiss Olivér, a Szabadság napilap főszerkesztője – az erdélyi magyar írott sajtó képviselőjeként – beszédét az erdélyi magyarság problémáinak felsorolásával, nevezetesen az autonómia, az önálló állami magyar egyetem hiányával, a kétnyelvű feliratok helyzetének taglalásával kezdte. Ezután Lucian Ionica, a Román Televízió temesvári kirendeltségének elnöke pozitív képet mutatott be a bánáti kisebbségek békés együttéléséről. Az egyik román újságíró szóvá is tett: hogyan lehetséges, hogy Románia két régiójában, a Bánátban és Erdélyben lévő kisebbségek helyzete annyira különböző? Kiss Olivér válaszát, amelynek lényege a bánsági származású Gheorghe Funar egykori kolozsvári polgármester magyarellenes diszkriminatív tevékenységének kifejtése lett volna, az előadás moderátora megszakította – időhiányra hivatkozva. /Oborocea Mónika: Kisebbségi sajtósgondok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Megjelent a Temesvári Forradalom Enciklopédiája
Az Írószövetség székházában december 12-én, pénteken mutatták be az 1989-es Temesvári Forradalom Enciklopédiájának első két kötetét, valamint Lucian-Vasile Szabo Az 1989-es Forradalom a temesvári kórházakban című hiánypótló kötetét. A temesvári Forradalom eseményeit tárgyilagosan, a létező releváns dokumentumok és 25 év kutatási eredményeinek alapján bemutató kötetek a Forradalom Emlékezete Egyesület (Asociaţia Memorialul Revoluţiei) gondozásában jelentek, a Forradalom 25 évfordulója tiszteletére.
A Forradalom Enciklopédiájának első kötetét Lucian Ionică szerkesztette és a forradalom eseményeinek kronológiáját, valamint az áldozatokról szóló információkat tartalmaz. Az Enciklopédia második kötetét Gino Rado és Romeo Bălan állították össze és a forradalommal kapcsolatos dokumentumok kerültek bele. A jövőre megjelenő harmadik kötet valóságos enciklopédia lesz, a forradalom szótára, amely segít eligazodni a temesvári forradalom zaklatott hete bonyolult történéseinek dzsungelében. A harmadik kötet zömmel rövid, tömör szócikkeket tartalmaz majd, de lesznek részletes leírások is benne, mint pl. a holttestek elrablásának és elégetésének története.
Traian Orban, a Forradalom Emlékezete Egyesület elnöke keserűen állapította meg, hogy a temesvári médiák zöme nem volt kíváncsi Forradalom Enciklopédiájára, a bemutatóra ezúttal is „magunknak mondjuk” alapon került sor. „A mi kötelességünk az, hogy 25 év után bemutassuk a kutatásaink eddigi eredményeit, de ez nem jelenti azt, hogy befejezettnek tekintjük a munkát, még mindig vannak megválaszolatlan kérdések a temesvári forradalommal kapcsolatban.” – mondta Traian Orban. 25 év alatt rengeteg könyv jelent meg a román forradalomról, nagy részük a fantázia szüleménye, megalapozatlan állításokat tartalmaz. A most bemutatott kötetek kizárólag a dokumentumokra és a kutatási eredményekre alapozzák állításaikat, de a perek során elhangzott tanúvallomások sokszor egymásnak ellentmondóak, nehéz belőlük kihámozni az igazságot – mondta Traian Orban, aki maga is megsebesült a temesvári forradalom idején.
Izgalmasnak ígérkezik Lucian-Vasile Szabo könyve, amelynek címe Az 1989-es Forradalom a temesvári kórházakban. A forradalom hetében és később is legendák keringtek a kórházakban elkövetett gyilkosságokról, a lőtt sebekkel beutalt betegek egy részének állítólag azt javasolták, hogy inkább meneküljenek el, mert a Securitate emberei kivégzik a forradalmárokat. Hogy mi történt valójában a temesvári kórházakban, ahová sok száz sebesült forradalmárt, de milicistákat és katonákat is beszállítottak a forradalom idején, azt próbálta kideríteni Szabo, aki szerint ezen a területen is vannak még 25 év után is fehér foltok.
A Temesvári Forradalom Enciklopédiája egyelőre csak román nyelven jelent meg, de tervezik angol és német nyelvű kiadványok megjelentetését is a temesvári forradalomról.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)