Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Ionescu, Cristian
9 tétel
1993. augusztus 30.
Az aug. 28-i kormányülés után Vacaroiu miniszterelnök bejelentette a személyi változásokat: ez elnöki tanácsadóvá kinevezett Misu Negritoiutól Mircea Cosea vette át a reformügyi tanács vezetését, Cristian Ionescu helyett Constatin Teculescu az új kereskedelmi miniszter, Mihai Golu művelődésügyi minisztert Petre Saldulescu, Gheorghe Angelescu ifjúsági és sportügyi minisztert Alexandru Mironov váltja fel. A kormány tájékoztatási főosztályának új vezetője Dumitru Popa, aki Octavian Partenie helyébe lép. Kötelezővé tették a miniszterek, államtitkárok, minisztériumi főosztályvezetők részére a vagyonnyilatkozat elkészítését. /Pesti Hírlap, aug. 30./
1993. október 30-31.
Románia és az Egyesült Államok kereskedelmi kamarája új együttműködési egyezményt kötött, melyet Aurel Ghibutiu és Richard Lesher írt alá Washingtonban. - Ugyanitt befejeződött a román-amerikai üzleti tanács ülése, melyen részt vett Cristian Ionescu kereskedelmi miniszter. /Új román-amerikai kereskedelmi egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./
1994. március 8.
Márc. 7-én kétnapos hivatalos látogatásra Litvániába érkezett Iliescu elnök Teodor Melescanu külügyminiszter, Cristian Ionescu kereskedelmi, Andrei Chirica távközlési miniszter és mások társaságában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
1994. május 12.
Itamar Franco brazil miniszterelnök meghívására Vacaroiu miniszterelnökkel az élen népes küldöttség tesz látogatás Brazíliában, majd Peruba és Paraguayba is ellátogatnak. A kormányfőt elkíséri Dumitru Popescu iparügyi, Cristian Ionescu kereskedelmi, Liviu Maior oktatásügyi miniszter, Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár és más tisztségviselők, üzletemberek. Máj. 11-én hivatalos megbeszélések szerepeltek a programban. Üzletkötés a céljuk, hangoztatták a küldöttség tagjai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
1994. október 25.
A kölcsönös egyetértés szellemében kezdődtek meg az Európai Unió-Románia vegyes bizottsága keretében folyó tárgyalások Bukarestben, a bizottság román elnöke Cristian Ionescu kereskedelmi miniszter, az EU részéről pedig Horst Krenzler. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./
1995. május 6.
Vacaroiu miniszterelnök javaslatára máj. 5-én Iliescu elnök két új minisztert nevezett ki: a kulturális tárcát Marin Sorescu költőtől Virgil Marginean festőművész vette át, a kereskedelmi miniszter posztján Cristian Ionescu helyébe Pezru Crisan közgazdász doktor, a Romanoexport eddigi vezérigazgatója került. Mindketten kijelentették, hogy egyetlen politikai párthoz sem tartoznak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
1998. július 7.
A szenátus jogügyi bizottsága elfogadta az RMDSZ és a Demokrata Párt (javaslatát, így az alkotmánybíróságon megüresedett helyre Kozsokár Gábor és Cristian Ionescu számít jelöltnek. A szenátus valószínűleg ma dönt az új alkotmánybíró személyének ügyében. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
2009. április 22.
Romániában az idén akár háromszor több vállalati csődöt jelenthetnek, mint tavaly, amikor több mint 14 ezer céget számoltak fel fizetésképtelenség miatt – állította Cristian Ionescu, a Coface Románia igazgatója. A Csődbiztosok Országos Szövetségének (UNPIR) adatai szerint a tavalyi év során 2007-hez viszonyítva 35,86 százalékkal több vállalkozás jelentett csődöt, miközben 21,66 százalékkal többet számoltak fel. A gazdasági válság következtében Háromszéken is jelentősen romlott a bejegyzett és a felszámolt vállalkozások aránya. Míg 1990 és 2009 között az újonnan bejegyzett vállalkozások számának 30 százalékát tette ki a felszámolt cégek száma, idén az első negyedévben ez az arány 54 százalékra emelkedett. /Bálint Eszter, Bíró Blanka: Megháromszorozódhatnak a csődök. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./
2010. szeptember 25.
Határ menti lobbi sztrádáért
Mivel a jövő héten első olvasatban már a kormány elé kerül a 2011-es állami költségvetés tervezete, Cornel Popa szenátor, a Nemzeti Liberális Párt Bihar megyei szervezetének elnöke szükségesnek tartotta, hogy több megyére, sőt az országhatáron túlra is kiterjedő figyelemfelkeltő akcióval sürgesse a végrehajtó hatalmat az észak-erdélyi autópálya megépítésének finanszírozására. A régióbeli fejlesztésre vonatkozó igényt nyomatékosította, hogy Hajdú-Bihar megyei fideszes képviselők is a kezdeményezés mellé álltak. A Berettyószéplakon végződött túrát egy fórum követte, amelyen a résztvevők közös nyilatkozatban szólították fel a kormányt (a bukarestit és a budapestit is) a sztrádák megépítésére.
A Berettyószéplaki Ipari Iskolacsoport szépen rendbe tett díszterme adott otthont az észak-erdélyi autópálya ügyéről szervezett fórumnak, amelyen Hajdú-Bihar, Szilágy és Bihar megyei törvényhozók – fideszesek, RMDSZ-esek és liberálisok –, önkormányzati képviselők, polgármesterek alpolgármesterek vettek részt. Közvetlen tájékoztatást kaphattak a dolgok (szó szerinti) állásáról a kivitelező Bechtel cég projektmenedzserétől, Michael Swinfordtól, a Bihar megyei szakaszt felügyelő Anamaria Savától, illetve az államot megrendelőként képviselő Országos Autópálya és Országút Társaság kolozsvári székhelyű területi igazgatójától, Ion Pantelimontól. Biharból a főszervező Cornel Popa mellé felsorakozott a megyei önkormányzat szintén liberális elnöke, Radu Ţîrle és alelnöke, Dumitru Voloşeniuc, Nicolae Jolţa ugyancsak NLP-s parlamenti képviselő; az RMDSZ-t egyedül Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök képviselte, míg Szilágyból Fekete Szabó András szenátor és Seres Dénes képviselő már a terepen, a széplaki viaduktnál csatlakozott a Váradról indult társasághoz. Ott volt még Tiberiu Marc, Szilágy megye tanácsának elnöke és helyettese, Cristian Ionescu, továbbá Zilah polgármestere és city managere, illetve Bihar megyei illetőségű Adrian Miroslav Merka, a Romániai Szlovákok és Csehek Demokratikus Szövetségének parlamenti képviselője. A határ túloldaláról Vitányi István fideszes képviselő és kollégája, egyben Püspökladány polgármestere, Arnóth Sándor, továbbá Muraközy István berettyóújfalui alpolgármester vett részt a találkozón.
Minden részvevő egyetértett abban, hogy a térség gazdasági fejlődését nagyban segítené, ha elkészülne az autópálya. A Boc-kabinet 2008 óta 569 milliót költött erre a sztrádára, ám nem a partiumi részre, mert itt – a széplaki viadukt kivételével – leállt a munka, és lassan a természet visszafoglalja a tőle elhódított területet. Erről „pályabejárásunk” alkalmával meggyőződhettünk. Popa szenátor hosszas utánajárással bebocsátást nyert a látogatók számára a Bechteltől az amúgy üres, de szigorúan őrzött munkatelepre, így Bisztraterebes határától Dólyáig a majdani autópályán gurulhattunk. A tömörített földes-kavicsos útalapon véges végig kiütközött a gyom, akár ki is írhatnák, hogy az autópálya füvére lépni tilos. A kivitelező cég vezetőinek és egyéb notabilitások jelenléte ellenére a térség felvigyázásával megbízott, fekete sisakba, védőruhába, csizmába öltözött vagyonőrök zavaró közelségből követték konvojunkat fekete dzsipjükkel, és állták körül a csoportot egy-egy megállónál.
A pályatest elkészült szakaszán egyébként már meglátszik a természet munkája: a vasbeton pillérek rozsdásodnak, repednek, az esők mély patakmedreket vágtak a töltések oldalába, több helyen földcsuszamlás, suvadás látható, csapadékból vagy talajvízből tavacskák képződtek. Állítólag egy év alatt másfél millió euróba kerülne az állagmegőrzés, de a már szinte félig kész, Széplakig tartó útrész befejezéséhez százmillió euró kellene. A kormány nem ad pénzt, csak a széplak melletti, 1,8 kilométer hosszú viaduktot fejezik be az idén, az az út viszont magában haszontalan, hisz nem visz sehonnan sehová. A határt túloldaláról érkezett vendégek – kettejük az önkormányzati választási kampányban is fontosnak tartotta időt szakítani a rendezvényre – is elsősorban az összeköttetés megteremtését szorgalmazták, hiszen ez az egész térség érdeke.
Csak pénzkérdés – derült ki a fórumon a felszólalásokból, s az is világos lett: az viszont politikai döntés kérdése, hogy a meglévő kevés pénzt az ország mely vidékének fejlesztésére adják. A fórumon megfogalmazott közös nyilatkozatok aláírói ezt a politikai döntést szeretnék a mi térségünk felé hajlítani például azzal is, hogy a közeljövőben esedékes román–magyar közös kormányülés egyik témájának ajánlják a sztrádaépítés finanszírozását. Minden részvevővel együtt reméljük, a kezdeményezést tettek is követik.
Máté Zsófia. Reggeli Újság (Nagyvárad)