Erdélyi magyarnak lenni – könyvbemutató Csíkszeredában
Lakó Péterfi Tünde Erdélyi magyarnak lenni című könyvét szerdán este mutatták be Csíkszeredában a Három Székely Fogadóban. A szerzőt és a könyvet Z. Nagy István méltatta.
Lakó Péterfi Tünde az „egybanis asszony”-ként híresült el, aki az Itthon vagyunk civil csoport aktivistája, blogíró, és az elmúlt évben az összefogás, a tántoríthatatlan civil magatartás jelképévé vált nemcsak Marosvásárhelyen, hanem egész Székelyföldön. A vhegy.com portál az Év emberévé választotta.
„Lakó Péterfi Tünde által fellobbantott szikra, összefogás, az általa képviselt civil magatartás jelenti az egyetlen esélyét a vásárhelyi magyar közösség megmaradásának. Éljünk egyperces esélyeinkkel, írjuk le, mondjuk ki, ami bánt, ami sért, amit nem találunk természetesnek. Mert rajtunk, civil polgárokon múlik, hogy élhetővé tudjuk-e varázsolni környezetünket” – hangsúlyozta a könyvet méltató Z. Nagy István. A könyv a Vanegypercem elnevezésű blogon közölt írásokból született, amelyek a 2013-as év marosvásárhelyi történéseit járják körül.
Lakó Péterfi Tünde két évtized távollét után tért vissza Marosvásárhelyre, ahol azt tapasztalta, hogy nemcsak kevesebb lett a magyar, de korlátozzák az anyanyelvhasználatukban őket. „Arra gondoltunk, hogy a piacon szinte mindenki megfordul, és ha ott látják, hogy minden két nyelven szerepel, akkor az egy idő után természetessé fog válni” – emelte ki a kötet szerzője. Megítélése szerint nem az ő személye fontos ez ügyben, hanem, hogy mindannyian összefogtunk és meg tudtuk mutatni, hogy összetartozunk. „Nem feltétlenül a nagy horderejű dolgokkal kell kezdeni a jogérvényesítést. El kell mondanunk, hogy itthon vagyunk, erdélyi magyarok vagyunk!” – összegzett Lakó Péterfi Tünde.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro,

A szeretet gyógyító ereje
A Betegek Világnapja alkalmából a vasárnapi ünnepi szentmisét követően Papp Lajos szívsebész professzor tartott előadást a csíksomlyói kegytemplomban.
A Széchenyi-díjas szívsebész professzor lesz a fővédnöke és díszvendége az idei össznemzeti zarándokvonatnak, a Székely Gyors-Csíksomlyó Expressznek, így több ezer magyar zarándokkal együtt érkezik a zarándokvonaton a csíksomlyói búcsúba. A csíksomlyói ferencesek meghívásának eleget téve tartotta meg előadását a pápai kisbazilikában.
A tudás nyelve
A professzor vallja: nem mi határozzuk meg, hogy hova születünk, hogy mikor születünk, hogy milyen nemzethez tartozunk, és azt sem, hogy mikor hagyjuk el ezt az árnyékvilágot. „Isten akaratából lett nemzetünk a magyar, anyanyelvünk a gyönyörű magyar nyelv. Nekünk itt van dolgunk, a világ legszebb tájegységében a Kárpát-medencében. Nem vesszük észre azt, hogy olyan nyelvet beszélünk, ami a világon köztudottan a tudás nyelve” – emelte ki bevezető gondolataiban. Az anyanyelvről, mint a legnagyobb kincsről elmondta: sokszor csak amikor már elveszítjük tapasztaljuk meg, hogy mekkora kincs számunkra.
Miért beteg a magyar nemzet?
Napjaink orvostudományának nagy felfedezése, hogy a betegségünk okai között nem a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás szerepel, hanem amit szóban egymás között kifejezünk. „Miért beteg a magyar ember? Miért beteg a magyar nemzet?” – tette fel a kérdést az előadó. Válasza tömör: elfelejtettük őseink törvényét, a szeretetre épülő, egymást segítő társadalomépítést.
Az egészséget három lábú székhez hasonlította, melynek három lába: test, lélek és szellem. „Ha bármelyik láb eltörik, felbillen az egészségünk. Nem helyettesíthető egyik láb a másikkal. Azért betegedett meg a lelkünk, mert elhagytuk Istent, és nem támaszkodunk a papok által nyújtott lelki segítségre” – nyomatékosította a szívsebész professzor, aki a legszentebb hivatások gyakorlóiként emelte ki a lélekkel foglalkozó papokat, a szellemmel foglalkozó tanító-tanárokat, és a testtel foglalkozó orvosokat. „Az lenne a legjobb, ha mindenki mindennel foglalkozna: a pap nem csak a lélekkel, hanem a szellemmel és a testtel, ugyanígy a tanítók és az orvosok. Mindannyiunknak dolgozni kell azért, hogy gyermekeinknek, unokáinknak szebb jövőt biztosítsunk!”
A szeretet a legnagyobb gyógyító erő
Előadása végén Papp Lajos a szeretet gyógyító erejéről beszélt: „Egyetlen egy gyógyszer van, ami minden betegségből képes kigyógyítani az embert, és semmibe nem kerül. A tudomány laboratóriumi vizsgálatokkal bizonyította, hogy a szeretet az immunrendszerünket erősíti, és minden betegségből meg lehet gyógyulni. Mindennél hatásosabb és olcsóbb gyógyító erő a szeretet. Ne kémiai szereket, hanem a szeretet használják gyógyításra!” – kérte a hallgatóságot a professzor.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro,

Hány magyar él ma Romániában?
A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadássorozat keretében kedden este Barna Gergő és Kiss Tamás szociológusok a legutóbbi népszámlálás magyar vonatkozásait mutatták be a csíkszeredai városháza dísztermében.
A két szociológus az előadásuk első felében a legutóbbi népszámlálási eredményeket, illetve az egyes nemzetiségek számarányának elmúlt tíz évben végbement változásait ismertették. Romániában a rendszerváltást követően három népszámlálás volt, az egyik 1992-ben, a másik 2002-ben, míg legutóbbi 2011-ben. Ezeket tíz évente szervezik meg, 2011-ben viszont az Európai Unió minden tagállamában népszámlálást tartottak.
A 2011-es népszámlálás előzetes eredményei alapozva a magyar nemzetiségiek száma 1 237 746 főre tehető Romániában, ami a 2002-2011 időszakra 13,6 százalékos csökkenést jelent. Az ország lakosságának 6,5 százalékát teszi ki a magyar közösség. „Bár az abszolút csökkenés mértéke jelentős volt, a számbeli csökkenésnek a mértéke ugyanakkora, a magyar közösségnek sikerült megőriznie a relatív súlyát Románián belül, továbbra is az ország legnagyobb nemzeti kisebbsége 6,5 százalékos arányával” – mutatott rá Barna Gergő.
Székelyföldön volt a legkisebb a magyarok számának csökkenése (6,6 %), ugyanakkor Bánságban (28,4 %) és Dél-Erdélyben (27,1 %) volt a legjelentősebb a fogyatkozás. A szórványban majdnem egyharmaddal apadt a magyarok száma, „tízből három személy fogyott el” – emelte ki Barna Gergő. A településtípusok szerinti megosztásból jól kivehető volt, hogy egyre inkább nő azoknak az aránya, akik községben élnek, és csökken a városon élők száma. A magyar népesség több mint fele él községben. „A magyaroknak az abszolút többsége olyan településeken él, ahol a magyarok többségben vannak. Az erdélyi magyarok közül 38 százalékuk él Székelyföldön” – hangzott el az előadás során.
„A 2011-es népszámlálás volt a modern kori Románia történelmében az első olyan alkalom, amikor a román nemzetiségűeknek az aránya csökkent az országban” – hangsúlyozta Kiss Tamás szociológus.
Míg a románok és a magyarok aránya 13 százalékkal csökkent, addig a cigány közösség 15 százalékkal növekedett az elmúlt tíz év során. A 2002-es népszámlálás alkalmával 520 000 ember vallotta magát cigánynak, ám a szakértők és a roma szervezetek szerint számuk 1,8-2 millióra tehető. Érdekessége a 2011-es népszámlálásnak, hogy Hargita megyében 5422-en vallották magukat cigány nemzetiségűnek, Kovászna megyében 8238-an, míg Maros megyében 46 637-en – világított rá Kiss Tamás.
Iochom Zsolt
Barna Gergő és Kiss Tamás aNemzeti Kisebbségkutató Intézet /Kolozsvár/ munkatársai
Székelyhon.ro,

Jót tenni jó – önkéntes programot indít a Sapientia
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karai önkéntes programot kezdeményeztek azzal a céllal, hogy segítsék a Böjte Csaba ferences szerzetes intézményrendszerében gondozott gyerekek továbbtanulását.
Eddig huszonöt hallgató jelentkezett az egyetemről, hogy szívesen vállalna önkéntes munkát a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett kollégiumokban: van aki matematikában, magyar nyelv és irodalomban, román vagy idegen nyelv gyakorlásában segítene Csaba testvér gyerekeinek, van aki különböző kreatív játékok szervezésére vállalkozik. Az együttműködés lehetőségeiről csütörtök délben az egyetem előterében egyeztetett Kósa István dékán és Tódor Erika Mária egyetemi docens Böjte Csaba atyával, a találkozón részt vettek a vállalkozó szellemű fiatalok is. Kósa István, a Műszaki és Társadalomtudományok Kar dékánja bízik a kezdeményezés sikerében, és reméli a hallgatók örömüket lelik benne, megtapasztalják, hogy jót tenni jó.
„Jó dolog jónak lenni és jót tenni. Látni a gyerekek tiszta örömét és jó kedvét” – erősítette meg Csaba testvér, aki bányászéveinek történetét elevenített fel, akkor tapasztalta meg, hogy a gyerekekben mennyi ragaszkodás és jóság van. „Az akkori élmények nélkül nem biztos, hogy elmentem volna teológiára, vagy most gyerekvédelemmel foglalkoznék” – hangsúlyozta Böjte Csaba, aki rendkívül pozitívan értékelte a Sapientia egyetem kezdeményezését.
„Bölcs dolognak tartom, hogy tudatosan megpróbáltok jót tenni. Nem azért, mert jó jegyet kaptok, nem azért mert megfizetik, hanem magáért a jó tettért. A jó cselekedetből fakadó örömből mindenkinek bőségesen jut” – vallja Csaba testvér. Megítélése szerint sem az egyház, sem az állam nem tudja megoldani a szociális dolgokat, de nem is kellene. „Az lenne a jó, ha mindenki ott ahol él, a falujában, a maga utcájában, tömbházában le tudna hajolni a bajban lévő embernek és segítene.
Tódor Erika Mária a hallgatók nevében felajánlotta, hogy szívesen segítenek az érettségi előtt álló tanulók felkészítésében is. Csaba testvér a találkozó végén meghívta az önkénteseket, hogy jövő héten látogassanak el a tusnádfürdői házba, ahol közel száz gyerek lakik.
Aki még szeretne jelentkezni, az megteheti az egyetemen Kósa István dékánnál vagy Tódor Erika Mária oktatónál.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro,

Tanulmányi nap Csíksomlyón
Család – Szülőföld – Erdély – Európa címmel rendeztek konferenciát február 22-én Hargita Megye Tanácsának csíksomlyói Multifunkcionális Központjában.
A XII. Tanulmányi nap az egyház társadalmi tanításáról szervezői Robert Schuman szavait választották mottóul, mely szerint „Európának érdekében áll, hogy ura legyen saját sorsának”. A budapesti Márton Áron Társaság és Hargita Megye Tanácsa által szervezett rendezvényen megnyitóbeszédet mondott Soós Károly, a Márton Áron Társaság elnöke. „A család témát azért tartottam fontosnak, mert gyakran azt halljuk, hogy a család válságban van, és fontos, hogy egy jövőkép rajzolódjon ki a számunkra” – mondta köszöntőjében a teológus.
Liviu Jitianu egyetemi adjunktus nyitó előadásában rámutatott arra, hogy napjaink divatszava lett a krízis és a válság, ezzel indokolunk meg mindent, legyen szó munkanélküliségről vagy akár alacsony minimálbérről. „A krízis-mantra beköltözött a területünkre. Nem elsősorban gazdasági válság van, hanem rendszer- és kulturális válság” – hangsúlyozta a BBTE Katolikus Teológia Karának oktatója.
A további előadásokban az erdélyi jövőképről, a magyarországi gazdaság helyzetéről, az elvándorlásról és az itthon maradásról, a család megtartó erejéről értekeztek a meghívott előadók. A záró imádságot Csató Béla csíkszentkirályi római katolikus plébános végezte.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro,

Tánczos: Székelyföld jövője a székely földön múlik
Mi lesz veled székely föld? Mikor lesz Székelyföld? – ezeket a kérdéseket feszegette előadásában péntek este Tánczos Barna szenátor a csíkszeredai városháza dísztermében.
Veress Dávid meghívásának eleget téve A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig című előadássorozat 123. meghívottjaként Tánczos az újonnan elfogadott román földtörvényről és a különböző hátulütőiről beszélt.
Ha földet vesztünk, nemzetiséget is vesztünk
A legnagyobb hátránya ennek a törvénynek a szenátor szerint az, hogy arra kötelez mindenkit, önkormányzatot, hatóságot, hogy egy internetes oldalon közzé tegye a földeladási szándékokat. Ezáltal kitesszük magunkat a nemzetközi területvásárlók kénye-kedvének. „Hatalmas tévedés, hogy minden olyan információt, amit eddig féltve őrzött a közösség, ma arra kötelez a román állam, hogy kitegyük a világ szeme láttára” – hívta fel a figyelmet az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa. Megítélése szerint, ha földet vesztünk, akkor hosszú távon nemzetiséget is vesztünk. „Ha a székely földet mások vásárolják meg, akkor évtizedek, évszázadokon belül, a vallás és a nemzetiség is változni fog.”
Nem halunk éhen, ha lesz autonómiánk
Az előadás második felében a székely föld mellett Székelyföld sorsa és jövője került terítékre. A szenátor szerint le kell dönteni azokat a falakat, amelyeket a téves mentalitások emeltek. A román történelemoktatás, az a propaganda, ami az elmúlt ötven évben folyt Romániában, az egy olyan agymosást eredményezett, hogy egyáltalán Székelyföld léte, hogy van Romániában olyan falu, ahol a rendőrön kívül senki sem román, ez számukra elképzelhetetlen. Beidegződött, téves mentalitásokat kell megváltoztatni, ami rettenetesen nehéz. Addig, amíg nem tudatosul a román többségben az, hogy mit akarunk az autonómiától, addig a természetes reakció a visszautasítás. Amíg nem látják pontosan, mit jelent az adminisztrációban, a pénzügyekben, az oktatásban az autonómia, a földbirtokok rendezésében, addig ők egy dologgal tudják csak azonosítani: szögesdrót van Kökösnél, és amikor jönnek, kell mutassák az útlevelet. Amíg ezeket a falakat nem bontjuk le, valamennyi autonómiatervezetet vissza fogják utasítani, vélte a politikus.
Döntsük el mi itt, hogy mit csinálunk a saját pénz és erőforrásainkkal – ezt jelenti az autonómia. „Biztos lehet Băsescu benne, hogy hat hónap alatt nem halunk éhen!” – replikázott az államfő napokban tett kijelentésére Tánczos Barna.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro,

Kopjafa a jó palócoknak
A gyermekotthonból kikerült fiatalok közössége kis műsorral és nagy meglepetéssel fogadta felvidéki barátait pünkösd szombatján Csíkszeredában.
A jó palócok zarándokcsoport 2005 óta évről évre részt vesz a csíksomlyói pünkösdi búcsún. Az évek során megismerték és szoros kapcsolatot alakítottak ki azokkal a fiatalokkal, akik gyermekotthonban nevelkedtek. Csányi Attila, a fiatalok közösségének lelkes „motorja” idén kopjafát készíttetett Molnár Katalin emlékére a felvidéki csoport vezetőjének. A volt faipari iskolánál megtartott ünnepségen a fiatalok alkalomhoz illő dalokat énekeltek. A kopjafát Katalin férje, István vette át, hogy azt majd felállítsák felesége sírjánál.
„Ti vagytok azok a gyerekek, akik érdek nélkül szerettétek őt!” – mondta meghatódottan. A jó palócok edénykészletekkel és édességgel ajándékozták meg székelyföldi barátaikat. „Minden évben csak itt szállunk meg, hogy ezzel is az ő közösségüket segítsük. Szoros kapcsolatok alakultak ki, rendszeresen levelezünk. Nagyon ragaszkodnak. Mi is egyszerű, szegény emberek vagyunk, csak lehet hogy nagyobb egy kicsit a szívünk” – fogalmazott Vizi Mária, a zarándokcsoport vezetője.
Befejezésül a Himnuszt és a Székely himnuszt énekelték el, majd közösen vonultak fel a csíksomlyói nyeregbe, részt venni a búcsús szentmisén.
Iochom Zsolt. Székelyhon.ro

Csíksomlyóra ballagtak a Sapientiások
Az idei ballagási ünnepség a Sapientia egyetemen a már hagyománnyá vált ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét június 13-án, pénteken délután. A közel százhetven végzős népviseletbe öltözve, csoportosan vonult ki Csíksomlyóra, a kegytemplomba.
A Sapientia EMTE Csíkszeredai Karainak idei ballagási ünnepségére június 13-14. között kerül sor. A korábbi évek hagyományait követve ez alkalommal is kétnapos a rendezvény.
Ökumenikus istentisztelet a kegytemplomban
Pénteken délután az egyetem elől indulva gyalogosan vonultak végig a Szék útján a népviseletbe öltözött végzős hallgatók, hogy részt vegyenek 16 órától a Csíkszeredai Egyetemi Lelkészség által szervezett ballagási ökumenikus istentiszteleten a csíksomlyói kegytemplomban. A végzősöket Csapai Árpád római katolikus egyetemi lelkész és Szatmári Ingrid református lelkész látta el útravaló jótanácsokkal.
Legyen ez a pillanat az elcsendesedésé, hagyjuk, hogy a zavaros víz megülepedjen lelkünkben – kérte felajánlásában Csapai Árpád egyetemi lelkész.
„Ma elgondolkozunk azon, honnan indultunk, merre tartunk, milyen úton kell tovább haladnunk. Mik az álmaink, céljaink, és kik az útitársaink – tesszük fel magunknak a kérdést” – elmélkedett Szatmári Ingrid református lelkész. Megítélése szerint a bölcsesség, többet jelent, mint pusztán a tudás, megszentelt értelem kell legyen mindannyiunk életében.
Tizedszer ballagnak Csíkszeredában
A ballagási ünnepség szombaton reggel az utolsó óra megtartásával folytatódik, ahol a ballagók búcsút vesznek az oktatóktól és egymástól. Ezt követően 11 órától veszi kezdetét a hivatalos ballagási ünnepség a Szakszervezetek Művelődési Házában. Az idei ballagás kiemelkedően fontos a Sapientia történetében, Csíkszeredában ez lesz a tizedik ballagási ünnepség. Idén 168 hallgatótól vesznek búcsút.
Iochom Zsolt. Székelyhon.ro

Összefogással legyőzhető a kishitűség
Csengőszóval hagyta el a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karait a 168 végzős hallgató szombat délelőtt. A tógába öltözött ballagók a Szakszervezetek Művelődési Házához vonultak át, itt tartották a tizedik ballagási ünnepséget.
A végzős diákokat elsőként Dávid László, a Sapientia egyetem rektora köszöntötte. Megítélése szerint nem csak a mai nap mérföldkő a ballagók életében, hanem az a nap is, amikor ezt a keresztény értékrendet képviselő egyetemet választották. „Tanulj a tegnapból, élj a mának és reménykedj a holnapban. De a legfontosabb az, hogy ne hagyd abba a kérdezést” – tanácsolta útravalóként a rektor. A folytatásban Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár üzenetét Brendus Réka főosztályvezető-helyettes tolmácsolta.
Egy nemzeti közösség érdekében fontos, hogy sikeres legyen, olyan célokat tudjon megvalósítani, amelyek a közösséget erőssé teszik és annak jövőjét biztosítani tudják – volt a fő üzenete Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes beszédének.
Érdemes magyarul tanulni
Ez az egyetem az élő bizonyíték arra, hogy a közösségi összefogás képes legyőzni a kishitűséget – mutatott rá köszöntőjében Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja. „A Sapientia azért jött létre, hogy magyarul lehessen tanulni, erre a kincsre közös felelősségünk, hogy vigyázzunk. Küzdjünk anyanyelvünkért, álljunk ki érte. A Sapientia ezt hirdeti: lehet és érdemes magyarul tanulni, hisz az anyanyelvén tud az ember a leghatékonyabban tanulni” – fogalmazott a főkonzul.
A beszédek sorát Incze Csongor Hargita Megye Tanácsának alelnöke és Ráduly Róbert Kálmán Csíkszereda polgármestere folytatta, majd a Sapientia Alapítvány kuratóriumának üzenetét Lászlóffy Pál kuratóriumi tag adta át. Alkalmi gondolatait osztotta meg a jelenlévőkkel Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja, valamint Kósa István, a Műszaki és Társadalomtudományok Kar dékánja. A Hallgatói Önkormányzat nevében András Előd elnök, a ballagó diákok részéről Bálint Szabolcs kommunikáció szakos hallgató szólt a nagyszámú résztvevőhöz. Az alkalomhoz illő dalokat a Codex régizene együttes húzta.
A mintegy két órát tartó köszöntő beszédek után díjazták a legjobb tanulmányi és versenyeredményeket elért hallgatókat. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere a polgármesteri hivatal nevében az Útravaló sorozat hetedik kötetével ajándékozta meg a ballagókat.
Az ünnepség végén szakonként szólították ki a végzősöket, hogy átvegyék emlékoklevelüket. A magyar és a székely himnusz eléneklése után a tógába öltözött végzősök az egyetemi tradíciót követve magasba dobták sapkáikat.
Iochom Zsolt. Székelyhon.ro

Csíksomlyó rejtett történelme Márk József tollából
A vasárnapi nagymise után mutatták be Márk József ferences szerzetes Csíksomlyói mozaik című könyvét a csíksomlyói kegytemplomban.
A Borsodi L. László ferences sajtóreferens által szerkesztett kötet József atya Csíksomlyón töltött közel fél évszázados szolgálatának, tapasztalatainak merítése, a kegytemplom és a kolostor „rejtett történelmébe” nyújt betekintést.
A rendhagyó könyvbemutatón Urbán Erik ferences templomigazgató beszélgetett József testvérrel, a kötetből részleteket olvasott fel Borsodi L. László.
Márk József ferences szerzetes 1969-től a székelység nemzeti kegyhelyének őre, a kommunizmus idején kihalásra ítélt Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány azon kevés élő tagjainak egyike, akik nemcsak a második világháborút követő időszak egyház- és kisebbségellenes évtizedeinek viszontagságai között álltak helyt, hanem akiknek volt, kellett legyen erejük ahhoz, hogy a kommunista diktatúra bukása után, az 1990-es években haló poraiból életre keltsék Szent Ferenc erdélyi rendtartományát – méltatta a szerzőt a kötet előszavát jegyző Borsodi L. László.
Mint elhangzott, Márk József indította el a csíksomlyói kegyhely első honlapját, az elmúlt években pedig blogot indított, és a közösségi oldalakhoz is csatlakozott, hogy így is eljuttassa a csíksomlyói Szűzanya örömhírét a világnak. A kötet részletesen ismerteti a kegyszobor és a búcsújárás történetét, ugyanakkor József atya úti élményei is helyet kaptak benne. Írásait sajátos, humoros előadásmód és közérthetőség jellemzi.
„Megköszönöm Istennek, hogy tehetséget és erőt adott, a Szűzanyának, hogy annyi szépet írhattam a somlyói szentélyről” – fogalmazott a könyvbemutató végén Márk József OFM.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

Újra leng a székely zászló
A Ceaușescu-diktatúra 25 évvel ezelőtti megdöntésének napján, december 22-én újra kitűzték a székely zászlót Csíkszereda központjában. Ezúttal nemzeti színű szalagot is kötött rá Tőke Ervin, az EMNP csíkszeredai ügyvezető alelnöke.
Az EMNT és az EMNP 2013 februárjában közösen állította fel a székely zászlót Csíkszereda központi terén. Először tavaly karácsony előestéjén, majd idén október végén rongálták meg a székely jelképet. Legutóbb december 15-ről 16-ra virradóan ismét letépték a székely zászlót a városközpontból, ekkor megpróbálták meggyújtani is.
Jelképesen a Ceaușescu-diktatúra megdöntésének napján helyezte vissza a székely lobogót Tőke Ervin, az EMNP csíkszeredai ügyvezető alelnöke. „Újra és újra ki fogjuk tenni, akárhányszor bántják a zászlónkat. Azokat akiket sért a jelenléte, ők is meg kell szokják, hegy ez itt Székelyföld, és a székely szimbólumunkat köztéren egész nyugodtan ki lehet tenni” – hangsúlyozta Tőke Ervin önkormányzati képviselő. A kisebb égési sérüléseket szenvedett székely zászló mellé egy piros-fehér-zöld szalagot is a zászlórúdra kötöttek. „Újonnan már a nemzeti imánkat, a Himnuszt is támadják és azért is büntetés jár, ha énekeljük” – fejezte ki felháborodását Tőke.
Iochom Zsolt|
Székelyhon.ro

A szabadság harcosaira emlékeztek
Kettős előadásnak adott otthont péntek délután a csíkszeredai városháza gyűlésterme: a székesfehérvári Kákics együttes népzenei visszaemlékezést nyújtott az I. világháború centenáriuma alkalmából, majd ezt követően Kádár Gyula történész Gábor Áronról szóló legújabb kötetét ismertette.
A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat 139. alkalmán Ferenc Jóska fújatja a trombitát című műsorral kívántak tisztelegni az I. világháború áldozatai előtt, megemlékeztek a huszárokról, és végigjárták a hadszíntereket Szerbián, Galícián és Erdélyen át Doberdóig. A nagy számú érdeklődő a különböző hadszíntereken született, megénekelt katonadalok mellett korabeli jelentésekből és levelekből is hallhatott részleteket, mialatt a frontokon készült fényképeket vetítették.
Kádár Gyula Gábor Áron születésének 200. évfordulója tiszteletére írta legújabb könyvét – Gábor Áron életútja címmel –, hogy bemutassa azt az embert, aki a székely nép megmaradásáért, jövőjéért folytatott harcában a kitartás és a helytállás jelképe, a szabadság harcosa.
A szerző rámutatott arra, hogy az emberek többsége ugyan ismeri Gábor Áron ágyúgyártásban betöltött kimagasló szerepét, de alig tudnak arról, hogy ő volt a székely tüzérség megszervezője. „Gábor Áron érdeme az önálló székely tüzérség megteremtése volt, amely 65 évvel előzi meg az önálló magyar tüzérség felállítását. Ha nincs az ő forradalmi elkötelezettsége, akkor nincs ágyú, nincs önvédelmi harc. Gábor Áron ágyúi a háromszékieknek bátorságot adtak ahhoz, hogy vállalják a lehetetlent, az önvédelmi harcot” – fogalmazott a történész.
Az elmúlt 165 év alatt sok mítosz alakult ki Gábor Áron alakja körül, hisz sokan csak az ifjúságnak szánt, regényes históriákból ismerik. Kádár Gyula könyvében igyekszik felszámolni néhány megrögzült mítoszt, helyreigazítani téves adatokat.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

Székely menekültek a hajdúk között
A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadássorozat részeként pénteken Buczkó József helytörténész az első világháború során Hajdúnánásra menekült székelyekről tartott könyvismertető előadást.
Az 1916-os román katonai támadás miatt nagy számú csíki és gyergyói székely menekült Hajdúnánásra. Az előadás során két jeles székely menekültről is szó esett: Jakab Antal püspök gyerekkorában tartózkodott édesanyjával és kistestvéreivel a városban, míg Domokos Pál Péter tanítóképzős hallgatóként vetett a sors a magyarországi fürdővárosba.
Buczkó Józsefnek 2011-ben jelent meg Szállást adtunk hűséges magyar véreinknek című kötete. Mint ismeretes, 1916. augusztus 17-én az addig semleges Románia csatlakozott az Antanthoz, majd augusztus 27-én a román csapatok betörtek a Kárpát-medencébe 420 ezer fővel. Ezzel szemben a magyar részen harmincezer katona és a csendőrség állt. A román betörés nyomán Erdélyből 200 ezer ember menekült el, Csík vármegyéből több mint negyven településről érkeztek a Hajdúságba. Összesen 3200 fő érkezett Hajdúnánásra, köztük több mint félezer gyermek. A székely családokat hajdú családok fogadták be.
A menekültek között több jeles személyiség is volt: Berze Nagy János, Jakab Antal és Domokos Pál Péter. Buczkónak sikerült megtalálnia azt a házat, ahol a hat éves Jakab Antalt befogadták, és azt is megtudta, hogy később, segédpüspökként visszalátogatott Hajdúnánásra. Domokos Pál Péter Csíksomlyóról szekéren jutott el a hajdúságba, és szüleivel csak Hajdúnánáson találkozott viszont. 1916-ban Debrecenben végezte el a tanítóképző másodévét, ezt fotóval is alátámasztotta az előadó.
Buczkó József kezdeményezésére 2011 óta minden évben tisztelegnek a székely menekültek emléke előtt. Az ott elhunyt harminckilenc székely halott emlékére keresztet állítottak. Tavaly Böjte Csaba ferences szerzetes és Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke volt az ünnepség meghívottja. Az idei megemlékezésre szeptember 20-án kerül sor, ezúttal Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes-plébános fog igét hirdetni.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

Szinte hazajárnak Székelyföldre
A Duna Televízió Hazajáró magazinműsorának két szereplője, Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor tizenegy állomásos közönségtalálkozót tartott Erdély különböző településein február 20–28. között.
A közönségtalálkozók sorában mérföldkőnek számít a péntek esti csíkszeredai esemény, hiszen ez volt a századik. A Sapientia egyetem nagy aulája zsúfolásig megtelt, több százan voltak kíváncsiak a Kárpát-medencében zarándokoló műsorvezetőkre.
„A műsor egyik legfőbb mondanivalója, hogy a magyar történelmi emlékek bemutatásán túl betekintést is nyújtson az elszakított területeken élő magyarság mindennapjaiba is. Megmutassuk a megmaradásért vívott küzdelmüket” – emelte ki Kenyeres Oszkár. Kivetített térkép segítségével szemléltették, hol járt az elmúlt három év során a Hazajáró. Látható volt a „Székelyföld túltengés”, de igyekeznek eljutni minden olyan területre, mely egykor Magyarországhoz tartozott.
Mint elhangzott, három és fél év alatt 114 epizódot forgattak le a sorozatból, és több mint 1600 kilométert tettek meg. A Csíki-medencében nyolc részt forgattak, ebből láthattak pillanatképeket az érdeklődők. Az est folyamán a közönség megismerkedhetett a stábbal, a technikai részletekkel, ugyanakkor bakiparádét is levetítettek.
A műsor több kitüntetésben is részesült, ezekről Jakab Sándor számolt be, aki 2012 szeptemberétől erősíti a csapatot. A legnagyobb elismerést a sorozat 2012 szeptemberében kapta, amikor Magyar Örökség-díjjal jutalmazták őket, de Bocskai-díjban és Salgótarján város elismerésében is részesültek. Számukra a legtöbbet mégis a közönségtalálkozón kapott pozitív visszajelzés, és a nézők szeretete jelenti. A Hazajárók március 21-étől jelentkezik új epizódokkal.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

Beolvadásból jeles – díjazott a Minta
A közelmúltban két olyan dolog is történt, amiért az „elkövetők” megérdemlik a Minta Egyesületnek a Beolvadásból jeles díját – számolt be hétfőn csíkszeredai sajtótájékoztatóján Tőke Ervin, a Minta elnöke.
A Minta szégyendíját Kovászna város önkormányzatának magyar tagjai – élükön a polgármesterrel – azért kapták meg, amiért az idei év legnagyobb kulturális tételeként megszavazták, hogy Avram Iancunak állítsanak emlékművet a városban, a nevét viselő iskola udvarán. Thiesz János polgármester Avram Iancu személyi kultuszának ápolásáért részesül az „elismerésben”.
Ugyancsak Beolvadásból jeles díjat ítéltek oda Szabó Ödön és Kiss Sándor Bihar megyei képviselőknek, akik március 15-én, piros-sárga-kék szalaggal ellátott koszorúval „tisztelegtek” a magyar nemzeti ünnepen.
„Sokat gondolkoztunk azon, hogy kerültünk ide, hogy egy székely városban egy olyan személynek állítsanak szobrot, aki felelős a dél-erdélyi magyar közösség kiirtásáért, mintegy ötezer ember lemészárolásáért?” – tette fel a kérdést Tőke Ervin. A Minta elnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar közösség által megszavazott képviselők a szabadságharc ünnepén „egy másik elnyomó hatalomnak a jelképével koszorúznak”. Megítélése szerint mindkét esetben vagy a súlyos tudatlanságról van szó, vagy ezek az emberek annyira meg szeretnének felelni a román nemzetállamnak, hogy feladják önazonosságukat és ilyen tettekre vetemednek – summázta a sajtótájékoztató végén Tőke Ervin, aki a nap folyamán postázza az okleveleket.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelése
A húsvéti ételszentelés Csíkszeredában megőrizte évszázados, eleven ünnepélyességét: reggel nyolc órakor rendezett sorokban várták a hívek, hogy püspöki áldásban részesüljenek a kosarakban helyezett eledelek a Szabadság téren.
A hagyományos ételszentelésre több ezren gyűltek össze idén is, hogy részesei legyenek a Kárpát-medence legnagyobb eledelszentelésének.
Kereszténységünk legnagyobb ünnepére ébredve a föltámadt Krisztus szavaival köszöntötte az összesereglett sokaságot Tamás József püspök: „Békesség veletek!” Rövid elmélkedésében Szent Pál apostolnak a Timóteushoz írt első leveléből idézett: „Isten minden teremtménye jó és semmi sem megvetendő, amit hálaadással veszünk magunkhoz, mert Isten Igéje és az imádság megszenteli” (1Tim 4,4). A püspök rámutatott arra, hogy egyházunk az ószövetségi bölccsel vallja: mindennek megvan a maga ideje. Így meg van az ideje a böjtnek és meg van az ideje az étkezésnek. „Mindenben Istennel találkozhatunk, ha bennük Isten dicsőségét keressük. A nagyböjti szentidőben böjtöltünk, hogy a bűnbánatnak a cselekedetein keresztül megtisztuljunk és általa közelebb kerüljünk Istenhez” – fogalmazott Tamás József.
Most, hogy a nagyböjti idő véget ért, az étel a feltámadásnak a tanúságává válik. Megítélése szerint az étkezésnek is fontos szerepe lehet az Istennel való találkozásunkban, hisz a megszentelt eledelek fogyasztásában találkozhatunk a föltámadt Jézus Krisztussal.
Az eledelek ünnepélyes megáldását követően a téren kialakított sorok között vonult el a papság a ministránsokkal, és meghintették szenteltvízzel a kosarakat. A püspöki áldás után az ételszentelés a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget.
Iochom Zsolt 
Székelyhon.ro

Közös felelősségünk az erdők védelme
Az erdőirtások, az erdőmaffia és az osztrák Holzindustrie Schweighofer cég „rétyi fenyővágóhídjának” beindítása ellen tüntettek szombaton délután az ország több mint húsz városában.
A civil kezdeményezésű tiltakozó megmozdulásra a csíkszeredai Szabadság téren is sor került, ahol Benedek Ágnes színésznő fogalmazta meg bíráló szavait az esztelen erdőirtással szemben. „Szeretnénk hinni, hogy az erdővédelem nem szélmalomharc. A nemzetközi természetvédelmi szervezetek és mi, civilek, közösen meg tudjuk akadályozni az őrületet. Mindnyájan felelősek vagyunk a rönkszállító teherautókért az utakon, a kopár hegyoldalakért, felelősek vagyunk, hogy évente több mint hét millió köbméter fát termelnek ki Romániában, hogy óránként nyolc teherautó rakományát dolgozza fel szászsebesi és radóci gyáraiban a hírhedt Schweighofer. Mi is felelősek vagyunk azért, hogy évente további egy millió köbméter fát készül feldolgozni a rétyi faüzem, melyet mind egy szálig exportálnak” – mutatott rá a tüntetés szervezője.
Megítélése szerint tiltakozni kell a Schweighofer ellen, akkor is, ha törvényesen működik. „Jogszabályok, hivatalos engedélyek ellen is lehet tüntetni, csak elég sokan kell lenni hozza, mert a tömeg akarata erősebb mindennél és mindenkinél” – véli Benedek Ágnes. A tüntetők fenyőfát formálva emelték magasba a több nyelvű tiltakozó feliratokat, amelyeken a következő feliratok voltak: „Szigorú erdőtörvényt”, „Az erdő mi vagyunk”, „Viszlát, erdő, szia, árvíz!”, „Többet ér a jövőnk a ti pénzeteknél”, „Ne lopjátok el zöld aranyunkat”.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

Megmutatkoztak a Gimisztárok
Hetedik alkalommal szervezték meg a Gimisztár tehetségkutató vetélkedőt a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tanulói számára kedden este. A fiatalok ének, zene, tánc és humor kategóriában mutatták meg, hogy mit tudnak.
A színvonalas produkciókat három tagú zsűri értékelte: Kreiter Helga, a Crisis Band énekesnője, Kosztándi Zsolt, a Csíki Játékszín színművésze és Márton Levente, a Nagy István Művészeti Szakközépiskola egykori tanulója. A diákok fellépése után a zsűritagok kiemelték a pozitívumokat, és megfogalmazták építő jellegű kritikáikat is.
Humor kategóriában Páll Dávid lopta be magát a közönség szívébe, így ő érdemelte ki az első helyezést. A tánc kategóriában a Küküllő menti táncosok vehették át az első díjat. Zene kategóriában Balló Helga, Ercse Edit, Farkas Tamás, Petres Sára és Princz Barbara alkotta formáció bizonyult a legjobbnak. A legnépesebb kategória idén is az ének volt, ahol a magyar és angol nyelvű slágerek mellett népdalok is felcsendültek. Akár csak 2013-ban, idén is Csiszer Katalin bizonyult a gimi sztárjának ebben a kategóriában. Az idei tehetségkutatón a jó hangulatról két minikoncert is gondoskodott, a második alkalommal színpadra álló Gladius, és az európai turnéjáról nemrég hazatért Role zenekar.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

Egyetemistáktól volt hangos Csíkszereda
A XIV. Egyetemi Diáknapok rendezvényeként csütörtökön tartották meg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai hallgatóinak hagyományos felvonulását, a SAPparádét.
Sokan a Sapientiás Egyetemi Diáknapok leglátványosabb és egyben leghangosabb megmozdulásaként tartják számon a mintegy hat kilométeres zenés-táncos felvonulást a város utcáin. Az indulás előtt András Előd, a Hallgatói Önkormányzat elnöke köszöntötte a szórakozni vágyókat, arra kérve őket, hogy legyenek tekintettel egymásra, a forgalomra, továbbá azt kívánta, hogy mindenki érezze jól magát.
Csütörtök este az esős idő ellenére is több mint kétszáz fiatal vonult végig Csíkszereda utcáin, az idei felvonulás hangulatfelelőse Dj Raymi, Dj Frankie és Dj ShiveR volt. A felvonulás magját idén is a Csapatportya vetélkedő csapatai alkották, akiket nem volt nehéz felismerni különböző színű és feliratú pólóiktól és a magasba lengetett zászlóiktól. Bár a felvonulás jó hangulatban zajlott, a tömegből többen nehezményezték, hogy páran szándékosan fröcskölték a pocsolyák vízét a vonulókra.
A mintegy két órát tartó körút a Szabadság téren ért véget, majd bulival folytatódott.
Iochom Zsolt |
Székelyhon.ro

A Márton Áron Gimnázium „historia domusai”
A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium immár negyedszázada viseli egykori neves tanítványának, Erdély püspökének nevét. A névadás 25. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat részeként szerdán délután három század évkönyveit mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében.
A kezdetekről, a gimnázium régi évkönyveiről Kelemen Katalin, a megyei könyvtár munkatársa beszélt. Mint elmondta: az 1991–1992. tanévtől kezdve minden évben megjelenik a gimnázium évkönyve. Az újkori évkönyvek sora folytatja azt a nemes hagyományt, amelyet az iskola elődjének, a Csíksomlyói Római Katolikus Főgimnáziumnak egykori igazgatója, Imets Fülöp Jákó kezdett el, aki az 1871–1872. tanévtől kezdve Értesítőt szerkesztett, és adott ki azzal a szándékkal, hogy írott krónikáját nyújtsa az iskolai év eseményeinek. Kezdeményezését egészen 1948-ig, az iskola államosításáig folytatták utódai. Az évkönyvek a tanév eseményeinek összefoglalásán túl értékrendet hordoznak, az iskola kulturális-történelmi emlékezetének közvetítői – emelte ki Kelemen Katalin, örömének adva hangot, hogy a XIX-XX. századi évkönyvek nagy részét sikerült megőrizni a gimnázium könyvtárában és a Kájoni János Megyei Könyvtár különgyűjteményeiben. A régi Értesítőket az elmúlt évek során digitalizálták is, így azok elérhetők a Magyar Elektronikus Könyvtárban.
Igazi ritkaságokat, már 1871-ből származó Értesítőt is közszemlére bocsátottak ez alkalommal a könyvtárban. A retrospektív kiállítás napjainkig mutatja be a gimnázium évkönyveit. A tervek szerint a kiállítás anyagát a gimnázium könyvtárában is megtekinthetik az iskola diákjai a tanév végéig.
Varga László iskolaigazgató köszöntő beszéde után id. Borsodi László beszélt az évkönyvek 1990-es újraindításáról, majd az új évfolyamok szerkesztői, Bara Katalin, Borsodi L. László valamint Orbán Zsolt tanárok mutatták be az évkönyveket, amelyek évről-évre egyre vaskosabbak lettek.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

Ferences pap- és diakónusszentelés Csíksomlyón
A Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány kettős ünnepére került sor szombaton a csíksomlyói kegytemplomban: Guia Hugó ferences testvért diakónussá, Portik Lukács Lóránd ferences testvért pappá szentelték.
Az ünnepi szentmisét Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke és Tamás József püspök celebrálta a ferences testvérek és a környékbeli papság részvételével. A szentmise keretében az evangélium után kezdődött a szentelés szertartása: Bőjte Mihály csíksomlyói ferences házfőnök bemutatta a jelölteket az érseknek, majd a főpásztor homíliában buzdította őket és a jelenlevő híveket. „Minden újmisésnek az igazi első miséje a papszentelési szentmise” – emelte ki az érsek.
A jelöltek ünnepélyes ígéretet tettek a szolgálattal járó kötelezettségek vállalására, majd a főpásztor elé járultak engedelmességet ígérve neki és utódainak. A szentelést követte a beöltözés: Hugó testvér beöltözött a szerpapi öltözékbe, a keresztben viselt stólába és dalmatikába, majd átvette az érsektől az evangéliumos könyvet.
Portik Lukács Lóránd ferences testvért tavaly június 28-án szentelte diakónussá Jakubinyi György érsek, ő szombattól áldozópapként szolgálja a közösséget. A litánia alatt a szentelendők leborulva imádkoztak, kérve a szentek közbenjárását hivatásuk gyakorlásához. Ezt követte a kézrátétel és a felszentelő ima, miután Lóránd testvér magára ölthette a stólát és a miseruhát. A püspök és a felszentelt diakónus és áldozópap békecsókot váltottak, kifejezve köszöntésüket és befogadásukat a közösségbe. Az újonnan szenteltek a szentmise áldozati részét már együtt ünnepelték a felszentelő püspökkel. A szentmise a főpásztor ünnepi áldásával ért véget.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

Harmincöt mérnököt avattak
A Sapientia EMTE Csíkszeredai Biomérnöki és Élelmiszertudományi Tanszékeinek mérnökavató ünnepségét csütörtök este tartották a Márton Áron Gimnázium dísztermében.
Az est háziasszonyaként Ábrahám Beáta tanszékvezető köszöntötte a kilencedik mérnökavató ünnepség résztvevőit. Köszöntőjében kiemelte, hogy a legfiatalabb mérnöki szakokkal rendelkező magyar egyetem, a Sapientia is nagy múlttal rendelkező hagyományt visz tovább. A mérnökké avatás hagyományát a néhai selmecbányai egyetem kezdte el, a soproni egyetem vitte tovább, majd a többi magyarországi egyetem is követte a példáját.
Kósa István, a Műszaki és Társadalomtudományi Kar dékánja örömének adott hangot, hogy első alkalommal köszönhetnek mesterképzős végzősöket is. A megszerzett tudás mellé sok szerencsét is kívánt a végzős hallgatóknak. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke arra biztatta a jövő mérnökeit, hogy tudásukat itthon kamatoztassák, Székelyföld javára munkálkodjanak. Petres Sándor, Hargita megye alprefektusa bölcsességet kívánt a végzősöknek, hogy kellő időben jó döntéseket tudjanak hozni.
Lányi Szabolcs professzor a talentumok bibliai történetét elevenítette fel, ami a mai értelmezésben szorgalmas munkával töltött szolgálatot jelent. „Ez az évezredes példabeszéd tanítja, hogy az élet igazi célja a szolgálat, hogy az ember csak a közösség szolgálatának szentelt élettel jut a célhoz” – mutatott rá Lányi Szabolcs, aki 1 tálentumról szóló garancialevelet nyújtott át minden mérnöknek.
Az avatási ceremónia végeztével az újdonsült mérnökök nevében Szőcs Katalin közélelmezési és agroturisztikai mérnök-menedzser szakos hallgató búcsúzott társaitól. Az ünnepséget állófogadás és bál követte.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

PR Nyári Egyetem hetedszer
Innovatív szemlélet és kreatív megoldások az idei PR Nyári Egyetem mottói, amelyet a Sapientia EMTE csíkszeredai Társadalomtudományi Tanszéke immár hetedik alkalommal szervezett meg Csíkszeredában.
Az egyetem nagy aulájában tartották a hivatalos megnyitót szerdán délelőtt, ahol Székely Kinga szervező rámutatott, évről-évre egyre több előadót sikerül meghívni, az idei évben már igazán nemzetközivé vált a rendezvény, amely az előző évekhez képest jóval gyakorlatiasabbá vált.
Szeles Péter, a Magyar Public Relations Szövetség korábbi elnöke a kezdetek óta támogatója a szakmai rendezvénynek. Megítélése szerint a PR Nyári Egyetem ugyanaz és mindig más, hisz a tartalma, a tematikája évről-évre változik. Biró A. Zoltán örömének adott hangot, hogy az idei rendezvény partnere lehet a Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, hisz „térségünkben nagy szükség van azokra a kommunikációs és PR szakmai kompetenciákra, amelyeket a csíkszeredai alap- és mesteri képzés nyújt. Erre nagy mértékben ráerősít a PR Nyári Egyetem” – emelte ki a professzor.
Az idei rendezvény három tematikus napot foglal magába. A nyitónapon a kommunikáció, PR és rendezvényszervezés innovációs gyakorlata került a középpontba, szó esett startup vállalkozásokról, rendezvényekről és intézményi kommunikációról is. A délutáni foglalkozás során a résztvevők egy egészen aktuális téma kapcsán tartottak vitafórumot: kell-e Csíkszereda mellé repülőtér vagy sem?
Csütörtökön a marketingé a főszerep, márkázási folyamatokról, brandépítésről fog átfogó előadást tartani Bíró Péter marketing szakember. A délutáni foglalkozások során olyan helyi márkák kialakításával kapcsolatosan kapnak feladatokat a résztvevő csoportok, mint az Igazi Csíki Sör, Tusnádfürdő vagy éppen a Góbé termékek.
Pénteken az újságírók, médiaszakemberek és szóvivők, intézményi kommunikációsok kapcsolatát fogják boncolgatni a meghívott előadók. Ezt követően médiafórumra kerül sor, ahol a helyi média képviselői és a magyarországi meghívottak egy kerekasztal-beszélgetés során fognak aktuális témákat érinteni.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

A győztes csatára is emlékeznünk kell
A dicsőséges pozsonyi csatára emlékeztek péntek délután a két éve felállított Kárpátok Őre emlékműnél Csíkcsomortánban.
Az eredeti szobrot száz évvel ezelőtt, 1915-ben állították fel Kolozsváron, ám az első világháború után Erdélybe bevonuló román csapatok katonái elpusztították azt. Ennek hű másolata került 2013-ban a csomortáni iskola udvarára. Itt emlékezett meg a közösség az 1108 évvel ezelőtt történt pozsonyi csatára, ahol őseink dicsőséges győzelmet arattak a magyarok ellen törő, őket kiirtani akaró ellenség felett.
Ferencz Csaba, Csíkpálfalva polgármestere köszöntőjében arról beszélt, hogy a Kárpátok Őre emlékmű a település központi helye lett. Az emlékmű központi eleme egy több mint két méter magas, tölgyfából készült, határőrt ábrázoló szobor. Ezt egy minden oldalról csíki székely kapura emlékeztető, cserefából készült torony veszi körül. „Ma egy olyan csatára emlékezünk, amelyre büszkék lehetünk, melyet a feledés homályába próbáltak száműzni. 907-ben az akkori Nyugat-Európa – ahogy ma mondanánk –, a Frank birodalom fogott össze és teljes haderejével tett kísérletet a Kárpát-medencei magyarság megsemmisítésére. A magyarság örökös hivatása az őrt állás, az Istenbe vetett hit védelme” – hangsúlyozta a községvezető.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda nemrég lemondott polgármestere beszédében rámutatott arra, hogy nem a tisztség, hanem a tisztesség a meghatározó. „Ezután is, mint eddig, azt fogom hirdetni, itt is a Kárpátok Őre előtt, és mindenhol máshol, hogy a becsület és a »csemetéink« vállalása és felnevelése a legfontosabb küldetésünk. Vannak rajtunk kívül ők, a gyerekeink, akiknek tartozunk, és vannak az elődeink akiknek szintúgy tartozunk” – fogalmazott Ráduly.
Az eseményen a történelmi egyházak, civil szervezetek és a politikai pártok képviselői egyaránt részt vettek. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke megítélése szerint új fejezetet kell nyitnunk az erdélyi magyar politikában. Ez a felelős politika korszaka kell legyen, ami nem szólhat testvérháborúról – vélte az MPP elnöke.
Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszéki elnöke megjegyezte: Európa majdnem kivétel nélkül minden számbeli kisebbségbe szorult őshonos népe kivívta szabadságát, önrendelkezését, így nekünk is bizakodásra van okunk.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke úgy vélte, hogy a Kárpátok keleti őrei mi, székelyek voltunk, a feladat így ma sem idegen, ezer év óta ismerjük. „Nemcsak a hétköznapi munkát kell elvégezni, hanem erős hittel kell élni és mély elkötelezettséggel lenni a jövő nemzedék iránt” – mondta az elnök.
A történelmi egyházak részéről Szatmári Ingrid református lelkész és Solymosi Alpár unitárius lelkész kérte Isten áldását, majd a helyi néptánccsoportok fellépése után elhelyezték az emlékezés koszorúit.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

Székelyek a székelyekért
A texasi székhellyel rendelkező Székelyek Világszövetségének első székelyföldi találkozóját szombaton tartották Csíkszeredában, a Sapientia egyetem nagy aulájában.
András Mihály, a három évvel ezelőtt létrehozott világszövetség elnöke azt szeretné, hogy minden országban, ahol székelyek élnek, az önrendelkezési jogukat hangsúlyozzák. Mint elmondta, jelenleg tagok vannak Angliában, az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Argentínában.
Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke üdvözölte a világ székelységét átfogni kívánó szervezet alapítását, hisz nagy szükség van a székelyek érdekvédelmének képviseletére. „Egyetlen lehetséges útja van a székely megmaradásnak, és ez nem más, mint a székely nép önrendelkezési jogát kiépítendő stratégia létrehozása. Tudatosítanunk kell, hogy a székely nép ma is létező valóság” – fogalmazott az alelnök. Ismertette, hogy a legutóbbi népszámlálás alkalmával mindössze 1665-en vallották magukat székelynek. „Ilyen statisztikákkal operál most a román hatalom, és ezeket mutatja fel Brüsszelben” – hívta fel a hallgatóság figyelmét az előadó. Javasolta, hogy meg kellene szervezni a székelység belső népszámlálását.
Benkő Emőke, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke felszólalásában a székely nemzetgyűlés összehívását sürgette. Véleménye szerint az önrendelkezési jog birtokosát, a népet kell megkérdezni, nem az államot. „Az önrendelkezési jog birtokosa nem az állam, hanem kizárólag a nép, amelynek ki kell nyilvánítani a véleményét” – mondta. Sövér Zsolt azt javasolta, hogy keressük meg köreinkben azt a számos nagyon tehetséges embert, aki képes vezetni a székelységet és bízzunk meg bennük. Balázs Szabolcs hozzáfűzte, hogy a székelyföldi autonómiát a többi itt élő nemzettel együtt lehet megvalósítani, románokkal, cigányokkal, örményekkel közösen.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

Megidézték Csaba királyfi alakját Csíksomlyón
Az esősre fordult időjárás ellenére több tízezerren vettek részt a Csaba királyfi „székely nemzeti rockopera” Nagyboldogasszony-napi, csíksomlyói bemutatóján.
Az ősbemutatót a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban tartották 2011-ben, tavaly pedig Magyarországon, Püspökladányban is bemutatták. A Boldogasszony anyánk kezdetű himnuszt énekelve Bodó György gyimesközéploki plébános vezetésével több száz népviseletbe öltözött csángó vonult a Hármashalom oltár elé. G. Nagy Ilián, a mű megálmodója köszöntötte a közönséget, majd Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szólt a megmaradásról.
„Egy nép számára akkor van megmaradás, ha minden egyes magyarban benne él az egész magyar történelem és az egész magyar kultúra. Csaba királyfi megidézése egy új hajtás a magyarság fájának gyökérzetén, amellyel belekapaszkodunk ebbe a földbe” – hangsúlyozta a rendezvény magyarországi fővédnöke.
Darvas-Kozma József esperes-plébános Isten áldását kérte a mű alkotóira, a több száz főre tehető szereplőre és statisztára, valamint mindazokra, akik kizarándokoltak, hogy részesei lehessenek az előadásnak. „Hitünk megőrzése és nemzeti gyökereinknek a megóvása végett vagyunk itt. Meg akarunk maradni a jövőben is” – fogalmazott Darvas-Kozma. A címadó főszereplőt a sepsiszentgyörgyi Ráduly Botond Manó, a 2010-es Erdély Hangja tehetségkutató győztese alakította. A szereplők zömét helyi és székelyföldi énekesek, színészek formálták meg.
Iochom Zsolt
Krónika (Kolozsvár)

Megelevenedett Csaba királyfi Csíksomlyón
Az esősre fordult időjárás ellenére több tízezerre tehető azon, szerte Székelyföldről, Erdélyből és Magyarországról érkezettek száma, akik részt vettek a Csaba királyfi „székely nemzeti rockopera” Nagyboldogasszony-napi, csíksomlyói bemutatóján.
A Csaba királyfi ősbemutatója a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban zajlott 2011-ben nagy sikerrel, tavaly pedig Magyarországon, Püspökladányon is bemutatták.
A Boldogasszony anyánk kezdetű himnuszt énekelve Bodó György gyimesközéploki plébános vezetésével több száz népviseletbe öltözött csángó vonult be a Hármashalom oltár elé.
Elsőként G. Nagy Ilián, a mű megálmodója köszöntötte a több tízezer fősre tehető közönséget, majd Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szólt a megmaradásról. „Egy nép számára akkor van megmaradás, ha minden egyes magyarban benne él az egész magyar történelem és az egész magyar kultúra. Évszázadokon át megpróbálták ellopni a történelmünket és a kultúránkat. Különösen így van ez az őstörténetünk tekintetében, a hunokkal, Attila királlyal és Csaba királyfival kapcsolatban. Ezért ez a ma este, Csaba királyfi megidézése egy új hajtás a magyarság fájának gyökérzetén, amellyel belekapaszkodunk ebbe a földbe. Ez a szülőföld, a mi földünk, a mi őseinknek a földje és mi itt itthon vagyunk!” – hangsúlyozta a rendezvény magyarországi fővédnöke.
Darvas-Kozma József esperes-plébános Isten áldását kérte a mű alkotóira, a több száz főre tehető szereplőre és statisztára, valamint mindazokra, akik kizarándokoltak, hogy részesei lehessenek az előadásnak. „Hitünk megőrzése és nemzeti gyökereinknek a megóvása végett vagyunk itt. Meg akarunk maradni a jövőben is! Ne feledjük el, hogy nekünk itt a Kárpát-medencében kiválasztottságunk és küldetésünk van” – fogalmazott Darvas-Kozma.
A köszöntő szavak után a székely zászlót megidéző köntösben Attila főpapjának szerepében egy élő rocklegenda, Rudán Joe szegezte a nézőknek a kérdést: „Tudjátok-e, ki volt Csaba királyfi?”. A mű végén Csaba ükunokája, Álmos visszatért fiával, Árpáddal és a vezéreivel. Ekkor a székelyek visszaadták a Csaba által rájuk bízott kardot. Attila kardját Álmos fiának, Árpádnak adta tovább, mondván, az ő dolga megvédeni a népet.
A rockopera záróakkordjaként a sokaság egy szívvel-lélekkel énekelte a Himnuszt és a Székely Himnuszt a csillagos ég alatt. A rockopera záróakkordjaként a sokaság egy szívvel-lélekkel énekelte a Himnuszt és a Székely Himnuszt a csillagos ég alatt.
rockoperát Bene Zoltán énekes, zenész hangszerelte, ugyanakkor közreműködött Gáspár Álmos sepsiszentgyörgyi zenész (IV. jelent) és Tóth László (1/3, 2/1 dala). A stúdiófelvételek Szakál Attila basszusgitáros készítette. Az előadást sepsiszentgyörgyi lovasíjászok tették még látványosabbá Pászka Lehel vezetésével. A csíkcsomortáni és a gyergyószéki táncosok mellett a debreceni Hajdú táncegyüttes és a püspökladányi Kenderkóc táncegyüttes tagjai is közreműködtek.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

Márton Áron nyomában
Hetedik alkalommal szervezik meg a Márton Áron püspök nyomdokait bejáró zarándokutat szeptember 7–9. között, hogy általa jobban megismerjék életét.
A háromnapos zarándoklatot Kovács Gergely egyházjogász, Márton Áron boldoggá avatási ügyének posztulátora, Kasza László brassói káplán, viceposztulátor és Ferencz Kornélia, az Erdélyi Mária Rádió munkatársa vezeti. A zarándokok Áron püspök életének legfontosabb állomásait járják be: hétfőn reggel a csíksomlyói kegytemplomban szentmisén vesznek részt. „Nemcsak a csíksomlyói Szűzanya áldásával indulunk három napos utunkra, hiszen Áron püspökhöz is nagyon kötődik ez a megszentelt hely. Itt végezte iskoláját, majd püspöki életében is fontos szerepet töltött be Csíksomlyó” – mondta a Vatikánban szolgáló Kovács Gergely posztulátor a legutóbbi zarándoklatnyitó szentmiséjén.
A lelki útravalóval felkeresik Erdély püspökének szülőfaluját, Csíkszentdomokost, a szülői ház és a templom megtekintése mellett a Márton Áron Múzeumba is ellátogatnak. Gyergyószentmiklóson és Szászrégenen áthaladva érkeznek meg a börtönévek helyszínére, Máramarosszigetre. Kedden megtekintik a börtönmúzeumot majd szentmisén vesznek részt a plébániatemplomban és felkeresik a szegények temetőjét. Désen közös esti imát tartanak a ferencesekkel, majd innen a püspökszentelésnek helyet adó Kolozsvárra érkeznek. Szerdán reggel szentmisét celebrálnak a Szent Mihály templomban. A zarándoklat utolsó állomása Gyulafehérvár, ahol a püspöki palotát, a székesegyházat és a kriptát tekintik meg. Az esti órákban érkeznek vissza Csíksomlyóra.
„Isten szolgája Márton Áron püspök élete és tanítása világító jelként áll mindannyiunk előtt, de csak akkor tudjuk követni, ha ismerjük is” – vallják a zarándoklat szervezői. Éppen ezért a programban minden nap központi helyet kap a közös imádság és a szentmiseáldozat.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

Tőzsér Józsefre emlékeztek
A 69. esztendős korában, két éve elhunyt Tőzsér József könyvkiadónak állítottak emléket szombaton a csíkszeredai Petőfi utcában található Kriterion Ház bejáratánál.
A szép számban megjelenteket elsőként Veress Albert elmegyógyász főorvos, az emlékplakett állításának kezdeményezője köszöntötte. Tőzsér József, mint vidám, derűlátó, életszerető és jó humorú barát maradt meg emlékezetében, akit mindig életöröm és tenni akarás jellemzett.
Antal Attila megbízott polgármester megítélése szerint sokakat összekötnek a Pro Urbe-díjas Tőzsér Józseffel folytatott közös munka élményei, az ünnepi könyvnapok, könyvbemutatók és megemlékezések alkalmával történt találkozások. „Hirdesse az emléktábla Csíkszereda polgárainak, mindazoknak akik erre sétálnak: járt itt előttünk valaki. Tőzsér József egyike volt azoknak, aki alakította a közösség életét a maga eszközeivel, tudásával és hitével. Emlékezzünk és emlékeztessünk!” – fogalmazott Antal Attila.
Hodicska Tibor nyugalmazott bukaresti nagykövetet négy évtizedes barátság kötötte a 2013. október 7-én elhunyt Tőzsér Józsefhez. A nyugalmazott nagykövet Pomogáts Béla köszöntő sorait tolmácsolta, ugyanakkor felidézte, hogy Tőzsér József 60. születésnapján vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét kiemelkedő munkásságáért.
Szarka Gábor konzul úgy véli, Tőzsér József valódi mecénás volt, akinek a hiánya a mai napig érzékelhető, űrt hagyott maga után. Nagy lendülettel, elkötelezettséggel szolgálta a magyar nemzetet. „Ne csak emlékezzünk rá, hanem kövessük is jó példáját, az erdélyi irodalom és művészet támogatását!” – kérte a jelenlévőktől a konzul.
Székedi Ferenc publicista, a Kriterion Alapítvány kuratóriumi tagja emlékeztetett: 1991-ben Domokos Gézával együtt Tőzsér József hozta létre a Kriterion Alapítványt, jelentős szerepe volt abban, hogy az intézmény a későbbiekben Bukarestből Csíkszeredába helyezte át székhelyét, hogy művelődési központként itt jött létre a Kriterion Ház és a kapcsolat kölcsönös maradt, hisz az Alapítvány és nyomdája, az Alutus mindvégig támogatta kiadói elképzeléseit.
Sarány István publicista a Pallas-Akadémia Kiadónál végzett titáni munkát elevenítette fel: arra a „könyves emberre” emlékezett, aki a könyvkereskedés világából érkezett a kiadói világba, és olyan céget alapított és működtetett, amely az új világ lehetőségeit kihasználva a hazai könyvtermés mintegy ötödét adta. Két évtized alatt a Pallas-Akadémia Kiadó Tőzsér József vezetésével mintegy 650 művet jelentetett meg.
Tőzsér József arcképét Sárpátki Zoltán szobrászművész mintázta meg, Lázár István mérnök gondoskodott a bronzban való kiöntésről, a plakett alapjául szolgáló márványtáblát Dóczy András szobrászművész biztosította. A domborművet Kozma Mária író, Tőzsér József özvegye és a kezdeményező Veress Albert leplezte le, majd elhelyezték alája az emlékezés koszorúit.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

Matematikai Tehetségnapot tartottak Csíkszeredában
A SimpleX Egyesület szombaton tartotta a hatodik kiadását megért matematikai tehetségnapot a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban, amelyen több mint 120 versenyző mérte össze tudását.
A csíkszeredai iskolákon kívül Csíkcsicsó, Csíkpálfalva, Csíkrákos, Csíkszentdomokos, Csíkszentimre, Csíkszentkirály, Csíkszentsimon és Csíkmadaras képviseltette magát. A program szervezésében a Márton Áron Főgimnázium 35 önkéntes diákja segített.
A tehetségnap egy matematikai tesztversennyel indult, amelynek célja a SimpleX Egyesület tagjai által tartott évközi regionális szakkörök résztvevőinek kiválogatása. Ezt követően a résztvevők Six MaKING bajnokságban, Terc kártyajátékban mérhették össze tehetségüket vagy különböző logikai játékokat próbálhattak ki. Mindhárom foglalkozást önkéntes diákok vezették.
A SixMaKING bajnokság legjobbjainak Rancz Bálint szervező adta át a díjakat, ők Egri Csongor, Albert Hunor és Péter Ákos. A Terc bajnokság legjobbjait Tankó-Gábor Tihamér és Tamási Eszter díjazta, ők Ráduly Noémi, Bartis Csongor, Bokor Andrea, Bartha Réka és Jánó Róbert – tájékoztatott Csapó Hajnalka, a Márton Áron Főgimnázium tanára.
A tehetségnap a matematikai tesztverseny díjazásával zárult, minden évfolyamon a díjakat az évfolyamfelelős adta át, aki az évközi foglalkozásokat is fogja vezetni.
A matematikai tesztverseny díjazottai: IV. osztályban: I. díj Benedek Márton, II. díj Balázs-Bécsi Júlia, Páll Ákos és Vezsenyi Huba; V. osztályban: I. díj Gross Erika, II. díj Gere Márk és Veress Katalin; VI. osztályban: I. díj Jánó Róbert, II. díj Bartha Laura, III. díj Afloroaei Cristian; VII. osztályban: I. díj Ördög Kinga, II. díj Péter Ákos, III. díj Szabó Balázs; VIII. osztályban: I. díj Egri Csongor, II. díj Fodor Tímea, III. díj Kristó Roland. A részletes eredmények megtekinthetők a SimpleX Egyesület honlapján.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro