Rácz Éva a MÚRE új elnöke
Ujj János nívódíjas
Elemi anyagi körülmények miatt az elmúlt hét végén Gyergyószárhegyen együtt tartották meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) háromévente esedékes tisztújító közgyűlését és évi szakmai táborát – ez utóbbit a Közösségépítő újságírástémakörrel.
A szakmai tábor pénteken a 130 éve születet Kós Károly hagyatékát bemutató előadással és az ehhez szorosan kapcsolódó dokumentumfilmmel kezdődött, H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója és Szabó Zsolt, a Művelődés ny. főszerkesztője közreműködésével. A szombat délután Az újságíró közéleti szerepvállalása címmel Ambrus Attila vitaindítójával indult, majd Vincze Lóránt Kisebbségpolitika és az EU című előadása következett. A magyarországi dr. Csermák Zoltán, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kommunikációs Irodájának főmunkatársa Rólunk-velünk címmel részletezte az anyaország közmédia-politikáját a külhoni magyarság életének minél objektívabb bemutatása érdekében – elképzeléseket körvonalazva és eredményeket felmutatva, köztük a külhoni magyar sajtószolgálat és a tusnádfürdői továbbképző központ beindulását. Igazi vitát – nem véletlenül! – az Etikai vétségek a virtuális térben című előterjesztés váltott ki.
Ezt megelőzően szombaton a kora délutánba nyúlóan került sor – második meghirdetésre – a MÚRE közgyűlésére, amelyen a beszámolók előterjesztése utáni tisztújításon megválasztották az új vezetőségi testületeket és az új vezetőket. Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió magyar adásának szerkesztő-műsorvezetője kapott három évre bizalmat az elnöki tisztségre, Mózes Editet, a marosvásárhelyi Népújság szerkesztőjét megújították a Becsületbíróság elnöki tisztségében, és kialakult az öttagú Végrehajtó Bizottság új összetétele is.
Szombaton este a gyergyószárhegyi Lázár-kastély Lovagtermében ünnepélyes körülmények között adták át az idei nívódíjakat: az írott sajtó kategóriában ezt az aradi Ujj János kollégánk érdemelte ki, míg az elektronikus média kategóriában Kacsó Edith, a bukaresti TV magyar adásának szerkesztője. A Hargita Megyei Tanács és a Gergyószárhegyi Művelődési Központ közös díját Bajna Gyögy gyergyószentmiklósi újságíró, az Oltyán László emlékdíjat Bodolai Gyöngyi, a Népújság szerkesztője kapta.
Kiss Károly
Nyugati Jelen (Arad)

Ágoston Hugó: Merre, MÚRE?
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének szombati, gyergyószárhegyi tisztújító közgyűlésén huszonnégy tag vett részt. (Az összejövetelről lapunk is beszámolt, sajtónk érdekképviseleti szervezetének nevét ha a címben nem is, a hír szövegében eltalálta.)
Borúsabb hajlamúak számára itt ezt az írást be is fejezhetném, hiszen a „huszonnégy” akár válasznak tekinthető a címben feltett kérdésre. Az összehasonlítás kedvéért: amikor bő másfél évtizede alulírottat elnöknek választották, a csíkszeredai megyeháza tapstermében legalább ötször ennyien voltak, s ennek megfelelően nagyságrenddel volt nagyobb a szavazatok száma.
Most a huszonnégy tag ötvenhat szavazati mandátumot hozott, s a váratlan fordulatot a volt elnök, a marosvásárhelyi Karácsonyi Zsigmond leváltása jelentette. Az új elnök egy szatmári születésű, Kolozsváron dolgozó rádiós újságíró, Rácz Éva.
Nem a nosztalgia késztet rá felidézni a MÚRE kezdeteit, korábbi időszakait, a szervezés nehézségeit. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a kezdeményező és alapító elnök, a gazdasági újságíró Hecser Zoltán – ő tudta közülünk legjobban a törvényeket, az eljárásokat, a bejegyzéstől az adminisztrációig és a tagtoborzásig minden ilyesmihez értett. Ő tette meg az első döntő lépést, 1990-ben. Utána Kántor Lajos, a Korunk nagy tekintélyű főszerkesztője személyében magas értelmiségi került a szervezet élére; két elnöki mandátuma (1993-1995, 1995-1997) után következett alulírott hetilap-szerkesztő (egy mandátumra, 1997-1999) – alighanem ebben a bő fél évtizedben történt meg a legnagyobb elmozdulás a szakmaiság, a magyarországitól minél kevésbé eltérő, igényes sajtónyelv és -kultúra kialakításának irányában; ekkor kötöttük meg az „alapszerződésünket” testvérszervezetünkkel, a budapesti MÚOSZ-szal (reméljük, érvényben van), nem kis büszkeség számunkra, hogy ennek eredményeképpen, javaslatainkra, Aranytoll-díjban részesültek erdélyiek is (Kántor Lajos és Szász János 1997-ben, Halász Anna 1998-ban, Szőcs István 1999-ben – a sor a következőkkel folytatódott: Kacsir Mária – 2000, Csávossy György, László Ferenc – 2001, Mag Péter – 2002, Ágoston Hugó – 2005, Csép Sándor – 2006, Koczka György – 2008, Makkai János – 2009, Cseke Péter – 2010, Tomcsányiné Jakab Mária – 2012). Az idén januárban sajnálatosan elhunyt kiváló tévés, Csép Sándor ezredfordulós két mandátumát (1999-2001, 2001-2003) minden bizonnyal sajtónknak az írott formától az audiovizuális felé mutató hangsúlyváltása is eredményezte, barátunk emberi és szakmai kvalitásain kívül. Ambrus Attila főszerkesztő (Brassói Lapok), közíró kollégánk elnökké választása 2003-ban meredek fiatalítást jelentett a MÚRE élén, de ő korábban is tagja lévén a vezetőségnek, biztosítani tudta a folytonosságot; további mandátumai idején (2005-2007, 2007-2010) határozott előrelépés történt a rendezvény- és kiadványszervezésben; a vajdasági, kárpátaljai, muravidéki, horvátországi magyar újságíró egyesületek együttműködésének is ő volt a kezdeményezője, megvalósítója. Mi, eddig felsoroltak már örökös tagjai vagyunk a szervezetünknek.
Karácsonyi Zsigmond főszerkesztő (Népújság) az utóbbi három évben a gazdasági és bizalmi válság ellenére nagy energiabefektetéssel működtetni tudta az egyesületet, ha takaréklángon is. Természetesen nem feledkezhetünk meg az ügyvezető elnökök, a kezdeti hőskorszakban Gáspár Sándor, utána Karácsonyi Zsigmond áldozatos, hatékony munkájáról, sem több vezetőségi tag hozzájárulásáról a huszonhárom év alatt.
Az elnöki utódlások a MÚRE tisztújító közgyűlésein sosem dőltek el elvtelen harcokban, önjelöltek vagy távirányításúak nem győztek; még az ártatlan-fontoskodó lobbizásokra és a demokrácia látszata érdekében kötelességből vállalt esélytelen jelöltségekre is némi meghatódással emlékszem vissza. Remélem, most sem történt másképp.
Rácz Éva, az új elnök – és az első hölgy az egyesület élén! – bizonyítottan jó kommunikátor (ebben mesterfokozattal rendelkező szakember), kormányfőtitkársági, majd minisztériumi tanácsossága kiterjedt kapcsolatrendszert eredményezhetett mind a sajtó, mind más intézmények, civil szervezetek, közületek körében, s ha fontos részt tudott vállalni a román-magyar együttes kormányülések megszervezésében, bizonyára jól szervezi meg majd a MÚRE rendezvényeit is. Személyiségéről és tevékenységéről többet tudhatunk meg egy rokonszenves rádióinterjúból.
Csakhogy... Csakhogy itt és most jóval többről van szó, mint mondjuk arról, hogy ezután a MÚRE közleményei pontosabbak, bátrabbak és színvonalasabbak lesznek!
A legnagyobb gond a tagság megfogyatkozása – miközben újságíróból a mi prérinken is mind több van. A mostaninál volt négyszeresen nagyobb is a MÚRE-tagok száma (és mondanom sem kell, hogy ez nem elsősorban a tagdíj miatt fontos, bár miért ne lenne fontos azért is?), emlékszünk száz résztvevős, tudományos konferenciaszerű vidéki rendezvényekre, jeles meghívottakkal, sokoldalú programmal.
Tudjuk, hogy a piacgazdaság hatásain kívül alaposan bekavart a sajtóéletünkbe is a politika, a kalandor megosztás, a táborozás. Hátha ennek jól érzékelhető csillapodása megkönnyíti Rácz Éva és kis csapatának dolgát új hidak kiépítésében.
Nagy téma az RMDSZ-hez való viszony tisztázása, a vele való nyugodt, kölcsönösen empatikus és segítőkész kapcsolat. Emlékszem, egyszer azt találtam mondani, a MÚRE kész segíteni az RMDSZ-t! Sokan felkapták a fejüket, a külön meghívottként köztünk ülő Markó Béla rögtön megkérdezte, ezt hogyan gondolom – mivel tudná segíteni? Valami olyasmit válaszoltam, hogy objektivitással, elvszerű bírálattal. Szerencsére az utóbbi demokratikus megmérettetések, választások nyomán az RMDSZ visszanyerte nem csak a legitimitását (mert azt pillanatig sem vesztette el), de a tekintélyét is érzékeny és igényes médiánkban; talán múlófélben az idő, amikor kevés figyelemreméltó kivétellel (amilyen például éppen az ÚMSZ is volt!) a rommagyar sajtó – persze kivált a radikális jobboldali – már-már sportot űzött az ócsárlásából.
Persze az RMDSZ-től is elvárható a fokozottabb odafigyelés, annak a felismerése, hogy a sajtót nem uralni kell, persze nem is ajnározni, de mindenképpen erősíteni – ha lehet, minél önösérdek-mentesebben, illetve egy magasabb érdeket: a demokrácia erősítését követve.
Rácz Éva ennek a helyzetnek jó kezelője lehet, félig tréfásan azt mondanám: már azért is, mert a kolozsvári rádió szerkesztőségéből olyan fontos közéleti személyiségek indultak, hozzá hasonlóan, ezen a szép pályán, mint Kelemen Hunor szövetségi elnök s a legutóbb FUEN-alelnöknek megválasztott Vincze Loránt. (Aki, ha jól emlékszem, már első pályázat-sorozatunkon díjat nyert – tizenkilenc évesen.)
Ha létszámban is, de különösen tartalomban és presztízsben gyarapodni akar, a MÚRE-nak véleményem szerint vissza kell állítania az ügyvezető elnöki tisztséget. Tudom, hogy ez – takarékossági okokból? – az Alapszabályból kimaradt, de a jelenlegi Alapszabályt amúgy is alaposan korszerűsíteni kell, alkalmazni kell az új körülményekhez. (Világháló!) Dolgozhat Kolozsváron az elnök, de a Marosvásárhelyen bejegyzett és működő egyesületnek Marosvásárhelyen kellene hogy legyen egy több-mint-irodavezetője. (Ügyvezető elnök nélkül Kántor Lajos és Csép Sándor sem nagyon boldogultak volna Kolozsvárról.) Tudjuk jól, nem egyszerű adminisztrátorról van szó, ahogyan az eddigiek sem egyszerű adminisztrátorok voltak; és példaként-okulásként megnézhetjük akár az RMDSZ eddigi ügyvezető elnökeinek tevékenységét.
Rácz Éva szép esély előtt áll. Lehet, hogy a siker és a kudarc lehetősége ebben a tisztségben sohasem volt ilyen közel egymáshoz, mint most, de csapatával bebizonyíthatja, hogy a stagnálás nem törvényszerű egy ilyen fontos kisebbségi szervezet életében.
Maszol.ro

Erdélyről Európában: Borbély László, Sógor Csaba és Vincze Loránt tartottak előadást a MIÉRT Akadémia első napján
A XII. MIÉRT Akadémia első napjának délutánján három előadáson vehettek részt az érdeklődők. Előadást tartott Vincze Loránt FUEN alelnök, Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke és Sógor Csaba EP képviselő. Vincze Lóránt: Európát egy projektnek kell elképzelni „Európát egy projektnek kell elképzelni. Végső cél üzletet kötni, megtalálni a megfelelő partnert és megállapodni.” – szólalt fel szeptember 20-án Vincze Loránt a XII. MIÉRT Akadémián. A FUEN alelnöke az európai polgári kezdeményezés elutasításáról beszélt az Akadémia résztvevőinek, elmondta, a nyugat európai sajtó jobban megdöbbent az elutasításon, ott nagy a felháborodás, ezzel ellentétben nálunk sajnos már hozzászokunk a kudarchoz. Ennek ellenére a jogérvényesítés küzdelmét folytatni kell – fogalmazott. „Az RMDSZ külügyi tevékenysége, a politikai érdekképviselet egy projekt, van hozzá projektcsapat, költségvetés, tevékenységi terv, felépítése és lebonyolítása, és természetesen kommunikálni is kell ezt. Kommunikálni kell a projekt lebonyolítása közben, és az eredményeket, azokat a dolgokat, amiket sikerült elérnünk.”- magyarázta Vincze. „Lobbi Brüsszelben? Nem kell félni a szótól, törvényes és morális korlátok között kell tartani és akkor működik, viszont az áthágásokat keményen kell büntetni.” – véleményezte, majd hozzátette: „A nemzeti kisebbségek érdekeit érvényesíteni kell az EU-ban, az európai néppárt folyamatosan támogatja az RMDSZ munkáját. Büszkék lehetünk rá, hogy az RMDSZ kezdeményezte és alapozta meg az európai kisebbségi szolidaritást.” Fontos a brüsszeli jelenlét, az európai parlamenti képviselet és az erős mandátum. Kommunikáció terén Brüsszelben nagyon fontos a nyelvismeret, a diplomácia, a network, a céltudatosság, a készenlét és a marketing. Ha ezek megvannak, hatékonyan tudjuk az érdekeinket érvényesíteni. Vincze Loránt ismertette a további lépéseket: „Két út van továbbvinni a kisebbségi polgári kezdeményezést az elutasítás után: jogi és politikai, azaz fellebbezhetünk, kérjük a jogi orvoslást, illetve kérjük a bővebb motiválását az elutasításnak. A válasz megvárása nélkül is el lehet kezdeni az aláírásgyűjtést, fenn kell tartani az érdeklődést a téma iránt és hasznosítani az európai kisebbségi szolidaritást.” Borbély: A kommunikációban a legfontosabb az ember Személyes élményekkel, saját tapasztalatok felidézésével színesítette előadását Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a XII. MIÉRT Akadémia első napján, Püspökfürdőn. A kommunikációt emberi oldalról megközelítve igyekezett hasznos tanácsokat megosztani közönségével, miközben saját politikai karrierjének tanulságait ecsetelte. Borbély a politikai kommunikáció számos pozitív és negatív példájára kitért előadásában, amelyben felhívta a figyelmet a román politikusok következetlen kommunikációjára, a politikai kabaréra hajazó érv nélküli vitákra, és a gyakori véleményváltoztatás hiteltelenséget eredményező hatására is, példaként említve a Verespatak körül kialakult vitát. Előadásának kulcsgondolata, hogy a kommunikációban a legfontosabb az emberi tényező, s ahhoz, hogy helyesen és hatékonyan tudjunk kommunikálni az ösztöneinkre kell hallgatnunk, nyíltnak kell maradnunk, és nem utolsó sorban a logikánk mellett érdemes a fantáziánkat, a kreativitásunkat is előhívni. “A spontaneitás nem azt jeleni, hogy felkészületlenek vagyunk. A magyarságot csak akkor tudjuk segíteni, ha mindig készen állunk arra, hogy akár Bukarestben, román környezetben is megálljuk a helyünket” – hívta fel a fiatalok figyelmét az RMDSZ politikai alelnöke, aki ugyanekkor arra is kitért, hogy a beszélgető partnereink és a sajtó felé is kötelességünk tisztelettel viszonyulni. Erdélyről Európában Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő Erdélyről Európában címmel tartott előadást pénteken, szeptember 20-án, a tizenkettedik alkalommal megszervezésre kerülő Miért Akadémián. A püspökfürdői rendezvény idei tematikája a kommunikáció volt. A képviselő véleménye szerint, az Európai Parlamentben (EP) elvégzett mindennapi munkán túlmenően, a jelentések megírásán, a plénumi felszólalásokon túl fontos az is, amit az erdélyi magyar közösségről az európai képviselőtársaknak kommunikálunk. “Ahhoz, hogy az EU más polgárai elfogadják az erdélyi magyarságot meg kell ismerniük és meg kell kedvelniük bennünket. Az EP-ben is emberek dolgoznak, akiket a szemükön, a fülükön és a hasukon keresztül lehet a legkönnyebben megnyerni.” – mondta az erdélyi magyar politikus. Sógor Csaba az EP-ben töltött másfél mandátuma alatt a székely pityókát és borvizet, a krasznabélteki borokat is elvitte Brüsszelbe, bemutatta képviselőtársainak. A népszerűsítő rendezvények az erdélyi magyar közösségre és a régió multikulturális jellegére igyekeztek irányítani Európa figyelmét. „Ahhoz, hogy törekvéseinknek érvényt szerezzünk, és hatékonyan képviselni tudjuk az erdélyi magyarság érdekeit Európai Uniós szinten is, folyamatosan partnereket kell keressünk, el kell érjük hogy képviselőtársaink támogassák a mi ügyünket és velünk szavazzanak. Ha megismertetjük velük erdélyi értékeinket, szokásainkat, hagyományainkat, ez jórészt hozzájárul a mindennapi munkánk eredményességéhez, sikeréhez.” – mutatott rá a képviselő. Előadásában Sógor Csaba az EP-ben zajló mindennapi belső kommunikációról is beszélt a fiataloknak, szakmai sajátosságokról, érdekességekről, a parlament napirendjén lévő aktualitásokról is tájékoztatta a hallgatókat.
(közlemény)
Transindex.ro

A XII. MIÉRT Akadémia
Kommunikálj! címmel került sor a XII. MIÉRT Akadémiára szeptember 20–22. között Püspökfürdőn. Az Akadémia a MIÉRT második legnagyobb rendezvénye az EU-tábor után. A szervezők igyekeztek úgy összeválogatni a politikai és szakmai előadásokat, hogy azok jól kiegészítsék egymást, fontosnak tartották, hogy a fiatalokat érintő, fiatalokat foglalkoztató témák kerüljenek terítékre. Az előadók soraiban olyan kommunikációs szakemberek voltak, mint Vujity Tvrtko, a TV2 Pulitzer-emlékdíjas műsorvezető-riportere, Kádár Magor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója, Kelemen Attila Ármin, az Erdély FM projekt igazgatója, Rácz Éva, a MÚRE elnöke, Balázsi-Pál Előd újságíró, a kolozsvári székhelyű Transindex felelős szerkesztője és Márkus András, a Fészbuk Dzsenerésön projekt ötletgazdája.
Vasárnap délelőtt az RMDSZ elnöke tartott előadást. Kelemen Hunor elsősorban arról beszélt, hogyan szólítja meg, mivel győzi meg választóit a szövetség, illetve a kommunikációhoz rendelt eszközökről értekezett.
"Számunkra az a legfontosabb, hogy tudatosítsuk az emberekben, a mi munkánk az ő érdekeiket szolgálja, azért dolgozunk, hogy a mindennapi életük biztonságosabb legyen" – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
A megváltozott kommunikációs eszközök tekintetében a szövetség az elmúlt időszakban kifejezetten odafigyelt, próbál újítani, lépést tartani, ugyanakkor nem feledkezik meg a hagyományos médiát fogyasztókról sem.
"Azt tapasztaltuk, hogy nemcsak kampányban kell kommunikálni, hanem folyamatosan kell tájékoztatni az embereket, ismertetni az kell az eredményeket, és válaszolni kell a problémás kérdésekre. Az elmúlt időszakban sokat változtattunk a magatartásunkon, a kommunikációs eszközeinken" – összegezte a szövetségi elnök.
Ugyanakkor előadóként részt vett az akadémián Biró Rozália szenátor, az SZKT elnöke, Cseke Attila parlamenti képviselő, Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, Vincze Lóránt, a FUEN alelnöke és Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. A vasárnap délelőtt további részében Winkler Gyula európai parlamenti képviselő és Szabó Ödön parlamenti képviselő előadását hallgathatták meg a fiatalok.
Népújság (Marosvásárhely)

Bírálják az EB-t a kisebbségi polgári kezdeményezés elutasítása miatt
„A Minority SafePack kisebbségi polgári kezdeményezés elindítói valamennyien egyetértenek abban, hogy az Európai Bizottság elutasítása elfogadhatatlan, ezért jogi és politikai eszközök bevetését egyaránt fontolgatják. A kisebbségi közösségek mindegyike folytatni kívánja közös vállalkozásunkat”‒ közölte Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) alelnöke, az RMDSZ külügyi titkára. „Még nem sürget határidő, érdemes alaposan előkészített döntéseket hozni. Ebben az időszakban dél-tiroli szö- vetségeseink, például, éppen a tartományi választási kampány kellős közepén vannak. Luis Durnwalder, a tartomány kormányzója tegnap tette közzé az Európai Bizottság elutasításáról szóló álláspontját” ‒ fogalmazott Vincze Loránt.
Luis Durnwalder szerint, sajnos, úgy tűnik, Brüsszelben és egyes tagállamokban még nem értették meg, hogy Európa etnikai közösségei nem fenyegetést, hanem meghatározó értéket jelentenek. A kormányzó álláspontja szerint érthetetlen az Európai Bizottság elutasítása. „Az európai etnikai közösségek szinte egyedülálló koalícióját hoztuk létre, elismert kisebbségügyi szakértők dolgoztak és tényeken alapuló, kiegyensúlyozott javaslatot készítettek el‒ fogalmazott a dél-tiroli kormány vezetője. „Nem tudjuk elfogadni a Bizottság döntését, minden jogi és politikai eszközzel szembeszállunk vele” ‒ mondta Luis Durnwalder.
„Mi, európai kisebbségi közösségek tudjuk, hogy minden sikerért meg kell harcolni. A továbbiakban is erős szövetségre van szükség ügyünk támogatásához” ‒ tette hozzá a kormányzó. „Ragaszkodunk közösségeink jogbiztonságához és európai szintű elismertetéséhez, azokhoz a célokhoz, amelyeket – közösen európai partnereinkkel – a polgári kezdeményezésben fogalmaztunk meg” ‒ összegzett Luis Durnwalder, Dél-Tirol tartomány kormányzója.
rmdsz.ro
Erdély.ma

Vincze Loránt: Ki kell mozdítani a holtpontról a székelyföldi autonómia és az európai kisebbségek ügyét
Kiegészítik egymást Székelyföld önigazgatását követelő erdélyi törekvések és az európai kisebbségvédelmi erőfeszítések – fogalmazott Vincze Loránt a Magyar Országgyűlés autonómia albizottságának kedd délutáni budapesti ülésén. Az RMDSZ külügyi titkára szerint az október végére tervezett, autonómiát követelő nagy székely menetelést és a három székely megyét egyesítő fejlesztési régió létrehozását célzó aláírásgyűjtést kiegészíti és megerősíti a kisebbségi keretszabályozást sürgető brüsszeli érdekérvényesítés.
Mostani erőfeszítéseink legfontosabb jellemzője, hogy erős közösségi támogatás, számos civil és politikai szervezet áll mögöttük. Európában hasonló értéket jelent a tizennégy tagállamra kiterjedt kisebbségi szolidaritás. Célunk, hogy a Székelyföldi autonómia kérdése és az európai kisebbségek védelme egyaránt kimozduljanak a holtpontról – fogalmazott Vincze Loránt.
Az ülésen az RMDSZ munkatársa elmondta, hogy a Szövetség, a FUEN és a többi partner az európai nyomásgyakorlás lehetőségeit keresik. Kérdésre válaszolva közölte: az RMDSZ európai partnereivel közösen tervezi a következő időszak tennivalóit, nyitott az erdélyi magyar szervezetek javaslataira, és megismételte a meghívást, hogy valamennyien csatlakozzanak az európai kisebbségi szolidaritáshoz. érdekérvényesítés. Résen kell lennünk, ha a következő európai mandátum során lehetőség lesz az európai szerződések módosítására. Befogadó közeget kell teremtenünk a velünk szövetséges, de a kisebbségi kérdést elutasító tagállamokban is. A kezdeményezés visszapattant az Európai Bizottságtól, mint labda a falról, idén ráadásul több alkalommal is. De nem adjuk fel a próbálkozást, új lehetőségeket, új eszközöket keresünk – mondta Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkára, egyben a FUEN alelnöke.
Az autonómia albizottság ülésén megvitatták a magyar indíttatású polgári kezdeményezések elutasítása nyomán kialakult helyzetet, tájékoztatást hallgattak meg a Székelyek nagy menetelésének előkészületeiről, valamint a kárpátaljai autonómiatörekvésekről.
RMDSZ közlemény
Erdély.ma

A kisebbségi kérdésben merev és érzéketlen az Európai Bizottság
A kisebbségi európai polgári kezdeményezés elutasítása nyomán kialakult helyzet megvitatása szerepelt az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoport csütörtöki strasbourgi ülésének napirendjén, amelyet az Intergroup társelnökei, Tabajdi Csaba és Francois Alfonsi vezettek. Tabajdi Csaba ülésvezető elsőként Hans Heinrich Hansent, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnökét kérte, hogy ismertesse az elmúlt időszak következtetéseit.
A FUEN elnöke felszólalásában elmondta: „az Európai Bizottság érzéketlen az európai kisebbségi közösségek által felvetett fontos és jogos kérdéssel kapcsolatban". Véleménye szerint az EB-nek bátorítani és segítenie kellene a polgárokat, a civil szervezetek, az európai kisebbségeket, hogy éljenek a kezdeményezés eszközével. „Mi partneri ajánlatot tettünk, a Bizottság viszont elutasította az ajánlatot és a párbeszédre való felhívásunkat is" – hangsúlyozta Hans Heinrich Hansen.
Winkler Gyula, a kezdeményező RMDSZ nevében elmondta: „az elmúlt időszak munkájának legfontosabb eredménye az európai kisebbségi szolidaritás megteremtése. Magunk mellett tudhatjuk számos jelentős kisebbségi közösség támogatását. Feladatunk ennek a szolidaritásnak a fenntartása". Az RMDSZ európai parlamenti képviselője ismertette a Szövetség azon álláspontját, hogy ki kell használni a fellebbezés lehetőségét a luxemburgi Általános Ügyek Bíróságán, ehhez viszont – azonosítva a jogalapot – meg kell fogalmazni a megfelelő jogi tartalmat. Winkler Gyula szerint szorosabbra kell vonni az együttműködést a kisebbségi közösségek ernyőszervezete, a FUEN, az Európai Parlament azon tagjai között, akik kisebbségi közösségeket képviselnek vagy támogatják ügyüket, valamint reményeink szerint az Európai Bizottsággal is.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselője elmondta: az elutasítást követő lépések eldöntése a polgári bizottság hét tagjának előjoga. „Meg vagyunk győződve arról, hogy döntésüket egyöntetűen fogják meghozni egy minél alaposabb és szélesebb körű konzultáció alapján" – hangsúlyozta. Winkler Gyula külön üdvözölte az Európai Bizottság képviseletében jelen levő Jens Nymand Christensent, akit a polgári kezdeményezés visszautasításának alaposabb indoklására kért.
A Székely Nemzeti Tanács nevében Izsák Balázs elnök tájékoztatta a jelenlévőket regionális kezdeményezésük tartalmáról valamint annak visszautasítási körülményeikről. Bejelentette, hogy az elutasítást már megfellebbezték a luxemburgi bírói testületnél.
Jens Nymand Christensen, az Európai Bizottság igazgatója válaszában lényegében megismételte az elutasító dokumentumban foglaltakat. Véleménye szerint az Európai Bizottság jogi értelmezésen alapuló elutasító döntés hozott. Állítása szerint az EB apparátusa nem a polgári kezdeményezés témáját és tartalmát elemezte, hanem kizárólag a polgári kezdeményezés szabályzatának előírásaihoz ragaszkodott.
A megbeszélésen részt vevő számos európai parlamenti képviselő felszólalásaikban csalódottságukat fejezték ki a bizottság merev és szigorúan a szerződés betűjéhez ragaszkodó magatartása miatt. A képviselők szerint az Európai Unió szerződéseinek szellemisége lehetővé kell tegye a nemzeti kisebbségi közösségek aktív védelmezését és támogatását.
A megbeszélésen az RMDSZ-t Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselők, valamint Vincze Loránt, a FUEN alelnöke képviselték. A tanácskozás résztvevői eltökéltségüket fejezték ki, hogy a civil szervezetek szintjén és politikai úton is folytatni kell az európai kisebbségvédelmi keret megalkotása érdekében tett erőfeszítéseket.
Winkler Gyula sajtóirodájának sajtóközleménye
Erdély.ma

Az európai kisebbségi ernyőszervezet támogatja a romániai magyarság autonómiatörekvéseit
- Teljes szolidaritásáról és támogatásáról biztosította a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseit az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) a székelyek vasárnapi nagy menetelése alkalmából - derült ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pénteki hírleveléből.
A FUEN állásfoglalását Hans Heinrich Hansen, a nemzeti kisebbségek európai ernyőszervezetének elnöke és Vincze Loránt, a FUEN alelnöke, az RMDSZ külügyi titkára írta alá.
"A FUEN minden fórumon támogatja tagszervezeteinek jogkövetelő törekvéseit, Székelyföld területi autonómiáját is. Az RMDSZ a FUEN erős partnere, közösen lépünk fel Európában a kisebbségi keretszabályozás megteremtése érdekében" - olvasható az állásfoglalásban.
A FUEN vezetői rámutattak: Európa minden őshonos nemzeti kisebbségét megilleti az önrendelkezés joga, és a romániai magyarság - Európa legnagyobb, egy országban élő nemzeti kisebbsége - hosszú ideje kinyilvánította igényét Székelyföld területi autonómiája és a kulturális autonómia iránt.
Hozzátették: az autonómia a legtöbb esetben súlyos történelmi örökséget rendezett, és kivívása több évtizedbe telt, de azóta bebizonyosodott, hogy az autonómia erősítette a közösségeket, valamint a régiók és autonóm területek kohézióját.
"Arra buzdítjuk a romániai magyarokat, soha ne adják fel a közösség önrendelkezésébe, ügyeik autonóm rendezésébe vetett hitüket. Használják ki a politikai érdekképviselet lehetőségeit, támogassák a közösséget képviselő RMDSZ-t, éljenek a polgári nyomásgyakorlás eszközével, őrizzék meg az erőt adó egységes fellépést" - fogalmaz a FUEN állásfoglalása.
2013. október 25.
MTI

Izsák Balázs: senki ne hiányozzon a vasárnapi menetelésről!
A székelyek nagy meneteléséről "csak az maradjon otthon, akinek a nevére kiállított hivatalos halotti bizonyítványa van. Más igazoló iratot nem fogadunk el" – jelentette ki Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke egy pénteki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón.
Mint pontosította, a teljes körű részvételt célzó elvárása elsősorban az SZNT vasárnapra meghirdetett nagy menetelés által érintett települések lakosságára vonatkozik. Arra a kérdésre, hogy még mindig 150 ezer felvonulóra számít-e, kijelentette: csütörtökön módosította a számításait, most már 200 ezer résztvevővel számol.
Izsák Balázs hozzátette, nem tulajdonít nagy jelentőséget a számoknak, ezeknél fontosabbnak tartja, hogy a résztvevők a közösségi összefogás élményében részesüljenek.
Az SZNT elnöke elmondta, hogy a menetelésnek egyebek között a román-magyar alapszerződés 15/9-es cikkelyét kell tudatosítania. Ebben a szerződő felek azt vállalták, hogy tartózkodnak az olyan intézkedésektől, amelyek megváltoztatják a kisebbségek által lakott régiók lakosságának arányait. Ha Románia a Székelyföldet egy nagyobb közigazgatási régióba olvasztaná be, azzal megsértené az alapszerződést. "Azt kérjük Magyarország kormányától, hogy kérje számon az alapszerződés betartását" – jelentette ki Izsák Balázs.
Az elnök ironikus hangnemben mondott köszönetet a székelyföldi prefektusoknak, amiért a székely szimbólumok ellen indított pereikkel megerősítették a székely közösségi tudatot. "Üzenem Codrin Munteanunak (Kovászna megye korábbi, magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült prefektusának – a tud.), hogy számítok rá a jövőben is" – jelentette ki.
Úgy vélte, a székelyek nagy menetelése meg fogja értetni Bukaresttel, hogy a közösségi akarat semmibe vevése tovább erősíti a székelység hangját, és a követeléseknek újabb és újabb hullámaival kell szembenéznie. Hozzátette, hogy a Székelyföld autonómiájáról szóló konstruktív párbeszéd elkezdését szeretnék elérni.
Öt magyarországi városban is demonstrálnak a Székelyföld autonómiájáért
Budapesten, további négy magyarországi városban és a világ számos pontján is tartanak szimpátiatüntetéseket a székelyek nagy menetelésével egy időben, vasárnap. A háromszéki Bereck és Kökös közötti 55 kilométeren százezres menetoszlop hívja majd fel a figyelmet az egységes, önálló, autonóm Székelyföld igényére. A magyar közmédia több műsorban is foglalkozik a demonstrációval.
László Lajos, a Székelyföldért Társaság (SZT) titkára csütörtökön elmondta, hogy a budapesti Hősök terén lesz a gyülekező vasárnap délelőtt 10 és 11 óra között. Onnan vonulnak át a román nagykövetséghez, ahol 12 órakor kezdődik a rendezvény, összehangolva a háromszéki demonstrációval.
A vidéki rendezvényeket Szolnokon, Debrecenben, Keszthelyen és Sárospatakon szervezik. A székelyföldi autonómiáért a világ több mint húsz váro-sában, számos kontinensen tartanak szimpátiatüntetést.
Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága múlt heti, egyhangúlag elfogadott állásfoglalásában támogatta a vasárnapi demonstrációt.
A közmédia többször, több műsorban is foglalkozik a Székelyföld területi autonómiájának megvalósításáért indított demonstrációval. A Székelyek nagy menetelését pedig a Dunán és a Kossuth Rádióban is élőben közvetítik – tájékoztatta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóirodája korábban az MTI-t.
A menetelést az MTVA az eseményt megnyitó egyik ökumenikus istentisztelettel együtt élőben közvetíti. A műsorban megszólalnak az erdélyi magyarság politikai vezetői, ismert közéleti szereplői is.
A FUEN támogatja a romániai magyarság autonómiatörekvéseit
Teljes szolidaritásáról és támogatásáról biztosította a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseit az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) a székelyek vasárnapi nagy menetelése alkalmából – derült ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség pénteki hírleveléből.
A FUEN állásfoglalását Hans Heinrich Hansen, a nemzeti kisebbségek európai ernyőszervezetének elnöke és Vincze Lóránt, a FUEN alelnöke, az RMDSZ külügyi titkára írta alá.
"A FUEN minden fórumon támogatja tagszervezeteinek jogkövetelő törekvéseit, a Székelyföld területi autonómiáját is. Az RMDSZ a FUEN erős partnere, közösen lépünk fel Európában a kisebbségi keretszabályozás megteremtése érdekében" – olvasható az állásfoglalásban.
A FUEN vezetői rámutattak: Európa minden őshonos nemzeti kisebbségét megilleti az önrendelkezés joga, és a romániai magyarság – Európa legnagyobb, egy országban élő nemzeti kisebbsége – hosszú ideje kinyilvánította igényét Székelyföld területi autonómiája és a kulturális autonómia iránt.
Hozzátették: az autonómia a legtöbb esetben súlyos történelmi örökséget rendezett, és kivívása több évtizedbe telt, de azóta bebizonyosodott, hogy az autonómia erősítette a közösségeket, valamint a régiók és autonóm területek kohézióját.
"Arra buzdítjuk a romániai magyarokat, soha ne adják fel a közösség önrendelkezésébe, ügyeik autonóm rendezésébe vetett hitüket. Használják ki a politikai érdekképviselet lehetőségeit, támogassák a közösséget képviselő RMDSZ-t, éljenek a polgári nyomásgyakorlás eszközével, őrizzék meg az erőt adó egységes fellépést" – fogalmaz a FUEN állásfoglalása.
Népújság (Marosvásárhely)

RMDSZ: Megfellebbezik a kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés elutasítását
Megtámadják az Európai Unió luxemburgi bíróságán kisebbségvédelmi polgári kezdeményezésük bejegyzésének elutasítását a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) - mondta Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkára kedden az MTI-nek.
A politikus, aki a FUEN alelnöki tisztségét is betölti, elmondta, a napokban jár le az a határidő, ameddig benyújthatják a keresetüket. Ennek a szövegét ügyvéd véglegesíti.
"Az elutasítás indoklásának tartalmát kifogásoljuk, a fellebbezés elsősorban ennek ellentmondásaira kíván rávilágítani" - jelentette ki Vincze Loránt.
Az Európai Bizottság szeptember 16-án közölte, hogy álláspontja szerint az európai sokszínűség megőrzését célzó Minority SafePack kezdeményezés nem tartozik a testület jogalkotási hatáskörébe.
A bizottság elismerte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a tiszteletben tartása az Unió egyik értéke, de hozzátette, sem az Európai Unió szerződése, sem az EU működési szerződése nem nyújt törvényes alapot a kisebbségekhez tartozó személyekkel kapcsolatos jogalkotáshoz.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az elutasítást követően úgy értékelte: politikai döntést hozott a bizottság, és azonnal kilátásba helyezte a határozat bírósági megtámadását.
Gazda Árpád, (MTI)

?Belföldi hírek
Fellebbez az RMDSZ
Megtámadja az Európai Unió luxemburgi bíróságán kisebbségvédelmi polgári kezdeményezésük bejegyzésének elutasítását az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) – ismertette tegnap Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkára. A FUEN alelnöki tisztségét is betöltő politikus elmondta, a napokban jár le az a határidő, ameddig benyújthatják keresetüket. Ennek a szövegét ügyvéd véglegesíti.
„Az elutasítás indoklásának tartalmát kifogásoljuk, a fellebbezés elsősorban ennek ellentmondásaira kíván rávilágítani” – jelentette ki Vincze Loránt. Az Európai Bizottság szeptember 16-án közölte, hogy álláspontja szerint az európai sokszínűség megőrzését célzó Minority SafePack kezdeményezés nem tartozik a testület jogalkotási hatáskörébe. A bizottság elismerte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az unió egyik értéke, de hozzátette, sem az Európai Unió szerződése, sem az EU működési szerződése nem nyújt törvényes alapot a kisebbségekhez tartozó személyekkel kapcsolatos jogalkotáshoz. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az elutasítást követően úgy értékelte: politikai döntést hozott a bizottság, és azonnal kilátásba helyezte a határozat bírósági megtámadását.
Két büntetés
Két bírságot is kilátásba helyezett az Országos Diszkriminációellenes Tanács az Informaţia zilei Szatmár megyei napilap számára, mely a magyar nemzetiségűeket sértő apróhirdetést jelentetett meg. A Diszkriminációellenes Tanács nem csak a szóban forgó álláshirdetés közzététele miatt bírságolhatja meg a lapot kiadó céget, hanem információk ki nem szolgáltatása miatt is, ugyanis a kiadó nem volt hajlandó eleget tenni a testület kérésének, és nem bocsátotta rendelkezésükre a hirdető adatait.
Kevés a munkahely
Az Országos Munkaerő Ügynökség központosított adatai szerint összesen 12 400 munkahely szerepel az országos szinten meghirdetett állásbörzén, a legtöbb Bukarestben, illetve Kolozs, Iaşi, Brassó, Prahova és Argeş megyékben. A legkevesebb betölthető állás Krassó-Szörény (13), Mehedinţi (20), Ialomiţa (37), Szilágy (51), Bákó (57) és Tulcea (77) megyében található.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyar Bukarest
Vegyék meg, és olvassák el a könyvet! Ágoston Hugó könyve által lehet megszeretni Bukarestet, a város szellemi életét megismerni azonban a Vincze Lóránt könyvéből lehet – ajánlotta mindenki figyelmébe Vincze Lóránt Magyar Bukarest című kötetét Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, a könyv előszavának szerzője a szombati könyvbemutatón.
– Szatmári Pap Károly és Barabás Miklós óta tudjuk, hogy Bukarest különleges, kozmopolita világ, olyan hely, ahol elegyedik a keleti és nyugati kultúra, magatartás, mentalitás, amely egyszerre Párizs és Fanar. Ebben a világban számos magyar talált munkát, egzisztenciát, boldogulást. Volt időszak, mikor úgy emlegették a román fővárost, mint Budapest után a legnagyobb magyar várost. Az Életeink című rádiós beszélgetéssorozat elkészítésével Vincze Lóránt célul tűzte ki felkeresni a bukaresti magyar kolónia legreprezentatívabb, legaktívabb tagjait, bemutatni azt a szimbiózist, amely kialakult a két-három generáció óta Bukarestben élők, az Erdélyből a kommunizmus idején ide telepedők, a nyolcvankilenc után bukaresti megélhetést keresők, valamint az ott élő magyarországi diplomaták és vállalatvezetők csoportjai között. Ezeknek a beszélgetéseknek a szerkesztett változatát tartalmazza jelen kötet – mondta méltatásában Sarány István, a Pallas Akadémia Könyvkiadó főszerkesztő-helyettese.
A kötet egyszerre szemléli belülről és kívülről a fővárost. Vincze Lóránt, aki a Bukaresti Rádió "fénykorában" került Bukarestbe, amikor a Bukaresti Rádió Szatmártól Bukarestig, Sepsiszentgyörgytől Temesvárig tudósított, az Életeink rádióinterjúkat vetette papírra, így jött létre a könyv, amely egy nagyon izgalmas kerekasztal-beszélgetésre invitálja az olvasót. Beszélgetőkönyv, amelyből kiderül, hogy Bukarest ma is a magyar kultúra fontos központja – hangzott el a könyvbemutatón.
Vincze Lóránt a kötetet záró öninterjúban így fogalmaz: "Bármennyire hihetetlen, Bukarest messze felülmúlta várakozásainkat, pezsgő város, előítélet-mentes, kiváló szakmai lehetőségekkel. Eklektikus stílusa nem csupán az építkezésben érhető tetten, de az emberek is nagyon változóak, nyíltak, közben felületesek, babonásak, szeretik a magyarokat, viszont nem szeretik, ha politikai követeléseik vannak, eléggé rossz véleménnyel vannak önmagukról, miközben az erdélyieket tisztának, rendesnek, szorgalmasnak tartják. A legendás Kis Párizs hangulata néha még tetten érhető egy sikkesen elejtett bonjourban, sok helynek, embernek van stílusa: hol elegáns, hol bohókás. Nagyon kíváncsi természetűek a bukarestiek, egy villamosmegállóban is szóba elegyednek idegenekkel, s ugyanilyen hamar mondanak ítéletet bárkiről. De voltak kivételek, Domnul Aurica kilenc éven át volt fodrászom, és miután látta, hogy sem a foci, sem a legutóbbi sztárpletykák nem érdekelnek, elfogadta, hogy a fodrászszékben szeretek csendben maradni, lazítani, és nem akart mindenáron beszélni velem. A bukaresti stílus része a békebeli hangulatot idéző Capsa cukrászda. Szintén francia hatásként érzékelem, hogy a legtöbb háziasszony nagyon jól készíti Crème brulée-t, és általában is Bukarestben sok helyen nagyon jól főznek. De közben semminek nincsen egyértelmű, mindenki számára világos és érthető határa, ha boldogulni akarsz, jobb, ha mihamarabb megtanulod, hogyan beszélj az emberekkel, hogyan alkudozz a piacon. Például ne keress sóskát a sóskaleveshez, mert az délen nincs, ha pedig bizonygatni próbálod, hogy ilyen növény létezik, Erdélyben van, akkor bizony hazaküldenek Erdélybe, és nem etnikai vagy politikai alapon, csak úgy bukarestiesen, és senki nem sértődik meg ezen."
A 19. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár keretében szervezett könyvbemutatón levetített kisfilmben – a szerző szavaival élve – " rövid szösszeneteket" mutattak be, amelyben Bukarestben élt/élő magyar értelmiségiek vallottak arról, milyen is Bukarestben magyarnak lenni, mit tud nyújtani a magyar értelmiségnek a román főváros.
A könyvbemutató végén a szerző dedikált.
Magyar Bukarest
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Értékeinkre építünk
Konferencia Székelyföld jövőjéről
Tegnap délelőtt a marosvásárhelyi közigazgatási palotában került sor a Maros megyei, illetve a marosvásárhelyi RMDSZ szervezésében az Értékeinkre építünk című konferenciára. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a közösségi akarat felmutatásának fontosságáról, az RMDSZ jövőépítéssel kapcsolatos terveiről beszélt, és arról, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban számos olyan esemény történt, amely közép- és hosszú távon meghatározza az erdélyi magyar közösség sorsát, jövőjét.
Mi a szülőföldünkön akarunk maradni!
"A kiindulópont minden cselekvési tervünknél az, hogy mi a szülőföldünkön akarunk maradni, itthon tervezzük az életünket. Az önkormányzatokban erősek vagyunk, a tervezett közigazgatási átszervezés ezt az erőt lenullázta volna, éppen ezért számunkra jó hír az, hogy végül a régiók átszervezéséről letett a kormány. Ezzel együtt nem kerül sor az alkotmánymódosításra sem, bár a tervezet megvitatásakor bekerült néhány, a magyar közösség szempontjából jelentős módosítás. Az elmúlt időszakban zajlott le a helyi népszavazások kiírása érdekében megtartott aláírásgyűjtésünk. Ennek során alig néhány nap leforgása alatt 200.000 aláírás gyűlt össze a Székelyföldön és a Partiumban. Ez azt jelzi elsősorban, hogy a magyar közösség és az RMDSZ elképzelései egybecsengnek, a magyar emberek egyetértenek a kezdeményezésünkkel, támogatják, megbíznak bennünk. Ez a leghatékonyabb fegyver az RMDSZ kezében – jelentette ki Kelemen Hunor.
Rámutatott: mind a kulturális autonómia, mind a székelyföldi autonómia ügyében az RMDSZ kizárólag politikai eszközöket használ, törekedve a román lakossággal való együttműködésre, közös érdekek mentén cselekedve valamiért, nem valaki ellen.
Nemcsak Székelyföldről van szó
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke kissé "tágította a kérdést", mert, mint mondta, itt nem csak Székelyföldről van szó. – Hadd ne fókuszáljunk csak Székelyföldre akkor, amikor régiósításról beszélünk, amikor egy európai elképzelésről beszélünk.
Elmondta, annak ellenére, hogy egy ideig az Európai Unióban az volt az elképzelés, hogy a szegény régiókat közelebb hozzák a gazdag régiókhoz, bebizonyosodott – egyébként Romániában is a nyolcas régiók teljesen hibás megfogalmazása miatt –, hogy fiaskó volt az egész.
– Nem működött: a gazdagok még gazdagabbak lettek, a szegények még szegényebbek. Ezért az Európai Unió a következő hét évre átütemezi a prioritásokat, azt mondja, hogy klaszter típusú felépítésre fókuszáljatok, ami azt jelenti, hogy kutatás, innováció, technológia, kis- és középvállalkozások, és olyan struktúrák megépítése, amelyek nem feltétlenül csak területhez kötődnek. Erre kell felkészülnünk, ha több európai uniós pénzt akarunk lehívni. Statisztikai adatokkal bizonyítható, hogy a nyolc régió nem működőképes, nem lehet így továbbmenni, és egy kicsit lépjünk ki abból a cipőből, hogy ebben a régiósításban nem tudunk időnként másról gondolkodni, csak így vagy úgy. Ez véleményem szerint nem fog megvalósulni Romániában, hiszen az alkotmány miatt valószínűleg 2015-ben lehet erről beszélni. Készüljünk fel, hiszen vannak kisebb régiók, vannak Leader-programok, vannak olyan helyi kezdeményezések, amelyek a régiót is segítik.
Bármilyen decentralizálás jó
Péter Ferenc, az Erdélyi Magyar Önkormányzati Tanács elnöke, Szováta polgármestere szerint ezek a tanácskozások nagyon hasznosak, hiszen már a kormány is decentralizálásról beszél. – El kell gondolkoznunk azon, hogy ez jó-e nekünk. Véleményem szerint bármilyen decentralizálás jó mind a megyéknek, mind magának Székelyföldnek. Ez azt jelenti, hogy nagyobb hatalommal rendelkeznek majd a megyei és a helyi önkormányzatok. Úgy gondolom, ezek a tanácskozások fontosak, továbbra is együtt kell lennünk, és együtt kell képviselnünk ugyanezt az irányt.
Székelyföldön a területi autonómia a megoldás, de ez nem megoldás a Székelyföldön kívül
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára: – Két témát választottunk: az egyik a Hogyan tovább, Székelyföld?, a másik az oktatási kérdés, amely mindenképp meghatározó nemcsak a mindennapjaink, hanem a magyar közösség hosszú távú megmaradása, fejlődése, boldogulása szempontjából. A hogyan tovább, Székelyföld kérdést én kizárólag Erdély vonatkozásában tudom megválaszolni, hiszen nemcsak erre a kérdésre kell válaszolnunk, hanem hogy hogyan tovább, szórvány, hogyan tovább partium, és amíg a Székelyföldön egyértelműnek tűnik, hogy hosszú távon a területi autonómia a megoldás, ez nem nyújt megoldást a Székelyföldön kívül. A kulturális autonómia és annak az elemei jelentik azt, ami magyar szempontból nagyon fontos.
Mérföldkőnek tartom a májusi kongresszust
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke: – A csíkszeredai kongresszus után a három székelyföldi megye, látva a kongresszusi dokumentumot is, amely Székelyföld fejlesztéséről szól, stratégiai, majd – ezt lebontva – akciótervet dolgozott ki annak érdekében, hogy hogyan visszük tovább Székelyföld fejlesztési kérdéseit és a székelyek ügyét. Ebbe a sorozatba kapcsolható be – láthatóan nagy eredménnyel – például az az aláírásgyűjtési akció, amelyen tíz nap alatt több mint 120 ezer aláírást gyűjtöttünk egy hárommegyés fejlesztési régió kezdeményezése érdekében. Ez azt jelenti, hogy a Székelyföldön lakó 609 ezer magyar ember közül 120 ezren írták alá, tehát minden negyedik székelyföldi ember támogatta aláírásával tíz nap alatt ezt az ügyet.
Visszaigazolta ez az akció is azt, amit a májusi kongresszuson megfogalmaztunk stratégiai célként Székelyföld jövőképe érdekében. Kialakult, újraindult, erősödött az összefogás különböző kérdésekben, a legutóbbi a székelyek nagy menetelése alkalmával, amikor Háromszéken több mint százezer ember gyűlt össze Székelyföld – és nem csak Székelyföld – minden sarkából. Tehát ilyen szempontból mérföldkőnek tartom a májusi kongresszust, és az elmúlt hónapok tanácskozásainak konkrét eredménye után látszik, hogy a terv reális és életképes. A mai rendezvény is ebbe illeszkedik bele.
Fontos, hogy Székelyföldre figyelünk
Vincze Lóránt, az RMDSZ külpolitikáért felelős titkára: – Már a címe is jó, mert van egy alap, amire építeni lehet. Ezek valóban az értékeink, és az, hogy Marosvásárhelyen került sor egy ilyen konferenciára, azt jelenti, hogy valóban a Székelyföldnek akar üzenni. Nagyon jó, hogy az elmúlt hónapban sok vita, sok javaslat elhangzott. Fontos az, hogy Székelyföldre figyelünk, és ez a konferencia valóban Székelyföldnek üzen. Sok építő vita volt, sok javaslat elhangzott a Székelyföld jövőjével kapcsolatosan, én úgy érzem, hogy a székelyföldi kohézió igazából most kezd körvonalazódni. És ez csak erősítheti a régiót. Európában is azok a régiók váltak sikeressé, amelyek pontosan meg tudták határozni, hogy mit szeretnének tenni a jövőben, melyek azok a fejlesztési vonalak, amelyekre ráállítanák a helyi gazdaságot, melyek a közösségnek a legfontosabb mozgatórúgói, és ha önmagunkat definiáljuk itt, a Székelyföldön, akkor utána a következő lépések már könnyebbek lesznek, utána már eszközöket és lehetőségeket lehet keresni a célok megvalósításához.
A szakmai viták mindig előre viszik az ügyeket
Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke a tanácskozás végén a Népújság kérdésére kijelentette: – Azt hiszem, az RMDSZ ezúttal is két nagyon fontos tényt bizonyított. Egyik az, hogy mi minden kérdést szakmai megalapozottsággal közelítünk meg, és így próbáljuk a jövőt megfogalmazni, másrészt mindig aktualitásokkal foglalkozunk. Ma három nagyon fontos aktualitásról beszéltünk: az egyik a küszöbön álló decentralizáció, ami a kormány felelősségvállalásával tulajdonképpen el is kezdődött, másrészt beszéltünk az autonómiatervezetről, amit nemsokára közvitára is bocsát az RMDSZ, illetve beszéltünk a régiósításról, amit nem adtunk fel, lévén, hogy a fejlesztési régióknak az újragondolása továbbra is aktualitás.
– Gondolja, hogy az ilyen tanácskozások előre viszik az autonómia ügyét?
– Azt hiszem, hogy a szakmai viták mindig előre viszik az ügyeket, mert ezekben lehet tisztázni olyan félreértéseket, amelyek például a régiósításra vonatkozó kezdeményezésünket akadályozták. Ezért szerveztük ezt a konferenciát nyilvánosra, mert meggyőződésem, hogy még mindig sok olyan előítélet van, amely akadályozza a közigazgatási reformot.
– Ez azt jelenti, hogy folytatni szeretnék?
– Természetesen, a konferencián szóba került az is, hogy minden egyes felmerülő kérdésben rendkívül fontos az, hogy egyeztessünk a román társadalom képviselőivel. Azt gondolom, a következő lépésünk ez lesz. Legutóbb a rendkívüli megyei tanácsülésen sikerült végre párbeszédet elindítani a régiósítás ügyében. Folytatjuk ezt a kezdeményezést, úgyhogy a következő lépés Maros megyében minden bizonnyal egy olyan találkozó szervezése lesz, ahol ezeket a kérdéseket már a román pártok képviselőinek a részvételével fogjuk újra megnyitni. Remélem, ezúttal eleget tesznek a meghívásunknak, mert sajnálattal kell mondanom, hogy, bár többször kezdeményeztünk tanácskozást, kezdeményezésünkre nem válaszoltak.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Újjászületés fagyban
A megújulni képtelen szervezetek bukásra vannak ítélve, bármilyen magasztos célt tűztek zászlajukra. Az agonizálást csak úgy kerülhetik el, ha programjaikat és eszközeiket a folyamatosan változó körülményekhez igazítják. És nem feledkeznek meg az arculatfrissítésről, a csatározásokban erodálódott, netán hitelt vesztett vezetőik visszaléptetéséről. Az erdélyi magyarság politikai központja az elmúlt két évtizedben Marosvásárhely volt. A román nacionalizmusra válaszképpen itt fogalmazódott meg legmarkánsabban, már a fordulat utáni első napoktól, a jogainkért való küzdelem szükségessége. A gyertyás-könyves tüntetésen és a márciusi ellenállás napjaiban itt volt a legnagyobb támogatottsága az újonnan létrejött demokratikus szövetségnek. Ezzel a kezdeti indíttatással élve látszólag a szervezet országos politikai hatalmi központjává vált a város. Mi sem jelképezte ezt jobban, mint a magyar és román köztársasági elnökök – Göncz Árpád és Emil Constantinescu – itteni találkozója. És ez a város adta az egyetlen magyar miniszterelnök-helyettest a román kormányban és minisztereket. Akiket a többségi média is sikeresnek minősített. De úgy tűnik, az utóbbi években a legnagyobb magyar közösség tért vesztett nemcsak a románsággal szemben, hanem az RMDSZ-en belül is. Sokan a szövetségi elnökség átadásával magyarázzák ezt. Mások a székelyföldi kis tigrisek féktelen hatalomvágyának számlájára írják. Az eddigi teljesítménnyel elégedetlenek – a polgármesteri szék, egy szenátori hely, a város és a megye vezetésének elvesztése – a bekövesedett helyi struktúrát vádolják, valamint az évtizednyi marakodást a városi és megyei szervezet között. Feltételezhetően részben mindenkinek igaza van, de ennél is fontosabb, hogy mikortól lesz érezhető a megfiatalított városi és megyei szervezet ténykedése. Dicséretes, hogy a többi magyar szervezettel összefogva sikeres Forgatagot szerveztek, de a 100 éves Kultúrpalota rendezvénysorozat – a román megyevezetés gáncsoskodó, múltfoglaló ténykedése miatt – sok keserű pillanatot okozott. Nem ártana, ha az RMDSZ megyei szervezetének mai küldöttgyűlésén őszinte helyzetelemzést tartanának. A napirenden szereplő alapszabály-módosítást a hatékonyabb működés szellemében eszközölnék. A közelgő európai parlamenti képviselőjelölt állításánál a helyi érdeket tartanák szem előtt. Miért ne lehetne marosvásárhelyi jelölt, amikor Vincze Lóránt személyében nemcsak brüsszeli, de európai kisebbségvédelmi tapasztalatokkal rendelkező fiatal politikust támogathatnának. Ilyen apró lépésekkel – a szövetségi politikai alelnök mellett – talán lassan visszaszerezhető lenne az elvesztett országos pozíciónk. Hisz még mindig a legnagyobb magyar közösség vagyunk. Élnünk kell hatalmunkkal!
Karácsonyi Zsigmond
Népújság (Marosvásárhely)

Kelemen: az RMDSZ nem köt koalíciót más pártokkal
Az RMDSZ Maros megyei szervezetének Nyárádszeredába kihe- lyezett csütörtök délutáni küldöttgyűlése megszavazta a megyei alapszabályzatot és a Brassai Zsombor megyei elnök által javasolt ügyvezető elnököt, Kovács Levente politológust.
A több mint 200 fős testület Winkler Gyulát és Vincze Lórántot jelölte a jövő májusi európai parlamenti listára, de elhangzott, hogy január 30-ig másokat is lehet jelölni. A listáról a Területi Képviselők Tanácsa (TKT) februári ülésén döntenek.
Tóth Sándor házigazda, Nyárádszereda polgármestere üdvözölte a megjelenteket, és azt kívánta: legyen ez a küldöttgyűlés mérföldkő, egy új korszak kezdete az RMDSZ életében. A tanácskozáson jelen volt Kelemen Hunor szövetségi elnök és Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
Az RMDSZ elnöke arról beszélt, hogy eljött a pillanat, amikor el kell számolni a sikerekkel és kudarcokkal. Hangsúlyozta, hogy olyan körülmények között, amikor a hatalom folyamatosan korlátozni próbálja a kisebbségi jogokat, visszaszorítani próbálja az anyanyelvhasználatot, tiltja a magyarság szimbólumainak a használatát, nehéz a jogainkért harcolni, de ugyanolyan nehéz megvédeni a már kiharcolt jogokat. Eredménynek nevezte, hogy a készülő alkotmányba sikerült bevinni azt, hogy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők, bekerülhet ugyanakkor a kisebbségi szimbólumok használata, valamint a kulturális autonómia.
A küldöttgyűlés visszatérő témája a jövő évi európai parlamenti választások volt; a felszólalók hangsúlyozták, hogy erről fog szólni a következő időszak. Kelemen Hunor kijelentette: az RMDSZ saját jele alatt indul, nem köt koalíciót más pártokkal, csak olyan emberekkel, akik azt gondolják, „ott kell lenni, ahol rólunk is döntenek”.
Brassai Zsombor megyei elnök is a 2014-es európai parlamenti választások fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az EP-választásokon Maros megye jelöltjének megfelelő helyen kell szerepelnie a listán, hiszen „Maros megye erős. Elértük, hogy számon tartanak és számítanak ránk (…), de jelen kell lenni Brüsszelben is”.
A küldöttgyűlésen jelen volt a csíki területi RMDSZ, illetve a háromszéki RMDSZ ügyvezető elnöke, mindketten az összefogás fontosságát hangsúlyozták, amely nemcsak Székelyföldet, de a szórványt is erősíti.
Mózes Edith
e-nepujsag.ro
Erdély.ma

Erősödik a partnerség Erdély és Dél-Tirol között
Hagyományos módon a dél-tiroli Bozenben tartotta a hét végén az év első elnökségi ülését az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója – FUEN. A kisebbségi ernyőszervezet tanácskozása egybeesett Luis Durnwalder negyedszázada tisztségben lévő dél-tiroli kormányzó visszavonulásával. Durnwalder székét csütörtökön ünnepélyes keretek között Arno Kompatscher vette át, aki, akárcsak elődje, szintén az RMDSZ dél-tiroli partnerét, a Dél-Tiroli Néppártot (SVP) képviseli. A FUEN héttagú elnökségét a volt és leendő kormányzó egyaránt fogadta hivatalában. Vincze Loránt, a FUEN alelnöke az RMDSZ nevében gratulált Arno Kompatschernek megválasztásához, és átadta Kelemen Hunor szövetségi elnök meghívását egy minél korábbi erdélyi látogatásra. Az új kormányzó azt mondta: örömmel tesz eleget a felkérésnek, hiszen maga is erősíteni szeretné a régióink közötti kapcsolatokat, a kisebbségvédelem kérdéskörét pedig a regionális identitás és érdekérvényesítés egyik fontos dimenziójaként látja. Az RMDSZ nemzetközi titkára mindkét találkozón méltatta azt az együttműködést, amely a FUEN égisze alatt az RMDSZ és az SVP partnerségével az elmúlt években létrejött. ,,Tudomásul kellett vennünk, hogy az Európai Bizottság elutasította a Minority SafePack kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést, de közös döntésünk, hogy nem hátrálunk meg. A döntést megfellebbeztük, és mindannyian azon dolgozunk, hogy gyengítsük és ledöntsük a kisebbségi kérdéssel szemben emelt európai uniós közöny falát. Megteremtettük az európai kisebbségek közös szolidaritását, amelyre a jövőben is építhetünk” – fogalmazott az RMDSZ nemzetközi titkára a Dél-Tirol új kormányzójával folytatott találkozón. A FUEN elnöksége egyebek mellett döntött arról, hogy javasolja: a héttagú polgári kezdeményező bizottság – kiegészülve a nagyobb európai régiók vezetőivel – alakuljon kisebbségügyi politikai grémiummá, amely befolyásával erősíteni tudja az ernyőszervezet érdekérvényesítő képességét. Vincze Loránt javaslatára az elnökség ugyanakkor elfogadta, hogy a FUEN helyi kisebbségvédelmi csomagok kidolgozását szorgalmazza olyan területeken, ahol a kisebbség–többség közötti viszony megfeneklett, mint például Marosvásárhelyen. A FUEN tervei szerint a kisebbségvédelmi csomagokról és az európai kisebbségi jogsérelmekről időszakonként országjelentések készülnek, amelyeket a FUEN kiadványban jelentet meg, és európai, valamint nemzetközi fórumoknak mutat be.
Népújság (Marosvásárhely),

Lekésett az európai bírósági perről az RMDSZ
Bár az RMDSZ azt állítja, hogy megfellebbezte a luxemburgi bíróságon polgári kezdeményezése európai bizottsági elutasítását, a bíróság közölte, sem a szövetség, sem a kezdeményezésben partnerséget vállaló Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) nem nyújtott be keresetet az ügyben.
A Minority Safepack Initiative elnevezésű kisebbségvédelmi tervezetet az Európai Bizottság szeptember 16-án utasította el, álláspontja szerint az európai sokszínűség megőrzését célzó kezdeményezés nem tartozik a testület jogalkotási hatáskörébe.
Lehóczki Balázs, az európai bíróság sajtó- és tájékoztatási osztályának képviselője a Krónika érdeklődésére hétfői levelében közölte, amennyiben az RMDSZ és a FUEN meg akarta volna támadni a bíróságon a bizottság valamelyik határozatát, erre két hónap állt a rendelkezésére, ezt azonban nem tette meg.
A Minority Safepack Initiative elnevezésű javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén ajánlott intézkedéseket az EU-nak.
A fellebbezést egyébként Kelemen Hunor RMDSZ-elnök javasolta a szeptemberi elutasítást követően, Vincze Loránt, a szövetség külügyi titkára, a FUEN alelnöke pedig november 19-én úgy nyilatkozott, a határozatot mindenképpen megtámadják a bíróságon, ugyanakkor elismerte, a kezdeményezőknek erre csak néhány napjuk maradt.
Vincze – aki várhatóan megméretkezik az RMDSZ színeiben a májusi európai parlamenti választásokon – a FUEN múlt hétvégi, dél-tiroli elnökségi ülésén is arról beszélt, hogy az RMDSZ és partnere már a luxemburgi bírósághoz fordult az ügyben.
A szövetség külügyi titkára kedden a Krónikának elismerte, megtörténhet, hogy a fellebbezést még nem regisztrálták a törvényszéken, és nem tartja kizártnak, hogy a folyamat több hónapig is elhúzódhat. „A keresetet időben benyújtottuk, ez egészen biztos, ezt követően a levelezést a bírósággal a megbízott ügyvédi iroda bonyolította le. Úgy tudom, január első napjaiban derült ki, hogy pont került a procedúra végére, az iratcsomót átvették, tehát bekerült az adminisztrációs labirintusba” – fogalmazott Vincze Loránt.
Ezzel szemben az európai bíróság sajtó- és tájékoztatási osztályától megtudtuk, a Székely Nemzeti Tanács által előkészített, és szeptember 25-én hasonló okok miatt elutasított polgári kezdeményezése kapcsán Izsák Balázs SZNT-elnök és Dabis Attila, a szervezet külügyi megbízottja már szeptember 27-én a bíróság keretében működő törvényszékhez fordult. Az SZNT keresetében az Európai Bizottság elutasító határozatának megsemmisítését kérte a törvényszéktől.
Amint arról beszámoltunk, az erdélyi magyar szervezetek tavaly három párhuzamos kisebbségvédelmi tervezetet készítettek, amelyeket az európai polgári kezdeményezés eszközével akartak az uniós jogba illeszteni. Az Európai Bizottság azonban mind az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, mind az SZNT, mind pedig az RMDSZ kezdeményezésének a bejegyzését elutasította. A bizottság elismerte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az Unió egyik értéke, de hozzátette, sem az Európai Unió alapszerződése, sem az EU működéséről szóló szerződés nem nyújt törvényes alapot a kisebbségekhez tartozókkal kapcsolatos jogalkotáshoz.
Az Európai Unió két éve ad lehetőséget polgárainak arra, hogy legalább hét tagállamból, arányosan összegyűjtött egymillió aláírással támogatott javaslatot terjesszen elő EU-konform jogszabály megalkotására. Az európai összefogással elindított polgári kezdeményezést az Európai Bizottság akkor jegyzi be, ha előzetesen megállapította, a javasolt szabályozás az EU hatáskörébe tartozik.
Gyergyai Csaba
Székelyhon.ro,

Az Európai Bíróságon keresik igazukat (Kisebbségvédelmi polgári kezdeményezések sorsa)
Tavaly mindhárom erdélyi magyar szervezet kidolgozta kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezését, de az Európai Bizottság (EB) mindhárom esetben úgy értékelte, nem tartozik hatáskörébe a kérdés, és visszautasította a dokumentációk iktatását. Előbb a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), majd az RMDSZ is bejelentette: az EB döntését megfellebbezik a luxemburgi Európai Bíróságon. Az SZNT meg is tette, Izsák Balázs elnök nemrég közölte, hogy december 20-án került az első tanács elé a keresetük. Tegnap a Krónika adta hírül, hogy az RMDSZ lekéste a fellebbezést, és bár több ízben ígérte, nem tette meg a szükséges lépéseket.
Vincze Lóránt, az RMDSZ külügyi titkára tegnap Sepsiszentgyörgyön cáfolta a Krónikában megjelenteket, és dokumentumot is mutatott, mely igazolta, hogy az Európai Bíróság honlapján bejegyezték fellebbezésüket. Magyarázata szerint hosszú folyamat, míg iktatják a keresetet, és felhívta a figyelmet arra, hogy a Krónika bizonyára azért jutott hamis következtetésre, mert beterjesztőként az RMDSZ-t és az Európai Nemzetiségek Föderatív Unióját (FUEN) kereste, de nem a szervezetek, hanem a héttagú kezdeményező testület nyújtotta be a fellebbezést, ugyanakkor az óvás leadásának határideje nem két hónap, hanem még plusz tíz nap volt. Az üggyel megbízott ügyvédi iroda több ízben érdeklődött az európai testület kancelláriáján, kiegészítésekre volt szükség, így tolódott az ügy – mondta el Vincze Lóránt. A legutolsó pontosításokat január 9-én küldték el Luxembourgba, vélhetően most már minden rendben, és onnantól kell számítani a két hónapot a hivatalos iktatásig, amikor már az Európai Bíróság hivatalos közlönyében is megjelenik keresetük, ismertette az ügyiratcsomó számát is: T646/13. Vincze Lóránt szerint körülbelül egy évet kell még várni a bírósági ítéletre, eddig egyetlen polgári kezdeményezéses precedens volt, tíz hónap után tartották az első tárgyalást, ítélet még nem született, tehát nem tudni, milyen következményekkel számolhatnak. Ha végül a bíróság elutasítja keresetüket, akkor más utakat keresnek, hogy érvényesítsék a javaslatcsomagban szereplő kisebbségvédelmi intézkedéseket – mondotta. Az RMDSZ a FUEN-nel társulva készítette el a Minority Safepack Initiative elnevezésű javaslatcsomagot, amely nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika vonatkozásában javasolt intézkedéseket az EU-nak. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt tavaly év elején a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek védelméről dolgozott ki kezdeményezést, ezt előzetes jogi véleményezésre nyújtották be, de visszautasították őket. Úgy döntöttek, megvárják, mi lesz az SZNT és az RMDSZ kezdeményezéseinek sorsa, és annak függvényében lépnek, de miután a másik két szervezet is falakba ütközött, úgy döntöttek, nincs értelme tovább haladni ezen az úton – mondta el a Háromszék kérdésére Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke. Legelőször tehát az SZNT által kezdeményezett perben várható döntés. A közképviseleti testület és nemzetközi partnerei a nemzeti sajátosságokkal rendelkező régiók védelméről állítottak össze dokumentációt.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Feladatok és lehetőségek az EP-ben (Megkezdődött az RMDSZ-es jelöltállítási kampány)
Elkezdődött a belső kampány az RMDSZ-ben, elindult az EP képviselőjelöltek országjárása, a megyei, helyi szervezetek, platformok támogatását próbálják elnyerni, ezek alapján rangsorolja ugyanis a jelentkezőket a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT). Az RMDSZ, ha eléri az öt százalékos parlamenti küszöböt, két képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, három név forog közszájon: a jelenleg is mandátumát teljesítő Sógor Csaba és Winkler Gyula mellett a lista élére szeretne kerülni Vincze Lóránt, a szövetség külügyi titkára is, aki az elmúlt években Winkler titkáraként tevékenykedett Brüsszelben. Az elmúlt napokban a háromszékiek pártfogását elnyerni érkezett Sepsiszentgyörgyre, ahol a sajtónak is beszámolt tapasztalatairól, terveiről.
Dél-Tirolból érkezett, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) első elnökségi üléséről – tavaly óta ő az RMDSZ által delegált elnökhelyettese a FUEN-nek –, s mint mondotta, „jó érzés ilyen pozitív példával indítani az évet”. A dél-tiroli németeknek ötven évre volt szükségük autonómiájuk kivívásához, ha ezt vesszük példaként, akkor mi az út felénél járhatunk – vélekedett. Kifejtette: az ottaniak harca sem ért még véget, most például azt szeretnék elérni, hogy az adókból helyben maradó 90 százalékot ne kelljen Rómába küldeni és a visszaosztást várni, hanem maradhasson helyben, és csak a központi kormányt megillető tíz százalékot utalják át. Meglátása szerint az erdélyi magyarság autonómiaharca új szakaszhoz érkezett, „most már erős társadalmi alapja van, komoly politikai egység áll mögötte és innen gyorsabban lehet építkezni”. Kifejtette, hogy szükség van komoly partnerekre is, a FUEN erős támogatást nyújthat Európában, de nagyon fontos lenne, hogy itthon meggyőzzük a román politikumot, hogy kedvezőbb körülményeket teremtsünk az autonómia befogadására.
Elmondta, a Székelyföld – angolul Szeklerland – koncepció immár bejáratottá vált Brüsszelben, és most már egyértelmű az itthoni szándék, az ott tevékenykedők pontosan tudják, mit kell képviselniük. A polgári kezdeményezés esetében meg kell várniuk az Európai Bíróság döntését, de addig sem ülnek tétlenül, a kezdeményező bizottság átalakul politikai grémiummá, „igyekszik majd minden területen becsatornázni az európai szabályozás felé vezető lehetőségeket”, és megpróbálják lebontani szép lassan a kisebbségi ügyeket övező európai közöny falát. Vincze Lóránt szerint az új Európai Parlament, új Európai Bizottság új politikákat fogalmaz majd meg, az európai szerződések módosítása elkerülhetetlen – főleg gazdasági okokból –, és ha ez elkezdődik, „kisebbségi szempontból is ott lehet lenni, benyújthatjuk a magunk javaslatait, ha addig elég erősek leszünk” – mondotta. Az Európai Néppártban is sikerült áttörést elérniük az elmúlt négy esztendőben, 2009-ben politikai határozatot fogadtak el az európai őshonos kisebbségek védelméről, 2012-ben pedig már a Néppárt alapprogramjába is bekerült a kisebbségi kérdés, most szeretnék elérni, hogy választási programjában is szerepeljen. Elmondta, hogy az RMDSZ EP-képviselői elsősorban kisebbségvédelmi kérdésekkel foglalkoztak, de nagyon fontos az EP-ben végzett szakpolitikai munka, így tudnak segíteni az önkormányzatoknak, a gazdálkodóknak stb. Megemlítette az új, idén kezdődött költségvetési időszak jelentőségét, és annak a veszélyét, hogy Románia még mindig nem készült fel erre, az EB visszadobta javaslatcsomagját, így kérdésessé vált, mennyire hatékonyan tudja lehívni majd az európai pénzeket. Meglátása szerint mindezek dacára Románia sokat köszönhet az uniós csatlakozásnak, főként gazdasági tekintetben, sikeresek voltak a vidékfejlesztési és mezőgazdasági területalapú támogatások, a fiatalok számára biztosított ösztöndíj, a külföldön tanulás és egyéb hasonló lehetőségek. „Megérte. Folytatni kell, mert Románia számára ez jó” – mondotta.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Körvonalazódik az RMDSZ EP-listája
Az RMDSZ háromszéki szervezete Sógor Csaba és Winkler Gyula európai parlamenti képviselők, Vincze Loránt külügyi titkár és Eckstein-Kovács Péter jogász-politikus jelölését támogatja az európai parlamenti választásokon.
A szövetség listáján azok lehetnek jelöltek az EP-választásokon, akik legalább egy területi szervezet támogatásával rendelkeznek. A szövetség háromszéki területi szervezetének állandó tanácsa csütörtökön elemezte és elfogadta a négy politikus támogatási kérelmét. Tamás Sándor, a területi szervezet elnöke a gyűlés megnyitóján kifejtette, szerinte az RMDSZ az 5 százalékos küszöbön túlmenő eredményeket ér majd el az EP-választáson, és hangsúlyozta, kiemelten fontos, hogy szoros munkakapcsolat alakuljon ki a mandátumot nyert képviselők és a területi szervezetek között.
Eckstein-Kovács Péter a találkozón leszögezte, Európát minél föderálisabb államként tudja elképzelni, jogászként fontosnak tartja, hogy az európai szabályozások a nemzeti kisebbségek jogait is kiemelten kezeljék, az EP-ben a kisebbségi jogokkal, emberjogi témákkal, környezetvédelemmel és a korrupció visszaszorításával foglalkozna. Winkler Gyula hasonlóképpen a kisebbségi ügyek felkarolását tartja fontosnak. Mint mondta, változtatni kell az EU intézményeinek hozzáállásán, el kell érni azt, hogy foglalkozzanak a kisebbségi témákkal. A gazdasági kérdésekre és a szórvány-székely együttműködésre is hangsúlyt fektet.
Sógor Csaba a találkozón elmondta, az elmúlt hét év alatt igyekezett a kisebbségi kérdések kapcsán az erdélyi magyarság ügyét is napirenden tartani. Az erdélyi magyar közösséget meg kell ismertetni és szerettetni az európai nyilvánossággal, így lehet elérni, hogy a támogatásukat is megnyerjük, mutatott rá a képviselő. A szövetség jelöltjeinek február 15-éig kell benyújtaniuk jelentkezési pályázatukat. A jelöltek sorrendjét a Szövetségi Állandó Tanács dönti el, majd a teljes listát március elsején a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjeszti.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár),

Kertész Melinda
ESÉLYLATOLGATÁS Mit kell tudni az RMDSZ esélyes EP-jelöltjeiről?
Az RMDSZ EP-képviselőjelölti listája még várat magára, azonban az már egyre kevésbé titok, kik pályáznak eséllyel a befutó pozíciókra. Kit szeretnél a lista élére?
Február 15-ig fogadja el az RMDSZ jelöltek jelentkezését az Európai Parlamenti választásokra, majd a Szövetségi Állandó Tanács dönt az RMDSZ-lista sorrendjéről. Az Európai Néppárt március eleji dublini kongresszusán a szövetség már szeretné bemutatni a befutó helyen lévő jelöltjeit.
„Az RMDSZ a tulipán jele alatt indít jelölteket az európai parlamenti választásokon, mert azt a politikai brandet, amit 25 év alatt felépítettünk, és amelyet az erdélyi magyar emberek sorozatosan megerősítettek, nem fogjuk feladni. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 2012-ben a parlamenti választásokon a magyar szavazatok 89 százalékát kapta, ezt a felelősséget nem lehet megosztani, és nem lehet feladni” - jelentette ki Kelemen Hunor. Így várhatóan csak az RMDSZ keretéből származó jelöltek lesznek a listán, amelyről az EMNP és az MPP jelöltjei a két párt tárgyalási próbálkozásai ellenére is le fognak maradni. Ezelőtt öt évvel még sikerült kiegyezni a közös listáról, amelyen Tőkés László első helyen szerepelt, azonban mára a szövetség hallani sem akar az expüspökről.
Bár még egyelőre nem tudni, hogy milyen sorrendben sorakoznak fel az EP-választási listán, a jelöltek kilétéről szóló becslések már több hónapja keringenek a közbeszédben. Winkler Gyula és Sógor Csaba már októberben megerősítette a Transindexnek, hogy indulna újabb EP-mandátumért, az RMDSZ Csík Területi Szervezete már tavaly biztosította mindkettőjüket támogatásáról. Azóta Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkárának a neve is felmerült az EP-jelölt lista kapcsán, közben Eckstein-Kovács Péter is bejelentette indulási szándékát. Az RMDSZ Nőszervezete is támogat köreiből jelölteket, a hírek szerint Hegedüs Csilla pályázhat jó eséllyel. A lista két-három befutó helyet biztosít, de inkább kettőt – hiszen Románia egy helyet veszített az EP-létszám kilátásba helyezett karcsúsítását követően.
A jelöltek, akik eséllyel pályáznak a befutó helyekre:
Eckstein-Kovács Péter
1956-ban, Kolozsváron született. 1980-ban szerzett diplomát a Babeș–Bolyai Tudományegyetem jogtudományi karán. 1990-1992-ig az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője volt, majd ezt követően, 1996-ig kolozsvári önkormányzati tanácsos. 1996-tól 12 éven át Kolozs megyei szenátor volt. 1994-től az RMDSZ Szabadelvű Kör nevű platformjának alapító tagja és elnöke. 1999 és 2000 között kisebbségügyi miniszterként dolgozott Mugur Isărescu kormányában. A 2008 november végi romániai parlamenti választásokon nem jutott szenátori mandátumhoz. 2009 januárjában Traian Băsescu román államfő kisebbségügyi államelnöki tanácsadója. 2010-ben indul az RMDSZ elnöki tisztségéért. 2011. szeptember 1-jén lemondott az elnöki tanácsadói posztjáról, mivel az államfő támogatja a verespataki aranybánya engedélyezését; Eckstein-Kovács Péter viszont több éve a bányászati ciántechnológiák betiltásáért emel szót. 2012-ben Kolozsvár RMDSZ-es polgármesterjelöltje volt. Előnyei: – karizmatikus
– az RMDSZ keretében továbbra is befolyásos személy – „régi motoros” a politikában – annak ellenére, hogy az utóbbi időben nem volt előretolt politikusa az RMDSZ-nek, nem kopott ki a köztudatból
Hátrányai: – több éve nem volt jelentős tisztsége sem országos, sem önkormányzati szinten – az utóbbi választásokon eleve vesztes pozícióból indult (lásd: parlamenti választások, RMDSZ-elnökválasztás, kolozsvári polgármester-választás) Hegedüs Csilla
1967-ben, Kolozsváron született. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron és a Pécsi Tudományegyetem andragógia (a felnőttképzés tudománya) szakán végezte. 1997-ben közgazdász diplomát szerzett a Dimitrie Cantemir Egyetemen. 16 éve foglalkozik az erdélyi magyar műemlékek védelmével, 1997-től a Transylvania Trust Alapítvány ügyvezető igazgatója. 2010-2012 között Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter tanácsosaként dolgozott. 2011 óta az RMDSZ kulturális főtitkárhelyettese.
Előnyei: – a Nőszervezet jelöltjeként jó eséllyel pályázik az RMDSZ-lista első helyeinek egyikére – erős egyéniség
– jó szervezőképességgel rendelkezik
– inkább örökségvédelmi szakemberként, mint politikusként ismerik
Hátrányai: – országos szinten kevésbé számít ismertnek
– a sorrendet összeállítók tarthatnak a szavazók nőkkel szembeni előítéleteitől
Sógor Csaba
1964-ben Aradon született. 1983 és 1988 között végezte teológiai tanulmányait, 1988-1999 között a csíkcsicsói közösséget szolgálta lelkészként, majd 1999-től két évig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület ökumenikus és külkapcsolati tanácsadójaként tevékenykedett. Az RMDSZ-nek már 1990-től tagja. 2000 és 2007 között az RMDSZ szenátora. Előnyei: – hétéves EP-képviselői mandátuma volt
– noha aradi születésű, sokat hangoztatott székelyföldi gyökerei miatt a székely szavazókat is megszólíthatja – jó kommunikációs készséggel rendelkezik
– népszerű projektekkel teszi látványossá az EP-ben való jelenlétét Hátrányai: – néha túlbarokkosítja mondanivalóját
– hajlamos a populizmus csapdájába esni
Vincze Loránt
Marosvásárhelyen született 1977. november 3-án. A Bolyai Farkas Főgimnáziumban érettségizett idegen nyelv szakon. Kolozsváron a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen újságírást, a Bukaresti Egyetemen közigazgatás és elektronikus kormányzás mesterszakot végzett. Tizenhat éven át rádiós újságíróként dolgozott a romániai közszolgálati rádió magyar nyelvű szerkesztőségeiben Marosvásárhelyen, Kolozsváron majd Bukarestben, 2004 és 2005 között projektmenedzserként a rádió stratégiai tervezését irányítja. 2005 és 2007 között a Scripta Kiadó marketingigazgatójaként tevékenykedett, majd 2009-ig az Új Magyar Szó napilap főszerkesztője és a kiadó vezérigazgatója. 2009 óta Brüsszelben dolgozik, Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő brüsszeli irodájának munkatársa. Ez idő alatt az RMDSZ szövetségi elnökének külpolitikai tanácsosa, majd 2011-től a Szövetség külügyi titkára. 2013 májusa óta az európai kisebbségek és nyelvi közösségek ernyőszervezete, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának alelnöke.
Előnyei: – az RMDSZ külügyi titkáraként betekintést nyert az európai szintű kisebbségügyi politikába
– jó külügyi kapcsolatokkal rendelkezik
– fiatal, friss arc
Hátrányai: – alig ismert politikusa az RMDSZ-nek
– nem befele, hanem kifele építkezett, ezért gyengébbek a szervezeten belüli, illetve a szavazópolgárokhoz kötődő kapcsolatai
Winkler Gyula
1964-ben született Vajdahunyadon. 1988-ban a temesvári Traian Vuia Műszaki Egyetem Elektrotechnikai Karának elektronika és távközlés szakán szerzett mérnöki oklevelet. 2001-ben a petrozsényi Tudományegyetem Közgazdasági Karának pénzügy és biztosítás szakán diplomázik. 2004 és 2007 között a kormány kereskedelemért felelős tárca nélküli minisztere volt, majd 2007 augusztusa és decembere között a távközlési és informatikai miniszteri tisztséget töltötte be. A 2007-es EP-választáson az RMDSZ két helyet szerzett meg, a pártlista harmadik helyezettje, Winkler Gyula így nem juthatott volna be. A listavezető Frunda György azonban lemondott a frissen szerzett mandátumáról, mivel alelnöki helyet szerzett az ET Ügyészségi Tanácsában, így Sógor az első helyre került, a második helyet pedig így Winkler tölthette be.
Előnyei: - hétéves EP-képviselői mandátum tapasztalatával rendelkezik
– felkészült politikus
– több komoly funkciót is ellátott már, két ízben is tagja volt a román kormánynak – tehetséges közösségépítő
Hátrányai: – az EP-ben kifejtett munkája a választópolgárok zöme számára nem eléggé látványos – nem a szavak embere.
Transindex.ro,

RMDSZ: hatan az EP-listán
Hat pályázó jelezte az Európai Parlamenti (EP) választásokon való indulási szándékát a hivatalos határidő lejártáig az RMDSZ választási bizottságánál, a jelöltlistát március elején véglegesítik – közölte szombaton Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
A szövetség honlapján olvasható tájékoztatás szerint valamennyi pályázó dossziéját formai szempontból megfelelőnek találták és az esetleges óvások elbírálása után a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) a héten rangsorolja őket. A jelöltlistát a szövetség belső parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) március elsejei ülésén erősíti meg – tette hozzá a főtitkár.
„A szövetség színeiben a két jelenlegi európai parlamenti képviselőnk, Sógor Csaba és Winkler Gyula mellett Vincze Loránt külügyi titkár, Eckstein-Kovács Péter, valamint Hegedüs Csilla főtitkárhelyettes, a Nőszervezet jelöltje és Antal Lóránt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet jelöltje indul a május 25-i választásokon” – tájékoztatott a jelöltekről a főtitkárság vezetője.
Szabadság (Kolozsvár),

Rangsorolták az RMDSZ EP- képviselőjelöltjeit
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelenlegi európai parlamenti képviselői, Winkler Gyula és Sógor Csaba szerepelnek a befutónak számító első két helyen a szövetség Európai Parlamenti jelöltlistáján – jelentette be szombaton Kolozsváron a szövetség állandó tanácsának ülése után Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Az állandó tanács rangsorolta a befutó helyekre pályázó hat jelöltet, a rangsorban Winkler Gyulát és Sógor Csabát Vincze Loránt, Hegedüs Csilla és Antal Lóránt követi. Az eredetileg negyedik helyre sorolt Eckstein-Kovács Péter azt kérte, hogy kerüljön a lista utolsó helyére. Kelemen Hunor elmondta, a rangsor szoros versenyben alakult ki, olyan is volt, hogy az állandó tanácsnak szavazategyenlőség miatt kellett megismételnie a voksolást.
Az RMDSZ elnöke közölte, az állandó tanács arról is döntött, hogy az RMDSZ folytatja tárgyalásait a Magyar Polgári Párttal (MPP) az együttműködési megállapodásról. A testület felhatalmazta az elnököt, hogy – ha sikerül ilyen megállapodást kötniük – nyissa meg az RMDSZ listáját az MPP jelöltje számára. Kelemen Hunor hozzátette, a lista két első helyét mindenképpen az RMDSZ jelöltjei töltik be, és a listát az RMDSZ neve és jele alatt indítják el a választási versenyben. A szövetség jelöltlistáját a március elsejére összehívott Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) kell még jóváhagynia.
Kelemen Hunor az MTI kérdésére elmondta, a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjének is RMDSZ-tagnak kell lennie ahhoz, hogy a listára kerüljön. Hozzátette, ez öt évvel ezelőtt Tőkés László esetében sem jelentett gondot.
Mivel az RMDSZ civil szervezetként, az MPP pártként van bejegyezve Romániában, nem ütközik törvénybe, hogy valaki mindkettőnek a tagja legyen.
Kelemen Hunor arra is kitért, az RMDSZ-MPP-megállapodás az európai parlamenti választásokon való együttműködésről és néhány hosszabb távú célról is szól majd. Az RMDSZ nem várja el, hogy az MPP feladja identitását.
Nem nyújtottak be óvást
A Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) szombati rangsoroló ülését követő 48 óra – a hivatalos határidő – lejártával senki nem nyújtott be óvást az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájával kapcsolatban – jelentette be hétfőn Kolozsváron Kovács Péter főtitkár, a Szövetségi Választási Bizottság (SZVB) tagja, hozzátéve: a Szövetségi Képviselők Tanácsának novemberben elfogadott határozata értelmében a SZÁT döntését a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottságnál lehet megóvni a döntés meghozatalától számított 48 órán belül.
,,A szombati rangsoroló ülésen a SZÁT titkos szavazással felállította az RMDSZ európai parlamenti jelöltjeinek sorrendjét, e szerint az első öt helyen Winkler Gyula, Sógor Csaba, Vincze Loránt, Hegedüs Csilla és Antal Loránt áll, őket további jelöltek követik, a listán ösz-szesen 32 személy szerepel (http://rmdsz.ro/uploads/fileok/dok/szatlistaEPjeloltek.pdf)" – tájékoztatott Kovács Péter.
Az SZVB tagjaként Kovács Péter hangsúlyozta, a jelenleg 32 személyből álló lista a törvény adta keretek szerint újabb tíz névvel bővül ki. A végső döntést az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájáról a március elsején, Marosvásárhelyen ülésező SZKT hozza meg.
Népújság (Marosvásárhely),

Fidesz-színekben indul Tőkés László
A május 25-én tartandó európai parlamenti választás erdélyi magyar vonatkozásairól döntött az elmúlt hét végén az RMDSZ, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt. Közös erdélyi magyar lista hiányában Tőkés László a Fidesz színeiben indulna, az RMDSZ listáját a szövetség jelenlegi EP-képviselői vezetik.
Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a hétvégén véglegesítette az európai parlamenti választásokra szóló listáját, illetve stratégiáját. Az RMDSZ Kolozsváron rangsorolta jelöltjeit, a Néppárt pedig Székelyudvarhelyen megtartott választmányi ülésén döntötte el, hogy nem állít önálló listát, Tőkés Lászlónak viszont azt javasolja, éljen a Fidesz-KNDP listán számára felajánlott befutó hellyel.
Az utolsó pillanatig remélt közös RMDSZ-Néppárt-MPP-lista nem jött össze, ezt a lehetőséget az RMDSZ csúcsvezetősége elvetette. A szélesebb merítésű közös lista helyett az RMDSZ a Magyar Polgári Párttal kötött „különbékét”, ennek hozományáról azonban közelebbit nem tudni: az EP-választásokra rangsorolt RMDSZ-listán egyelőre nincs MPP-s jelölt. Az RMDSZ-lista sorrendje: Winkler Gyula, Sógor Csaba, Vincze Loránt, Hegedűs Csilla és Antal Lóránt. Az eredetileg negyedik helyre rangsorolt Eckstein-Kovács Péter azt kérte, hogy az EP-lista utolsó helyére kerüljön
Újdonság az idei EP-választáson: Tőkés László Fidesz-listán
A Szövetség Állandó Tanácsa (SZÁT) az első hat helyet rangsorolta. A jelöltek között igen szoros verseny alakult ki, az RMDSZ csúcsvezetőségének szavazategyenlőség miatt meg kellett ismételnie a voksolást. Sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor szövetségi elnök ezúttal nem beszélt arról, miért maradt el a Néppárt által folyamatosan kért közös lista, viszont részletesen kitért a Magyar Polgári Párttal folytatott tárgyalásokra. A SZÁT arról döntött, mondta Kelemen, hogy folytatni kell a tárgyalásokat az MPP-vel a körvonalazódó együttműködési megállapodásról. Amennyiben ez létrejön, az MPP-jelöltek számára megnyílik az út az RMDSZ-listán való részvételhez. Kelemen azonban hangsúlyozta: az EP-lista első két, befutónak számító helye végleges marad. Nem pártkoalícióról van szó azonban, az RMDSZ választási listáin szereplő MPP-seknek ugyanis kötelezően RMDSZ-tagnak kell lenniük. Ebben az RMDSZ-elnök semmi kivetnivalót nem talált, miután, mint fogalmazott, az RMDSZ civil szervezet, az MPP pedig pártként van bejegyezve. Az RMDSZ–MPP megállapodás az EP-választásokon való együttműködésről és néhány hosszabb távú célról szól, de ehhez „az MPP-nek nem kell feladnia identitását” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Távol marad a néppárt
Toró T. Tibor bejelentését, miszerint az EMNP nem állít önálló listát az Európai-parlamenti választásokra, nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel. Több erdélyi online-lap tudósításának kommentjében sokan csalódottságuknak adtak hangot. Mint fogalmaznak, azokat árulta el a néppárt, akik nem akarnak az RMDSZ-re szavazni: az RMDSZ szatellit pártjává vált MPP a nemzeti oldal számára már nem jöhet szóba, így néppárti lista hiányában immár három erdélyi magyar párt mellett sincs választási lehetőség, csak az RMDSZ-lista.
Az EMNP elnöke lapunk megkeresésére úgy fogalmazott: megérti azokat, akik csalódottan fogadták a néppárt bejelentését, hiszen egy politikai pártnak a választásokon az a feladata, hogy harcba induljon. „Azt üzenem nekik, hogy számunkra az igazi csatára 2016-ban kerül sor: akkor kell bizonyítania a néppártnak, hogy felnőtt a feladathoz, meghatározó ereje lett az erdélyi magyar politizálásnak.” Toró szerint 2014-ben az EMNP feladata az, hogy biztosítsa az erdélyi magyarok minőségi képviseletét Brüsszelben, erre pedig Tőkés László a legalkalmasabb, akit mindenképpen be szeretnének juttatni az EP-be. A helyzet jelenlegi állása szerint ennek legbiztosabb módja, ha Tőkés a Fidesz-KNDP listáján indul. „Nem akartunk részese lenni az RMDSZ által elindított meggondolatlan és felelőtlen folyamatnak, nem akartunk hasonló kártyával válaszolni. Az RMDSZ a párt 24 éve bejáratott jelképét, a tulipánt fontosabbnak ítélte, mint az erdélyi magyarok képviseletét Európában. Ezért a néppárt saját közvetlen érdeke ellen döntött, amikor elhatározta, hogy nem indít listát” – érvelt a párt elnöke. A néppárti politikus úgy látja, ma egy dolog bizonyos: Tőkés László az EP tagja lesz. Az azonban megkérdőjelezhető, hogy az RMDSZ eléri-e az 5 százalékot. „E döntés felelősségét az RMDSZ-nek kell vállalnia” – fogalmazott a néppárt elnöke, aki a következő hetekben, hónapokban pártjával a szervezetépítésre törekszik, hogy minél több embernek elmondhassák döntésük lényegét és helyességét.
Orbánnak sem sikerült
Az elmúlt héten Tőkés László és Kelemen Hunor is Orbán Viktor magyar miniszterelnöknél járt. Kérdésünkre, hogy ebben szerepe van-e a hétvégi, két döntésnek, Tőkés igennel válaszolt. „A miniszterelnök úr az RMDSZ elnökére nem tudott hatással lenni. A beszélgetés során még egy utolsó kísérletet tett az erdélyi magyar pártok összefogására az EP-választásokon, de eredménytelenül” – fogalmazott Tőkés, aki szerint Kelemen Hunor a Verestóy, Frunda, Markó féle „MSZP-s mag” foglya. Mindenféle híresztelés ellenére Orbán soha nem döntött határon túli kérdésekben a határon túli vezetőkkel történt tárgyalások, egyeztetések nélkül, fogalmazott Tőkés László, aki felelevenítette a 2007-es és a 2009-es EP-választásokat megelőző tárgyalásait Orbán Viktorral. „Mindig a számunkra elfogadható alternatívákat támogatta, és most is rám bízta, döntsem el, indulok-e a Fidesz-KNDP lista befutó helyén vagy sem?”
Az EP-képviselő szerint 2014-ben teljesen új helyzet állt elő: az erdélyi jelölt Fidesz-listán történő indulása minden szempontból legitim, hiszen a határok fölötti nemzetegyesítésben, egy nemzetben gondolkodunk. „Azzal, hogy idéntől a külhoni magyarok is szavazhatnak az országgyűlési választásokon, új lehetőség, új kor kezdődött, következésképpen a jelöltek listáján is közösen jelenhetünk meg az anyaországi magyarokkal”.
Tőkés László szerint a közös lista elmaradása azzal a veszéllyel járhat, hogy az RMDSZ nem küld május 25-én képviselőket az Európai Parlamentbe. „Ez a lista nem nyerő Erdélyben. A hét évvel ezelőtt ellenem indított Sógor Csaba képviseli a székelységet és az egyházat, a harmadik helyre került Vincze Lóránt Verestóy Attila embereként az egykori Előre napilap jogutódjánál, az Új Magyar Szónál kompromittálódott. Ez a csapat nem hiteles, így nem is meglepő, hogy a lista egyetlen hiteles embere, Eckstein-Kovács Péter nem kerülhetett befutó helyre”.
Sógor: lenn sem kell a közös lista
Az RMDSZ EP-listájának második helyére került Sógor Csaba az Erdélyi Naplónak elmondta: nem az RMDSZ csúcsvezetőségén múlott a közös lista meghiúsulása. „Vidéki körútjaimon sokszor találkoztam olyan helyzettel, amikor a helybéliek azt mondták, ha ismét kiegyezünk Tőkéssel, rájuk ne számítsunk. Olyan településeken találkoztam ezzel, ahol Tőkés László rendezvényeken szidta az RMDSZ-t.” Ilyen előzmények után Sógor szerint már nem lehetett vállalni a közös listát. Az RMDSZ-politikus úgy tartja, a néppártnak sokkal jobb eredményeket kellett volna elérnie a helyhatósági és a parlamenti választásokon ahhoz, hogy tárgyalási alapja legyen a közös lista kialakításához.
Kérdésünkre, hogy ennek elmaradása mennyire befolyásolhatja a szavazókat, Sógor elismerte: közös listával könnyebb volna a dolguk. „Ma az igazi kihívás az, miként tudjuk mozgósítani az erdélyi magyarságnak azt az 57-58 százalékát, amely bármilyen választáson inkább az otthonmaradást választja.” Ha az erdélyi magyar szavazók elsöprő többsége élne szavazati jogával, akár 5-6 EP-képviselőt is kijuttathatna Brüsszelbe. 2009 óta azonban változatlanul az a nagy kérdés, miként lehet megszólítani az otthon maradók nagy táborát – fogalmazott Sógor Csaba.
Eckstein-Kovács: nem negyedik vagyok a sorban
Azért utasította vissza Eckstein-Kovács Péter az RMDSZ EP-listájának negyedik helyét, mert úgy véli: ismertsége, népszerűsége okán jobb pozíciót érdemelne. A volt szenátor a Krónikának adott interjúban elmondta: bántja, hogy a Szövetségi Állandó Tanács tagjainak Kelemen Hunor elnök előre megszabta a kialakítandó sorrendet. „Az utolsó hely vállalása azt jelenti, hogy fontosnak tartom az európai parlamenti jelenlétet, és mindent megteszek, hogy legyen erdélyi magyar képviselet az európai törvényhozásban. Úgy tűnik, az RMDSZ-ben az a filozófia győzedelmeskedett, miszerint az EP-választások nem igazán érdeklik az embereket, nem személyiségekre van szükség, hanem mozgósításra. Szerénytelenül hangzik, de talán nem a negyedik vagyok ebben a sorban. Ismert, népszerű ember vagyok, tudok kampányolni, éppen ezért nem tekintettem megfelelőnek ezt a pozíciót.”
Makkay József |
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

A kisebbségek védelme része az EPP választási programjának
Az RMDSZ javaslatára európai kisebbségi keretszabályozás megalkotását kéri az Európai Néppárt választási programja. Az európai jobbközép alakulatokat tömörítő Néppárt a március 6–7. között Dublinban tartott kongresszusán fogadta el választási programját, dönt az Európai Bizottság néppárti elnökjelöltjének személyéről, és megerősíti tisztségében Joseph Daul pártelnököt.
Az RMDSZ küldöttségét Borbély László politikai alelnök vezeti, tagjai az RMDSZ EP- képviselőjelöltjei: Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselők, Vincze Lóránt külügyi titkár, Hegedüs Csilla, a Nőszervezet jelöltje és Kurkó Cecília, a szövetségi elnök külügyi tanácsosa. Jelen volt ugyanakkor a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom háromtagú küldöttsége Kelemen Kálmán elnök vezetésével.
A választási programban foglaltak értelmében: a nemzeti kisebbségeknek jogi szabályozásra van szükségük annak érdekében, hogy megőrizzék és megvédjék nyelvüket, kultúrájukat és önazonosságukat. Az Európai Uniónak keretszabályozást kellene kidolgoznia a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és közösségek védelme érdekében. A dokumentum utal arra, hogy az egyes országokban fellelhető kedvező kisebbségvédelmi gyakorlatot a többi tagállamban is hasznosítani kellene a kisebbségi közösségek jogbiztonságának növelése és új jogok érvényesítése érdekében.
A programalkotás több mint egy évvel ezelőtt kezdődött az Európai Néppártban. A kisebbségekre vonatkozó javaslat előzménye az Európai Néppárt 2009-es bonni kongresszusi határozata és a 2012-ben elfogadott EPP-program volt, amely kisebbségi fejezetet is tartalmaz. A választási programmal teljessé vált az Európai Néppárt elkötelezettsége a kisebbségvédelem területén. A választási programhoz a módosító javaslatot a programalkotó munkacsoport ülésén a kezdeményező RMDSZ a Fidesszel, az MKP- val és a német CDU-val közösen nyújtotta be, és a jelenlévők egyhangúan fogadták el.
A javaslatok beiktatásával az Európai Néppárt támogatja RMDSZ európai politikáit és méltányolja a magyar közösség érdekeinek teljesítése iránti elkötelezettségét és brüsszeli képviseletének eredményeit. Az RMDSZ az európai értékek mentén kéri az erdélyi magyarok támogatását az erős brüsszeli képviselet megőrzésére – fogalmazott a szavazást követően Borbély László politikai alelnök.
A kongresszus csütörtöki nyitóülésén az Európai Néppárt elfogadta a választási programot, és megerősítette tisztségében Joseph Daul pártelnököt. A kongresszus tegnapi napirendi pontjai között szerepelt még a döntés az EPP európai bizottsági elnökjelöltjéről.
Népújság (Marosvásárhely),

A magyar szabadságnak partnereket kell nyernünk
Ünnepélyes tiszteletadás az 1848–49-es forradalom, szabadságharc 166. évfordulóján
Ma ismét együtt vagyunk a Postaréten, bár a magyar szabadság ezer sebből vérzik. Azért vagyunk ma is itt, mert – a költőt parafrazálva – hinni akarunk hitetlenül is a jövőnket szavatoló magyar szabadságban. Minden ellenséges szemlélettel szemben állítjuk, hitünkkel bizonyítjuk, hogy a magyar szabadság nem mások ellen támad, hanem az egészséges nemzeti, társadalmi és gazdasági jólétet szolgálja! – hangsúlyozta szombaton a Székely Vértanúk emlékművénél Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke.
Brassai arról beszélt, hogy bár statisztikai értelemben kicsiny nép vagyunk, de leleményes találmányaink világhírűvé nemesítenek minket. A zseniális magyar találmányok fejezetet nyitottak az emberiség egyetemes fejlődéstörténe-tében. Véleménye szerint "a XIX. századi reformkorban fogant nemzeti töltetű társadalompolitikai szellemiség több mint egy kis nemzet lázadása az elnyomó önkénnyel szemben – egy olyan szellemi pezsgés, mely meghatározta az egész Európa következő korszakainak társadalmi és politikai átrendeződését". "A magyar szabadságot a korabeli XIX. század sem értette és a XXI. század is értetlenkedik. Ezért számolnunk kell azzal a komoly kihívással, hogy a szabadságot meg kell tudni fogalmazni, érthetővé és fogyaszthatóvá tenni! A mi dolgunk az, hogy a lázadásnál jobb eszközöket találjunk a szabadság megfogalmazására. Ez a valódi nagy kihívás! – jelentette ki a szónok –, hozzátéve, hogy Széchenyi, Kossuth és Deák szellemi örököseiként erre a kihívásra kell összpontosítsuk minden energiánkat".
A történelem nagy tanítómester!
– folytatta, majd felhívta a figyelmet: "ma az a dolgunk, hogy a magyar szabadságnak partnereket nyerjünk meg! Először is a saját körünkben kell rendeznünk sorainkat, parttalan vitáinkat mederbe terelni, közös célunk mögé egységesen felsorakozni. Ez az első jó lépés! A második: partnerséget építeni a többséggel és Európával!" (…) "Az 1848-49-es szabadságharc idején sikerült megfogalmazni az egész Európában társadalmi átrendezkedést elindító magyar szabadságot, de nem sikerült tartós társadalmi fejlődést szavatoló partnerséget építeni hozzá. Hiszem, hogy képesek vagyunk a múlt bölcsességéből és hibáiból tanulni. Hiszem, hogy ez a tanulság jövőt kamatozik nekünk!" – mondta végül a megyei elnök.
A bátrak ünnepe
Peti András alpolgármester március 15-ét a bátrak ünnepének nevezte, mert, mint mondta, "bátorság kell ahhoz, hogy egy eszméért, a szabadságért valaki feláldozza az életét". A közömbösség, közönyösség, nemtörődömség, a bizalmatlanság veszélyeire hívta fel a figyelmet. Ezt nevezte a társadalmi fejlődés egyik legnagyobb akadályának. Arról is beszélt, hogy a jogérvényesítés terén értünk el eredményeket, és kijelentette: "Hiszek benne, hogy Marosvásárhelyen, Erdélyben van jövőnk".
Meg kell őrizni a magyar képviseletet!
Vincze Lóránt EP-képviselőjelölt a közösség erejének fontosságát hangsúlyozta, párhuzamot vonva az 1848-as csataterek és a jogainkért folytatott mai harcok különböző helyszínei között. Kijelentette: "Kitartóan követeljük a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatát, az igazi kétnyelvű utcanévtáblákat, mindenütt használni akarjuk anyanyelvünket, ahol erre törvény adta lehetőségünk van, kérjük az önrendelkezést, a kulturális autonómiát és Székelyföld területi autonómiáját". A ma csatatereinek a polgármesteri hivatalokat és a különböző intézményeket, a bíróságokat, Bukarestet és a parlamentet, Románia kormányát, illetve Brüsszelt nevezte, amelyeken újból és újból harcot kell vívnunk jogaink érvényesítésért. Véleménye szerint március 15. üzenete 166 év távlatából is, hogy "egyetlen csatateret sem adhatunk fel, egyetlen helyszínről sem vonulhatunk vissza, magyar érdekképviseletünket meg kell őriznünk".
Az RMDSZ megyei és marosvásárhelyi szervezetének központi rendezvényére a magyar szabadság napján, a Postaréten került sor. Felvonultak a Maros megyei hagyományőrző huszárok, Kovács András karnagy vezetésével a marosvásárhelyi összevont kórusok Kossuth- nótákat énekeltek, szavalatok színesítették az ünnepséget, elhangzott a Szózat, majd a koszorúzást követően a székely és a magyar himnusz.
A rendezvényen felszólalt Hidvéghi Balázs magyarországi képviselő. Kecskés Csaba unitárius esperes, Dénes Előd református lelkipásztor és Pap Noémi evangélikus lelkész mondott áldást.
Victor Ponta román, illetve Orbán Viktor magyar kormányfő üzenetét Soós Zoltán, a megyei múzeum igazgatója, valamint Lukács Bence Ákos konzul tolmácsolta.
A rendezvény után Borbély László politikai alelnök nyilatkozott: – Mi, magyarok, a történelem során sokat szenvedtünk, amikor hittünk egy jobb világban, hittünk abban, hogy egyik napról a másikra minden megoldódik. Ám a rendszerváltás óta eltelt 25 év, és még mindig bőven van amiért harcolni. Az üzenetem az, hogy ezt nem képzelem el másképp, mint ahogy 1989-ben elindultunk, és ahogyan az RMDSZ programjában megfogalmaztuk a különböző autonómiaformákat, az anyanyelv használatát. Sok mindent elértünk, de még van tennivaló. Ma itt felmutattuk, hogy lehet méltóságteljesen ünnepelni. A múlt hétfői szélsőséges megnyilvánulásokat el kell ítélni, de nem az a megoldás, hogy kitiltsunk embereket Romániából, vagy pereket indítsunk ellenük, hanem meg kell értetni a többséggel, hogy amit mi akarunk, nem ellenük van, az autonómia nem ördögtől való, és hogy meg lehet valósítani józanul, dialógus útján – mondta többek között a politikai alelnök.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely),

Kelemen Hunor: közösen kell fenntartanunk az európai kisebbségi szolidaritást
„Az európai kisebbségi szolidaritás megőrzése érdekében koordinálni kell az európai szintű erőfeszítéseket. A kisebbségi polgári kezdeményezés fellebbezésével párhuzamosan a politikai cselekvés útjára kell lépnünk” – fogalmazott Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes azon a tegnap, 2014. március 19-én, Brüsszelben szervezett tanácskozáson, amelynek témája az európai kisebbségi közösségek együttműködése volt. A szövetségi elnök szerint a közelgő európai választás lehetőséget teremt arra, hogy a kisebbségi közösségek bemutassák jelöltjeiket és célkitűzéseiket. Az RMDSZ nevében Kelemen Hunor javasolta, hogy jöjjön létre az Európai Kisebbségi Közösségek napja, amely megkönnyítené a párbeszédet az uniós intézményekkel és a többségi társadalmakkal. A brüsszeli tanácskozáson részt vettek a Minority SafePack kezdeményező bizottságának tagjai, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának – FUEN elnöksége, Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselők és Vincze Loránt FUEN alelnök, az RMDSZ külügyi titkára. Az ülésen elhangzott: a közös cselekvés egyik eszköze a FUEN által javasolt Politikai Tanácsadó testület megalakulása, amelynek alapítói a polgári kezdeményező bizottság tagjai.
Winkler Gyula RMDSZ-es EP képviselő köszöntőbeszédében kiemelte: az Unió területén élő nemzeti kisebbségek helyzete új megoldásokat igényel, ezért fontos a kisebbségi tanácsadó testület megalakulása. A grémium intézményes párbeszédet tesz lehetővé az EU intézményeivel, az európai politikai pártcsaládokkal és az európai civil szervezetekkel. Az európai parlamenti képviselő úgy vélte, az új mandátumban a kisebbségeket érintő döntésekre egyre nagyobb hatással lesznek az európai jellegű civil szervezetek és politikai alakulatok.
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő azt részletezte, hogy mennyire nehezen sikerült a nemrég megszavazott Michel-jelentés révén néhány fontos kisebbségvédelmi fogalmat elfogadtatni az Európai Parlamentben.
„A kisebbségvédelemnek hosszú távú, tervezett jelleget kell biztosítani az EU-ban, ebben pedig kulcsszerepet játszik az EP keretén belül működő Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport (Intergroup), melynek megalakulásáért az új ciklusban is meg kell küzdeni” – hangsúlyozta a képviselő. Vincze Loránt, a FUEN alelnöke összefoglalta a Minority SafePack európai kisebbségi polgári kezdeményezés fellebbezésének helyzetét. Véleménye szerint az Európai Bíróság ítélete jövő év nyarára várható. Ugyanakkor elmondta, a FUEN a május elején sorra kerülő kongresszusán kisebbségi kiáltvány elfogadását tervezi, amely tartalmazni fogja az európai nemzeti közösségeknek az Európai Parlament és az Európai Bizottság új mandátumára vonatkozó kisebbségvédelmi javaslatát. A tanácskozáson Heinz Heinrich Hansen, a FUEN elnöke elmondta: az európai választást megelőző időszak kiválóan alkalmas figyelemfelhívásra – azon kell tehát ténykedni, hogy a kisebbségügyi lobbi minél célirányosabb legyen az EU intézményeiben.
Karl-Heinz Lambertz, a belgiumi németajkú közösség elnök-minisztere szerint el kellene érni azt, hogy a kisebbségi kérdés az Európai Bizottság valamelyik biztosának hatáskörébe kerüljön. Luis Durnwalder, Dél-Tirol volt kormányzója a FUEN és az Európai Parlament szoros együttműködését szorgalmazta. Úgy fogalmazott, a következő ciklusban el kell érni azt, hogy nagyszámú EP-képviselő támogassa a kisebbségvédelem ügyét.
RMDSZ közlemény
Erdély.ma,

Leadta a támogatói aláírásokat az RMDSZ
Leadta hétfőn az Európai Parlamenti (EP) választáson való induláshoz szükséges támogatói aláírásokat és bejegyeztette a szövetség hivatalosan bejegyeztette az EP jelöltlistját az RMDSZ a bukaresti Központi Választási Irodában.
Kelemen Hunor (képünkön) szövetségi elnök elmondta: a szükséges 200 ezerhez képest az RMDSZ 270 ezer aláírást gyűjtött. Kelemen szerint sem Románia, sem a magyar közösség jövője nem képzelhető el az EU-n kívül, ezért a szövetség célja az erős EP-képviselet.
Mint ismeretes, a szövetség listáját Winkler Gyula vezeti, a második helyezett Sógor Csaba. Mindkettejük eddig is az RMDSZ EP-képviselője volt. A harmadik helyet Vincze Lóránt, az RMDSZ külügyi titkára foglalja el, a negyedik és ötödik helyen Hegedűs Csilla, az RMDSZ kulturális főtitkár-helyettese és Antal Lóránt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet jelöltje indulnak.
Az összlakosság 6,5 százalékát kitevő magyarságnak Románia 2007-es uniós csatlakozása óta három képviselője van az EP-ben (Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba), mivel mind a 2007-es időközi, mind a 2009-es EP-választáson az átlagot jelentősen meghaladó részvétellel az érvényes voksok kilenc százalékát adta le.
Hétfőn adta le aláírásait a nemrég ellenzékbe vonult Nemzeti Liberális Párt (PNL) is. A párt elnöke, Crin Antonescu elmondta: a liberálisok szeretnék a szavazatok mintegy 25 százalékát megszerezni.
Székelyhon.ro,

Ott kell lennünk Brüsszelben (EP-választási kampányindító)
Székelyudvarhelyen tartotta európai parlamenti (EP) választási kampánynyitóját az RMDSZ. A szombaton a sportcsarnokban tartott rendezvényen Kelemen Hunor szövetségi elnök nyomatékosította, az RMDSZ tovább kívánja folytatni a harcot azért, hogy az Európai Unió (EU) szabályozást fogadjon el az őshonos nemzeti közösségek védelméről.
Az elnök hozzátette, a szövetség a luxemburgi bíróságon keresi igazát az Európai Bizottság (EB) által elutasított polgári kezdeményezése ügyében, de emellett meg akarja erősíteni az európai kisebbségi szolidaritást, és további partnereket keres a közös igazság érvényesítésére. A kampánynyitó nagygyűlés díszvendége, Böjte Csaba ferences szerzetes elmondta: nagyon fontos, hogy minél több magyar embert küldjünk Brüsszelbe, azért, hogy ők a mi közös hangunkat hallassák. A hitemet szeretném a jelöltek tarisznyáiba tenni, útravalóul – emelte ki, majd hozzátette: politikusainknak párbeszédet kellene folytatniuk még akkor is, hogyha az ellenzékről van szó. Szükség van arra, hogy munkájuk során nyissanak a román vezetők felé is. Böjte Csaba rámutatott, hisz a kimondott szó erejében, a bölcs párbeszédben, ezért elmegy szavazni, és mindenkit arra biztat, hogy vegyen részt a választásokon, és támogassa szavazatával azokat, akik vállalják, hogy egyházainkat, népünket képviselik majd a bukaresti, a budapesti, a brüsszeli döntéshozó fórumokon. Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, a szövetség korábbi elnöke Trianont megemlítve idézte fel, hogy mi történik, ha a magyarság képviselői nincsenek jelen a döntések meghozatalakor, ha nem tudnak hatással lenni Európára. Markó úgy vélte, a közösségnek a közöny, a kishitűség a legveszélyesebb ellenfele. Az RMDSZ jelöltlistáját vezető Winkler Gyula EP-képviselő arról beszélt, hogy a most kezdődő új tervezési időszak Erdély gazdasági fellendítésére, Székelyföld, a Partium, a Bánság modernizációjára is új lehetőségeket nyújt. Meglátása szerint a gazdasági fejlesztés eszközt ad a közösség kezébe, hogy az autonómia alapjait is megerősítse. Sógor Csaba EP-képviselő, a lista második helyezettje elmondta, az elmúlt évek során elvittük Erdélyt Európába, bemutattuk táncainkat, hagyományainkat, értékrendünket, amelyekkel Európát gazdagítjuk. Annak a lobbitevékenységnek köszönhetően, amelyet a szövetség EP-képviselői végeztek Brüsszelben és Strasbourgban, ma már Európában is hallottak és hallanak a Romániában élő magyarokról. Ismerik közösségünket és ismerik azokat a gondokat, amelyekkel küzdünk és amelyeken változtatni szeretnénk – mutatott rá. Vincze Lóránt, az EP-lista harmadik helyezettje kijelentette, a következő mandátum alatt létre kell hozni a nemzeti közösségek védelmét jelentő szabályozást.
Május 25-én közösségünk európai képviseletéről döntünk – mondotta Kelemen Hunor beszédében. Az a közös érdekünk, hogy minél több magyart küldjünk Brüsszelbe. Mert jól tudjuk és nap mint nap tapasztaljuk, hogy a magyarok érdekeiért csak a magyar képviselők küzdenek, értékeinket csak ők viszik el Európába. Mi itthon az elmúlt huszonöt évben arra törekedtünk, hogy helyet és jogot teremtsünk anyanyelvünknek, a magyar nyelvnek. A mai napig érik támadások szabadságunknak ezt a szeletét, támadják és kifogásolják az anyanyelv használatát, megkérdőjelezik használatának szabadságát. Nekünk Európában is képviselnünk kell az igazunkat, és el kell hoznunk, meg kell szilárdítanunk Romániában azt az európai értéket, amely az anyanyelvhasználat egyenrangúságát hirdeti: el kell hoznunk Dél-Tirolt, és el kell hoznunk Katalóniát. Mi itthon az elmúlt huszonöt évben azon voltunk, hogy megóvjuk, megmentsük pusztulásra ítélt kulturális értékeinket, mert a kommunista diktatúra halálra ítélte mindazt, ami nem román: halálra ítélte a magyar kultúrát, de nem sikerült kipusztítania. A kultúra nemcsak múlt, hanem jelen és főleg jövő. Ezért mi huszonöt éve egyszerre mentjük múltunk értékeit, és intézmények építésével, fenntartásával az értékteremtést tekintjük egyik feladatunknak. A transzszilvanizmus szellemiségét kell itthon megerősíteni, és ezt kellett és kell felmutatnunk Európában is a politikai képviselet eszközeivel. Európa csak akkor vesz tudomást rólunk, ha jelen vagyunk.
Az uniós csatlakozás megteremtette azt a valóságot, amelyet a magyar politikai képviselet jelenít meg: a közös célokért romániai és szlovákiai magyar képviselők együtt harcolnak a magyarországi európai parlamenti képviselőkkel. Ott kell lennünk, nem szabad hiányoznunk Brüsszelből a nyári névsorolvasáskor. Európának védenie kell jogainkat, kötelező szabályozást kell elfogadnia az őshonos nemzeti kisebbségek védelmére. Mi itthon az elmúlt huszonöt évben azért harcoltunk, hogy Erdélyben a magyar emberek, a magyar közösség nemzeti identitása biztonságban legyen. Jogegyenlőség, törvény előtti egyenlőség, egyenlő esélyek minden egyén és közösség számára. Ha kellett, a parlamentben tárgyaltunk, ha kellett, az utcára vonultunk. Halkan és hangosan, kormányban vagy ellenzékben, televízióban vagy tereken, de mindig civilizált körülmények között mutattuk meg, hogy képesek vagyunk megharcolni minden magyarért. Most pedig azért dolgozunk, hogy meghallják és megértsék Brüsszelben is az erdélyi magyarok akaratát, hogy nemzetközi törvény erejére emeljük a nemzeti kisebbségi közösségek védelmét.
Brüsszelnek meg kell értenie, hogy nem fordíthat hátat az őshonos kisebbségeknek, nem dughatja fejét a homokba, mert Európa biztonsága és stabilitása, Európa szabadsága azon is múlik, hogy szabadnak érzik-e magukat a nyelvi és etnikai őshonos kisebbségek, biztonságban érzik-e identitásukat vagy sem. A küszöbön álló változás nem történhet meg nélkülünk. Ha az RMDSZ jelöltjei nem jutnak be az EP-be, minden erdélyi magyar képviselő helyét egy román foglalja el. Ha nem leszünk ott, Romániában is meggyengül a politikai súlyunk – itthon nehezebben fogjuk érvényesíteni akaratunkat. Az idei választások tétje tehát túlmutat az európai képviseleten. A május 25-i választásokon a magyarság itthoni képviseletéről, az RMDSZ jövőjéről szavazunk. Huszonöt évvel ezelőtt az RMDSZ azt vállalta, hogy ő lesz az erdélyi magyarok szabadságának őre. Az emberek ma is ezt várják tőlünk: védjük meg jogainkat, és tartsuk egybe közösségünket. Huszonöt év alatt hosszú utat jártunk be együtt és külön-külön is. Minden sikerünk mögött ott áll a mezőségi, a szilágysági, a székelyföldi, a partiumi magyarok másfél milliós, erős közössége. Az RMDSZ sikerei az erdélyi magyarság sikerei. Az ő akaratuk pedig a mi feladatunk. Mert huszonöt éve minden magyar számít. És mi minden magyarra számítunk!
Szekeres Attil
Háromszék (Sepsiszentgyörgy), a

„A sajátos érdek képviselhető”
Az RMDSZ EP-listájának harmadik helyén szerepel VINCZE LÓRÁNT, aki a tavaly a Minority SafePack néven ismert kisebbségvédelmi tervezeten dolgozott. A politika felé kacsingató médiaszakemberrel nagyváradi kampányútja idején Szűcs László beszélgetett.
Csapatjáték vagy egyéni sportág az EP-képviselői kampány? Elsőbbséget élvez a közös üzenet megfogalmazása, avagy a cél a saját témák célba juttatása. Kell-e alkalmazkodni közös stratégiához?
Igazából egymás mellett működnek ezek a dolgok, mert az európai parlamenti választás egy országos kampány, a választókerület nem egy szűken vett régió, hanem egész Románia. Az RMDSZ egy központi kampányt dolgozott ki, amelynek megvannak a közös üzenetei. Ezt aztán minden jelölt finomítja az általa választott területek mentén, a személyiségéhez jobban illő elemeket hangsúlyozva. Én a magam részéről a kisebbségvédelemmel foglalkozom. Az RMDSZ-nek azt a célját jelenítem meg, hogy legyen egy európai kisebbségi keretszabályozás, számos jel utal arra, hogy egy következő európai parlamenti Európai Bizottság idején közelebb kerülhet az elfogadáshoz. Emellett magam is választottam olyan területet az európai szakpolitikákból, amit érdemes volna hasznosítani Romániában. Ilyen a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés, illetve a turizmus. Az agrárium a romániai magyar közösség jó részének a megélhetését jelenti, tehát van értelme ezzel behatóbban foglalkozni Brüsszelben. Persze az elsőrendű a közösségi érdekképviselet, hisz amikor az embereket megkérdezzük, hogy az RMDSZ mivel foglalkozzon, elsősorban azt várják el, hogy a közösség érdekeit képviselje, a kisebbségi léthelyzetet javítsa.
Te rádiós voltál, az írott sajtóban is dolgoztál, ez nyilván segíti a médiához való affinitásodat, ami az RMDSZ esetében nem kis szó, lévén a Szövetség kommunikációja legendásan egyenetlen.
Én ezt a helyzetemet egyszerre látom előnyként és hátrányként. Előny, hogy az üzeneteket meg tudom úgy fogalmazni, hogy elképzelem, mi jelenik meg ebből a sajtóban. Mi az, amit az újságíró ki fog emelni. Azt is tudom többé-kevésbé, hogy hol kell megállni. Hogyan nem szabad túl hosszan beszélni érdektelen dolgokról. Hátrány, hogy bármennyire is törekszik az ember, nem tudja kívülről figyelni magát. Még a volt újságíró sem tud mindig úgy megszólalni, hogy teljesen ellenőrzi magát. Ezért jó, ha vannak melletted olyan emberek, akik az ilyenkor fontos kontrollt biztosítják.
Érdekes ez a választás atekintetben is, hogy a lista harmadik helyezettjeként talán te vagy a leginkább érdekelt abban, hogy erős kampánymunkát fejtsetek ki. Aki a lista élén áll, arra mondhatjuk, a helyzete könnyebb. Ilyen értelemben kell külön pályát futnod ahhoz, hogy eredményes legyen a választás? Vagy érvényesül egyféle szolidaritás a jelöltek között?
Ez egy csapatmunka, erős csapat van ebben az ötös mezőnyben, ezen belül nem volt olyan feladatleosztás, hogy aki elől van, az nyugodtan üldögéljen, aki meg hátrébb, az igyekezzen. A cél, hogy megőrizzük az érdekképviseletet, ehhez az öt százalék a minimum. De mi abban bízunk, hogy három EP-képviselőnk lesz. Az én szempontomból az a kihívás, hogy megismertessem magam. Dolgoztam ugyan külpolitikában, kisebbségvédelemben, de ez nem az a terület, ami látványos, ami által tömegek ismernének. A kihívás az, hogy ismertté tegyem magam például az önkormányzatok körében, míg a jelenlegi képviselők ismertebbek.
Fontos lesz május 25-én, hogy milyen arányban mennek el szavazni a romániai magyarok. Hogyan lehet megbirkózni azzal, hogy sokakban okkal, ok nélkül komoly szkepszis van Brüsszellel, az európai intézményekkel szemben?
Van egy hárompillérű érdekképviselete az RMDSZ-nek, az önkormányzatok, a bukaresti törvényhozás és az Európai Parlament. Ha ezt háromlábú székként képzeljük el, amennyiben ennek bármelyik eleme kiesik, a konstrukció összedől. Ha az EP-ben nem vagyunk ott, az egyik pillérről lemondunk, valamennyire beszorulunk a hátországba. Közben otthon is gyengülünk, ha azt a képet mutatjuk akár a román politikum felé, akár Európa irányába, hogy elveszítettük azt a biztonságos bázist, a lakosság 6,5 százalékát. Európa szempontjából is rossz üzenet lenne, mert azt jelentené, az Unió egy országon belüli legnagyobb lélekszámú kisebbsége nem küld senkit Brüsszelbe. A kisebbségvédelem az egyik legerősebb szereplő nélkül marad.
Ugyan nem lehet kampányt építeni rá, de tény, az euroszkeptikus pártok, a szélsőjobb tömörülések is igyekeznek jelen lenni Brüsszelben. Tehát lehet érv, hogy akkor is ott kell lenni, ha nem feltétlenül értünk mindennel egyet?
A paradoxona ennek a választásnak, hogy miközben pozitív üzenetekkel igyekszünk mozgósítani az embereket, mások azzal mobilizálják: menjetek el szavazni, hogy minél több embert küldhessünk Brüsszelbe, s ott vidáman bomlaszthassuk az egész rendszert. Várhatóan a korábbiaknál több szélsőséges politikus kerül be az EP-be, de ezek többnyire más célokat fogalmaznak meg. Vagy az Unió intézményeit szeretnék lebontani, vagy az euró, mint pénznem ellen harcolnak. Vannak alakulatok, amelyek a bevándorlókat szeretnék az Unión kívül látni, mások függetleníteni a tagállamukat az Uniótól. Ezek nem tudnak közös platformban megállapodni, s egy nagy képviselőcsoportot alkotni, amely szembeszállhatna a jobboldallal, illetve a baloldali frakcióval. Tény, hogy többen kerülnek be, s gyengülni fognak a szocialisták és a néppártiak. Utóbbi kettő közötti vetélkedés akár néhány mandátumon is múlhat, esetleg azon a két-három emberen, akiket a romániai magyarság küld Brüsszelbe.
Az RMDSZ eredményét mennyiben veszélyezteti, hogy elutasították a kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést, a Minority SafePack-et?
Az európai kisebbségek nem adták fel, az a szolidaritás, ami az RMDSZ javaslatára a FUEN védőernyője alatt létrejött, nem mondott le a céljáról az Európai Bizottság elutasítása nyomán. Sőt, mivel az EB azzal utasított el bennünket, hogy a kisebbségvédelem nem uniós kompetencia, most nyíltan lehet vállalni, célul tűzni ki, hogy igenis legyen uniós kompetencia, épüljön be az európai szerződésekbe a kisebbségvédelem. Alkossanak erre keretszabályozást. Ez egy jó motiváló tényező.
Tehát az elutasítás egy fontosabb változás közvetett előidézője lehet?
Ez is benne van. A kezdeményező bizottság tagjai megállapodtak, hogy a FUEN májusi kongresszusán kiáltványt fogadnak el, ez tartalmazni fogja a következő mandátumra szóló célkitűzéseket, amelyeket elvárunk, hogy a többséghez tartozó képviselők is támogassanak. Ehhez fontos minél több, valamely kisebbséghez tartozó képviselőt küldeni a parlamentbe, akik olyan lobbihangulatot tudnak teremteni, ami ezt a kérdést közelebb viszi az elfogadtatáshoz.
Az utóbbi években volt alkalmad közelről is megismerni a brüsszeli politikai viszonyokat. Mi az, ami a kritikákból igaz, mi az, amiken változtatni kellene?
Vannak dolgok, amiken gyorsan változtatni kellene. Ez egy túlbürokratizált rendszer, ami leginkább abból a kényszerűségből fakad, hogy nem egy klasszikus értelemben vett kormány, s nem kormányintézmények ezek, amelyeknek elsőrendű érdekük az lenne, hogy minél hatékonyabban működjenek. S ne a bürokrácia útvesztőjében tévedjenek el a különböző jó ötletek és programok. Egy másik dolog, hogy esztelen költekezés folyik azáltal, hogy az Európai Parlament székhelye Strasbourgban van, a plenáris üléseket kötelező módon ott kell tartani tizenkettőt évente. Több száz millió euróba kerül az adófizetőknek a folyamatos hurcolkodás Brüsszel és Strasbourg között, illetve a párhuzamos intézményrendszer. Ezt a képviselők többsége is fölösleges luxusnak tartja, csakhogy az európai szerződések ilyen területen is olyan megkötéseket tartalmaznak, amikhez tartaniuk kell magukat. Annak idején államközi megállapodás volt, s Franciaország ragaszkodott ehhez a kettősséghez. Tehát jócskán van, min változtatni, de alapjában ez egy olyan rendszer, ami működik, s a tapasztalatom az: nem mondhatjuk, hogy bármilyen kérdésről ne akarna beszélni az Unió, ne lehetne eredményeket elérni. Amíg nem mentünk el minden ülésre, nem próbáltunk mindenkit meggyőzni arról, hogy amiről beszélünk, az fontos, akkor még nem tettünk eleget. Az Európai Néppártról is sokáig azt tartottuk, a kisebbségi kérdésekkel nem akar foglalkozni, de a legutóbbi három kongresszusán, nemrég Dublinban is nyíltan vállalta választási programjában is, hogy akar foglalkozni a kisebbségvédelemmel, számára is cél a keretszabályozás megteremtése. Ehhez is az kellett, hogy ott voltunk, jelen voltunk, s végül meggyőztük a kritikus többséget.
Szó volt intézményekről, testületekről, pártokról. Milyen politikai mozgástere van egy EP-képviselőnek a sok száz mellett?
Ketten-hárman a sok száz között nem tudhatunk látványos eredményt elérni. De sok bizottsági ülés van, a jelentések vitájában részt vehetnek a képviselők, módosításokat fogalmazhatnak meg. A sajátos érdek képviselhető, emellett én az informális térnek látom óriási jelentőségét. Egymással beszélgetve sokat lehet elérni, egyáltalán tudatosítani, hogy van itt egy erdélyi magyarság a maga sajátos problémáival. Továbbá egy EP-képviselő kapcsolatokat alakíthat ki az európai biztosokkal, vezető tisztségviselőkkel, ami szintén közelebb hozza a problémáink megismertetését és céljaink megvalósítását. Az európai politika Brüsszelben alakul, ott kell lenni, ahol ezek a dolgok történnek, különben mindenből kimaradunk.
Névjegy
Vincze Loránt (Marosvásárhely, 1977) rádiós szerkesztő, menedzser, az RMDSZ külügyi titkára, a FUEN alelnöke. Szülővárosában érettségizett, a Bukaresti Egyetemen diplomázott közigazgatás és elektronikus kormányzás szakon (2006). 2000-től a Román Rádió magyar adásának főmunkatársa, 2005-től a Scripta Kiadó munkatársa, 2007-09 között vezérigazgatója. Magyar Bukarest címmel az idén jelent meg válogatás rádiós interjúiból. Erdélyi Riport (Nagyvárad)