Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Imre Béla
2 tétel
2012. június 27.
Néptánctábor pedagógusoknak Rétyen
Egyre nagyobb az igény arra, hogy minél képzettebbek legyenek az amatőr együttesek vezetői és azok a pedagógusok, akik óvodában, iskolában néptánchagyományainkkal szeretnék megismertetni a gyermekeket.
Ahol a szülők vállalják a költségeket, ott inkább szakembert hívnak meg, ahol ellenben kevesebb az anyagi lehetőség, ott a pedagógus igyekszik felkészülni a feladatra. Ezen a héten is erre nyílik lehetőségük óvónőknek, tanítóknak a rétyi oktatótáborban.
Páros táncokat az óvodában nem kell tanítani, ez a korosztály erre nem a legalkalmasabb, ellenben sokkal hitelesebben tanít az óvónő népi gyermekjátékokat, ha megismerkedik a néptáncokkal, népzenével, énekekkel, mert minél jobban elmélyül ezekben, annál hatékonyabban boldogul általában a hagyományok oktatásában – véli Németh Nóra táncoktató, a budapesti Hagyományok Házának munkatársa és Imreh Béla, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes egykori táncosa, jelenleg Budapesten tanuló néptánc szakelőadó, akiket tegnap a rétyi néptáncoktató táborban kérdeztünk a hazai néptáncpedagógia helyzetéről.
Módszertani elemeket is átadunk – mondják –, hogy mit miért teszünk, a bemelegítéstől a ritmusgyakorlatokon át a táncig. „Felhívjuk arra is a figyelmet – hangsúlyozzák –, hogy melyik gyermekjátékban találhatóak meg az adott ritmus-, illetve táncelemek, mivel érdemes kezdeni, majd folytatni a tanítást. A lényeg nem a táncanyag mennyiségi átadása, hanem inkább az, hogyan adjuk át a gyermekeknek. A mai világ nagyon ingergazdag, számítógépes játékkal órákat tud eltölteni egy gyermek, ezek a csoportos tevékenységek ellenben nem tudják annyira lekötni. Ezért a színpadi fellépés képes ilyen plusztöltetet adni. Óvodában ellenben bőven elég egy év végi bemutatófoglalkozás, a kedvenc játékaikat, mondókáikat mutatják be a gyermekek, akár úgy is, hogy az óvónő tart ilyen tevékenységet a szülők jelenlétében. Esetleg a végén tánccal fejezik be. Nem jó fölöslegesen szerepeltetni az óvodásokat, ebben a korban maradjon meg közösségi tevékenységként az ilyen jellegű foglalkozás, iskolában viszont a gyermekeknek nagyobb az igényük a megmutatkozásra, hogy érezzék munkájuk eredményét, befejezettségét, más jellegű a felkészülés, és a szülők is jobban elvárják, hogy lássák, mivel telt az idő.” A rétyi táborban egyetlen perc sem telik el fölöslegesen, a közel húsz pedagógus minden szabad időt kihasznál, hogy egymást kérdezze: te hogy csinálod, nálatok mi vált be? És közben nemezelnek, gyöngyöt fűznek, énekeket gyakorolnak, bepillantanak a drámapedagógiába, de egy percig sem felejtik: amit tanulnak, nem csak a maguk épülését szolgálja, mert leginkább arra kapnak „receptet”, hogy amit tudnak, miként kell átadniuk tanítványaiknak.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. július 9.
Huszadszor gyűlnek össze a tánc és a népdal szerelmesei
Gyorsan telnek az évek ebben a népi kultúrától egyre távolodó európai időben is. Hogy mi lesz ebből, nem tudni, de az a lelkes szervezőgárda, amely László Csaba és a Pipacsok környezetében él és működik, ezt egészen másképp gondolja: minél több értéket kell összegyűjteni és átadni az utánunk következőknek, hogy ezáltal megmaradjon némi folytonosság és elviselhetőbb legyen a jövő.
Ebben az évben is több tájegység népi tánckultúráját mutatják be és tanítják a táborban. Július 21–23. között Kis-Küküllő menti (balázstelki), július 24–26. között pálpataki (korondi-hegyi), kezdőknek és gyerekeknek pedig sóvidéki táncokat tanítanak egész héten, illetve a tábor ideje alatt esténként egy órában mezőmadarasi és mezőpaniti táncoktatás is lesz. Az oktatást László Zsolt, Mátéfi Csaba, László Csaba, Imre Béla és táncos párjaik végzik. Ugyanakkor zeneoktatást tartanak haladók számára sóvidéki, szászcsávási zenészekkel és Sinkó Andrással. Népdalokat idén László Anna Ildikóval lehet tanulni.
Az adatközlők színe-java
A szervezők meghívták az erdélyi és székelyföldi népi adatközlő és gyakorló muzsikusok színe-javát: Sepsiszentgyörgyről a Heveder, Nagyváradról a Sorogja zenekart, valamint itt lesz Dumnyezó István Szászcsávásról, Kóré Géza Székelyszenterzsébetről, Miklós Károly Parajdról és zenésztársaik.
A székelyföldi és Kis-Küküllő menti tánccsoportok, illetve az egyéni előadók tartanak esténkénti bemutatókat. Lehetőség lesz helyi kézműves-foglalkozások megtekintésére, az azokban való részvételre. Esténként táncházat tartanak, más-más tájegységek népi tánckultúráját mutatva be, amelyeken minden alkalommal adatközlők is fellépnek, hogy tiszta forrásából, „első kézből” lehessen tanulni a mozdulatokat. Mindezeken a megszokott és kötelező programokon túl szórakoztató műsorokkal is szolgálnak majd a szervezők. Akárcsak a korábbi években, idén is külön kirándulási lehetőségeket biztosítanak: Szovátára a Medve-tóhoz, a parajdi sóbányába, az újonnan megnyitott sós vizű strandra, illetve meg lehet majd tekinteni a korondi kerámiaműhelyeket is.
Katonák – ismét bemutatják
Jelenleg is zajlanak a huszonegy év múltán felújított Katonák című táncszínházi előadás próbái, amellyel az együttes az első világháború kitörésére kíván emlékezni és emlékeztetni. Ezt az előadást Székelykeresztúron, a szarajevói merénylet centenáriumának előestéjén (június 27-én) már sokan láthatták. László Csaba koreográfusnak az az elképzelése, hogy ezt a „táncos szomorújátékot” több felállásban is tudniuk kell. Mivel nem professzionális együttesről van szó, a tervezett turné során nem mindenki fog majd ráérni arra, hogy külföldre és más erdélyi vidékekre is eljusson a Pipacsokkal, ezért kettős vagy többes szereposztásúvá képzeli el a Katonákat. Felsősófalván majd egy kellőképpen összecsiszolt együttessel, az évfordulóhoz méltó módon kívánnak emlékezni és emlékeztetni.
Felsősófalván július 20–27. között kerül sor a XX. Székelyföldi Tánctáborra. A részvételi díj fejenként 125 euró (támogatás nélkül), illetve 100 euró (támogatással – ezt az alapítványoktól kapott segítségből csak a Magyarországról, Szlovákiából, Ukrajnából és a volt Jugoszlávia országaiból érkező magyaroknak tudják biztosítani), illetve 65 euró (támogatással, csak romániai részvevők részére). A szervezők különböző kedvezményeket adnak azoknak, akik a tábor egész idejére maradnak: húszfős csoportok esetében egy, 35 fős csoportoknál két személy díjmentesen vehet részt a táborban; a 7 év alatti gyermekek 40 százalékkal kevesebbet fizetnek. A részvételi díj magában foglalja az ellátást (reggeli, ebéd, vacsora), az oktatási díjat, a tábor rendezvényein való részvételt, valamint a szállást (sátorhely). Külön igényre és díjazás ellenében családoknál való elszállásolást is biztosítanak (körülbelül 4 eurónak megfelelő lej fejenként egy-egy éjszakára). A jelentkezéseket július 15-éig várják. Kérik feltüntetni a csoport vezetőjének nevét, a részvevők névsorát, a kapcsolattartó személy nevét, hogy milyen kedvezményre tartanak igényt, zenészeik milyen hangszeroktatásra jelentkeznek, illetve hogy igényelnek-e diétás vagy vegetáriánus étkezést, s vannak-e külön szállásigényeik. Jelentkezéseket a következő címen fogadnak: László Csaba, 537323 Rugăneşti/Rugonfalva 82. (Románia), telefonszám: (+4)0-266-242927 vagy (+4)0-749-331324 (mobil), e-mail: csaba.laszlo@gmail.com. Honlap: www.pipacsok.ro.
Simó Márton, Székelyhon.ro