Szatmárnémetiben Mihai Popan jegyző, hivatalos nevén a titkár a rendszerváltás óta ül székében, mindenféle pártot kiszolgálva. Magyarellenességét kimutatta két éve, amikor Ilyés Gyula alpolgármester rábízott egy hirdetést két jogász pályázattal való alkalmazásával kapcsolatban. Az Ilyés által leadott szövegben szerepelt, hogy az egyik jogásznak ismernie kell a magyar nyelvet, de Popan ezt kihagyta belőle. Most pedig Ilyés Gyula polgármester kiderítette, hogy a polgármesteri hivatalhoz érkezett levelek egy részét Popan elfekteti, fiókjába zárja. Ezért fontos ügyek nem jutottak időben a végrehajtó hatalomhoz. Mindezért jelentős károk érték a várost. Ezután nyilvános megrovásban részesítette a titkárt. Mihai Popan elérte a nyugdíjkorhatárt, de nem akart nyugdíjba menni. A kormány sürgősségi rendelete viszont a közszolgálatban dolgozó nyugdíjkorhatárukat elértek kötelező nyugdíjaztatásáról rendelkezett, ez Popanra is vonatkozik. /(Sike Lajos): Isten áldásaként jött (a titkár leváltására is) a kormányrendelet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Mádl Ferenc leköszönő köztársasági elnök Szatmár megye vendége volt június 17-18-án. A vele együtt érkező Tőkés László püspökkel és Szatmárnémetiben Szabó István megyei tanácselnökkel, Riedl Rudolf alprefektussal, Ilyés Gyula polgármesterrel és a helyi közélet más vezetőivel találkozott. Arról beszéltek, hogyan lehetne a határ két oldalán lévő települések és a lakosság közti együttműködést, visszaállítani, amely valamikor ebben a régióban is jól működött, s amihez Románia EU-s tagságával újból jó esély adódik. Délelőtt Debrecenben ugyancsak e témakörben tartottak konferenciát, amelyen részt vett a két nagyváradi püspök, Tőkés László és Tempfli József is. A szatmári találkozó ennek a folytatása volt. A Láncos-templom a köztársasági elnök tiszteletére zsúfolásig megtelt. Sipos Mikilós esperes mellett ott ült Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök, s a padsorokban pedig a város három magyar líceumának tanárai és diákjai voltak. Tőkés László püspök kifejtette, hogy új lendületet kell adni a Partium fejlődésének, s maximálisan kihasználni az EU-s csatlakozás nyújtotta előnyöket. Beszélt a Szatmárnémetiben kialakítandó Református Iskolaközpontról, melyben a Partiumi Egyetemnek is kihelyezett tagozatai lesznek. Mádl Ferenc kifejtette: „Örömmel jöttem ide, mert bízom abban, hogy ez is kifejezi lelki és szellemi összetartozásunkat. Remélem ez a látogatás is felhívja a figyelmet a Partiumra, s vele a határokon átívelő együttműködés fontosságára.” Mádl Ferenc ellátogatott a püspöki palotába, ahol Schönberger Jenő püspök fogadta, majd Kónya László tanár, főtanfelügyelő-helyettes kíséretében a közeli Szárazberekre ment, ahol megkoszorúzta Bocskai István két éve felállított szobrát. Innen látogatása következő állomáshelyére, Zilahra kocsizott kíséretével. /(Sike Lajos): Mádl Ferenc Szatmárnémeti vendége volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

A napokban kibocsátott 63-as számú sürgősségi kormányrendeletről és annak hatásairól tartott sajtóértekezletet Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere. A rendelet keményen korlátozza a helyi közigazgatás kiadásait, s megtiltja, hogy bármilyen indokkal bővítsék az ott dolgozó személyzet létszámát. Szatmárnémetiben a helyi közigazgatás posztjait eddig csak 60 százalékban töltötték be. A tiltás, az önkormányzatok dolgaiba való központi beavatkozás akkor következett be, amikor Szatmárnémeti a lendületesebb fejlődés pályájára állt. Rövidesen megkezdik a fontosabb útvonalak korszerűsítését, ehhez a több tízmilliós eurós munkálathoz a hivatalnak csak egy szakmérnöke van. Létrehozták az egységes személyi nyilvántartás intézményét (az anyakönyvtől az útlevélig mindent egy helyen lehet intézni), melynek székházát most rendezik be. Megalakul a városi (polgári) rendőrség, melynek személyi állományát fel kell tölteni. A rendelet azonban mindezt megtiltja. Ilyés Gyula (aki az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke is) elmondta, hogy a jövő héten e témakörben tanácskozást tartanak Kolozsváron. /Sike Lajos: Kormány kontra önkormányzat? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

December 12–én, a visszaszolgáltató bizottság döntésével végérvényesen a katolikus egyház tulajdonába került Szatmárnémetiben a püspökség épületének másik szárnya is, jelezte Ilyés Gyula polgármester. Miután kétéves huzavonával sikerült a Hám János Iskolaközpontot áttelepíteni a most visszakapott szárnyba, mostantól az az egyház tulajdonává vált. Az átköltöztetés után (az élelmiszeripari iskolaközpontnak kellett új épületet biztosítani) a városnak sikerült kiharcolnia a kormánytól egy nagyobb összeget, amivel az iskola most használt épületrészének tetőszerkezetét kicserélték, és az egyház további anyagi ráfordításával még jelentős felújításokat sikerült elvégezni. /A püspökség épületének jogi helyzete rendeződött. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 22./

Január 30-án Szatmárnémetiben a Megyei Múzeum olvasótermében bensőséges ünnepség keretében, immár hatodik alkalommal vették számba a megyében, illetve megyebeli szerzőktől az elmúlt évben megjelent könyveket. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Cordea Márta könyvtáros ismertette a könyvtár saját kiadásában megjelent, az intézmény régi könyvállományáról kiadott két újabb kötetet, Bura László pedig a magyar nyelven megjelent könyvekről szólt. Idén először díjazták azokat az újságírókat, akik különösen sokat tettek tavaly a kultúra népszerűsítéséért. A kitüntetettek között van dr. Bura László is. /Méltatták a tavaly megjelent könyveket. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 31./

A Szatmár Megyei Művészeti Felekezeti és Közművelődési Igazgatóság nemrég a Művelődési újságírásért – 2005 oklevéllel tüntette ki Boros Ernőt. Az oklevelet a Szatmár Megyei Könyvtárban nyújtották át. Az ünnepség olyan vallási ceremóniával vette kezdetét, amelyet ortodox pópa végzett, más felekezetű pap közreműködése nélkül. Beszédet mondott Ilyés Gyula, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, a megyei művelődési igazgatóság igazgatója és még sokan mások. Az egész, több mint egyórás rendezvény alatt egyetlen magyar szó sem hangzott el. Annak ellenére, hogy a Művelődési újságírásért – 2005 oklevelet a kitüntetettek közül hárman magyar nyelven írott cikkekért kapták, és a teremben szép számban tartózkodtak magyar anyanyelvűek. Basescu elnök közben leckézteti Európát, mondván, úgy, ahogy Romániában, sehol nem oldották meg a kisebbségek sorsát. /Boros Ernő: Szótárlat. Kitüntettek: alkalom a szomorúságra. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Négy erdélyi magyar püspök és öt város polgármestere nyílt levélben kérte a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetőségét, hogy tegyen határozott lépéseket az önálló magyar karok létrehozásáért. Az aláírók között van Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek is, aki általában tartózkodni szokott az ilyen közéleti megnyilvánulásoktól. A levelet kézjegyével ellátta Albert Álmos Sepsiszentgyörgy, Ilyés Gyula Szatmárnémeti, Pap József Gyergyószentmiklós, Szász Jenő Székelyudvarhely és Török Sándor Kézdivásárhely polgármestere is. Ők mind tagjai a felsőoktatási intézmény bővített szenátusának. A levél szerzői leszögezték: minden helyi, regionális, nemzeti vagy etnikai közösség életképességét az határozza meg, hogy milyen mértékben rendelkezhet saját élete és sorsa felett. Meglepődéssel tapasztalták, hogy az egyetemen megakadályozták az informatika tanszék létrehozását. Minden döntési jogosítvány a román vezetés kezében összpontosul, bizonyítékául annak, hogy a magyar kollégák iránt nincs meg a kellő bizalom. A levél aláírói arra szólították fel az egyetem vezetőségét, hogy tegyen határozott lépéseket a kérelmezett három magyar kar megalakulása érdekében. Kovács Lehel, a BKB alelnöke szerint az egyetem vezetősége ezt a nyílt levelet nem engedte, hogy felolvassák sem a bővített szenátus január 27-i, sem a rendes szenátus január 31-i ülésén. Kovács Lehel beszámolt arról a február eleji megbeszélésről, amelyen az egyetem magyar és román vezetőin kívül a dékánok is részt vettek. Itt megvitatták a 149 magyar oktató aláírásával beterjesztett, a magyar karok létrehozására vonatkozó tervezetet. Kovács szerint az egyetem vezetői arrogánsan és paternalista módon viszonyultak a kérdéshez. /B. T.: Magyar konszenzus, román ellenállás a karok ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Stanik István, a Scripta Kiadó vezérigazgatója nyitotta meg a nagyváradi Ady Endre Központban a hét végi díjkiosztó ünnepséget. A 2004-ben alapított Aranyalma-díjat a kiadó és két kiadványa, az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport az olvasók szavazatai alapján azon erdélyi magyar személyiségeknek ítélte oda, akik a politika, gazdaság, kultúra és társadalom területén kiemelkedőt nyújtottak. Azt a magyarországi személyiséget is díjazták, aki az elmúlt évben a legtöbbet tett a közösségért. A díjban 13 személyiség részesült. Az Aranyalma-díjban elsőként Borbély László területrendezési miniszter részesült, aki az erdélyi magyar megyék hátrányos helyzetének megszüntetéséért végzett eredményes munkájával szolgált rá. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke Kanadában lévén nem vehette át személyesen az Aranyalmát. Demeter András, a művelődési tárca vezérigazgatója a temesvári magyar színtársulat élén végzett kimagasló színházvezetői, művészeti tevékenységével érdemelte ki a díjat. Politika kategóriában Frunda György szenátornak, az Európa Tanács raportőrének, a monitoring szakbizottság elnökének ítélték az Aranyalmát, a nemzet fogalma és a kulturális autonómia európai elfogadtatásáért. Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője a határon túli régiók gazdaságélénkítő programjaiban való részvételéért kapta a díjat. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere példaértékű önkormányzati munkájáért kapta az Aranyalmát, többek közt azért, hogy 34 millió eurós vissza nem térítendő EU-támogatást szerzett, s egy ipari park létrejötte fölött bábáskodik. Kimagasló közírói tevékenysége, Kolozsvár kulturális szerepének erősítése érdekében végzett munkájáért kultúra kategóriában Kántor Lajost díjazták. Kelemen Hunor képviselő az Iskola Alapítvány elnökeként az erdélyi magyarság szülőföldön maradását szolgáló tevékenységéért vehette át a díjat. A kisebbségi törvény kidolgozásában végzett munkájukért, az ennek elfogadtatását célzó politikai küzdelemben vállalt szerepükért Markó Atilla államtitkár, illetve Márton Árpád és Varga Atilla képviselő megosztva kapták az Aranyalmát. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a határon túli magyarokért tanúsított felelős politikusi magatartásáért kapta a díjat. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó vezetője az erdélyi könyvkiadás és könyvterjesztés negyvenéves szolgálatáért részesült a díjban. /Pap Melinda: Átadtuk az „erdélyi Oscar-díjakat”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Május 31-én mutatta be sajtótájékoztatóján Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere „A szatmárnémeti közoktatás fehér könyve” című kiadványt, kiadta a Szatmárnémeti Pedagógusok Háza a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal támogatásával, három nyelven: angolul, magyarul és románul. Ebben bemutatják a város egész oktatási rendszerét, az óvodáktól kezdve egész az egyetemi hálózatig, a román, magyar és német tagozatokról, a diákok és pedagógusok létszámáról stb. A könyv előszavát Szász Piroska, a Tanügyiek Háza igazgatója írta. /M. M.: Megjelent a közoktatás fehér könyve. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 1./

Bár érvényes törvények szerint városi zöldövezetben tilos építkezni, mind több jele van annak, hogy az ortodoxok mégis templomot emelnek Szatmárnémeti történelmi belvárosának valamelyik tenyérnyi parkjában. Jelenleg hat (!) templomuk épül a városban, tehát nem a szükség, mint inkább a tekintélyelvűség sarkallja őket. Uralni a városközpontot is, miként ezt Temesváron, Aradon, Gyulafehérvárt, Nagykárolyban és annyi más erdélyi városban teszik. Szatmárnémetiben, a határszélen különös stratégiai jelentősége volna annak, ha a hagymakupola a római katolikus székesegyház vagy a református Láncos templom tornya fölé emelkedne. Az általuk megjelölt főtéri park helyett a városi tanács három más területet ajánlott nekik, de ők a központhoz ragaszkodnak. Ilyés Gyula polgármesterre és az RMDSZ-többségű tanácsra is nagy nyomás nehezedik az ügyben. Valamit valamiért, ajánlotta a cikkíró. Például egyetlen magyar történelmi személyiségnek sincs egész alakos szobra Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Valamit valamiért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Nagyszabású átépítések foglalkoztatják a szatmárnémeti katolikus egyházat, a terv a székesegyház melletti Nyári Színházat és a környező területeket érinti. A templomra törvénytelenül „ráépült” Nyári Színház a szertartásokat félbeszakította hangzavarával. „A román törvények szerint egy templomhoz közelebb, mint 300 méterre semmiféle nyilvános szórakoztató intézmény nem működhet, ezt a törvényt a katolikus egyházzal kapcsolatban mégis semmibe vették: meg lehet nézni, a szatmárnémeti Nyári Színház nemhogy ennél jóval kisebb távolságot sem tart, de egyenesen ráépült a püspöki székesegyházra!” – mondta Schupler Tibor atya, a szatmári római katolikus püspökség gazdasági igazgatója. Idén a már lekötött koncerteket még megtarthatják. Schupler szerint kidolgozott tervük van a hasznosításra. Lesznek lakások, irodák, üzletek és konferenciaterem, ahol esetenként még koncerteket is tarthatnak. Ilyés Gyula polgármester közölte, a városvezetés az ilyen kulturált, minden körülményt figyelembe vevő megoldásokat támogatja. Az építkezést már a jövő tavaszon megkezdenék. /Sike Lajos: „Megtér” a Nyári Színház. Irodát, üzleteket, konferenciatermet épít Szatmáron a katolikus egyház. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Mint a rendszerváltás óta mindig augusztus első hetének végén, most is százak zarándokoltak el a Tasnád közelében lévő Sződemeterre Kölcseyre emlékezni. A helyi református templom kertjében tartott ünnepségen (ahol 1994 óta a költő egész alakos szobra áll) Ilyés Gyula az RMDSZ Szatmár megyei elnöke, Szatmárnémeti polgármestere és Marian Gheorghe, Sződemeter polgármestere köszöntötte a vendégeket, majd Kötő József az EMKE (Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület) országos elnöke mondott ünnepi beszédet. Az utóbbi esztendőkben meghonosodott szokás szerint András Gyula szatmári színművész magyarul, Marcel Mirela színművész pedig románul mondta el a Himnuszt. Fellépett a szilágypéri Budai Ézsaiás és a tasnádi Maestoso kórus, szavaltak a sződemeteri, tasnádi és szilágypéri fiatalok. /S. L.: Kölcseyre emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Növekvőben a feszültség a központi RMDSZ-vezetés és a helyi választottak között. Az RMDSZ-es kormánytagok azt állítják, hogy rengeteg projektről informálják a helyi önkormányzatokat, de ezek nagyrészt képtelenek a lehetőségeket beépíteni területfejlesztési elképzeléseikbe. Ennek a nyomásnak lehet az eredménye az is, hogy lemondott a gyergyószárhegyi polgármester, Gál Péter, aki inkompetenciával vádolta a gyergyószentmiklósi RMDSZ-es önkormányzatot a legfelsőbb RMDSZ vezetést is. Borbély László miniszter szerint is sokkal több pénz mehetett volna a magyar települések fejlesztésére, ha a polgármesterek jobban mozognának. Szerinte sokszor kell „gyomrozni” a magyar önkormányzatokat, hogy megértsék: ha nincsenek tervek, akkor nincs pénz. „Helyi nedűkkel és ajándékokkal megrakodva is érkeztek már ide polgármesterek, erről a rossz hagyományról nagyon nehéz leszoktatni őket, de csak sikerülni fog, gondolom” – reménykedik a miniszter. „A helyi önkormányzatoknak az a legnagyobb bajuk, hogy tájékozódás szempontjából nincsenek eléggé felkészülve” – állítja Korodi Attila, a környezetvédelmi minisztériumi államtitkár. Sok önkormányzat arra panaszkodik, mondja Korodi, hogy nincsenek szakembereik. Negatív példaként az államtitkár a Hargita megyei önkormányzatot hozta fel. Sok projektet csak úgy lehet megpályázni, hogy az önkormányzatok társulnak. Korodi szerint a magyar önkormányzatok nehezen tudnak ilyen társulásokat létrehozni. „Elég nagy a szakadás a központ és az önkormányzatok között” – ismerte el Ilyés Gyula, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke. Elmondása szerint a helyi közigazgatásoknak rengeteg feltételt kell teljesítetniük. „Olyan irdatlan mennyiségű munkát ruháznak a helyi közigazgatásra, hogy képtelenség elvégezni, tette hozzá. Ebből kifolyólag nem tartja jogosnak az olyan vádakat, amelyek szerint a polgármesterek hibásak azért, mert nem tudnak minden projektet követni. Szerinte nem lehet mindent olyan gyorsan elintézni, ahogyan a minisztériumban képzelik. Nem lehet felvenni szakembereket, az állások zárolva vannak. Gál Péter, Gyergyószárhegy polgármestere azért mond le, mert képtelen megvalósítani választási ígéreteit. A kampányban azt ígérte, hogy megakadályozza a törvénytelen fakitermelést, karban tartja a falu útjait, modernizálja a közvilágítást. A várt segítséget nem kapta meg az RMDSZ országos képviselőjétől. /Barabás Márti: Politikai ellenőrzés alatt a helyi önkormányzatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Nyíregyháza és a tőle száz kilométerre fekvő Szatmárnémeti között lehetséges a gazdasági fejlesztési stratégia összehangolása az Európai Unió keretein belül – állapították meg az együttműködés lehetőségeiről tartott konferencián, Nyíregyházán. A román regionális stratégia helyi tennivalóit ismertette a konferencián Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere. /Nyíregyháza–Szatmárnémeti: gazdaságfejlesztési együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Kétpárti együttműködésről állapodtak meg Szatmárnémetiben a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) vezetői. Az MSZP delegációját Veres János pénzügyminiszter, a PSD küldöttségét Vasile Dancu, az alakulat alelnöke vezette. Dancu elmondta, az európai parlamenti választási kampányban konzultálnak az MSZP-vel, ugyanis magyar partnereik bővebb tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren. A PSD alelnöke leszögezte: az MSZP az EP-választásokon jobban fogja támogatni a szociáldemokratákat, mint az RMDSZ-t. Veres János, aki az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének elnöke, hangsúlyozta: a két párt a közeljövőben együttműködik közös célkitűzéseik megvalósítása érdekében. Veres kiemelte a decemberi együttes kormányülésen elfogadott tervezetek közül a Nyíregyházát Nagybányával összekötő útvonal megépítését, valamint a teherforgalom számára Petén létrehozandó határátkelő megnyitását. Veres szerint a magyar kormány húsz, határon átnyúló együttműködési tervezetet nyújtott be, amelyeket az elkövetkező időszakban bírálnak el. A pénzügyminiszter arról is beszámolt, hogy a jövő évi költségvetésből több százmillió forintot fordítanak a magyarországi román közösség támogatására, és állami tulajdonban levő ingatlanokat is átutalnak a román kisebbségnek. /PSD–MSZP közeledés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./ Az MSZP küldöttsége találkozott a Szatmár megyei RMDSZ vezetőivel, Ilyés Gyulával és Szabó Istvánnal, valamint Radu Buddal, a megye prefektusával is. Ezután látogatásuk főszínhelyére érkeztek, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szervezetének Szatmár megyei székhelyére. Megbeszéléseket folytattak a PSD országos alelnökével, Vasile Dancuval, valamint a helyi szervezet vezetőivel. A sajtóértekezleten Veres János miniszter elmondta, hogy a két párt, az elmúlt években, olyan politikai tevékenységet végzett, amelynek eredményei mindkét megyében tapasztalhatóak. Jó eredményként a két határátkelőhely fejlesztését említette mint közösen elért sikert, és azt, hogy teherforgalmú határátkelőhely van Csengersima és Pete között, de Vállaj-Csanálosnál is az lesz. Veres a jövőbeni együttműködésről szólt a két hasonló elveket valló párt között. Az európai baloldal nagy családjába tartozik mindkét párt, ezért egy az érdekük is, a helyi struktúrák fejlesztése és a tömegek támogatása, mondta Gheorghe Ciocan megyei PSD-elnök, aki „Nagy testvérnek” nevezte az MSZP-t és megköszönte a támogatását. „Picit szokatlan, mert politikai szervezeteknél nem túl gyakori az ilyennemű együttműködés a mi régiónkban, viszont az EU-ban ez már gyakori”, mondta Veres miniszter. /Márkus Mónika: A Szatmár Megyei Szociáldemokrata Párt és a Szabolcs– Szatmár–Bereg Megyei Magyar Szocialista Párt találkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 29./

Románia uniós csatlakozását megelőzően sokat hangoztatott álláspont volt: Az RMDSZ politikai szerepének fontossága megfellebbezhetetlen, hiszen a csatlakozás érdekében szükség van részvételére a mindenkori román kormányban. 2007 január 1–jétől Románia teljes jogú tagja az európai közösségnek. Szükség van a román politikai életben az RMDSZ-re? Ezekre a kérdésekre a Szatmár megyei RMDSZ vezérkarának tagjait kérdezte az újságíró. Varga Attila parlamenti képviselő szerint az RMDSZ aktív jelenlétének megkérdőjelezhetetlen jelentősége van. A legfontosabb, hogy maga a magyar nemzeti közösség egésze legyen meggyőződve arról, az RMDSZ további politikai érdekképviselete szükséges. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke szerint komoly politikai harcra, kiállásra van még szükség. Az egyházi oktatásban, a magyar egyetem, az autonómia kérdésében szükséges egy erős érdekvédelmi szervezet. Kereskényi Gábor tanácsos, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke szerint az első komoly kihívás májusban lesz, amikor meg kell méretkezni az Európai Parlamentben való képviseletért. Szabó Károly szenátor úgy látja, az integráció eltarthat évtizedekig is. Nem tud elfogulatlan választ adni erre a kérdésre, hiszen ő az RMDSZ–ből él és a RMDSZ–szel él. Erdei Dolóczky István parlamenti képviselő hangsúlyozta, egy kormány annál erősebb, minél több politikai erőre támaszkodik. Az RMDSZ–nek meg kell őriznie a stabilizáló és kiegyensúlyozó szerepét. Bendel József alpolgármester, a tasnádi szervezet elnöke kiemelte: a kisebbségnek szüksége van az RMDSZ–re. /Márkus Mónika: „A mór megtette a kötelességét, a mór mehet”. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 8./

Szűkösnek bizonyult a Makovecz Imre tervezte Csengeri Polgármesteri Hivatal tanácsterme a január 19-én rendezett konferencia befogadására. A minden évben megrendezett Határ menti Területfejlesztők Napja sikeres volt. A Magyarországért Európában nyíregyházi egyesület, valamint a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesület kezdeményezte konferencián a határ menti települések együttműködésének ösztönzése, új, közös regionális stratégiák, tervek kidolgozása volt a cél. Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megye térségeinek közös múltjáról, a határ mindkét oldalán jelenleg működő önkormányzatok és civil szféra hatékony együttműködéséről, valamint az elkezdett közös tervek megvalósításának folyamatairól számolt be. Méltatta Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester város- fejlesztésben elért eredményeit, valamint szó esett egy Csenger-Szatmárnémeti közös tükörpályázatról, ami a hajdan létező Szatmárnémeti-Csenger-Mátészalka vasútvonal visszaállítását tűzte ki célul. /Területfejlesztők találkozója Csengerben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 22./

Tőkés László esetleges EP–képviselői jelölése megnehezítheti az RMDSZ dolgát – állapította meg Ilyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke. Szerinte újra felszínre kerülnek majd a feszültségek. A magyarság belső problémáinak a vitáját nem lehet kivinni Brüsszelbe, mondta Ilyés Gyula. Tőkés László püspök az RMDSZ–t állandóan lejárató hozzáállással akar Brüsszelben megjelenni, amikor együttműködésre van szükség. (/fodor): A felelősséget nem szabad egyéni hiúságért feláldozni. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 5./

Bonchidára, Válaszútra, majd Zsobokra utazott március 14-én Sólyom László magyar köztársasági elnök, este pedig a kolozsvári Magyar Operában tartott március 15-i ünnepség díszvendége volt. Az elnököt és feleségét felállva és tapssal fogadták a jelenlévők. Az operagála előtt Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Sólyom László ünnepi beszédet mondtak. Az 1848–1849-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve mindketten a nemzet egységére hívták fel a figyelmet. Sólyom László magyar állami kitüntetéseket adott át jeles erdélyi közéleti személyiségeknek. A köztársasági elnök Nagyváradon vesz részt a március 15-i ünnepségeken, majd innen utazik tovább Budapestre. A bonchidai Bánffy-kastélyban Szabó Bálint, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke, üdvözölte az elnököt és feleségét. Szabó Bálint felhívta Sólyom László figyelmét: szükséges közös stratégiák kidolgozása a magyar tudományosságért, az épített örökség védelméért. Sólyom László elmondta: csak gratulálni tud a Transylvania Trust Alapítvány munkájához. Vallomása szerint bármikor szívesen visszajönne Bonchidára, megcsodálni az egykor „Erdély Versailleseként” számon tartott Bánffy-kastélyt. Válaszúton a szórványkollégiumot látogatta meg Sólyom László, majd megtekintette Kallós Zoltán néprajzkutató saját gyűjtésű néprajzi múzeumát is, ezután Zsobokra utazott, ahol a gyermekotthont látogatta meg. A kolozsvári Magyar Operában Markó Béla mondott beszédet leszögezte: 1848 szabadságharca után a nemzetállam eszméje legyőzte a nemzeteket, most pedig a nemzeteknek kell legyőzniük a nemzetállamot. Az Európai Unióban „végre együtt lesz, együtt lehet magyar a magyarral” – mondta. Markó az egységet hangsúlyozta: „Csak egymásnak ne ugorjunk!” Sólyom László beszédében hangsúlyozva: Magyarország nem fordított hátat a környező országokban élő magyar közösségeknek, hozzáfűzve, hogy az egyesülő Európában rohamosan nő a kisebbségvédelem joga. Elismerést nyert az is, hogy az anyaországnak joga van más államok kisebbségét képező nemzetrésze identitásának és kultúrájának támogatására, mondta az elnök. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségek kulturális autonómiája magától érthető minimum, a kisebbségi jogok pedig ott, ahol minden feltétel és igény megvan rá, a területi autonómia lehetőségét is magába foglalja. Hozzáfűzte: korábbi hivatalos látogatásán már tolmácsolta, hogy ez a magyar kormány álláspontja is. Sólyom László kijelentette: csak érzelmi alapú politizálással nem jutunk előre, az új viszonyoknak megfelelő, az anyaországot és a többi nemzetrész jövőjét egységben látó nemzetstratégia kialakítása nem halogatható tovább. Sólyom László végül köszönetet mondott felesége és munkatársai nevében azért a szeretetteljes fogadtatásért, amelyben az erdélyiek részesítették. Ezek után a magyar államfő átadta a magyar állami kitüntetéseket, majd operagálával zárult az est. /Farkas Imola, Köllő Katalin: Európában a magyar nemzet megint egységes lehet. Sólyom László bármikor szívesen visszatér Erdélybe. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./ Díjazottak: Auch Sándor, a marosvásárhelyi izraelita hitközség elnöke – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Boér Ferenc, a kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Cs. Erdős Tibor képzőművész – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Gálfalvi György író – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Horváth Andor író – Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje; Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere – Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje; Marius Tabacu, a Videopontes Stúdió vezetője – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Márkos Albert hegedűművész – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Öllerer Ágnes zenetanár – Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt; Szilágyi Júlia író – Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje. /Díjazottak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

A magyar kormány új nemzetpolitikai koncepciójáról, a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó, közösségépítést szolgáló normatív támogató és fejlesztési politikáról tanácskoztak március 22-én Bukarestben a magyar Miniszterelnöki Hivatal (MeH), az erdélyi önkormányzatok, gazdasági, oktatási intézmények és civil szervezetek képviselői. A romániai magyar nagykövetség által szervezett találkozón Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója előadásában rámutatott, az elmúlt tizenöt évben kialakult támogatáspolitikához, beteg intézményrendszerhez brutálisan kellett hozzányúlni, mivel az nem a hatékonyság elvein, hanem a személyes politikai kapcsolatokon alapult. Az új helyzet, az új szabályok új stratégiát igényeltek. A magyar kormány célja a felzárkózásban, a modernizációban segíteni a határon túli magyar közösségeket, a felzárkózás vagy a leszakadás a tét. Erre a célra a költségvetés az eddigi 2,5 milliárd forintot biztosítja, amelynek 40 százaléka a romániai magyar közösségekhez jut. Az új koncepció szerint a Szülőföld Alap pályázati lehetőséget biztosít az oktatás, a kultúra és a tudomány területén, emellett megmaradnak a normatív támogatások is, melyekbe beletartoznak az identitásmegőrző programok vagy a kedvezménytörvény lebonyolítása is. A rendszer új pillére az uniós forrásokon alapuló fejlesztéspolitika, amely magába foglalja a külhoni magyarok lehetőségekről való tájékoztatását, versenyképességüknek növelését vagy a források biztos megszerzésére való felkészítését. A 2007 – 2013 időszakban 383 milliárd eurós nagyságrendben lehet pályázni uniós projektek finanszírozására. Ehhez kapcsolódva Rajnai Gábor, a MeH előadója elmondta, a határok is új funkcióhoz jutottak: immár nem elválasztanak, hanem összekötnek, közös tervezési lehetőségeket, régiók összekapcsolását kínálják fel. Ezt vázolta Székely Edit is. Csutak István volt integrációs államtitkár szerint a Magyarországról eddig kapott pályázati pénzek nagy részét nem hatékonyan költötték el, sőt, több esetben a pályázatban foglalt céltól eltérő módon használták. Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere szerint, ha fejlesztési stratégiákról beszélünk, nem a gazdasági vonatkozásból kell kiindulni, hiszen „tizenhét év küzdelme nagyrészt arról szólt, hogy magyarul kell beszélni, a magyar kultúrát kell megtartani. Nekünk erről szól az életünk, és a gazdasági megközelítés ennek csak az eszköze. Aki így érzi jól magát, marad, más elmegy” – mondta Csegzi. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester kifejtette, a nemzetstratégiai céloknak a székelyföldi határokon belül kell megvalósulniuk. Ezért jött létre az általa elnökölt Szövetség a Székelyföldért Egyesület. A csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának munkatársa, Biró A. Zoltán szerint az eddigi támogatáspolitika néhol identitás-megőrzési vonalat követett. „Az a váltás, ami ma körvonalazódik, nagyon fontos. A magyar népesség hátrányos helyzetben van, ami az oktatást, önmenedzselést illeti. ” – mondta el Biró, aki szerint máris megkezdődött egy generációs váltás. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere megállapította, hogy a hármas határ nyújtotta lehetőségek, amelyekben hittek, nem hoztak sok hasznot, mivel nem volt közös stratégia és komoly infrastruktúra-fejlesztés. Törzsök Erika az ÚMSZ-nek nyilatkozott: „a nemzeti csőlátás, az önkéntes szegregáció sehová nem vezet. 2007. január 1-jétől Románia is az EU tagállama, és ez azt hozta, hogy a magyarság több mint kilencven százaléka azonos gazdasági, politikai és bizonyos értelemben jogi keretek közé került. Ez egy nagy kihívás, nagy lehetőség, ezzel a helyzettel meg kell tanulni jól gazdálkodni, hiszen jelentős források érkeznek a térségbe. Ugyanakkor Magyarországon tudjuk, hogy a kisebbségi létből adódó hátrányokat elsősorban az oktatás, a kultúra, a tudomány területén a támogatáspolitika adta eszközökkel meg kell tudni oldani. ” /Mihály László: A tét most a felzárkózás vagy a leszakadás. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

A Szatmár megyei római katolikus püspökség le akarja bontani a Szatmárnémeti központjában fekvő nyári színházat. A székesegyház mögötti udvaron az 1960-as években kialakított szabadtéri színház helyén föld alatti parkolóház, illetve bevásárlóközpont létrehozását tervezi az egyház, mivel tavaly visszakapták a területet. Jelenleg Szatmárnémetiben a nyári színház az egyetlen olyan létesítmény, ahol nagyszabású rendezvényeket lehet szervezni, ugyanis a városnak nincs sportcsarnoka, és az Északi Színház és a művelődési ház befogadóképessége meglehetősen kicsi. „A püspökség már bemutatta a tanácsosoknak a székesegyház udvarára vonatkozó átszervezési terveit, hogy ezeket bevehessük a városrendezési tervbe. A zárt udvart megnyitnák a főtér, illetve a régi poliklinika irányába, így létrehoznának egy átjárót, ami beleillik a városrendezési tervbe” – nyilatkozta Ilyés Gyula polgármester. Kifejtette, jövőre az önkormányzat egy másik szabadtéri színház építését tervezi, ezzel szeretnék pótolni a várost ért veszteséget. /Babos Krisztina: Színházat bont az egyház. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

Korlátok nélkül címmel első ízben szerveznek két héten át – május 4-től 19-ig – tartó régiós színházi fesztivált Szatmárnémetiben. A helyi két társulat mellett többek között fellép a nagybányai Városi Színház, a beregszászi Illyés Gyula Színház, a kolozsvári Imposibil Színház, a kassai Thália Színház, a krakkói Bagatela, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, a bukaresti Masca Színház, s külön előadásuk lesz a Babes–Bolyai Egyetem színház karán tanuló magyar diákoknak. A korábban csak hazai jellegű színházfesztivált Ilyés Gyula polgármester kezdeményezésére bővítették nemzetközi, régiós találkozóvá, amit ezután EU-s támogatással kívánnak megrendezni. /Sike Lajos: Régiós színházi fesztivál nyit. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Dr. Fátyol Rudolf hegedűművész, a filharmónia igazgatója, karmester, a Debreceni Zenekonzervatórium tanára 50. születésnapját töltötte. Előadóestje után Szabó István, a Szatmár megyei tanács elnöke elismerő oklevelet és kitüntetést nyújtott át. Ilyés Gyula polgármester hangsúlyozta, hogy a művész, aki két éve a városi tanács döntése szerint a város díszpolgára, talán az egyedüli, aki azóta is rászolgál erre a címre, folyamatosan dolgozik, Európa-szerte olyan visszajelzések jönnek, ami azt mutatja, hogy a város kiemelkedő egyénisége, aki zenekarával messze földön ismertté teszi Szatmárnémeti kulturális életét. /Fátyol Rudolf előadóestje. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 5./

A magyar politikusok közbenjárása ellenére sem részesültek nagyobb támogatásban a többségében magyarlakta Szatmár megyei települések, sőt inkább a többségi nemzet képviselői által vezetett önkormányzatoknak jutott nagyobb mértékű támogatás tavaly a kormány tartalékalapjából, jelentette ki Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, védelmébe véve azokat a kollégáit, akiket közpénzek politikai és etnikai alapon történt elosztásával gyanúsít a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A pénzeknek csak negyedrésze jutott magyar többségű települések polgármesteri hivatalaihoz, háromnegyedét a zömében román nemzetiségűek által lakott vidékekre utalták, pedig Szatmár megye lakosságának 35 százaléka magyar, állapította meg Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester. /Babos Krisztina: Rosszul számolt a DNA? = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Május 20-án zárult a két és fél hétig tartó Szatmárnémeti Színházi Fesztivál, melyet Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala kezdeményezett. Ilyés Gyula polgármester leszögezte, ez volt az eddigi színházi fesztiválok legsikeresebb rendezvénye, népesebb közönséget vonzott, sok előadásnál telt ház volt. A multikulturális jelleget a kassai, nyíregyházi, kárpátaljai résztvevők is hangsúlyozták. Ennek a szűk régiónak a találkozása történt. A rendezvény nyitánya volt a Versünnep döntője, melyet a Duna Televízió közvetített. /Fábián Ágnes: Sikeres színházi fesztivál a multikulturalitás és a regionális gondolkodás jegyében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 22./

„Nem múlhatott a megyei RMDSZ szervezetein a szövetség rossz népszavazási szereplése. Ha rajtuk múlt volna, egyes megyékben jobban, máshol pedig gyengébben szerepelt volna a szövetség” – reagált Frunda György szenátor nyilatkozatára Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke. Az elnök Frunda György magánvéleményének tekintette, hogy a megyei szervezetek szervezésén is múlott a rossz eredmény. „Nem bűnbakokat kell keresni, hanem a helyes következtetéseket kell levonni” – jelentette ki a nyilatkozatra reagálva Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke. László Attila, a Kolozs megyei szervezet elnöke úgy vélte: „Az igenre buzdítás elhamarkodott döntés volt; ennek a következményeként az utóbbi két hét helyi szinten csak arról szólt, hogy védtük a mundér becsületét. ” Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének elnöke közleményben ismerte el felelősségét abban, hogy nem tudták elmagyarázni a háromszéki magyaroknak, miért kell Basescu leváltására szavazni. /Egymással ütköző vélemények. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere egy megyei román nyelvű napilapban, a Cronica Satmareanában szeptember 19-én megjelent írás ügyében. Az elöljáró szerint ugyanis az álnéven közölt cikk célja a nacionalista uszítás, valamint a feszültségkeltés az ortodox és a katolikus egyház között. Ilyés eljuttatott egy válaszcikket a napilap szerkesztőségébe, hogy közöljék azt a válaszadás jogán. A szerző Restitutio in integrum – Pro catolica, vax ortodoxa című írásában azt állította, hogy a kommunista rendszerben elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása során Ilyés Gyula polgármester előnyben részesítette a katolikus egyházat az ortodox egyházzal, illetve magánszemélyekkel szemben, „pofátlanul” semmibe véve a város többségi lakosságának érdekeit. A cikk írója elsősorban azt nehezményezi, hogy az ortodox egyház nem azt a területet kapta meg templomépítés céljára, amelyet eredetileg kért. Tavaly ugyanis, miután a Szent Mihályról és Gábriel Arkangyalról elnevezett kegyhelyet át kellett adniuk a görög katolikus egyháznak, az ortodox vallási vezetők Szatmárnémeti régi központjában, a parkban akartak templomot építeni maguknak. Ezt azonban a helyi tanács nem hagyta jóvá. A cikk szerzője szerint a polgármester azért ellenezte a kezdeményezést, mert az ortodox templom eltakarta volna a római katolikus székesegyházat. A cikkíró szerint a katolikus egyház vagyonszerzésre kívánja használni visszakapott ingatlanjait egyházi, esetleg karitatív tevékenység helyett. Ilyés Gyula válaszában kifejtette: természetes dolog, hogy az az egyház, amelytől többet vettek el, többet is kap vissza. Az építendő ortodox katedrálisra vonatkozóan közölte, ennek ügyében a városi tanács dönt. /Babos Krisztina: Egyházi feszültségkeltés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Szatmár megyei kirendeltsége megtiltotta Szabó István megyei tanácselnök számára, hogy az elkövetkező 30 napban elhagyja Avasújváros községét, ahol állandó lakhelye található, és naponta köteles megjelenni a helyi rendőrőrsön, jelentette a Mediafax. Májusban négy RMDSZ-es politikus, Szabó István, Erdei D. István parlamenti képviselő, Cseke Attila államtitkár, illetve Riedl Rudolf Szatmár megyei alprefektus ellen indított kivizsgálást a DNA. Az ügyészek közleménye szerint Szabó István tanácselnök Erdei D. István felbujtása nyomán és a másik két említett politikus közreműködésével 2006 végén a költségvetés-kiegészítéskor kapott kormánypénzt nem osztotta el igazságosan, előnyben részesítette azokat a településeket, ahol RMDSZ-es a polgármester. A Mediafax értesülése nem pontos, ugyanis Szabó megjelent munkahelyén Szatmárnémetiben, és a City Rádiónak adott interjúban cáfolta a házi őrizetéről szóló hírt. Az egyik helyi román nyelvű napilap, a Gazeta de Nord Vest azt állította, hogy a „házi őrizetre” vonatkozó utasítást Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester közbenjárására hozta a DNA. A volt megyei RMDSZ-elnök ugyanis a lap szerint így próbál bosszút állni azért, hogy a legutóbbi választásokkor leváltották, és helyébe Szabó István a saját emberét ültette. A City Rádió riporterének kérdésére azonban Szabó István tanácselnök kijelentette, szerinte sem Ilyésnek, sem más RMDSZ-vezetőnek nincs köze a dologhoz. /Babos Krisztina: Bekeményít a DNA. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Október 31-én tartották Szatmárnémetiben, a Szamosnegyedi református templomban a reformáció emlékünnepe alkalmából az istentisztelet, Tőkés László püspök igehirdetésével. Ünnepi köszöntőket mondott Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere és Schönberger Jenő, szatmári római katolikus megyés püspök is. „Bethlen Gábor iskolaalapító nagyfejedelem” címmel előadást tartott Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, a nemrégiben megalakult Bethlen Gábor Társaság elnöke. Az előadásokat ünnepi műsor követte több kórus fellépésével. Az ünnepség a templomkertben folytatódott Bethlen Gábor szobrának leleplezésével. Az ünneplőkhöz szólt Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke, Kereskényi Gábor, a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke, valamint Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója. Az ünnepség végén leleplezték, megáldották és megkoszorúzták a nagy erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor mellszobrát. /Márkus Mónika: Ünnepélyes szoboravató a reformáció emlékünnepén. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 1./ „Miért állítottunk szobrot Bethlen Gábornak? Túl azon, amit az egész magyarságért, különösen az erdélyiekért tett, azért is, mert személye nagyon szorosan kapcsolódik Szatmárnémetihez és vidékéhez. A szatmári református iskolát és kórházat több adománnyal támogatta” – fogalmazott avató beszédében Kónya László tanár, a szatmári Bethlen Gábor Társaság elnöke. A szobor állítását a fejedelemről elnevezett civil szervezet és a Szamos-negyedi református egyházközség, élén Bogya Kiss Ferenc lelkésszel kezdeményezte, főtámogatója pedig a helyi RMDSZ, a kivitelezéséhez szükséges összeget jobbára közadakozásból teremtették elő. Alkotója Erdei István szatmári szobrászművész. Bartha Sándor fideszes képviselő, Budapest V. kerülete beszédében az RMDSZ-t támadta. Ekkor többen kivonultak a templomból, köztük Schönberger Jenő katolikus püspök és Ilyés Gyula polgármester is. /Sike Lajos: Bethlen óvja Szatmárt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

Váratlanul a Szociáldemokrata Párt (PSD) kapta meg a Szatmár megyei tanács elnöki tisztségét, amely egy, a D. A. Szövetség idején született korábbi megállapodás értelmében az RMDSZ-t illette volna meg. Szabó István eddigi elnök távozott posztjáról, a tisztújító ülésen pedig az RMDSZ Günthner Tibor tanácsost, ismert műépítészt jelölte Szabó utódjául. „Bízom benne: meglesz a haszna annak, hogy most nem ragaszkodtunk foggal-körömmel a megyei tanács elnöki posztjához, hanem átengedtük azt a PSD”-nek – mondta Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke a tisztújítás után. Értesülések szerint a tanácselnöki posztért cserében a PSD megígérte az RMDSZ-nek, hogy a helyhatósági választásokon Ilyés Gyula polgármestert támogatja, akinek ellenjelöltje a liberális Radu Bud lesz. /Váratlan fordulat Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./