Megtapsolták az akadémián a holokauszttagadó történészt
A Román Akadémia szépíteni próbálja, hogy az intézményben megtapsoltak egy antiszemita szónoklatot - írta pénteken az Adevărul című lap internetes oldalán.
A cikk szerzője szerint a tudományos akadémia elnöke és számos tagja volt jelen az intézmény aulájában február 14-edikén, amikor Vladimir Iliescu történész egy rendezvény szónokaként azt állította, hogy a "romániai holokauszt kozmikus méretű hazugság".
A németországi Aachen egyetemén tanító román professzor hozzátette: "a román királyságban a zsidók normális életet éltek, akiket pedig deportáltak, azok közül sokan visszatértek". Az előadót, aki azt fejtegette, hogy "Romániában meghurcoltak zsidókat, de nem volt holokauszt", a lap szerint megtapsolták.
Az Adevărul rámutatott, hogy az akadémia csaknem két héttel az esemény után adott ki közleményt az esetről, amelyben elhatárolódott Iliescutól. "A Román Akadémia elhatárolódik Vladimir Iliescu úr kijelentéseitől, amelyeket határozottan elutasít, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezek a kijelentések a falai között hangzottak el" - olvasható az állásfoglalásban.
A közlemény hozzáteszi, hogy a történész a Romániai kommunista rendszer enciklopédiája című könyv bemutatójának 11 szónoka közül az utolsó volt, és maga a rendezvény, jellegénél fogva, nem volt alkalmas nyilvános vitára. Az Adevărul Ionel Haiducot, az akadémia elnökét is idézi, aki azt állította, hogy a résztvevők már nagyon fáradtak voltak, és azért tapsoltak, mert véget ért a rendezvény.
Ioanid: Iliescu úgy beszélt, mint a kommunisták
"A székely zászlóval rengeteg probléma van, de a legionáriusok (a Vasgárda nevű egykori román fasiszta félkatonai szervezet tagjai) zászlója szabadon lobog" - mondta a lapnak Radu Ioanid, a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum nemzetközi levéltári programigazgatója.
Ioanid rámutatott: zsidók ezrei estek a jászvásári (Iasi) pogrom áldozatául, tízezreket hurcoltak kényszermunkára a román királyság akkori területéről, a 150 ezer deportált közül legfeljebb 50 ezren tértek vissza.
"Iliescu pont úgy beszél, mint a román kommunisták, akik tagadták a romániai holokausztot, és Magyarország felelősségét hangoztatták" - mondta Radu Ioanid. Hozzátette, hogy a román fennhatóság alatt lévő területekről 120 ezer zsidó vált a népirtás áldozatává, de Transznisztriát (a Dnyeszteren túli területet), Bukovinát és Besszarábiát is beleszámolva a romániai áldozatok száma meghaladja a negyedmilliót.
Maszol.

Romániai holokauszt
Volt, vagy nem volt romániai holokauszt: ez itt a kérdés.
A lehetséges válaszok: 1. volt, 2. nem volt, 3. valami volt, de az nem holokauszt.
A kérdés Vladimir Iliescu történész (a névrokonságon kívül semmi köze a volt román államfőhöz) február 14-én a Román Akadémián tartott előadásának, de főleg az ezzel kapcsolatos, most felszínre került értesülés kapcsán merült fel, miszerint az Aacheni Egyetem (Németország) azonnali hatállyal elbocsátotta 87 éves professzorát amiatt, hogy az kijelentette: Romániában nem volt holokauszt.
A holokauszt (Wikipédia) görög eredetű, „teljesen elégetett”, ti. égőáldozat jelentésű görög szó, ami arra utal, hogy a második világháború idején mintegy hatmillió európai zsidót semmisítettek meg náci táborokban. A holokauszt tagadása, azaz nemlétezőként, kitalációként való kezelése számos európai országban a tényeket (tendenciózusan, készakarva) figyelmen kívül hagyó bűncselekménynek számít.
Iliescu professzor az Akadémián tartott előadásában elismerte ugyan, hogy Romániában kb. 20 ezer zsidó meghalt a II. világháború idején, de ennek semmi köze a holokauszthoz, ami Romániára vonatkoztatva „óriási hazugság”: tömeges kivégzés csak Németországban és Magyarországon volt, és az Antonescu marsall által (a háború idején elfoglalt Moldovából – szerk.) időlegesen Erdélybe telepített zsidók később visszatértek a normális életbe. (A mai Románia északkeleti részein progromokban meggyilkolt zsidókról nem esik szó.)
A cernăuţi-i (Csernovitz, jelenleg Moldova Köztársaság) származású professzor, aki a II. világháború idején menekült Romániába, a Román Akadémia aulájában sok hazai akadémikus, köztük az akadémia elnökének jelenlétében tartott és megtapsolt (a szerinte nem lézető román holokausztról is szóló könyvének bemutatóján tartott) előadásában azt állította: az ország hírnevét szennyezik be a romániai holokausztról beszélők.
Véleményét azonban nem mindenki osztja, a professzor úr kijelentései nem maradtak visszhang és válasz nélkül.
A Romániai Származású Zsidók Nemzetközi Kulturális Szervezete pár nappal később Shlomo Leibovici Laish, a történelemtudományok doktora révén azt kérdezte: „Quo vadis Academia?” – azaz: merre tartasz, (Román) Akadémia? Ha Romániában 120-130 ezer zsidó szenvedett, az nem volt holokauszt? Nem jösztök rá, kérdezte, hogy szakadékba viszitek Romániát? Hazai civilszervezetek egész sora – Demokráciáért Alapítvány, Kultúra és Szabadság, Transparency International, Pro Democraţia stb. – és neves magánszemélyek is felemelték szavukat Iliescu professzornak az Akadémia aulájában elhangzott beszéde és elmélete ellen.
A háború általában mindig, mindenkor pusztulással, rombolással, ártatlanok halálával jár. Nem egyszer azonban etnikai, vallási és egyéb közösségek szándékos, emberellenes és értelmetlen irtásával – a holokauszt ennek klasszikus elrettentő példája.
A múlt kellemetlen, kedvezőtlen vonatkozásait – ilyen, sajnos, valamennyi nép történelmében előfordul – nem könnyű bevallani. Enélkül viszont lehetetlen a nemzeti önismeretben és önértékelésben tiszta lapot nyitni.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad),