KMKF-szakpolitikai munkacsoport: napirenden a Kárpát-medencei magyar nyelvhasználat - Bár történtek előrelépések, de még van tennivaló a magyar nyelvhasználat területén a Kárpát-medence szomszédos államaiban - mondta Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma szakpolitikai munkacsoport ülése után Vitányi István társelnök az MTI-nek.
A testület fideszes társelnöke kifejtette: az ülésen felvidéki és erdélyi előadók számoltak be az ottani gyakorlatról és tapasztalatokról. Mint mondta, civil mozgalom indult, Igen tessék! mottóval, amely azt kívánja ösztönözni, hogy minél több helyen, üzletben szerepeljenek magyar nyelvű feliratok, illetve arra hívja fel a figyelmet, hogy az adott helyen magyarul beszélnek.
Kutatást is végeztek a nyelvhasználat és a forgalom között, hogy melyik boltba mennek szívesen, ahol magyarul is beszélnek, vagy ahol csak románul. Az eredmények azt mutatták, sokan keresték fel azokat az üzleteket, ahol magyarul is beszélnek.
Ugyanakkor probléma, hogy sok helyen nincs magyar nyelvű termékmegnevezés és ismertető. Felvidéken nehezebb a helyzet, az alaptörvény rögzíti, hivatalos nyelv a szlovák és ez "előz mindent" - jegyezte meg, hozzátéve: negatív példák Erdélyben is vannak.
Összegzése szerint van előre lépés a magyar nyelv használatának előtérbe helyezése érdekében, de még sok a tennivaló. Ez nem csupán az anyaország feladata, hanem az ottélőké is. Minél több önkéntes, civil kezdeményezésre, alulról jövő nyomásra van szükség, ezzel nagyobb eredményt lehet elérni - vélte.
Ikotity István, (LMP) másik társelnök arról számolt be, hogy levélben fordultak az OTP-hez, a CBA-hoz, és a Mol-hoz, amelyben azt firtatták, hogyan segítik a magyar nyelv használatát a külhoni területeken üzleteikben, illetve a magyar nyelvű alkalmazottakat tudják-e pozitív diszkriminációban részesíti. Mint elmondta, a válaszok nem maradéktalanul kielégítőek, bár történtek lépések.
Az ülésen beszámoló hangzott el a közmédiáról: Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke beszámolt a magyar nyelvű tájékoztatásról, amelynek kiemelt szerepe van a külhoni magyar közösségek életében. ?;;; (MTI)

Napirenden a magyar nyelvhasználat
Bár történtek előrelépések, de még van tennivaló a magyar nyelvhasználat területén a Kárpát-medence szomszédos államaiban – mondta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma szakpolitikai munkacsoport ülése után Vitányi István fideszes társelnök. Az ülésen felvidéki és erdélyi előadók számoltak be az ottani gyakorlatról és tapasztalatokról.
Az erdélyi Igen, tessék! mottójú civil mozgalommal kapcsolatban kutatást is végeztek a nyelvhasználat és a forgalom között, hogy melyik boltba mennek szívesen, ahol magyarul is beszélnek, vagy ahol csak románul. Az eredmények azt mutatták, sokan keresték fel azokat az üzleteket, ahol magyarul is beszélnek. Ugyanakkor probléma, hogy sok helyen nincs magyar nyelvű termékmegnevezés és ismertető. Felvidéken nehezebb a helyzet, az alaptörvény rögzíti, hivatalos nyelv a szlovák, és ez „előz mindent” – de ilyen jellegű negatív példák Erdélyben is vannak. Vitányi István szerint van előrelépés a magyar nyelv használatának előtérbe helyezése érdekében, de még sok a tennivaló. Ez nem csupán az anyaország feladata, hanem az ott élőké is. Minél több önkéntes, civil kezdeményezésre, alulról jövő nyomásra van szükség, ezzel nagyobb eredményt lehet elérni – vélte. Ikotity István (LMP) másik társelnök arról számolt be, hogy levélben fordultak az OTP-hez, a CBA-hoz, és a Mol-hoz, amelyben azt firtatták, hogyan segítik a magyar nyelv használatát a külhoni területeken üzleteikben, illetve a magyar nyelvű alkalmazottakat tudják-e pozitív diszkriminációban részesíteni. Mint elmondta, a válaszok nem maradéktalanul kielégítőek, bár történtek lépések.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)