"Funar a magyar lakosság áttelepítését javasolta, "érdemben erre sem érkezett válasz Csak érintőlegesen": Ciorbea miniszterelnök beszédében elítélte a soviniszta megnyilvánulásokat. Ez azonban szinte egyenértékű az elhallgatással, mert "ilyen súlyos esetben a magát demokratikusnak nevező kormánynak tényleges lépést kellene tennie." Amikor a zászlólopás történt, Göncz Árpád elnök úgy nyilatkozott, hogy ettől a román-magyar megbékélés folyamata töretlenül halad előre, "mintegy sejtetve, hogy odaát jelentéktelennek találják az ügyet" - állapította meg Szabó Piroska, a Szabadság főszerkesztője. A kolozsvári Avram Iancu-ünnepségen magyarellenes beszédek hangzottak el. Úgy tűnik, hogy az érintett magyar és román fél minimalizálni próbálja az ügyet. Elképzelhető, hogy a magyar fél egyeztette álláspontját a román féllel. - Nem kerülheti el a figyelmet az a hangulatváltás, amely a kormánykoalícióban a madridi értekezlet után bekövetkezett. Mindez azt mutatja, hogy a kormány a szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben nem mer, vagy nem akar lépni. Feltehető a kérdés, miért nem intézkedik az ügyészség, a Kisebbségi Hivatal, amelynek ez hatáskörébe tartozik? /Szabó Piroska: Agyonhallgatni sem arany. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"

"Gheorghe Funar polgármester az Avram Iancu ünnepségek ürügyén ultranacionalista "csúcstalálkozót" szervezett, s azon az egybegyűltek üdvrivalgása közepette egy kétmilliós közösség kiűzését követelte. Ami szept. 12-én és 13-án Kolozsváron, majd szept. 14-én Cebén, Avram Incu szülőhelyén történt, amit a televízió is bemutatott, az hadüzenet a demokráciának, állapította meg Gyarmath János. C. V.Tudor, egy parlamenti párt /Nagy-Románia Párt/ elnöke kijelentette, hogy megkezdi a lakosság "felfegyverzését", mert a jelenlegi hatalom képtelen megérteni a "hungarizmusban" és "horthyzmusban" rejlő veszélyt. Emil Constantinescu államelnök csak annyit tett, hogy elismerte, fokozódnak az ultranacionalista megnyilvánulások, de akárcsak elődje, Ion Iliescu, ő is úgy látja, hogy a szélsőséges erők mindkét oldalon működnek, a kisebbség és a többség soraiban is. Ezzel az elnök lehetetlenné tette az eredményes fellépést. /Gyarmath János: Hol a tűréshatár? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./"

Okt. 8-án népes kíséret élén Kolozsvárra látogatott Victor Ciorbea miniszterelnök. Először a koalíciós pártok helyi vezetőivel, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával és rektor-helyetteseivel folytatott megbeszélést, majd a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnokságán és a szamosfalvi katonai körzet egységeinél tett látogatást. A találkozást követően Alexandru Farcas megyei prefektus elmondta: elsősorban a reformfolyamat helyi szinten való akadályoztatásáról tájékoztatta a miniszterelnököt. Amíg ugyanis az önkormányzati testületeket Kolozs megyében az ellenzék vezeti, a város élén a Nemzeti Egységpárt "kiemelkedő" személyisége áll, elképzelhetetlen a reformfolyamat megvalósulása. A megbeszélésen jelen levő Boros János, Kolozs megyei RMDSZ-elnök elmondta: felhívta a kormányfő figyelmét a felerősödő magyarellenes megnyilvánulásokra, Funar polgármester feszültségkeltő akcióira. Elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a közelmúltban az Avram Iancu-megemlékezésen sem a kormány sem a köztársasági elnök nem reagált az uszító kijelentésekre, sőt a rendezvényen jelen volt a 4. Erdélyi Hadsereg egyik magas rangú képviselője, aki szintén magyarellenes kijelentéseket tett. Boros János követelte Gheorghe Funar tisztségéből való felfüggesztésére. Ciorbea válaszában kijelentette: amíg nincsenek bizonyítékok arra, hogy Funar törvénysértést követett volna el, aligha merülhet fel a felfüggesztése. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Victor Ciorbea miniszterelnököt a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnokságán arról tájékoztatták, hogy a hadsereg felszerelése idejét múlta, ilyen felszereléssel nehezen lehet elképzelni az euro-atlanti integrációt. A jelen levő Constantin Degeratu, a nagyvezérkar főnöke elmondta, hogy a jövőben majd sikerül új felszereléssel ellátni a hadsereget. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

"A Gheorghe Funar által Kolozsváron, a volt Biasini Szálló épületénél tervezett "emléktábla-avatás" meghiúsult. A durva magyarellenes provokáció kapcsán az RMDSZ helyi és országos vezetőinek közbelépésére a kormány megyei megbízottja, Alexandru Farcas prefektus 1998. május 14-én kiadott 164. sz. rendeletében megtiltotta bármilyen emléktábla elhelyezését és leleplezését az Avram Iancu utca 20. szám alatti épületen. A rendelet végrehajtásával a prefektus a megyei rendőrfelügyelőséget bízta meg. A határozott intézkedés hatására az újabb magyarellenes provokáció - amelyet okkal nevezhetünk román-, illetve Románia-ellenesnek is - ezúttal meghiúsult, ami ékesen bizonyítja, hogy a sovén-nacionalista erőket meg lehet fékezni, ha megvan rá a politikai akarat. Ezen pedig az sem változtat, hogy Kolozsvár polgármestere "nem tagadta meg önmagát": bepereléssel fenyegette meg Kolozs megye prefektusát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 1264. sz./"

Az ellenzéki pártok Bihar megyei vezetői szept. 29-én Nagyváradon rendkívüli sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy a Vatra Romaneasca és az Avram Iancu Szövetség bevonásával éles hangú nyilatkozatot fogadtak el, amelyet megküldenek az államelnöknek és a kormánynak. Ebben hevesen támadták az RMDSZ-t, amely - szerintük - elfogadhatatlan követelésekkel állt elő és törekvéseink célja a román nemzetállam megsemmisítése. A nyilatkozatban elvetik az önálló magyar egyetem gondolatát és fölszólították az ország vezetőit: tegyenek meg mindent "azok ellen, akik Erdély függetlenségét hirdetik". Gheorghe Damian, a Vatra Romaneasca megyei vezetője bejelentette, hogy minden erdélyi megyében tüntetni fognak "a román egység megtartásáért". /Szeghalmi Örs: Tüntetésre készülnek a nacionalisták. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 30./

Okt. 6-án, az 1848-as magyar szabadságharc 13 tábornoka kivégzésének 194. évfordulója alkalmából Aradon a megemlékezésen részt vett Kövér László magyar tárca nélküli miniszter, Bitay Károly magyarországi főkonzul, Szabó János magyar honvédelmi miniszter, Markó Béla RMDSZ-elnök, Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, valamint helyi szervek képviselői is. A jelenlévők megkoszorúzták az aradi vértanúk emlékére állított emlékművet. Markó Béla beszédében kiemelte, hogy nem a sors, nem a végzet tette vértanúvá a tizenhárom tábornokot: a tizenhármak választottak a méltó vagy méltatlan élet között, és sorsukat összekötötték a nemzetével. A szabadság, egyenlőség, testvériség eszményéért küzdve minden nemzedéknek újra választ kell adnia arra a kérdésre, hogy változtathatunk-e sorsunkon. 1948-49 eme tanúsága ma is érvényes - mondotta Markó Béla. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter az egykori Maros-parti megemlékezések hangulatára emlékeztetett beszédében. A szabadságharc hősei arra tanítanak, hogy mi is jól válasszunk, hogy nincs elvesztett küzdelem, hogy minden nap egy kicsit előbbre kell lépnünk - mondotta. A magyar delegáció az aradi Neumann-villában találkozott Arad megye és város vezetőivel, valamint az RMDSZ elnökével és Tokay miniszterrel. A magyar vendégek jelen voltak a zsúfolásig megtelt belvárosi római katolikus templomban, ahol emlékező szentmisét tartottak. A honvédelmi miniszter, aki az RMDSZ által szervezett megemlékezés kezdetén koszorúzta meg a vértanúk emlékművét, jelen volt a román katonai delegáció koszorúzásán, amelyre az Avram Iancu szobornál került sor. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Az 1998 augusztusában elfogadott kormányrendelet értelmében négy, az államosításkor elkobzott ingatlant szolgáltatnak vissza egykori tulajdonosaiknak: három épület a zsidó, egy pedig a magyar közösséget illeti meg, Az utóbbi Kolozsváron, a Bocskai /Avram Iancu/ tér 15. szám alatti épület a református egyház tulajdona. Dr. Csiha Kálmán püspök elmondta, hogy az épületben levő állami hivatalokat előbb ki kellene költöztetni. Az épületet a hittanárképző főiskola és a Református Kollégium rendelkezésére szeretnék bocsátani. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

"Jún. 5-én Bukarestben román-magyar labdarúgó-mérkőzés volt, a románok győztek. A mérkőzés előtt a román lapok egy része a nacionalista indulatokat szított: a Sportul Romanesc napok óta a "Magyarország elleni háborúról" írt, a Gazeta Sporturilor pedig kiemelt helyen szólaltatta meg Gheorghe Funart, aki szerint "a magyarok a génjeikben hordják a gyávaságot", illetve Corneliu Vadim Tudor szenátort, a Nagy Románia Párt elnökét, aki úgy vélekedett, hogy "végre eljött az ideje annak, amikor a magyarok megbánják, hogy eljöttek Ázsiából". Az ehhez hasonló kijelentésektől különben a politikai napilapok által közölt összeállításokban megszólaltatott ellenzéki és kormánypárti politikusok sem maradtak le. - A sajtókampánynak nem is maradt el a hatása. Kolozsváron - az ország valamennyi nagyvárosához hasonlóan - szintén hajnalig tartott az "örömünnep", amelynek fő színhelye a Bocskai (Avram Iancu) tér volt. Ide igyekeztek azok is, akik a Fő téren elhelyezett 12 méter átmérőjű képernyő előtt drukkolták végig a játszmát. A szurkolók mintegy ezer fős csoportja a meccs utáni rivalgás közepette magyarellenes jelszavakat üvöltözött, és kövekkel dobálták Kolozsváron a magyar főkonzulátus épületét, amelynek több ablaka is betört. A randalírozók egy csoportja ugyanakkor felhasította egy, a polgármesteri hivatal előtt parkoló Hargita megyei rendszámú autóbusz kerekeit. A hírügynökség szerint a Kolozs megyei rendőrség vizsgálja az ügyet, azokat pedig, akik a főkonzulátus épületének megtámadói között voltak, csendháborításért megbírságolják. Bitay Károly magyar főkonzul nem volt hajlandó kommentálni az incidenst. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatási szolgálata arról értesítette az MTI bukaresti irodáját, hogy a találkozót követően ismeretlen személyek bezúzták Nagyváradon az egyházkerület püspöki épületének néhány ablakát. /Országszerte hajnalig ünnepelték a román válogatott győzelmét. Kolozsváron betörték a magyar főkonzulátus ablakait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./"

Maros megyében öt líceumban szerveztek felvételi vizsgát a középiskolák magyar tagozatán induló osztályokba. A Bolyai Farkas (200 hely), az Unirea líceumokban (50 hely), a Papiu Ilarian Kollégiumba (50 hely), a szászrégeni Lucian Blaga és Petru Maior líceumokban (25 hely) minden helyet betöltöttek. Azon líceumok és szakközépiskolák betöltetlen maradt helyeire, ahol nem szerveztek felvételit, szombaton, jún. 26-án jelentkezhetnek a diákok. Marosvásárhelyen a Pedagógia Líceumban filológia szakon 6, míg nevelőket képző szakon 3 hely betöltetlen, a Gheorhge Sincai Szakközépiskolában filológia szakon 9 hely, az Elektromaros Líceum reál- természettudományok osztályában 14 hely, az Építészeti Szakközépiskolában a műszaki rajz szakon 15 hely, a segesvári Mircea Eliade Líceum magyar filológia szakán 3 hely, a marosludasi szakközépiskola teszmészettudomány-reál osztályában 12 hely, a bándi líceum matematika- informatika osztályában 11 hely, a dicsőszentmártoni elméleti líceum reál osztályában 12, filológia szakon 8 hely van. A sikertelenül vizsgázó diákok eredményeik függvényében kérhetik felvételüket az Avram Iancu Szakközépiskola textil osztályába (16 üres hely), vagy a Faipari Szakközépiskola falfeldolgozó osztályába (20 hely), esetleg a Traian Vuia Szakközépiskola szerelő szakára (9 hely) is. /Szombaton lehet jelentkezni a maradt helyekre. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

Péntek László Akiket Kalotaszeg nem feled /alcíme: In memoriam Vasvári Pál 1849. július 6./ című könyvét a szabadsághős halálának 150. évfordulója alkalmából jelentette meg a Vasvári Pál Társaság és a Pro Kalotaszeg Kulturális Társaság. /Akiket Kalotaszeg nem feled. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ Péntek László, a bánffyhunyadi Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület elnöke e könyvecske megírásával újra bizonyságát adja szülőföldje iránti szeretetének. Akik ismerik az említett emlékmű sorsát, tudják azt is, hogy ezelőtt öt évvel a bánffyhunyadi és kőrösfői RMDSZ-szervezetek, valamint a Pro Kalotaszeg Alapítvány képviselői többször álltak a kolozsvári törvényszék előtt, koholt vádak miatt, amelyeket a kopjafa ellenségei tettek le írásos formában a Kolozs megyei törvényszék asztalára. A kis emlékfüzet a `48-as hős utolsó napjait próbálja rekonstruálni, azt a csatát, amelyben Vasvárit - aki különben éppen Avram Iancuhoz igyekezett békét kötni - a mócok négyszáz bajtársával együtt lemészárolták. /Akiket tényleg nem felejtenek el. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

Az Aradon tervezett magyar-román megbékélési emlékpark létrehozása eddig Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román kormányfő marosvásárhelyi megegyezésének megfelelően történik, s van esély arra, hogy az emlékpark alapkövét október 6-án a két miniszterelnök közösen tegye le. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy miután a román kormány múlt heti ülésén megszületett az a határozat, amelynek alapján az aradi vértanú tábornokok emlékművét az aradi minorita rend gondozásába adják, most ennek a határozatnak a végrehajtására, illetve az emlékpark helyének kijelölésére kell az RMDSZ-nek figyelnie. Tokay György képviselő szerint a számba jöhető helyszínek közül az aradi Avram Iancu tér, vagy a Kultúrpalota előtti Enescu tér, illetve az ahhoz szervesen kapcsolódó park látszik a legmegfelelőbbnek. Demeter János, a román kormányfőtitkár helyettese elmondta: a határozat tervezete várhatólag hamarosan a kabinet ülésének napirendjére kerül. /RMDSZ-politikusok a magyar-román megbékélési emlékparkról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

"Barabás István azt erősítette meg, hogy hiába hangzik el a tévében az RMDSZ vezetőinek bármilyen nyilatkozata, a román nacionalisták semmit sem fogadnak el. Hiába jelentette ki például Markó Béla az október 5-i sajtóértekezletén: az Aradon kivégzett tizenhárom tábornok közül egy sem harcolt Erdélyben románok ellen. Ugyanis 39 román szenátor jegyzékében, amelyben tiltakoztak az aradi Szabadság-szobor felállítását kimondó kormányhatározat ellen, az állt, hogy "A 13 tábornokot terheli a felelősség az Avram Iancu hadseregébe toborzott tíz- meg tízezer román lemészárlásáért, száz meg száz román falu és templom elpusztításáért." Hasonló értelemben nyilatkozott Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke is a 13 tábornokról, megtetézve az ígérettel, hogy a szobor robbanás áldozata lesz, továbbá az Adevarul október 6-i vezércikkében Dumitru Tinu igazgató, aki egyúttal Horthy, Hitler, az SS, Franco szellemalakjaival fokozta az aradi szobor keltette rémületérzést. - Ennyi volt tehát a haszna annak, hogy az RMDSZ vezetői tisztázták: a tizenhárom tábornok sosem harcolt románok ellen. Október 5-én az Antena 1 műsorában Ion Cristoiu megkérdezte Demeter Jánost és Kelemen Hunor államtitkárt: Tudnak maguk a szárazajtai emlékműről, amit az RMDSZ emelt? Tudják, kik végezték ki a szárazajtaiakat? A legionáriusok? És tudják, miért? Mert román katonákat öltek. - Ilyen stílusban megy a tévéharc, nem lehet tisztázni félreértéseket. - Barabás szerint az RMDSZ önmagát alázza meg, ha kultúráról, történelemről, művészetről akar vitába szállni az extrémizmus tévésztárjaival. A hazugság sem hiányzik, Dumitru Tinu említett vezércikkében leírta: "az RMDSZ megkapta az állami magyar egyetemet, és akkor még mit akar?" /BARABÁS ISTVÁN: Kedves RMDSZ, úgy is, mint tévésztár! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./"

"Magyarország megszakítja kapcsolatait Romániával, válságot robbant ki Erdélyben, majd nemzetközi beavatkozást kér - ezt az állítólagos "titkos tervet" hozta a sajtó tudomására Ion Mircea Pascu, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) alelnöke, a képviselőház védelmi bizottságának vezetője. Pascu kifejtette: "nem tudja, valós-e ez a terv, de azt tudja, hogy létezik". Szerinte a terv valódiságát bizonyítják "az aradi események", illetve az a rendkívül súlyos körülmény, hogy "már a romániai szabadkőműves páholyokban is nyíltan föderalizálásról, regionalizálásról beszélnek". Pascu "leleplezése" pontosan egybeesik azokkal a figyelmeztetésekkel, amelyeket Adrian Nastase volt külügyminiszter fogalmazott meg az elmúlt időszakban. - A román külügyminisztérium bírálta Adrian Nastase volt külügyminiszter közelmúltban tett NATO-ellenes kijelentéseit. /Ellenzéki honatya Erdély "elszakításáról". Nem tudja, hogy valós-e, de azt igen, hogy létezik. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./ Nemrégen a Ziua című napilap összeállításban számolt be a román szabadkőművességet megosztó hatalmi harcokról. Okt. 13-án a képviselőház védelmi bizottsága a sajtó jelenlétében hallgatta ki a román nemzeti páholy nagymesterét a szabadkőművességen belüli föderalizációs törekvésekről. A Ziua szerint a nyugati nemzeti páholyok egy része - belga, holland, francia, magyar és osztrák - egy szebeni származású magyar nagymestert támogatnak Costel Iancu ellenében. Olyan sajtóvélemények is napvilágot láttak, hogy a nyugatiak által támogatott magyar nagymester, André Szakváry alig leplezett célja Románia föderalizálása. A belga nemzeti páholy vezetője a Ziuahoz címzett levelében tiltakozott a vádak ellen, hangsúlyozva, hogy a szabadkőműves alkotmány tiltja mind az idegen országok belügyeibe, mind a vallási, illetve politikai kérdésekbe való beavatkozást. Ennek ellenére a képviselőház védelmi bizottsága kihallgatta Costel Iancut, a román nemzeti páholy nagymesterét, aki azt követően jelent meg a védelmi bizottság előtt, hogy a testület elnöke, Ioan Mircea Pascu - az RTDP alelnöke - sajtóértekezleten az Erdély elszakítására kidolgozott magyar kormányterv súlyos bizonyítékaként emlegette, hogy már a román szabadkőművességet is a föderalizálási törekvések fenyegetik. A nagymester elmondta: Az igazi román nemzeti páholyt is veszély fenyegeti, mivel Romániában, különösen Erdélyben olyan "budapesti, bécsi és párizsi kapcsolatokkal rendelkező szabadkőműves szervezetek jelentek meg, amelyek a romániai nemzeti nagypáholyon ütött rés" segítségével Románia föderalizálását célozzák. /Parlamenti premier. A szabadkőművesség is a föderalizációtól tart. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./"

"A képviselőház védelmi bizottságában hívta fel a figyelmet a román nemzetállam egységét fenyegető veszélyekre az egyik romániai szabadkőműves-páholy vezetője, Costel Iancu nagymester. Iancu szerint már az igazi nemzeti szabadkőműves-páholyt is veszély fenyegeti, mivel Romániában, különösen Erdélyben olyan "budapesti, bécsi és párizsi kapcsolatokkal rendelkező szabadkőműves szervezetek jelentek meg, amelyek a romániai nemzeti nagypáholyon ütött rés segítségével Románia föderalizálására törekszenek". Costel Iancu azt követően jelent meg a képviselőház védelmi bizottsága előtt, hogy a testület elnöke, Ioan Mircea Pascu az Erdély elszakítására kidolgozott magyar kormányterv súlyos bizonyítékaként emlegette, hogy már a román szabadkőművességet is a föderalizálási törekvések fenyegetik. /Erdély föderalizásáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./"

"Gheorghe Funar polgármester okt. 25-i sajtóértekezletén bejelentette: határozat-tervezetet terjeszt elő a "Kolozsvárhoz nem méltó személy" cím létrehozására. Erre azért van szükség, mert "az elmúlt évek során fellángolt az irredenta magyar szervezetek által kifejtett soviniszta, románellenes propaganda, amely hazugságok, valótlanságok terjesztését, a történelem meghamisítását tűzte ki célul. Annak érdekében, hogy a közvélemény megismerje őket és gyalázatát fejezze ki ellenséges magatartásukkal és az ellenséggel való szövetkezésükkel szemben, szükség van ezen személyek jegyzékének összeállítására, és ennek nyilvánosságra hozatalára" - áll a dokumentumban. Ugyanakkor a polgármester az "árulók temetőjét" szándékozik létrehozni, amelybe "nemzet- és hazaárulókat" temetnének. - A személyek kijelölését a Vatra Romaneasca Szövetségre, az Avram Iancu Társaságra, a Háborús Veteránok Szövetségére, a Ion Antonescu Marsall Ligára, illetve az RMDSZ-re bízom - mondta Gheorghe Funar. /A román nemzet "ellenségei" számára "Hazaárulók temetőjét". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

Funar, Kolozsvár polgármestere továbbra is meg kívánja tartani azt a népgyűlést, amelyet a Nagy-Románia Párt (NRP) helyi szervezete jelentett be. Az eredetileg Funar felmentésének felfüggesztését követelő tüntetés így egyfajta "szimpátia-megmozdulássá" válik. Az NRP jan. 29-én az Avram Iancu térre, délután három órára százezres tömeget ígért, akik Funar felfüggesztése ellen tüntettek volna az NRP elnöke, Corneliu Vadim Tudor vezetésével. Mivel a polgármester visszakerült tisztségébe, a tüntetés tárgytalanná vált. Ennek ellenére Funar mégis meg szeretné ezt rendezni, hogy a mellette tüntető tömeg bizonyítsa, mennyire igazságtalanok és törvénytelenek az ellene felhozott vádak. A megmozdulásra meghívta Vlad Roscát, a közigazgatási minisztert, illetve Vasile Salcudean prefektust, hogy az összegyült polgárok előtt ismertessék az ellene felhozott vádakat. /"Szimpátia-megmozdulást" rendez szombaton az NRP. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

A határon túli - Kárpát-medencei - magyar épített örökség dokumentálása és megóvása címmel június első két napján szakmai konferencia zajlott Budapesten. A tanácskozást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Teleki László Alapítvány szervezte anyaországi és határon túli szakemberek részvételével. Erdélyi vonatkozásban előadás hangzott el az erdélyi települések épített örökségének vizsgálatáról és dokumentálásáról (Kovács András, Sebestyén József, Benczédi Sándor), Erdély pusztuló építészeti örökségének építészeti felmérési programjáról (dr. Istvánfi Gyula), a gyulafehérvári római katolikus székesegyház és a püspöki palota helyreállításáról (Káldi Gyula, Sarkadi Márton), a gyulafehérvári volt Apor-kastély, most Avram Iancu Egyetem felújítási terveiről (dr. Szabó Bálint), erdélyi népi építészeti emlékek dokumentálásáról (Balassa M. Iván), a gyergyószárhegyi Lázár-kastély régészeti kutatásáról (Emődi Tamás, Molnár Zsolt), a miklósvári Kálnoky-kastély felújítási terveiről (Kálnoky Tibor, Zakariás Attila), Hadad református templomának szerkezeti megerősítéséről, felújításáról (Gajdos György, Káldi Gyula), Gelence római katolikus templomának helyreállításáról (Balázs Iván) és erdélyi középkori barokk oltárokról, szobrokról (Mihály Ferenc). A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Műemléki Főosztályának tanácsosa, Sebestyén József okl. építészmérnök a határon túli magyarok számára meghirdetett pályázatokat és az épített örökség célzott támogatásának Kárpát-medencei programját ismertette. A tavalyi költségvetési keretből az öt Magyarországgal szomszédos országból érkezett 101 pályázatból 49-et támogattak, összesen 28,694 millió forinttal. /Romániából 83, Szlovákiából csak 14, illetve Szlovéniából 2, Jugoszláviából és Ukrajnából 1-1 pályázat érkezett./ A 40 nyertes erdélyi pályázatra a pénzkeretből összesen 21,594 millió forintot ítéltek meg. Államközi kapcsolatok keretében a magyar állam költségvetéséből további 100 millió forintot különítettek el a határon túli magyar vonatkozású műemlékek védelmére. Ebből a keretből 14 Romániában lévő objektumra, illetve 9 felmérési programra 50 millió forintot fordítanak. Egy harmadik támogatási forma a Szellemi Örökség pályázat révén valósult meg: összesen 6,210 millió forinttal 21 - elsősorban kutatási - projektet támogatnak, Romániából 14-et. - Az erdélyi magyar települések kulturális örökségének komplex vizsgálata címen erdélyi és magyarországi szakemberek kezdeményezésére 1997-ben hosszú távú leltározási program indult. Ennek keretében eddig 19 erdővidéki (1997) és 44 nyárádmenti (1998-1999) település műemlékeinek, azok művelődéstörténeti értékét képviselő műtárgyainak teljességre törekvő adatfelvétele, fényképezése, valamint felmérése készült el a hozzájuk tartozó térképpel, történeti adatlapokkal. - Az erdélyi szász kulturális örökség dokumentálását a német kormány komoly költségvállalásával még 1992-ben megkezdték. Eddig összesen 256 települést mértek fel. A német szervezők már 1993-ban jelezték, hogy lehetőséget látnak a magyar szakemberekkel való együttműködésre. Együttműködési megállapodást kötött a Teleki László Alapítvány a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemmel, a Kriza János Néprajzi Társasággal, majd a Kolozsváron nemrég alapított Entz Géza Művelődéstörténeti Társasággal. /Guther M. Ilona: Pusztuló építészeti örökségünk védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Brassóban Aristotel Canescu DP-s szenátort választották a megyei tanács elnökének, az alelnökök pedig: Markó Gábor József /RMDSZ/, Iancu Vespasian /SZDRP/, valamint Adrian Taropa /eddigi tanácselnök, RNP/. Eddig három alelnökös tanácsra nem volt még precedens. Markó Gábor József építészmérnök /sz. 1940. nov. 8./. /Tóásó Áron Zoltán: Markó Gábor a Brassó Megyei Tanács alelnöke! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Vasvári Pál híveként és kutatójaként, a magyar kultusz és a határon túli nemzettudat erősítéséhez áldozatvállaló munkával való hozzájárulásáért Tiszavasvári önkormányzata Közéleti Munkáért Kitüntető Díjat és Emléklapot adományozott Péntek Lászlónak, a kőrösfői RMDSZ elnökének. Ez az első alkalom, amikor a díjat egy nem magyar állampolgárnak adományozzák. Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere elmondta, hogy Péntek László Tiszavasvári szülöttének, Vasvári Pálnak halálhelye közelében fekvő Kőrösfő szülötte, a helyi Rákóczi Kultúregylet vezetője. Akiket Kalotaszeg nem feled címmel kiadta Vasvárival kapcsolatos kutatásainak eredményeit. Közbenjárására és segítségével állítottak kopjafát Kőrösfőn Vasvári Pál őrnagy és a vele együtt 1849. július 6-án a Havasnagyfalu melletti határrészben a román lázadó erők, Avram Iancu csapatai által legyilkolt több mint négyszáz bajtársa emlékének. - Tiszavasvári és Kőrösfő testvértelepülések, együttműködésük gyümölcsöző. /Tiszavasvári díja először kerül határon túlra. Közéleti munkájáért kitüntették Péntek Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

"Vasile Soporan Kolozs megyei prefektusnak nincs elvi kifogása a polgármester tiltakozó akciója ellen, csak a helyszínnel nem ért egyet. Az alkotmányismertető táblák elhelyezéséért az építkezési igazgatóság 40 millió lejre büntette Gheorghe Funar polgármestert. Funar a Szabadság szerkesztőségéhez küldött közleményében kifejtette: a prefektusnak inkább a Kőrösfőn Vasváry Pálnak állított kopjafa lebontásával kellene foglalkoznia, mint az alkotmány cikkelyeit közlő táblákkal. Dana Prelipceanu, az Interetnikus Párbeszéd Egyesület elnöke levelet intézett a prefektushoz, amelyben kifejtette: aggódnak Gheorghe Funar polgármester tervezett népgyűlése miatt. "Az előző tragikus tapasztalatokból tudjuk, hogy az utcára kivitt politikai manipuláció veszedelmes fegyver, az interetnikus feszültségek növekedéséhez vezet, amelyek nyílt konfliktust eredményezhetnek." - áll a levélben. - Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor cáfolta, hogy azt mondta volna: "az összes román állampolgár ismeri a román nyelvet". Funar ugyanis idézte a volt kisebbségvédelmi minisztert. Funar szerint Eckstein kijelentése fölöslegessé teszi a magyar nyelv használatát a helyi közigazgatásban. Eckstein-Kovács Péter azt mondta, hogy a román állampolgárok túlnyomó többsége ismeri az állam hivatalos nyelvét. /Kiss Olivér: Soporannak nincs "elvi kifogása" a pénteki tüntetés ellen. Negyvenmillióra büntette a polgármestert az építkezési igazgatóság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ / Octav Cozmanca közigazgatási miniszter bírálta Gheorghe Funar polgármester tiltakozási akciótervét és biztosította a sajtót: egyetlen RTDP-tag sem fog részt venni a tüntetésen. Cozmanca is megerősítette: a "sárga táblák" elhelyezésére a helyi építkezési hivatal engedélyére is szükség lett volna. /Cozmanca elítéli Funar tervét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14/ A Funar által a kolozsvári Avram Iancu téren tervezett hétvégi tüntetés törvénytelen - jelentette ki a közigazgatási miniszter, Octav Cozmanca. Érvként megemlítette, hogy a helyi tanácsnak van egy határozata, amely megszabja, hol lehet nagygyűléseket tartani, az Avram Iancu tér nem szerepel köztük. Cozmanca aláhúzta: felkérte a megyei prefektust, tárgyaljon Funarral és értesse meg vele, hogy senki sem áll a törvények fölött. - A TDRP kiiktatja a helyi közigazgatási törvényből azt a szakaszt, amely szerint az ügyészség kérésére a megyefőnök felfüggesztheti a polgármestert - nyilatkozta Octav Cozmanca miniszter. /Törvénytelen a magyarellenes tüntetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./"

"Febr. 14-i sajtóértekezletén Gheorghe Funar polgármester bejelentette: megtartja a 16-i tiltakozó népgyűlést. Elmondta, hogy a 8 tájékoztató jellegű tábla 16 millióba került, a költségeket egy magáncég állta. Szerinte abszurdum az, hogy elhelyezésükre a művelődési minisztérium engedélyét is ki kellett volna kérnie. Beszámolt arról, hogy a népgyűlésre minden valószínűség szerint eljön Traian Basescu, Bukarest főpolgármestere, Zeno Opris, a Vatra Romaneasca képviseletében, Ioan Salajan, hargitai és kovásznai ortodox püspök, valamint az Avram Iancu Egyesület, a Mihai Viteazul Egyesület, a Hargita, Kovászna és Maros Megyéből Elűzött Románok Egyesületének képviselői. Sajnálattal közölte, hogy Adrian Paunescu RTDP-s szenátor nem lesz jelen a megmozduláson. Biztosította az aggódó polgárokat: a rendőrség, csendőrség és a Román Hírszerző Szolgálat mellett a rendet a polgármesteri hivatal, illetve a Nagy-Románia Párt helyi szervezetének tagjai is felügyelik. /Kiss Olivér: Nincs akadálya a tiltakozó népgyűlésnek - jelentette ki Kolozsvár polgármestere. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./"

" James C. Rosapepe amerikai nagykövet febr. 16-án nem délután, az Avram Iancu téren, hanem délelőtt nyújtja át Gheorghe Funar polgármesternek az Ötcsillagos város kitüntetést. Az amerikai nagykövetség Ötcsillagos városok címmel programot indított a bürokrácia csökkentésére, a különböző városházi és kamarai engedélyek gyors kibocsátására. - Nelu Pop megyei rendőrfőparancsnok közleményében kifejtette, hogy az 1991-ben elfogadott 60-as törvény értelmében katonai objektumok közelében tilos a nyilvános tüntetések szervezése. A Bocskai (Avram Iancu) téren tervezett tüntetést viszont a 4. erdélyi hadtest parancsnoksága, illetve más, stratégiainak számító egyházi és kulturális intézmény közvetlen közelében akarják megtartani. A téren tervezett tüntetés veszélyeztetheti a közrendet és közbiztonságot. Erre reagálva Funar polgármester elmondta: a parancsnok túllépi hatáskörét. /Kiss Olivér: Figyelmeztet a rendőrfőkapitány: veszélybe kerülhet a közrend. Változott Rosapepe kolozsvári programja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./"

"Febr. 17-én Kolozsváron a Mátyás-ház nagytermében kilencedik alkalommal kezdődött meg a Mátyás király emlékére szervezett rendezvénysorozat. "Azért nézünk értékeinkre vissza, hogy jobban tudjunk előre haladni" - mondta László Bakk Anikó, a mozgalom fő irányítója és szervezője a megnyitón. Fellépett a Gáspár Enikő vezette zilahi Wesselényi kamarakórus. A kiállításon bemutatkozott a képzőművészeti főiskola három tehetséges hallgatója: Debreczeni Botond, Olahuti Ioana és Kiss Ármánd Zoltán. /Megkezdődött a IX. Mátyás-napok rendezvénysorozat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Sajnálatos, hogy a képtár megnyitásával pontosan egy időben zajlott a második Castellum-est (híres erdélyi magyar családok ma élő tagjainak társasága), ahol Kemény Jánost olyan jeles személyiségek idézték, mint Sütő András, Lohinszky Lóránd színművész, más jeles színészek, Csép Sándor tévés személyiség, közéleti kiválóságok, mint Kötő József és dr. Imreh Ernő jogász. /Máthé Éva: Nagy Imre bűvöletében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./"

" Ki a magyarokkal az országból! - jelszóval tüntetett mintegy 150-200 szurkoló a kolozsvári magyar főkonzulátus előtt, a jún. 2-i román-magyar mérkőzést követően. A meccset a kolozsváriak egy része a Bocskai (Avram Iancu) téren felállított hatalmas képernyőn követte végig. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul elmondta: a tüntetők két teherautóval érkeztek a konzulátussal szembeni parkolóba. Mivel ezelőtt két évvel egy román-magyar labdarúgó-mérkőzés után kövekkel dobálták meg az épületet, és több ablakot is betörtek, a diplomáciai képviselet a rendőrség védelmét kérte, hogy elkerülhető legyen az újabb botrány. Mintegy 15-20 rendőrt vezényeltek a főkonzulátus elé, akiknek sikerült távol tartani a huligánokat az épülettől, így azok a Szent Mihály templom előtti parkolóba szorultak. Innen skandálták magyarellenes jelszavaikat. A tömeg éjjel fél kettőkor kezdett szétoszlani, anélkül, hogy a főkonzulátus épületében anyagi kárt okozott volna. /Nánó Csaba: Huligánok tüntettek éjszaka a magyar főkonzulátus előtt. Rendőrkordon védte az épületet - anyagi kár nem keletkezett. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./"

"Május 25. és 27. között immár negyedik alkalommal rendezték meg Sóstófürdőn (Magyarország) a Suliexpót, melyen idén tíz ország fiataljai vettek részt. Az expó célja, hogy a Kárpát-medencén túllépve, bővüljön a résztvevők köre, illetve, hogy a diákoknak lehetőségük legyen, az "egységes Európa" gondolatnak megfelelően, a kapcsolatteremtésre és önkifejezésre, függetlenül attól, hogy milyen nyelvet beszélnek. A rendezvényen jelen volt a szatmárnémeti Avram Iancu Általános Iskola. Küldöttsége. Szász Piroska igazgatóhelyettes elmondta, hogy a Suliexpóról az interneten olvasott. Jelentkezett, majd keresett egy testvériskolát - Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium -, amely 100 ezer forinttal támogatta kiutazásukat. Ez az összeg az elszállásolás költségeit sem fedezte, ezért az iskola gyermeknapi műsort mutatott be, ennek bevételéből fedezték a különbözetet. Volt piactér és kirakodóvásár, melynek keretében bemutatkoztak az iskolák, illetve a nemzetek. Annak ellenére, hogy első alkalommal vetek részt a rendezvényen, két kategória-díjat is elhoztak /vizuális művészet kategória és a Suliexpó kisszótár kategória/. /Suliexpó - kapcsolatteremtés és önkifejezés, a nyelvtől függetlenül. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 6./ "

"A 2000/1-es földtörvényt módosító sürgősségi kormányhatározat-tervezet szerint az erdőt visszaigénylő közösségi szervezetek (közbirtokosságok) tagonként 25 hektáros felső határig kaphatnak vissza területeket, nyilatkozta Marian Ianculescu szociáldemokrata képviselő. Az elfogadás előtt álló kormányhatározat azt is kimondja, hogy erdők esetében nem veszik figyelembe a tanúvallomást: a bizonyítási eljárás kizárólag írásos bizonyítékok (telekkönyvi kivonat stb.) alapján történhet. További megszorítás, hogy erdészeti kutatóintézetek vagy rezervátumok területe nem igényelhető vissza: ilyen esetben lehetőség szerint a megye más területén mérnek ki erdőterületeket, vagy pénzbeni kártérítést kapnak a volt tulajdonosok. Markó Béla Adrian Nastase miniszterelnökkel folytatott jún. 27-i megbeszélése után úgy nyilatkozott: az RMDSZ számára megnyugtatóan rendeződik a földtörvény helyzete, a kormánypárt ugyanis elfogadta az RMDSZ javaslatait a közbirtokossági erdők visszajuttatása ügyében. Ezzel szemben a liberálisok tegnap bejelentették: még ezen a héten törvénytervezetet nyújtanak be a szenátusban, amely az egyházak teljes erdőtulajdonának visszaállítását szorgalmazza, a többi igénylő esetében pedig a felső határt 30 hektárban határozza meg. /Visszaadják a közbirtokossági erdőket. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"Az RMDSZ közleménye szerint Maros megye 17 középiskolájában a magyar tannyelvű osztályokban 314 hely maradt üresen. Marosvásárhelyen a Ion Vlasiu és Traian Vuia szakközépiskolákban 18-18, a Ion Vlasiuban 3, az Avram Iancu műszaki osztályaiban 49, a technológián 26, az Electromaros szakközépiskolában 20, a Gh. Sincaiban 18, az Aurel Persu-ban 12, a C. Brancusi szakiskolai osztályaiban 21. Segesváron, a Mircea Eliade líceum filológia oszályában 2, a szovátai faipari szakközépiskolában 22, az erdőszentgyörgyi szakközépiskolában 17, a társadalomtudományok szakon 16. Nyárádszeredában 7 hely, a szászrégeni Lucian Blaga líceumban 17, a bándi líceumban 25 hely, míg a dicsőszentmártoni C. Brancusi szakközépiskolában 23 hely maradt üresen. /314 betöltetlen középiskolai hely. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./"

"Júl. 13-án a Legfelső Védelmi Tanács az Oroszországgal kötendő kétoldali szerződésről tárgyalt. Románia még nem rendezte diplomáciai kapcsolatait Moszkvával. A Szabadság átvette a Cotidianul de Transilvania lapból Ioana Lupea írását. Az alapszerződés megtárgyalásának pozitív jelzése is lehet, az, hogy a bukaresti hatalom a jövő évi prágai NATO-integráció szemszögéből próbálja tisztázni Oroszországgal a szövetségek kérdését. Azonban mivel magyarázható Ion Iliescu elnök és Adrian Nastase kormányfő kijelentése a második román államról, Moldováról? A kormányfő a német integrációs modellt tekinti alapnak, egészen az egyesülésig. Nastase javasolta a föderációt Moldovával, azzal az állammal, amely csatlakozni fog az Orosz-Fehérorosz államszövetséghez. Feltételezhető, hogy Romániának más biztonsági alternatívát ajánlottak föl. A NATO-val kapcsolatos másik kétarcúság a magyarországi státustörvénnyel szembeni magatartásban mutatkozik meg. Egy évvel a prágai NATO-összejövetel előtt Romániának elintézetlen területi vitája van Ukrajnával - a Kígyó-szigetéről van szó -, miközben felmerül a két román állam konföderációja, ám az egyik fél már közel van az Orosz-Fehérorosz államszövetséghez, ráadásul feszült a viszony Magyarországgal, egy NATO-tagországgal és a végtelen vita Moszkvával. (A Cotidianul de Transilvania című lap július 16-i számában megjelent írás fordítása) /Ioana Lupea: Múlt meghatározta jelen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./"

"Néha tagadhatatlan hasonlóságot fedezhetünk fel a legfrissebb indulatkavaró megnyilatkozás - és a húsz-harminc év előtti között, bár azonosság nem teljes. Legutóbb például, a magyar státustörvény kapcsán mesterségesen támasztott hangulatkeltés juttatta Fodor Sándor eszébe a közel húsz év előttit, amikor országos műfelháborodás támadt a Budapesten kiadott Erdély története körül. Történt pedig ez annak ellenére, hogy a munka szerzői-szerkesztői eleve kijelentették: nem kívántak "utolsó szó"-t kimondani az Erdély történetéhez kapcsolódó kérdésekben. Román, esetleg szász, vagy bármilyen más nemzetiségű történészkollégák segítségével együtt szeretnék kiküszöbölni az esetleges egyoldalúságokat, megegyezésre jutni a vitatott pontokon. Ilyesmiről szó sem lehetett. Ilie Ceausescu történész-tábornok történelemszemlélete szerint Erdély története a dákok hősi helytállásával kezdődik, majd a vitéz Mihály Vajda hősi harcaival folytatódik ezerötszáz év múltán - és Horea, Closca, valamint Crisan felkelésével megy tovább Avram Iancuig, mígnem aztán Erdély "visszatér" Románia kebelére, 1918. december 1-jén. Méltán keltett fel tehát országos közfelháborodást a Budapesten megjelent történeti munka, amely - eléggé el nem ítélhető módon - nem annyira bizonyos népek hazafias képzelőerejére, mint inkább történelmi dokumentumokra alapozott. Elítélésére-megbélyegzésére külön gyűlést hívtak össze Bukarestben nagyszámú (hazai) magyar résztvevővel. Itt azonban hiba csúszott a számításba: a meghívott magyarok között ugyanis tisztességes, gerinces emberek is voltak, akik arra hivatkozva, hogy az inkriminált könyv nem is járt a kezükben - megtagadták a gyűlésen való részvételt, így az országosnak szánt botrány mindössze nagyobb méretű ricsajjá sikerült. A státustörvény? Ehhez is sokkal több közéleti személyiség, politikus szólt hozzá, mint amennyien ismerik a törvényt. A törvény kevesebbet tartalmaz, mint amennyit a szlovák nemzetiségűeknek biztosít a szlovák konzulátuson kiállított "szlovák" igazolvány, de ez egyetlen politikus, újságíró nagynemzeti önérzetét sem bántotta. Kétségtelen: a hajdani (Erdély történetét elítélő) és a mostani (státustörvény ellen indított), nacionalista érzelmeket felkorbácsoló kampány között különbség is van. Az előbbit - szinte kizárólag "belső" használatra szánták. Az utóbbival pedig lehetőleg Magyarország Euro-csatlakozásának kívántak keresztbe tenni. Még egy örvendetes különbség van a kurta negyedszázadon belül indított két hecckampány között: most, utóbb a romániai magyarokat nem vonták be a státustörvény elleni hangulatkeltésbe. /Fodor Sándor: Ismétlődések (Az időben) . = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./"

"Aug. 15-én nemzeti öntudaterősítő céllal Kolozsvárra érkezik Adrian Nastase. A miniszterelnök a füzesmikolai kolostorba látogat, ahol ünnepi egyházi szertartáson vesz részt. A kolostori látogatás során elbeszélget az ortodox egyház helyi vezetőivel, majd a románság másik nagy Kolozs megyei búcsúhelyénél, Mihály vajda szentmihályi sírjánál imádkozik. Ezt követően az egykori hadvezér mellszobrának aranyosgyéresi leleplezésére indul. Délután pártmegbeszéléseket folytat; aug. 16-ánn Kolozsváron felavatja az Avram Iancu nevét viselő tűzoltó-kapitányságot, majd a 4. Erdélyi Hadsereg 85. évfordulójának nagyszabású ünnepségén vesz részt. /Sz. Cs.: Adrian Nastase Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./"