Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Huhtanen, Tomi
2 tétel
2012. július 6.
Markó: új alkotmány kell a választások után
Okvetlenül szükséges lenne a parlamenti választások után új alkotmány kidolgozása, mert Romániának a teljes intézményrendszerét újra kell gondolnia – mondta Markó Béla szenátor, az RMDSZ korábbi elnöke tegnap, az EU-táborban tartott, Európai értékek, erdélyi érdekek című beszélgetés alkalmával. A szenátor ugyanakkor kételkedik abban, hogy a pártoknak lesz ereje minderre.
A beszélgetés az Európai Unióval (EU) szembeni elvárások témája köré épült. Az erdélyi Európa-képpel kapcsolatban Markó elmondta: „Szkeptikusabb vagyok, mint néhány évvel ezelőtt voltam, mert megtapasztalhattuk, hogy mennyire törékenyek az értékeink, és mennyire recseg-ropog a demokrácia. Nemcsak itthon, hanem az egész kelet-közép-európai térségben”. A szenátor szerint a nyugati berendezkedéstől elvárt jólét nem valósult meg, a demokráciai értékrend (mint a szabad közlekedés, vagy bizonyos értelemben a munkavállalás) azonban nálunk is „meghonosodott” kisebb-nagyobb mértékben.
Markó Béla emlékeztetett az 1993-ban az RMDSZ által benyújtott memorandumra, amely azt szorgalmazta, hogy Romániát csak akkor vegyék fel az EU-ba, amikor teljesítette a kisebbségekkel szembeni kötelezettségeit. Jelenleg azért döcög ennek a követelésnek a széles körű gyakorlatba ültetése, mert maga az EU is dilemmában van a nemzetállamokhoz való viszonyulás tekintetében – mondta Markó. A szenátor szerint az EU beleütközött a bevándorló kisebbségek ügyébe, és egyelőre nem tudja kezelni ezt a kérdést sem.
Ami az erdélyi magyarság legstabilabb erejét jelenti manapság, az az önkormányzati jelenlét – vallja a szenátor: „Nem nevezném a legerősebbnek – mert ez a parlamenti jelenlétet is feltételezi –, de mindenképpen a legstabilabb erőnk az önkormányzatiság”.
Markó szerint hiba volt úgy feltenni a kérdést, hogy „Nyugat eszi meg Keletet, vagy Kelet eszi meg Nyugatot”, ehelyett kölcsönhatásokban kellett volna gondolkodni. Hozzátette, a sajátosságokra nagyobb figyelmet kellett volna szentelni. „Nem volt rendben, hogy Brüsszel is és mi is úgy gondoltuk, hogy képesek leszünk átvenni Franciaország, Németország vagy bármely más nyugati állam intézményrendszerét. Máig nem sikerült eldöntenünk, hogy milyen rendszert akarunk: államfőit vagy parlamentit” – közölte a szenátor, aki a parlamenti rendszert pártolja, mert az elnöki kevésbé befolyásolható magyar részről.
Markó szerint ki kell tartanunk az EU mellett – és nincs is más alternatívánk –, de az EU-nak nem a nemzetállamokra, hanem a kisebb közösségek sajátosságaira kellene alapoznia.
A beszélgetés meghívottja volt Winkler Gyula, az Európai Parlament képviselője is, aki közölte: „A jövő EU-jának a régiók és közösségek uniójának kell lennie” – közölte. Az EP szembeszállhat az egyes országok kormányával, és mivel közösségek képviselik magukat az EP-ben, ezért a nemzetállamok kormányai nem hallgathatnak el semmit Európa elől.
Amint az ugyancsak meghívott Tomi Huhtanen, az Európai Tanulmányok Központja (CES) finn igazgatója jelezte: a szolidaritást hirdető néppárti törekvésekért fel kell adni részben a szuverenitást. De mint Winkler fogalmazott: az EP-ben 27 szuverenitás letétele történik, amely ilyen szinten nem vész el. „Brüsszel felé minden erdélyi magyarnak szolidáris üzenete kell hogy legyen” – mondta az EP-képviselő.
K. H. I.
Szabadság (Kolozsvár)
Okvetlenül szükséges lenne a parlamenti választások után új alkotmány kidolgozása, mert Romániának a teljes intézményrendszerét újra kell gondolnia – mondta Markó Béla szenátor, az RMDSZ korábbi elnöke tegnap, az EU-táborban tartott, Európai értékek, erdélyi érdekek című beszélgetés alkalmával. A szenátor ugyanakkor kételkedik abban, hogy a pártoknak lesz ereje minderre.
A beszélgetés az Európai Unióval (EU) szembeni elvárások témája köré épült. Az erdélyi Európa-képpel kapcsolatban Markó elmondta: „Szkeptikusabb vagyok, mint néhány évvel ezelőtt voltam, mert megtapasztalhattuk, hogy mennyire törékenyek az értékeink, és mennyire recseg-ropog a demokrácia. Nemcsak itthon, hanem az egész kelet-közép-európai térségben”. A szenátor szerint a nyugati berendezkedéstől elvárt jólét nem valósult meg, a demokráciai értékrend (mint a szabad közlekedés, vagy bizonyos értelemben a munkavállalás) azonban nálunk is „meghonosodott” kisebb-nagyobb mértékben.
Markó Béla emlékeztetett az 1993-ban az RMDSZ által benyújtott memorandumra, amely azt szorgalmazta, hogy Romániát csak akkor vegyék fel az EU-ba, amikor teljesítette a kisebbségekkel szembeni kötelezettségeit. Jelenleg azért döcög ennek a követelésnek a széles körű gyakorlatba ültetése, mert maga az EU is dilemmában van a nemzetállamokhoz való viszonyulás tekintetében – mondta Markó. A szenátor szerint az EU beleütközött a bevándorló kisebbségek ügyébe, és egyelőre nem tudja kezelni ezt a kérdést sem.
Ami az erdélyi magyarság legstabilabb erejét jelenti manapság, az az önkormányzati jelenlét – vallja a szenátor: „Nem nevezném a legerősebbnek – mert ez a parlamenti jelenlétet is feltételezi –, de mindenképpen a legstabilabb erőnk az önkormányzatiság”.
Markó szerint hiba volt úgy feltenni a kérdést, hogy „Nyugat eszi meg Keletet, vagy Kelet eszi meg Nyugatot”, ehelyett kölcsönhatásokban kellett volna gondolkodni. Hozzátette, a sajátosságokra nagyobb figyelmet kellett volna szentelni. „Nem volt rendben, hogy Brüsszel is és mi is úgy gondoltuk, hogy képesek leszünk átvenni Franciaország, Németország vagy bármely más nyugati állam intézményrendszerét. Máig nem sikerült eldöntenünk, hogy milyen rendszert akarunk: államfőit vagy parlamentit” – közölte a szenátor, aki a parlamenti rendszert pártolja, mert az elnöki kevésbé befolyásolható magyar részről.
Markó szerint ki kell tartanunk az EU mellett – és nincs is más alternatívánk –, de az EU-nak nem a nemzetállamokra, hanem a kisebb közösségek sajátosságaira kellene alapoznia.
A beszélgetés meghívottja volt Winkler Gyula, az Európai Parlament képviselője is, aki közölte: „A jövő EU-jának a régiók és közösségek uniójának kell lennie” – közölte. Az EP szembeszállhat az egyes országok kormányával, és mivel közösségek képviselik magukat az EP-ben, ezért a nemzetállamok kormányai nem hallgathatnak el semmit Európa elől.
Amint az ugyancsak meghívott Tomi Huhtanen, az Európai Tanulmányok Központja (CES) finn igazgatója jelezte: a szolidaritást hirdető néppárti törekvésekért fel kell adni részben a szuverenitást. De mint Winkler fogalmazott: az EP-ben 27 szuverenitás letétele történik, amely ilyen szinten nem vész el. „Brüsszel felé minden erdélyi magyarnak szolidáris üzenete kell hogy legyen” – mondta az EP-képviselő.
K. H. I.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. július 9.
Tonk: Közösségi összefogásnak köszönhető a Sapientia sikere
Több mint 300 résztvevő (középiskolások, egyetemi hallgatók, különböző ifjúsági szervezetekben aktív szerepet vállaló fiatalok), meghívott és újságíró volt kíváncsi a Marosfőn idén immár kilencedik alkalommal szervezett EU-táborra. A július 3–8. között zajlott rendezvényen jeles külföldi meghívott is volt: Tomi Huhtanen, az Európai Tanulmányok Központ (CES – Center for European Studies) igazgatója örömmel újságolta, hogy a kolozsvári Minerva-házban székelő Kós Károly Akadémia (az RMDSZ kutatóintézete, háttérintézménye) a nemzetközi szervezet tagjává vált. A hét folyamán a rendezvény különböző mozzanataira tértünk ki, most az oktatáson a hangsúly: Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja már a megnyitón felszólalt.
A dékán az EMTE „friss” sikereiről, illetve az EU-táborral való, immár ötéves gyümölcsöző együttműködésről beszélt. Örömmel számolt be arról, hogy az egyetem akkreditációja révén a múlt héten az egyetem első ízben szervezhette meg saját államvizsgáját, ugyanakkor jövőre elkészül az egyetem Tordai úti épülete. „Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrejötte bebizonyította, hogy a magyar társadalom képes közösségi összefogásra” – fogalmazott Tonk Márton.
A Szabadságnak Tonk elmondta: a Sapientia sikere a magyar kormánynak, a civil társadalomnak, az egyházaknak, az akadémiai szférának és természetesen a politikai érdekképviseletnek köszönhető.
Az oktatás témájában beszélgetést rendeztek a tábor második napján is: Látszik-e a fény az alagút végén? címmel tartott előadást Tonk Mártonnal Szőcs Domokos, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium vezérigazgatója. A beszélgetés az új oktatási törvény tematikája köré épült.
„Az oktatás olyan terület, ahol mindenki érdekelt, folyamatosan reformálják, átalakítják, de a jelenlegi törvény már forradalomnak is nevezhető, hiszen a gyökereitől átalakult. Az átalakítás szükségessége már széleskörű probléma, mert a szakképzett munkások lassan eltűnnek társadalmunkból” – mondta Szőcs. A vezérigazgató szerint egyre sürgetőbb az egyéni oktatás bevezetése, mert amíg tehetsége figyelembe vételének mellőzésével mindenki egyforma – ipari közoktatású – képzést kap, addig minőségi változásra hiába várunk. „Romániában a korszerűsítés mellett szükséges továbbá a stabilitás, mert az oktatási törvény módosításának gyorsaságával a kormányzati rendszer és a társadalmi rendszer nem képes felvenni a ritmust” – tette hozzá. Úgy látja: az oktatási törvény sikerének kulcsa az iskolai mentalitásváltás.
Tonk Márton szerint az új oktatási törvény megfelelő irányvonalat követ, mert a mennyiség helyett a minőségre összpontosít. „Az érettségi szigorítása és erős megmérettetése, nagyon értékelendő a felsőoktatási intézmények szempontjából, hisz minden egyetem szívesebben dolgozik jól felkészült hallgatókkal. Ugyanilyen az egyetemi záróvizsga gondolata is, ami egy újabb mutató a minőségi szakképesítés elérésének irányába” – közölte Tonk Márton.
Záró gondolatként a romániai magyar felsőoktatásról a dékán elmondta: az erdélyi magyar felsőoktatás gerincét képező hat egyetemi intézmény együttműködésének útján érhető el a leglátványosabb haladás, nem pedig egyik vagy másik előtérbe helyezéséve.
K. H. I.
Szabadság (Kolozsvár)
Több mint 300 résztvevő (középiskolások, egyetemi hallgatók, különböző ifjúsági szervezetekben aktív szerepet vállaló fiatalok), meghívott és újságíró volt kíváncsi a Marosfőn idén immár kilencedik alkalommal szervezett EU-táborra. A július 3–8. között zajlott rendezvényen jeles külföldi meghívott is volt: Tomi Huhtanen, az Európai Tanulmányok Központ (CES – Center for European Studies) igazgatója örömmel újságolta, hogy a kolozsvári Minerva-házban székelő Kós Károly Akadémia (az RMDSZ kutatóintézete, háttérintézménye) a nemzetközi szervezet tagjává vált. A hét folyamán a rendezvény különböző mozzanataira tértünk ki, most az oktatáson a hangsúly: Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja már a megnyitón felszólalt.
A dékán az EMTE „friss” sikereiről, illetve az EU-táborral való, immár ötéves gyümölcsöző együttműködésről beszélt. Örömmel számolt be arról, hogy az egyetem akkreditációja révén a múlt héten az egyetem első ízben szervezhette meg saját államvizsgáját, ugyanakkor jövőre elkészül az egyetem Tordai úti épülete. „Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrejötte bebizonyította, hogy a magyar társadalom képes közösségi összefogásra” – fogalmazott Tonk Márton.
A Szabadságnak Tonk elmondta: a Sapientia sikere a magyar kormánynak, a civil társadalomnak, az egyházaknak, az akadémiai szférának és természetesen a politikai érdekképviseletnek köszönhető.
Az oktatás témájában beszélgetést rendeztek a tábor második napján is: Látszik-e a fény az alagút végén? címmel tartott előadást Tonk Mártonnal Szőcs Domokos, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium vezérigazgatója. A beszélgetés az új oktatási törvény tematikája köré épült.
„Az oktatás olyan terület, ahol mindenki érdekelt, folyamatosan reformálják, átalakítják, de a jelenlegi törvény már forradalomnak is nevezhető, hiszen a gyökereitől átalakult. Az átalakítás szükségessége már széleskörű probléma, mert a szakképzett munkások lassan eltűnnek társadalmunkból” – mondta Szőcs. A vezérigazgató szerint egyre sürgetőbb az egyéni oktatás bevezetése, mert amíg tehetsége figyelembe vételének mellőzésével mindenki egyforma – ipari közoktatású – képzést kap, addig minőségi változásra hiába várunk. „Romániában a korszerűsítés mellett szükséges továbbá a stabilitás, mert az oktatási törvény módosításának gyorsaságával a kormányzati rendszer és a társadalmi rendszer nem képes felvenni a ritmust” – tette hozzá. Úgy látja: az oktatási törvény sikerének kulcsa az iskolai mentalitásváltás.
Tonk Márton szerint az új oktatási törvény megfelelő irányvonalat követ, mert a mennyiség helyett a minőségre összpontosít. „Az érettségi szigorítása és erős megmérettetése, nagyon értékelendő a felsőoktatási intézmények szempontjából, hisz minden egyetem szívesebben dolgozik jól felkészült hallgatókkal. Ugyanilyen az egyetemi záróvizsga gondolata is, ami egy újabb mutató a minőségi szakképesítés elérésének irányába” – közölte Tonk Márton.
Záró gondolatként a romániai magyar felsőoktatásról a dékán elmondta: az erdélyi magyar felsőoktatás gerincét képező hat egyetemi intézmény együttműködésének útján érhető el a leglátványosabb haladás, nem pedig egyik vagy másik előtérbe helyezéséve.
K. H. I.
Szabadság (Kolozsvár)