"Viorel Hrebenciuc PSD-alelnökkel tárgyalt nov. 20-án Bukarestben a háromszéki RMDSZ-küldöttség Kerestély Irma főtanfelügyelő menesztésének ügyében. Nov. 19-én kiderült, hogy Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter elmarasztalta Kerestély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelőt. Így Kerestély nem tarthatja meg eddigi beosztását, sőt a tanfelügyelőségen sem tölthet be többé versenyvizsgával elfoglalható állást. Az RMDSZ területi szervezetei és a helyi platformok képviselői arról döntöttek, hogy a háromszéki magyarság november 22-én utcai tüntetésen tiltakozik, ha Andronescu nem változtat döntésén. Hrebenciuc utasította a minisztériumot, minden eljárást állítsanak le, és konkrét ígéret született, hogy három hónapig nem mozdítják el Kerestélyt, - tájékoztatott Albert Álmos területi elnök. /Farkas Réka: Hrebenciuc halaszt. Még három hónapig maradhat Kerestély. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./"

"Az RMDSZ nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy részt vegyen a kormányzásban, ha ez a romániai magyar kisebbség sajátos gondjainak megoldását jelentené és ugyanakkor pozitívan hatna az általános reformokra, jelentette ki dec. 20-án Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője a Mediafaxnak adott nyilatkozatában azt követően, hogy megbeszélésre került sor az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) vezetői között. A szenátor elmondta: a megfogalmazott javaslat "nem az egyik vagy a másik részről merült fel", hanem "mindkét részről megfogalmazódott gondolat". Az egyeztetésről Verestóy Attila elmondta: a találkozón az RMDSZ részéről Borbély László képviselő, Frunda György szenátor volt még jelen, a kormánypártot Viorel Hrebenciuc képviselő és Cosmin Gusa, az SZDP főtitkára képviselte. Tájékoztatása szerint az együttműködési megállapodás kiértékelése baráti beszélgetéssel folytatódott, amelynek során felmerült az a kérdés is, hogy többen akadályozni próbálják, mások meg elősegíteni szeretnék az újabb RMDSZ-SZDP-egyezmény megkötését. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ a közeljövőben újabb kormányzati szerepet vállalna-e, Verestóy kifejtette: - Nem időszerű még ezt a kérdést tárgyalás témájává tenni. Jelen pillanatban számunkra a leghatásosabb eszköz a parlamenti együttműködés, amelyet az elkövetkezőkben sokkal több konkrétummal és biztos garanciákkal kell majd megtölteni. - Markó Béla RMDSZ-elnök cáfolta, hogy az RMDSZ olyan javaslatot tett volna az SZDP-nek, miszerint belépne a kormányba. A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) múlt heti ülésén világosan körvonalazódott, hogy elvben a jelenlegi együttműködési formát kellene folytatni. Mindezt azonban csakis akkor, ha megfelelő feltételeket lehet kialakítani az együttműködéshez. Az egyeztetésről Cosmin Gusa, az SZDP főtitkára a hírügynökségnek úgy nyilatkozott: az RMDSZ olyan javaslattal állt elő, hogy kész kormányzati felelősséget vállalni a SZDP-kabinetben. Gusa értelmezése szerint ennek "az RMDSZ-javaslatnak" az lehet az oka, hogy a szövetség vezetőinek megítélése szerint 2001-ben a Nastase-kabinet elkötelezte magát a reform iránt. - Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a Reform Tömörülés elnöke a Szabadságnak elmondta: tudomása szerint az RMDSZ semmilyen vezető testülete nem tárgyalt hivatalosan ilyesmiről, Verestóy szenátornak valamiféle magánakciója lehet ez, a piac "tesztelésére" dobhatta be a hírt, hogy a reakciók függvényében bonyolíthassa saját tárgyalásait. - Azt hiszem, hogy az RMDSZ-ben valóban van egy olyan csoport, amelynek személyes érdeke fűződik ahhoz, hogy az RMDSZ kormányon legyen, hiszen a koalícióban töltött négy évben már kipróbálhatták, így lehet a leghatékonyabban érvényesíteni az egyéni érdekeket. A romániai magyar közösség, akinek javára köttetett ez a szerződés, egyáltalán nem lát semmit az együttműködés hozadékából. Toró kijelentette: mindaddig, amíg az elemzést nem végzik el, nem lehet egyértelmű választ adni a hogyan továbbra. Az elmúlt egy esztendő azonban sajnos arra enged következtetni: a romániai magyarság semmit sem nyer azon, ha az RMDSZ kormányra lép az SZDP-vel. Verestóy szenátor nyilatkozatára reagálva Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke úgy vélekedett: az RMDSZ legalább annyira a hatalom szerelmese, mint a Szociáldemokrata Párt. Basescu szerint a két párt nem szolgálja az ország érdekeit. /P.A.M - Sz. K.: Kormánybalépését fontolgatja az RMDSZ? Markó cáfolja, hogy a szövetség ajánlatot tett volna az SZDP-nek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./"

"Első ízben került európai fórumok elé 2001-ben a csángó kultúra ügye. A csángómagyarok hiába kérvényezték, hogy Klézsén és Pusztinán elkezdődjék az iskolákban a magyar nyelv oktatása, vágyuk nem valósult meg. Csángóügyben a 2001-es év első fontos lépését éppen a csángómagyar törekvések ellen fellépők tették, amikor március 17-én Bákóban megalakították a Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesületet. Elnökük, Gheorghe Bejan kijelentette, Moldvában semmi keresnivalójuk a magyar nyelvhez fűződő követeléseknek, a moldvai katolikusok ősidőktől fogva románok. A rendezvényt Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke levélben üdvözölte. Az egyesület vádjaira az Európa Tanács parlamenti közgyűlése adott csattanós választ. A közgyűlés állandó bizottsága május 24-én Isztambulban foglalt állást csángóügyben. Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentése alapján a testület kilenc pontban fogalmazta meg ajánlásait Románia számára. A 9078-as ajánlás a csángókat római katolikus vallású nem homogén csoportként mutatja be, mely a középkortól Moldvában él, a magyar nyelvnek egy archaikus formáját beszéli, és egész Európa számára rendkívül értékes hagyományvilágot, kultúrát képvisel. Az ajánlás szerint a román alkotmánnyal és az oktatási törvényekkel összhangban biztosítani kell a csángók számára az anyanyelvű oktatás lehetőségét. A helyi iskolákban osztálytermeket kell biztosítani az anyanyelvük tanításához, és a csángóul tanító tanárokat meg kell fizetni. A dokumentum szerint a csángó szülőket tájékoztatni kell a román oktatási törvényekről, és segíteni kell őket abban, hogy alkalmazzák a törvény nyelvhasználatra vonatkozó lehetőségeit. Ugyanakkor lehetőséget kell nyújtani a csángóknak az anyanyelvi római katolikus misék hallgatására és arra, hogy az egyházi énekeiket anyanyelvükön énekelhessék. A dokumentumot egyhangúlag fogadta el az állandó bizottság, kénytelen-kelletlen Gheorghi Prisacaru szenátor, Románia képviselője is megszavazta. A szenátus külügyi bizottságának elnöke üdvözölte az Európa Tanács döntését. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) úgy döntött, nem kezd el újabb, kudarcra ítélt harcot a Bákó Megyei Tanfelügyelőséggel azért, hogy az iskolákban induljon be a magyar nyelv tanítása. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) támogatásával hét moldvai településen tizenkét pedagógus irányításával indított alternatív magyarórákat. Klézsén, Budán, Somoskán, Pusztinán, Rekecsinben, Diószénen és Trunkon többnyire magánlakásokon kezdődtek el a délutáni magyarórák. Ezzel párhuzamosan a csángómagyar közösségi házak építésébe is belekezdtek. Az MCSMSZ július közepén költözött át új bákói székházába, melyet szintén az NKÖM támogatásából vásárolt. Ugyanabból a pénzforrásból Forrófalván és Pusztinán is telket vásároltak egy-egy közösségi ház építésére. "Lesznek olyan központjaink ezekben a falvakban, ahová hazatérhetnek az Erdélyben és Magyarországon tanuló csángó diákok, ahol programokat szervezhetnek, tanítást vállalhatnak - nyilatkozta Bartha András, a szövetség elnöke. A békés építkezés időszakának a hatóságok durva fellépése vetett véget. November 14-én házkutatással és bírságokkal fenyegették meg azokat a klézsei csángó családokat, akik befogadták az iskola utáni magyartanítást. "A főtanfelügyelő-helyettes asszony legalább ötször kijelentette: ha nem felel meg számomra, ami itt van, menjek Magyarországra - nyilatkozta a Krónikának Istók Angéla, az egyik berendelt asszony. - Én azt mondtam, nem akarok elmenni, de magyarok voltak az első szavak, amelyeket anyámtól hallottam és megtanultam, és azt akarom, hogy a gyermekeim is megtanulják a magyar nyelvet." A klézsei hatósági fenyegetéssel egy időben foglalt állást csángóügyben Strasbourgban az Európa Tanács miniszteri bizottsága. Szorgalmazta az anyanyelvi oktatás támogatását és a csángó nyelvű istentiszteletek biztosításának lehetőségét, s ennek kapcsán üdvözölte a Szentszéknek a csángó kisebbség anyanyelvű hitoktatását és lelkipásztori ellátását célzó törekvéseit. A Bákó Megyei Közegészségügyi Felügyelőség ellenőrei november 19-én a prefektúra írásos felkérése nyomán szálltak ki Klézsére, ahol meglátogatták a délutáni magyarórák helyszíneit. Megállapították, a magánlakásoknak nem megfelelő a hőszigetelése, és az udvar végében mindössze egy illemhely áll az ott lakó család és a gyermekek számára. Ideiglenesen betiltották a tanítást az épületekben, és öttől negyvenmillió lejig terjedő bírságot helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a szükséges átalakítások és jóváhagyások nélkül órákat tartanának bennük. A Krónika az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályától tudta meg, hogy a romániai iskolák hatvan százaléka nem rendelkezik az egészségügyi hatóságok jóváhagyásával. A minisztérium illetékesei azt is elmondták, az egészségügyi jóváhagyás nélkül működő tanintézmények száma csupán Bákó megyében 223. A minisztériumi közleményből kiderült, a Klézse községhez tartozó öt iskola közül csupán egy rendelkezik egészségügyi jóváhagyással. Miután a csángószövetség vezetői és az oktatási program szervezői az RMDSZ ügyvezető elnökével is tanácskoztak, úgy döntöttek, elkezdik a kilincselést a hivatalokban, hogy összegyűjtsék a délutáni oktatás törvényesítéséhez kért jóváhagyásokat. Budapesten az Országházban november 27-én Kelemen András, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezető-helyettese tájékoztatta az Országgyűlést a csángóföldi történésekről. A csángó szövetség és az oktatási program vezetőinek november 29-én sikerült első ízben érdemi vitát folytatni a magyar oktatás ellen fellépő hatóságokkal. Hegyeli Attila programvezetőt és Bilibók Jenőt, az MCSMSZ alelnökét idézték be a Bákó Megyei Tanfelügyelőségre. A két fiatalember azt a kérvényt is magával vitte, amelyet egy nappal korábban harminchét magyarul tanuló klézsei gyermek szülei írtak alá. December 8-ra a klézsei rendőrségre idézték be a csángó gyermekek magyaróráinak szervezőit és befogadóit. A rendőrség a vizsgálatot alighanem a Krónika érdeklődése miatt fújta le. A rendőrtiszt végül úgy döntött, nem avatkozik bele az ügybe. A csángókérdés december 10-11-én ismét felmerült az Európa Tanács művelődési, oktatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó bizottságának párizsi ülésén. Gheorghi Prisacaru szenátor üdvözölte a miniszteri bizottság november 14-én elfogadott csángó-ajánlásait. Arról is tájékoztatta a bizottságot, hogy egyes magyarországi hivatalosságok - semmibe véve az Európa Tanács dokumentumait - továbbra is magyar eredetű népcsoportnak próbálják feltüntetni a csángókat. Prisacaru egyben jelezte, 2002-ben Románia kész a Román Akadémia és más intézmények bevonásával tudományos ülésszakot szervezni a csángókérdésről. Úgy vélte, visszaélésnek tekinthetők a csángók magyar kisebbségbe való beolvasztására tett ismétlődő kísérletek. /Gazda Árpád: Európai ügy. Visszatekintő a csángókérdésben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./"

Verestóy Attila szenátor nagy mértékben hasonult a bukaresti erkölcshöz. A helyi tévében újrasugárzott beszélgetésben Verestóy tagadta, hogy üzleti ügyekben összefolyna a kormánypárti politikusokkal. Verestóy RMDSZ-szenátor egy román tévéműsorban arról értekezett, hogy Orbán Viktor nem őt, hanem Székelyudvarhely független polgármesterét szereti, hogy az RMDSZ-ben belső harcok dúlnak, s ellenlábasaikat támogatja a Fidesz, és nem hihető, hogy az RMDSZ beleegyezése nélkül Viorel Hrebenciuc-kal a két párt koalíciós együttműködéséről tárgyalt. Nyílt titok, hogy Verestóynak Hrebenciuc testi-lelki jó barátja, s már az előzőt megelőző ciklus alatt több ízben írt a román sajtó arról, hogy a román korrupció mértékegységének tartott Hrebenciuc egyik üzlettársa Verestóy. Verestóy Hungastro nevet viselő cégének helyi igazgatója dr. Gheorghe Tatu demokrata párti politikus, ami nemcsak azt jelzi, hogy Verestóy a demokratáknak is elkötelezett, s egy jó állást (20 millió havi fixet) az ő emberüknek ad, hanem azt is, hogy az RMDSZ-es üzletember-politikus ugyanúgy románt helyez vezető funkcióba magáncégeinél is, mint a kormány, melynek miniszterelnök-helyettesi posztjáról álmodozik. Az sem használt Verestóy amúgy sem makulátlan hírének-nevének, amit sógora a csíki megyei önkormányzat vezetőivel egyetértésben a Hargita Népe ellen kifundált, s nem vált dicsőségére ez a mostani, félfasiszta román médiának adott interjú sem. /Simó Erzsébet: Az "ártalmatlan" szenátor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Jan. 16-án újra tanácskozott az RMDSZ és az SZDP tárgyalóbizottsága a meghosszabbítandó együttműködési szerződés előkészítéséről. Megegyeztek: 5–5 tagú felügyelő bizottságot hoznak létre, amelyik hetente elemzi a szerződésben foglaltak tiszteletben tartását. A találkozó után Markó Béla és Viorel Hrebenciuc a sajtónak nyilatkozva elmondták: kidolgozták az együttműködés meghosszabbítása érdekében folytatott tárgyalások ütemtervét, felvázolták az idei együttműködési szerződés prioritásait illetve annak fontosabb fejezeteit. Ezek: a két alakulat politikai kapcsolata, a parlamenti csoportok együttműködése, a kormány támogatása az idei célkitűzések megvalósítása érdekében, a helyi szinten való együttműködés, valamint a szerződés monitorizálási rendszerének kidolgozása. Markó Béla kifejtette: a protokollum tartalmazni fogja a 2001-es együttműködés során meg nem valósult pontokat is, külön hangsúlyt fektetve az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására, a területi fejlesztésre, a decentralizációra, a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, ezen belül az állami magyar nyelvű felsőoktatás bővítésére. A tárgyaláson szó esett két független intézmény létrehozásáról. Az egyik a kisebbségek helyzetét tanulmányozó intézmény lenne, amelynek létesítésére vonatkozóan már létezik egy régebbi kormányrendelet, a másikat pedig a diszkrimináció visszaszorítása érdekében hoznák létre. Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke szerint az új együttműködési megállapodásban az RMDSZ a többi között vállalja: közbenjár a külföldi magyar közösségeknél azért, hogy támogassák Románia meghívását a NATO-ba. Ezzel szemben az SZDP egyebek között vállalja, hogy az év végéig véglegesítik a vissza nem szolgáltatható ingatlanokért járó kárpótlásról és az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról szóló jogszabályokat. /(Ú. I.): Körvonalazódik az RMDSZ–SZDP együttműködés. Intézmények kisebbségkutatásra és a diszkrimináció visszaszorítására. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./ Toró T. Tibor képviselő szerint a protokollumnak tartalmaznia kellene a közösségi autonómiát, a párbeszéd megkezdését a kulturális önrendelkezésről. Az ezzel kapcsolatos ütemterv elmulasztása kizáró jellegű is lehetne – vélte a Reform Tömörülés elnöke. Szintén kizárólagos tényezőként sorolta Toró a csángók anyanyelvi oktatáshoz való jogát. Prioritások között említette az egyházi ingatlanok kérdését, valamint a települések önkormányzati autonómiájának szavatolását. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint elsősorban a tavalyi "restanciákat" kell tartalmaznia a megállapodásnak, ezúttal meghatározott határidőkkel. A szenátor prioritásként jelölte meg a kolozsvári Babes–Bolyai-egyetem magyar vonalának megerősítését, az elfogadott törvények maradéktalan alkalmazását, keretmegállapodás aláírását az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, a kisebbségkutató intézet működtetését, vezető beosztásokat az állam fontos intézményeiben. Vekov Károly képviselő jónak látná, ha a "sokszínű RMDSZ-t sokszínű tárgyalóbizottság" képviselné. A képviselő prioritásai között szerepel az egyházi és közösségi tulajdon visszaszolgáltatása, a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetem magyar vonalának a bővítése, a kolozsvári Zeneakadémia magyar tagozatának létrejötte, a magyar tanerők alkalmazása a kolozsvári mezőgazdasági főiskolán. Székely Ervin képviselő fontosnak vélte, hogy a kormánypárt egyeztessen törvényhozási terveiről a szövetséggel. /Elvárások, vélemények. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

Várhatóan jan. 29-én kerül sor a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közti új támogatási megállapodás aláírására - jelentette ki jan. 27-én Markó Béla, a szövetség elnöke. A két párt jan. 26-27-én Slanic Moldován tárgyaló képviselői megállapodtak abban, hogy idén törvényhozási szempontból be kell fejezni az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását, s a két politikai alakulatnak "jóval nagyobb mértékben" kell összpontosítania a helyi szintű együttműködésre. Markó szerint az RMDSZ és a SZDP arra a következtetésre jutott, hogy a két pártnak tavaly "nem sikerült túlságosan jól együttműködnie", a kölcsönös tájékoztatás pedig "hiányos volt". Intézményesítik az együttműködést, azt tervezik, hogy hetente sor kerül egy országos szintű találkozóra. Markó közölte: a hétvégi tanácskozáson a kormánytámogatási megállapodás szövegéről nem folyt vita, annak tervezetét a két alakulat küldöttei már a múlt héten kidolgozták. A tervek szerint a megállapodást a héten írják alá, s a dokumentumot azt követően "ratifikálja" az RMDSZ és az SZDP vezető testülete. Markó február 2-ára Marosvásárhelyre hívta össze az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsát. A két delegáció arról is megállapodott, hogy a kormány az RMDSZ konzultálásával törvénytervezetet dolgoz ki az egyházi javak visszaszolgáltatásáról. A találkozón a két párt vezetőin kívül részt vettek a Hargita, Kovászna, Maros, Máramaros, Szatmár és Bihar megyei prefektusok, alprefektusok és területi szervezetek elnökei. /Az RMDSZ és az SZDP az alapelveket tisztázta. A hétvégi tanácskozáson a megyék képviselői is részt vettek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Az aradi Szabadság-szobor kérdését is beiktatták az RMDSZ–PSD megállapodás tervezetébe. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónikának úgy fogalmazott, hogy a kormánypárt a szövetség valamennyi javaslatát elfogadta. Viorel Hrebenciuc, a PSD képviselőházi frakciójának elnöke kifejtette, a kormánynak szüksége van az RMDSZ szavazataira, hogy megvalósíthassa programját. A két politikus egybehangzó nyilatkozata szerint a kormánypárt a szövetséggel konzultálva dolgozza ki az egyházi ingatlanokra vonatkozó törvénytervezetét. Verestóy Attila kifejtette, a PSD politikusai támogatják a magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztését, az egyetemeken belüli önálló döntéshozatal létrejöttét. Az idei megállapodásban szerepel az önálló magyar gimnáziumok visszaállítása: Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas, Brassóban az Áprily Lajos nevét viselő gimnáziumokban oktatnak majd csak magyarul, emellett Máramarosszigeten is lesz magyar gimnázium. Verestóy elmondta, az oktatási fejezetben szerepel, hogy igény esetén a csángók anyanyelvükön is tanulhatnak, ebben a kérdésben az Európa Tanács határozata az irányadó. Verestóy Attila szenátor hangsúlyozta, hogy az idei protokollumban leszögezték az előírtak végrehajtásának ellenőrzését is, ami garanciát jelent a felek számára. Verestóy rámutatott, törvényhozási szinten is megteremtődik az egyeztetési mechanizmus, hogy ne történjenek "félreszavazások" a kormánypárti képviselők részéről. "Végső soron a PSD működik együtt az RMDSZ-szel a szövetség céljainak megvalósításáért, hiszen mi az ország jelentős kérdéseinek megoldásában támogatjuk a kormánypártot. Olyan célok ezek, melyek számunkra is jelentősek" – mondotta a frakcióvezető. A Mediafax tájékoztatása szerint Markó Béla úgy vélte, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a helyi együttműködésre. /Simon Judit: Holnap aláírják a protokollumot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Febr. 11-én került sor az RMDSZ–SZDP együttműködési megállapodást monitorizáló bizottság első ülésére. Az RMDSZ részéről Markó Béla szövetségi elnök, Kelemen Attila képviselőházi, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetők, Borbély László ügyvezető alelnök, Frunda György SZKT-elnök és Kelemen Hunor SZET-elnök volt jelen. A tanácskozáson az egyezményben foglaltak gyakorlatba ültetésével kapcsolatos kérdések szerepeltek. Viorel Hrebenciuc SZDP-alelnök a találkozót követően a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: megállapodtak abban, hogy febr. 28-ig véglegesítik az elkobzott termőföldek és erdők visszaszolgáltatásáról rendelkező, úgynevezett Lupu-törvény módosításával kapcsolatos tárgyalásokat. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a képviselőházi frakcióban megalakult Polgári Szárny egyik tagja kifejtette: természetesnek tartaná, ha a hetente sorra kerülő kiértékelő tárgyalásokon a "kilencek" is meghívást kapnának. /Sz. K.: Elemezték az RMDSZ–SZDP megállapodást. A Polgári Szárny is részt szeretne venni a kiértékeléseken. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

"Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) közötti együttműködési megállapodás végrehajtását felügyelő bizottság tagjai febr. 17-én Kolozsváron megbeszélést folytattak a kormánypárt tizennégy erdélyi szervezetének képviselőivel a helyi szinten megkötendő protokollumok tartalmáról. A megállapodás előírja, hogy a két politikai alakulat harminc napon belül megyei szinten is megállapodásokat köt. A prefektúrán zajló találkozón többek között jelen volt Ioan Rus belügyminiszter, az SZDP Kolozs megyei szervezetének elnöke, Mircea Geoana külügyminiszter, Viorel Hrebenciuc, a párt alelnöke és Cosmin Gusa főtitkár. Ioan Rus belügyminiszter elmondta: még a héten elkezdik a tárgyalásokat az RMDSZ Kolozs megyei szervezetével a helyi szintű protokollum megkötése érdekében. A miniszter hangsúlyozta, hogy csak az egyetemek szenátusai dönthetnek az új magyar karok és tanszékek létrehozásáról. A bizottság tagjai több kolozsvári egyetem rektorával folytattak megbeszélést. Arra a megállapodásra jutottak, hogy magyar nyelvű karok és tanszékek a tanügyi törvény előírásainak és az egyetem autonómiájának tiszteletben tartásával történhet meg. /Papp Annamária: Kormánypárti egyeztetés a helyi megállapodásokról. Rus: Csak az egyetemek szenátusa dönthet új karok létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./ Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy a kormánypárt elkezdje értelmezni a központi szinten megkötött protokollumot, hiszen annak kidolgozásakor és aláírásakor mind a kormánypárt, mind pedig az RMDSZ országos vezetősége tudatában volt annak, hogy mit lehet abban konkrét formában megfogalmazni. A képviselő szerint a protokollumnak éppen a konkrétumok jelentik az erősségét, amelyek közé tartozik a magyar karok és tanszékek létesítése is a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a Gheorghe Dima Zeneakadémián vagy az Agrártudományi egyetemen. "Amennyiben külön értelemzést nyer helyi szinten a központi protokollum, nekünk is viszonyulni kell ahhoz. Mi következetesen be szeretnénk tartani annak előírásait és továbbra is úgy érezni, hogy a megállapodás nemcsak elvi szinten fogalmaz meg bizonyos kitételeket. Ha azonban értelmezést akarnak érvényesíteni — a mai találkozó résztvevőinek nyilatkozata pedig erre utal — akkor mi is kénytelenek leszünk bekeményíteni és kérni a protokollum felülvizsgálását", mondotta Kónya-Hamar Sándor. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./"

Négy miniszter: Mircea Geoana, Ioan Rus, Vasile Puscas, Vasile Dancu, egy pártfőtitkár: Cosmin Gusa, és egy alelnök: Viorel Hrebenciuc, valamennyi a Szociáldemokrata Párt (SZDP) csúcsvezetőségi tagja, valamint Erdély és Bánát 14 tagszervezetének vezetői összeültek a kolozsvári megyeházán, hogy megbeszéljék az RMDSZ és a SZDP közötti együttműködési megállapodás végrehajtási problémáit. Ioan Rus belügyminiszter, az SZDP Kolozs megyei elnöke a sajtónak elmondta, hogy már e héten elkezdik a megbeszéléseket az RMDSZ Kolozs megyei szervezetével, a helyi szintű egyezmény megkötése érdekében. Az SZDP és az RMDSZ egyezményt felügyelő bizottság tagjai több kolozsvári egyetem rektorával folytattak megbeszélést. Ezek során fogalmazódott meg a tárgyalók részéről, hogy magyar nyelvű karok és tanszékek létrehozása csakis a tanügyi törvény előírásainak és az egyetemi autonómia tiszteletben tartásával jöhet létre. Vagyis a kérdésben nem a kormánypárt határoz, hanem az egyetemek vezetői. /(Csomafáy Ferenc): RMDSZ-SZDP együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Neves politikusok részvételével tartották meg Predeálon febr. 22–23-án a Project on Ethnic Relations (PER) rendezésében A nemzeti kisebbségek részvétele és a demokrácia megerősödése, a Szociáldemokrata Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közti tárgyalások és megegyezések című szemináriumot. Az értekezleten az RMDSZ részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László képviselő, kormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnök, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, Markó Attila helyettes államtitkár. A Szociáldemokrata Pártot többek között Viorel Hrebenciuc alelnök, képviselőházi frakcióvezető, Mircea Geoana külügyminiszter, Vasile Puscas integrációs miniszter képviselte. Mind a romániai felszólalók, mind a PER képviselői — Alen Kasoff elnök, Livia Plaks ügyvezető igazgató és Dan Pavel, a bukaresti iroda vezetője — úgy értékelték, hogy az 1989 után eltelt időszakban fokozatosan kibontakozott párbeszéd és együttműködés az RMDSZ és a román politikai pártok között, valamint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása jelentős befolyással volt az interetnikai kapcsolatokra. /Használ Románia külföldi megítélésének az SZDP–RMDSZ együtműködés felújítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

Ezen a héten teljesülnek az RMDSZ kormánypárttal kötött megállapodásának határidőre nem teljesített pontjai – jelentette ki a Krónikának Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke, a képviselőházi PSD-frakció vezetője. Arra kérdésre, hogy nem jelzi-e a határidők laza értelmezése azt, hogy a kormánypártnak a Nagy-Románia Pártból átállt képviselőkkel már nem lesz szüksége az RMDSZ-es szavazatokra, Viorel Hrebenciuc hangsúlyozta, ha meglenne a parlamenti többségük, akkor is szövetséget alakítottak volna ki az RMDSZ-szel. Markó Béla a Krónika hétvégi számában úgy vélte, a kormánypárt hozzáállása gyengíti a két politikai erő közötti bizalmat. Elmondta, az RMDSZ nem tolerálhatja a határidők ismételt figyelmen kívül hagyását. /Gazda Árpád: Pótolják a mulasztást. Ezen a héten teljesülnek az ígéretek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke az RMDSZ–SZDP egyezményt felügyelő bizottság márc. 5-i ülését követően kijelentette, hogy az általa képviselt politikai alakulat a magyar kisebbség arányának megfelelő képviseletet akar a fontosabb állami intézmények szintjén. Elmondása szerint az Eckstein-Kovács Péter által márc. 2-án, Kolozsváron megfogalmazott igény nem újkeletű és szerepel az SZDP-vel kötött egyezmény szövegében is. A Kolozs megyei szenátor szerint az érvényes európai normák alapján a szövetségnek követelnie kell a magyarok arányos képviseletét valamennyi állami intézmény szintjén. Javasolta, hogy a magyaroknak képviselete legyen a rendőrség, a katonaság és a titkosszolgálat kötelékében is. Viorel Hrebenciuc, az SZDP alelnöke kijelentette, nem tartja megoldhatatlan problémának a magyarok képviseletét az állami intézményekben, ha léteznek a megfelelő képesítéssel rendelkező személyek. Elmondása szerint, ahhoz, hogy egy személy a titkosszolgálatnál dolgozzon, hosszas és alapos felkészültségre van szüksége, és jelen pillanatban nem tud arról, hogy a baneasai iskola kurzusain magyar nemzetiségű tanuló is létezne. - Románia minden állampolgárának, beleértve a magyar nemzetiségűeket is, joga van versenyvizsgára jelentkezni köztisztviselői állásokba, a felvételi procedúrák pedig nem diszkriminatív jellegűek - jelentette ki Adrian Nastase kormányfő is. Bár a protokollum értelmében febr. 28-ig sort kellett volna keríteni a nemzeti zászló kitűzéséről, a himnuszéneklésről és a nemzeti szimbólumokról szóló törvény alkalmazási normáinak módosításáról, a márc. 5-i RMDSZ-SZDP egyeztetésen a kormánypárt megígérte: a márc. 7-i kormányülésen mindenképpen sort kerít a módosításra. /Ördög I. Béla: SZDP: Nincs akadálya a magyar titkosügynökök alkalmazásának. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/

A Szociáldemokrata Párt nem érthet egyet azzal, hogy az alaptörvény szövegéből töröljék a nemzetállam kifejezést az alkotmányban, jelentette ki Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke az SZDP–RMDSZ protokollum monitorizálásával megbízott bizottság márc. 11-i ülése után. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette, az általa vezetett alakulat összeállított egy alkotmánymódosító tervezetcsomagot. Elmondása szerint a kormányzó Szociáldemokrata Párt képviselőivel folytatott találkozón a felek megállapodtak abban, hogy az elkövetkező időszakban a két párt képviselői találkoznak, hogy megbeszéljék ezeket a módosítási javaslatokat. /Nem ért egyet a kormánypárt a "nemzetállam" megváltoztatásával. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Az RMDSZ és a kormánypárt (PSD) vezetése jóváhagyta a két szervezet közötti együttműködési megállapodást Brassó, Temes, Szeben, Beszterce-Naszód és Máramaros megyében. A most elfogadott egyezményekkel összesen tizenhat megyében készül írásos dokumentum az RMDSZ és a PSD helyi szervezeteinek együttműködéséről. Viorel Hrebenciuc, a PSD alelnöke szerint március végéig valamennyi megyei megállapodást aláírják. Beszterce-Naszód megyében sikerült mindent belefoglalni a protokollumba, amit a szövetség eredetileg célul tűzött ki - nyilatkozta a Krónikának Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács RMDSZ-es alelnöke. Az egyezmény egy főosztályvezetői állást biztosít az RMDSZ-nek a prefektúrán, valamint további három főosztályvezetői állást a kormányhivatalnak alárendelt intézményeknél. A kormánypárt kötelezi magát, hogy azokon a településeken, amelyeken a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése a polgármester ellenállásába ütközik, a prefektus közbenjár a törvény betartása érdekében. A protokollum az elkobzott ingatlanok, erdők, földbirtokok, felekezeti iskolák visszaszolgáltatását ígéri. Azokon a településeken, amelyeken a magyar kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, magyar nemzetiségű rendőröket is fognak alkalmazni.Az oktatásügy területén: az egyezmény öt új, magyar nyelvű óvoda létesítését teszi lehetővé a megye azon településein, ahol a gyerekek létszáma ezt megkívánja: Somkeréken, Sófalván, Borzáson, Szentmátén és Nagyfaluban. Az újősi román nyelvű általános iskolába járó tanulók 75 százaléka magyar, akik a megállapodás révén mikrobuszhoz fognak jutni, amellyel a szentmátéi magyar nyelvű iskolába ingázhassanak. Az RMDSZ kérte egy 5–8. osztályos iskola beindítását Cegőtelkén, ahol negyven magyar gyermek jár óvodába, és negyvenen tanulnak az elemi iskolában. Az RMDSZ és a PSD Szeben megyei szervezetei között létrejött protokollum értelmében azon a négy településen – Küküllőalmáson, Somogyomon, Mihályfalván és Oltszakadáton – , ahol a magyar lakosság számaránya eléri a 20 százalékot, felszerelik a kétnyelvű táblákat a helységek határaiba, valamint a közintézményekre. Szászmedgyes bejáratait is ellátják román, magyar és német nyelvű helységnévtáblákkal, noha a kisebbségben lévő lakosság számaránya a törvény szerint ezt nem indokolná. Nagyszeben város egy utcáját vagy terét Petőfi Sándorról nevezik majd el. Temes megye: a PSD immár írásban is támogatásáról biztosította az RMDSZ-t a jogtalanul kisajátított épületek tulajdonviszonyának törvényes úton történő rendezéséről. A kormánypárt támogatni fogja az RMDSZ által igényelt pedagógusi állások biztosítását, az iskolabusz-szolgáltatás kiterjesztését a magyar iskoláktól távol eső településekre is, különösképpen Lugos és Nagyszentmiklós környékén. Brassó megye: vegyes bizottság alakult, amelynek feladata az Áprily Lajos Gimnázium ügyének felmérése. /Körvonalazódó együttműködés. Jóváhagyták az első öt helyi protokollumot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

Bukarestben találkoztak a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségeinek képviselői és márc. 25-én kerekasztal-megbeszélés keretében mutatták be Bukarestben a zsidók tragédiájának elismertetése terén elért eredményeket. Jelen volt Razvan Theodorescu művelődési miniszter, Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke, Nicolae Cajal, a Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke, Victor Opaschi elnöki tanácsos és Andrew Baker, az American Jewish Committe képviselője. A romániai, albániai, macedón, bolgár, szlovén, szlovák, horvát, valamint a balti államok zsidó közösségeinek képviselői hangsúlyozták: a kommunizmus bukása óta eltelt tíz évben országaik erőfeszítéseket tettek a zsidó közösségek XX. századi történelmének tisztázása érdekében. Ion Iliescu államfő üzenetében "figyelmeztetett arra, hogy Antonescu marsall háborús bűnös, következésképpen minden, személyére irányuló kultusz, indoklásától függetlenül a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösség ellen való". Üzenetében az államfő kitért a zsidó közösségek javainak visszaszolgáltatására is, és hangsúlyozta, hogy a folyamat tovább tart. Razvan Theodorescu említést tett a zsidó kultikus épületek védelméről, illetve a szélsőséges megnyilvánulások és szimbólumok használatának betiltásáról szóló kormányrendeletre. /Bukarestben találkoztak a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségeinek képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Keresztély Irmát menesztik főtanfelügyelői tisztségéből - derült ki Adrian Casunean-Vlad képviselő, a Szociáldemokrata Párt megyei elnöke ápr. 12-i sajtótájékoztatóján az, amit mind Albert Álmos háromszéki területi RMDSZ-elnök, mind Demeter János megyei tanácselnök elhallgatott. A kormánypárti politikus az ápr. 15-én aláírandó RMDSZ-SZDP megyei egyezmény utolsó, Bukarestben tartott alkujáról számolt be. Casunean elmondta, a Markó Béla RMDSZ-elnök, Borbély László képviselő, illetve Viorel Hrebenciuc SZDP-alelnök közvetítésével zajlott le. Tárgyalási képességéért külön megdicsérte Markó Bélát, akit kiváló politikusnak tart, aki a magyar kisebbség érdekeiért harcol, ellentétben a megyei küldöttekkel, akik önérzetesen követelőztek, ugyanakkor elmarasztalta Hrebenciucot, mondván, hogy inkább az RMDSZ pártján állott. Hrebenciuc ugyanis hajlott volna az RMDSZ követelésére, miszerint most már nem 18, csupán 6 intézményvezetői tisztséget kért, azonban a megyei pártküldöttség határozottan ellenállt. Sőt, Casunean azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben ezt elfogadtatják, ő lesz az első képviselő, aki pártja egyik minisztere ellen interpellál a parlamentben. Az egyetlen személyi követelés, amelynek engedtek, az Olosz Gergely alprefektusi tisztségében való megerősítésére vontakozik, de azt sem az RMDSZ nyomására, hanem a prefektus kérésére tették - mondta a képviselő. A főtanfelügyelő menesztését határozottan követelték. Megegyeztek fülhallgatóügyben is: a készülékek az asztalon maradnak, de a román tanácstagoknak nem kell azokat föltenniük, hanem az egyes székek mögött annyira kihangosítják, hogy az illető szabadon hallhassa a fordítást. Casunean közölte, ő maga sem tenné fel a fülhallgatót. Nem kerültek be a dokumentumba azok a tételek, amelyekben nem sikerült megállapodniuk. /Szekeres Attila: Megyei egyezmény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

Adrian Nastase miniszterelnök telefonon beszélgetést folytatott Medgyessy Péterrel, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök- jelöltjével. Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke elmondta, hogy a két politikus román nyelven tárgyalt egymással. Hrebenciuc hangsúlyozta, hogy nem látja annak értelmét, miért kellene újratárgyalni a kedvezménytörvény végrehajtásáról tavaly decemberben aláírt román?magyar kormányfői egyetértési nyilatkozatot. Kovács László, az MSZP elnöke a Ziua Ápr. 26-i számában megjelent interjújában megerősítette, hogy a szocialisták kormányra kerülve módosítani kívánják az egyetértési nyilatkozatot, mert a magyar munkaerő-piac potenciálisan nyitottá vált a román munkavállalók számára, ami veszélyeztetheti közel 900 ezer magyar idénymunkás munkahelyét, főként az építőiparban és a mezőgazdaságban. Szlovákia és Románia a magyar kedvezménytörvény elleni lépések egyeztetésére készül - jelezte Chlebo. /Egy nyelven beszélnek a szocialisták? Nastase telefonon tárgyalt Medgyessyvel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Adottak a feltételek ahhoz, hogy idén ősztől egy-egy általános iskolai osztályban fakultatív magyar nyelvoktatás kezdődjön a moldvai csángómagyarok számára Pusztinán és Klézsén - jelentette be ápr. máj. 2-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt követően, hogy az RMDSZ küldöttsége tárgyalásokat folytatott Bákóban a megyei prefektussal, valamint az oktatási minisztérium megyei képviselőivel. A találkozón jelen volt Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökhelyettese, ugyanakkor részt vett a Moldvai Csángómagyar Szövetség elnöke és alelnöke is. Megállapodás született arról, hogy a fakultatív oktatás iránti szülői igényeket, az oktatási tervet a megyei tanfelügyelőség jóváhagyás végett az oktatási minisztérium elé terjeszti. Viorel Hrebenciuc úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a szülői kérések megfelelnek az előírásoknak, az oktatási törvény értelmében semmi akadálya annak, hogy ezeket az osztályokat beindítsák. "Romániában senki nem érdeke az, hogy a magyar nyelv fakultatív oktatását megakadályozzák ebben a megyében - mondta. /Csángóföldi RMDSZ-látogatás. Ősztől beindulhat a fakultatív magyar oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Az RMDSZ felelősséget vállal mindazokért, akik meg akarják őrizni magyar kultúrájukat, nyelvüket, felvállalja mindazok ügyét, akik a magyar oktatás bevezetéséért küzdenek a Csángóföldön - hangsúlyozta Markó Béla a csángóföldi Klézsén tartott lakossági fórumon. A szövetségi elnök máj. 2-án, illetve 3-án, RMDSZ-küldöttség élén tett kétnapos körutat Bákó megyében, mely során felkereste a Klézsén, Külsőrekecsinben, illetve Pusztinán élő csángómagyar közösségeket. A körút első napján az RMDSZ küldöttsége Bákóban megbeszélést folytatott Viorel Hrebenciuckal, a Szociáldemokrata Párt alelnökével, Radu Catalin Mardare prefektussal, Ghiorghi Iorga megyei főtanfelügyelővel, illetve Livia Liliana Silisteanu tanfelügyelő-helyetessel. A megbeszélésen jelen volt még Bartha András, valamint Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetői is. A megbeszélést követően Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy megvannak a feltételei annak, hogy ősztől Pusztinán, illetve Klézsén fakultatív oktatást nyújtó magyar tannyelvű csoportok induljanak és megállapodtak abban is, hogy az erre vonatkozó oktatási tervet a megyei tanfelügyelőség jóváhagyás végett továbbítja az Oktatási Minisztériumnak. Markó Béla kiemelte azt, hogy a megbeszélés során a tanfelügyelőség képviselői elismerték a magyar oktatás bevezetését célzó kérések törvényességét és elfogadták a magyar tannyelvű csoportok létrehozására vonatkozó igény jogosságát is. Markó Béla ugyanakkor még elmondta, felkérték a hivatalos szerveket, ne zaklassák tovább a csángómagyarok szervezeteit, szüntessék meg a magyar gyerekek megfélemlítését az iskolákban. A körút másnapján az RMDSZ politikusai megtekintették a csángó-magyar oktatási program keretében működő klézsei magyar tanulmányi házat, majd a Szeret-Klézse Alapítvány székházában találkoztak a helyi lakossággal. A fórumon elhangzott, a magyar oktatás megteremtése mellett a csángómagyarok a földek és erdők visszaszolgáltatásában, szociális és gazdasági gondok megoldásában is kérik az RMDSZ támogatását. A szövetségi politikusok ígéretet tettek arra, hogy támogatni fogják a csángómagyar településeken működő kis- és középvállalkozásokat, valamint bejelentették: nagyarányú anyagi támogatást nyújtanak egy, a klézsei magyarság szellemi és tárgyi kulturáját bemutató falumúzeum létrehozásához is. Az RMDSZ politikusok megbeszélést folytattak a Moldovai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel. A kétnapos körút a Pusztinán tartott lakossági fórummal zárult. /RMDSZ-küldöttség Csángóföldön. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./

A román hatóságok félrevezették az Európa Tanácsot az európai követelmények teljesítését illetően, hiszen nem tettek eleget a monitorizálás beszüntetéséhez szükséges jogszabályi feltételeknek - írták a máj. 17-i román lapok Románia ET-ellenőrzésének befejezéséről szóló beszámolóikban. Az Adevarul Csak hogy megszabaduljanak a monitorizálástól, a román hatóságok írásban hazudtak az Európa Tanácsnak cím alatt rámutatott: az ET számára készült hivatalos román jelentés "durva hazugságokat tartalmazott", amikor azt állította, hogy hatályon kívül helyezték, illetőleg módosították a büntetőtörvénykönyv alkotmányellenes cikkelyeit és előírásait. Viorel Hrebenciuc, az ET parlamenti közgyűlésén részt vevő román küldöttség vezetője ugyanis ez év március 12-én kelt bizalmas jelentésében arról tájékoztatta az ET illetékeseit, hogy a román törvényhozás törölte a hazai büntetőtörvénykönyvből a sajtó- és szólásszabadság alkotmányellenes korlátozását lehetővé tevő (a hatóságok és a hatósági személyek rágalmazását, illetőleg megsértését büntető) előírásokat. Holott a vonatkozó cikkelyek, illetőleg előírások továbbra is érvényben vannak. Bársony András, az ET monitorizáló bizottságának elnöke a sajtóértekezleten közölte az újságírókkal: a román ET-küldöttség jelentéséhez egyetlen román ellenzéki párt vagy civil szervezet sem fűzött semmilyen megjegyzést vagy kritikai észrevételt a román hatóságok által vállalt kötelezettségek teljesítésével, illetőleg be nem tartásával kapcsolatban. Ilyen körülmények között az ellenőrző bizottság kizárólag a hivatalos információk alapján hozta meg döntését. - Meglepő, hogy egyes újságírók, politikusok és az egykori hatalom "szakértői" méltatlankodnak amiatt, hogy az Európa Tanács megszüntette Románia megfigyelését - jelentette ki Adrian Nastase kormányfő, aki azzal vádolta az előző kormányzást, hogy semmit nem tett az ET-vel közösen megállapított gondok megoldásáért, mint például a tulajdonjog, a büntetőtörvénykönyv, vagy a templomok visszaszolgáltatása; ez utóbbi kapcsán megemlítette, hogy 1997 és 2000 között az RMDSZ is kormányzati szerepet vállalt. /Félrevezették a román hatóságok az ET-t — állítják a fővárosi lapok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Az RMDSZ és a kormányképviselet tavaszi látogatása után a Bákó Megyei Tanfelügyelőség végre jóváhagyta a csángó szülők azon kérését, hogy gyermekeik számára hivatalosan is induljon magyar nyelvű oktatás Csángóföldön. Asztalos Ferenc, a parlamenti oktatási bizottság alelnöke beszámolt arról, hogy a Csángó Szövetség vezetősége riadóztatta az RMDSZ parlamenti képviseletét, mert a pusztinai iskola román igazgatója – félretájékoztatva a szülőket – ellenpropagandába kezdett, azt állítva, hogy a magyar nyelvű tanítás bevezetésével több fontos tantárgyról – például az informatikáról is – le kell mondjanak, melyek nélkül nehéz érvényesülni a jövőben. Miután Bukarestből felhívták a Bákó Megyei Tanfelügyelőséget, az említett iskolaigazgató véleménye mindjárt megváltozott, és abbahagyta az ellenpropagandát. Most már csak egy aláírásra van szükség. A folyamatos politikai nyomás eredményeként most már semmi akadálya nincs a csángóföldi magyar nyelvű oktatás jóváhagyásának – vélekedett Asztalos Ferenc. /Bágyi Bencze Jakab: Utolsó stációjához érkezett a csángóföldi magyar oktatás kálváriája. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./ Az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyta a pusztinai és klézsei kéréseket. Az állami oktatás keretében indulhat be a következő tanévtől a magyar nyelv oktatása két moldvai csángó településen. Jún. 13-án Markó Béla RMDSZ-elnök és Asztalos Asztalos Ferenc tárgyalt Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszterrel és Viorel Hrebenciuckal, a kormánypárt képviselőházi frakcióvezetőjével. Ősszel Pusztinán 24, Klézsén pedig 17 gyermek kezdheti meg immár az állami közoktatás keretében a magyar nyelv tanulását heti három vagy négy órában. E tantárgy részét képezi majd a tanrendnek, a gyermekek jegyet kapnak, és a nyolcadik meg a tizenkettedik osztály végén vizsgáznak belőle. "Lám, a magánházakban megszervezett iskola utáni foglalkozás meghozta az eredményét – értelmezte a döntést Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke. - A tanfelügyelőség részéről már semmi akadálya nem lesz a magyar nyelvtanítás beindításának - jelentette ki a Krónikának Livia Liliana Sibisteanu, a Bákó Megyei Tanfelügyelőség csángó ügyekben illetékes helyettes vezetője. /G. Á.: Magyarórák a csángóföldi iskolákban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

"Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) alelnöke szerint a kormánypárt és az RMDSZ közötti viszony nagy eredménye egy etnikai konfliktus elkerülése. A kormánypárt alelnöke szerint 1993-hoz viszonyítva a társadalom igen sokat fejlődött, jelenleg támogatja az RMDSZ-szel kialakított kapcsolatot. /Megelőzött etnikai konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ "

"A Jurnalul National közölte a "nép milliárdosai" névsorát, köztük van Verestóy Attila szenátor és Viorel Hrebenciuc. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./"

"A hét elejétől nov. 20-ig tartott az Európai Parlament bővítési ülése Strasbourgban, amely tanácskozásra a csatlakozás előtt álló tíz ország mellett meghívást kaptak Románia, Bulgária és Törökország parlamenti képviselői is. Nov. 19-én a kibővített Európa jövője témát vitatták meg az EP jelen lévő képviselői. A szimbolikus jelentőségű ülésszakán minden egyes ország 10-10 perc felszólalási lehetőséget kapott, amelyen román részről Viorel Hrebenciuc kormánypárti alelnök és Viorel Pana demokrata szenátor fejtette ki Románia integrációval kapcsolatos álláspontját. Hrebenciuc elsősorban az európai uniós csatlakozás elősegítésére kapott támogatást köszönte meg az Unió államainak, reményét fejezve ki, hogy az Európa Tanács minisztereinek decemberi koppenhágai ülésén megerősítik az EP állásfoglalását, amely 2007-et mint Románia és Bulgária csatlakozásának időpontját tűzte ki célul. /Szimbolikus ülés. Románia pontos időpontot kér. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./"

"Elképzelhető, hogy román-magyar miniszterelnöki találkozó lesz a hónap végén Szatmárnémetiben, az RMDSZ kongresszusának alkalmából - közölte Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) alelnöke. A kongresszussal egyidőben, febr. 1-jén tartja közgyűlését Szatmárnémetiben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke leszögezte, hogy a közgyűlés napirendjén csupán egy kérdés megvitatása szerepel, éspedig a református egyház missziói és nemzetpolitikai szolgálatának témaköre Ez rendkívüli ülés. Tőkés László a kongresszuson való részvételét egyrészt attól teszi függővé, hogy miképpen dől el a jan. 27-re időzített újabb tárgyalás az általa az RMDSZ ellen indított perben, másrészt pedig, hogy érkezik-e válasz a szövetség vezetőségétől arra, hogy párbeszédet folytassanak a felmerülő vitás kérdésekről. Tőkés László elmondta: ügyvédjének, Kincses Elődnek sikerült előrehoznia az alperes ügyvédje, Frunda György szenátor által törvénytelenül kieszközölt febr. 10-i halasztást jan. 27-re. Markó Béla, az RMDSZ elnöke közölte, hogy a szövetség meghívót küldött a kongresszusra mindkét miniszterelnöknek. Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar kormányfőtől egyaránt azt a választ kapták, hogy amennyiben hivatali elfoglaltságuk lehetővé teszi, élnek a meghívással. /P. A. M.: Egyházkerületi közgyűlés is Szatmárnémetiben. Román-magyar miniszterelnöki találkozó? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./"

"A gazdasági fejlődéshez szükséges régiók megteremtése nem feltételezi Románia aktuális közigazgatási-területi szerkezetének módosítását, jelentette ki ápr. 7-én Markó Béla RMDSZ-elnök, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) egy delegációjával Bukarestben tartott találkozója után. Markó Béla kifejtette: ezen régiók megalakítása csak az európai közösség által nyújtott pénzalapok nagyobb méretű áradását célozza meg. Markó felajánlotta a kormánypártnak, hogy közösen elemezzék a jelenlegi fejlesztési régiók eddigi működését. Viorel Hrebenciuc, az SZDP alelnöke elmondta, az SZDP közleményt bocsátott ki, mely szerint az RMDSZ-vezetők elhamarkodták a Hargita-Kovászna-Maros gazdasági-adminisztratív régióra vonatkozó kijelentésüket. A közvélemény etnikai hátteret asszociál a kijelentéshez, szögezte le a közlemény. Az SZDP kifejezte reményét, hogy az RMDSZ megváltoztatja véleményét. Frunda György szenátor az SZKT-ülésen kijelentette, hogy a régió fejlesztési ötletet minden romániai magyar támogatja, ez viszont nem adminisztratív autonómiát jelent. /Nem módosulna a közigazgatási kerületi szerkezet. SZDP-RMDSZ találkozó a Victoria Palotában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./"

"Soros György azért indított támadást a román kormány ellen, mert az elutasította, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye létrehozza a székelyföldi fejlesztési régiót - írta ápr. 12-i számában a Jurnalul National napilap. Soros György az elmúlt napokban Bécsben, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet roma kérdésekkel foglalkozó konferenciáján elítélően említett néhány országot, így Fehéroroszország, Ukrajna és Moldova mellett Romániát is. A kormány és a külügyminisztérium kemény hangnemű nyilatkozatban utasította vissza az üzletember azon állítását, hogy a román kormány az elmúlt két évben az emberi jogokat sértő, a gyülekezési szabadságot és a pártalapítást korlátozó intézkedéseket fogadott el. A lap szerint Soros tevékenységével a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) is komolyan foglalkozik. A román titkosszolgálat jelentést készített arról, hogy Erdélyben a mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozásokat elsősorban a Banca American Enterprise Fund finanszírozza. A pénzintézetben Soros György képviseli az amerikai tőkét. Az SRI jelentése felhívta a figyelmet a magyar tőke erdélyi terjeszkedésére: Soros bankja akkor ad kisebb kamatra kölcsönt a vállalkozóknak, ha azok vállalják, hogy az élelmiszeripari termékek 65 százalékát Magyarországról importálják - írta a Jurnalul National. Az ellenzéki Romania libera című napilap szerint "A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt azért nem utasította el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által óhajtott székelyföldi régiót, mert a térségben Verestóy Attila RMDSZ-szenátor és Viorel Hrebenciuc SZDP-alelnök gazdasági érdekei közösek". /Sorost is támadják a székelyföldi régió kapcsán. Az SRI "foglalkozik" az amerikai milliárdos tevékenységével? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./"

"Máj. 15-én megkezdődött Brassó Pojánán az a kétnapos találkozó, amelyen az RMDSZ, valamint a Szociáldemokrata Párt (SZDP) területi elnökei, illetve az országos monitorizáló bizottság tagjai tárgyalnak a megyei szintű portokollumok megkötéséről. A két politikai alakulat területi elnökein kívül megjelent a kormánypárt részéről Viorel Hrebenciuc, az SZDP alelnöke, Ion Solcanu, az SZDP szenátusi frakciójának elnöke, illetve Cosmin Gusa, az SZDP főtitkára, az RMDSZ vezetőségét Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Frunda György szenátor, Borbély László ügyvezető elnökhelyettes, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, illetve Nagy Zsolt területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök képviseli. Borbély László elmondta: a találkozót azért hívták össze, mert letelt az országos protokollumban megszabott kéthónapos határidő, amelyet a megyei szintű megállapodások megkötésére írtak elő. A Máramaros, Beszterce-Naszód, Fehér és Arad megyei szervezetek között ezek az egyezmények már megszülettek. A tanácskozáson minden megye beszámol arról, hogy milyen stádiumban vannak a tárgyalások. /Köllő Katalin: Összemérte erejét az RMDSZ és SZDP csapata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Nyolcpontos panaszlistával utazott Brassóba a háromszéki RMDSZ-delegáció. Albert Álmos és Baka Mátyás alsó-, illetve felső-háromszéki területi elnökök mellett a kétnapos egyeztetésen részt vesz Demeter János megyei tanácselnök is. A háromszékiek panaszlistáján ugyanazok a kérdések szerepelnek, mint egy évvel ezelőtt. Az RMDSZ múlt év végi ajánlata a vezetők legalább 50-50 százalékos arányáról szólt, ám mivel nem találtak tárgyalópartnerre, most ismét ragaszkodnak a nemzetiségi aránynak megfelelő vezetői összetételhez. A hivatalos kormánynak alárendelt intézmények száma 20, ám az RMDSZ számítása szerint 37 hivatal vezető tisztségéről kell tárgyalniuk, és ezeknél az arány jelenleg 77-23 százalék a románság javára. Továbbra is a kérések között szerepelnek a föld és erdő-visszaszolgáltatás máig rendezetlen kérdései, a kézdivásárhelyi burgonyakísérleti állomás, a Horticom, a Zoocomp ügye és a más megyék területeire átnyúló háromszéki erdőterületek visszaadásának kérdése. Kérik az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, és a felekezeti oktatás megcsonkítatlan működésének biztosítását. /Farkas Réka: Háromszéki déja vu. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./ "Mindaddig, amíg az előzőt végre nem hajtották, a Hargita megyei RMDSZ-nek nem kell új protokollumot kötnie a PSD-vel" - jelentette ki Ráduly Róbert megyei RMDSZ-elnök. Az elnök a Hargita megyei PSD-hez fűződő viszonyban több dolgot is furcsáll. Például azt, hogy a középiskolai oktatásban a felszámolásra javasolt nyolc magyar és két román osztály közül végül csupán magyar osztályok szűntek meg Hargita megyében. Ráduly azt sem tartja elfogadhatónak, hogy a különböző intézményvezetők kinevezésénél meg sem kérdezik az RMDSZ véleményét. Az RMDSZ-elnök ugyanakkor meghökkenéssel vette tudomásul a PSD Hargita megyei szervezetének elítélő magatartását a székelyföldi régió megalakításával kapcsolatban, főleg annak tükrében, hogy az RMDSZ és a PSD közötti egyezményt azután kötötték meg, hogy a szövetség februári kongresszusán határozatot fogadtak el a székely régió megalakításának szükségességéről. /Rédai Attila: Ráduly: nem kell új Hargita megyei egyezmény. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./"

"A megyei szintű együttműködési szerződések előkészítésének kérdéseit vitatták meg máj. 15-16-án Brassó Pojánán az RMDSZ és SZDP vezetői, valamint területi szervezeteinek képviselői. A találkozó bevezetőjében mind Markó Béla szövetségi elnök, mind Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke értékelte az eddigi protokollumok sikereit. Megyei szinteken a legtöbb gond az egyházi ingatlanok, a közösségi javak, valamint az erdő és földterületek visszaszolgáltatása, a felekezeti oktatás kérdése, a magyarság képviselőinek a decentralizált intézmények vezető struktúráiban való részvételének hiánya volt. A jelenlévők eldöntötték, hogy két héten belül a területi szervezetek véglegesíteni fogják a helyi protokollumokat. /Két héten belül véglegesítik a helyi protokollumokat. Az RMDSZ és SZPD találkozója Brassó Pojánán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./ Elégedetten nyilatkoztak az RMDSZ és a PSD vezetői a brassópojánai találkozó után. Az RMDSZ-PSD csúcstalálkozót Borbély tárgyszerűnek, hasznosnak értékelte. "Az aradi Szabadság-szobor felállítására megyei szinten megvan a politikai akarat, és ez a legfontosabb. A felállításra kiszemelt aradi köztér előkészítése folyamatban van, és már csak tőlünk függ, hogy a restauráláshoz szükséges összeg rendelkezésre álljon" - jelentette ki Borbély László, az RMDSZ alelnöke. Borbély szerint éppen azokban a megyékben vannak nagyobb problémák a két fél közötti kapcsolatokban, ahol a magyarság nagyobb arányban él. "Elsősorban Háromszékre gondolok, de Hargita megyében is - bár jók a személyes kapcsolatok - vannak problémák. Maros megyében az utóbbi időben ismét viszályt keltettek a magyarellenes emléktáblák, de megzavarta a jó viszonyt az RMDSZ-székház kérdése is" - részletezte a "problémás megyék" helyzetét Borbély. Markó Béla RMDSZ-elnök kiemelte, hogy az RMDSZ és a PSD képviselői a konzultáció során a nacionalista retorika visszaszorításának szükségességét hangoztatták. Markó szerint hangsúlyosan foglalkoztak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar karok és tanszékek kérdésével is. /Salamon Márton László: RMDSZ-PSD csúcs negyedévenként. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./"

"A képviselőház jogi bizottsága méltánytalannak tartja az Igazságügyi Minisztérium vádjait, miszerint a testület hibájából nyert pert a strasbourgi emberjogi bíróságon az a román ügyvéd, akit megkínoztak a nagyváradi börtönben - közölte Székely Ervin, a jogi bizottság RMDSZ-es tagja. A tárca szóvivője szerint azért kell negyvenezer euró kártérítést kifizetnie a román államnak, mert a képviselőház még mindig nem fogadta el a perrendtartási törvénykönyv módosítására vonatkozó minisztériumi javaslatokat. "Ez a vád képtelenség - mondta Székely Ervin. - Ezért elhatároztuk, felkérjük Rodica Stanoiu miniszter asszonyt, fáradjon a bizottság elé. Kíváncsiak vagyunk, egyetért-e a szóvivő által mondottakkal." Az RMDSZ-es képviselő kijelentette, maga a minisztérium volt a jogszabály elfogadtatásának a késleltetője, mert számtalanszor visszavonta módosító javaslatait. Máj. 4-én a jogi bizottság védelmére sietett Viorel Hrebenciuc, a képviselőház kormánypárti alelnöke is, aki közleményben ítélte el az Igazságügyi Minisztérium érvelését. /Cseke Péter Tamás: Megdorgálták Rodica Stanoiut. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./"