Márc. 16-án Horn Gyula miniszterelnök Kovács László külügyminiszterrel Pozsonyba utazott és Vladimír Meciar miniszterelnökkel folytatott hétórás tárgyalás után megállapodtak abban, hogy a magyar-szlovák alapszerződést márc. 20-án Párizsban aláírják. /Magyar Hírlap, márc. 17./ A szerződés szövegét csak az aláírás után hozzák nyilvánosságra.

Budapesten a Bazilika előtt tiltakozó nagygyűlést tartottak az alapszerződés ellen a Civil Szervezetek a Magyarságért rendezésében. Horn Gyula miniszterelnök nem kapott felhatalmazást a magyar nemzettől, hogy aláírja a szerződést, mondta dr. Nagy László. A tömeg ünnepelte a Fidesz-MDF-KDNP közös nyilatkozatát, amelyet Bánffy György színművész olvasott fel. /Népszabadság, márc. 20./

A Fidesz-MDF-KDNP közös nyilatkozatot fogadott el, felszólítva Horn Gyula miniszterelnököt, hogy jelenlegi formájában ne írja alá a szlovák-magyar alapszerződést, mert az ellentétben áll a szlovák kormányprogrammal. Az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány a nemzeti érdekek feladására készül. A három párt számára elfogadhatatlan, hogy Horn Gyula a szlovákiai magyarság sorskérdéseiben az érintettek egyetértése nélkül határozott. A szerződést úgy kell módosítani, hogy az tartalmazza a szlovákiai magyarság kollektív bűnösségét kimondó benesi dekrétumok elítélését, valamint az ezzel kapcsolatos kárpótlási igények rendezését, továbbá a bősi vízierőművel kapcsolatos kérdések tisztázását. /Új Magyarország, márc. 20./

Horn Gyula miniszterelnök márc. 20-án Párizsban, a stabilitási értekezlet kezdete előtt találkozott kollégájával, Nicolae Vacaroiuval és Balladur francia kormányfő előtt elfogadták azt a közös magyar-román nyilatkozatot, amelyet a két ország a stabilitási egyezményhez csatol. Ebben megállapodnak az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalás folytatásában, leszögezik, hogy a szerződés az európai normákra alapozódik. /Népszava, márc. 21./

"Az Országgyűlés márc. 20-i ülésén az ellenzék élesen bírálta a márc. 19-én Párizsban Horn Gyula és Vladimír Meciar által parafált magyar-szlovák szerződést. Németh Zsolt /Fidesz/ kifogásolta, hogy a szerződés szlovák értelmezés szerint csak egyéni és nem kollektív jogokat tesz lehetővé. Németh Zsolt "kishitű, hamiskás összekacsintásként" jellemezte a szerződést, bejelentve, hogy a Fidesz nem vállal közösséget a szerződés megkötőivel. Kónya Imre /MDF/ hasonlóan bírálóan szólalt fel. Szekeres Imre /MSZP/ védelmébe vette a szerződést, Szabó Iván /MDF/ hiányolta, hogy az alapszerződés nem rendezi a hírhedt benesi dekrétumok visszavonásának kérdését. Torgyán József /kisgazda/ szégyennek és hazaárulásnak nevezte a szerződést, Eörsi Mátyás /SZDSZ, a külügyi bizottság és Pető Iván /SZDSZ/ viszont pozitívnak minősítette. Isépy Tamás /KDNP/ a garanciákat hiányolta. /Magyar Nemzet, márc. 21./"

Márc. 20-án a Fidesz és a Magyarok Világszövetsége csúcsszintű megbeszélést tartott Orbán Viktor, illetve Csoóri Sándor vezetésével, melynek eredményeképpen a szlovák-magyar alapszerződés parlamenti jóváhagyásának feltételeiről nyilatkozatot adtak ki. A szerződés rögzítse, hogy a szlovákiai magyarság a magyar nemzet részét is képezi. Mindkét kormány fogadjon el közös csomagtervet a szerződés megvalósításáról, Horn Gyula kérje fel a nemzetközi tényezőket, hogy vegyenek részt az alapszerződés nemzetközi ellenőrzését végző bizottságban. A végleges változatnak tartalmaznia kell a benesi dekrétumok elítélését, a vagyoni kárpótlási igények rendezését és az autonómia jogát. /Magyar Nemzet, márc. 21./

Márc. 27-én fogadta Horn Gyula miniszterelnök Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A megbeszélésen jelen volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár. A miniszterelnök korábban megállapodott az RMDSZ vezetőivel, hogy időnként véleményt cserélnek. A párizsi stabilitási konferencia után nem módosult az RMDSZ álláspontja az alapszerződésről, fejtette ki Markó Béla, aki jónak minősítette a HTMH-val való együttműködést. Tabajdi Csaba szerint a magyar kormány érdeklődéssel figyeli az RMDSZ önépítkezését és szükségesnek tartja a további kölcsönös konzultálást. Markó Béla találkozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29., Magyar Nemzet, márc. 28./

Mircea Snegur moldovai államfő több miniszterével és üzletemberekkel ápr. 18-án este Budapestre érkezett. Megbeszélést folytat Göncz Árpád köztársasági elnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./ Ápr. 19-én Budapesten Snegur aláírta a magyar-moldovai alapszerződést. A független Moldova vezetője első ízben járt Magyarországon. A nemzetiségi kérdésben Moldova álláspontja megegyezik a magyarral. Olyan országról van szó, ahol a lakosság 35 százaléka nemzetiségi. A gagauzok széleskörű önkormányzatot kaptak, ez bizonyítja, mondta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, hogy egy kisebbségnek autonómiát lehet biztosítani anélkül, hogy ez veszélyeztetné az állam egységét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ Snegur meghívta Kovács László külügyminisztert /aki az EBESZ soros elnöke/ elnöki minőségében is. Technikai okokból nem került sor Horn Gyula miniszterelnök és Snegur tárgyalására. /Magyar Nemzet, ápr. 21./

Horn Gyula miniszterelnök ápr. 26-án rövid látogatásra Strasbourgba, az Európa tanács székhelyére érkezett. Beszédet mondott az ET parlamenti közgyűlésének ülésén. A beszéd után képviselői kérdések következtek. A kormányfő elmondta, hogy a magyar-román alapszerződés kulcskérdése az 1201-es ajánlás. Cáfolta a magyar kisebbségek szeparatista céljaira vonatkozó vádakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

"A bukaresti Adevarul ápr. 29-i számában "Romániának nincsenek képviselői Strasbourgban!" címmel Dumitru Tinu főszerkesztő azt vetette az ET parlamenti közgyűlésén részt vett román küldöttség szemére, hogy hagyták, a közgyűlésen megjelent Horn Gyula miniszterelnök lehessen a közgyűlés hőse a "magyarbarát lobby által erőteljesen megdolgozott testület"-ben. A legnagyobb példányszámú napilapban, az Evenimentul Zileiben Ion Cristoriu főszerkesztő úgy vélekedik, hogy Románia az 1201-es ajánlás megerősítése esetében saját hibás számítása miatt járt pórul. /Vasárnapi Hírek, ápr. 30./"

"Traian Chebeleu elnöki szóvivő elismerően méltatta Horn Gyula miniszterelnök építő jellegű állásfoglalását a román-magyar kapcsolatokat illetően, szembeállította azt az RMDSZ egyes vezetőinek kampányával az "etnikai alapú területi autonómia antidemokratikus és antieurópai koncepciója mellett", ez közvetve az alapszerződés megkötése ellen irányul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20-21./"

"Magyar és román értelmiségiek fejtették ki elképzeléseiket a közös jövőről Sződligeten, máj. 22-én, a kolozsvári Korunk szerkesztősége, az Anyanyelvi Konferencia és a Magyar Televízió szervezésében. Göncz Árpád köztársasági elnök beszédet mondott, Horn Gyula miniszterelnök levélben üdvözölte a tanácskozást. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság elnöke, Konrád György, Gabriel Adamesteanu, a bukaresti 22 főszerkesztője és Laurentiu Ulici, a romániai Írószövetség elnöke szólalt fel, a zárszavakat Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ A találkozó unalomba, monologizálásba fulladt, a résztvevők kínosan igyekeztek kerülni a politikai /tehát kínos/ kérdéseket. Kántor Lajos a magyarok hamis kultúrfölényét kárhoztatta, román részről elmaradt válasz. A találkozót komoly liberális túlsúly jellemezte. A résztvevők "egy szűk értelmiségi elit képviselői", mondta Cs. Gyimesi Éva, olvasható Beke Mihály András tudósításában. /Magyarország, máj. 26./"

"Iliescu elnök elégedetten értesült Göncz Árpád köztársasági elnöknek és Horn Gyula miniszterelnöknek az alapszerződés közeli megkötését illető nyilatkozatairól, közölte Traian Chebeleu elnöki szóvivő. Ezek a nyilatkozatok fontosak, mondta, mivel "ismert egyes szélsőséges és radikális körök nyomása Magyarországon és a magyar diaszpórában, továbbá egyes RMDSZ-vezetők részéről, akik etnikai-területi autonómiára tartanak igényt a romániai magyar etnikum számára". Ez Európa-ellenes és antidemokratikus, Iliescu elnök véleménye szerint. A szóvivő felolvasta Iliescu elnök állásfoglalását az RMDSZ kongresszusáról. Az elnök sajnálkozását fejezte ki az állásfoglalások miatt, bírálta a magyarság "autonóm nemzeti közösségként" való meghatározását, a budapesti RMDSZ-képviselet felállításának tervét, és azt, hogy a kongresszus felszólította az amerikai kormányt, gyakoroljon nyomást Romániára. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./ "

Gheorghe Funar a román parlament durva megsértésének nevezte azt, hogy Horn Gyula miniszterelnök telefonon a kisebbségi rendelkezések megváltoztatására akarta rábírni Iliescut. /Magyar Hírlap, jún. 17./

Jún. 15-én Horn Gyula miniszterelnök felhívta Ion Iliescu elnököt, félórás telefonbeszélgetést folytattak. Horn Gyula sérelmezte a szenátus által elfogadott oktatási törvényt, amely példátlan módon korlátozza a kisebbségek nyelvén történő oktatás lehetőségét, hangsúlyozta, hogy a törvény ellentétes az Európa Tanács vonatkozó dokumentumaival, így nem román belügy. Iliescu válaszában leszögezte, hogy a törvénytervezet még nem végleges és az államfőnek nincs joga beavatkozni a parlament munkájába. Véleménycserét folytattak az alapszerződésről is. Megállapodtak abban, hogy a jún. 19-20-i szakértői tárgyalásokat követően, amennyiben szükséges, Kovács László külügyminiszter Bukarestbe utazik. Amennyiben kizárják a kollektív jogok fogalmát és az etnikai autonómiát, a felek megegyezhetnek, mondta Iliescu elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18., Népszabadság, jún. 16./ Horn Gyula Iliescu elnökkel folytatott megbeszéléséről telefonon tájékoztatta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki kifejtette: természetesnek tartja, hogy a magyar kormányfő felemeli szavát egy olyan törvénytervezet esetében, amelyet a romániai magyarság diszkriminatívnak tart. Az RMDSZ újra elküldi Iliescunak az oktatási törvénnyel kapcsolatos kritikáit. Az RMDSZ több mint egy éve sürgeti a párbeszédet a fő kormánypárttal, tette hozzá. Markó Béla jún. 15-én fogadta Frank Collinst, az Egyesült Államok külügyminisztériumi román referensét, aki az RMDSZ autonómiatörekvéseiről és az oktatási törvénytervezetről érdeklődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18./

"Gheorghe Dumitrascu szenátor, a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja tagja az elnöki intézmény szóvivőjének számító Dimineata jún. 22-i számában példátlanul durván támadta Horn Gyula miniszterelnököt. Cikkében Horn neve kisbetűvel szerepel, ami románul kéményt jelent, amely "nagy füstölgésében a független és szuverén Románia államfőjéhez fordult a parlament által megszavazott oktatási törvény módosításáért, mivel így tartotta kedve buda /a szó így kisbetűvel a WC román megfelelője/ szánalomra méltó kormányfőjének." Ezt a kéményt meg kell tisztítani, írja Dumitrascu. - Traian Chebeleu elnöki szóvivő ezzel a cikkel kapcsolatban megjegyezte: "Egyetértek azzal a kijelentéssel, hogy az ilyesfajta állásfoglalások árthatnak az államközi kapcsolatoknak." /Magyar Hírlap, jún. 22./"

Jún. 27-én Cannes-ban tartották meg az Európai Unió csúcsértekezletét, amelyre meghívták a társult országok vezetőit is. A csúcsértekezleten találkozott egymással Horn Gyula miniszterelnök és Ion Iliescu elnök. A találkozó után Iliescu kijelentette, hogy a magyar-román kapcsolatok a lehető legjobbak, hozzátette, hogy július elején külügyminiszteri tárgyalások révén igyekeznek véglegesíteni az alapszerződést. Hamis a konfliktusokat sugalló kép a két ország viszonyáról. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a román oktatási törvénytervezet ellentétes az Európa Tanácsban vállalt román kötelezettségekkel. Iliescu azt válaszolta, hogy még finomítanak a tervezeten, egyúttal elnézést kért a Dimineata című lapban megjelent, becsmérlő hangú cikkért. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, jún. 28./

"A romániai radikalizálódás felszítja a feszültséget Magyarországgal, címmel ír a Le Monde jan. 27-i számában Christophe Chatelot, a párizsi lap bukaresti tudósítója. Horn Gyula miniszterelnök lemondta a Hrebenciuc kormányfőtitkárral való találkozót, így tiltakozva "a vad támadások ellen, amelyeket az utóbbi időben a bukaresti hatalom intézett a jelentős romániai magyar kisebbség pártja, az RMDSZ, és a pártnak a helyi autonómiára vonatkozó követelései ellen." Az RMDSZ elleni offenzíva egybeesik azzal, hogy egyezményt írtak alá Iliescu pártja és három nacionalista és exkommunista párt között. Egyikük, Funar, az RNEP elnöke az RMDSZ betiltását követeli. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./ "

Iliescu elnök nem kért bocsánatot Cannes-ban Horn Gyula miniszterelnöktől a Dimineata napilapban egy kormánypárti szenátornak a magyar kormányfőt támadó cikkéért, jelentette ki Paul Dobrescu, Iliescu tanácsosa, aki maga is jelen volt a megbeszélésen, tévesnek mondva a budapesti híreket. A támadó cikket Horn Gyula hozta szóba. Iliescu válaszul leszögezte, hogy az írás nem tükrözi a Társadalmi Demokrácia Pártja álláspontját. Közölte azt is, hogy a Dimineata éppen a találkozó napján /jún. 27./ szerkesztőségi cikkben elhatárolta magát a szenátor nézeteitől. /Magyar Hírlap, jún. 30./

Jún. 30-án Ungváron tartotta kihelyezett elnökségi ülését a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/. Az anyanyelvű oktatás helyzete és intézményrendszere volt a téma. A vitában megfogalmazódott: mit érnek az alapszerződések, ha az intézményesült intolerancia, a hivatalosan támogatott uszítás, a kisebbségi magyarság jogfosztottsága egyre erősödik Erdélyben, Szlovákiában és Szerbiában - Sára Sándor a Duna Televízió teljes ellehetetlenülését ismertette az elnökséggel: az elvonások és költségvetési átütemezések a műhely fizetésképtelenségét eredményezhetik. A Duna Televízió ügyében az MVSZ Horn Gyula miniszterelnökhöz fordult. AZ MVSZ aggodalommal vette tudomásul, hogy a Kossuth Rádió vételi lehetőségének anyagi okokból történő korlátozása elsősorban a határon túli magyarságot sújtja. - Az MVSZ a honfoglalás ezerszázadik évfordulójának ünnepsorozatán belül rendezi meg a magyarok világtalálkozóját és az MVSZ tisztújító közgyűlését. A tanácskozás részvevői a Vereckei-hágónál ünnepélyesen elhelyezték az újra fölállítandó honfoglalási emlékmű alapkövét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5., Magyar Nemzet, júl. 4./

Horn Gyula miniszterelnök júl. 10-én a tévében megerősítette, hogy vízumkényszer bevezetését tervezik Ukrajnával, Romániával és Kis-Jugoszláviával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Népszabadságnak nyilatkozva kijelentette: a vízumkényszer esetleges bevezetése nagyon megnehezítené a romániai magyarok Magyarországra utazását. /Népszabadság, júl. 11./

A Fidesz-Magyar Polgári Párt elnökségének Horn Gyula miniszterelnökhöz írt memoranduma összefoglalja azokat a feltételeket, amelyek szükségesek, hogy támogassák az alapszerződés megkötését. Ezek között szerepel: ha a román kormány tárgyalást kezd az RMDSZ-szel a közösségi autonómiáról, az ET 1201-es ajánlása részét képezi az alapszerződésnek, a román állam garanciát vállal arra, hogy a magyar kisebbség nyelvén folyó oktatást állami pénzből biztosítja /beleértve a Bolyai Egyetemet/, az egyházi ingatlanokat visszaadják, végül, ha az alapszerződést az RMDSZ egyetértésével írják alá. /Magyar Hírlap, júl. 14./

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke júl. 17-én levelet intézett Horn Gyula miniszterelnökhöz, amelyben kifejtette, hogy a vízumkényszer bevezetése súlyosan érintené a Magyarországot anyaországnak tekintő erdélyi magyarságot. A szigorúbb ellenőrzés hatékonyabb megoldást jelentene. "...arra kérjük a magyar kormányt, hogy próbáljanak valamilyen más megoldást találni a negatív jelenség visszaszorítására, olyan megoldást, ami az utazást, a határátlépést semmiképpen sem korlátozná." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 575. sz./ "

"Iliescu elnök júl. 24-én aláírta az RMDSZ és az Európa Parlament által vitatott oktatási törvényt, ezt követően rögtönzött sajtóértekezleten jelentette be: "hosszas tanulmányozás után úgy ítélte meg, hogy fenntartás nélkül aláírhatja" az oktatási törvényt, mivel az mélységesen demokratikus. Természetesnek mondta, hogy a magyar diákok románul tanulják az ország földrajzát és történelmét. Az anyanyelvű szakoktatást tiltó cikkely kapcsán kifejtette, hogy ez lehetővé teszi a magyar fiataloknak a szabad mozgást az országban, hogy "ne szigetelődjenek el a magyar enklávékban". A román államfő élesen bírálta Magyarországot, amely a nemzeti kisebbségek asszimilációs politikáját folytatja. Horn Gyula megnyilatkozásairól kifejtette, hogy a magyar állam vezetői nem szólhatnak bele a román törvényhozásba. Az RMDSZ tiltakozásáról, az esetleges polgári engedetlenségi mozgalomról szólva hangsúlyozta, hogy a közrendet mindenkinek meg kell tartania. Iliescu közölte, hogy az általa korszerűnek nevezett törvényt már ősszel alkalmazni fogják. Az RMDSZ továbbra sem tudja elfogadni ezt a törvényt, hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke.. A tiltakozás különböző formáit fogják használni. A legnagyobb megmozdulásokra szeptemberben kerül sor. Ugyanakkor az RMDSZ arra is törekszik, hogy valamilyen módon ellensúlyozza e törvény diszkriminatív hatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26., Új Magyarország, júl. 25./ Takács Csaba kifejtette a Magyar Hírlapnak, hogy ez a döntés a választási kampánnyal kapcsolatos. Az RMDSZ-nek ki kell dolgozni a magyar nyelvű oktatás alternatív rendszerét. Az a cél, hogy az RMDSZ félmillió aláírással ellátott oktatási törvénytervezete a parlament elé kerüljön. /Magyar Hírlap, júl. 25./ "

"Az Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából Bill Clintonhoz intézett üdvözlő táviratában "szólta el magát" Iliescu elnök, hogy szeptemberben a Fehér Ház vendége lesz. A Fehér Ház a hírt hosszú ideig nem cáfolta, de nem is erősítette meg. Washingtonnak továbbra is fenntartásai vannak Iliescuval kapcsolatban, hiszen a közép-kelet-európai régió államfői közül egyedül ő nem kapott még hivatalos meghívást az elnöktől. Olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy Iliescu Horn Gyula miniszterelnök legutóbbi programjához hasonló látogatási menetrendhez ragaszkodott volna. Aug. 9-én a román külügyi szóvivő megerősítette, hogy Iliescu Clinton elnök meghívására szeptemberben Washingtonba látogat, ahol aug. 26-án találkozik Clinton elnökkel. A román elnök az ENSZ ülésszakára érkezik Amerikába. A Ziua lap figyelmeztetett, hogy kényes kérdések is napirendre kerülnek, így a zsidó és más nemzetiségek államosított javainak visszaszolgáltatása, Antonescu rehabilitálása, a bukaresti zsidó temető meggyalázása és a kisebbségek helyzete. /Magyar Nemzet, aug. 10./ "

Az aug. 25-i román lapok kiemelt hírben számoltak be Horn Gyula miniszterelnök tárgyalási szándékáról a román tanügyi törvény, illetve a szlovák nyelvtörvény kapcsán a román, illetve szlovák féllel. /Népszabadság, aug. 26./

Aug. 25-én Szegeden Egymás mellett barátságban jelmondattal megkezdődött a III. magyar-román polgárfórum háromnapos tanácskozása. A megjelentek azt vallják, hogy az ő barátságuk élő valóság. A fórumot levélben üdvözölte Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök és Iliescu elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./ A kapcsolatépítésben kitüntetett szerepe van a Magyar-Román Baráti Társaságnak, amelynek tagjai a két ország százhúsz településén élnek. /Új Magyarország, aug. 26./

Horn Gyula miniszterelnök bejelentette, hogy kormányszintű tanácskozást kezdeményez, azzal a szándékkal, hogy rábírja a román kormányt, ne léptesse életbe a tanügyi törvényt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./

"Az RMDSZ politikai akciói nem támaszkodnak a romániai magyarság többségének elképzeléseire, nyilatkozta a Rompresnek Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnöke. Elmondta, hogy Holló László Leventével, a párt külországi magyar kapcsolatokban illetékes vezetőjével aug. 28-án Budapestre látogatott, ahol találkozott a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ képviselőivel, fogadta őket Horn Gyula miniszterelnök, továbbá az MDF elnöke és a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke, Csoóri Sándor is. A találkozókon kérték a magyar tárgyalófeleket, "ne támogassák egyoldalúan az RMDSZ politikai akcióit, mert azok csak az RMDSZ "néhány szélsőséges vezetőjének politikai elképzeléseire épülnek". Kiss Kálmán azt kérte, hogy a romániai magyarságnak szánt segélyek ne az RMDSZ "szűrőjén" menjenek keresztül, mert e támogatások könnyen eltéríthetők az eredeti céltól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"

"Iliescu elnök szept. 5-én a bukaresti rádióban kijelentette, hogy Románia és Magyarország között nincsenek konfliktusos állapotok, reményét fejezte ki, hogy a mindkét oldalon követett "felelős politika" révén meghaladhatók "azok a feszültségi állapotok, amelyeket bizonyos politikai erők és a valóságnak meg nem felelő kijelentéseket hangoztató egyes RMDSZ-vezetők gerjesztenek mesterségesen." Iliescu elmondta, hogy a román-magyar megbékélésről tett javaslatára voltak pozitív reagálások Magyarországon, például Horn Gyula miniszterelnök parlamenti felszólalása. /Népszabadság, szept. 6./"