Rangos tudományos konferenciának adott otthont a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság szervezésében. Az Enelko-SzámOkt 2008 néven megrendezett konferencia egyik témája volt a régió megújuló, potenciális energiaforrásainak azonosítása, felhasználási módszerek, a zöldenergia előállításának közeli és távlati lehetőségei Erdélyben. Magyarország és Erdély rangos egyetemei, a szakminisztériumok, valamint a vállalkozói réteg egybegyűlt képviselői október 10-én közös tanulmányúton vettek részt a Csíkszereda – Gyergyószentmiklós – Gyilkostó – Békási-szoros útvonalon. Október 11-12-én a résztvevők plenáris üléseken hallhattak előadásokat. /Hompoth Lóránd: Tudósok a jövőért. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13.

Puskaporos hangulat jellemezte Csíkszeredában a városi tanács rendhagyó ülésének elejét október 31-én. Az RMDSZ- és MPP-frakciók között a súrlódást egy, a polgári pártosok a Székely Nemzeti Tanács felkérésére előkészített, a székelyföldi autonómia statútumának kérdését tárgyaló határozattervezet okozta, amit nem sikerült előterjesztetni a napirendi pontok listájára. /Hompoth Loránd: Tanácsülés Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

November 4-én megkezdődtek a Kárpát-medencei térségfejlesztési fórum munkálatai a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, a térségfejlesztés informatikai támogatásáról értekeztek a résztvevők. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának főigazgatója ismertette a magyar kormány térségfejlesztési elvű nemzetpolitikáját és eszközei egyikeként a www.regions.hu weboldalt. Ennek segítségével elérhetővé válnak olyan eszközök, technikák, amellyel azok a szervezetek, önkormányzatok, vállalkozók, akik nagyobb összegű nemzetközi pénzalapok lehívását pályáznák meg, hozzájuthatnak indító forrásokhoz a Szülőföld Alapból. A Kárpát-medence fejlesztési szakembereinek nem ez az első ilyen jellegű találkozásuk, legutóbb Esztergomban idén májusban ültek össze. /Hompoth Loránd: Térségfejlesztői gyakorlat. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./

Az elmúlt napokban Csíkszeredában zajlottak a Kárpát-medence fejlesztési fórumának munkálatai, melyen részt vett Törzsök Erika, a magyar kormány Miniszterelnöki Hivatalának Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának főigazgatója is. Törzsök Erika az újságírónak kifejtette: „egy nemzet sikerét a bizalom biztosítja. Mit látunk mostanában magunk körül? A bizalom teljes hiányát. Nem bízunk a politikusainkban, a vezetőinkben, s egymásban sem. A bizalom hiánya a nemzet vitalitásvesztéséhez, az emberek magábafordulásához vezetett, ezt láthatjuk a demográfiai adatokból és a gazdasági mutatókból egyaránt. A XX. század kudarcaiból okulva a XXI. század lehetőségeket kínálhat. Közösen kell válaszokat találni, hiszen ugyanazokkal az EU-csatlakozás által előidézett, megváltozott gazdasági viszonyokkal, szabályokkal kell szembenéznünk Romániában és Magyarországon egyaránt. A magyar kormány 2006-ban paradigmaváltás mellett döntött az ország határain kívül élő magyarságot illetően. Ha addig pusztán a romániai magyarságnak tekintették a román államban élő magyar anyanyelvűeket, 2006-tól ez megváltozott. Az új alapelvek szerint egy kisebbséget nem számbelisége alapján, hanem önszervezkedési, politikai megnyilvánulásai alapján lehet megítélni. Amennyiben a romániai magyarság folyamatosan jelen van a román politikai életben, parlamenti és önkormányzati képviselői vannak, úgy kell tekinteni, mint erdélyi magyar társadalmat. ” Az erdélyi társadalommal közösen kell megtalálni az utakat, szorosan együttműködnek az Unió területi forrásainak hasznosításában. Fontosak a közös határ menti kataszterek, továbbá az infrastrukturális fejlesztés összehangolására. A román és magyar sínpályák és országutak találkozzanak. A határ két oldalán élő bihariaknak közösen kell meghatározni a régió céljait, attól függetlenül, hogy Bihor vagy Hajdú-Bihar megyében élnek. A Törzsök Erika által vezetett hivatal technikákat, eszközöket kínál egyes települések számára, ahová nemzetközi forrásból nagyobb összegeket kívánnak lehívni fejlesztési célokból, esetenként elérhetővé tenni számukra indítóforrást a Szülőföld Alapból. A települések fejlesztéséről van szó, „nem egyes politikai klientúrák érdekeiről”. Szerinte „belharcok és betarthatatlan, rövidlátó ígérgetések jellemzik politikusainkat, és sajnos ez így van talán már az 1200-as tatárjárás óta a térségben. Ez a politikai mentalitás honosodott meg, nem az Egyesült Államokra jellemző különböző etnikumok közötti bizalmi légkör”. A megoldás Törzsök szerint „a bizalom megteremtése” és a „szívós munka”. „Nem munkanélküli főiskolásokat kell képezni, hanem kiváló tudású szakmunkásokat”. „A jövőt csak a nyitás biztosíthatja a fejlett Európa, annak tőkeerős cégei irányában. Az elszigetelődési politika a régió gettósodását vonja maga után”. „A befelé fordulás, köldöknézés veszélye, hogy a XXI. század egyre inkább elhalad a székelyek mellett. Például a brassói minta lehet a Székelyföld gazdasági felvirágoztatás sikerének kulcsa. ” /Hompoth Loránd: A köldöknézés csak elszigetelődéshez vezet. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

A baljós előrejelzéseknek megfelelően alakult a munkanélküliek száma Hargita megyében. 2008 végére közel 9000-re nőtt a nyilvántartott munkanélküliek száma, jelezte Jánó Edit Andrea, az intézmény helyettes igazgatója. Visszafogottabbak a befektetések, inkább tartalékolnak a vállalkozók. Hargita megyében több ezer embert foglalkoztató mamutcégek alig vannak, a hangsúly a kis- és középvállalkozásokon van. Azok a vállalkozók, akik alkalmazottaik elbocsátására kényszerülnek, igyekeznek nem nagydobra verni ezt. Hargita megyében a munkanélküliek száma lassan növekszik. Félő, hogy megdől a kilencvenes évek negatív rekordja, amikor több mint 13 000 munkanélkülit tartottak nyilván a megyében. /Hompoth Loránd: Valós válsághelyzet vagy pánik? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 7./

Sokszor dél körül, esetleg másnap, sőt esetenként pénteki kupacba gyűjtve az egész heti számot kézbesítik az előfizetőknek. Többször délelőtt 11-kor érkezik meg a lap az előző napival együtt a megyeszékhely, Csíkszereda polgármesteri hivatalába. A pontos kézbesítés segítené az egész szerkesztőség áldozatos munkáját. /Hompoth Loránd: Meddig friss az újság? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 7./

Idegesítő, ha a láncfűrésszel támadó, tetten ért és őrizetbe vett fatolvaj egy nappal később szabadon van – fogalmazott Mircea Olaru alezredes, a Hargita megyei csendőrparancsnok. Rossz nézni, milyen könnyedén engedi el a bíróság a nehezen előállított bűnözőket – A jegyzőkönyvezett kihágások száma 53 százalékkal nőtt. /Hompoth Loránd: Kedvez a jogrendszer a fatolvajoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

Fellángoltak Székelyföldön a lármafák és megkondultak a templomok harangjai február 11-én. A magyar nemzetiségű intézményvezetők leváltása ellen tiltakozó akciósorozatot az RMDSZ hirdette meg. Az RMDSZ helyi, valamint központi elöljárói a magyarlakta vidékek számos településén voltak jelen a lármafák meggyújtásánál. Korodi Attila parlamenti képviselő korábban rákérdezett a most beiktatott Dan Nica belügyminiszter parlamenti meghallgatásán: Nem lenne helyes, hogy a többségében magyar etnikai összetételű településeken a rendőrségi vezetők beszéljék a magyar nyelvet? A válaszból kiderült, hogy a leendő belügyminiszter számára ez egyáltalán nem fontos. /Hompoth Loránd: Meggyújtották az összefogás lángjait. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./

Az elmúlt időszak miniszteri látogatásai akkor lennének igazán eredményesek, ha a hátrányos helyzetben levő megyék – ezek között természetesen Hargita és Kovászna is – a felzárkózásuk érdekében kicsit többet kapnának a közös kosárból – jelentette ki Korodi Attila parlamenti képviselő. A vezető tisztségű személyek leváltása elleni tiltakozó, lármafás akciósorozatot sikeresnek ítéli a képviselő, szerinte ennek hatására látogatott Székelyföldre az államfő. Korodi felkérést intéz Hargita és Kovászna megye tanácselnökeihez, hogy készítsenek egy történelmi tényeken alapuló, részletes társadalmi tanulmányt az 1968-as megyésítés előtti közigazgatási viszonyokról. Korodi jelezte, hogy az RMDSZ hivatalos panaszt készül tenni a Diszkriminációellenes Tanácsnál az Országos Egészségügyi Hatóság ellen, mivel az igazgatói posztra meghirdetett versenyvizsgát csak az „Adevarul Harghitei” román nyelven megjelenő lapban jelentette meg, nem vette figyelembe a régió etnikai összetételét, a 80 százalékos magyar többséget. /Hompoth Loránd: A lármafák sikere. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

Eltűnik a térképről Hargita megye, legalábbis abban az esetben, ha Traian Basescu érvényt tud szerezni akaratának, emlékeztetett Korodi Attila. A parlamenti képviselő az elnök álláspontjára hivatkozva kérte fel a Hargita és Kovászna megyei tanácsokat, hogy kezdjék meg azt a szakmai felkészülést, amely majd lehetővé teszi, hogy érdemben vehessenek részt a régiók átrajzolásában. Korodi Attila felhívást juttatott el Hargita és Kovászna megye tanácselnökeihez, a dokumentumban olyan szakmai tanulmány elkészítésére kérte őket, amely elemzi az 1968-as megyésítés hatásait. Traian Basescu az év elején bejelentette, a hatékonyabb adminisztráció érdekében a jelenlegi 41 megye helyett 9-12 közigazgatási régiót kellene létrehozni. A Hargita megyei közbirtokosságok tulajdonában levő területek mintegy 30 százaléka más megyében van. Ez rengeteg adminisztrációs, illetve tulajdonjogi problémát okozott és okoz mind a mai napig – mutatott rá Korodi az 1968-as megyésítés egyik következményére. A Hargita megyei önkormányzat részéről Borboly Csaba elnök pozitívan reagált a megkeresésre. /Hompoth Loránd: Székelyföld mint közigazgatási egység? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./

A vártnál nagyobb volt az érdeklődés a Hagyományos Termékek Vására iránt, a csíkszeredai Szabadság téren a hét végén rendezett, eladással egybekötött kiállításon több mint 60 termelő, illetve kisiparos mutatta be termékeit. Székelyföld minden pontjáról érkeztek vásárosok a portékáikkal, de nem volt hiány vásárlókban sem. Legnagyobb népszerűségnek a hagyományos élelmiszerek örvendtek, a kisipari termékek közül a gyapjúkészítmények vitték el a pálmát, de azért vásárolgattak az emberek faragványokat, kovácsoltvas dísztárgyakat vagy cserzett báránybőrből készült szőnyegeket, terítőket. /Hompoth Loránd: Újjáélesztett hagyomány. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 6./

A szentegyházi erdőtulajdonosok elkeseredetten mutatták a derékig érő csutakokat, a szerteszét hagyott fahegyeket, a derékba vágott szálfák maradékait. A tolvajoknak csak a fa „ereje” kellett, csak a legértékesebb részét vitték el. Ez történik szinte minden éjjel. Legkevesebb 30-40 köbméter fa tűnik el egy-egy ilyen akció során – panaszkodtak a kárvallottak. Ez a rész illegális fakitermelési „forró pont” – ahogyan a megyei csendőrparancsnok jellemezte Szentegyházát, a falopás megállítása máig sem sikerült. Az erdőtulajdonosok az összes elképzelhető hivatalt felékeresték. Aki megpróbálta maga megvédeni erdejét, alaposan helybenhagyták. Gyúlt már fel a településen bosszúból szénakazal, gazdasági épület, a szóbeli fenyegetések pedig mindennaposak. /Hompoth Loránd: Erdőtulajdonosok kutyaszorítóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 9./

Maroshévízen tartotta kihelyezett ülését a megyei tanács. A testületet a Hargita Népe lapkiadó körül kialakult vitatott helyzet, valamint annak az RMDSZ-frakció által javasolt megoldása osztotta meg. A tanácsosok az erre vonatkozó határozattervezetek közül elsőként a lap felelős kiadójának, Karda Emesének a felek közös megegyezéséről szóló határozattervezetét fogadták el, majd meghallgatták a kivizsgáló bizottság jelentését. Ezután a kiadó további működésére vonatkozó alapszabályzatot néhány javasolt módosítással szavazták meg, majd döntöttek az új lapigazgató-főszerkesztő személyéről, ezt a tisztséget a jövőben Isán István Csongor tölti be. Az MPP-frakció tanácsosai előbb az alapszabályzat szavazásra bocsátásának elnapolását kérték azon a címen, hogy nem eléggé kidolgozott és alapos. Miután ezt a javaslatot az RMDSZ többség leszavazta, a polgári pártosok testületileg a Hargita Népét érintő határozattervezetek ellen szavaztak. – Óriási tévedés, hogy ha egy a koordinálásába tartozó intézménynek a megyei tanács nem ad pénzt, akkor semmi köze hozzá. Ez nem igaz, örököltünk bizonyos helyzeteket egyes ilyen intézményeknél, és sokuknál azt tapasztaltuk, hogy nincs rend. Szándékunk ezeknél rendet tenni, még akkor is, ha folyamatosan darázsfészekbe kell nyúlni – jelentette ki Borboly Csaba, tanácselnök. /Hompoth Loránd: Felemás hangulatú ülésen döntöttek a Hargita Népéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./

Aki magyar, annak fáj Trianon, mint ahogy fáj Mohács, Világos vagy a Don-kanyar, és egyáltalán minden olyan esemény, ahol vérzett a nemzet – jelentette ki egyik résztvevő június 4-én, a csíkszeredai magyar konzulátus előtt rendezett megemlékező ünnepségen, a trianoni békeszerződés aláírásának 89. évfordulóján. Ahogy kimegyünk Madéfalvára megemlékezni a Siculicidium áldozatairól, úgy kötelességünk megemlékezni a magyar nemzet szétdarabolását jelentő szerződés aláírásának napjáról is, hangoztatták a Trianon-megemlékezés szervezői. A konzulátustól a Szabadság térre kígyózó pár száz fős, „Vesszen Trianon!”-t kiáltó tömeget békésén kísérték végig a csendőrök. A megemlékezők megnézték a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom aktivistái által bemutatott performanszot, amint keresztre feszítik Nagy-Magyarország térképét. /Hompoth Loránd: A magyarnak fáj Trianon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./

Az Ausztriában élő Antal házaspár, Imre és Ágnes számára természetes volt, hogy az ottani magyar közösség összetartását erősítő kulturális tevékenységük mellett, miután megnyíltak a határok, saját zsebből, illetve az általuk gyűjtött adományokkal a rokonaikon, közvetlen ismerőseiken kívül a szülőfalut, Csíkmadarast is segítsék. Madarasra megérkezett a máig használatban levő „donációs” tűzoltóautó. Antal Imre több mint húsz éves programfejlesztő informatikusi tapasztalatát állította a település szolgálatába, ingyen. /Hompoth Loránd: Látható és láthatatlan értékek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

A decentralizált intézmények fölé rendelt vezető a megyében a prefektus, országos szinten a szakminisztérium. Egyik párt vagy önkormányzati vezető által gyakorolt nyomásnak sem szabad engedni – figyelmeztette Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa az intézményvezetőket. /Hompoth Loránd: Bekeményített a prefektus. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

A Sapientia Egyetem nem kap kevesebbet idén, mint tavaly – jelentette ki Csíkszeredában Szabó Vilmos magyar külügyi államtitkár. – A leváltott intézményvezetők ügyében is kezdeményezni fogunk tárgyalásokat – tette hozzá. /Hompoth Loránd: Támogatja a Sapientiát a magyar kormány. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

Fűrészporhalmok, háztartási hulladék, építkezési törmelék több kilométeren az út mellett, valamint illegálisan felépített lakóházak Szentegyháza egykori közbirtokossági legelőjén – ez a látvány fogadta a helyszíni ellenőrzésre kiszálló környezetőröket. Annak ellenére, hogy a szentegyházi helyi tanács bezárta a városi hulladéktározót, valamint szerződést kötött a szemétszállításról, a lakosok egy része továbbra is a település szélén, az egykori községi legelőn szabadul meg a szeméttől. Az illegális szemetelők módszere egyszerű: egy óvatlan pillanatban kiosonnak egy szekérderék szeméttel, és mint aki jól végezte dolgát, az út mentén leürítik. Nem titok, hogy Szentegyháza az erdészeti kihágások egyik „forró pontja” Hargita megyében, ebből adódóan a törvénytelen hulladéktelep főszereplője a fűrészpor és egyéb fatelepi hulladék. – Rendszeresen takarítottunk a kérdéses zónában, ennek ellenére a szeméttelep folyamatosan újjászületik, panaszkodott Burus Mária Ella, a település polgármester asszonya. Ez a városszeglet az, amelynek lakosai – túlnyomó többségükben romák – kezelhetetlenek. Házaik kivétel nélkül közterületre épültek, mindenféle engedély nélkül. – Amikor kimentek, számon kérni a „tulajdonosokat”, azok fejszével fenyegették meg őket. Utat kellene javítani-építeni, a városka ivóvizét biztosító medencét kellene felújítani, lenne tennivaló, de nincs hozzá pénz. Szentegyházán feszült a helyzet a romák, valamint a magyar és román lakosok között, ennek egyik oka éppen a romák szemetelése, amelyet közpénzen kell eltakarítani. /Hompoth Loránd: Az erdő fogy, a szemét szaporodik. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./

Július 31-én elkezdődtek a Csíkszeredai Városnapok. A román, a magyar, valamit a székely himnusz dallamára először emelkedett magasba Csíkszereda város zászlója a Mikó-vár előtti, felújított téren. A felújítás 2008-ban kezdődött. Ráduly Róbert Kálmán polgármester szólt a vár bástyájának jelenleg zajló felújításáról, és bejelentette, hogy a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium épületének teljes felújítása következik. A Mikó-várban megnyitották a Márton Ferenc-emléknapot. Ráduly Róbert Kálmán jelezte, hogy a művész Gátkötő csíki székelyek és az Erdőirtás Csíkországban című, két monumentális alkotása közül egyiket sem tudhatják magukénak, sőt a városháza falait hajdanán díszítő, ugyancsak a művész által rajzolt portrékra sem tudtak vigyázni. Márton Ferencet /1884-1940/, a 125 éve Csíkszentgyörgyön született, kiváló képzőművészt a régi rendszerben megbélyegezték. Most bemutatták a Márton Ferenc címet viselő – Murádin Jenő, Sümegi György és Zombori István történész által írt – képzőművészeti albumot. A maszk című kismonográfiát pedig Elekes András ismertette. Ez utóbbi kötet szerzője, Szabó András főmuzeológus tárlatvezetés során részletesebben is szólt a művész munkáiról. A kiállítás megtekintését pedig a Becze Zoltán által készített portré-dokumentumfilm tette teljessé. /Antal Ildikó, Forró-Erős Gyöngyi, Hompoth Loránd: Miénk lett a tér. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

A szentegyházi erdőtulajdonosok egy csoportja a prefektúrát okolja a birtokviszonyok körüli káosz felszámolásának késleltetéséért, amely miatt elképesztő méreteket öltött a falopás a kisváros környékén. Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa mindezt cáfolja. Valamennyi szentegyházi tulajdonosi társulás tagjai közös folyamodványt nyújtottak be a Hargita megyei prefektusi hivatalhoz, kérvényezve a birtoklevelek kiigazítását, pontosítását. A beadványra küldött válaszlevélben a prefektusi hivatal arról tájékoztatta a szentegyházi önkormányzatot, hogy nem tehetnek eleget a kérésnek, mert a „birtoklevelek kibocsátása megfelelt a törvényes keretnek”, így azok kijavítása „nem indokolt”. /Hompoth Loránd: Ki állíthatja meg a falopást? = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./

Számítógépes tudásukat fejlesztik Tusnádfürdőn a 6. Neumann tábor résztvevői, akik egész Erdélyből sereglettek össze. Idén az Interkulturalitás az informatika eszközeivel címszó alatt a diákok valódi vitatechnikákat próbálhatnak ki. Borboly Csaba megyei tanácselnök a megnyitón elmondott beszédében hangsúlyozta a közösségi munka fontosságát. A szervezők idén is a MAKOSZ és a MIÉRT, valamint a Hargita Megyei Diáktanács (HADIT). /Hompoth Loránd: Gondolkodni, beszélni és cselekedni. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

A szentegyházi illegális fakitermelés tovább terjed, a tolvajok már a felcsíki közbirtokosságok erdeiben garázdálkodnak. A Hargita Népe több cikket írt erről, többen megkeresték a szerkesztőséget, kiegészítve a témát. A felcsíki elöljárók kifogásolták, hogy mindenki „szentegyházi jelenségként” beszél a témáról, holott már régen túlnőtt Szentegyháza határain az ügy. A rákosi Pogányvár Közbirtokosság elnöke, Sárosi Béla erdész arra lett figyelmes, hogy az erdei út kátyúiba általa elrejtett „traktorcsapdákat” gondos kezek eltüntették. Ebből következtetett, hogy éjszaka komoly csapat készül az erdőbe lopni. Gyanújáról értesítette a közbirtokossági vezetőket és a rendőrséget. A rendőrök lesben álltak, de elkövették azt a hibát, hogy a rendőrautót megtankolták a szentegyházi kútnál, ez bizonyára feltűnhetett a tolvajok embereinek, akik értesíthették az erdőben munkálkodó társaikat. Néhány évvel ezelőtt a téli ünnepek körül 16 hektár erdő tűnt el egyszerre. Ez több vagon fűrészárut jelent, mégsem csíptek el a hatóságok egy szál deszkát sem. A madéfalvi és a csíkcsicsói közbirtokosságok mindezt megerősítették. /Hompoth Loránd: Éjszakai üldözés, a hegyen át. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

Lényeges előrelépés történt a Hargita megyei szeméttározó ügyében. A gyergyóremetei önkormányzat megszavazta a lerakó létesítését. Elhárult a helyszín hiánya miatti akadály, és a megyei önkormányzat továbbléphet a harmincmillió euró lehívása érdekében. /Hompoth Loránd: Gyergyóremetére kerül a hulladéktároló. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

Csíki lesz a mezőgazdasági tárca államtitkára
Megerősítették a hírt az illetékesek, hogy magyar nemzetiségű államtitkára lesz a mezőgazdasági minisztériumnak Haschi András kertészmérnök személyében, aki osztályvezetői állást töltött be a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) keretében.
– Mit tart a legfontosabb tennivalónak, elképzelései szerint mivel kezdi az államtitkári munkát?
– A hazai mezőgazdaság egyik legégetőbb problémáját az uniós támogatások kihasználásának maximalizálásában látom. Az ágazat jelenlegi nehéz helyzetében az összes lehetséges forrásra szükség van a fejlesztés, az élhető jövő érdekében. Természetesen egy jól működő kisfarm esetében, amely biztos egzisztenciát képes biztosítani egy családnak, a várható jövedelmet, többletbevételt nem az esetleges állami vagy uniós támogatásoknak kellene jelenteniük. A vállalkozásszerűen űzött gazdálkodásnak – mint jövedelmező termelői tevékenységnek – segítség nélkül, önmagában is életképesnek kellene lennie. A térség technológiai, módszertani hátrányát lefaragni, Európa-szinten versenyképes mezőgazdasági tevékenységet folytatni azonban olyan beruházásokra, fejlesztésekre lenne szükség, amely meghaladja a helyi gazdaréteg lehetőségeit. Ezért kell megszerezni minden egyes eurócentet, amelyre lehetőség kínálkozik. Idővel csökkenni fog vagy teljesen megszűnik a támogatások mértéke, de amíg meleg, addig ütni kell a vasat.
– Kissé pontosabban beszámolna munkaköréről?
– Egyelőre a hivatalos kinevezésre várunk, abban majd pontosítanak, ugyanis még nem tudjuk a tárca melyik részlegének államtitkári teendőit szánták nekem. A hazai mezőgazdaság csődközeli állapotát figyelembe véve azonban elmondható, hogy feltehetően sokkal több munka vár, mint amennyire számítottam, amikor elsőként felmerült a nevesítésem gondolata.
– Mit várhatnak majd el a csíki gazdák öntől, miért kellene örüljön egy Hargita megyei gazda annak, hogy földije a mezőgazdasági tárca államtitkára lett?
– Először is azért, mert magam is a gazdatársadalomból érkeztem, így nem ismeretlenek számomra a székely szántóvető gondjai, illetve jellegzetes gondolkodásmódja. A fenti állítás nemcsak a múltra vonatkozik, hanem a jelenre is, ugyanis a kifizetési ügynökség osztályvezetőjeként folyamatosan jártam a terepet a kollégákkal, igyekeztünk informálni a termelőket a támogatásokról, különböző pályázati lehetőségekről. A gyakori megyejáró körutak során több gazdával beszélgettünk, elemeztük a nehézségeket, kerestük a kiutat a problémára. Azzal a tudattal indulok neki a bukaresti küldetésnek, hogy tisztában vagyok a termelők helyzetével és specifikus gondjaival. Úgy kezdem tehát az államtitkári munkát, hogy ismerem a megoldásra váró „mit”, igyekszem megtalálni – a lehetőségek szerinti legjobb – „hogyant” is.
– Az APIA egykori megyei igazgatóját az intézmény országos vezetőjévé léptették elő, önt pedig államtitkárrá nevezték ki. Ennyire jó „dobbantó” a kifizetési ügynökség?
– Mint már említettem, az RMDSZ helyi szervezete nevesített, a javaslattal a párt központi vezetősége is egyetértett, személyem ellen a koalíciós partner sem emelt kifogást. A megyei APIA helyettes igazgatójaként megszerzett jogi-szakmai ismeretek, tapasztalatok, természetesen számítottak akkor, amikor a nevem szóba került, az említett magas állami tisztség kapcsán. Leendő államtitkári pozícióm tehát a szövetség kormányzati szerepvállalásának, valamint az RMDSZ vezetősége részéről a személyem iránti szakmai bizalomnak köszönhető. Utóbbiért hálás vagyok és igyekszem majd úgy végezni a munkámat, hogy ne okozzak csalódást sem a szövetségnek, sem pedig a gazdáknak. Bármennyire magasra kerül az ember, nem szabad elfelednie, honnan indult – erre tanítottak egykor, és igyekszem megszívlelni a mondást.
Haschi András, a mezőgazdasági minisztérium frissen kinevezett államtitkára 1972-ben született, pályakezdő kertészmérnökként a csíkszeredai burgonyatermesztő állomásnál dolgozott, majd 2006 óta a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) osztályvezetője, helyettes igazgatója.
Hompoth Loránd, Hargita Népe. Forrás: Erdély.ma

Ötödször jött az árvíz
Ötödik alkalommal okozott gondot az idei nyár folyamán tegnap délután Csíkszentmihályon az árvíz. Ezúttal a Köd-patakán szaladt le egy felhőszakadás következtében ijesztő árhullám.
Csíkszentmihálynak az idén bőven kijutott az árvízből, a homokzsákok mára már természetes részévé váltak a faluképnek, végig a főutcán a kapuk, kerítések mellé felhalmozott soruk köszönti a látogatót. Néhány hete arról számoltunk be, hogy a Rákos-pataka kilépett a medréből, a víz a település főutcáján zúdult végig, majd később az útjába eső Madéfalvát öntötte el. Tegnap délután a Köd-pataka áradását követően a sürgősségi helyzetek felügyelőségétől két csoport éppen az utca mélyebb részére szétterült vizet szivattyúzta vissza a mederbe ottjártunkkor. Az ár pillanatok alatt érkezett, tetőzésekor közel két méter mélyen kerültek víz alá bizonyos utcarészek – mesélték a helyiek. „Idén öt kisebb vagy nagyobb árvizet okozott ez a kis patak. Teljesen tönkretette az utat, gyalogszerrel is alig lehet közlekedni. Gumicsizmásan járunk a főútig, ott pedig átöltözünk. A vetemények, termőföldek mind tönkrementek, a kutakat pedig elöntötte az ár” – panaszolta Ambrus Imre, az egyik károsult helyi lakos. „Nagyszabású szabályozási, medertakarítási munkálatokra lesz szükség, mert másképp minden kiadósabb zápor gondot okozhat. Ehhez gép, pénz és idő kell. A helyi önkormányzat birtokában egyetlen kisebb markológép van, az nem győzi a munkát, és természetesen nem lehet egyszerre mindenhol, ami sajnos több esetben szült már vitát. Igyekszünk megtenni mindent, ami tőlünk telik” – mondta Sárig Lajos, a település alpolgármestere.
Hompoth Loránd. Hargita Népe (Csíkszereda)

Árvíz pusztított Csíkszereda déli részén
Körülbelül 30 liter eső esett négyzetméterenként hétfőről keddre virradó éjjel Csíkszeredában, illetve a város környékén. A kiadós esőzés következtében ismét kiléptek medrükből a patakok, lakásokat, gazdasági épületeket, termőföldeket árasztottak el.
A jelentős mennyiségű csapadék miatt az Olt vízszintje is megemelkedett, de komoly gondot ezúttal is a kisebb patakok okoztak. A lehullott nagy mennyiségű csapadék rengeteg hordalékkal töltötte fel a patakok medreit, ezeket kézi erővel nem lehet kitakarítani, a vízügyi hatóság gépeit pedig lassan meghaladja a munka mennyisége. A hétfőről keddre virradó éjjeli esőzés főként Csíkszereda környékét érintette, itt körülbelül 30 liter csapadék hullott négyzetméterenként. A sürgősségi esetek felügyelőségét tegnap reggel értesítették, hogy Csobotfalván mintegy 60 portát öntött el a víz, Zsögödben, pedig húszat. Utóbbi helyszínen az árhullám még a délutáni órákban is gondot okozott a patak mellett lakóknak. Egyes házakat teljesen elszigetelt a víz a külvilágtól, több a lakást elöntött. Dézsi Zoltán, egyik károsult szerint ez az elmúlt évek sokadik áradása, idén például már ötödik alkalom, hogy körülvette házát a víz. Ez alkalommal azonban befolyt a lakásba is, éppen a frissen felújított konyharészt tette tönkre. Az udvaron a gazda nem tudott közlekedni még magasított szárú combközépig érő horgászgumicsizmában sem.
„A gát építése után vált rendszeressé a jelenség 96 óta keményebb, de a problémák már 86-ban megkezdődtek, most az egész lakás elázott, gazdasági épületek kevésbé károsultak” - állította Dézsi, hozzátéve, hogy több beadványt fogalmaztak a szomszédsággal együtt az összes illetékes intézményhez, amelyek azonban hatástalanok maradtak
fogalmaztak a szomszédsággal együtt az összes illetékes intézményhez, amelyek azonban hatástalanok maradtak.
Néhány számmal odébb, egy idős házaspárnak szintén tíz centis víz öntötte el szobáit, a holmikat éppen, hogy sikerült a magasabb bútorok tetejére menekíteni. Asztalok, szekrények, ágyak álltak a vízben, a háziak az elárasztott tornácról figyelték szomorúan az elárasztott veteményest, amelyből csupán a fuszulyka-karók hegyei látszottak.
„Kell legkevesebb egy hónap, amíg minden valamennyire kiszellőzik, kiszárad. Tönkre ment az egész padló, újra kell padolni az egész lakást” – panaszkodott az idős házigazda, Páll Domokos.
A tűzoltóság szivattyúi dolgoztak, Ráduly Róbert Kálmán a megyeszékhely polgármestere a helyszínre sietett, a sürgősségi esetek felügyelőségének akciócsoportját vezető tiszttel megejtett gyors tanácskozást követően megindult a telefonálás. Hamarosan homokzsákos pótkocsi érkezett, gyorsan gát épült az áradat útjába, a jelenlevők igyekeztek menteni a még menthetőt. Az árvizekkel kapcsolatosan még egy hír: dr. Braic Emilia, a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője a prefektusi kollégium ülésén kijelentette, hogy elegendő klórmész áll rendelkezésre a fertőtlenítéshez, ám az igazgatóságnak kimerült az üzemanyagkerete, így nem tudja a fertőtlenítőszert kiszállítani az árvíz sújtotta településekre. Ezért a polgármestereket várják az igazgatóság székhelyére, ahol átvehetik a szükséges klórmeszet, és útbaigazítást is kapnak arra vonatkozóan, hogy miként kell elvégezni a fertőtlenítést.
Hompoth Lóránd. Erdély.ma

Megkerült az ellopott harang tartozéka
Immár biztos, hogy a szécsenyi deszkatemplomból a hétvégén ellopott harangot színesfémként próbálták értékesíteni a tolvajok.
Egy, az Oltban horgászó férfi a folyómederben megtalálta a harang rögzítésére szolgáló fémszerkezetet, amelyet a haranglábtól nem messzire, a Szeredai-fürdőhöz vezető híd szomszédságában dobtak vízbe ismeretlen tettesek. A nyomokból kiderült, hogy a Szent Kinga tiszteletére felszentelt 65 kilogrammos bronzharangot darabokra törték a tolvajok, így immár biztos nem kerülhet vissza a helyére. „Szomorú, hogy egyesek a felszentelt dolgokat sem kímélik. Az Olt-parti helyszínen talált bronztörmelékből nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudjuk az ellopott tárgyat visszaszolgáltatni. A nyomozás folyik, létezik egy gyanúsítotti kör. Ha sikerül majd előállítani a tettest, és ha már nem is adhatja vissza a harangot, a törvény mindenképpen a kár megtérítésére kötelezi, ugyanakkor minősített lopásért 3–15 év szabadságvesztésre számíthat” – nyilatkozta Gheorghe Filip, a megyei rendőrség szóvivője. „Egy horgász figyelt fel a víz tetején lebegő kötélvégre, húzni kezdte, így bukkant elő a harangrögzítő szerkezet a folyóból. Értesített bennünket, hiszen a sajtóból tudta, hogy mi történt a harangunkkal, mi előbb a plébániát, majd a rendőrséget hívtuk. A partra emelést követően egy szomszéd segített a szerkezetet hazaszállítani” – mesélte Karácsony Fülöp harangozó, aki annak idején észlelte a lopást.
Hompoth Loránd, Hargita Népe (Csíkszereda)

Mesterképzések indulhatnak a Sapientián
Együttműködési megállapodást írtak alá a csíkszeredai Sapientia– EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Karának és a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Karának vezetői. Az együttműködés a mesteri szakok beindítása mellett kiterjed a tananyagfejlesztésre, a kutatásra, a térségi innovációt ösztönző szakmai programokra is – hangzott el az eseményen.
Biztosítaná a mesterképzést, illetve különféle tudományos képzéseket a Műszaki és Társadalomtudományi Kar végzősei számára a jövőben a csíkszeredai Sapientia – EMTE – ennek érdekében tegnap együttműködési megállapodást írt alá az egyetem vezetősége a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) Gazdaság- és Társadalomtudományi Karával. A Sapientia szakmai akkreditációs feladatainak teljesítését követően kölcsönösen úgy ítélte meg a két egyetem vezetősége, hogy van alap és lehetőség a mesterképzések elindítását célzó, szorosabb együttműködésre.
– A kétlépcsős egyetemi oktatás alapszintű képzésében már rendelkezik a megfelelő oktatókkal az egyetem, ám a mesterképzéshez szükséges a docensi fokozattal rendelkező tanárok közreműködése. Ezért mérvadó a gödöllői segítség, hiszen humánerőforrás nélkül egyelőre nem lehetne megvalósítani a mesterképzést, így szükség van a Szent István Egyetem mint tutoriális intézmény közreműködésére – emelte ki dr. Biró A. Zoltán, a Sapientia – EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Karának dékánja.
Az elvi megállapodást a közeljövőben a mesterképzések gyakorlati megvalósítási lehetőségeinek keresése követi. – A gödöllői karon tucatnyi akkreditált mesterszak működik, így egyelőre felmérnék a szakemberek, melyek beindítására lenne szükség Csíkszeredában, és akár levelező tagozati formában is elkezdődhet a mesterképzés – vetítette elő a terveket dr. Villányi László dékán.
A gödöllői Szent István Egyetem az 1990-es évek elejétől másfél évtizeden keresztül vállalt kezdeményező és meghatározó szerepet a székelyföldi térség felsőfokú szakemberképzésében. Több száz térségi fiatal szerzett egyetemi képesítést a gödöllői intézmény által szervezett székelyföldi képzési programokban. Ezt az irányvonalat szándékoznak folytatni a jövőben is, az egyetem jelszava sem változott: Tudással a vidék felemelkedéséért! – Most is az egyik egykori tanítványom biztosított szálláshelyet számunkra panziójában, aki Gödöllőn szerzett egyetemi diplomát – mesélte Villányi, hozzátéve, hogy a tervezett szakmai együttműködés messze túlmutat a személyi alapú együttműködésen. A SZIE a felsőfokú képzési szerepvállalásának folytatását tervezi csíkszeredai székhellyel, elsősorban a mesteri képzés, illetve a felnőttképzés területén, figyelembe véve a mai térségi modernizációs társadalmi igényeket, valamint a kibontakozó nemzeti integráció kínálta lehetőségeket. A gödöllői intézmény továbbra is a székelyföldi térségbe irányuló tudástranszfert kívánja elősegíteni, elsősorban a térségi intézményekkel való többszintű együttműködés révén. Ennek érdekében a SZIE a csíkszeredai intézményi bázisát is tovább kívánja fejleszteni – áll a kerekasztal-beszélgetést követően kiadott sajtóközleményben. A megbeszélésen részt vett Gyetvai Árpád, az Oktatásért Felelős Államtitkári Kabinet Külhoni Magyarok Osztályának osztályvezetője is: – A magyar kormány egységes Kárpát-medencei oktatási térben gondolkodik, függetlenül az országhatároktól, cél segíteni azt, hogy minden magyar az anyanyelvén tanulhasson a szülőföldjén – ismertette a hivatalos magyar álláspontot. Arra a kérdésre, hogy szándékszik- e a magyar kormány anyagi segítséget nyújtani a mesterképzések elindításához, Gyetvai rámutatott: a magyar állam előbb létrehozta, majd számottevő összegekkel támogatta a Sapientia egyetemet, a támogatási szándék továbbra is megvan, akár külön pénzalapokat is rendelnek a „jó ügy”, azaz a mesterképzések beindításának szolgálatába. A Sapientia és egy magyar egyetem között létrejövő megállapodásra volt már precedens: a Sapientia egyetem Gazdaság- és Humántudományok Kara a budapesti Corvinus Egyetemmel tavaly indított együttműködésének köszönhetően Csíkszeredában 2010 őszén beindult a Vezetés és szervezés mesteri képzés.
– Reményeink szerint hamarosan konkretizálódik az együttműködés mikéntje, jövőtől már be is indulhatnak a mesterképzések – bizakodott Biró A. Zoltán dékán.
Hompoth Loránd
Erdély.ma

Ismét eltűnt a tábla Sólyom László nyergestetői kopjafájáról
Ismét ellopták ismeretlen tettesek a Sólyom László, akkor hivatalban levő magyar köztársasági elnök által, 2009 márciusában a Nyergestetőn állított kopjafáról az emléklapot. A csíkkozmási önkormányzat illetékesei jelentették a plakett eltűnését a rendőrségnek, illetve értesítették a Magyar Köztársaság csíkszeredai konzulátusát a rongálásról.
Ismeretlen tettesek ellopták a Sólyom László által 2009. március 14-én a Nyergestetőn állíttatott kopjafa tábláját. Az olvasónak deja vu érzése támadhat a fenti mondat olvastán, de sajnos nem a tavalyelőtt október 13-án megjelent lapszámunkat szemléztük, az elszomorító eset megismétlődött. Bodó Dávidot, Csíkkozmás polgármesterét éppen kopjafa-ügyben kerestük fel tegnap, arról készültünk beszámolni, hogy a helyi önkormányzat a nyár folyamán felleltározta a nyergestetői kopjafapark összes emlékoszlopát, az egyes darabokról fotók készültek, az összegyűlt anyagról egy kiadványt szándékoznak megjelentetni. Nagy Gábor kovácsmester vállalta, hogy elkészíti a sorszámozott kopjafák azonosítószámait műhelyében, az egyedi, a kézműves kovácsolás stílusjegyeit magukon hordozó darabok feltehetően ősszel kerülnek a fákra.
– Kétszáznyolcvan darab kopjafát vettünk leltárba, de a hétvégére egy debreceni küldöttség kért engedélyt egy újabb állítására, tehát közelebbről 281- re emelkedik az emlékoszlopok száma. Sajnos negatívum is van, ismeretlen tettesek újfent megrongálták Sólyom László ajándékát, augusztus végén vettük észre, hogy ismét eltűnt róla az emlékplakett – számolt be az elszomorító eseményről Bodó. Az elöljáró elmondta, a plakett eltűnését jelezte a rendőrségnek, illetve a Magyar Köztársaság csíkszeredai konzulátusának. A 2009 őszén történt lopást talán még lehetett a színesfém-tolvajok tevékenységéhez kötni, hiszen az első plakett bronzból készült. Ezúttal azonban kizárt, hogy ócskavastelepre szánták volna az emléklapot, hiszen éppen a fémtolvajok miatt a második számú plakett műanyagból készült.
A 2009-ben történt lopás miatt akkor a rendőrség hivatalból eljárást indított, amelyet később megszüntettek. A kivizsgálás során megállapították, hogy a plakett nem szerepelt Csíkkozmás község nyilvántartásában, illetve vagyonállományi leltárában. Az eljárás során nem lehetett meghatározni az okozott kár értékét, sem az esetleges sértett személyt. Mindezek tükrében és a büntetőeljárási törvénykönyv vonatkozó szakaszainak előírásaival összhangban az ismeretlen tettesek által elkövetett lopás bűntényének ügyében a csíkszeredai ügyészség az eljárás megszüntetéséről rendelkezett – állt a megyeszékhelyi ügyészség által a Hargita Népének címzett akkori hivatalos értesítésben.
Hompoth Loránd. Hargita Népe (Csíkszereda)

Csíkszeredai városnapok – Nagy az érdeklődés a kézművestermékek iránt
Nagy a sürgés-forgás a csíkszeredai központi park sétányain megnyitott kézművesvásáron. Válság ide, vagy oda az árusok nem panaszkodnak, az igazi kézműves-termékekre van kereslet. A parkban szorgoskodó kézművesek, a régi mesterségek varázsa lenyűgöző, már csak a nem mindennapi látványért is megéri arra sétálni.
Népszerű városnapi rendezvény a csíkszeredai központi park kézművesutcája. Többek között hagyományos és népviseleti ruhadarabokat, szőtteseket, kerámiatermékeket, fából készült faragványokat, kovácsoltvas tárgyakat, és természetes anyagból készített ékszereket kínálnak a vásárosok. A bolt sokaknak jól megy, mint többen mesélték, az igazi kézműves termékekre van kereslet. Van, aki nem csak elad, hanem oktat is, a helyszínen mutatja be, hogy az asztalon sorjázó termékek tényleg saját gyártmányúak. Odébb gyűl a forgács, a háromszéki kádárok óriási fakádat gyártanak.
Székely ezermestertől származó, házi készítésű miniatűr szövőszéken a park lombjai alatt születik a szőttes. A kovácsoltvas dísztárgyak is reneszánszukat élik, a felhozatal is ennek megfelelően évről évre bővül. Nagy István Gábor a tájképfestő ecsetet váltogatja az üllővel, ráverő kalapáccsal.
Peng az üllő, csattog az osztováta, forog a korong, szorgalmas kezek alakítják nemeztárgyakká a gyapjút a park sétányain. A színes forgatag, a nyíltszínen dolgozó kézművesek szorgoskodása már magáért a látványért is megér egy kiadós sétát a parkban.
Hompoth Loránd
csikitvonline.ro
Erdély.ma