Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Hlavathy Katalin
8 tétel
2010. március 22.
Tisztul a láthatár
Nem vagyunk méltók génjeinkhez
Dr. Czeizel Endre orvosgenetikus, egyetemi tanár előadásával és a díjkiosztással ért véget szombaton délután az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem diákjainak tudományos szessziója, a XVII. TDK. A Kultúrpalota nagytermében népes közönség hallgatta végig a magyarság genetikai gyökereiről szóló előadást, amelyről a vendégprofesszor könyvet is írt.
Bár nyelvileg a magyarság a finnugor népekkel rokon, az utóbbi ötven év orvosgenetikai kutatásai azt igazolták, hogy genetikai szempontból harmonikusan illeszkedik az európai népek családjába. A jelenkori magyar népesség ősei döntő módon az utolsó jégkorszak előtt is Európában éltek, és nem rokonok a nagy keleti rasszal. Mivel a Kárpát-medence egy nagy olvasztótégelynek számított, a magyarok genetikai szempontból Európa legkevertebb népei közé tartoznak, ami jó tulajdonság, hisz az életerőt növeli. A genetikai adatok szerint a jelenkori magyarság a szlávokkal, a bajorokkal és az osztrákokkal áll a legközelebbi rokonságban, a magyarságon belüli népesség-genetikai kutatások a székelyek őseinek iráni, a hozzájuk legközelebbi rokonságban levő jászok őseinek perzsa eredetét igazolták.
A genetikai kevertség miatt nincsenek jellegzetes magyar genetikai betegségek, s génállományunk nincs kapcsolatban a mai magyar lakosság siralmas egészségi állapotával. Nem vagyunk méltók a génjeinkhez – hangzott el Czeizel professzor előadásában, aki feltette a kérdést, hogy ki a magyar, mi a magyar? Mivel ez nem genetikai tulajdonság, valójában a szülőföld, az anyanyelv dönti el és elsősorban vállalás kérdése. A haza teszi naggyá az embert, és a géniuszok, a lángelmék teszik, tehetik naggyá a hazát. Mivel a magyarság rosszul bánt a géniuszaival, manapság az a kérdés, hogy érdemes-e magyarnak lenni, érdemes-e külföldről visszatérni. Az átkon, hogy a magyar a magyarnak ellensége, változtatni kellene, és össze kellene fogni annak érdekében, hogy a mai nemzet bebizonyítsa, érdemes magyarnak lenni – zárta előadását Czeizel professzor, aki vastapsot kapott.
Az idei Tudományos Diákköri Konferencián elhangzott 229 dolgozat, amelyből 109 szerzője magyarországi egyetemi hallgató volt, azt bizonyította, hogy a korábbi évekhez képest tisztulni látszik a láthatár, s hogy érdemes részt venni a TDK-n – hangzott el dr. Szabó Béla egyetemi tanár, az ÁOK dékánhelyettesének értékelő beszédében, aki sikeresnek nevezte az idei rendezvényt, amelyen 11 magyarországi meghívott előadó vett részt.
A szervezők nevében Farkas Hunor, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke köszönte meg a segítséget, aki várja a megfelelő utód jelentkezését az MMDSZ élére. Nagyon jó volt az idei TDK hangulata, emelte ki dr. Kun Imre professzor, dr. Benedek Imre egyetemi tanár pedig 1.000 eurót ígért a jövő évi konferencia legjobb kardiológiai dolgozatát megíró diáknak. A különböző szekciókban sorra díjazták a legjobb tudományos dolgozatok szerzőit, a magyarországi résztvevők különdíjat kaptak.
A marosvásárhelyiek budapesti Baráti Társasága által működtetett Bolyai Alapítvány által meghirdetett pályázat nyerteseinek dr. Soós Pál ortopéd- traumatológus főorvos adta át a 100.000 illetve 80.000 forintot tartalmazó borítékot a MOGYE két és a Sapientia EMTE egy tanársegédének, illetve három orvostanhallgatónak, egy mesterképzős színésznek és egy informatika szakos diáknak, aki a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karán tanul. A Stúdium Alapítvánnyal közösen lebonyolított pályázat finanszírozása a baráti társaság tagjainak adószázalékából és önzetlen támogatásából lehetséges – mondotta kérdésünkre Soós főorvos.
A záróünnepség végén Bauer Orsolya, Hlavathy Katalin, Kedves Ignác és Szövérfi Zsolt orvostanhallgatók, a XVII. TDK szervezői köszöntek el a közönségtől.
(bodolai) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)
Nem vagyunk méltók génjeinkhez
Dr. Czeizel Endre orvosgenetikus, egyetemi tanár előadásával és a díjkiosztással ért véget szombaton délután az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem diákjainak tudományos szessziója, a XVII. TDK. A Kultúrpalota nagytermében népes közönség hallgatta végig a magyarság genetikai gyökereiről szóló előadást, amelyről a vendégprofesszor könyvet is írt.
Bár nyelvileg a magyarság a finnugor népekkel rokon, az utóbbi ötven év orvosgenetikai kutatásai azt igazolták, hogy genetikai szempontból harmonikusan illeszkedik az európai népek családjába. A jelenkori magyar népesség ősei döntő módon az utolsó jégkorszak előtt is Európában éltek, és nem rokonok a nagy keleti rasszal. Mivel a Kárpát-medence egy nagy olvasztótégelynek számított, a magyarok genetikai szempontból Európa legkevertebb népei közé tartoznak, ami jó tulajdonság, hisz az életerőt növeli. A genetikai adatok szerint a jelenkori magyarság a szlávokkal, a bajorokkal és az osztrákokkal áll a legközelebbi rokonságban, a magyarságon belüli népesség-genetikai kutatások a székelyek őseinek iráni, a hozzájuk legközelebbi rokonságban levő jászok őseinek perzsa eredetét igazolták.
A genetikai kevertség miatt nincsenek jellegzetes magyar genetikai betegségek, s génállományunk nincs kapcsolatban a mai magyar lakosság siralmas egészségi állapotával. Nem vagyunk méltók a génjeinkhez – hangzott el Czeizel professzor előadásában, aki feltette a kérdést, hogy ki a magyar, mi a magyar? Mivel ez nem genetikai tulajdonság, valójában a szülőföld, az anyanyelv dönti el és elsősorban vállalás kérdése. A haza teszi naggyá az embert, és a géniuszok, a lángelmék teszik, tehetik naggyá a hazát. Mivel a magyarság rosszul bánt a géniuszaival, manapság az a kérdés, hogy érdemes-e magyarnak lenni, érdemes-e külföldről visszatérni. Az átkon, hogy a magyar a magyarnak ellensége, változtatni kellene, és össze kellene fogni annak érdekében, hogy a mai nemzet bebizonyítsa, érdemes magyarnak lenni – zárta előadását Czeizel professzor, aki vastapsot kapott.
Az idei Tudományos Diákköri Konferencián elhangzott 229 dolgozat, amelyből 109 szerzője magyarországi egyetemi hallgató volt, azt bizonyította, hogy a korábbi évekhez képest tisztulni látszik a láthatár, s hogy érdemes részt venni a TDK-n – hangzott el dr. Szabó Béla egyetemi tanár, az ÁOK dékánhelyettesének értékelő beszédében, aki sikeresnek nevezte az idei rendezvényt, amelyen 11 magyarországi meghívott előadó vett részt.
A szervezők nevében Farkas Hunor, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke köszönte meg a segítséget, aki várja a megfelelő utód jelentkezését az MMDSZ élére. Nagyon jó volt az idei TDK hangulata, emelte ki dr. Kun Imre professzor, dr. Benedek Imre egyetemi tanár pedig 1.000 eurót ígért a jövő évi konferencia legjobb kardiológiai dolgozatát megíró diáknak. A különböző szekciókban sorra díjazták a legjobb tudományos dolgozatok szerzőit, a magyarországi résztvevők különdíjat kaptak.
A marosvásárhelyiek budapesti Baráti Társasága által működtetett Bolyai Alapítvány által meghirdetett pályázat nyerteseinek dr. Soós Pál ortopéd- traumatológus főorvos adta át a 100.000 illetve 80.000 forintot tartalmazó borítékot a MOGYE két és a Sapientia EMTE egy tanársegédének, illetve három orvostanhallgatónak, egy mesterképzős színésznek és egy informatika szakos diáknak, aki a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karán tanul. A Stúdium Alapítvánnyal közösen lebonyolított pályázat finanszírozása a baráti társaság tagjainak adószázalékából és önzetlen támogatásából lehetséges – mondotta kérdésünkre Soós főorvos.
A záróünnepség végén Bauer Orsolya, Hlavathy Katalin, Kedves Ignác és Szövérfi Zsolt orvostanhallgatók, a XVII. TDK szervezői köszöntek el a közönségtől.
(bodolai) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)
2011. július 26.
Aláírásgyűjtés a MOGyE-n elvett magyar helyekért
Mint már tudjuk, miután megbukott a magyar tagozat indítása a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (a többségben lévő román szavazatok miatt) újabb botrány volt a felvételi eredményhirdetésekor.
Ekkor derült ki ugyanis, hogy az Általános Orvosi Karon a 80 fizetéses helyet mind a román szekcióra felvételiző diákok kapták meg. Mindezt annak ellenére, hogy a felvételi napjáig minden plakáton, tájékoztatón, honlapon úgy szerepelt, hogy a helyek egyenlően oszlanak meg a román és magyar vonal között. Mindezt az egyetem román vezetősége a teljes magyar tanári kar – beleértve a magyar vezetőséget – tudta nélkül döntötte el.
Megkérlek, ha egyetértetek a gondosan megfogalmazott petícióval, írjátok alá és terjesszétek minél szélesebb körben!
Hlavathy Kata MMDSz elnök. Erdély.ma
Mint már tudjuk, miután megbukott a magyar tagozat indítása a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (a többségben lévő román szavazatok miatt) újabb botrány volt a felvételi eredményhirdetésekor.
Ekkor derült ki ugyanis, hogy az Általános Orvosi Karon a 80 fizetéses helyet mind a román szekcióra felvételiző diákok kapták meg. Mindezt annak ellenére, hogy a felvételi napjáig minden plakáton, tájékoztatón, honlapon úgy szerepelt, hogy a helyek egyenlően oszlanak meg a román és magyar vonal között. Mindezt az egyetem román vezetősége a teljes magyar tanári kar – beleértve a magyar vezetőséget – tudta nélkül döntötte el.
Megkérlek, ha egyetértetek a gondosan megfogalmazott petícióval, írjátok alá és terjesszétek minél szélesebb körben!
Hlavathy Kata MMDSz elnök. Erdély.ma
2011. július 28.
Újabb magyarellenes megnyilvánulás a vásárhelyi orvosin
Újabb magyarellenes botrány tört ki a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). Miután néhány héttel ezelőtt az új oktatási törvény biztosította lehetőségek ellenére az intézmény román többségű szenátusa megakadályozta a magyar intézetek létrehozását, most a tandíjköteles helyektől fosztotta meg a magyar felvételizőket. Constantin Copotoiu rektornak a magyar tanári kar tudta nélkül hozott döntéséről csak az eredmények kifüggesztésekor értesülhettek az érintettek. Ekkor derült ki, hogy az általános orvosi karon a 80 fizetéses hely mindegyikét a román tagozatra felvételiző diákok kapták meg.
Mindezt annak ellenére, hogy a felvételi napjáig minden plakáton, tájékoztatón, honlapon úgy szerepelt, hogy a helyek egyenlően oszlanak meg a román és magyar tagozat között” – állítja Hlavathy Kata, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) elnöke, aki egy petíciót is készül átnyújtani az egyetem vezetőségének.
Tiltakozás a kész tények ellen
Constantin Copotoiu rektor újabb diszkriminatív döntése szerdán számos tiltakozást váltott ki. Az RMDSZ Maros megyei szervezete szerint a többségi fölénnyel hozott intézkedés semmiként nem egyeztethető össze a kor szellemével, főként egy olyan nagy múltú tanintézetben, ahol a magyar nyelvű orvosképzés komoly hagyománnyal rendelkezik.
„Ez a diszkriminatív döntés súlyosan veszélyezteti a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem magyar nyelvű oktatásának létét, és fenntarthatóságát, valamint jelentős mértékben korlátozza a tanuláshoz való alkotmányos jogot. Alulírottak nyomatékosan kérjük az egyetem vezetőségét, álljon el a fent említett nacionalista és kirekesztő döntés megvalósításától az esélyegyenlőség, az européer gondolkodás és a tanuláshoz való jog szellemében” – áll a diákszövetség által megfogalmazott tiltakozásban, melynek interneten terjesztett változatát bárki aláírhatja.
Kérdésünkre, hogy az egyetemen tanuló és oktató magyarságot sújtó újabb pofon összefüggésbe hozható-e azzal az egy hónappal korábban hozott, szintén magyarellenes döntéssel, miszerint a kisebbséget nem illeti meg külön tagozat, Nagy Örs, az egyetem rektorhelyettese nem tudott válaszolni. Mint elmondta, lehet összefüggéseket keresni a történtek között, de bizonyítékokat találni már nehezebb.
„Tény, hogy a Charta megszavazásával az új tanügyi törvény által lehetővé vált magyar tagozat létrehozása egyelőre elúszott” – ismerte el a rektor helyettes. Megjegyezte azonban, hogy a MOGYE magyarsága egyelőre csak csatát vesztett, háborút nem.
Utólagos korrekcióval próbálkoznak
Nagy Örs rektorhelyettes szerint az egyetem román vezetőinek az írásbeli egyezség hiánya miatt sikerült kijátszaniuk a magyar diákok érdekeit. „Írásos megállapodás eddig sem volt, de az elmúlt években mindig helyben született szóbeli egyezség alapján osztottuk el a fizetéses helyeket. Úgy, hogy jutott a román felvételizőknek is, maradt a magyaroknak is. Ezúttal a rektor kizárólag a vizsgán elért eredményeket vette alapul, és mivel az utolsó vonal fölötti magyar diák mindössze 9,04-es átlagot ért el, az utána következők a jóval nagyobb jeggyel rendelkező román társaikkal szemben labdába sem rúghattak” – magyarázta lapunknak az intézményvezető, aki azonban még így sem tartja méltányosnak Copotoiu döntését.
Szerdán az egyetem magyar rektor-helyettese megpróbált egyeztetni mind felettesével, mind a szaktárca vezetőjével. A professzor szerint abban állapodtak meg Constantin Copotoiu rektorral és Daniel Funeriu miniszterrel, hogy a gyógyszerészeti szakon fennmaradt több mint harminc fizetéses helyet „átirányítják” az általános orvosi karra. Ahhoz, hogy a szóbeli egyezség törvényerőre emelkedjék, minisztériumi rendelet kibocsátására van szükség. Nagy Örs reméli, hogy az érintettek állják a szavukat, és sikerül részben korrigálni a kialakult helyzetet. Constantin Copotoiu rektort nem sikerült elérnünk.
Daniel Funeriu oktatási miniszterrel szerdán Markó Béla miniszterelnök-helyettes is megbeszélést folytatott, hogy megoldást találjanak a helyek kiegészítésére a MOGYE általános orvosi karának magyar tagozatán. A miniszterelnök-helyettes és a tárcavezető, az egyetem vezetőségével is egyeztetve, megállapodtak abban, hogy a magyar tagozaton még biztosítani kell negyven fizetéses helyet azok számára, akik eredményesen felvételiztek – adta hírül az RMDSZ sajtószolgálata. Krónika (Kolozsvár)
Újabb magyarellenes botrány tört ki a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). Miután néhány héttel ezelőtt az új oktatási törvény biztosította lehetőségek ellenére az intézmény román többségű szenátusa megakadályozta a magyar intézetek létrehozását, most a tandíjköteles helyektől fosztotta meg a magyar felvételizőket. Constantin Copotoiu rektornak a magyar tanári kar tudta nélkül hozott döntéséről csak az eredmények kifüggesztésekor értesülhettek az érintettek. Ekkor derült ki, hogy az általános orvosi karon a 80 fizetéses hely mindegyikét a román tagozatra felvételiző diákok kapták meg.
Mindezt annak ellenére, hogy a felvételi napjáig minden plakáton, tájékoztatón, honlapon úgy szerepelt, hogy a helyek egyenlően oszlanak meg a román és magyar tagozat között” – állítja Hlavathy Kata, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) elnöke, aki egy petíciót is készül átnyújtani az egyetem vezetőségének.
Tiltakozás a kész tények ellen
Constantin Copotoiu rektor újabb diszkriminatív döntése szerdán számos tiltakozást váltott ki. Az RMDSZ Maros megyei szervezete szerint a többségi fölénnyel hozott intézkedés semmiként nem egyeztethető össze a kor szellemével, főként egy olyan nagy múltú tanintézetben, ahol a magyar nyelvű orvosképzés komoly hagyománnyal rendelkezik.
„Ez a diszkriminatív döntés súlyosan veszélyezteti a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem magyar nyelvű oktatásának létét, és fenntarthatóságát, valamint jelentős mértékben korlátozza a tanuláshoz való alkotmányos jogot. Alulírottak nyomatékosan kérjük az egyetem vezetőségét, álljon el a fent említett nacionalista és kirekesztő döntés megvalósításától az esélyegyenlőség, az européer gondolkodás és a tanuláshoz való jog szellemében” – áll a diákszövetség által megfogalmazott tiltakozásban, melynek interneten terjesztett változatát bárki aláírhatja.
Kérdésünkre, hogy az egyetemen tanuló és oktató magyarságot sújtó újabb pofon összefüggésbe hozható-e azzal az egy hónappal korábban hozott, szintén magyarellenes döntéssel, miszerint a kisebbséget nem illeti meg külön tagozat, Nagy Örs, az egyetem rektorhelyettese nem tudott válaszolni. Mint elmondta, lehet összefüggéseket keresni a történtek között, de bizonyítékokat találni már nehezebb.
„Tény, hogy a Charta megszavazásával az új tanügyi törvény által lehetővé vált magyar tagozat létrehozása egyelőre elúszott” – ismerte el a rektor helyettes. Megjegyezte azonban, hogy a MOGYE magyarsága egyelőre csak csatát vesztett, háborút nem.
Utólagos korrekcióval próbálkoznak
Nagy Örs rektorhelyettes szerint az egyetem román vezetőinek az írásbeli egyezség hiánya miatt sikerült kijátszaniuk a magyar diákok érdekeit. „Írásos megállapodás eddig sem volt, de az elmúlt években mindig helyben született szóbeli egyezség alapján osztottuk el a fizetéses helyeket. Úgy, hogy jutott a román felvételizőknek is, maradt a magyaroknak is. Ezúttal a rektor kizárólag a vizsgán elért eredményeket vette alapul, és mivel az utolsó vonal fölötti magyar diák mindössze 9,04-es átlagot ért el, az utána következők a jóval nagyobb jeggyel rendelkező román társaikkal szemben labdába sem rúghattak” – magyarázta lapunknak az intézményvezető, aki azonban még így sem tartja méltányosnak Copotoiu döntését.
Szerdán az egyetem magyar rektor-helyettese megpróbált egyeztetni mind felettesével, mind a szaktárca vezetőjével. A professzor szerint abban állapodtak meg Constantin Copotoiu rektorral és Daniel Funeriu miniszterrel, hogy a gyógyszerészeti szakon fennmaradt több mint harminc fizetéses helyet „átirányítják” az általános orvosi karra. Ahhoz, hogy a szóbeli egyezség törvényerőre emelkedjék, minisztériumi rendelet kibocsátására van szükség. Nagy Örs reméli, hogy az érintettek állják a szavukat, és sikerül részben korrigálni a kialakult helyzetet. Constantin Copotoiu rektort nem sikerült elérnünk.
Daniel Funeriu oktatási miniszterrel szerdán Markó Béla miniszterelnök-helyettes is megbeszélést folytatott, hogy megoldást találjanak a helyek kiegészítésére a MOGYE általános orvosi karának magyar tagozatán. A miniszterelnök-helyettes és a tárcavezető, az egyetem vezetőségével is egyeztetve, megállapodtak abban, hogy a magyar tagozaton még biztosítani kell negyven fizetéses helyet azok számára, akik eredményesen felvételiztek – adta hírül az RMDSZ sajtószolgálata. Krónika (Kolozsvár)
2012. július 31.
Kétszer annyi román diák, mint magyar a MOGyE-n – Merre tovább?
Közel kétszer annyi román diák felvételizett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre idén, mint magyar. Az, hogy egyre kevesebb magyar diák tanul a MOGYE-n hátrányosan érinti az önálló magyar kar megszervezését és a külföldi, főként magyarországi intézményes kapcsolatok kialakítását is.
Véget ért a felvételi a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. A 2102-’13-as tanévre 970 helyet hirdetett az egyetem, erre összesen 1325 diák jelentkezett, azaz közel kétszeres túljelentkezés volt.
Legnépszerűbbnek idén is az általános orvosi képzés bizonyult. A meghirdetett 350 helyre 660-an jelentkeztek. Végül 132 magyar és 213 román diákot vettek fel erre a szakra.
Prof. Dr. Leonard Azamfirei rektor, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem: „Természetesen a legnagyobb versengés az általános orvosi szakon volt. Úgyis mondhatnám, hogy egy nagyon jóleső tapasztalat volt, hiszen átlagosan háromszoros volt a túljelentkezés erre a szakra. Ezért azt gondolom, hogy akik túljutottak ezen a szűrőn nagyon jól felkészült diákok és abban reménykedek, hogy az egyetemünknek is kiváló hallgatói lesznek.”
A magyar diákok közül évről-évre kevesebben felvételiznek. Ennek egyik oka az államilag támogatott és a költségtérítéses helyek arányának az újraszervezése.
Hlavathy Katalin elnök, Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség: „Jelen pillanatban a fizetéses helyekre nagyrészt csak román diákok jutottak be. Ez azért van, mert miután az állami helyek feltöltődnek a bejutási média alapján sorrendbe teszik a diákokat függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségűek vagy milyen tagozatra jelentkeztek.”
Mivel a magyar felvételizők lényegesen kevesebben vannak ezért az esélyeik is kisebbek, arra hogy a fennmaradó fizetéses helyekre bejuthassanak. Pedig jelenlétükre nagy szükség lenne, mondják a magyar oktatók.
Prof. Dr. Brassai Attila elnök, Bolyai Kezdeményező Bizottság: „Ehhez jelen pillanatban csak, úgyis mondhatnám az önálló magyar tagozat testén át vezet az út, ameddig ez meg nem alakul addig nyílván a magyarországi egyetemek ezt az intézményes kapcsolatot nem fogják létrehozni és nekünk erre annyira szükségünk van, mint a levegőre, mint egy éhezőnek egy falat kenyérre.”
A külföldi kapcsolatok pozitív irányba mozdítanák el az egyetem tudományos és kutatómunkáját. Így tovább fejlődhetne az oktatás minősége és ezáltal a szakemberképzés is.
Madaras Melinda
Erdély Tv
Erdély.ma
Közel kétszer annyi román diák felvételizett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre idén, mint magyar. Az, hogy egyre kevesebb magyar diák tanul a MOGYE-n hátrányosan érinti az önálló magyar kar megszervezését és a külföldi, főként magyarországi intézményes kapcsolatok kialakítását is.
Véget ért a felvételi a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. A 2102-’13-as tanévre 970 helyet hirdetett az egyetem, erre összesen 1325 diák jelentkezett, azaz közel kétszeres túljelentkezés volt.
Legnépszerűbbnek idén is az általános orvosi képzés bizonyult. A meghirdetett 350 helyre 660-an jelentkeztek. Végül 132 magyar és 213 román diákot vettek fel erre a szakra.
Prof. Dr. Leonard Azamfirei rektor, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem: „Természetesen a legnagyobb versengés az általános orvosi szakon volt. Úgyis mondhatnám, hogy egy nagyon jóleső tapasztalat volt, hiszen átlagosan háromszoros volt a túljelentkezés erre a szakra. Ezért azt gondolom, hogy akik túljutottak ezen a szűrőn nagyon jól felkészült diákok és abban reménykedek, hogy az egyetemünknek is kiváló hallgatói lesznek.”
A magyar diákok közül évről-évre kevesebben felvételiznek. Ennek egyik oka az államilag támogatott és a költségtérítéses helyek arányának az újraszervezése.
Hlavathy Katalin elnök, Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség: „Jelen pillanatban a fizetéses helyekre nagyrészt csak román diákok jutottak be. Ez azért van, mert miután az állami helyek feltöltődnek a bejutási média alapján sorrendbe teszik a diákokat függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségűek vagy milyen tagozatra jelentkeztek.”
Mivel a magyar felvételizők lényegesen kevesebben vannak ezért az esélyeik is kisebbek, arra hogy a fennmaradó fizetéses helyekre bejuthassanak. Pedig jelenlétükre nagy szükség lenne, mondják a magyar oktatók.
Prof. Dr. Brassai Attila elnök, Bolyai Kezdeményező Bizottság: „Ehhez jelen pillanatban csak, úgyis mondhatnám az önálló magyar tagozat testén át vezet az út, ameddig ez meg nem alakul addig nyílván a magyarországi egyetemek ezt az intézményes kapcsolatot nem fogják létrehozni és nekünk erre annyira szükségünk van, mint a levegőre, mint egy éhezőnek egy falat kenyérre.”
A külföldi kapcsolatok pozitív irányba mozdítanák el az egyetem tudományos és kutatómunkáját. Így tovább fejlődhetne az oktatás minősége és ezáltal a szakemberképzés is.
Madaras Melinda
Erdély Tv
Erdély.ma
2012. július 31.
Merre tovább, MOGYE?
Bár rendelkezésre állt szinkrontolmács, felkészült vitapartnerek és népes közönség, nem érkeztek meg Tusványosra a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román szószólói. Így a magyarok, jelesül Brassai Attila orvosprofesszor és Hlavathy Katalin, a magyar diákszövetség elnöke vázolta az egyetem múltját, ismertette a jelenlegi helyzetet és a jövőről való elképzeléseiket.
A politikai megoldások lehetősége kimerült, jogi úton kell rendezni a kérdést – fogalmazta meg Kincses Előd ügyvéd, Hantz Péter pedig bizakodónak mutatkozott, úgy értékelte, a román vezetők plágiumbotrányai kapcsán olyan nemzetközi nyomásgyakorlás érhető el, amely engedményekre kényszeríti majd az oktatási tárcát.
A marosvásárhelyi egyetem történetét Zakariás Zoltán néppárti önkormányzati képviselő, orvos vázolta röviden, majd Brassai Attila professzor beszélt a tavaly megkezdett harcukról, amely az új tanügyi törvény megjelenése után indult, de még messze nem fejeződhetett be. Sajnálatosnak nevezte, hogy nem jöttek el a román meghívottak, „Nagyon fontos lenne megtudni, mi támasztja alá álláspontjukat, miért képviselik ezt a furcsa, nehezen érthető, demokráciaellenes hozzáállást” – mondta. A magyar oktatók jelentős többsége igen egységesen kiállt az önálló magyar főtanszék létrehozatala mellett, csak hat kollégájuk csatlakozott a román állásponthoz, másokat sem lefizetéssel, sem fenyegetéssel nem tudtak eltántorítani a magyar ügy mellől – mondotta. Az ügynek erkölcsi vonzata is van, hisz Európában minden jelentős kisebbség rendelkezik önálló felsőoktatási rendszerrel, amelybe a többség nem szól bele, ez megilleti hát az erdélyi magyarságot is – fogalmazott Brassai professzor, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a tanügyi törvény kijelentő, nem pedig feltételes módban rendelkezik a magyar főtanszék létrehozataláról. Aggódva szólt a MOGYE visszaminősítéséről, ennek következményeiről, kiemelte, az önálló magyar karnak nem kellene tanárhiánnyal küszködnie, jeles magyarországi egyetemek ajánlottak segítséget szakemberek és felszerelések terén egyaránt, így akkreditációs gond sem lehet – magyarázta. Hlavathy Katalin pedig a diákok szemszögéből vázolta a helyzetet: „Nem az a gond, hogy románul is kell tanulni, hanem az, hogy nem tanulhatunk magyarul rendesen” – fogalmazott. Soós-Szabó Klára, a Hargita Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke azokat a félelmeket igyekezett eloszlatni, hogy a magyarul tanuló orvosok nem tudnak majd szót érteni román betegeikkel. Szilágyi Zsolt, az EMNP országos alelnöke, az előadáson részt vevő nagyszámú MOGYE-s diák és a közvélemény figyelmét is felhívta: nem szabad magukra hagyni a harcban a Brassai Attilához hasonló, egy-egy ügyet következetesen képviselőket. Emlékeztetett, Hantz Pétert és Kovács Lehelt eltávolították a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemről, mert cserbenhagyta őket a politikum is, de kollégáik sem álltak ki mellettük, és ennek nem szabad megismétlődnie. A román hatalom számára fontos megakadályozni a MOGYE magyar karának létrejöttét, ez nagy szolgálatot tenne asszimilációs munkájukban, hisz a szülők, főleg szórványban, könnyebben adják román óvodába gyermeküket, ha nem biztosított minden szinten, még egyetemen is a magyar oktatás lehetősége számukra – fejtette ki Szilágyi Zsolt.
Kincses Előd a következő jogi lépésekről beszélt, ha nem születik kedvező döntés alapfokon, folytatják a harcot, s igyekeznek mindenképpen elérni, hogy a következő tárgyalást más megyébe helyezzék. Hantz Péter a plágiumbotrányokról beszélt, ő ásta ki, leplezte le s küldte el az illetékes fórumokra a MOGYE-t vezető román professzorok vétkét bizonyító dokumentumokat, érlelődik a botrány, készítik a nemzetközi terepet is, és a román szakbizottságoknak, minisztériumnak előbb-utóbb színt kell vallania. Románia nem jogállam, nekünk itteni bíróságon igazunk nem lesz – vélekedett, éppen ezért meggyőződése, csak nemzetközi nyomásra érhető el eredmény.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Bár rendelkezésre állt szinkrontolmács, felkészült vitapartnerek és népes közönség, nem érkeztek meg Tusványosra a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román szószólói. Így a magyarok, jelesül Brassai Attila orvosprofesszor és Hlavathy Katalin, a magyar diákszövetség elnöke vázolta az egyetem múltját, ismertette a jelenlegi helyzetet és a jövőről való elképzeléseiket.
A politikai megoldások lehetősége kimerült, jogi úton kell rendezni a kérdést – fogalmazta meg Kincses Előd ügyvéd, Hantz Péter pedig bizakodónak mutatkozott, úgy értékelte, a román vezetők plágiumbotrányai kapcsán olyan nemzetközi nyomásgyakorlás érhető el, amely engedményekre kényszeríti majd az oktatási tárcát.
A marosvásárhelyi egyetem történetét Zakariás Zoltán néppárti önkormányzati képviselő, orvos vázolta röviden, majd Brassai Attila professzor beszélt a tavaly megkezdett harcukról, amely az új tanügyi törvény megjelenése után indult, de még messze nem fejeződhetett be. Sajnálatosnak nevezte, hogy nem jöttek el a román meghívottak, „Nagyon fontos lenne megtudni, mi támasztja alá álláspontjukat, miért képviselik ezt a furcsa, nehezen érthető, demokráciaellenes hozzáállást” – mondta. A magyar oktatók jelentős többsége igen egységesen kiállt az önálló magyar főtanszék létrehozatala mellett, csak hat kollégájuk csatlakozott a román állásponthoz, másokat sem lefizetéssel, sem fenyegetéssel nem tudtak eltántorítani a magyar ügy mellől – mondotta. Az ügynek erkölcsi vonzata is van, hisz Európában minden jelentős kisebbség rendelkezik önálló felsőoktatási rendszerrel, amelybe a többség nem szól bele, ez megilleti hát az erdélyi magyarságot is – fogalmazott Brassai professzor, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a tanügyi törvény kijelentő, nem pedig feltételes módban rendelkezik a magyar főtanszék létrehozataláról. Aggódva szólt a MOGYE visszaminősítéséről, ennek következményeiről, kiemelte, az önálló magyar karnak nem kellene tanárhiánnyal küszködnie, jeles magyarországi egyetemek ajánlottak segítséget szakemberek és felszerelések terén egyaránt, így akkreditációs gond sem lehet – magyarázta. Hlavathy Katalin pedig a diákok szemszögéből vázolta a helyzetet: „Nem az a gond, hogy románul is kell tanulni, hanem az, hogy nem tanulhatunk magyarul rendesen” – fogalmazott. Soós-Szabó Klára, a Hargita Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke azokat a félelmeket igyekezett eloszlatni, hogy a magyarul tanuló orvosok nem tudnak majd szót érteni román betegeikkel. Szilágyi Zsolt, az EMNP országos alelnöke, az előadáson részt vevő nagyszámú MOGYE-s diák és a közvélemény figyelmét is felhívta: nem szabad magukra hagyni a harcban a Brassai Attilához hasonló, egy-egy ügyet következetesen képviselőket. Emlékeztetett, Hantz Pétert és Kovács Lehelt eltávolították a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemről, mert cserbenhagyta őket a politikum is, de kollégáik sem álltak ki mellettük, és ennek nem szabad megismétlődnie. A román hatalom számára fontos megakadályozni a MOGYE magyar karának létrejöttét, ez nagy szolgálatot tenne asszimilációs munkájukban, hisz a szülők, főleg szórványban, könnyebben adják román óvodába gyermeküket, ha nem biztosított minden szinten, még egyetemen is a magyar oktatás lehetősége számukra – fejtette ki Szilágyi Zsolt.
Kincses Előd a következő jogi lépésekről beszélt, ha nem születik kedvező döntés alapfokon, folytatják a harcot, s igyekeznek mindenképpen elérni, hogy a következő tárgyalást más megyébe helyezzék. Hantz Péter a plágiumbotrányokról beszélt, ő ásta ki, leplezte le s küldte el az illetékes fórumokra a MOGYE-t vezető román professzorok vétkét bizonyító dokumentumokat, érlelődik a botrány, készítik a nemzetközi terepet is, és a román szakbizottságoknak, minisztériumnak előbb-utóbb színt kell vallania. Románia nem jogállam, nekünk itteni bíróságon igazunk nem lesz – vélekedett, éppen ezért meggyőződése, csak nemzetközi nyomásra érhető el eredmény.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. augusztus 2.
Hitelrontás miatt nyilvános bocsánatkérést vár a MOGYE rektora
A szervezők szerint bizonyíthatóan kapott meghívót
A MOGYE rektora nyilvános bocsánatkérést vár a Tusnádon tartott Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezőitől, akiknek kétségbe vonta a tisztességét, mivel anélkül tüntették fel a nevét a rendezvény hivatalos programjában, hogy előzetesen megkérdezték, meghívták volna – hangzott el az egyetemi év kiértékeléséről tartott szerdai sajtótájékoztatón.
Ezzel a gesztussal a szervezők azt a hamis benyomást akarták kelteni, hogy bár elfogadta a meghívást, a rektor szándékosan nem vett részt a megbeszélésen, komolytalan, nem szavahihető és érdektelenséget tanúsít a román–magyar problémák iránt. Holott, ha valóban meghívják, valószínű elmegy Tusnádra, mivel fontos számára, hogy mind a két féllel kommunikáljon – állítja Azamfirei professzor.
Egy rendezvény szervezésekor elemi szabály, hogy ha meghívót küldenek, annak elfogadása után tüntetik fel a műsorban a meghívott nevét, ami a többi résztvevő esetében a jelek szerint meg is történt. A helyzet azért szokatlan, mivel a román nyelvű programban Egészséges-e az egészségügyi ellátás? címmel szerepelt a megbeszélés, és hiányzott a meghívottak neve.
„Egy ilyen gesztus az udvariatlanságon túl, amit nem lehet a véletlen számlájára írni, kétségessé teszi, hogy a szervezőket valóban az a tisztességes szándék vezérelte-e, hogy visszaállítsák a normális kapcsolatokat a két fél között. Ez ellen szólnak egyébként azok a nyilatkozatok is, amelyek a közoktatási törvénynek a MOGYE vezetősége általi állítólagos megszegéséről vagy a magyar nyelvű oktatás állítólagos felszámolásáról hangzottak el, jelentek meg – állítja a rektor.
A hitelrontásról szóló kifogás kapcsán felhívtuk Bozsó Imre Lehelt, a Magyar Ifjúsági Tanács elnökét, a tusnádi rendezvény programfelelősét, aki elmondta, hogy a marosvásárhelyi egyetem rektorát hivatalosan elküldött román nyelvű e-mailban hívták meg a MOGYE magyar tagozatáról szóló Merre tart a MOGYE? című előadásra. Az elektronikus levelet bizonyíthatóan július 18-án 12.36 órakor postázták a rektor egyetemi címére. Ebben arra kérték Azamfirei Leonard professzort, hogy ha nem tud részt venni a megbeszélésen, küldjön el maga helyett valakit, aki képviseli az egyetem vezetőségét. A levélben meghagyták valamennyi elérhetőségüket.
Kérdésünkre, hogy nem próbálták-e telefonon felvenni a kapcsolatot a rektorral, amit nyilatkozata szerint Azamfirei professzor elvárt volna egy olyan rendezvény szervezőitől, amelyen a magyar államfő is jelen van, Bozsó Imre Lehel azt felelte, hogy minden előadót e-mailban kértek fel és úgy is kapták a választ.
Mivel a marosvásárhelyi egyetem rektora nem reagált a meghívásra, azért tüntették fel a nevét a programban, hogy ne érezze sértve magát, ha mégis elmegy a szabadegyetem zárónapjára tervezett pódiumbeszélgetésre. Ennek Brassai Attila professzor és Hlavathy Katalin, a magyar diákszövetség vezetője volt a meghívottja magyar részről, a román felet pedig a rektor mellett Cătălin Moise Dogar, a Román Diákliga elnöke képviselte volna.
A Bozsó Imre Lehellel folytatott beszélgetés nyomán újra megkerestük telefonon a MOGYE rektorát, aki továbbra is tagadta, hogy meghívást kapott volna.
Népújság (Marosvásárhely)
A szervezők szerint bizonyíthatóan kapott meghívót
A MOGYE rektora nyilvános bocsánatkérést vár a Tusnádon tartott Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezőitől, akiknek kétségbe vonta a tisztességét, mivel anélkül tüntették fel a nevét a rendezvény hivatalos programjában, hogy előzetesen megkérdezték, meghívták volna – hangzott el az egyetemi év kiértékeléséről tartott szerdai sajtótájékoztatón.
Ezzel a gesztussal a szervezők azt a hamis benyomást akarták kelteni, hogy bár elfogadta a meghívást, a rektor szándékosan nem vett részt a megbeszélésen, komolytalan, nem szavahihető és érdektelenséget tanúsít a román–magyar problémák iránt. Holott, ha valóban meghívják, valószínű elmegy Tusnádra, mivel fontos számára, hogy mind a két féllel kommunikáljon – állítja Azamfirei professzor.
Egy rendezvény szervezésekor elemi szabály, hogy ha meghívót küldenek, annak elfogadása után tüntetik fel a műsorban a meghívott nevét, ami a többi résztvevő esetében a jelek szerint meg is történt. A helyzet azért szokatlan, mivel a román nyelvű programban Egészséges-e az egészségügyi ellátás? címmel szerepelt a megbeszélés, és hiányzott a meghívottak neve.
„Egy ilyen gesztus az udvariatlanságon túl, amit nem lehet a véletlen számlájára írni, kétségessé teszi, hogy a szervezőket valóban az a tisztességes szándék vezérelte-e, hogy visszaállítsák a normális kapcsolatokat a két fél között. Ez ellen szólnak egyébként azok a nyilatkozatok is, amelyek a közoktatási törvénynek a MOGYE vezetősége általi állítólagos megszegéséről vagy a magyar nyelvű oktatás állítólagos felszámolásáról hangzottak el, jelentek meg – állítja a rektor.
A hitelrontásról szóló kifogás kapcsán felhívtuk Bozsó Imre Lehelt, a Magyar Ifjúsági Tanács elnökét, a tusnádi rendezvény programfelelősét, aki elmondta, hogy a marosvásárhelyi egyetem rektorát hivatalosan elküldött román nyelvű e-mailban hívták meg a MOGYE magyar tagozatáról szóló Merre tart a MOGYE? című előadásra. Az elektronikus levelet bizonyíthatóan július 18-án 12.36 órakor postázták a rektor egyetemi címére. Ebben arra kérték Azamfirei Leonard professzort, hogy ha nem tud részt venni a megbeszélésen, küldjön el maga helyett valakit, aki képviseli az egyetem vezetőségét. A levélben meghagyták valamennyi elérhetőségüket.
Kérdésünkre, hogy nem próbálták-e telefonon felvenni a kapcsolatot a rektorral, amit nyilatkozata szerint Azamfirei professzor elvárt volna egy olyan rendezvény szervezőitől, amelyen a magyar államfő is jelen van, Bozsó Imre Lehel azt felelte, hogy minden előadót e-mailban kértek fel és úgy is kapták a választ.
Mivel a marosvásárhelyi egyetem rektora nem reagált a meghívásra, azért tüntették fel a nevét a programban, hogy ne érezze sértve magát, ha mégis elmegy a szabadegyetem zárónapjára tervezett pódiumbeszélgetésre. Ennek Brassai Attila professzor és Hlavathy Katalin, a magyar diákszövetség vezetője volt a meghívottja magyar részről, a román felet pedig a rektor mellett Cătălin Moise Dogar, a Román Diákliga elnöke képviselte volna.
A Bozsó Imre Lehellel folytatott beszélgetés nyomán újra megkerestük telefonon a MOGYE rektorát, aki továbbra is tagadta, hogy meghívást kapott volna.
Népújság (Marosvásárhely)
2012. augusztus 21.
Átadták a Külhoni Magyarságért Díjat
Az idén kilenc határon túli magyar szervezet és személyiség kapta meg a Külhoni Magyarságért Díjat, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár adott át az augusztus 20-i állami ünnepen hétfőn, a Parlament Delegációs termében. Erdélyből a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, a Magyar Ifjúsági Tanács és a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség részesült elismerésben.
Semjén Zsolt ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a díjazottak az egyetemes magyarság megmaradását szolgálják, tevékenységük példaként szolgál. Munkájukat a magyarság mellett az egész emberiség érdekében végzik.
„Nekünk, magyarországi politikusoknak példát adnak magyarságból és megmaradni akarásból” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. A kormányfő által odaítélt Külhoni Magyarságért Díjat 1995-ben hozták létre a Kisebbségekért Díj tagozataként, a Hazai Kisebbségekért Díj mellett.
A Külhoni Magyarságért Díjat a határokon túl élő magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző személyek és szervezetek kaphatják.
A hétfői ünnepségen a horvátországi Csúzán működő Csárdás Ifjúsági Tánccsoport nevében Fica János elnök vette át a kitüntetést azért a szerepért, amelyet a tánccsoport a drávaszögi néptánchagyomány felelevenítése, ápolása és a horvátországi magyarság közösségi életében játszik.
A jelenleg mintegy 2300 árva nevelésével és oktatásával foglalkozó Dévai Szent Ferenc Alapítvány nevében az alapító Böjte Csaba édesanyja, Böjte Julianna vette át az elismerést.
Gulácsy Lajos református püspök, a kárpátaljai magyarság fennmaradása, a református egyházközösség vallási, karitatív és oktatási életének szervezéséért kapta meg a díjat.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) kisiskolásoknak szóló folyóirata, az ötezer példányban megjelenő Irka című gyermeklapnak odaítélt díjat Punykó Mária főszerkesztő vette át. Az egyetlen kárpátaljai gyermeklap évente átlagosan öt alkalommal jelenik meg.
Karna Margit délvidéki színművész öt évtizedes munkásságáért kapta meg a díjat. Karna Margit 1988-as nyugdíjba vonulásáig a szabadkai Népszínház meghatározó egyénisége volt, a „szép beszéd királynőjeként” is emlegették.
Az 1868-ban megalakult legrégebbi vajdasági magyar kultúregyesület, a Kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ a magyar kultúra, a zene, a tánc és az ének hagyományainak ápolásért részesült a díjban, amelyet az intézmény alelnöke, Valka Károly vett át.
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) kitüntetését Bozsó Imre Lehel elnök vette át a romániai magyar ifjúsági szervezeteket összefogó ernyőszervezet nevében.
A 22 éve, 1990 januárjában megalakult Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség, az erdélyi városban tanuló magyar hallgatók érdekvédelmi szervezete. Célja az önálló magyar orvosképzés elérése is Marosvásárhelyen. A szövetség nevében Hlavathy Katalin elnök vette át a díjat.
Posztumusz kapta meg a Külhoni Magyarságért Díjat Szénássy Zoltán, a 86 éves korában tavaly elhunyt révkomáromi gimnáziumi tanár, helytörténész. Az elismerést ifj. Szénássy Zoltán vette át.
Az ünnepségen részt vett Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. A határon túli magyar politikusok közül Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke vett részt a díjátadón.
MTI
Krónika (Kolozsvár)
Az idén kilenc határon túli magyar szervezet és személyiség kapta meg a Külhoni Magyarságért Díjat, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár adott át az augusztus 20-i állami ünnepen hétfőn, a Parlament Delegációs termében. Erdélyből a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, a Magyar Ifjúsági Tanács és a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség részesült elismerésben.
Semjén Zsolt ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a díjazottak az egyetemes magyarság megmaradását szolgálják, tevékenységük példaként szolgál. Munkájukat a magyarság mellett az egész emberiség érdekében végzik.
„Nekünk, magyarországi politikusoknak példát adnak magyarságból és megmaradni akarásból” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. A kormányfő által odaítélt Külhoni Magyarságért Díjat 1995-ben hozták létre a Kisebbségekért Díj tagozataként, a Hazai Kisebbségekért Díj mellett.
A Külhoni Magyarságért Díjat a határokon túl élő magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző személyek és szervezetek kaphatják.
A hétfői ünnepségen a horvátországi Csúzán működő Csárdás Ifjúsági Tánccsoport nevében Fica János elnök vette át a kitüntetést azért a szerepért, amelyet a tánccsoport a drávaszögi néptánchagyomány felelevenítése, ápolása és a horvátországi magyarság közösségi életében játszik.
A jelenleg mintegy 2300 árva nevelésével és oktatásával foglalkozó Dévai Szent Ferenc Alapítvány nevében az alapító Böjte Csaba édesanyja, Böjte Julianna vette át az elismerést.
Gulácsy Lajos református püspök, a kárpátaljai magyarság fennmaradása, a református egyházközösség vallási, karitatív és oktatási életének szervezéséért kapta meg a díjat.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) kisiskolásoknak szóló folyóirata, az ötezer példányban megjelenő Irka című gyermeklapnak odaítélt díjat Punykó Mária főszerkesztő vette át. Az egyetlen kárpátaljai gyermeklap évente átlagosan öt alkalommal jelenik meg.
Karna Margit délvidéki színművész öt évtizedes munkásságáért kapta meg a díjat. Karna Margit 1988-as nyugdíjba vonulásáig a szabadkai Népszínház meghatározó egyénisége volt, a „szép beszéd királynőjeként” is emlegették.
Az 1868-ban megalakult legrégebbi vajdasági magyar kultúregyesület, a Kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ a magyar kultúra, a zene, a tánc és az ének hagyományainak ápolásért részesült a díjban, amelyet az intézmény alelnöke, Valka Károly vett át.
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) kitüntetését Bozsó Imre Lehel elnök vette át a romániai magyar ifjúsági szervezeteket összefogó ernyőszervezet nevében.
A 22 éve, 1990 januárjában megalakult Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség, az erdélyi városban tanuló magyar hallgatók érdekvédelmi szervezete. Célja az önálló magyar orvosképzés elérése is Marosvásárhelyen. A szövetség nevében Hlavathy Katalin elnök vette át a díjat.
Posztumusz kapta meg a Külhoni Magyarságért Díjat Szénássy Zoltán, a 86 éves korában tavaly elhunyt révkomáromi gimnáziumi tanár, helytörténész. Az elismerést ifj. Szénássy Zoltán vette át.
Az ünnepségen részt vett Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. A határon túli magyar politikusok közül Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke vett részt a díjátadón.
MTI
Krónika (Kolozsvár)
2013. március 26.
Igazi győzelem
Szombaton este a Kultúrpalotában tartották a XX. Tudományos Diákköri Konferencia díjátadó ünnepségét. Ezt megelőzően tovább folytatódtak az érdekes és tanulságos előadások, miközben a különböző szekciókban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a magyarországi egyetemekről érkezett vendégdiákok mutatták be dolgozatukat.
Dr. Hohmann Judit tanszékvezető egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja a Kárpát-medence flórájában rejlő lehetőségekről, a rákellenes hatású növényi hatóanyagok közös kutatásáról tartott előadást, a fogorvostudományi szekcióban dr. Rakonczai Zoltán biológus, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára beszélt az orofaciális régió szöveteinek öregedéséről. A gyermekgyógyászati szekcióban dr. Prohászka Zoltán professzor, a Semmelweis Egyetem kutató labororvosa valamint dr. Szűts Dávid kutató molekuláris biológus volt a meghívott előadó. Szombat délután dr. Lőrinczi Lilla, a MOGYE előadótanára a tuberkulózisról és Koch Róbert tevékenységéről tartott színes előadást, amelyben áttekintette a romániai és a megyei helyzetet is, s többek között a rezisztenciagének kialakulására figyelmeztetett. Dr. Jung János nyugalmazott egyetemi tanár az erdélyi és a marosvásárhelyi felsőoktatás, s ezen belül az orvos- és gyógyszerészképzés részletes történetét tekintette át.
Az esti díjátadó ünnepségen dr. Frigy Attila (képünkön), az Általános Orvosi Kar dékánhelyettese méltatta a Tudományos Diákköri Szesszió jelentőségét, amelyen sok jó minőségű dolgozat hangzott el, ami azt bizonyítja, hogy érdemes tudományos munkát végezni a diákokkal. A színvonal emelése mellett a kutatómunka ösztönzését említette a lényeges követelmények között, ehhez azonban a bizalom, türelem és támogatás légkörére van szükség – hangsúlyozta, majd arra kérte a diákokat, népszerűsítsék az egyetemet, hogy minél több jelentkező közül lehessen kiválasztani a legjobbakat. Ha magyar oktatókat akarunk, az utánpótlás biztos alapja a TDK-n kezdődik – hangsúlyozta dr. Benedek Imre professzor.
Beke Szidónia főszervező, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség leköszönt és megválasztott elnöke, Hlavaty Katalin és Turbák Nimród számoltak be a szervezésben elért eredményekről, nehézségekről és a hiányosságokról is. Az már egyértelmű, hogy sikeres volt az idei TDK, hisz 88 tanár és 214 hallgató jelentkezett be, 246 dolgozat hangzott el, s 10 órát tartott összesen a meghívottak előadása, a szervezésben pedig 130 hallgató vett részt. Elhangzott, hogy bár az oktatók többsége mindent megtesz, hogy segítse a diákokat, nem könnyű tartani a színvonalat olyan körülmények között, amikor a marosvásárhelyi egyetem felszerelése nem elég újszerű a színvonalas kutatómunkához. Ezt a külföldi ösztöndíjak segítségével lehet pótolni, ahogy a díjazott dolgozatok többsége is bizonyította.
Az ünnepségen felszólalt dr. Pelok Benedek székelyudvarhelyi ideggyógyász, egykori TDK-szervező, aki az első rendezvényre emlékezett. Az 1990-es évek kezdetén még nem volt hagyománya ennek a tevékenységnek, s a magyarországi egyetemeken szerzett tapasztalatok alapján 1993 októberében tartották meg az első TDK-t az egyetem harmadik emeleti parazitológiai előadóteremben, ahol hat előadó munkáját hét zsűritag értékelte, s egy láda Coca-Cola jelentette a protokollt. 1995-ben kitiltották az egyetemről, s az 50 tudományos dolgozat a Stúdiószínházban hangzott el. Ami az utóbbi években történik, az már igazi győzelem – értékelte a székelyudvarhelyi ideggyógyász a jubileumi rendezvényen tapasztaltakat.
Mivel az idén már 14 szekcióban hangzottak el a dolgozatok, hosszú lenne felsorolni a díjazottakat, ezért hadd mondjuk el, hogy a jó dolgozat mellett sokat nyomott a latban az előadásmód is, ahogy Pávai Zoltán professzor megjegyezte, el kellett tudni adni a mondanivalót, s helyenként a bizonytalanság tudatlanságnak tűnt, a túlzott magabiztosság pedig nyegleségnek. Elhangzott, hogy van még tennivaló a közönség nevelésének a terén is, bár a korábbi évekhez képest az előadásokon a nagyterem sem maradt üresen.
A díjazás mellett kijelölték azokat a hallgatókat, akik a magyarországi országos TDK-n képviselik az egyetemet.
A legtöbben kardiológiából írtak dolgozatot, a legtöbb dolgozatot pedig dr. Kovács Judit aneszteziológus előadótanár irányította.
A Cardiomed Alapítvány pénzjutalommal is ösztönözte a szív-érgyógyászati szekció legjobbjainak teljesítményét, beleértve a külföldi különdíjas hallgatót is. Dr. Baffy György harvardi egyetemi tanár, az Amerikai Magyar Orvosszövetség elnöke utazási ösztöndíjat biztosított a szövetség 2013-as sarosai kongresszusára a legjobb kardiológiai dolgozatot bemutató hallgatónak, a gyermekgyógyászati szekció első helyezettje pedig a balatonfüredi kongresszusra utazhat.
Dr. Soós Pál marosvásárhelyi származású budapesti ortopéd-traumatológus főorvos az idén is átadta a Marosvásárhelyi Baráti Társaság Bolyai Alapítványának ösztöndíját egy gyermekgyógyász tanársegédnek, két orvostanhallgató és egy sapientiás diáknak, akik kiváló teljesítményükkel nyerték el a pályázatot. A leginnovatívabb kísérletet bemutató dolgozatért járó díjat a rendezvényt támogató Gedeon-Richter Románia gyógyszergyártó cég nevében Zayzon Zsuzsanna kommunikációs menedzser adta át.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely),
Szombaton este a Kultúrpalotában tartották a XX. Tudományos Diákköri Konferencia díjátadó ünnepségét. Ezt megelőzően tovább folytatódtak az érdekes és tanulságos előadások, miközben a különböző szekciókban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a magyarországi egyetemekről érkezett vendégdiákok mutatták be dolgozatukat.
Dr. Hohmann Judit tanszékvezető egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja a Kárpát-medence flórájában rejlő lehetőségekről, a rákellenes hatású növényi hatóanyagok közös kutatásáról tartott előadást, a fogorvostudományi szekcióban dr. Rakonczai Zoltán biológus, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára beszélt az orofaciális régió szöveteinek öregedéséről. A gyermekgyógyászati szekcióban dr. Prohászka Zoltán professzor, a Semmelweis Egyetem kutató labororvosa valamint dr. Szűts Dávid kutató molekuláris biológus volt a meghívott előadó. Szombat délután dr. Lőrinczi Lilla, a MOGYE előadótanára a tuberkulózisról és Koch Róbert tevékenységéről tartott színes előadást, amelyben áttekintette a romániai és a megyei helyzetet is, s többek között a rezisztenciagének kialakulására figyelmeztetett. Dr. Jung János nyugalmazott egyetemi tanár az erdélyi és a marosvásárhelyi felsőoktatás, s ezen belül az orvos- és gyógyszerészképzés részletes történetét tekintette át.
Az esti díjátadó ünnepségen dr. Frigy Attila (képünkön), az Általános Orvosi Kar dékánhelyettese méltatta a Tudományos Diákköri Szesszió jelentőségét, amelyen sok jó minőségű dolgozat hangzott el, ami azt bizonyítja, hogy érdemes tudományos munkát végezni a diákokkal. A színvonal emelése mellett a kutatómunka ösztönzését említette a lényeges követelmények között, ehhez azonban a bizalom, türelem és támogatás légkörére van szükség – hangsúlyozta, majd arra kérte a diákokat, népszerűsítsék az egyetemet, hogy minél több jelentkező közül lehessen kiválasztani a legjobbakat. Ha magyar oktatókat akarunk, az utánpótlás biztos alapja a TDK-n kezdődik – hangsúlyozta dr. Benedek Imre professzor.
Beke Szidónia főszervező, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség leköszönt és megválasztott elnöke, Hlavaty Katalin és Turbák Nimród számoltak be a szervezésben elért eredményekről, nehézségekről és a hiányosságokról is. Az már egyértelmű, hogy sikeres volt az idei TDK, hisz 88 tanár és 214 hallgató jelentkezett be, 246 dolgozat hangzott el, s 10 órát tartott összesen a meghívottak előadása, a szervezésben pedig 130 hallgató vett részt. Elhangzott, hogy bár az oktatók többsége mindent megtesz, hogy segítse a diákokat, nem könnyű tartani a színvonalat olyan körülmények között, amikor a marosvásárhelyi egyetem felszerelése nem elég újszerű a színvonalas kutatómunkához. Ezt a külföldi ösztöndíjak segítségével lehet pótolni, ahogy a díjazott dolgozatok többsége is bizonyította.
Az ünnepségen felszólalt dr. Pelok Benedek székelyudvarhelyi ideggyógyász, egykori TDK-szervező, aki az első rendezvényre emlékezett. Az 1990-es évek kezdetén még nem volt hagyománya ennek a tevékenységnek, s a magyarországi egyetemeken szerzett tapasztalatok alapján 1993 októberében tartották meg az első TDK-t az egyetem harmadik emeleti parazitológiai előadóteremben, ahol hat előadó munkáját hét zsűritag értékelte, s egy láda Coca-Cola jelentette a protokollt. 1995-ben kitiltották az egyetemről, s az 50 tudományos dolgozat a Stúdiószínházban hangzott el. Ami az utóbbi években történik, az már igazi győzelem – értékelte a székelyudvarhelyi ideggyógyász a jubileumi rendezvényen tapasztaltakat.
Mivel az idén már 14 szekcióban hangzottak el a dolgozatok, hosszú lenne felsorolni a díjazottakat, ezért hadd mondjuk el, hogy a jó dolgozat mellett sokat nyomott a latban az előadásmód is, ahogy Pávai Zoltán professzor megjegyezte, el kellett tudni adni a mondanivalót, s helyenként a bizonytalanság tudatlanságnak tűnt, a túlzott magabiztosság pedig nyegleségnek. Elhangzott, hogy van még tennivaló a közönség nevelésének a terén is, bár a korábbi évekhez képest az előadásokon a nagyterem sem maradt üresen.
A díjazás mellett kijelölték azokat a hallgatókat, akik a magyarországi országos TDK-n képviselik az egyetemet.
A legtöbben kardiológiából írtak dolgozatot, a legtöbb dolgozatot pedig dr. Kovács Judit aneszteziológus előadótanár irányította.
A Cardiomed Alapítvány pénzjutalommal is ösztönözte a szív-érgyógyászati szekció legjobbjainak teljesítményét, beleértve a külföldi különdíjas hallgatót is. Dr. Baffy György harvardi egyetemi tanár, az Amerikai Magyar Orvosszövetség elnöke utazási ösztöndíjat biztosított a szövetség 2013-as sarosai kongresszusára a legjobb kardiológiai dolgozatot bemutató hallgatónak, a gyermekgyógyászati szekció első helyezettje pedig a balatonfüredi kongresszusra utazhat.
Dr. Soós Pál marosvásárhelyi származású budapesti ortopéd-traumatológus főorvos az idén is átadta a Marosvásárhelyi Baráti Társaság Bolyai Alapítványának ösztöndíját egy gyermekgyógyász tanársegédnek, két orvostanhallgató és egy sapientiás diáknak, akik kiváló teljesítményükkel nyerték el a pályázatot. A leginnovatívabb kísérletet bemutató dolgozatért járó díjat a rendezvényt támogató Gedeon-Richter Románia gyógyszergyártó cég nevében Zayzon Zsuzsanna kommunikációs menedzser adta át.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely),