Újabb halasztás a Borboly-ügyben
2014. március 7. Ez az újabb tárgyalás időpontja a Borboly-ügyben. A tegnapi tárgyaláson Mihaela Ramona Cretu bíró időt kért, hogy alaposabban áttanulmányozhassa a múlt heti tárgyaláson a védelem által emelt jogi kifogásokat.
Miután a múlt heti tárgyaláson Borboly Csaba és vádlott-társainak védői – a vádiratban fellelhető ellentmondásokra hivatkozva – a vádirat újraírását kérték, és a tárgyalást újra elhalasztották, a tegnapi tárgyalás sem hozott sok újat. Ugyanis a vádiratban újra megtalálható az okirat- hamisításra való sorozatos felbujtás, annak ellenére, hogy ezt a vádat korábban ejtette az ügyészség.
A Brüsszelben tartózkodó Borboly Csaba nem volt jelen a tárgyaláson. Felesége, Borboly Melinda szerint a bíró komolyan veszi az ügyet, azért kért újabb időt, hogy tudja alaposabban áttanulmányozni az ügyvédek által felhozott kifogásokat.
Sergiu Bogdan, Borboly Csaba védőügyvédje szerint a bírónő azért kért halasztást, mert, tekintettel a vádirat komplexitására és volumenére, nem volt ideje alaposan áttanulmányozni a vádiratot, illetve elvégezni a szükséges összehasonlításokat az ügyvédek által emelt kifogásokkal. Március 7-én fog dönteni arról, hogy az ügyvédek által felhozott jogi kifogások megalapozottak-e vagy sem.
– Maga a vádirat hiányos, nem tartalmaz mindent, amit tartalmaznia kellene. Így nem lehet egyértelművé tenni a vádat. Ezt a kifogást emeltem védenceim, Sajó Tibor és László Gábor esetében, és az ügy visszautalását kértem az ügyészségre a vádirat kiegészítése érdekében – nyilatkozta a tárgyalás után Nichi Anca Andreea ügyvéd.
xxx
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, Sófalvi László volt alelnök, Pálffy Domokos volt önkormányzati képviselő és tíz társuk ellen 2013. szeptember 16-án emelt vádat a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). A vád szerint az önkormányzati vezetők 2010–2011-bent sorozatosan követtek el közérdeket sértő hivatali visszaélést Hargita megyei útépítési ügyekben, amivel több mint egymillió eurós kárt okoztak a költségvetésnek. Borboly Csabát és három társát május 13-án őrizetbe vették, de a bíróság elutasította az előzetes letartóztatásukra tett indítványt.
2014-ben január 9-én, 16-án és 30-án került sor – mindegyik esetben halasztással végződő – tárgyalásra.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely),

Levéltárak dokumentumai
2014-ben az Eikon kiadó gondozásában jelent meg Erdély XX. századi történelmével kapcsolatos könyv „Problema transilvană. Disputa teritorială româno-maghiară şi U.R.S.S. 1940-1946. Documente din arhivele ruseşti” címmel, mely román változata a 2000-ben kiadott orosz nyelvű kiadásnak.
Az utóbbi idők egyik érdekes román nyelvű kiadója az Eikon. Talán ennek is köszönheti azt a nem lebecsülendő, figyelmet, érdeklődést, amit kiadványaival fel tud kelteni.
Legújabb kínálata is érdeklődésre számíthat. Már címe is bizonyos gondolkodást vallók számára nagyon vonzó, aminek következtében a könyv bemutatása alkalmával az Egyetemi Könyvtár- Muşlea terme történész- akadémikusokkal, valamint a téma iránt érdeklődőkkel telt meg.
Az orosz kiadás könyv szerzői: T.V. Volokitina, Tatiana Andreevna Pokivailova, valamint Tofik MUSLimovici Islamov. Az utóbbi két kutató a modern történetírás legismertebb orosz szakértői közé tartozik. A könyvet orosz nyelven adták ki. Ezt fordították le román nyelvre: Angela Albu, Marta Beurean, Aliona Bivolaru, Mihaela Lovin, Cristina Silaghi.
A könyvben 127 dokumentumot közölnek a kérdéssel kapcsolatban, kronológiai sorrendben. Ezeket a dokumentumokat az orosz levéltárakban találhatjuk meg, melyeket az utóbbi tíz évben hoztak nyilvánosságra. Az 560 oldalas könyvben, magas rangban levő szovjet, román magyar vezetők a témával kapcsolatban levő eszmeváltásai olvashatók. Táviratok, különböző országok magas rangú diplomatáinak jelentései, Sztálin és Molotov közötti eszmeváltások olvashatók, melyek az orosz levéltárakban kaphatók. Az Erdélyben élő kisebbségek helyzetével is foglalkoznak. A levéltári feldolgozás minden tudományos követelménynek megfelel. Többször hangsúlyozták, a könyvben közölt dokumentumok megegyeznek az eredetiekkel. Pontosan meg lehet tudni, hol őrzik az eredetit, és milyen számú, milyen típusú a dokumentum.
A könyv bemutatása
Dumitru Protase akadémikus szerint a könyv megjelentetése nagy erőfeszítést igényelt. Minden Erdélyben élő számára érdekes a könyv, mert történelmi tényeket közöl. Az akkori idők olyan vezetőiről alkothatunk képet, (a teljesség igénye nélkül) mint Adolf Hitler, Benito Mussolini Iosif Visszarionovics Sztálin, Horthy Miklós, Csáki István, Iuliu Maniu, vagy Gafencu Grigore, Petru Groza, Brăteanu Dinu.
A könyv a második világháború alatti és utáni, 1940-1946 közötti viszonyokat mutatja be, bőven szemlézve dokumentációval, az akkori idők diplomáciájára reflektálva. A történelemből átvehetjük mindazt, ami pozitív. Ezekből tanulságokat is levonhatunk. Rendkívül érdekesnek tartja azokat a vonatkozásokat, amelyekből kiderül, hogyan gondolkodott Sztálin, amikor munkatársainak tanácsot adott, vagy a magyarországi és romániai diplomatáknak. Megismerhető V.M. Molotov magatartása Erdéllyel kapcsolatban. Olvasható Horthy Miklósnak Sztálinhoz írott levele, melyben azt írja, hogy a magyar és az orosz nép között hasonlóság van.
Megismerhetjük a magyar és román vezetők gondolkodását is. Kossuth Lajos szerint a magyarok és románok között harmónia kell, legyen. Emanoil Gojdu szerint a románok és magyarok örök szövetségbe kell, éljenek.
Nicolae Edroiu akadémikus, a „George Bariţiu” Történelmi Intézet igazgatója hivatkozik az egyik politikusnak 1938. otóber 1-jén elmondott beszédére, miszerint a románok nem tudtak propagandát „csinálni”. Ennek következménye, a nyugati szomszédoknak mindig sikerült megelőzniük a románokat.
A könyvben 1940-1946 közötti időszakról kaphatunk egy sajátosan érdekes képet, beleértve a Párizsi békeszerződésre (1947) való fokuszálást is. Ugyanakkor feltárta a diplomáciai szövegek fordításának a nehézségeit.
A könyvben levő Bevezetés című fejezet előbb orosz nyelven jelent meg, 2000-ben. Felvetődhet a kérdés, mennyire aktuális a téma az orosz környezetben.
Dr. Gelu Neamţu egyetemi tanár a könyv szerkesztésének technikai vonatkozásairól beszélt. Az eredeti szövegeket fénymásolták, és azok alapján fordították. Visszaemlékezett arra, hogy amikor az Amerikai Egyesült Államokban kutatómunkát fejtett ki, nem lehetett a dokumentumokat fénymásolni, csak a levéltárakban elolvasni.
1989 után a szovjet rendszer összeomlott, kinyíltak a levéltárak a kutatók számára. Most egy újabb hideg háborús állapot fog bekövetkezni, ami nehézséget jelent a külföldi kutatók számára, hogy az Oroszországi Föderáció Levéltáraiban kutatómunkát végezzenek. Felveti a kérdést, a magyar történészek hogyan fogadják ezt a könyvet? Mennyire időszerű a könyv?
Mint történész azt mondja, miként lehet az idegen területet elfoglalni. Mindaz, ami megtörtént 1938-ben, 1940-ben, ma 2014-ben a Krím félszigeten. Ennek meg van a receptje: legyen egy hangos etnikai kisebbség, mely protektorátust kér az érdekelt országtól. Ez bizonytalansági állapotot teremt. Ez módosíthatja a határokat. A nemzetközi közösség pedig a „szemet huny” a béke kedvéért. Érdekesnek tartja dr. Petru Groza-val kapcsolatos dokumentumokat.
Következtetése: a történelemnek jó és rossz tanulságai vannak, egyesek ismétlődnek.
Dr. Diana Tetean szerint a dokumentumok nagy része első ízben lát napvilágot. Vannak olyan dokumentumok, melyeket eddig nem közöltek sehol.
A könyv szerkesztője Onufrie Vinţeler, a Megjegyzések című fejezetben hivatkozik az 1940-ben elhangzott mondatra, amikor Budapest közli, Olaszország támogatja Magyarországnak a területi követelését. 1940. augusztus 31-én V.M. Molotovval való beszélgetést is felidézik. Olyan dokumentumokat közölnek, melyek 1940-1946 közötti eseményeket tükröznek.
Szerintem érdemes elolvasni Horthy Miklósnak Sztálinhoz írott szívszorító tartalmú levelét, amelyet 1944 szeptemberében írt. Moszkvában a fegyverszünettel kapcsolatos tárgyalásra érkező magyar küldöttség adta át 1944. október elsején. (298-300 oldal).
A könyv idézi I. Z. Susaikov vezérezredes naplójából Susaikov vezérezredesnek, 1947. május 7.-én, dr. Petru Groza-val történő beszélgetését. Dr. Petru Groza beszámolt a budapesti látogatásának eredményeiről, Tildy Zoltán köztársasági elnök nyilatkozatáról (521-526).
Az Erdélyben élő embernek illik ismerni múltjának valódi történelmét. Ezért érdemes kritikus szempontból elolvasni ezt a könyvet.
Csomafáy Ferenc. erdon.ro

Versszínház az Olvasókör ülésén
A lippai katolikus parókia hittantermében csütörtökön 17 órától került sor a Degré Alajos Olvasókör évadnyitó ülésére. A Szeptember végén témakörben megszervezett irodalmi ülésen versszínházat próbáltak alakítani, ahol Petőfi Sándort, a költőt Czernák Ferenc, míg Szendrei Júliát Détári Katalin alakította. Az összeállításban több szerelmes verset adtak elő azzal a szándékkal, hogy kimutassák a kép- és hanghatás fontosságát, hiszen azok jobban nyomot hagynak az emlékezetben. A továbbiakban Igna Ilona Lippa történetét ismertette, amit a jelenlévők kibővítettek a saját ismereteikkel. Ezt követően Boda Ferenc ismertette az Olvasókör névadójának, Degré Alajosnak az életét, ami tulajdonképpen egy előbbi előadásnak a felfrissítése volt, nehogy feledésbe menjen a város legnagyobb magyar szülöttének emléke. A záró részben Czernák Ferenc az adott témán túl is elszavalt néhány Petőfi költeményt. A csütörtöki ülésen közreműködött Boda Ferenc, Détári Katalin, Igna Ilona, Tóth Emil és felesége, Ildikó, illetve Czernák Ferenc. Az ülésen részt vett a közelmúltban Lippára kinevezett új katolikus plébános, ft. Hiticas Macedon is, aki megígérte, hogy támogatni fogja az Olvasókör további tevékenységét. A szokáshoz híven, a csütörtöki ülés is agapéval zárult.
Balta János, Nyugati Jelen (Arad)

Versszínház az Olvasókör ülésén
A lippai katolikus parókia hittantermében csütörtökön 17 órától került sor a Degré Alajos Olvasókör évadnyitó ülésére. A Szeptember végén témakörben megszervezett irodalmi ülésen versszínházat próbáltak alakítani, ahol Petőfi Sándort, a költőt Czernák Ferenc, míg Szendrei Júliát Détári Katalin alakította. Az összeállításban több szerelmes verset adtak elő azzal a szándékkal, hogy kimutassák a kép- és hanghatás fontosságát, hiszen azok jobban nyomot hagynak az emlékezetben. A továbbiakban Igna Ilona Lippa történetét ismertette, amit a jelenlévők kibővítettek a saját ismereteikkel. Ezt követően Boda Ferenc ismertette az Olvasókör névadójának, Degré Alajosnak az életét, ami tulajdonképpen egy előbbi előadásnak a felfrissítése volt, nehogy feledésbe menjen a város legnagyobb magyar szülöttének emléke. A záró részben Czernák Ferenc az adott témán túl is elszavalt néhány Petőfi-költeményt. A csütörtöki ülésen közreműködött Boda Ferenc, Détári Katalin, Igna Ilona, Tóth Emil és felesége, Ildikó, illetve Czernák Ferenc. Az ülésen részt vett a közelmúltban Lippára kinevezett új katolikus plébános, ft. Hiticas Macedon is, aki megígérte, hogy támogatni fogja az Olvasókör további tevékenységét. A szokáshoz híven, a csütörtöki ülés is agapéval zárult. 
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

A Bolyai Tudományegyetem pere (A forradalom visszhangja Erdélyben)
„Az 1956-os magyar forradalom nemzeti történelmünknek az az eseménye, mely Magyarországot egész évszázadunkban a legnagyobb világpolitikai szerephez juttatta. Másfelől soha olyan nyilvánvaló nem volt, mint azokban a drámai hetekben, hogy Magyarország sorsa, jövője döntő mértékben a világpolitikától, elsősorban a nagyhatalmak erőviszonyától és a köztük folyó küzdelmektől és egyezkedésektől függ.”
(Békés Csaba: Az 1956-os magyar forradalom a világpolitikában)
„1956 különös »lélektani« problémát is okozott Romániában. A pártvezetés a kilencvenes évekig egyértelműen revizionista veszélyforrásnak tekintette a magyarországi felkelést és az erdélyi »magyar« jellegű megmozdulásokat. Az ’56-ot követő megtorlásról és annak áldozatairól nem volt ildomos beszélni. Előfordulhat tehát, hogy miközben a román véleményformáló értelmiség masszívan antikommunistának vallja magát, a román állam mégsem rehabilitálja az ’56-os elítélteket, és az 1958-as Szoboszlai-per tíz kivégzettjének sírhelye továbbra is ismeretlen marad. (Az érmihályfalvi csoport perében halálra ítélt, 1958. december 2-án délután fél három órakor a szamosújvári börtönben kivégzett Sass Kálmán református lelkész, dr. Hollós István hadbíró százados, tanár, az ugyancsak a szamosújvári börtönben 1959. április 20-án délután három óra és negyed négy között kivégzett ozsdolai molnár, Szígyártó Domokos sírja is több mint ötven év eltelte után teljesen ismeretlen! Senki sem tudja, nem akarja tudni, hol kaparták el őket! Rehabilitálásról – perek sokasága ellenére! – szó sem esik, továbbra is hazaárulóknak minősítik őket! A hozzátartozók hiába küldik a Központi Büntetés-végrehajtási Igazgatósághoz a kéréseiket, a világon egyedülállóan szeretteik földi maradványait emberhez méltóan nem tudják eltemetni! – T. Z.)  De az erdélyi magyar társadalomban is ambivalens módon van jelen az »itthoni« 1956. (…) Az »ötvenhatosok« emlékezésdiskurzusát (…) elsősorban a történelemhez vonzódó, de nem szakmabeli újságírók, riporterek közvetítik a társadalom számára. Ebből a fajta feldolgozásból azonban hiányoznak a szükséges árnyalatok. Az eseményekben részt vevők ábrázolása szinte mitikus: ők a hősök (a román sovinizmus ártatlan áldozatai). A köztudatban viszont erősen él az a bukaresti hatalom és a hivatalos magyar elit által szorgalmazott hozzáállás, miszerint felelőtlen kalandornak tekintendő az, aki 1956-ban felmondta az integrációs paradigmát, az egységdiskurzust, és helyette demokráciát, kulturális/területi autonómiát vagy egyenesen revíziót követelt. Nem meglepő, hogy sokan a »rossz« ’56-os szerepléssel magyarázzák a kolozsvári Bolyai Egyetem megszüntetését és a Magyar Autonóm Tartomány területének átalakítását. Eszerint az erdélyi magyar elit elleni támadássorozat elsősorban annak lenne tulajdonítható, hogy egyesek felelőtlenül  megszegték a politikai lojalitás parancsolatát, és megharagították Bukarestet” – idézzük Carlo Bottini  Korunk-beli tanulmányát (2006. augusztus).
A rendszerváltás óta eltelt közel negyedszázad során – elsősorban az utóbbi évtizedben – a romániai, erdélyi ötvenhatos szervezkedéseket, szervezkedési kísérleteket, a román kommunista hatalom által elindított és levezényelt, párját ritkító kegyetlen retorziót tekintélyes irodalom, kötetek sora mutatja be. A romániai magyarság – az Illyés Gyulának tulajdonított vallomás szellemében – „a tigris karmaiba esett énekes madár sikolyát” azonnal meghallotta.
A nacionalista kurzust állampolitika rangjára emelő román kommunista hatalom számára a magyar forradalom és szabadságharc vérbe fojtása kiváló ürügyet jelentett nemcsak a belső ellenzékkel való leszámolásra, hanem a hangsúlyozottan magyarellenes megtorlásokra is. A romániai magyarság 1956-ért számarányához viszonyítva nagyobb véráldozattal fizetett, mint az anyaország! Csak az akkori Magyar Autonóm Tartományban 1956 és 1965 között a Kolozsvári Katonai Törvényszék kihelyezett marosvásárhelyi tárgyalásain 826 személyt ítélt el, közülük 620 (75,1 százalék) magyar, 184 (22,5 százalék) román, 18 (2,1 százalék) német anyanyelvű volt! Rajtuk kívül még két zsidót, két cigányt is elítéltek. Az eltelt nyolc év kutatásai nyomán csak a Magyar Autonóm Tartományban elítéltek száma 900 fölé emelkedett. Hozzájuk kell számítanunk az ország különböző hadbíróságai által elítélt, a Magyar Autonóm Tartományban született magyar anyanyelvűeket is! E sorok írója kutatásai nyomán az egyetemes magyar kollektív emlékezetbe is beépült: a Budapesten kivégzett 225 forradalmár közül nyolc (3,5 százalék) erdélyi származású volt!
Megmozdul a román diákság
A temesvári, a bukaresti, jászvásári, brassói, Craiovai Egyetemi központok román anyanyelvű hallgatói magyar közvetítéssel, tolmácsolásban első kézből szereztek tudomást mindarról, ami Magyarországon, Budapesten történt.
A magyar forradalom eszméivel való teljes azonosulást mindennél ékesebben bizonyítja a temesvári műegyetemi hallgatók 1956. október 30-án 14 órakor a híres 115-ös teremben ismertetett tizenkét pontos követelése is. A diákjóléti követelések az egyetemi reform mellett megfogalmazták a szovjet csapatok kivonásának igényét, a személyi kultusz, a kötelező termény- és húsbeszolgáltatás, normarendszer felszámolását, az alkotmányban biztosított sajtószabadság szavatolását, az erőszakos kollektivizálás megszüntetését. Egy csoport műegyetemi hallgatót már a gyűlés után letartóztattak. Az Aurel Baghiu, Caius Muţiu, Teodor Stanca, Heinrich Drobny, Nagy László, Octavian Vulpe, Aurelian Păuna, Nicole Boldea és mások nevével fémjelzett diáktüntetés, Temesvár főterén a Craiováról hozott karhatalmistákkal 1956. október 30-án lezajlott nyílt összecsapás, majd a Securitate által 1956. október 30-ról 31-re virradó éjszaka levezényelt, mintegy 3000 egyetemi hallgató letartóztatása, a kisbecskereki szovjet laktanyába való szállítása – ahonnan a csapatok az előtte való napon indultak el Magyarországra, a magyar forradalom vérbe fojtására! –, az 1956. december közepén hozott és példát statuáló ítéletek sora – akárcsak a bukaresti, jászvásári, brassói egyetemi központok diákjainak, tanárainak (köztük olyan szellemi nagyságok, mint Ştefan Augustin Doinaş, Alexandru Ivasiuc, Paul Goma író) elítélése – önmagában is jelzi: 1956 a magyar–román, a magyar–szász–sváb kapcsolatok történetében kiemelkedő, a történetírás, a diplomácia, az államközi kapcsolatok sorában is kivételes, mindmáig fájdalmasan elhanyagolt, egyáltalán ki nem aknázott pillanata! Felfoghatatlan és érthetetlen: a magyar–román államközi, diplomáciai kapcsolatokban miért nem lehet építeni a román közvélemény, kollektív emlékezet által is elismert tényre, román gimnazisták, egyetemi hallgatók, tanárok, gazdálkodók azért járták meg a politikai börtönök poklát, mert azonosultak a magyar forradalom eszméivel? A román falvakban ma is hangsúlyozzák: a magyar forradalomnak köszönhetően törölték el a kötelező termény- és húsbeszolgáltatást! Tanulmányok, kötetek hiteles dokumentumai bizonyítják: az „Erdély elrablásának” rémképe a legfelsőbb román párt- és államvezetés diverziója, félrevezetése volt, egyetlen magyarországi programban, tervezetben sem követelték Erdély Magyarországhoz való csatolását! A temesvári diákszervezkedésről, diáktüntetésről könyvet publikáló Mihaela Sitaru – a magyar forradalom eszméinek ismeretében – Temesvárt „a szabadság oázisa”-ként aposztrofálta.
A kolozsvári egyetemisták szervezkednek
Így kap – úgymond – történelmi hátszelet mindaz, ami 1956 októberében, novemberében Kolozsváron a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben, a Bolyai Tudomány­egyetemen, a Protestáns Teológián, az Agronómián történt! Amikor az egész világ a magyar forradalom győzelmének eufóriájában élt, Kolozsváron, Mátyás király szülőházában, a híres lovagteremben 1956. október 24-én este a kincses város magyar egyetemeinek, tagozatainak küldöttei (meghívták a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet diákjait is, de ők késve érkeztek!) – egy korábban meghirdetett program alapján – a nyugati hatalmak által követelt országos Diákszövetség létrehozásáról tárgyaltak, vitáztak. A budapesti százezres diáktüntetés, a műegyetemi hallgatók programjáról, a debreceni 16 pontos egyetemi memorandumról, a Magyar Rádiónál lezajlott véres harcokról érkezett hírek hatására a Mátyás király szülőházában tartott, a Budapestről néhány nappal korábban visszatért Balázs Imre VI. éves képzőművész-hallgató – a későbbi kiváló festőművész, grafikus, műkritikus (2012-ben Vácon hunyt el) –, a bolgár származású Tirnován Vid szobrászhallgató vezette diákgyűlés átalakult az egyetemi autonómiát, egyetemi reformot sürgető felejthetetlen hangulatú tüntetéssé.
Az öt pontból álló diákszövetségi program nemcsak az egyetemi autonómiát és reformot tűzte zászlajára, követelték, hogy a képzőművészeti főiskolai felvételin a tehetség legyen a meghatározó, módosítsák a tantárgyak rendszerét, a marxizmus ne legyen kötelező, az ösztöndíjakat az elért tanulmányi eredmények és ne az Ifjúmunkás Szövetségben vagy a kommunista pártban betöltött különböző tisztségek alapján határozzák meg. A kolozsvári magyar egyetemi hallgatók először tiltakoztak a kollégiumokban, a diákmenzán uralkodó borzalmas, középkori állapotok ellen. Mátyás király szülőházát 1956. október 24-én este belügyis alakulatok vették körül, a környező utcákon veszteglő teherautókon állig felfegyverzett karhatalmisták ültek. Csíky Boldizsár zeneszerző részt vett a lovagteremben tartott diákgyűlésen. Vallomása szerint civilbe öltözött szekus tisztek fényképezték a résztvevőket, később csak azokat nem vallatták, akik az oszlopok fedésében ültek. A Bolyai Tudományegyetem perének harmadik csoportjában hat év börtönbüntetésre ítélt Páll Lajos festőművész visszaemlékezése szerint, amikor kijöttek az épületből, a francia himnuszt, a Marseillaise-t énekelték, a kollégiumban egész éjszaka a Magyarországon lezajlott forradalmi eseményekről vitáztak.*
A tizenegy év börtönbüntetésre ítélt Fülöp G. Dénes református lelkész – a marosvásárhelyi Vártemplom posztumusz Magyar Örökség díjjal kitüntetett lelkésze –, a kolozsvári protestáns teológusok küldöttségének tagja élete meghatározó pillanataként értékelte a Mátyás király szülőházában megtartott diákszövetségi alakuló ülést. Elkövette azt a később végzetesnek bizonyult hibát, hogy részletes jegyzeteket készített a lovagteremben elhangzottakról. Balázs Imrét, Tirnován Videt és a nagybányai születésű Walter Frigyest – róla teljes mértékben megfeledkeznek a visszaemlékezések, tanulmányok! – 1956. október 25-én reggel a Képzőművészeti Főiskola Kollégiumában letartóztatták. A magyar forradalom kitörése ürügyén végrehajtott első letartóztatásokra nem Budapesten, Debrecenben vagy Szegeden került sor, hanem Kolozsváron! Balázs Imrét és Tirnován Videt a Kolozsvári Katonai Törvényszék gyorsított eljárásban az 1956. december 13-án hozott 1956/344-es számú ítéletével nyilvános izgatás, lázítás vádjával hét év börtönbüntetésre ítélték, Walter Frigyest pedig felmentették. A fellebbviteli katonai bíróság 1957. február 11-én kelt módosító határozatával a börtönbüntetést mindkettőjük esetében öt évre mérsékelte. Balázs Imre és Tirnován Vid a szamosújvári börtönben raboskodott, előbbi 1959. december 4-én, utóbbi 1959. december 10-én szabadult. A perirat, a CNSAS-nál található korabeli dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a Képzőművészeti Főiskola akkori román rektora a gyűlés előtt megfenyegette a diákokat, majd személyesen kérte a szekus különítmények segítségét. A per teljes történetét, kihatásait, gazdag irodalmát 1956 erdélyi mártírjai című sorozatom egyik következő kötetében tárom az olvasó és a történészszakma elé.
(folytatjuk)
* A gyűlésen elhangzottakról lásd még: P. Sebők Anna: Kolozsvári perek. A Hamvas Intézet kiadása, Budapest
Tófalvi Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

CAPITAL 300
Íme a 12 leggazdagabb romániai magyar
Idén is az RCS&RDS tulajdonosa a leggazdagabb romániai magyar. A 300 leggazdagabb romániai közé csupán 12 magyar fért be.
1. Teszári Zoltán (5.) 
Vagyon: 530-560 millió euró Kor: 44 éves Szektor: telekommunikáció, energia, egészségügy, média Lakhely: Bihar, Budapest
A leggazdagabb romániai magyar milliomos Teszári Zoltán, vagyona az összesített Capital 300 lista ötödik helyének kivívására volt elég. Az üzletember és az általa irányított RCS&RDS üzletpolitikája leginkább az agresszív terjeszkedésről szólt az elmúlt időszakban, a vállalat 2013-ban indította Digi Online platformját és indított erős reklámkampányt a vállalat mobilszolgáltatásainak terjesztéséhez. Az RCS&RDS az elmúlt évben 475 millió eurós árbevételt jegyzett, a vállalat több mint 1 milliárd eurónyi eszközállománnyal rendelkezik, viszont hatalmas, mintegy 900 millió eurós tartozást halmozott fel.
Teszárit a Capital az “arc nélküli milliomosnak” nevezi, hiszen 2002 óta nem vett részt semmilyen közösségi rendezvényen, azóta pedig csak egy bulvárlap tudott képeket közölni róla. Az üzletember korábban judózott, képviselte Romániát az 1990-es Európa Bajnokságon. Miután abbahagyta a versenysportot, Ludescher Csabával vállalkozni kezdett. Társával kezdetben fagylaltot árusítottak, majd megalapították a fagylaltpor és ostyák elállításával foglalkozó Rubin&King-et. A fagylaltbiznisz után Ovidiu Crișannal karöltve megalapította a Kappa nevű céget, majd nem sokkal később létrehozta saját telekommunikációs cégét, az RCS-t.
Az elmúlt időszakban a sajtó egyre többször szellőztette meg, hogy Teszári esetleg eladná az RCS&RDS-ben levő tulajdonrészét. Tavasszal a szaksajtó arról cikkezett, hogy a Vodafone élénken érdeklődik a vállalat átvétele iránt, de ezeket az információkat egyik fél sem erősítette meg. A Capital szerint egy ilyen tranzakció értéke akár 2 milliárd euró is lehet, ha figyelembe vesszük, hogy a régió többi országában milyen összegekért cseréltek gazdát hasonló méretű vállalatok.
2. A Mudura család (95.)
Vagyon: 58-60 millió euró Szektor: ingatlanszektor, kereskedelem Lakhely: Bihar
Mudura Sándor a nagyváradi Lotus Center tulajdonosa idén tavasszal hunyt el. A vállalkozó onnan vált ismertté, hogy kilencvenes évek elején meghódította a magyarországi édességpiacot, ahol elsőként kezdte forgalmazni a Ferrero termékeit, amelyek közül leginkább a Kinder tojásoknak és a Tic-Tac cukorkáknak volt keletje.
1995-ben a tulajdonában levő vállalat tevékenységét kiterjesztette a romániai piacra, később ingatlanpiaci beruházásokkal hívta fel magára a figyelmet: a Lotus Centert 2002-ben nyitotta meg, amely akkoriban Erdélyben a legnagyobb bevásárlóközpontnak számított.   Az elmúlt években az üzletember vállalatainak irányítását majdnem teljes mértékben fia, ifj. Mudura Sándor vette át. A család vállalatainak struktúrájában idén nem történt nagyobb változás, az elmúlt időszakban a mezgazdaságba és a turizmusba ruháztak be számottevően.
3. Verestóy Attila (107.)
Vagyon: 52-55 millió euró Kor: 60 éves Szektor: tőkepiac, ingatlan Lakhely: Hargita megye
Vagyonnyilatkozata szerint az RMDSZ szenátorának több mint 3 millió eurója van elhelyezve hazai is külföldi bankszámlákon, emellett 5,9 millió eurós kitettséggel rendelkezik különböző befektetési alapokban. Verestóy vagyona jelents részét a Bukaresti Értéktőzsdén jegyzett értékpapírokban tartja, a Capital szerint ezeknek a részvényeknek az összértéke jelenleg 27,8 millió euróra tehet, amelyek 8,5 millió euróval érnek kevesebbet, mint megvásárlásuk pillanatában.
A szenátor és felesége tulajdonában 3 lakás (kettő a fővárosban és egy Székelyudvarhelyen), 2 ház (Székelykeresztúron és Ilfov megyében) és több földterület is van. Vagyonnyilatkozata alapján egy BMW X3 és egy Audi S8 típusú autó tulajdonosa.
4. Pászkány Árpád (150.)
Vagyon: 38-40 millió euró Szektor: építkezések, ingatlan Lakhely: Kolozsvár
Pászkány Árpád ebben az évben több vállalatától is megvált. Januárban túladott a CFR Cluj futballklubon, amelynek részvényeit több vállalat együttesen vásárolta meg azzal az ígérettel, hogy biztosítani fogják az elmúlt tíz év egyik legsikeresebb és legjövedelmezőbb romániai csapatának finanszírozását. Az üzletember idén kilépett a médiaiparból is miután az Intel Sky megvásárolta tőle a Transilvania Live és Transilvania Look csatornákat. 
Pászkány tulajdonában ingatlanvállalatok mellett tanácsadó cég és IT vállalat is található. Az üzletember első millióját samponok és dezodorok értékesítéséből kereste, az elmúlt időszak egyik legfontosabb ingatlanberuházójává vált Kolozsváron.
5. Szigeti Zoltán és társai (165.)
Vagyon: 35-38 millió euró Szektor: reklámipar Lakhely: Bukarest
Szigeti Zoltán és Mihaela Nicola 2005-ben alapították a The Group névre keresztelt vállalatot, amely mára Románia egyik legsikeresebb reklámcégévé nőtte ki magát. Az alapítókhoz később Bogdan Nicola, Mihaela testvére is csatlakozott. Jelenleg a vállalat tíz ügynökséget működtet, és olyan ügyfelekkel rendelkezik, mint a Dacia, a Renault, a Nissan, a McDonald’s vagy a Bosch. Az elmúlt évben a The Group tulajdonrészt szerzett a világ legnagyobb reklámipari holdingjának helyi leányvállalatában, az Omnicorm Media Group-ban.
6. Pálfi Miklós (190.)
Vagyon: 29-30 millió euró Kor: 56 éves Szektor: ásványvíz-, sörgyártás Lakhely: Bukarest
Pálfi Miklós a Romaqua 30,5%-át birtokolja. A vállalat az elmúlt évben még a Coca-Colát és a Heinekent is megelőzte az alkalmazottak számát illetően, tavaly 133 millió eurós árbevételt és 300 ezer eurós profitot tudott felmutatni, annak ellenére is, hogy 2012-ben még jelents veszteségekkel volt kénytelen számolni. A vállalat portfóliójában olyan márkák találhatóak, mint a Borsec, a Giusto, a Quick Cola, a Metropolitan Caffe és az Albacher. A Romaqua palackozási kapacitása évente egy milliárd literre tehet. 
7. Péter Pál (203.)
Vagyon: 25-27 millió euró Kor: 52 éves Szektor: energia, ipar Lakhely: Kolozsvár
Az üzletember 24 éve Ștefan Gadolával és Ioan Soceával közösen alapította Kolozsváron az EnergoBit nevű vállalatot, amelynek 53%-os tulajdonrészét két éve a lengyel Innova Capital vásárolta meg. Péter partnereivel több zöldenergia elállításával foglalkozó vállalatnál is részvényes, de az áramkereskedelemben is megvetették a lábukat az Enex nevű cég által. 8. Szász testvérek (220.)
Vagyon: 20-23 millió euró  Szektor: kereskedelem Lakhely: Marosvásárhely 
Szász Orlando és Roland úgy kerülhettek fel a leggazdagabb romániai magyarokat összesít listánkra, hogy édesapjuk magyar, édesanyjuk pedig román anyanyelvű, de k tökéletesen beszélnek magyarul. Marosvásárhelyen működtetik a Renaniát, amely piacvezető a munkavédelmi berendezések, védruha forgalmazásában, tavalyi forgalma megközelíti a 20 millió eurót, bár enyhe csökkenést mutat az előző évekhez képest. A Renania tavaly 2,4 millió eurós nyereséget ért el. Szász Roland tulajdonosa még a Vertical Engineering cégnek is, amely tavaly 1,9 millió eurós forgalmat ért el.
9. Fodor Zsolt és Szilvia (226.)
Vagyon: 22-25 millió euró Szektor:  telekommunkáció, kereskedelem Lakhely:  Marosvásárhely 
A házaspár az EuroGsm tulajdonosa. 17 éves működésük alatt a hálózat folyamatosan bővült, bekebelezve versenytársait: a Kopiernicust, a Fronterat és a Rurint. A lánc jelenleg 113 üzletből áll, 81 városban vannak jelen, árbevételük tavaly elérte a 18,8 millió eurót, nyereségük az egymillió eurót. Pár hónapja az EuroGsm aláírt egy partnerségi megállapodást a Seamless Romániával, ami egy okostelefonos fizetést lehetővé tevő applikációról szól. A Fodor házaspár a Mobile Distributiont is működteti, amelyik a legnagyobb PrePay-kártya forgalmazó Romániában.
10. Urási Béla (279.)
Vagyon: 15-16 millió euró Szektor:  tkepiac, ingatlanügyek, bankszektor Lakhely:  Kolozsvár 
Urási Béla olyan sikeres erdélyi üzletekben vett részt, mint az Astral Telecom és a Transilvania Bank. Az előbbit 2005-ben megvásárolta az UPC, Urási 16 millió dollárt kaszált a tulajdonrészéért. A Transilvania Bankban 3,95%-részesedéssel rendelkezett, amitől szintén megvált, majd a pénzt ingatlanokba fektette. Urási jelenleg nehéz időszakot él meg: válásával van teli a sajtó, és miután felesége a vagyon felét követeli, elképzelhet, hogy idén utoljára találkoztunk vele a TOP 300-ban. 
11. Szarvadi Lóránd (289.)
Vagyon: 14-16 millió euró Szektor:  kereskedelem, ingatlanügyek, turizmus   Lakhely:  Bukarest 
Szarvadi Lóránd évről évre lejjebb csúszik a vagyonranglistán, 2012-ben még 203. volt. Szarvadi és Hegedüs Ferenc a '90-es évek elején nyitották meg az első elektronikai és informatikai szaküzletüket. A Domo áruházlánc alapítóiként ismertek. A Hegedűs és a Szarvadi család 2007-ben kiszállt a Domóból, eladták tulajdonrészüket, és Szarvadi már semmilyen funkcióval nem rendelkezik a vállalatban. Ő és felesége jelenleg a Toyplex vállalat tulajdonosai, amely 17 üzlettel rendelkezik, de idén áprilisban fizetésképtelenségi eljárás indult ellene. 2013-ban a cégnek 1,2 millió eurós forgalma és 750 ezer eurós vesztesége volt.
12. Hegedüs Ferenc (290.)
Vagyon: 14-16 millió euró Szektor:  kereskedelem, ingatlanügyek, turizmus, építőipar Lakhely:  Kézdivásárhely  
A Domo-társalapító 2007-ben adott túl tulajdonrészén 75 millió euróért. Ezután komoly ingatlanberuházások következtek, említésre méltó ezek közül az Interdomo, az Imperial Hotel Management és a Logistika. Az Interdomo tavaly mindössze 200 ezer eurós forgalmat jelentett. A kézdivásárhelyi Atrium hotel is Hegedüs nevéhez fűződik, társaival közösen megvásárolták és felújították a bálványosi Best Western Grand Hotelt.
Transindex.ro 

Magyar–román üzletkötő iroda nyílik
Romániai és magyarországi vállalkozók üzletkötéseinek támogatására nyit irodát a kolozsvári magyar főkonzulátus – jelentették be tegnap a magyar–román üzleti fórumon Kolozsváron. Emil Boc polgármester elmondta: az önkormányzat örül minden külföldi befektetésnek, bár a törvényes keret és a bürokrácia olykor akadályt jelent.
A megnyitón a BBTE Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Karánk dékánja, Dumitru Matiş és Mihaela Luţaş rektorhelyettes üdvözölte házigazdaként a résztvevőket, majd Emil Boc polgármester elmondta, Kolozsváron a magyarországi tőke első helyen áll a beruházások toplistáján. Barabás János konzul kijelentette: az új magyar kormány kiemelt figyelmet szentel a külgazdasági kapcsolatoknak, a kolozsvári főkonzulátus területén külön irodát fognak nyitni romániai és magyarországi vállalkozók üzletkötéseinek támogatására.
Szabadság (Kolozsvár)

Kiállt a többnyelvűség mellett a kolozsvári ifjúsági főváros szervezőcsapata
A Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa rendezvénysorozatát szervező Share Föderáció közgyűlése egyhangú határozatban erősítette meg ma elkötelezettségét a rendezvénysorozat többnyelvűsége mellett – közölte a föderáció.
A kolozsvári ifjúsági szervezeteket tömörítő föderáció közgyűlésén azt követően merült fel a többnyelvűség kérdése, hogy a korábbi vállalásokkal ellentétben a szilveszteri nyitórendezvény kizárólag román nyelvű volt, és még az ifjúsági főváros logójáról is lemaradtak a nem román feliratok. A mulasztást a magyar ifjúsági szervezetek sérelmezték. Korábbi közleményükben arra emlékeztettek: a város abban a pályázatban vállalta, hogy az ifjúsági főváros rendezvényein öt nyelven (románul, magyarul, angolul, németül és franciául) kommunikál, amellyel elnyerte a címet.
A ma elfogadott határozat rögzíti a föderáció szándékát, hogy kezdeményezően vegyen részt a programok többnyelvűségének a kialakításában. A közgyűlés megbízta a programok szervezését koordináló irodát, hogy biztosítsa a többnyelvűség megvalósulását a kommunikációban, az arculatban és a partnerekkel való kapcsolattartásban.
„A határozati javaslatot támogatta a közgyűlés. Nagyon örvendünk, hogy még csak januárban vagyunk, de már elmondhatjuk, hogy van egy kiemelt partnerünk, a Román Kereskedelmi Bank (BCR), amely nyitott a többnyelvűségre” – idézte a közlemény Mihaela Savint, a föderáció főtitkárát.
A közgyűlésen továbbá alapszabályzatot módosítottak, és a magyar ügyekért felelős alelnökké választották Borzási Saroltát, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) diákszenátorát.
A magyar civil szervezetek korábban megbeszélést kezdeményeztek a többnyelvűség kérdéséről Emil Boc polgármesterrel.
Szabadság (Kolozsvár)

Megszólalt a több mint 250 éves orgona az Örmény Kulturális Napokon
Zenei szempontból nem lehetett kivetnivalót találni a kolozsvári Művészeti Múzeum, a Romániai Örmények Szövetsége és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem által megszervezett Örmény Kulturális Napok szerdai rendezvényén.
Elsősorban az immár tizenöt éve sikeres Flauto Dolce kamarazene-együttes – Szabó Mária és Majó Zoltán (furulya), Miklós Noémi (csembaló és orgona), Mihaela Maxim operaénekes – biztosította a minőséget, másrészt pedig az, hogy az európai szempontból is értékes, több mint 250 éves, hordozható orgonát is megszólaltatták, amely az erdélyi örmények fontos településéről, Erzsébetvárosból (Szeben megye) származik.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Első napján összeomlott az egészségügyi kártyás rendszer
Felháborodást váltott ki az orvosok körében, hogy rögtön az első napon, hétfőn összeomlott a május elsejétől kötelezővé vált egészségügyi kártyás rendszer. Mivel május elseje szabadnap volt, a rendszert hétfőn kezdték el igénybe venni az orvosok, kórházak. A kártya aktiválása nélkül a biztosító már nem számolja el a szolgáltatásokat. „Nálunk egyáltalán nem működik a rendszer. Egy gyógyszerforgalmazó is megfordult a rendelőben, és elmondta, a legtöbb kabinetben nem lehet hozzáférni a rendszerhez. Ahol pedig be lehetett lépni, nagyon lassan működött. A biztosítót hívtam fix számon, mobilon, de nem válaszolt senki” - számolt be a maszol.ro-nak Alămureanu Ildikó kolozsvári családorvos. Az Agerpres hírügynökség arról számolt be, hogy az egészségbiztosító Hunyad megyei szervere húszpercnyi működés után elérhetetlenné vált, és így a kedvezményes gyógyszerekért jelentkező krónikus betegek egy részének nem sikerült kiállítani a receptet, mert nem lehetett aktiválni a kártyájukat.
A Digi 24 hírtelevízió szerint az orvosi rendelőkben országszerte torlódás alakult ki, mivel nagyon lassan vagy egyáltalán nem sikerül aktiválni a páciensek egészségügyi kártyáját. A Romania TV hírcsatorna arról tudósított, hogy sokan nem tudják, hogyan kell használni az egészségügyi kártyát. Állítólag több bank is jelezte, hogy készpénzkiadó automatáiban elnyelt egészségügyi kártyákat talált.
Fennakadásokat nem csak az okozott hétfőn, hogy sok orvos nem tudott rácsatlakozni a rendszerre, így nem tudta aktiválni a kártyákat, hanem az is, hogy sorok alakultak ki a biztosítási pénztáraknál, legalább félmillióan ugyanis még nem kapták kézbe az azonosítót.
A zavar miatt a Kolozs, Hargita, Kovászna megyei biztosítási pénztárakat telefonon próbáltuk elérni, sikertelenül.
Sok háziorvos így is rendelt
Alămureanu Ildikó hétfőn a káosz ellenére nem küldte el a betegeket rendelőjéből. „Elvégeztem a vizsgálatokat, kiadtam a recepteket. Nem tudom, hogy el tudjuk-e számoltatni a szolgáltatásokat, de ha egy hónapig ingyen dolgozom, akkor sem dobhatom ki a betegeket, mert nem lehetnek áldozatai egy nagyon rossz rendszernek. Gondoljunk bele, ezek az emberek fizetnek biztosítást, teljesen jogos elvárás, hogy hozzájussanak a gyógyszereikhez” - magyarázta.
A háziorvos szerint az sem normális, hogy sokan még nem kapták meg az elektronikus azonosítót. „És akkor nem is említettem azt, hogy sokan nem is kapták meg a kártyát. A biztosító úgy tájékoztatott, hogy ebben az esetben az érintettek fognak kapni egy papírt, egy igazolást, amely bizonyítja, hogy biztosítottak. De kíváncsi vagyok, hogy a kártyaolvasó mit kezd ezzel a papírral? Nem tudjuk még, hogyan fog működni a papíros rendszer, mert erre nincs program, nincs pontos tájékoztatás” - magyarázta a háziorvos.
Arra a kérdésre, hogy szerinte a visszaélések megakadályozásáért bevezetett kártyával ki lehet-e szűrni az el nem végzett szolgáltatások elszámoltatását, elmondta, a kérdés másként is feltehető, hiszen sok szolgáltatást a háziorvosok hosszú ideje önkéntes munkaként biztosítanak. A legnagyobb gond az, hogy a biztosító havonta csak bizonyos számú konzultációt engedélyez, a betegek viszont ennél jóval többen vannak.
„A múlt hónapra 420 konzultációt engedélyeztek, tehát csupán ennyit számol el a biztosító, de 580-an igényeltek konzultációt nálam. Nem mondhatom az embereknek, hogy menjenek haza. Ilyen esetekben nem regisztráltam a konzultációt, hogy a beteg ne fizessen érte, és elküldtem szakorvoshoz, ha szüksége volt rá. Ha a kártya miatt még szakorvosi konzultációra sem küldhetjük a betegeket szükség esetén, hát igen, kiszűrjük a visszaéléseket, ami megint törvénytelen” - vázolta a dilemmákat a háziorvos.
Mit mond a biztosító?
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) szóvivője, Mihaela Tănase a Mediafaxnak elmondta, hétfő reggel több mint 70 panasz érkezett hozzájuk a rendszer működésével kapcsolatban, néhányat sikerült orvosolni, mások kiküszöbölése folyamatban van. Felkérte az orvosokat, kórházakat, biztosítottakat, jelezzék a hibákat, hogy minél optimálisabbá tehessék a rendszert.
A CNAS azt állítja, hogy a szerverei működnek, és nem tagadják meg az ingyenes orvosi ellátást azoktól sem, akiknek még nem sikerült hozzájutniuk a kártyájukhoz, ha a számítógépes adatbázisból kiderül, hogy kiállították már számukra az okmányt. Médiabeszámolók szerint viszont több orvosi rendelőtől és kórháztól elküldték a kártya nélkül érkező pácienseket.
A Hotnews hírportál videója szerint a rendszer már április 29-én is akadozott.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár napokban kiadott közleménye szerint körülbelül félmillió személy nem kapta meg az egészségügyi kártyát. Az érintettek esetében a következőképpen járnak el: a szolgáltatók ellenőrzik, hogy fizet-e egészségügyi hozzájárulást az illető, a nyújtott szolgáltatásokat pedig külön monitorizálja a biztosító. Duda Tihamér, a Hargita megyei egészségbiztosító pénztár igazgatója az M1 reggeli műsorában elmondta: a rendszer egy több éves folyamat végpontjaként mostanra készen áll, sőt, az orvosi szolgáltatók három hónapig tesztelhették is a kártyákat. Ha a rendszer akadozik vagy nem használható, a szolgáltatónak lehetősége van 72 órán belül elszámolni a szolgáltatást – tette hozzá Duda Tihamér.
maszol.ro

Zajlik a fotós fesztivál Kolozsváron
Félidejénél tart az ötödik Photo Románia Fesztivál, amely számos kiállítással, workshoppal, versennyel, koncerttel, könyvbemutatóval és különleges eseménnyel kedveskedik a kolozsváriaknak, a fényképezés és a vizuális művészetek iránt érdeklődő amatőrök és profik figyelmére egyaránt számítva. A május 15-e és 24-e között zajló rendezvénysorozat apropóján mintegy 160 külföldi és hazai fotóművész, fesztiváligazgató tartózkodik Kolozsváron, nekik is köszönhető az a 70 tárlat és a 20-nál is több műhelytevékenység, amely ezekben a napokban „kínálja magát”.
Sok minden történt az elmúlt öt nap folyamán, tegnap például a legfontosabb európai fotófesztiválok menedzserei találkoztak a Hunyadi tér (Piaţa Ştefan cel Mare) 18. szám alatt működő Photo Románia Házban – amely a tíz nap alatt fotómúzeumként működik, a tárlatok mellett sokféle program helyszínéül szolgálva –, a sétatéri Kaszinóban pedig az esküvői fotók témában tanácskoztak. A korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is szinte minden kiállítás nyitva tart a rendezvénysorozat teljes ideje alatt, és különböző időpontokban vannak a nyitóünnepségek; ami a mai napot illeti, a Művészeti Múzeumban (Bánffy-palota, Főtér/Piaţa Unirii 30. szám) két esemény is zajlik délután 6 órától: ekkor nyitják meg az Éjféli tej (Midnight Milk) és a Szépség atlasza (Atlasul frumuseţii) című kiállításokat, előbbi a norvég Marie Sjøvold, utóbbi pedig a bukaresti Mihaela Noroc nevéhez kapcsolódik.
Szabadság (Kolozsvár)

Összeomlott a egészségügyi kártyás rendszer
Meghibásodás miatt mintegy öt órára leállt tegnap a kártyás egészségügyi rendszer, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) szerint az ilyen helyzeteknek nem kellene érinteniük a betegeket, ha mindenki a kártya használati szabályzata szerint járna el.
Az egészségügyi kártya elektronikus rendszerében 6.55-kor történt a meghibásodás, amelyet a deli órákra sikerült elhárítani.
– Az egészségügyi kártyák rendszerének működését 12 óra körül állították helyre, így az egészségügyi szolgáltatók már gond nélkül használhatják a kártyát. A CNAS azt javasolja az egészségügyi szolgáltatóknak, hogy valahányszor problémák adódnak a rendszerben, ne essenek pánikba, hanem kövessék lépésről lépésre az egészségügyi kártyára vonatkozó használati utasítást – mondta Mihaela Tănase, a CNAS szóvivője.
A CNAS elnöke, Vasile Ciurchea, azt nyilatkozta, a betegellátást nem kellene befolyásolnia a rendszer meghibásodásának, ugyanis a betegeknek ilyen esetekben is törvényes joguk van az ellátáshoz. – Az egészségbiztosítóval szerződéses viszonyban álló szolgáltatóknak kötelessége betartani az egészségügyi kártya használati szabályzatát, hogy egyetlen pácienst se érintsen negatívan egy ilyen helyzet – mondta Vasile Ciurchea.
Szabadság (Kolozsvár)

Hét bemutató és miniévad a magyar színházban
Silviu Purcărete rendező vezetésével már három hete zajlanak a Julius Caesar próbái, a Kolozsvári Állami Magyar Színház 223. évadának első bemutatóját október 9-én tartják a nagyteremben – jelentette be a sajtónak tegnap Tompa Gábor igazgató. Mint mondta, az utóbbi évek zsúfoltsága után, amikor jóformán egymást követték a bemutatók, ezúttal kicsit lassítanak, hogy lehetőségük legyen gyakrabban műsorra tűzni előadásokat, ezáltal művészi szempontból is megfelelő szinten tudják őket tartani. 2016 májusáig összesen hét új produkcióval készülnek, a shakespeare-i tragédia után Franz Kafka Amerika című regényének adaptációja következik, amelyet Michal Dočekal, a Prágai Nemzeti Színház dráma tagozatának művészeti vezetője visz színre. A gyerekeknek is kedveskednek: január közepére időzítették Békés Pál meseregénye nyomán, Béres László rendezésében A kétbalkezes varázsló országos bemutatóját.
Akárcsak Silviu Purcărete és Michal Dočekal, Felix Alexa is visszatérő vendég a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, a Julie kisasszony után pedig ismét Strindberg-darabot rendez: mégpedig A pelikánt, amelynek premierjét 2016 februárjában tartják a stúdióteremben. Több klasszikus rekviemből (Mozart, Verdi, Brahms és mások műveiből) áll össze a Rekviem munkacímű előadás, amelyet a franciaországi származású, az Amerikai Egyesült Államokban élő Tony-díjas Dominique Serrand rendez.
Ősbemutatót is tartogat az évad, Dragomán György Kalucsni című drámáját Szász János, a Woyzeck, a Witman fiúk és A nagy füzet című filmek rendezője viszi színre. – Új filmjének forgatását márciusban fejezi be, majd áprilisban elkezdődnek a próbák – jegyezte meg Tompa Gábor. A színház honlapján közzétett műsor szerint hamarosan Dragomán Györggyel, A fehér király, a Máglya és a Kalucsni szerzőjével is találkozhatunk: október 8-án Visky András, az intézmény művészeti vezetője beszélget vele.
Jövő májusra egy másik produkcióval is készülnek, Szilágyi Domokos Öregek könyve című művét – kétszereplős formában – Mihaela Panainte állítja színpadra a stúdióban. Jurij Kordonszkij Amerikában élő orosz rendező az évad végén fog hozzá egy orosz dráma színreviteléhez, ennek bemutatóját a 2016/2017-es idény elején tartják majd.
FERENCZ ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár)

Sokszínű ízelítő elődeink zenéjéből
Szombaton a temesvári evangélikus-lutheránus templomban, a régi zenei fesztivál hagyományos helyszínén lépett fel az erdélyi régi zenét (17–18. sz.) játszó kolozsvári Flauto Dolce Együttes. Az izgalmas, elődeink zenéjéből ízelítőt nyújtó koncertet Magyarország Temesvári Tiszteletbeli Konzulátusa szervezte, az este házigazdája Tamás Péter tiszteletbeli konzul és Kovács Zsombor evangélikus lelkipásztor volt.
A 2000-ben alakult kolozsvári Flauto Dolce régizene együttes a színes erdélyi régi zenét (17–18. sz.) bemutató műsorral lépett fel. A műsort az együttes művészeti vezetője, Majó Zoltán (furulyák), a romániai régizene-mozgalom egyik jeles képviselője, a BBTE tanára konferálta fel, aki bemutatta az együttes tagjait: Szabó Mária (furulyák), Miklós Noémi (csembaló) és Maxim Mihaela (szoprán) énekes. Majó Zoltán hangsúlyozta, hogy a 17–18. századi erdélyi zene sokszínűségét hivatott bemutatni ez a koncert, amelynek során olyan ritkaságok szólalnak meg, mint a két megzenésített Csokonai-vers, a Kájoni-kódex néhány kevésbé ismert olasz darabja, a Sepsiszentgyörgyi-kézirat (1757) néhány magyar tánca, a nagyszebeni szász Johann Sartorius gyönyörű áriája, néhány Bengráf-komponálta verbunkos dallam, a panaszos Mikor fiatal voltam c. román dal. Rendkívül különlegesek voltak a szamosújvári (Gherla – Armenopolis) örmények, illetve a máramarosi egykori haszid (ortodox) zsidó közösség ősi dallamai. Ez alkalommal azt is megtudtuk, hogy a Szól a kakas már… kezdetű közismert dal haszid eredetű. Kitett magáért a gyönyörűen éneklő Mihaela Maxim, akinek a hangja tökéletesen belesimul az együttes hangzásvilágába. A temesvári közönség vastapssal jutalmazta a kiváló produkciót.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Élő hagyományaink terméke, a jövő nemzedék értéke
Szombaton az aradi Jelen Ház nagytermében az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete Élő hagyományaink terméke, a jövő nemzedék értéke címmel szakmai fórumot szervezett, ahova az Arad Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szakemberei, illetve gazdálkodók, fűszerpaprika termesztők mellett neves anyaországi intézmények képviselőit, szakembereit is meghívták.
Üdvözletek, szavalat
10 órakor a programvezető, Horváth Imre AMMGE alelnök köszöntötte az egybegyűlteket, akik közül elsőként a prezídiumban helyet foglaló Bognár Levente aradi alpolgármestert kérte szólásra,m aki annak a reményének adott hangot, hogy az életvitelünkhöz elengedhetetlen mezőgazdasági termények előállítása mellett ki lehet majd aknázni azoknak értékesítésében rejlő gazdasági lehetőségeket is. Mert nem csak a kulturális örökség, hanem a fűszerpaprika is összeköt bennünket.
Faragó Péter RMDSZ megyei elnök méltatta az érdekvédelmi szövetség megyei szervezete és az AMMGE közötti kiváló együttműködést. Gáll Tamás Mihály tolmácsolásával Monica Mihaela Naghiu, az Arad Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság ügyvezető elnöke, aki a Román Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumot képviselte, kitért az Igazgatóság és az AMMGE közötti gyümölcsöző kapcsolatokra. A gazdaszervezetet nagyra becsüli, ezért az általa képviselt intézmény a megye legnagyobb tagságú gazdaszervezetét teljes támogatásáról biztosította. A fűszerpaprika őrleménnyel kapcsolatban is a legmagasabb elismerés hangján szólt, ezért örömmel tapasztalják a fűszerpaprika termesztésének Arad megyei bővülését, ami akár exportlehetőséget is hordoz. A továbbiakban Czernák Ferenc, a lippai Degré Alajos Olvasókör szervezője nagy átéléssel szavalta el Fejér György János Számla című költeményét.
Szakmai előadások
Kranowszky Nagy Andrea a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) tevékenységét ismertette nagy vonalakban, majd érintette a nagyvilágban eddig megnyitott irodákat, legújabban regionális irodák megnyitására kerül sor. December 8-án Aradon is megnyitja irodáját a MNKH. Az irodák legfontosabb célkitűzése helyismereti kapcsolatrendszer segítségével, megfelelő információkkal gazdasági lehetőségekről tájékoztatni az anyaországi, piacot kereső, befektetni szándékozó vállalkozásoknak, felmérni a külpiaci igényeket és a lehetőségeket. Romániában a már meglévő nagyváradi, szatmári, kolozsvári, székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi irodák mellé Marosvásárhelyen, illetve Aradon létesítenek új irodákat.
Dr. Csősz János, a Bánsági Magyar Gazdák Egyesületének az elnöke, egyetemi tanár a bánsági gazdáknak az anyaországiakéhoz hasonló adottságairól beszélt a tradicionális termékek előállításában. Szerinte, egymást segítve, a gyakori találkozókon a megosztott tapasztalatokkal lehet a hagyományos termékek előállítását fellendíteni.
Dr. Somogyi Görgy, a Szegedi Paprikakutató Intézet szakembere, a szatymazi gazdakör elnöke a hungarikummá vált szegedi fűszerpaprikának a Bánságban és a Partiumban történő minél nagyobb méretű elterjedésében, az ebben rejlő széles körű lehetőségekben látja a gazdatársadalom életminőségének a javulását. Emellett komoly gazdasági lehetőségeket is lát a kevés termőfölddel rendelkező gazdák számára.
Horváth Imre műsorvezető is megosztotta hallgatóságával a II. világháború után Majláthfalván termesztett fűszerpaprikához fűződő gyermekkori emlékeit.
A továbbiakban dr. Kovács Sárkány Hajnalka, a vajdasági Quality Consulting tanácsadó cég vezetője beszélt az impériumváltás után Szerbiában tovább folytatott szegedi fűszerpaprika-termesztés eredményeiről. A szerbiai fűszerpaprika-őrlemény legnagyobb felvásárlói Magyarország után Németország, Ausztria, valamint Bosznia-Hercegovina. Közben érintette a hozzájuk egyre nagyobb tételben behozott olcsó, kínai fűszerpaprika miatti gondokat is.
Ezt követően Becsei Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei fő falugazdásza, miután átadta Kispál Ferenc elnök üdvözletét, a gazdálkodók széles körű támogatását biztosító falugazdász-hálózat tevékenységét ismertette, amire más alkalommal bővebben kitérünk.
Sipos György megyei tanácsos, majláthfavi nagygazda hozzászólásában visszaemlékezett arra az időre, amikor fiatal korában a szülei is termesztettek fűszerpaprikát.
A gazdafórum utolsó előadójaként Tasnádi Gábor a császárfa (Paulownia) termesztésének a hasznosságát, hatékonyságát nem csupán kivetített képek, hanem a fából készült termékek szemléltetésével is alátámasztotta.
Paprikaértékelő és -adomány
Dr. Somogyi György fűszerpaprika-kutatótól rövid értékelőt kértünk a paprikaversenyben indult 41 őrleményről. Amint kifejtette, nagy örömmel tapasztalta az Arad megyei fűszerpaprika termesztésben bekövetkezett hatalmas fejlődést, hiszen jó tíz éve, amikor először járt ez ügyben nálunk, alig 2-3 őrleményt tudtak a helybeli gazdák felmutatni. Első pillantásra a legtöbb őrlemény jó minőségűnek tűnik, ami bárhol megállja a helyét. Ha az üzletekben a vásárlók a versenyen indult valamelyik őrleményt kapják, elégedettek lehetnek vele.
A háromtagú zsűri nevében Pallér István elnök értékelte az 50 személy által megkóstolt, véleményezett 41 őrleményt. Az e célra nyomtatott cédulákon megjelölt, legjobb őrlemények összeszámlálása után III. díjat kapott a majláthfalvi Pozsár Erzsébet, a szapáryligeti Vass Balázs, valamint az ágyai Erdős József őrleménye. II. díjjal jutalmazták Somogyi György, a majláthfalvi Lippai László és az aradi Kocsik Levente őrleményét. A paprikaverseny győztese a nagylaki Zachar Ştefan őrleménye lett. Mindnyájuknak gratulálunk! A verseny minden indulója részvételi oklevelet kapott.
A kiértékelő után dr. Somogyi György lapunknak elmondta: a Balkánt járó ferences szerzetesek az 1600 években juttatták el a fűszerpaprikát Szegedre, ahol az alsóvárosi templom kertjébe vetették el az első magokat. Ezért a Szeged-környéki paprikatermesztők elhatározták, hogy karácsony táján mindenki az erejéhez mérten őrleményt adományoz, amit eljuttatnak a dévai Szent Ferenc Alapítványhoz, hogy az ottani gyermekek is hasznát lássák, amiért a hungarikummá vélt fűszert a ferences testvérek hozták Magyarországra, illetve Szegedre. A Szatymazon, november elején megszervezett gazdafórumra is összegyűlt egy jelentős mennyiségű adomány, amit már célba juttattak. A gazdákat viszont, akik oda nem tudtak eljutni, megkérték, hogy hozzon el Aradra 25 kiló őrleményt a Szent Ferenc Alapítvány javára. A zsáknyi fűszert át is adta Hallai János kisiratosi alpolgármesternek, aki elvitte az ottani Pió Atya Gyermekotthon lakóinak.
Köszönet, közös ebéd
Az érdekes, hasznos előadásokkal fűszerezett Gazdafórum végén a szervezők nevében Kocsik József elnök mondott köszönetet a résztvevőknek, a támogatóknak, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének, Magyarország Földművelésügyi Minisztériumának, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának és az RMDSZ-nek, továbbá a szervezésben közreműködőknek, kiemelve Csipkár Imre nevét, aki a megyebeli fűszerpaprika termesztés koordinátora. A támogatók, valamint a szervezésben és a kivitelezésben önzetlen közreműködők nagyban hozzájárultak a rendezvény sikeréhez. Zárszavában az elnök minden résztvevőt egy babgulyásra, egy pohár bor melletti baráti beszélgetésre hívott, ahol vendégek és vendéglátók, baráti hangulatban, tovább tervezték a közös jövőt.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Farsang – Fasching – Carnaval
600 pályamunka, 500 fánk és 200 boldog gyermek, valamint legalább annyi büszke szülő foglalta össze a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum idei farsangi rendezvényét Csatlós Zsófia Erzsébet programfelelős.
A magyar oktatási központ közössége idén 6. alkalommal szervezte meg az országos, sőt határon átnyúló Carnaval/Farsang/Fasching című hagyományőrző programot. Ennek keretében több kategóriában hirdettek meg alkotóversenyt, melyre idén is Románia 23 megyéjéből, valamint Magyarországról érkeztek pályamunkák: rajzok, álarcok és fényképek. Ezekből állt össze az iskola földszintjét díszítő tarka kiállítás, melyet a csütörtök délutáni farsangi mulatságra érkezők is megcsodálhattak. A projekt ugyanis évről évre magába foglalja a hagyományos farsangi mulatságot, mely a németek körében fasching néven ismert, a többségi lakosság körében viszont nincs hagyománya. – E projekt keretében alkalmat kínálunk a román ajkú gyermekeknek is, hogy megismerjék a magyar és német hagyományokat, hogy közösen éljék meg a farsangi mulatság örömét, hogy kézműves foglalkozások által fejlesszék készségeiket, gyarapítsák ismereteiket – fogalmazott Csatlós Erzsébet Zsófia, aki idén Lengyel Izabella tanítótársával vállalta el a projekt levezetését. A szervezésben azonban komoly szerepet vállalt az iskola valamennyi tanítója: együtt állították ki, értékelték a pályaműveket, és valamennyien osztályostul bekapcsolódtak a farsangi előadás-sorozatba is. – Az elmúlt években elsősorban az óvodásokra fókuszált a projekt, idén igyekeztünk nagyobb figyelmet fordítani az elemi osztályokra is – magyarázták a szervezők. Az iskola aulájában megszervezett farsangi bemutatkozáson természetesen idén is jelen voltak az óvodások, akik aranyos jelmezeikkel igazi mesevilágot varázsoltak maguknak. Az elemi osztályok műsoraiban is a szabad fantázia és a mesevilág kapta a fő szerepet, de a nagyobbacskáknál már a farsanghoz kötődő népszokások, népdalok, illetve középkori hangulat is fellelhető volt.  
A mulatság kezdetén dr. Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes köszöntötte az egybegyűlteket, az iskolai diákjai pedig románul, németül és magyarul nyitották meg az ünnepséget. A téglásbeliek mellett idén is német, illetve román diákok is színre léptek: a Sigismund Toduţă Művészeti Líceum előkészítő osztálya Dobre Mihaela tanítónő és Popa Morait Cristina zongoratanár vezetésével adott elő alkalomhoz illő gyerekdalokat, a Decebal Kollégium német tagozatának harmadikosai pedig Tomesc Katalin tanítónő vezetésével mutatkoztak be.
A farsangi forgatag közben már érezni lehetett az iskola konyhájáról kiszivárgó fánkillatot, s a gyermekek örömujjongással fogadták a szervezők bejelentését, miszerint az iskola szakácsai több mint 500 fánkkal készülnek megvendégelni a résztvevőket. A Kőműves Kelemen szülőbizottság pedig további bónusszal szolgált: valamennyi fellépő gyermek egy-egy csokoládét kapott ajándékba. És nem maradt el persze a résztvevői oklevelek kiosztása sem, mellyel a szervezők leginkább az óvodásoknak szereztek örömet: sokan közülük boldogan lobogtatták életük első szép színes diplomáját. A komolyabb oklevélosztásra azonban csak ezután kerül sor: a projektfelelősök zsűrizni fogják a közel félezer beérkezett pályaművet, és ezúttal is díjazzák a legötletesebb álarcokat, a legjobb rajzokat és fotókat. 
Gáspár-Barra Réka. Nyugati Jelen (Arad)

Öregek könyve - bemutató a színházban
A munkafolyamat vége felé közeledve úgy tűnik, az eredeti szövegnek kevesebb mint a fele maradt meg Szilágyi Domokos Öregek könyve című költeményéből, a 699 verssorból mintegy 320 hangzik majd el a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásában. Fel sem merült, hogy a szöveget versmondásként közvetítsék a nézőknek; sokkal inkább törekedtek arra, hogy igazi színházi produkciót hozzanak létre, ebben pedig a színészi mozgásnak, a koreográfiának, a színeknek és a hangeffektusoknak egyaránt fontos szerep jut – derült ki a szombat esti bemutatót beharangozó tegnapi sajtótájékoztatón.
Dimény Áron színművész kifejtette: ahogy a munkával haladtak előre, valamennyi alkotótárs komponált egy-egy újabb réteget a rendező, Mihaela Panainte által kínált, erőteljes koncepcióra. Az előadás koreográfusa Györgyjakab Enikő és Yves Marc, díszlet- és jelmeztervezője Carmencita Brojboiu, a hanganyagot Şerban Ursachi állította össze. A maszkokat Varga-Járó Ilona készítette, dramaturg: Balázs Nóra.
F. Zs.
Szabadság (Kolozsvár)

Könyv- és színházi bemutató: Öregek könyve
A Szilágyi Domokos Öregek könyve című verse nyomán készült azonos című előadás bemutatója előtt, május 7-én, szombaton este fél 8-tól ismerhetik meg az érdeklődők az Öregek könyve című kötetet, amelyet a Kolozsvári Ünnepi Könyvhétre jelentetett meg a Kriterion Könyvkiadó – tájékoztatott közleményében a magyar színház. A kötet különlegessége, hogy Plugor Sándor grafikái mellett ezúttal két nyelven, magyarul és románul egyaránt olvasható benne Szilágyi Domokos verse. A kötetet H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, Bánfi Géza fordító, valamint Mihaela Panainte, az előadás rendezője mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiójának előterében.
H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója a kötetről szólva felidézte, hogy negyven évvel ezelőtt hagyta el a nyomdát két művész közös munkájának – az akkori műszaki feltételek között jelesen kivitelezett – gyümölcse, az Öregek könyve. A kiindulópontot Plugor Sándor Sepsiszentgyörgyön élt grafikus rajzsorozata képezte: a művész szülőfaluja, Kökös öregeiről készített számos grafikai lapot leheletfinom vonalakkal. Ezeket látva, tanulmányozásuk révén Szilágyi Domokos költői műhelyében beindult az a folyamat, amelynek eredménye egy közel 700 soros költemény lett. A nagyon szigorúan kiválogatott 20 rajzból és a költeményből állt össze a könyv, a Kriterion Könyvkiadó kiváló könyvgrafikusa, Deák Ferenc vezetésével. Tartalma és grafikai kivitelezése révén a kötet azóta is a kiadó egyik meghatározó műve, jegyezte meg az igazgató.
Szabadság (Kolozsvár)

Diákok munkája egy kötetben
Könyvbemutatónak adott otthont szerdán délben a nagyváradi Művészeti Gimnázium. Rácz Eliza osztályfőnök X. D. osztályos tanulói Sipos Márta magyartanárnő irányításával állították össze a 122. oldalas Flaccus aranylantja. Antik görög-római műfajok és versformák című kézikönyvet és szöveggyűjteményt.
Az Europrint kiadásában napvilágot látott kötet bemutatója előtt az iskola zenetagozatos diákjai Mozart D-dúr divertimentójával (K. 136) kedveskedtek a szép számban megjelent érdeklődőknek, majd Mihaela Bondor iskolaigazgató köszöntötte a jelenlévőket, hangsúlyozva, ez a könyvbemutató kiváló példa arra, hogy ebben az iskolában nemcsak a zene és a képzőművészet (grafika, festészet, szobrászat stb.), hanem az irodalom is teret kap. Sipos Márta elmondta, hogy maga a kötet nem tankönyvjellegű, hanem jegyzetanyag. „A középiskolás diákok érdeklődési körét céloztuk meg, illetve mindazokét, akiket érdekel az ókori irodalom, akiknek még hitet adhat a római virtus” – fogalmazott a pedagógus. Dénes László költő, újságíró a kötethez írt előszavát olvasta fel, melyben merész vállalkozásként említette meg e kiadvány összeállítását, hiszen véleménye szerint nem könnyű feladat egyetlen kötetbe gyűjteni, tömöríteni mindazt, amit zsúfolt könyvtári polcok könyvkincsei és digitális tárolók adatrögzítői tartalmaznak egy több száz évet felölelő korról. Véleménye szerint ezt kizárólag úgy lehet összeállítani, ha ennek a kornak a keresztmetszetét tárják az olvasó elé. „Ahhoz, hogy el tudjunk igazodni az információfergetegben, és meg tudjunk állni a rohanásban, tájékozottaknak és művelteknek kell lennünk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a kézikönyv és szöveggyűjtemény nem csupán a klasszikus kor és a reneszánsz, ezen belül a magyar felvilágosodás poeta doctusainak és laureatusainak művében való eligazodáshoz nyújt segítséget, hanem lektűrként is képes tágítani a mindenkori ifjú olvasó ismerethorizontját.
A könyvbemutató felolvasással és zenei momentumokkal zárult.
Sükösd T. Krisztina
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Közel száz év után, magyar alpolgármestert választott a Temesvári Tanács!
Történelmi pillanatok szemtanúi lehettünk 2016. június 24-én, pénteken a Temesvári Városháza tanácstermében: Farkas Imre mérnök, vállalkozó személyében, közel 100 év után újból magyar alpolgármestert választott a frissen megalakult temesvári önkormányzat. Az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt tanácsosai támogatásával, Dan Diaconu (PNL) régi-új alpolgármester és Farkas Imre 14-14 szavazatot kapott, az ellenzék jelöltjei, Dugulescu Marius (PMP) és Adrian Orza (független) 13-13 szavazattal alulmaradtak az alpolgármester-választáson.
Mircea Băcală prefektus jelenlétében pénteken hivatalosan megalakult a temesvári önkormányzat, miután a 27 tanácsos felesküdött a Bibliára. A szocdemek két megválasztott tanácsosa, Florin Bârsășteanu és Marius Craina orvosok összeférhetetlenségi okokból lemondtak mandátumukról, helyüket Szatmari Ioan-Ștefan és Taropa Lucian foglalták el a városi tanácsban. A temesvári tanácsban – lehet hogy ez országos premier is – először jutott mandátumhoz, a Népi Mozgalom (PMP) színeiben egy mozgáskorlátozott fiatal hölgy, Popescu Raluca Ioana személyében. Az RMDSZ-t két tanácsos képviseli a temesvári önkormányzatban: Farkas Imre, akit alpolgármesternek választottak a képviselők és a bolgár kisebbség képviselője, Csokany Petronela Mihaela, aki a bolgár és a szerb kisebbségi szervezetekkel aláírt együttműködési szerződés alapján jutott egyéves mandátumhoz.
A tanácsban minimális többsége van a PNL (12 tanácsos) és az RMDSZ (2 tanácsos) frakciónak. A PSD 9, a PMP 2, az ALDE 1 tanácsosa mellett a független Adrian Orza is az ellenzékhez „csapódott”, miután a PSD-sek alpolgármesternek jelölték. A titkos, de borítékolható kimenetelű alpolgármester-választáson egyetlen szavazattöbbséggel választották meg a PNL és az RMDSZ jelöltjeit, ami azt igazolja, hogy nem lesz könnyű dolga Nicolae Robu (PNL) polgármesternek a kétharmados többséget megkövetelő határozatok átvitelében.
„Büszke vagyok arra, hogy hosszú idő után magyarként Temesvár alpolgármestere lehetek, ez nagy felelősség – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Farkas Imre –, először is köszönetet kell mondanom mindazoknak, akik megbíztak bennem, és rám szavaztak, nekik köszönhetem, hogy ebbe a megtisztelő tisztségbe kerültem. Mint a választási programomban is elmondtam, egy családbarát várost szeretnék, ezért elsősorban a szociális kérdésekkel szeretnék foglalkozni. Konkrét tervem egy családsegítő egyesület létrehozása. Alpolgármesteri kötelezettségeimet a polgármester úr fogja meghatározni.” Farkas Imre lapunknak azt is elmondta: szeretne nyílt és közvetlen kapcsolatot tartani a lakossággal, a kerületi konzultatív tanácsok közvetítésével. „Az természetes, hogy elsősorban a magyar közösséget képviselem, sokan tudják a telefonszámomat, internetes elérhetőségemet, bárki megkereshet a problémájával” – mondta befejezésül Farkas Imre, akinek alpolgármesteri tevékenysége idejére le kell mondania cégvezetői minőségéről.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Szegeden ünnepelték a Román Kultúra Napját
Az elmúlt hétvégén került megrendezésre a Szegedi Román Kultúra Napja, amely minden esztendőben megemlékezik az 1849. július 14-én Kossuth Lajos és Nicolae Bălcescu által Szegeden aláírt Magyar–Román Megbékélési Tervezetre.
A szegedi román önkormányzat tudományos szimpóziummal állít emléket az eseménynek. Idén a helyi és romániai meghívottakon kívül a szerbiai Vajdaságból is érkeztek előadók. Aradról a Vasile Goldiş Nyugati Egyetem (UVVG) egy népes küldöttsége képviselte a felsőoktatási tanintézményt.
A neves rendezvénynek a Szegedi Polgármesteri Hivatal adott otthont.
Dr. Marius Ioan Grec Aradi egyetemi professzor beszédében megemlítette azokat az eseményeket, melyeket az UVVG szervezett Aradon és Budapesten, illetve Szegeden Mihai Eminescu emlékére, pontosabban annak 150. évfordulójára, hogy Eminescu nevét először említi a román irodalom. Ennek apropóján a szegedi Juhász Gyula Egyetem Román Nyelv és Irodalom szakos tanárának, Mihaela Bucinnak átadott egy Eminescut ábrázoló érmet, valamint az UVVG monográfiájának (Az Aradi UVVG 25 éve) egy kötetét.
Az esemény kiemelkedő mozzanata a szegedi Klauzál téren álló Kossuth–Bălcescu-emléktábla megkoszorúzása volt.
Takáts D. Ágnes
Nyugati Jelen (Arad)

Vállalni kell a nemzet szolgálatát!
Megütközve olvastam a Kézdivásárhelyi Református Egyházközség vezetőinek a helyi Székely Nemzeti Tanácshoz írt levelét, melyben közlik, hogy nem óhajtanak hozzájárulni székely zászlónknak a templom területén történő felvonásához.
Megdöbbentem, és elszomorodtam, mert a szóban forgó egyházközség lelki és világi vezetőjének azon indoklása, hogy így akarják elkerülni a majd bekövetkező támadásokat és pereket, valamint az ezzel járó megaláztatásokat, nem fogadható el. Romániában ugyanis jelenleg nem létezik olyan jogszabály, illetve más olyan kötelező érvényű előírás, mely megtiltaná bármilyen zászló vagy lobogó egyházi vagy magánterületen történő használatát. Zászlóállítás miatt tehát nem kell pertől tartani. De, ha ezért történetesen zaklatásra és a felelősségre vonásra kéne számítani, a nemzeti ügyet egy székely közösség elöljáróinak akkor is vállalni kell. Márpedig jelképeink használata, befogadása és védelme nemzeti ügy. A nemzet szolgálata pedig nem politikai, hanem lelkiismereti kérdés és szent kötelesség!
Éppen ezért el kell utasítani azt a beteges nézetet is, mely szerint egyházi ember ne ártsa magát a politikába. Ezt ugyanis a nemzeti öntudat meggyengítésére találták ki, és indítottak világfertőző útjára a szabadságszerető népeket rabigába hajtani és tartani akaró hatalmi körök. Isten ugyanis mindenkit szabadnak és egyenlőnek teremtett, így neki sem tetszik, ha egyik a másikon uralkodni akar, netán a megsemmisítésére törekszik. Szellemi és lelki vezetőket viszont azért adott nekünk, hogy azok a rájuk bízott nyájat ne csak irányítsák, hanem óvják és védjék, még személyes áldozatok árán is. És ezt papok, prédikátorok és igehirdetők végtelen sora bizonyítja. Azoké, akik a történelem folyamán oroszlánrészt vállaltak a méltó és méltányos emberi létért folytatott küzdelemben. Akik életüket adták, ha kellett, Istenért, az igazságért és a szabadságért, mert tudták és vallották, hogy ahol ezt a két alapvető emberi jogot sárba tiporják, ott Isten nincs, mert nem lehet jelen. A Fekete-Körös Völgyi Magyar Napok háromnapos programsorozattal várta a kikapcsolódni és feltöltődni vágyókat a dél-bihari Belényesi-medence három településén: pénteken Belényesben, szombaton Belényesújlakon, vasárnap pedig Köröstárkányban. A pénteki eseményekről tegnapi lapszámunkban olvashattak, ma a szombati és a vasárnapi történéseket elevenítjük fel.
A negyedik alkalommal megszervezett dél-bihari magyar napok idei rendezvénysorozatában különleges programot időzítettek szombatra: evangelizációs napot és egyházkórus-találkozót szerveztek Belényesújlakon, a futballpályánál felállított színpad környékén.
Egység kell a fennmAradáshoz
A megjelenteket Sabău Mihaela Angela, Belényesújlak község polgármestere köszöntötte román nyelven, sikeres együttlétet kívánt mindenkinek, és örömét fejezte ki, hogy a település egy ilyen rendezvény otthonául szolgálhat. Borsi Imre Lóránt, a rendezvény egyik főszervezője az ima szükségességéről, annak összetartó erejéről beszélt röviden, majd Berke Sándor tenkei református lelkipásztor az örömhír üzenetét taglalta. Hangsúlyozta: nem szomorkodnunk kell, mert mindenkor van okunk az örömre. Ha megtaláljuk „a Jézusban rejlő örömhírt”, akkor a magyar népnek lesz jövője. Jézus lábnyomába lépve, azon járva megvalósíthatjuk életünk legfontosabb feladatát: másokat is az örömforráshoz vezetni. Kovács Gyula nagyszalontai nyugalmazott baptista lelkipásztor arról az útról beszélt, amelyik az Atyához vezet. Ez nem más, mint maga Jézus – mondta. Keskeny út, amely kitartást igényel, de üdvösségre vezet. Bár minden út a hegyre vezet – szokás mondani –, de Istenhez csak a Messiáson át lehet megérkezni. Benedek János, a Köröstárkányi Evangéliumi Testvérgyülekezet részéről az egységet szorgalmazta. Emlékeztetett a ’89-es fordulatot követő időszakra, amikor olyan egységben volt az erdélyi magyarság, hogy még a románok is irigykedve tekintettek rá. De a megosztó, a sátán teszi a dolgát, az a célja, hogy szétzilálja sorainkat. Nekünk Istenben kell rálelnünk az egységre, hogy fennmAradjunk – hangsúlyozta Benedek.
A délutáni program folytatásában az egyházi kórusok kapták a főszerepet. Szolgálatával hozzájárult a szombat délutáni együttlét sikeréhez a koltó-katalini refomátus vegyeskórus, a köröstárkányi és a kisnyégerfalvai református kórus, Belényessonkolyos és Körösjánosfalva összevont református asszonykórusa és a Bihardiószegi Református Egyházközség furulyás kórusa.
A szórványban mást jelent magyarnak lenni
A szombati programok csúcspontja volt a Zsiskú János-díj átadása. A díjat az RMDSZ Bihar megyei szervezete hozta létre, és minden évben, immár negyedik alkalommal a Fekete-Körös Völgyi Magyar Napok keretében adják át és olyan személyiségnek ítélik oda, aki munkásságával hozzájárul a szórványmagyarság identitásának és ezáltal a közösség megtartásához. A kitüntetést arról a 2010-ben elhunyt református lelkészről nevezték el, aki 38 esztendőn át (1965 és 2003 között) szolgált a belényesi református gyülekezetben, szószólója volt a polgárok közötti megértésnek, a közösségi szellemnek, együttműködött és barátságokat tartott fenn Belényes kulturális és művészeti személyiségeivel, munkája révén kivívta a város lakosainak és vezetőinek tiszteletét, megbecsülését.
A díjat az idén nyugdíjba vonult belényesújlaki református lelkipásztor, Boros István kapta meg. A díjazott laudációját Grim András megyei önkormányzati képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének szórványügyekkel megbízott ügyvezető alelnöke olvasta fel, a kitüntetést pedig Cseke Attila parlamenti képviselő, a bihari RMDSZ frissen megválasztott elnöke adta át. Cseke hangsúlyozta, Dél-Biharban, a szórványban teljesen másképp lehet megélni a magyarságot, mint például az Érmelléken, tömbmagyar vidéken. Ott, ahol a magyarság jelentős kisebbségben él, mindennapos helytállásra van szükség, akár egy óvodai csoport, egy iskolai osztály beindítása is nehézségekbe ütközik. Éppen ezért a díjazott, aki 41 évet szolgált lelkipásztorként a faluban, de közösségi emberként is hasznos munkát végzett, méltán kapja meg az elismerést.
A díj átvétele után Boros István szólt a jelenlévőkhöz, megköszönte a kitüntetést, majd magához, és várasfenesi származású lévén a térséghez való kötősédéről beszélt.
Vasárnap a felüdülés volt a lényeg
Vasárnap Köröstárkányban folytatódott a dél-bihari szórványmagyarság ünnepe. Délelőtt a református templomban istentisztelettel kezdődött a program, majd a templomozás után a Fekete-Körös partján, a település szélén, a futballpályán szórakoztató és közösségi rendezvényekre várták a kikapcsolódni vágyókat.
Az, hogy megkezdődött a gulyásfőzőverseny, már messziről érezni lehetett, hiszen a lágy nyári szellő messzire elvitte a készülő étkek ínycsiklandó illatát. Hat csapat nevezett be a megmérettetésre, melynek zsűrijében alulírott is helyet kapott. Az összesen héttagú ítészcsapat pontszámainak összesítése után egyértelművé vált a sorrend. A legcsípősebb gulyásért járó különdíjat Köröstárkány csapata kapta, a „leghagyományosabb” étekért pedig Belényesújlak csapatát illette dicséret, míg a „legmagyarosabb” gulyásért szintén a tárkányiak, a református presbitérium csapata kapott elismerést. A főzőverseny harmadik helyezettje Kisnyégerfalva, a második Magyarremete, az első pedig Várasfenes csapata lett.
A szomszédos Kisnyégerfalván Tulipán Kupa elnevezéssel kispályás focibajnokságot szerveztek, de a díjátadót már a tárkányi színpadon ejtették meg. Előbb a különdíjakat adták át („Fair-play” díj: Kisnyégerfalva csapata, gólkirályok: Micle Márk, Mikló Roland, legjobb kapus: Móric Zsolt), majd az első három csapatot jutalmazták. Harmadik helyen megosztva végzett Magyarremete és Belényesújlak csapta, második lett Várasfenes, a kupagyőztes pedig Köröstárkány csapata.
Az eredményhirdetést követően a legendás Neoton Família együttes énekesnője, Csepregi Éva koncertezett. A délutáni időpont ellenére közel ezren összegyűltek és énekeltek együtt az előadóval, akinek remek hangja kellemes nosztalgiát ébresztett az idősebbekben, de a fiatalok is ismerték a dalok egy részét, hiszen megannyi feldolgozás született az utóbbi években a Neoton-slágerekből. A közismert énekesnő után egy kevésbé ismert együttes, a diószegi retro Band lépett fel.
A névazonosság ellenére nem a jákóhodosi együttesről, hanem egy diószegi csapatról van szó, melynek tagjai basszus- és szólógitáron, egy billentyűn, dobossal és két énekessel adtak elő ismert magyar slágereket, majd Sara Oaie (aki „becsapós neve” ellenére egy magyar ifjú hölgy, tudtuk meg a felkonferáláskor) könnyűzenei előadása következett, amit a Sláger tévéből ismert Magyar Rózsa fellépése követett.
A köröstárkányi Royal zenekar produkciója után következtek a záróbeszédek, majd ugyancsak a mulatós műfaj kedvelőinek kedveztek a szervezők Kaczor Feri koncertjével.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Aki Kovásznát a szívbetegek Mekkájává tette (Dr. Benedek Géza-emlékjeleket avattak)
Emlékplakett-avatással, szoborállítással emlékeztek szeptember 13-án Kovásznán dr. Benedek Géza kardiológus főorvos, kórházalapító és igazgató születésének 100. évfordulóján. A kettős ünnepség a Dr. Benedek Géza Szív és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház udvarán, majd a fürdőváros központi parkjában zajlott.
Mindkét eseményen kovásznai és idegenből érkezett orvosok, a megye, a város, a környező települések elöljárói, rengeteg fürdővendég, a helybeliek, szomszéd településekről érkezettek tisztelegtek a kórházalapító emléke előtt. A plakett elhelyezését, a szoborállítást a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület kezdeményezte, a műalkotások készítője Vetró András Kézdivásárhelyi képzőművész. Mindkét remekműről Gyerő József polgármester és a Nagy Előd fia, dr. Benedek Csaba húzta le a leplet, majd a kegyelet koszorúit helyezték el. A parkban közreműködött a vajnafalvi református egyházközösség kórusa Gyerő Katalin vezetésével, Barti Lehel szavalattal állt elő. A szívkórházban az emlékplakett avatásán elsőként Joós Ştefan kórházmenedzser szólt a jelenlévőkhöz. Száz éve született dr. Benedek Géza, az ünnep mérföldkő, amikor vissza lehet tekinteni a múltra, de azt is számba lehet venni, mit hagyott ránk, mit kell tovább vinnünk. Az ő személyiségére emlékezünk, álma nélkül valószínűleg ma nincs meg ez a kórház. Példáját követni kell – érvelt a kórházvezető.
Gyerő József polgármester beszédében hangsúlyozta, dr. Benedek Géza meg tudta változtatni a város jövőjét, munkáját nem csak a mai kórház világhíre tükrözi, közvetve hozzájárult a város gazdasági fejlődéséhez, más területeken is nyomot hagyott. A szívkórház a város védjegye lett, emellett a városban a legtöbb munkahelyet adó egység is – húzta alá az elöljáró. Több orvos is szólt az összegyűltekhez, mindannyian személyesen ismerték dr. Benedek Gézát. Dr. Suceveanu Mihaela tőle vette át az igazgatóságot. A kardiológiai rehabilitáció úttörőjének nevezte az ünnepeltet, akinek nevéhez fűződik a világszerte ismert Kovászna-modell kezelési eljárás. Dr. Benedek Csaba – az eltávozott fia – édesapja életútjáról szólt. Az orvosi egyetemet Kolozsváron, Budapesten és Halleban (Németország) végezte. 1955-ben lett belgyógyász szakorvos, később Bukarestben 1959-ben kapott szívgyógyász titulust. 1952-ben került Kovásznára a városi kórház igazgatójaként. 1962-ben feladatul kapta a Tartományi Szívkórház létrehozását. A kezdetben 200 ággyal rendelkező egységet 910 ágyasra bővítette, ahol 54 orvos és majdnem 500 fős személyzet dolgozott – elevenítette fel a történéseket.
Prof. dr. Kikeli Pál „kedves Géza bátyjához” szólt, és a hajdani Marosvásárhelyi kettes klinika orvoskarának nevében mondta: Isten éltessen! Az általa kidolgozott Kovászna-modell – mely lényegében a szív és érrendszeri betegségek kezelésében a Tündérvölgy páratlan természeti forrásainak – levegő, víz, gázak – gyógyító hatását használja ki, sok mozgással kiegészítve – példaértékű hagyaték, de ugyanilyen példaértékű és követendő az ő emberi mivolta. Dr. Tatár Márta 1976-ban diákként került először a Tündérvölgybe, a hely varázsa és dr. Benedek Géza személyisége megfogta, orvosként ottmAradt a szívkórházban – elvenítette fel. A kórházalapító tevékenységének elismerésére 90. születésnapján a megyei tanács Pro Comitate Covasnae-díjjal tüntette ki, a kórház fennállásának 50. évfordulóján róla nevezték el az intézményt, nemrég a Kovászna megyei Értéktárba foglalták a szívkórházat és a Kovászna-modellt – sorolta. Dr. Albert István azt hangsúlyozta, a megye ma is tevékenykedő szívspecialistái mind a szívkórházban kezdték pályájukat, dr. Benedek Géza szellemiségét vitték tovább.
A központi parkban, a leleplezett szobor előtt Tamás Sándor megyeitanács-elnök az előd érdemei mellett a közelmúlt rossz ízű eseményeiről is szólt. Bukaresti irányítással, egy éjszaka alatt, egyetlen tollvonással megváltoztatták a szívkórház elnevezését, meggyalázva dr. Benedek Géza nevét és emlékét. A módosítás eltörléséhez napok alatt harmincezer aláírás gyűlt össze, az összefogás sikert hozott, helyreállt dr. Benedek Géza becsülete – ezzel is helytállásra ösztökélt a kórházalapító. Gazda József kiemelte: kegyhely lett Kovászna központi parkja, Ignácz Rózsa, Fábián Ernő, Gazdáné Olosz Ella emlékművei mellett – akik a kultúrában alkottak nagyot – immár az is szobrot kapott, aki Kovásznát a szívbetegek Mekkájává tette. Az ünnepségen az orvos szülőfalujából, Baconból is érkezett küldöttség, kétmaréknyi földet – egyiket dr. Benedek sírja mellől – hoztak, a kis zsákocskát a szobor talapzatához helyezték.
Prof. dr. Benedek Imre rokonként, jó ismerősként nevezte „Géza bácsit” a tenni akaró székely megtestesítőjének. Látta, érezte, hogy itt, Kovásznán valami van, víziója volt, és ez bejött neki. Nemcsak gyógyulva mentek el innen a betegek, hanem jól is érezték magukat Kovásznán. „Géza bácsi, nekünk az a feladatunk, hogy nevedet és módszeredet megőrizzük” – jelentette ki a tudós orvos, a módszerrel nemcsak a kezelési eljárásra, hanem dr. Benedek emberségére, szellemiségére is utalva. Hermann Rossner közgazdász, turisztikai szakember kiemelte: dr. Benedek Kovászna hírnevének öregbítésén, az itteni balneoklimatérikus tényezők folyamatos népszerűsítésén dolgozott, minden kapcsolatát kihasználta ennek érdekében. Munkája eredményeképpen nemcsak a szívkórház fejlődött, az egész várost előbbre vitte – mondta a szakember.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Adalékok a Kolozsvári zsidóság múltjához
A Kolozsvári Zsidó Hitközség idén ötödik alkalommal szervezi meg az Adalékok a Kolozsvári zsidóság múltjához szimpóziumot, ezúttal Zsidó személyiségek a Kolozsvári orvoslásban címmel.
A rendezvénynek a Művészeti Múzeum Tonitza terme ad otthont szeptember 27-én az alábbi program szerint: 9.30 Köszöntő beszédek, az Adalékok a Kolozsvári zsidóság múltjához tanulmánykötet bemutatása; 10.30 Dr. Johanan Vass: Zsidó orvosok Kolozsváron a két világháború között és után; Prof. Dr. Liviu Rotman: Romániai zsidó orvosok tevékenysége a 19. és 20. század fordulóján, Dr. Lya Benjamin : Iuliu Barasch koncepciói a zsidó modernitásról; moderátor: Prof. Dr. Gyémánt László; 12.00 Iulia Deleanu:Educaţie particulară c. könyvét bemutatja Lucian Nastasă-Kovács; 12.30: Dr. Lőwy Dániel: A zsidó orvosok sorsa a holokauszt idején, Prof. Dr. Lucian Nastasă: Zsidó diákok a Kolozsvári Ferenc József egyetem orvosi karán (1872-1918); moderátor: Prof. dr. Liviu Rotman; 16.00 Dr. Gaal György : Dr. Pál Steiner, az urológiai sebészet kezdeményezője, a Kolozsvári zsidó kórház első igazgatója, Dr. Herman Berkovits: Románia tiszteletbeli konzulja Izraelben: Izraeli–román kapcsolatok az egészségügyben; Dr. Tibori Szabó Zoltán: Izsák Sámuel, az erdélyi orvostudomány és gyógyszerészet történésze (1915–2007); moderátor: Prof. Dr. Lucian Nastasă-Kovács. 17.45: A Kolozsvári zsidó orvosok listájának bemutatása (a beszélgetés moderátorai: Dr. Johanan Vass és Ghiţă Andrea Julika), 18.30: a Flauto Dolce együttes koncertje (Majó Zoltan, művészeti vezető, furulya, Szabó Mária, furulya, Miklós Noemi, csembaló, Mihaela Maxim, szoprán)
Szabadság (Kolozsvár)

A volt főtanfelügyelőt is visszautasították
Nyilvánosságra hozták az iskolaigazgatói versenyvizsgára pályázók listáját, amelyet a Maros megyei tanfelügyelőség honlapján bárki megnézhet. Maros megyében jelentkezők közül huszonhármat utasítottak vissza valamilyen hiányzó okiratra hivatkozva.
Az oktatási minisztérium hétfőn úgy döntött, hogy lehetőséget ad a hiányzó iratok miatt visszautasított pályázóknak, hogy beszerezzék a dokumentumokat, erre egy napot adott. A vizsga időpontja nem változott, október 12-én kezdődik az írásbelivel – olvasható a tanügyminisztérium hivatalos közösségi oldalán.
A Maros megyei visszautasítottak között szerepel például a dicsőszentmártoni Traian Általános Iskola aligazgatói tisztségére pályázó Bíró Emese, akinek a dossziéját azért utasították el, mert nem szerepelt az iratok között az az igazolás, amellyel bizonyítja, hogy nem volt megbüntetve az elmúlt négy évben (a 5080/2016-os számú tanügyi törvény 9-es cikkelyének első bekezdése alapján).
A dicsőszentmártoni iskola igazgatói posztjára pályázó Bichis Ioana Elvirat is visszautasították, ugyancsak  egy hiányzó igazolás miatt. A marosszentgyörgyi Szent György Általános Iskola igazgatói tisztségét megpályázó Csíki Angéla jelentkezését sem fogadták el a saját felelősségére megírt nyilatkozat hiánya miatt. Továbbá a Maros Megyei Neveléslélektani Központ igazgatói tisztségére pályázó Porkoláb Annamária jelentkezését sem fogadták el arra hivatkozva, hogy hiányzik a 2011/2012-es tanévre vonatkozó értékelése.
A visszautasítottak között szerepel továbbá Matei Dumitru városi tanácsos neve is – régebb főtanfelügyelő is volt Maros megyében – ,aki a Traian Săvulescu Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatói tisztségére pályázott – olvasható a tanfelügyelőség iratában.
Ugyanakkor az is kiderült, hogy a Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója, Bálint István és aligazgatója, Horváth Gabriella már nem pályáznak iskolavezetői tisztségekre, helyettük Hajdú Zoltán az aligazgatói, illetve Mátéfi István az igazgatói funkció betöltésére jelentkezett.
Az Európa Általános Iskola igazgatói tisztségéért ketten is versenybe szállnak: Mihaela Însurățelu, az intézmény jelenlegi igazgatója, illetve Angela Mare, az iskola volt igazgatója. Ketten pályáznak a Transilvania Kereskedelmi Szakközépiskola vezetői tisztségére is: Laslo Simion jelenlegi igazgató, illetve Sorina Mihaela Bălan, jelenlegi aligazgató, aki mindkét funkciót megpályázta.
Hajnal Csilla Székelyhon.ro

700 éves zene csendült fel Kolozsváron
1316-ban íródott zenét is megszólaltatott péntek este Kolozsváron a Flauto Dolce együttes. A 700 éves Kolozsvár zenéje című rendezvénysorozat második koncertjén az is kiderült, hogy mi volt a 18. és 19. század fordulójának magyar slágere.
Kolozsvár 1316-ban kapta meg a városi rangot, a Kolozsvári Magyar Opera rendezvénysorozata az azóta eltelt 700 év zenéjét mutatja be. A Flauto Dolce együttes 200 évet ragadott ki ebből az időintervallumból: Elődeink zenéjéből címmel itáliai, erdélyi barokk és rokokó dallamokat adott elő a Redutban (Néprajzi Múzeum).
Mihaela Maxim szopránénekes, Szabó Mária és Majó Zoltán (barokk furulyák), valamint Miklós Noémi (csembaló) meglepetéssel is készültek: egy pontosan 700 éves szerzeményt, Jacopo da Bologna itáliai zeneszerző 1316-os dalát is előadták, illetve egy még korábbi, 13. századi francia szerelmes trubadúrdalt, a Májusban történt (Ce fu en mai) címűt. 
A Flauto Dolce együttes 2000-ben alakult Majó Zoltán kezdeményezésére a kolozsvári Zeneakadémián. Az együttes a hazai régi zene ápolását, megszólaltalását tartja küldetésének. Eddig több, mint 350 koncerten léptek fel Romániában és külföldön, 2014-ben a tel-avivi Nemzetközi Régizene Szeminárium különleges meghívottjaként koncerteztek és tartottak workshopokat. Legutóbbi lemezük Régizene Romániából (1750-1850) címmel jelent meg, a magyar dallamok mellett ismeretlen román szerző dalait és máramarosi haszid dalokat is tartalmaz.
A nem túl nagyszámú közönség Claudio Monteverdi 1567-ben, mindössze 16 évesen írt szerelmes dalait is halhatta, emellett a 17. század jellegzetes táncát, a Bergamascát, Marco Ucellini változatában, a Csíksomlyón a 17. század közepén lejegyzett Kájoni-kódex három darabját, egy hangszeres fantáziát és két egyházi énekes darabot. Elhangzott továbbá Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez című verse Kossovits József megzenésítésében, amelyet Majó Zoltán, a kamarazenekar művészeti vezetője 18. század végi slágernek nevezett. Felcsendült a ritkán előadott Dario Castello mű, a Sonata Prima a due soprani is. Az 1621-es mű kapcsán Majó Zoltán arra hívta fel a közönség figyelmét, hogy a 17. század közepén a szonáta még nem oszlik 3 vagy 4 tételre, egyetlen részből áll, amelyben viszont váltakoznak a lassú-gyors, szomorú-vidám szakaszok.
A koncertet az 1757-es Sepsiszentgyörgyi kéziratban fennmaradt Erdélyi táncok zárták. Az együttes, főképp Mihaela Maxim énekes energiadús előadásmódjának köszönhető, hogy a foghíjas nézőtér, a Redut nagytermének derengő, szórt megvilágítása és rideg múzeumi hangulata ellenére is sikerült mosolyt csalni a jelenlévők arcára.
A 700 éves Kolozsvár zenéje rendezvénysorozat keretében vasárnap este 6 órától Mozart Requiemét adja elő az 1956-os forradalom emlékére a Kolozsvári Magyar Opera ének- és zenekara. A Brassai vonósnégyes Bartók és a kolozsváriak című előadásukkal október 29-én este 6-tól lépnek fel szintén a Kolozsvári Magyar Operában. A sorozatot Erich Türk orgonakoncertje zárja a Piarista templomban, november 3-án este 6-tól, az orgonaművész a 17. századtól a 21. századig tartó erdélyi zenei időutazásra hívja a közönséget.
Cs. E. maszol.ro

Fodor Zsolt nem gyanúsított Horváth Anna ügyében
A román sajtóban megjelent találgatásokkal ellentétben Fodor Zsolt kolozsvári üzletember ellen jelenleg nem folyik bűnvádi eljárás a Horváth Anna alpolgármester nevével fémjelzett ügyirat keretében. Mindez a bukaresti főügyészség által a Krónikának adott válaszból derül ki.
Kincses városi román portálok már az RMDSZ elöljárójával szemben október 11-én foganatosított kényszerintézkedés közzétételekor arról számoltak be, hogy értesüléseik szerint az Euro GSM mobiltelefon-értékesítő hálózat tulajdonosa az az üzletember, akitől az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) szerint Horváth Anna ellentételezésként fesztiválbérleteket kért.
Számos sajtóorgánum – köztük a rendőrségi és ügyészségi forrásokkal rendelkező Evenimentul Zilei napilap, valamint a Ziar de Cluj portál – azzal hozta összefüggésbe az alpolgármester elleni eljárást, hogy a Fodor érdekeltségébe tartozó Home Construct Kft. építkezési engedélyt kért a kolozsvári városházától egy Borháncs negyedi lakóingatlan felépítésére, a vállalkozó vezette lakótársulás pedig a Karolina téri Mikes-palota felújítására. (Az építkezési engedélyt augusztusban kapta meg a cég, míg a városi tanács májusban elfogadott határozatában jóváhagyta, hogy Fodor tíz négyzetmétert koncesszionáljon – 49 évre, 1350 lejért négyzetméterenként – a Karolina térből a palota helyreálítása érdekében).
A DNA befolyással való üzérkedéssel gyanúsítja – az amúgy vádlottnak minősülő – Horváth Annát, aki az ügyészek szerint közbenjárt a városházán dolgozó hivatalnokoknál, hogy egy beruházó gyorsabban megkapja az ingatlanprojektjéhez szükséges jóváhagyásokat. Ellenszolgáltatásként azt kérte a vállalkozótól, hogy vásároljon és adjon át hatvan bérletet két zenei fesztiválra, amelyet később ösztönzésként adott át azoknak az önkénteseknek, akik a választási kampányban segítették. A bérletek az ügyészek állítása szerint mintegy húszezer lejbe kerültek.
Lapunk többször is megpróbált kapcsolatba lépni Fodor Zsolttal, akiről azt is állították, hogy beidézték kihallgatásra a DNA-hoz, ám próbálkozásunk sikertelennek bizonyult, a közel 40 millió eurós vagyonnal rendelkező üzletember szöveges üzenetünkre sem válaszolt. Gáspár Szilágyi János, Horváth Anna jogi képviselője ugyanakkor az ügyvédi titoktartásra és a nyomozás eme szakaszának titkosságára hivatkozva korábban a Krónikának se megerősíteni, se cáfolni nem kívánta azokat az értesüléseket, miszerint a vádhatóság szerint az Euro GSM tulajdonosa nyújtott ellenszolgáltatást az RMDSZ-es politikusnak.
A Krónika a továbbiakban a DNA-hoz fordult az ügyben, helyette pedig a legfőbb ügyészség sajtóosztálya kedden írásban azt válaszolta, hogy Fodor Zsoltnak sem gyanúsítotti, sem vádlotti minősége nincs a Horváth-ügyiratban. Ennek fényében a megfelelő fenntartásokkal kell kezelni a Știridecluj portál ama értesülését is, miszerint a hatvan napos hatósági felügyelet mellett az alpolgármesternek azt is megtiltották, hogy kapcsolatba lépjen több mint húsz személlyel. Köztük a legtehetősebb kincses városi vállalkozókkal – Fodor mellett Vita Lászlóval, Ádám Ambrusal, Laczkó Csabával –, valamint Mihaela Eugenia Bockal, Emil Boc polgármester unokahúgával, a vározháza külkapcsolatokért felelős osztályának vezetőjével, Corina Ciubannal, a városrendezési hivatal igazgatójával és Ligia Subțiricával, Kolozsvár főépítészével.
Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár)

Ki kicsoda a Grindeanu–Dragnea-kormányban? (1.)
Összeállt Sorin Grindeanu kormánya. A kijelölt miniszterelnök kabinetje a kormányfővel együtt 27 miniszterből áll, ez öttel több, mint a Cioloș-kormány tárcavezetőinek száma. A Călin Popescu Tăriceanu vezette Liberálisok és Demokraták Szövetsége négy miniszteri tárcát kapott. Nagy túlélők, titkos befutók, milliomosok és luxusnyugdíj-élharcosok népesítik be Sorin Grindeanu szerdán frissen felkent kabinetjét. Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke már Grindeanu nevesítésekor kimondta, és a kormánynévsor is azt tükrözi: számára a lojalitás volt a legfontosabb szempont a miniszterek kiválasztásakor.
Távközlési miniszterből kormányfő
A miniszterelnök, Sorin Grindeanu 43 éves, karánsebesi születésű, matematikus-informatikus. Korábban (2014. december és 2015. november között) távközlési miniszter volt az utolsó Ponta-kormányban. 2004 és 2008 között önkormányzati képviselő Temesváron, 2008 és 2012 között Temesvár alpolgármestere, 2012-től az SZDP parlamenti képviselője. 2016 nyara óta a Temes megyei tanács elnöke, húsz éve tagja az SZDP-nek. Sorin Grindeanunak a Temesvár közvetlen szomszédságában lévő Gyüregen van egy telke 2005 óta, 2007-ben épített rá egy 200 négyzetméteres házat. Ezenkívül a Bánlakhoz tartozó Karátsonyifalván örökölt egy közel háromhektáros telket, illetve Temesváron 2011-ben vásárolt egy 270 négyzetméterest. 49 négyzetméteres lakását tavaly adta el 30 ezer euróért. 2009 óta van a birtokában egy Linhai márkájú quad, autója nincs. A deBanat.ro portál szerint legutóbb karácsony előtt nyilatkozta, hogy semmiféle miniszteri tisztségért nem hajlandó feladni a megyei tanács vezetését.A tökéletes helyettes: Sevil Shhaideh
Sevil Shhaideh neve akkor robbant be a köztudatba, amikor két hete Liviu Dragnea őt nevesítette a miniszterelnöki posztra. Klaus Iohannis államfő azonban úgy döntött, nem nevezi ki. 1987-ben végzett a bukaresti közgáz Gazdasági és Kibernetikai Tervezés karán, 1991-ig programozó volt egy mezőgazdaságot gépesítő konstancai cégnél. 1991-ben váltott át a közigazgatás területére: a megyei tanács munkaügyi igazgatóságán menedzselte az informatikai rendszereket 1993-ig, 2007-ig a teljes megyei tanácsban igazgatta a területet, 2007-ben pedig átnyergelt a tanács uniós pályázatokat kezelő igazgatóságához. Ő irányította a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetségének munkáját, a Mediafax szerint pedig fő tevékenysége a helyi közigazgatás működését szabályozó törvények módosításának előkészítése volt. 2012-ben  Liviu Dragnea, a regionális fejlesztések frissen kinevezett minisztere felhívta Bukarestbe államtitkárnak. 2015-ben beugrott egyenesen Dragnea helyére a bársonyszékbe, aki azért volt kénytelen lemondani miniszteri tisztségéről, mert jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték választási csalás miatt. Tökéletes helyettese olyan jól összenőtt a minisztériummal, hogy nem távozott a Ponta-kormány 2015 végi bukásakor, azóta is miniszteri tanácsadóként segíti Vasile Dîncu tárcavezető munkáját a technokrata kormányban. Vagyonbevallása szerint 1994-ben vásárolt egy 47 négyzetméteres lakást Konstancán, férjének pedig három ingatlana van Szíriában.
Daniel Constantin, aki mindig talpra esik
A Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) színeiben miniszterelnök-helyettesi posztot, illetve a környezetvédelmi tárcát megszerző Daniel Constantin 38 éves. Politikai karrierjét Dan Voiculescunak, a Konzervatív Párt (KP) alapítójának köszönheti, 2006-ban lépett be a pártba, s mentorához köti majd 300 ezer eurós tartozás is.  2011-től a KP és az NLP által alakított  szövetséget vezeti Crin Antonescuval közösen, majd a Szociálliberális Unió (SZLU) vezetőségi tagja. Végzettsége szerint mérnök, többek között Skóciában és Írországban szerzett képesítést. 2003-ban tanácsadóként alkalmazta a mezőgazdasági minisztérium európai integrációs államtitkársága. A Ponta-kormány idején mezőgazdasági miniszter. Ahogy karrierjének ívéből is kitűnik, mindig ott van, ahol a párt szakad. Állítólag a mostani választások után átigazolt volna az LDSZ-ből a liberálisokhoz, mert elégedetlen volt a Călin Popescu Tăriceanu által kialkudott pozíciókkal. Úgy tűnik, egy miniszterelnök-helyettesi tisztséggel sikerült maradásra bírni.Shhaideh jobb keze: Mihaela Toader
Az európai forrásokért felelős tárca nélküli miniszter, Mihaela Toader korábban is vezető pozícióban volt a minisztériumnál. Gyakorlatilag Sevil Shhaideh beosztottja lesz, és a régiófejlesztési minisztériumnál fog tevékenykedni. Ennek rendelik alá ugyanis az európai forrásokért felelős tárcát. 2013 márciusában, Eugen Teodorovici mandátuma idején került a minisztériumhoz. Az utóbbi időben gyermeknevelési szabadságon volt. Mihaela Toader jogot végzett a Nicolae Titulescu magánegyetemen, majd mesteri képzésen vett részt az európai tanulmányok szakon.
Teodor Meleșcanu, a nagy túlélő
Karrierdiplomataként a forradalom előtt és után is mélyen be volt ágyazva a Dâmbovița-parti politikába, és közel állt a titkosszolgálatokhoz, az egyiket még vezette is. Töretlen politikai karrierje töredékmandátumokon, törpepártokon és kamikaze vállalásokon át ívelt az utóbbi évtizedben. Legrövidebb megbízatását botrányok közepette vette át és adta vissza: mindössze nyolc napig volt külügyminiszter Victor Ponta kormányában. Furcsa volt az is, hogy 2014 szeptemberében lemondott a külföldi hírszerző szolgálat vezetéséről, amelyet 2012 februárjában vett át, csak azért, hogy eleve vesztesként induljon az államelnök-választáson.Diplomatakarrierje 25 éves korában, 1966-ban indult, 1992-ben nagykövetté nevezték ki, ugyanazon év novemberében pedig külügyminiszterré Nicolae Văcăroiu kormányában. Ezután háromszor választották meg szenátorrá mindig más párt színeiben: 1996-ben a Szociáldemokrata Párt, 2000-ben a D.A. Szövetség, 2008-ban az NLP listáin indult. Másfél évig, 2007 áprilisa és 2008 decembere között a Tăriceanu-kabinet védelmi minisztere, 2008. január 15. és február 29. között ideiglenes igazságügyi minisztere volt.Ion Mihai Pacepa, a Securitate Amerikába szökött tisztje szerint Meleșcanu azok közé a titkos szekus tisztek közé tartozott, akik a forradalom után átvették a belföldi (SRI) és a külföldi (SIE) hírszerzés, valamint a külügy irányítását, és megtartották Ceaușescu nagyköveteinek 80 százalékát.Akit csak majdnem vittek el: Alexandru Petrescu
A gazdasági minisztérium élére javasolt Alexandru Petrescu 2014 júniusától egy olyan időszakban igazgatta a Román Postát, amikor a legnagyobb román munkáltatók egyikének számító állami vállalat berkeiben az egyik legnagyobb korrupciós botrány érlelődött. A távközlési minisztérium tavaly augusztusban jelentette az Országos Korrupcióellenes Ügyészségnél, hogy rendellenességeket találtak néhány közbeszerzési eljárás kapcsán. Szintén az ő vezetése alatt büntette meg a versenytanács 7,4 millió euróra a postát, amiért megsértette a versenyszabályokat. Ennek ellenére Petrescu bruttó 135 418 lejt vett fel jutalomként. Alexandru Petrescu egyébként egyszerre román és brit állampolgár. Gazdaságot tanult a University of Wales-en, majd Londonban a bankszektorban töltött be vezető pozíciót.Iliescu embere a kulturális tárca élén
A 40 éves, megrögzötten baloldali Ioan Vulpescu ortodox teológiát végzett, majd filozófiából doktorált. 2004-től Ion Iliescu volt államfő kulturális tanácsadója. A Ponta-kormány idején – 2014 decembere és 2015 novembere között – már vezette a kulturális tárcát. 2012 és 2016 között parlamenti képviselő. Azt megelőzően különböző kulturális intézményekben és testületekben vállalt szerepet. Minisztersége idején politikai ellenfelei lemondását követelték, mert nem juttatott elegendő pénzt a kulturális intézmények fenntartására és az országos jelentőségű fesztiválok megszervezésére, és nem szentelt kellő figyelmet a nemzeti kisebbségek kulturális értékeinek megőrzésére. A neki szánt tárca nevét most kibővítik a nemzeti identitás védelmével is.
Hrebenciuc jó barátja kapja az oktatási tárcát
Az oktatási tárca élére javasolt Pavel Năstase az oktatási rendszer egyik legjobban fizetett vezetője. A 65 éves Năstasénak a vagyonbevallása szerint három ingatlanja, két telke, egy Audi típusú gépkocsija, 1,5 millió leje, 135 ezer eurója és 35 ezer dollárja van, mindezt állami fizetésekből és EU-s alapokból sikerült összehoznia. Korábban a bukaresti gazdasági egyetem rektora volt, jelenleg a felsőoktatási intézmény szenátusának elnöke. A több korrupciós ügyben is gyanúsított Viorel Hrebenciuc egyik régi barátja, akinek fiát úgy juttatta katedrához az általa vezetett egyetemen, hogy a férfinak (mármint Hrebenciuc fiának) korrupciós ügyeit még tárgyalta a bíróság. Egyébként ügyviteli informatikát tanít az egyetemen, melyen ő maga is végzett. 1968-ban doktorált gazdasági informatikából. 
Ana Birchall, a milliomos szuperjogász
Ana Birchall 1973-ban született a Prahova megyei Mizilben. Jogot végzett, majd a Yale Egyetemen doktorált pénzügyi jogból és csődeljárásból, és a Wall Street egyik ügyvédi irodájában dolgozott. 2003-ban tért vissza Romániába, 2005 óta a bukaresti SZDP tagja, a párt progresszista fórumának vezetője, jelenlegfőtitkárhelyettese. Ügyvédként és egyetemi tanárként is dolgozik, a Dimitrie Cantemir Egyetem oktatója.
Rövid ideig Mircea Geoană volt külügyminiszter és Victor Ponta volt kormányfő tanácsadója is volt. 2012 óta képviselő, mandátuma alatt az európai ügyek bizottságát vezette, de az oktatás és esélyegyenlőség kérdései is foglalkoztatják. Az egyik legintenzívebben kommunikáló romániai politikus, napi szinten ontja a közleményeket, blog- és Facebook-bejegyzéseket.Férjével, Martyn Birchall üzletemberrel együtt öt lakása van, kettő az Egyesült Államokban. Külföldi befektetéseik 23 millió euróra rúgnak.
Belügyminiszter Dragnea hátországából
Az 1970-ben született Carmen Dan a pártelnök Liviu Dragnea megyéjében, Teleormanban vált általános iskolai titkárnőből belügyminiszterré – írja az Adevărul. 1989-ben érettségizett, egyetemi diplomát viszont csak 2000-ben, 30 évesen szerzett: a rendőrakadémiát végezte el. Korábban járt a teljesen ismeretlen Ökológiai Egyetem jogi karára. Érettségi után hat évig volt a 11 ezer lakosú Videle városka egyik általános iskolájának titkárnője, majd az Agricola, később a Raiffeisen Bank helyi kirendeltségén dolgozott. 2002-től 2012-ig jogtanácsos, majd ügyvezető igazgató volt a Teleorman megyei tanácsnál. Alprefektus, majd 2016 márciusa és októbere között a megye prefektusa volt. A tisztségről azért mondott le, hogy az SZDP szenátori listájának élén induljon az idei parlamenti választásokon. A szenátus jogi bizottságának elnökévé választották.
Petre Daea, a honatyák luxusnyugdíjának élharcosa
Az 1949-ben született Petre Daea agronómus végzettségével 1989 előtt a Mehedinți megyei agronómiában, utána a megyei tanácsban szintén agrárvonalon építgette hivatalnoki karrierjét. 2001 óta tagja az SZDP-nek, 2004 júliusa és decembere között, a Năstase-kormány utolsó félévében annak mezőgazdasági minisztere, korábban államtitkára volt. Nyomozás is indult ellene, mert köze lehetett az ország legtermékenyebb földterülete, a brăilai Nagy Sziget koncesszionálásához. A koncesszió haszonélvezője, Culiţă Tărâţă azóta elhunyt. 2004 óta három mandátumot nyert a törvényhozásban, a mezőgazdasági bizottságokban tevékenykedett. Emellett ő kezdeményezte a honatyák luxusnyugdíját lehetővé tevő törvényjavaslatot.(folytatás holnapi lapszámunkban)
(forrás: Főtér.ro,  HotNews, a News.ro és az Adevărul)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Levéltárosképzés, csak a kereskedelmi kamaránál
A nyugati régióban egyedül a Temes Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara Képzési Központjában képeznek ki levéltárosokat. A következő levéltáros tanfolyamot (kód COR: 441501) a 2017. február 20 .– március 17. időszakban szervezik meg a Temesvári Regionális Üzletközpontban (Eroilor de la Tisa 22. szám), hétfőtől péntekig 16–21 óra között (két hét elmélet, 2 hét gyakorlat). A tanfolyamon való részvétel költsége 1000 lej (kamarai tagoknak 10% kedvezmény).
Az akkreditált tanfolyamon középfokú végzettséggel rendelkező személyek vehetnek részt, akik levéltárosként dolgoznak és frissíteni szeretnék ismereteiket, vagy olyan személyek, akik levéltáros kompetenciákat szeretnének elsajátítani. A képzést az országos hatóság (ANC) hitelesítette és a végzősök külföldön is elismert, a Munkaügyi Minisztérium és a Tanügyminisztérium által kibocsátott diplomákat vehetnek át. A Nemzeti Levéltár törvénye (1996/16.sz.) értelmében minden közintézménynek vagy magánszervezetnek kötelessége levéltárat működtetni, képzett személy vezetésével.
A tanfolyam előadója Mihaela Georgiana Gălbenuș, a Rendőrakadémia Levéltáros Karának végzőse.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Nyilvános a 10. TESZT programja
Emlékezés és felejtés. Közös történetek, magántörténelmek és utópiák. Kilenc nap színházi ünnep
Tizedik kiadásához érkezett a TESZT, a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó, amelyet május 20. és 28-a között szervez meg a Csiky Gergely Állami Magyar Színház. A fesztivál 2008-ban jött létre, azzal a céllal, hogy évről évre párbeszédet kezdeményezzen a hármashatár régiójának színházi alkotóival, akik a TESZT keretében megismerhetik egymás munkáit és lehetőséget kapnak a közös alkotásra. Mivel több művész és társulatévről évre visszajár Temesvárra, a TESZT az évek során az alkotók és a fesztiválközönség folyamatos közös gondolkodásának helyszínévé vált.
Az Európa Kulturális Főváros 2021 programsorozatra készülve, az előző évekhez képest idén nemcsak a szűken értelmezett régióból, hanem Európa távolabbi pontjaiból is érkeznek Temesvárra előadások, tizenhat országból összesen harminc produkciót láthat a közönség. Mivel a TESZT nemzetiségtől és kortól függetlenül minden temesvári nézőt meg kíván szólítani, a meghívott előadások formátuma és jellege is rendkívül széles palettát kínál. Személyes hangvételű egynézős, helyspecifikus előadásoktól szóló performanszokon át a klasszikus formátumú stúdió- és nagyszínpadi előadásokig, dokumentarista előadásoktól és multimédiás performanszoktól szabadtéri táncelőadásig és koncertig – a gazdag kínálatból bárki kedvére válogathat. A bő egy hét alatt a fesztiválozók belakhatják a várost, kipróbálhatják, milyen vízibiciklit pedálozni egy performanszművésszel a Bégán, utazhatnak térben és időben, számot vethetnek azzal, hogy milyen tartozásaik vannak és meghallgathatják egy világhírű performer koncertjét. A találkozó tizedik kiadásán a szervezők változatlanul fontosnak érzik felmutatni a legfontosabb társadalmi kérdéseket, ugyanakkor kiemelt szerepet kap a leltározás, az összegzés gesztusa. Hasonlóképpen a programban megjelenő előadások nagy része is foglalkozik az emlékezéssel, a múlt, jelen, jövő hármasával, visszatérő elem az önreflexió, az alkotók vallomásai önmagukról, munkájukról.
A fesztivál nyitóeseménye rendhagyó módon egy ingyenes, nagyszabású szabadtéri előadás lesz. A budapesti Forte Társulat Concerto / 5. vonósnégyes című táncszínházi produkciója a Rózsaparkban lesz bemutatva május 20-án. Az előadást Horváth Csaba koreográfus jegyzi, aki visszatérő vendége a fesztiválnak. A huszadik század egyik legjelentősebb zeneszerzőjének, Bartók Bélának két művét a Győri Filharmonikus Zenekar és a kolozsvári Arcadia vonósnégyes előadásában hallhatják a nézők.
Szintén különleges eseménynek ígérkezik a fesztivál második napján a Csiky Gergely Állami Magyar Színház bemutató előadása, az EXIT, amely az aradi és a zombori nemzeti színházakkal együttműködésben jön létre. Az előadás rendezője Schilling Árpád, aki tavaly A harag napja című előadásával vett részt a TESZT-en. A projekt folytatása a színház korábbi kezdeményezéseinek, amelyben a régión belüli szakmai kapcsolatok továbbépítésére és a határon átívelő együttműködésekre helyeződik a hangsúly.
Ugyancsak visszatérő vendég a kortárs színház- és performanszművészet egyik ikonikus figurája, a bulgáriai koreográfus és performanszművész, Ivo Dimcsev, aki a fesztivál oktatói programjának keretében műhelymunkát tart fiatal előadóművészek számára. Szintén a világhírű performer jegyzi a TESZT záróeseményét, a fesztivál utolsó napján Songs from My Shows címmel ad koncertet a nagyteremben.
A meghívottak között olyan rendezők és előadók jelennek meg, akik különböző műfajokban dolgozva, sajátos esztétikát képviselve a legjelentősebb alkotók közé tartoznak. A visszatérő Horváth Csaba, Schilling Árpád, Urbán András, Hajdu Szabolcs, Kokan Mladenović, Ivo Dimcsev mellett ezúttal Gianina Cărbunariu, Maja Pelević, Olga Dimitrijević, Sarah Vanhee, Hód Adrienn, Mădălina Dan és Mihaela Dancs, Giuseppe Chico és Barbara Matijević, Maria Lucia Cruz Correia, Xavier Bobés, Janek Turkowski egy-egy előadása is megjelenik a programban, ugyanakkor Temesvárra jön a spanyol Agrupación Señor Serrano, Rabih Mroué, Salvatore Tramacere is egy-egy kiemelkedő előadással. A már széles körben ismert alkotók mellett a fiatalabb generációnak is teret biztosít a fesztivál, így jelen lesz a találkozón Maruša Kink, Alex Fifeaés David Schwartz, Lisa Verbelen és az amszterdami BOG., Oliver Zahn, Nina Rajić Kranjac, Kelemen Kristóf, Jo Bannon és Harry Giles.
A fesztivál meghívott előadásait bérleten kívül 30 és 20, illetve kedvezményesen 15 és 10 lejes áron tekinthetik meg az érdeklődők. Az előző évekhez hasonlóan a fesztivál előadásaira a jegyek mellett fesztiválbérletek is válthatók: a fesztivál tíz meghívott előadására érvényes TESZT200 bérlet 200 lejbe, míg kedvezményesen a TESZT100 bérlet 100 lejbe kerül. A TESZT5 kedvezményes bérletet diákok, nyugdíjasok és KULT CARD tulajdonosok részére 60 lejért, felnőttek 100 lejért vásárolhatják meg. A bérlet 5 szabadon választható nagyszínpadi előadás megtekintésére nyújt lehetőséget.
A TESZT előadásairól, illetve a jegyekről, bérletekről a tizedik kiadásra megújult honlapon, awww.teszt.roweboldalon kaphatnak bővebb tájékoztatást. További naprakész tartalmakért kérjük, kövessék a fesztivál Facebook-oldalát a www.facebook.com/teszt.ro címen.
Visszaemlékezünk, számot vetünk, együtt ünneplünk – idén már tizedjére. Mindenkit szeretettel várunk a TESZT-re!
A Csiky Gergely Állami Magyar Színház sajtóközleménye; Nyugati Jelen (Arad)