Zenés áhítatot szerveztek az ’56-os forradalom és szabadságharc emlékére október 23-án Kolozsváron, az evangélikus templomban. Adorjáni Dezső evangélikus püspök után Cseh Áron Gusztáv, magyar főkonzul beszélt. A budapesti Deák téri Lutheránia ének- és zenekar koncertje zárta az estét. /Hideg Bernadette: Múlt, ami elmúlt? – In memoriam ’56. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

Szent Cecília tiszteletére tartottak orgonakoncertet a kolozsvári Szent Mihály templomban. A koncert a Szent István által 1009-ben alapított Gyulafehérvári egyházmegye fennállásának ezredik évfordulójára szervezett egyéves ünnepélyes rendezvénysorozat része. Garai Zsolt aradi születésű orgonaművész már többször koncertezett a kincses városban, annál is inkább, mert a kolozsvári Zeneakadémia másodéves doktorandusa. /Hideg Bernadette: Szent Cecília tiszteletére. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Nemzetközi fotókiállítást nyílt november 20-án Kolozsváron a Szépművészeti Múzeumban: hat országból hatvan művész fotóját láthatták az érdeklődők. A kiállítás szakmai tapasztalatcserének is számított, mert a művészek nemcsak képeikkel képviseltették magukat: többen személyesen is jelen voltak a megnyitón. /Hideg Bernadette: Önarckép az objektíven át. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Kiállításokkal, koncertekkel és táncbemutatókkal szórakoztatták országszerte a közönséget a fogyatékkal élők világnapjuk alkalmából. Sepsiszentgyörgyön közel százan vettek részt az evangélikus templomban a Diakónia Keresztény Alapítvány egész napos rendezvényein. Sepsiszentgyörgyi, kolozsvári és marosvásárhelyi fiatal fogyatékkal élők képzőművészeti kiállítását tekinthették meg a templom alagsorában az érdeklődők. Csíkszeredában is kiállították műveiket. A fogyatékkal élők Kolozsváron december 2-án karácsonyi témájú műsorukkal léptek fel. A fogyatékkal élők számára Háromszéken is több befogadó és rehabilitációs központot működtet a Kovászna Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság. Háromszéken 580 fogyatékkal élő gyermeket és 3037 felnőttet tartanak nyilván, akiknek 70 százaléka részesül valamilyen ellátásban. Románia-szinten pedig 451 ezer volt a számuk 2005-ben. /Hideg Bernadette, Horváth István, Kovács Zsolt: A fogyatékkal élőké volt a színpad. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Szilágyi Domokos (1938-1976) a jövőben is nagy költő marad, az utókornak pedig azzal kell foglalkoznia, hogy közelebb vigye életművét a fiatalabbakhoz – mondta Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke a hetven évvel ezelőtt született Szilágyi Domokosra emlékezve, A költő (régi és új) életei /Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötet bemutatóján. Az emlékkönyv második része eddig kiadatlan és ismeretlen, a költőről és művészetéről szóló írásokat is tartalmaz a második kötet, mint a Szilágyi Domokos egész életútját végigkísérő levelezések, az előző kötetből a cenzúra miatt kihagyott írások és a költő hétköznapjaira vonatkozó információk, emlékező szövegek és versek. /Ferencz Zsolt: Új kötet Szilágyi Domokosról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./ Az első kiadásnak (A költő életei, 1986) nagy visszhangja volt. A másodikban először jelennek meg olyan Szilágyi Domokos-írások, amelyeket annak idején a cenzúra miatt nem lehetett nyilvánosságra hozni. /Hideg Bernadette: A költő nem lesz: születik. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Értelmiségiek számára nélkülözhetetlen könyveket mutatott be december 10-én a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Nyelvtudományi Szakbizottsága. A rendezvény egyúttal az új, Ion Ghica utcai székház felavatását is jelentette. A bemutatott kötetek mind az anyanyelvápolást szolgálják: Fazakas Emese: A magyar nyelv kis történeti nyelvtana, Benő Attila: Kontaktológia. A nyelvi kapcsolatok alapfogalmai, a Román-Magyar Közgazdasági Szótár Fazakas Emese és Somai József szerkesztette magyar-román változata. Dsida Jenő a Keleti Újságban megjelent nyelvművelő rovatáról szól Zsemlyei Borbála könyve, amely Dsida életművének kevésbé ismert részét ismerteti. Szintén ezen a rendezvényen mutatták be az Értékek, dimenziók a magyarságkutatásban című válogatáskötetet is. /Hideg Bernadette: Nemcsak nyelvészeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Kisebbségtörténeti konferenciát tartottak múlt héten az 1868-ban elfogadott első európai nemzetiségi törvény 140. évfordulója alkalmából. A kétnapos előadás-sorozatot a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, a budapesti Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Babes–Bolyai Tudományegyetem szervezte. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének elnöke kifejtette, Kelet-Közép-Európában a 19. században megszületett nemzetállamok saját önképüket és a területükön élő nemzeti kisebbségek helyzetét kívánták rögzíteni. Az 1868-as nemzetiségi törvény korát megelőző szintű volt. A minták hiányában Eötvös József, a korszak európai szintű felkészültséggel rendelkező szakértője, hatalmas apparátussal látott ehhez a feladathoz. Deák Ferenc ezt a felkészültséget próbálta az állam iránt érzett felelősséggel párosítani. Az 1868-as törvény nagy problémája, hogy nem később módosították: a törvény ötven éven keresztül ugyanaz volt. Később egyfajta asszimilációs folyamat indult el (iskolai, közigazgatási, kulturális-nyelvi magyarosítás, stb.), amely minden 20. századi nemzetállamot sorra megkísértett. A plurális demokrácia megköveteli, hogy etnikai értelemben is plurálisak, demokratikusak legyenek a nemzetállamok. A mai Magyarország tizenhárom történeti kisebbséggel rendelkezik. Magyarországon hiányzik a kisebbségek parlamenti képviselete, még nem sikerült megbirkózni ezzel a feladattal. A román parlamentben a tizenkilenc kisebbség nem okozott olyan problémát, mint amilyen következmények például Szlovéniában születtek, amikor a magyar vagy az olasz képviselőnek kellett kiélezett helyzetben döntenie, és ez a döntés visszahárulhat az adott kisebbségre. /Ferencz Zsolt: Magától nem teremtődik meg a nemzeti egyenjogúság” Beszélgetés Szarka Lászlóval, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ A romániai kisebbségi törvények semmit sem érnek – hangzott el Székely István Gergő előadásában, a Száznegyven év kisebbségi törvényhozása Közép- és Kelet-Európában című konferencián, Kolozsváron. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kisebbségi törvények sok esetben nem érik el céljukat. A kisebbségkutató intézet egy még nyilvánosságra nem hozott felmérése szerint a romániai magyarok 66 százaléka érzi úgy, hogy kevés joggal rendelkezik, a románok 51 százaléka úgy vélekedik, hogy a kisebbségeknek épp elegendő jogokat biztosít az állam, és 23 százalékuk szerint túlzottan sok joguk van a kisebbségeknek. /Hideg Bernadette: Nem érnek célt a kisebbségi jogszabályok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Operagálával ünnepelték a kolozsvári Magyar Opera fennállásának 60. évfordulóját. A december 15-én tartott születésnapi operagálán bebizonyosodott, hogy még mindig van igény erre a műfajra. Az előadáson betétek hangzottak el olyan közkedvelt magyar klasszikusokból is, mint a Mágnás Miska és a Csárdáskirálynő. Vezényelt: Kulcsár Szabolcs. /Hideg Bernadette: Virágkorát éli az opera. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

Második alkalommal bemutatják be Dehel Gábor Marton Melindával, a Kolozsvári Magyar Opera kiemelkedő alakjával készített beszélgetőkönyvét. A könyv az opera primadonnájának életregénye, amely megeleveníti őt a színpadon és a kulisszák mögött egyaránt. A könyv része a Korunk Kiadó által megjelentetett sorozatnak, és harmadikként jelent meg a Hary Béla zeneszerzőről, illetve Csíky András színészről szóló kötetek után. A könyv érdekessége, hogy a szerző feleségéről ír, és amellett, hogy végigköveti az életpályát, így a kolozsvári Magyar Opera története is körvonalazódik. Januárban Budapesten is bemutatják a könyvet. /Hideg Bernadette: Egy primadonna életregénye. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

Pozitív gondolkodásra ösztönző ifjúsági műsor indult Gyergyószentmiklóson, az Egyesület a Gyergyói Ifjúsági Központért kezdeményezésében, csatlakozott hozzájuk Gyergyó Terület Ifjúsági Tanácsa is. Az Európai Bizottság által kiírt, Fiatalok lendületben nevezetű program keretében meghirdetett pályázatot megnyerték. A Be positive (B+) szerkesztősége főként középiskolásokból verbuválódott, de egyetemisták is vannak közöttük. Dániel Botond elmondta, most még előkészítő fázisban van a szerkesztőség. /Hideg Bernadette: Pozitív szemlélet a tévében. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

Január 14-én Kolozsváron a Phoenix Könyvesboltban Asztalos Lajos Kolozsvár épített kincsei /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 2008/ című épített öröksége című kötetét Tőkés Elek, a Stúdium Könyvkiadó igazgatója mutatta be. Az igényes kiadvány az itt élők és az elszármazottak számára egyaránt szívet melengető alkotás. A kötet eleget tesz a tudománynépszerűsítésnek és a nyelvi igényességnek. Bármely Kolozsvárról szóló könyv képes valami újat nyújtani az olvasónak. Asztalos Lajosban a lelkes helytörténész tiltakozott a kötet terjedelmi korlátai miatt. Többek között ezért nem sikerült beszerkesztenie egy térképvázlatot, ami pedig nagyon hasznosnak bizonyult volna. /Ö. I. B. : Újabb kötet a kincses városról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ „Már több mint negyven éve Kolozsváron élek, és elmondhatom magamról, hogy ismerem a várost, ez a könyv mégis rengeteg újat tartalmaz” – fejtette ki véleményét Tőkés Elek Asztalos Lajos Kolozsvár épített kincsei című könyvének kolozsvári bemutatóján. A kötet a város legszebb és legjellegzetesebb épületeit mutatja be történeti és művészettörténeti szempontból. „Asztalos Lajos nyitott szemmel figyeli a csaknem ezer éves város kincseit, észrevesz olyan apróságokat, amelyeken mások átsiklanak. A könyv végigköveti az építészeti alkotások állapotának alakulását a történelem során. Érdemes felfigyelni ezekre az alkotásokra, hiszen az épített kincsek a városlakók szellemi és műveltségi szintjét, illetve igényességét is tükrözik” – mutatott rá Tőkés Elek. Szerinte a szerző elismerésre méltó nyelvi igényességgel alkotta meg a szövegeket, a Rohonyi D. Iván által készített fényképek pedig valósághűen tárják az olvasók elé a város díszeit. /Hideg Bernadette: Kolozsvár épített kincsei. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

A körülbelül 260 ezer egyetemi végzős közül sokan duzzaszthatják idén a munkanélküliek számát, mivel a gazdasági válság mélyülésével csökkennek a munkalehetőségek is. Romániában a legfrissebb adatok szerint a fiatalok aránya a munkanélküliek körében egyike a legmagasabbaknak az Európai Unióban – 18,9 százalék. Hivatalos adatok szerint a frissen végzett egyetemi hallgatók több mint 21 százaléka nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon az egyetem befejezte után számított első 12-18 hónapban, mutattak rá a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) projektbemutatóján Bukarestben. A PHARE-támogatásból finanszírozott projekt keretében az ügynökség egyetemekkel, valamint tanácsadói cégekkel közösen méri fel 20 egyetem oktatási kínálatát. /Hideg Bernadette, Varga Melinda: Egyetemistákból munkanélküliek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Ady Endre költészete halálának 90. évfordulója alkalmából emlékestet szerveztek Kolozsváron, Balázs Imre József Ady modernizmusáról tartott előadást. A szokásosnál kevesebben vettek részt Nagyváradon, az Ady Emlékmúzeum előtt a költő szobránál megrendezett koszorúzáson, kerek évfordulóra emlékeztek: 90 esztendeje, 1919. január 27-én halt meg Ady Endre. Két nagyváradi csoport is elzarándokolt Budapestre, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertbe, hogy koszorút helyezzenek el a költő sírján: a Nagyváradi Ady Társaság képviselői, később pedig a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Magyar Írók Szövetsége képviselői koszorúztak Tőkés László jelenlétében. Tőkés László beszámolt a nagyváradi emlékmúzeum helyzetéről is, arról, hogy az egykori Mülleráj cukrászda épülete bírósági úton tavaly az ortodox egyház tulajdonába került. /Hideg Bernadette, Szűcs László: Adyra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Népi játékok és kismesterségek oktatására vállalkozik a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány. A már tízéves hagyománnyal rendelkező képzéssorozat idén február 13-án indul. Balázs Bécsi Gyöngyi, a Kallós Zoltán Alapítvány munkatársa elmondta, nagy népszerűségnek örvend a képzés, Erdély minden területéről érkeznek évről évre pedagógusok. /Hideg Bernadette: Képzés a hagyományokért. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Az iskolák biztonsági rendszerét kívánják erősíteni, miután az utóbbi időben megszaporodtak az erőszakos cselekmények a tanintézetekben. A rendőrség és az önkormányzatok további térfigyelő kamerák, pánikgombok beszerelését tervezi. A kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium aligazgatónője, Wanek Judit szerint konfliktust inkább a más iskolákból belátogató diákok okozhatnak, de úgy látja, ezt már hatékonyan ki tudják védeni térfigyelő kamerákkal. Az iskolák biztonságáért térfigyelő kamerák felszerelését szorgalmazza a háromszéki rendőrség is a tanintézményekben. A rendőrség razziákat is tartott, iskolakerülőkre vadászva. Sepsiszentgyörgyön mintegy ötven gyereket kaptak el valamelyik kocsmában, míg Kézdivásárhelyen három razzia volt, és ott is közel félszáz iskolakerülőt azonosítottak. Az Egészségügyi Világszervezet 37 országban végzett felmérése szerint az iskolai erőszak tekintetében első helyen áll Románia. /Hideg Bernadette, Kovács Zsolt: Kamerákkal őrzött iskolák. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Február 9-től Kolozsváron szervezik meg az egyhetes Nemzetközi Leszbikus Fesztivált. Szülők, pedagógusok, politikusok és egyházi vezetők aláírásgyűjtéssel szerették volna megakadályozni a fesztivál meghonosodását Erdély fővárosában. A polgármesteri hivatalnak szóló online tiltakozást eddig 3232 személy írta alá, nem sok sikerrel, a fesztivál megkezdődött. Sorin Apostu ideiglenes polgármester válaszolt a Ioan S. Pop tiszteletes által kezdeményezett tiltakozásra. „Az alkotmány előírja az önkifejezés szabadságát”– vélekedett a polgármester. /Hideg Bernadette: A másság fővárosa. Leszbikusok egyhetes nemzetközi fesztiválja kezdődött tegnap Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Az RMDSZ kilencedik kongresszusát Kolozsváron tartják áprilisban, a helyszín kijelölésére kiírt pályázatra egyetlen területi szervezet, a Kolozs megyei jelentkezett. /Benedek Sándor, Hideg Bernadette: Kolozsváron lesz a kongresszus. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

Egész héten tart a Deszka Fesztivál, a kortárs magyar dráma seregszemléje Debrecenben, ahol egy csíkszeredai, egy nagyváradi és egy aradi társulat mutatkozik be. A szervezők idén először idegen nyelvű, méghozzá román előadást is műsorra tűztek. Visky András kolozsvári író idén is vendége lesz a fesztiválnak. Két éve a Tanítványok című darabját mutatta be a debreceni Csokonai Színház. Most a nagyváradi és az aradi társulatok produkcióit fogja elemezni, tájékoztatott Horváth Patrícia fesztiválszervező. Idén Schwajda György Himnusz című darabját román rendező rendezésében, román színészek előadásában, románul hallhatja a közönség. Bemutatkozik Aczél Géza Timúrra várva című darabjával a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata. A Csíki Játékszín a Trapiti gyermekdarabbal lép fel. /Hideg Bernadette, Kánya Gyöngyvér: Deszkafeszt Debrecenben erdélyi vendégtársulatokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Március 4-én kezdődik a magyar nyelvterület legnagyobb dokumentumfilm-fesztiváljának számító Dialektus Budapesten, amely hét évvel ezelőtt magyar néprajzi- és antropológiai filmfesztiválként látta meg a napvilágot, majd 2007-től, európai versenyprogrammal kibővítve, a világ számos országába elkalauzoló fesztivállá bővült. Tavaly négy erdélyi filmes is bemutatkozhatott a fesztiválon, akik közül Ambrus Emese bizonyult a legjobbnak, hiszen Éljen Konstanca! című filmje a kolozsvári közönség és a budapesti zsűri díját is elnyerte. Láthatja a budapesti közönség például Zsigmond Dezső Út Calarasi-ba – egy sikeres vállalkozó arcképe című dokumentumfilmjét, amely Kurkó János csíkszeredai nagyvállalkozó életébe enged bepillantást. A Hagyományaink címet viselő blokkban látható az erdélyi Bálint Arthur Poros öltöny című alkotása, valamint a moldvai csángók különös önképét és élethelyzetét körüljáró dokumentumfilm, a Csángók is /Fekete Ibolya munkája/. A Dialektusnak 2008 óta Budapesten kívül a kolozsvári Tranzit Ház is helyet ad, s a fesztiválon a díjnyertes alkotásokat az utolsó napon tekinthetik meg az érdeklődők, idén Pozsony bevonásával is, mindhárom helyszínen. /Hideg Bernadette, Kánya Gyöngyvér: Dokuk több dialektusban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Feljelentést tesz a rendőrségen a március 7-én megvert B. Ferenc, a kolozsvári Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem gyakornoka, akit beszámolója szerint a biztonsági emberek azután vertek meg, hogy mérgében lehülyézte őket, mivel indokolatlanul lopással gyanúsították és megmotozták a Pólus bevásárlóközpontban. Három-négy napon belül gyógyuló sérülései vannak, ami könnyű testi sértésnek felel meg. A törvényszéki látlelettel elment a szászfenesi rendőrségre, ahol azzal fogadták, hogy nem tudnak iktatószámot adni. Március 7-én hiába hívta a rendőrséget, nem mentek ki a helyszínre. „Egy szászfenesi rendőr hívott végül, hogy nem tudnak kiszállni, ha valami bajom lett, menjek orvoshoz” – panaszolta B. Ferenc. A gyakornok megkereste a bevásárlóközpontban az eset tanúit: az elárusítókat, amikor viszont beszélni próbált velük, kiözönlöttek a biztonságiak. „Egy civil ruhás, aki szintén őrző-védőnek mondta magát azt „ajánlotta”, hogy hagyjam abba, amit csinálok – háborgott B. Ferenc. Az őrző-védő cég emberei állítják, ők csak a munkájukat végezték. „Enyhe lökdösődésnél több nem történt” – nyilatkozta az őr. A biztonságiak határozottan állítják, hogy B. Ferenc ittas állapotban volt. „Az incidens után két órán keresztül ültem a sürgősségen, ahol alaposan, tetőtől talpig megvizsgáltak, tehát ha részeg vagyok, biztosan észreveszik” – reagált erre B. Ferenc. /Fleischer Hilda, Hideg Bernadette: Látlelet egy verés után. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Drakula történetének szokatlan interpretációját mutatta be március 11-én a két éve alakult Cabotin román-magyar színtársulat közösen a London Mime Theaterrel. A Dracula the clown tragikomédiát a kolozsvári Nemzeti Színházban adták elő. Liviu Matei színész, koreográfus elmondta, a történet Báthory Erzsébet, „a véres grófnő” köré épül, aki nem akar lemondani arról, hogy szüzek vérében fürödjön. A cselekmény másik főszereplője Van Helsing, a vámpírvadász elteszi láb alól a vérengzőt. /Hideg Bernadette: Drakula mint bohóc. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Poszler György irodalomtörténész-esztétának ítélte a Korunk Kulcs-díjat a kolozsvári Korunk irodalmi és kulturális folyóirat, amelyet március 11-én a budapesti Bem moziban nyújtottak át a lap vezetői. Az öt éve megalapított elismerést Poszler György a Korunknál közölt műveinek köszönhetően kapta, itt megjelent önálló kötetei közül a legismertebbek: A harmadik „olvasat”, Híd-avatás félszázadra és A tizedik múzsa. A díjat Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője adta át. Poszler György 1931-ben született Kolozsváron, 1945-ben Budapestre került, ahol elvégezte egyetemi tanulmányait, 1972-től az ELTE Esztétika Tanszékén, valamint a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanít. Három területen folytatott tudományos tevékenységet, az irodalomtörténet, irodalomelmélet és az általános esztétika témaköreit kutatja. 1982-ben lett az irodalom doktora, 1995-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. /Hideg Bernadette: Átadták a Korunk Kulcsát. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Végleges bírósági döntés született arról, hogy a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ két vezetőjét, Kolcsár Béla művészeti igazgatót és Barti Tihamér gazdasági igazgatót eltávolítják tisztségéből. A döntés felháborította a hétvégére tervezett Gyilkostói Népművészeti Sokadalom Magyarországról érkezett fellépőit is: több mint százötvenen vonultak a Polgármesteri Hivatal elé, hogy kifejezzék sérelmüket a városvezetés előtt. A gyergyószentmiklósi Művelődési Központ körül irányítását Barti Tihamér és Kolcsár Béla látja el már négy és fél éve, az incidensek az új városvezetés beiktatása után kezdődtek Az ellentét politikai indíttatású, Mezei János polgármester a Magyar Polgári Párt országos alelnöke, Barti Tihamér pedig a helyi RMDSZ elnöke. Barti beperelte a városvezetést, majd megnyerte a pert, és újra elfoglalhatta az igazgatói széket. A polgármester újra beperelte a prefektúrát. Mezei János polgármester közölte, hogy megszületett a döntés az intézményvezetők leváltására, így hamarosan versenyvizsgát hirdetnek egy igazgatói munkakör betöltésére. A Népművészeti Sokadalom szereplői testületileg vonultak a Polgármesteri Hivatal elé, hogy tiltakozzanak az igazgatók leváltása ellen. /Hideg Bernadette: A kultúra húzza a rövidebbet. Politikai csatározás áldozata a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

„Online tévé” indul Szatmáron
A Romániában viszonylag még gyerekcipőben járó hírközlési módra vállalkozott két fiatal újságíró. A szatmári Hideg Bernadette és Egyedi Zsolt ma nyitotta meg Szatmár megye első magyar nyelvű videós hírportálját, hírt adnak a szatmári eseményekről, újdonságokról.
A Romániában viszonylag még gyerekcipőben járó hírközlési módra vállalkozott két fiatal újságíró. A szatmári Hideg Bernadette és Egyedi Zsolt ma nyitotta meg Szatmár megye első magyar nyelvű videós hírportálját, hírt adnak a szatmári eseményekről, újdonságokról. „A www.szatmartv.ro honlapon elérhető Szatmár Tv azt a hiányt igyekszik pótolni, amelyet egy magyar nyelvű helyi csatorna nyújthatna. És talán többet is, hiszen a világhálón bárki, bárhonnan és bármikor rákapcsolódhat az oldalra” – hangsúlyozzák a projekt kezdeményezői.
Bár korábban sugároztak ugyan magyar nyelvű műsort a szatmári helyi tévék ezek azonban idővel megszűntek, így a 40 százalékban magyarok lakta város magyar audiovizuális sajtóorgánum nélkül maradt. „A Szatmár Tv név kézenfekvő volt, annak ellenére, hogy korábban egy helyi tévécsatorna is ugyanezen a néven futott, hiszen az anyagok főként szatmáriakról szatmáriaknak szólnak” – magyarázta Egyedi Zsolt, aki szerint megengedhetetlen, hogy a lakosság közel felét képező magyarság számára anyanyelven ne legyenek elérhetőek napi rendszerességgel az őket érintő helyi információk, híradó formájában.
„A romániai és magyarországi televíziók annak ellenére, hogy lenne rá igény, igen keveset foglalkoznak Partiumnak ezzel a térségével. Az oldalnak remélhetőleg egy olyan pozitív hatása is lesz, hogy felfigyelnek erre a hiányra, és megpróbálják majd pótolni ezt” – adott hangot bizakodásának Egyedi.
Hideg Bernadette szerint a munkájuk nehéz lesz az elején, ugyanis kizárólag saját anyagi forrásból indultak. Mint megtudtuk, a honlap írott rovataiban a helyi és országos híreken kívül különböző külföldi érdekességekről, technikai vívmányokról, bulvárpletykákról, vagy éppen a zenevilág újdonságairól szerezhetnek tudomást az internetezők. A portál igyekszik mind a fiatalokat, mind az idősebbeket megfogni, a közéleti történéseken, illetve kulturális tudósításokon kívül helyet kapnak a könnyedebb hangvételű, vidám anyagok is. Új Magyar Szó (Bukarest)