Párhuzamot lát az MSZP román és a magyar helyzet között
Párhuzamok a román és a magyar helyzet között címmel "a magyar demokratikus közélet szereplőihez" intézett nyílt levelet szerdán az MSZP Európai Parlamenti (EP-) delegációja.
"Örömteli, hogy a Fidesz a romániai helyzet kapcsán felfedezte magában a demokratát" - áll az MTI-hez is eljuttatott levélben, amelyet a párt valamennyi EP-képviselője (Tabajdi Csaba, Göncz Kinga, Gurmai Zita, Herczog Edit) aláírt. Hozzátették: "Nem elegendő azonban, ha a jogállamiság csorbítását, az antidemokratikus intézkedéseket, a független intézmények politikai befolyásolását más országokban sérelmezi. Ami Romániában ellentétes az európai alapértékekkel, az Magyarországon is az. A Ponta-kormány intézkedéseinek bírálatával a Fidesz az Orbán-kormány elmúlt két évben folytatott politikája felett mond ítéletet. Jó lenne, ha a Fidesz felismerését tettek követnék, és az ellenzéki pártokkal, valamint a civil társadalommal való együttműködésben visszavonná a magyar alkotmányos rendszert felforgató, antidemokratikus intézkedéseit."
A levél emlékeztet arra, hogy "miután a román kormány hatalomra került, több olyan intézkedést tett, amely hátrányosan érintette a másfél milliós erdélyi magyarságot. A szocialista EP-képviselők érdemben tettek ez ellen: Tabajdi Csaba elnökletével 2012. június 14-én az Európai Parlament nemzeti kisebbségügyi intergroupja felhívta a román kormányt, hogy tartózkodjon a magyar közösség kisebbségi jogainak csorbításától. Folytasson állandó, intézményesített párbeszédet a magyarság legitim képviselőivel. A fellépésnek köszönhetően több, az erdélyi magyarságnak kedvező változás is történt."
"A Fidesz az intergroup ülésén nem emelt szót az erdélyi magyarság képviseletében. Semmilyen érdemi lépést nem tett érdekükben. Ehelyett az ügyet az MSZP és az RMDSZ elleni pártpolitikai támadásra használta" - áll a levélben.
Kitértek a képviselők arra is, hogy miért nem szavazta meg a szocialista EP-frakció a román helyzet napirendre vételét az EP múlt heti strasbourgi plenáris ülésén.
"Június végén Victor Ponta kormánya, a román alkotmánybíróság döntésével szembeszegülve megakadályozta, hogy Traian Basescu elnök utazzon országa képviseletében az Európai Tanács ülésére. A lépés a demokrácia kereteit feszegette, de nem volt olyan súlyú, hogy azt három nappal később az Európai Parlament a plenáris ülés napirendjére tűzze. Ez az elutasítás nem azt jelentette, hogy nem kíván a kérdéssel foglalkozni, hanem azt, hogy tájékozódni kíván a romániai történésekről - ahogyan ezt egyébként a Fidesz-kormány is kérte annak idején a saját maga számára" - írta a delegáció.
Hozzátették: "A Fidesz szerint a napirendre tűzést az MSZP négy képviselője akadályozta meg a 751 tagú Európai Parlamentben, melynek legnagyobb politikai ereje a Fideszt is sorai között tudó Európai Néppárt. Ez nyilvánvaló nonszensz."
A plenáris vitára a levél szerint szeptemberben sor kerülhet. "Az EP szavazását követően sajnálatos módon a román kormány több olyan lépést is tett, amelyek alkotmányossága, vagy demokratikus jellege megkérdőjelezhető" - írták a szocialista képviselők.
MTI

Európai Polgár-díj a moldvai Nyisztor Ilona népdalénekesnek
Az Európai Polgár-díjat az uniós tagállamok polgárai közötti kölcsönös megértést hatékonyan elősegítő egyéneknek vagy szervezeteknek ítélik oda évente. A díjat Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke adta át.
Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke átadta az Eu- rópai Polgár-díjat az idei kitüntetetteknek – köztük a magyarországi Farkas Gábornak, továbbá a Raoul Wallenberg Egyesület képviselőjének, valamint a romániai csángó Nyisztor Ilonának – az EP brüsszeli székházában tartott szerdai ünnepségen.
Az Európai Polgár-díjat az uniós tagállamok polgárai közötti kölcsönös megértést hatékonyan elősegítő egyéneknek vagy szervezeteknek ítélik oda évente.
A Moldvában élő Nyisztor Ilonát Tőkés László erdélyi néppárti EP-képviselő ajánlotta a kitüntetésre. Az énekes és óvónő a pusztinai közösségi házban kifejtett nevelői, népzene- és népitánc-oktatói tevékenységével a különböző európai kulturális közösségek értékei iránti nyitottságra neveli a gyermekeket. Ezen túlmenően az Európa Tanács parlamenti közgyűlése előtt 1999-ben saját életútjáról beszámolva elősegítette azt, hogy európai szinten tudatosodjék a csángó kultúra veszélyeztetettsége.
Magyarországról idén két kitüntetett van. Egyikük – Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő ajánlására – Farkas Gábor kulturális szervező és középiskolai tanár, aki 1990 óta szervez kétévente nemzetközi gyermektalálkozókat egymás kultúrájának jobb megismerése érdekében. Eddig 12 ilyen találkozó jött létre, amelyek közül a legutóbbin, a tavaly júliusban tartott kecskeméti találkozón csaknem 1200 gyermek vett részt 21 különböző országból.
A másik magyarországi díjazottat, a Raoul Wallenberg Egyesületet Herczog Edit – ugyancsak szocialista – EP-képviselő ajánlotta a kitüntetésre. Az indoklás kiemelte, hogy az egyesület a többségi társadalom és mindenfajta kisebbségi csoport harmonikus viszonyáért, a tolerancia elvének érvényesülésért, a kisebbségek méltóságának megőrzéséért dolgozik, így például sokat tesz a többségi társadalom és a romák közötti feszültség feloldása érdekében.
MTI
Erdély.ma