"Nov. 26-án beidézték, majd letartóztatták Héjja Dezsőt /Kézdivásárhely/, nov. 29-én Filip Orban Daniela /Iasi/ tanárnőt, dec. 4-én pedig Paizs Ottót /Kézdivásárhely/ az 1989. dec. 22-i rendőrgyilkosság ügyében. Ezek a letartóztatások összefüggésben vannak a Hargita-Kovászna jelentéssel és megfélemlítés a céljuk, nyilatkozta Kozsokár Gábor szenátor. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7-8.; Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7.; Letartóztatások Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ Előzmény: Agache Aurel milicistát Kézdivásárhelyen 1989 dec. 22-én megölték a feldühödött emberek. Agache ékszereket és pénzt vett el emberektől zsarolással, megfélemlítéssel. Mindezt Ardeleanu Gavril ezredes, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka mondta el nyilatkozatában, a múlt évben /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 1990. jan. 5. és febr. 3./."

Nov. 26-án letartóztatták Kézdivásárhelyen Héjja Dezsőt, majd nov. 29-én Filip Orban Danielát. Héjja Dezső huga, Könczey Emilia mondta el, hogyan történt a letartóztatás. Héjja Dezső idézést kapott, hogy jelenjen meg a rendőrségen. Ennek eleget tett, majd üzentek a feleségének, hogy vigyen be a férjének váltó fehérneműt. A feleség és Héjja Dezső huga bement a rendőrségre, akkor tudták meg, hogy az Agache-ügyben történt a letartóztatás. Fényképeket mutogattak nekik, hogy kit ismernek fel. A rendőrségen közölték velük, a hozzátartozókkal, hogy segíteniük kell a többi személy azonosításában. Ha nem kerülnek elő a bűntársak, akkor Héjja Dezső 15-20 évet is kaphat, de ha segítenek, akkor másfél évre csökkenhet a büntetése. A rendőrségen közölték velük, ne mondják el senkinek, hogy az Agache-ügyben történt a letartóztatás. /Iochom István: Az Agache-ügy fejleményei. Egy letartóztatás története. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jan.7-én kelt Tiltakozom címmel juttatta el nyílt levelét a bel-és külföldi nyilvánossághoz. Ebben tiltakozott Király Károlynak a szenátusból történt önkényes kizárása, Héjja Dezső, Orbán Daniela és Paizs Ottó önkényes letartóztatása, továbbá Radu Tinu és titkosrendőr társai felmentése ellen. Ez a felmentés a visszarendeződés megnyilvánulása. Kéri továbbá, hogy az 1990. jan. 4-i amnesztia-rendelet értelmében nyilvánítsák semmisnek az oroszhegyi, zetelaki, marosvásárhelyi diszkriminatív ítéleteket. Tiltakozik a népszámlálás nemzeti és vallási kisebbségeket sújtó tendenciája ellen. Kéri a kisebbségi egyházakat, az RMDSZ-t, hogy többségi szövetségeseikkel együtt - vagy akár nélkülük - vegyék igénybe a törvényes politikai harc minden eszközét a felsorolt demokráciaellenes megnyilvánulások, sérelmek ellen. /Tiltakozom! = Új Magyarország, jan. 9., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Az Agache-per jan. 18-i tárgyalásán megjelent Paizs Ottó vádlott, nem tudott eljönni Héjja Dezső, a másik vádlott, mert ágyhoz kötött súlyos beteg. Filip Orbán Daniela és Konrád János vádlottak tartózkodási helye ismeretlen. A vádlottak védője Fazakas Forró Csilla. - A tárgyaláson megjelent Petre Turlea képviselő, a hírhedt magyarellenes Har-Kov ügy egyik szószólója. A mostani tárgyaláson Paizs Ottót hallgatták ki, aki elmondta, hogy azon a napon maximum tíz percre hagyta el munkahelyét, el a borbélyüzletet. Paizs Ottó elmondta: maga az ügyész is gondban volt vele, hogy felmentse vagy ne. A tanúk elmondták, hogy Paizs Dezső nem is ment a verekedés közelébe. A felperes tanúi az áldozat testvérei voltak, akik arról szóltak, hogy milyen sokba került a temetés /később kiderült, hogy belügyminisztériumi temetést rendeztek/. Az özvegy egymilliárdos kártérítést követelt, továbbá a temetési költségeket. Fazekas Forró Csilla védőbeszédében kitért arra, hogy 1989 decemberében máshol is sor került hasonló cselekményekre, de csak Hargita és Kovászna megyében ítélkeznek a - vélt - elkövetők felett. /Béres Katalin: Az Agache-per. Eskü - Biblia nélkül. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 22-28./ Előzmény: 1989. decemberében a népharag végzett Agache milicistával Kézdivásárhelyen, özvegye pert indított. Jellemző, hogy nyolc éven át az ügyészség nem is tudott előállítani tetteseket. /Béres Katalin: Az Agache ügy a fővárosi bíróságon. = Brassói Lapok (Brassó), 1998. nov. 13./

"Háromszori halasztás után febr. 15-én a bukaresti táblabíróság ítéletet hirdetett az Agache-perben: Filip Orbán Daniela hét év börtön, Héjja Dezső és Paizs Ottó négy év, Reiner Anton három év, Konrád Jánost felmentették. A négy elítélt összesen tízmillió lejt köteles fizetni Agache Ileanának, az özvegynek a temetés és a síremlék költségeire, ötvenmilliót az özvegynek és külön ötven-ötven milliót az elhunyt négy gyermekének, továbbá meg kell fizetniük a perköltséget is. Frunda György védőügyvéd hangsúlyozta, hogy az ítélet igazságtalan, a tárgyaláson is elmondta: az ártatlanul megvádoltak esetében szó sincs bűncselekményről. Markó Béla kifejtette: "számomra egyértelmű, hogy az ügy hátterében politikai szándékok húzódnak meg. Az eljárásnak "van politikai, de etnikai jellege is." /Béres Katalin: Az ítélet. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 19./ Előzmény: 1989. decemberében a népharag végzett Agache milicistával Kézdivásárhelyen, özvegye pert indított. Jellemző, hogy nyolc éven át az ügyészség nem is tudott előállítani tetteseket. /Brassói Lapok (Brassó), 1998. nov. 13./"

Az Agache-perben Fazakas Forró Csilla védőügyvéd benyújtotta a fellebbezést az ítélet ellen. Az egyik elítélt, Paizs Ottó idegösszeroppanást kapott, az öngyilkosság határán állt, kórházba kellett vinni, a másik, Héjja Dezső gyakorlatilag mozgásképtelen volt eddig is, kórházba kellett szállítani. Az ítélet elrendelte az elítéltek három napon belüli letartóztatását. Febr. 23-án Paizs Ottó felesége, Paizs Margit és fia, Paizs Ferenc, továbbá Boldizsár Béla kézdivásárhelyi lakossal együtt bejelentették, hogy az igazságtalan ítélet elleni tiltakozásul éhségsztrájkba kezdenek. Tiltakozó nyilatkozatot adott ki Tamás Sándor képviselő, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke győzelemként fogadta az ítéletet, hasonlóan Petre Turlea képviselő. Elmondták, hogy pártjuk adott pénzt Agache özvegyének a perköltségekre. /Béres Katalin: Az Agache-per újabb fejleményei. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 26./ Kézdivásárhelyen Tamás Sándor képviselő kezdeményezésére aláírásgyűjtés indult az Agache-perben vádlottak támogatására. Egyelőre függőben marad a letartóztatási parancs, ezért a négy kézdivásárhelyi febr. 26-án felfüggesztette az elítéltek védelmében indított éhségsztrájkját. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

"Dr. Tamás Sándor parlamenti képviselő számos dokumentummal nyújtott tájékoztatás az Agache-ügyről. Ebből közölt összeállítást a napilap. 1989 óta Oroszhegy és Zetelaka mellett. Kézdivásárhely is a "bűnös" székelyföldi települések lajstromában szerepel. Kézdivásárhelyen 1989. dec. 22-én meglincselték Aurel Agache őrnagyot, a gazdasági rendőrség hírhedt vezetőjét. Agache rettegésben tartotta lakosságot, visszaéléseit többen is jelentették a milícián, végül az ügyészség "büntetésből" áthelyezte Agachét Kézdivásárhelyről Barótra, ahonnan ismét "büntetésből" visszahelyezték Kézdivásárhelyre. Az ügyvédek kérésére az áldozatok sorra vallomást tettek arról, hogy mit művelt Agache, törvénytelen házkutatásokat tartott, aranyat vett el az emberektől, egyeseket megvert. 1993-ban Iliescu államfő elnöki rendelettel forradalmi mártírhőssé nyilvánította Aurel Agachét, post mortem ezredesi rangot is kapott. Bákóban utca viseli a nevét. 1991. nov. 26-án őrizetbe vették Héjja Dezsőt, 29-én Filip Orbán Daniella tanárnőt, dec. 4-én pedig Paizs Ottó borbélyt. Mindhármuknak egy hónapig vizsgálati fogságban tartották. - Agache özvegyének kérésére újból foglalkozni kezdtek az üggyel, 1997. okt. 14-én kihallgatták Paizs Ottót és Héjja Dezsőt, Filip Orbán Daniella nem jelent meg a kihallgatáson. Kiss Alexandru ügyvéd 1997. dec. 15-én elkészítette a vádiratot, melyben a fenti három személy vádlottként szerepel. 1998. febr. 9-én tartották meg az első tárgyalást, febr. 15-én ítéletet hirdettek: Filip Orbán Daniela hét év börtön, Héjja Dezső és Paizs Ottó négy év, Reiner Anton három év /felfüggesztett/, Konrád Jánost felmentették. A négy elítéltnek összesen 260 millió lejt /kb. 20 ezer dollár/ kártérítést köteles fizetni, továbbá meg kell fizetniük a perköltséget is. A bíróság elrendelte a vádlottak letartóztatását. Az ügyvédek fellebbeztek, a rendőrség nem kapott letartóztatási parancsot. Az RMDSZ kézdiszéki és kézdivásárhelyi szervezete febr. 19-én, az RMDSZ legfelső fóruma, az SZKT febr. 27-én, a Reform Tömörülés RMDSZ-platform márc. 6-án tiltakozott az igazságtalan ítélet ellen. A vádlottak hozzátartozói és ismerősei éhségsztrájkot kezdtek tiltakozásul. Ezt a tiltakozási formát aláírásgyűjtési akció váltotta fel. /Oroszhegy és Zetelaka után... Kézdivásárhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16., 17./"

A bukaresti táblabíróság jövő héten tárgyalja másodfokon a tíz évvel ezelőtti forradalom alatt, Kézdivásárhely főterén történt lincselés ügyét, amelyben elsőfokon már több személyt börtönbüntetésre ítéltek - közölte Fazakas Csilla, a vádlottak ügyvédje okt. 29-én Budapesten, a Magyarok Házában tartott sajtótájékoztatón. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke szerint etnikai alapú, koncepciós perről van szó, amelynek célja a székelyföldi magyarok megleckéztetése. 1989. december 22-én Kézdivásárhely főterén a népharag végzett Aurel Agachéval, aki több ártatlan embert hurcolt meg és bántalmazott működése alatt. A volt rendőrfőnököt 1993-ban Ion Iliescu mártírhősnek nyilvánította, majd ez a döntés üldözések sorozatát indította el Romániában, hét évvel a történtek után pedig vádat emeltek a Kézdivásárhelyen történtek ügyében. Az idén februárban Sepsiszentgyörgyön kihirdetett ítéletben több évi börtön- és pénzbüntetésre ítélték Paizs Ottót, Filip Orbán Daniella Kamillát, Héjja Dezső Gyulát, és felfüggesztett szabadságvesztésre Reiner Antont. /Sajtótájékoztató a Magyarok Világszövetségénél. Agache-ügy. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

"Vége felé közeledik az a kirakatper, amelyben öt magyar nemzetiségű állampolgárt állítottak bíróság elé, az elhíresült Agache-ügyben. 1989 decemberében az akkori eseményeknek egyetlen háromszéki áldozata Aurel Agache őrnagy volt, akit a tömeg meglincselt. 1997-ben a sepsiszentgyörgyi bíróságon eljárást indítottak Filip-Orbán Daniella Kamilla, Pajzs Ottó, Héjja Dezső Gyula, Reiner Antal és Konrád János ellen, az elhunyt rendőr hozzátartozói pedig egymilliárd lej kártérítést is követeltek. Az elsőfokú bírósági ítélet Filip-Orbán Daniella Kamillát, Héjja Dezső Gyulát és Pajzs Ottót négy-négy évi börtönbüntetésre, Reiner Antalt három évi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, Konrád Jánost pedig felmentették. A négy elítéltet összesen 260 millió lej kártérítés kifizetésére, valamint 6 millió lej perköltség megtérítésére is kötelezték. - Aurel Agache őrnagyot túlkapásai és brutális viselkedése miatt Kézdivásárhelyről 1986-ban Barótra helyezték, majd 1989 tavaszán, ugyancsak büntetésből visszahelyezték Kézdivásárhelyre, a gazdasági osztály élére. Túlkapásai miatt hírhedté vált, és a város réme lett, bekövetkezett végzetéig. 1993-ban Iliescu elnök "mártírhőssé" nyilvánította Aurel Agachét, post mortem ezredesi rangot adományozva neki. November 18-án újból ítéletet hirdettek, ezúttal a bukaresti Táblabíróságon - tájékoztatott Frunda György szenátor, védőügyvéd. Az ügyészség fellebbezését hagyta jóvá a táblabíróság, így a Magyarországon élő Konrád Jánost is elítélték három évre, a többiekre vonatkozó ítéletet pedig megerősítették. /Fülöp D. Dénes: Megerősítették az ítéletet az Agache-perben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./"

Múlt év márciusában Tamás Sándor parlamenti képviselő az Agache-kirakatper történetét tartalmazó iratcsomót juttatott el több vezető magyarországi politikushoz, többek között Áder Jánoshoz, a magyar országgyűlés elnökéhez. A házelnök javaslatára a kérdés a magyar parlament külügyi bizottságának asztalára került. A szakbizottság dr. Bogdán Emil bizottsági tagot, a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) országgyűlési képviselőjét, az Interplanetáris Unió román-magyar csoportjának elnökét, az erdélyi helyzet kiváló ismerőjét bízta meg, hogy az Agache-ügyről a helyszínen tájékozódjék, majd a külügyi bizottság előtt számoljon be. A MIÉP-képviselő először a múlt év szeptemberében járt Kézdivásárhelyen, akkor a vádlottak közül csupán eggyel, Paizs Ottóval találkozott. Dr. Bogdán Emil a múlt hét végén ismét Kézdivásárhelyen tartózkodott. Ezúttal már nem csak Paizs Ottót, hanem Héjja Dezsőt is felkeresték. Dr. Bogdán Emil elmondta, hogy hazatérése után ő vagy Csurka István, a MIÉP elnöke és frakcióvezetője parlamenti interpellációban arra fogja kérni Dávid Ibolya igazságügy-miniszter asszonyt, hogy ha a közeljövőben román kollégájával, Valeriu Stoicával találkozik, az Agache-ügyről is beszéljen vele. /(Iochom): Agache-ügy. MIÉP-képviselő Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

A bukaresti Legfelsőbb Bíróság végre napirendre tűzte a védőügyvédek által az Agache-kirakatperben kért tárgyalást, miután Frunda György ügyvéd-szenátor és Farkas Ferenc sepsiszentgyörgyi ügyvéd múlt év november 24-én, illetve 25-én benyújtotta a fellebbezést. A három itthon tartózkodó vádlott - Paizs Ottó, Héjja Dezső és Reiner Anton - ápr. 15-én kapta meg a május 30-ára szóló idézést. Az öt vádlott közül kettő - Filip Orbán Daniella Kamilla és ifj. Konrád János - külföldön él, magyar állampolgár. Mint ismeretes, a bukaresti táblabíróságon 1999. november 18-án másodfokon hirdettek ítéletet a vádlottak és az ügyészség által benyújtott kettős fellebbezésben. A fellebbviteli bíróság Filip Orbán Daniella Kamillát 7, Héjja Dezsőt és Paizs Ottót 4-4, ifj. Konrád Jánost és Reiner Antont 3-3 év börtönre ítélte. Az Agache-kirakatper tárgyalását éppen négy nappal a helyhatósági választások elé időzítették. /(Iochom): Agache-kirakatper. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

A bukaresti Legfelsőbb Bíróság december 5-ére halasztotta az Agache-ügy vádlottjainak tárgyalását - tájékoztatott Frunda György, a kézdivásárhelyi vádlottak ügyvédje. A védelem az 1989 decemberében meglincselt kézdivásárhelyi milicista meggyilkolásával vádolt Paizs Ottó és Héjja Dezső egészségügyi állapotára hivatkozva kért halasztást. A szept. 12-i tárgyaláson ismét jelen volt az Agache család meghívottjaként Petre Turlea képviselő. Tavaly február 15-én alapfokon elítélték a kézdivásárhelyieket, a november 18-i középfokú ítélet pedig a következőképpen hangzott: Filip Orbán Daniella Kamilla hét év börtönbüntetést, Paizs Ottó és Héjja Dezső négy-négy évet, Reiner Anton három évet és az eredetileg felmentett ifj. Konrád János szintén három évet kap. /Kedvező döntés az Agache-perben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

"Febr. 6-án rendkívül feszült légkörben zajlott le az Agache-ügy tárgyalása a bukaresti Legfelsőbb Bíróságon - tájékoztatott a kézdivásárhelyi vádlottak védőügyvédje, Frunda György. Az ügyvéd-szenátor elmondta, fenntartotta védencei fellebbezési folyamodványát, és kérte a bíróságot, mentse fel az érintetteket a halált okozó ütlegelések vádja alól. Mint ismeretes, a kézdivásárhelyi Aurel Agache milicistával a népharag végzett 1989 decemberében. Frunda azzal érvelt, hogy védencei 1989 decemberében forradalmi tettet követtek el, így elfogadhatatlan az 1999 novemberében hozott ítélet. Akkor hét év börtönbüntetésre ítélték Filip Orbán Daniela Kamillát, négy-négy évre Paizs Ottót és Héjja Dezsőt, három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott Reiner Anton, és három évre ítélték az alapfokon felmentett Konrád Jánost is. Frunda György fellebbezésük alátámasztásaként a bíróságon kifejtette, nem adatott meg a védelem joga sem törvényszéki, sem táblabírósági szinten. Nem fogadták el a kérésüket, melyben bizonyították, hogy Aurel Agache milicista Kézdivásárhelyen a Ceausescu-diktatúra megtorlásainak jelképe volt, és a népharag végzett vele 1989. december 22-én. Az ügyvéd azt is kifejtette, az ítélet ellentmond az Európai Emberjogi Egyezmény 5-ös és 14-es pontjának. A 14-es pont betiltja az etnikai diszkriminációt, míg az 5-ös pont értelmében elfogadható időn belül kell egy ügyet tárgyalni, a végzetes decemberi események óta pedig 11 év telt el. Frunda György kiemelte azt a tényt is, hogy csak a kézdivásárhelyiek ügyében született eddig ítélet, pedig az ország más városaiban is történt milicistagyilkosság 1989 decemberében. Az ügyvéd elfogadhatatlannak tartja, hogy több százas lélekszámú tömegből emelték ki azt a hat embert, akiket elítéltek. Egyikük az évek során meghalt, Filip Orbán Daniella és Konrád János Magyarországon kért és kapott politikai menedékjogot, Héjja Dezső évek óta ágyhoz kötött beteg, Paizs Ottó és Reiner Anton pedig nem vallotta bűnösnek magát. Frunda György szerint az ítélet diszkriminatív és magyarellenes, hiszen nemcsak az ügyben közvetlenül érintett hat személyt büntette a bíróság, hanem Kézdivásárhely magyar lakosságát nyilvánították bűnösnek. Az ügyvéd beszámolt arról is, hogy az ügyész kérte, a halált okozó ütlegelések vádját minősítsék át különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság vádjára. Javaslatát az Agache család ügyvédje, a Nagy-Románia párti Varzaru is elfogadta. A bíró meghallgatta a védelmet és a vádat, majd visszavonult. /Farkas Réka: A vád súlyosbítását kérték. Felsőfokon tárgyalták az Agache-ügyet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./"

"Márc. 26-án háromtól hét évig terjedő börtönbüntetésre ítélt a román legfelsőbb bíróság öt kézdivásárhelyi személyt egy volt kézdivásárhelyi rendőr őrnagy 1989. decemberében történt haláláért. Filip-Orbán Daniela Kamillát hét, Héjja Dezsőt és Paizs Octaviant (Ottót) 4-4, Reiner Antont és Konrád Jánost pedig 3-3 évi börtönre ítélték halált okozó ütlegelésért. A vád szerint Aurel Agache rendőr őrnagyot egy, 1989. decemberében a kézdivásárhelyi pártszékház előtt a kommunista rendszer és Nicolae Ceausescu ellen tüntető csoport tagjai ölték meg. A néhai tiszt családtagjainak kérésére indított vizsgálat során hét tettest azonosítottak, mint olyanokat, akik agyonverték Agachét. (Az 1990-ben közúti balesetben elhalálozott Kanabé Sándor István esetében az ügyészség beszüntette a vizsgálatot.) A Legfelsőbb Bíróság tulajdonképpen megerősítette a bukaresti táblabíróság által másodfokon hozott ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság ítélete végleges jellegű és végrehajtása kötelező. Frunda György, az RMDSZ szenátora, a vádlottak védőügyvédje kijelentette: az elítéltek nevében a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulva kéri a felmentésüket. /Ítélet született az Agache-perben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Az 1989-es forradalom hevületének több mint ezer áldozata közül épp a Székelyföldön: Kézdivásárhelyen, Oroszhegyen és Zetelakán megölt rendőrök lincselőire sújtott le a legnagyobb szigorral a bíróság. A forradalmi tömegekbe lövető katonatisztek zöme az utóbbi években is szépen araszolt fölfelé a ranglétrán. A Temesváron 1989. dec. 22-e előtt kioltott 72 emberéletért elítélt Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokok ellen hozott ítéletet az elmúlt hetekben felfüggesztette a legfőbb ügyész, perújrafelvételt követelve. /Gazda Árpád: Iustitia szeme. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./"

"Máj. 24-én rendőrök keresték fel Kézdivásárhelyen Héjja Dezső elítéltet, és tudomására hozták, hogy Bukarestből megérkezett a nevére szóló letartóztatási parancs, közölték vele, hogy a megyei rendőrség fogdájába kísérik. Az elítélt súlyos közúti baleset nyomán ágyhozkötött beteg, időközben rosszul lett, s kórházba került. Az öt elítélt közül csak Héjja Dezső él az országban, a többi négy külföldön ismeretlen lakhelyen tartózkodik. Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia közölte, hogy a többi elítéltet az Interpol segítségével kísérelik meg hazahozni. (Iochom): Agache-ügy. Letartóztatási parancs. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./"

"Tamás Sándor kézdivásárhelyi RMDSZ-képviselő elmondta, hogy május 24-én rendőrök jelentek meg Héjja Dezső lakásán: elviszik, hogy a 4 év börtönbüntetést letöltse. Héjja Dezső egészségi állapota nagyon súlyos, gyakorlatilag mozgásképtelen, mindkét lába lebénult. Kórházba kellett utalni. Egyúttal kérte a büntetés végrehajtásának elhalasztását.. Kérésére az első fokon eljáró bíróságnak, azaz a bukaresti törvényszéknek kell választ adnia. /(Szonda Szabolcs): A büntetés letöltésének elhalasztását kérik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./"

"Háromszéken növekvő aggodalom kísérik az Agache-perben elítélt Héjja Dezső egészségi állapotával kapcsolatos híreket. Az ügyben, mint ismeretes, 11 évi hercehurca után idén márciusban született végleges ítélet, súlyos büntetést szabva ki a vádlottakra. Az egyedül az országban tartózkodó elítélt, Héjja Dezső a közelmúltban súlyos epehólyagműtéten esett át, de egy korábbi törvényszéki véleményezés a büntetés letöltésére alkalmasnak találta. A műtét utáni helyzet nyomán a megyei rendőrparancsnok úgy nyilatkozott: 30 nappal elhalasztják a büntetésvégrehajtás megkezdését. A kialakult helyzet kapcsán a kézdivásárhelyi orvosok állásfoglalást tettek közzé: véleményük szerint Héjja teljes mértékben alkalmatlan a börtönbüntetés letöltésére. Szerintük hasnyálmirigygyulladásban is szenved, májcirózisa is van, s korábban eltört lába sem gyógyult meg. /(Flóra Gábor): Növekvő aggodalom Héjja Dezsőért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./"

" Júl. 9-én a rendőrség letartóztatta és Sepsiszentgyörgyre szállította Héjja Dezsőt, az Agache-per egyetlen, az országban tartózkodó elítéltjét. A műtétje után még lábadozó, mankón bicegő idős embert nagy gyorsasággal tuszkolták be a gépkocsiba, megakadályozva még azt is, hogy gyógyszereit magához vegye. Héjja Dezső őrizetbevételére május végén bocsátottak ki letartóztatási parancsot, amelyet akkor a kórházban fekvő betegen nem tudtak alkalmazni. A négy éves büntetés letöltésének elhalasztására benyújtott kérést augusztus 23-án tárgyalja a Legfelsőbb Törvényszék. /(Flóra Gábor): Héjja Dezső kálváriája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke nyílt levélben kérte Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy haladéktalanul járjon közbe a néhány napja letartóztatott, közúti baleset következtében ágyhoz kötött, mozgásképtelen Héjja Dezső ügyében. Köztudomású, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó társaival együtt Héjja Dezsőt is jogerősen börtönbüntetésre ítélték, noha Aurel Agache hírhedt kézdivásárhelyi milicista őrnagyot Kézdivásárhely lakosai 1989. december 22. napján lincselték meg, és így ez a népítélet is a Nemzeti Megmentési Front 1990. január 4-i 3. számú törvényerejű rendeletével a közkegyelemben részesített, ún. politikai bűncselekmények sorába tartozik. Jellemző a romániai közéletre, hogy az ország jelenlegi elnöke, Ion Iliescu ezt a Ceausescu-rendőrtisztet "mártírhőssé" nyilvánította. Nem néhány perbe fogott székelyföldi magyar személy magánügye, hanem az RMDSZ ügye, "sőt összmagyar közügy is az oroszhegyi, zetelaki meg kézdivásárhelyi milicista-lincselések ürügyén kibontakoztatott román igazságszolgáltatási anomália-sorozat, melyet az anyaországi és a nemzetközi közvélemény elé tárnunk szövetségünk kötelessége!" /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnökének nyílt levele Markó Béla úrhoz, az RMDSZ elnökéhez. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"Adrian Nastase kormányfő hajdani teniszpartnere Sever Muresan volt, Dacia Felix Bank egyik akkori vezetője. A bank összeomlása után kiderült, hogy Muresan felelős a pénzek eltüntetéséért. Több év után a svájci rendőrhatóságok elfogták a nemzetközileg körözött teniszpartnert, és egy genfi törvényszék nyolc hónappal három és fél évi börtönre ítélte őt. A román igazságszolgáltatás - arra hivatkozva, hogy idehaza is van bőven "elszámolnivalója" Muresannak - több ízben szorgalmazta, hogy adják ki őt. Végül 2001. jún. 18-án hazahozták, és a suceavai fegyházba szállították. Ott június 29-én a helybeli bíróság feltételesen szabadlábra helyezte, s alig öt óra múlva a Svájcban jogerősen elítélt, a Romániában bűnvádi eljárás alatt álló Muresan repülőgépre ült, és zavartalanul eljutott Párizsig. - Ugyanakkor Héjja Dezső, egy etnikai jellegű politikai per: az Agache-ügy elítéltje, akire májusában mondták ki az ítéletet. Az epéjével frissen műtött, másodfokú rokkantságban szenvedő, betegsége miatt ágyhoz kötött, önmagát ártatlannak valló férfit letartóztatták. Héjja Dezső most a csíkszeredai börtönben várja, hogy a védőügyvédje, Frunda György szenátor által Ion Iliescu elnökhöz - ugyanahhoz az államfőhöz, aki 90 januárjában tömeges forradalmi cselekményekre vonatkozóan általános amnesztiát hirdetett! - benyújtott kegyelmi kérése meghallgatásra találjon. Így megy ez 2001-ben Romániában: a megnyomorodott magyar kisembert egy kétes bírósági döntés alapján letartóztatják, a svájci börtönből kikért román elítéltet, sikkasztó bankvezért, a jelenlegi kormányfő hajdani teniszpartnerét pedig feltételesen szabadlábra helyezték... /Szilágyi Aladár: Aki partner volt, s aki nem. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 19./"

"Romániában 2001 nyarán nemcsak volt politikai foglyokról lehet beszélni. Az Agache-ügy két áldozata, Héjja Dezső és Reiner Antal a csíkszeredai börtönben tölti büntetését. Sógor Csaba szenátor meglátogatta Héjja Dezsőt a csíkszeredai börtönben, a Hargita Népe munkatársát azonban nem engedték be, arra hivatkozva, hogy az elítélt előzetes írásos engedélye is szükséges ehhez. Sógor Csaba szenátor elmondta: Héjja Dezső kijelentette, nem bántották, nem nyúltak hozzá. Lelkileg nagyon megviselte a helyzete, újból elmondta, hogy Agachenek a közelében sem járt, ártatlannak tartja magát. Héjja Dezső négyéves börtönbüntetést kapott, az 54 éves férfi mankóval jár, pár évvel ezelőtt eltört lába nem gyógyult be rendesen. Reiner Antal öt év börtönbüntetést kapott, őt pár napja tartóztatták le, amikor hazajött Magyarországról. A kegyetlensége miatt különösen gyűlölt Agachet 1989 decemberében Kézdivásárhelyen meglincselte a felháborodott tömeg. Az igazságszolgáltatás gépezete utólag a tömegből kiemelt pár embert, ezek súlyos börtönbüntetéseket kaptak. "Ezek az elítéltek eleve amnesztia alá estek volna, ha az államelnök odahat, hogy az általa 1990 január elején kibocsátott rendeletet érvényesítsék is" - hangsúlyozta Sógor Csaba szenátor. /Szondy Zoltán: Politikai elítéltek a csíkszeredai börtönben. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 9./"

"Tőkés László püspök közleményében felhívta a hazai magyar és román közvélemény figyelmét az 1989. december 22-ei, Aurel Agache helybéli milicista-tiszt erőszakos haláláért súlyos börtönévekre ítélt Héjja Dezső kézdivásárhelyi lakos ügyére. "Héjja Dezsőnek - áll a közleményben - ma van a születésnapja. 55 éves. A csíkszeredai börtönben szenved betegen és ártatlanul. Életének utóbbi tíz esztendeje valóságos kálvária volt. A magyarellenes román politika és igazságszolgáltatás áldozataként érett férfikorának legszebb éveit kellett szüntelen megaláztatásban és félelemben letöltenie, majd egy évekig tartó politikai kirakatper - egyik - kiszemeltjeként a börtönbe kerülnie. A romániai magyar nemzeti közösség kollektív megalázására és megfélemlítésére irányuló politikai perek sorában neki is a meghurcolt és igazságtalanul elítélt Cseresznyés Pál, valamint az oroszhegyi és zetelaki elítéltek sorsa jutott osztályrészül.(...) Történik mindez annak ellenére, hogy a Nemzeti Megmentési Front 1990. januárjában közkegyelemben részesítette mindazokat, akik az 1989-es népfelkelés idején ún. politikai bűncselekményt követtek el. Héjja Dezsőre viszont még ezt sem sikerült rábizonyítani." Tőkés László azzal a felhívással fordult az RMDSZ-hez, hogy az érdekképviselet tekintse Héjja kiszabadításának - közkegyelemben való részesítésének ügyét az RMDSZ-SZDP együttműködés szakítópróbájának. A püspök felkérte a magyar kormányt is, hogy diplomáciai úton sürgesse Héjja Dezső amnesztiáját. /Kísértenek a politikai kirakatperek. Tőkés László Héjja Dezső amnesztiáját sürgeti. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"

"Ivácson József jogász, a szenátus emberi jogi bizottságának tanácsosa elmondta, hogy védence nevében a Héjja Dezsőt védő Frunda György halasztási kérést nyújtott be a bukaresti törvényszékre. Azzal érvelt, hogy a börtönbüntetés végrehajtásának elhalasztásáért benyújtott kérést nem lehet érdemben letárgyalni, mivel Héjját aug. 22-én nem szállították a fővárosba. Frunda György nem volt jelen az aug. 23-i tárgyaláson. /(Dévai): A tárgyalás elnapolását kérték. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./"

"Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője nem titkolja Tőkés László püspökkel szembeni ellenszenvét. Most azt várta tőle, hogy felszólítja a platformokat, tegyék félre nézeteltéréseiket, fogjanak össze a legfőbb cél, az erdélyi, romániai magyarság jogainak kivívása érdekében. Gyarmathnak szerint a püspök figyelemelterelő hadműveletbe fogott. A püspök szerint: „a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tekintse kormányzati együttműködése szakítópróbájának Héjja Dezső ügyét, és politikai téren ennek megfelelően járjon el.” Gyarmath emlékeztette a püspököt, hogy Héjja Dezső ügyvédje Frunda György szenátor. Az újságíró ellenezte, hogy Héjja Dezső sorsa szakítópróba legyen. /Gyarmath János: Szakítópróba? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./"

"Az erdélyi magyar közvélemény megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy az Agache-perben nehéz börtönévekre ítélt, súlyosan beteg Héjja Dezsőt letartóztatták, majd a csíkszeredai börtönbe szállították. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felhívásában azt kérte, hogy gyakoroljanak nyomást a hatóságokra az ártatlanul börtönbe vetett Héjja Dezső szabadlábra helyezéséért, e kérdés legyen szakítópróba az RMDSZ számára a kormánypárttal való együttműködés tekintetében. Frunda György szenátor, Héjja védőügyvédje kifejtette: Héjja Dezső nem menekült el, mert ártatlannak vallotta magát, másrészt igen rossz az egészségi állapota. Annyira rossz, hogy nem tudja saját magát ellátni, tehát ápolásra, segítségre szorul. Frunda a letartóztatási döntést megtámadta a bíróságon, és kérte a büntetés végrehajtásának elhalasztását mindaddig, amíg a Héjja Dezső egészségi állapota megengedi azt, hogy letöltse a kirótt büntetést. Ezzel párhuzamosan Frunda megírta a kegyelmi kérvényt, továbbá készíti azt a beadványt, amelyet legkésőbb szept. 10-ig elküld Strasbourgba az Európai Emberjogi Bírósághoz. Frunda arról is tájékoztatott, miért volt a késlekedés, hiszen az ítéletet öt hónapja kimondták: a Legfelsőbb Bíróságnak négy hónap kellett ahhoz, hogy az ítéletet megfogalmazza. Valószínűleg meg akarták akadályozni, hogy Frunda azonnal az emberjogi bírósághoz forduljon. Frunda támadta Tőkés Lászlót, mondván, tíz éve folyik a per, de eddig Tőkés László egyetlen egyszer sem érdeklődött arról, hogy mi a helyzet ezekkel az emberekkel. Miközben Agache családja mellett ott állt Petre Turlea egységpárti, majd nagyromániás képviselő, addig ő Cseresznyés Pál, majd a kézdivásárhelyiek védelmében egyedül volt. Egyetlen alkalommal jött el a tárgyalásra Tamás Sándor képviselő. Ezzel szemben végig kiállt mellette a romániai magyar sajtó jó része, újságírók, közülük Béres Katalin és Szász Attila. Frunda nem tudja elfogadni, hogy amikor emberek sorsáról, szabadságáról van szó, akkor valaki az ügyet politikai eszközként, népszerűség-növelő eszközül felhasználja anélkül, hogy addig egyetlen egy lépést is tett volna érdekükben. Frunda nem hiszi, hogy Tőkés Lászlónak valamilyen alapja is lenne ahhoz, hogy megkérdőjelezze munkája minőségét. - Szeptember 20-án lesz a következő tárgyalás. Azért, hogy most védence börtönben van, erkölcsileg felelősök azok a kézdivásárhelyi orvosok, akik aláírták azt az orvosi jelentést, melynek alapján az ottani igazságügyi szervek leszögezhették: Héjja Dezső bírja a börtönviszonyokat, ami egyébként nem felel meg a valóságnak. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője kérdése tendenciózus: "milyen hatása volt, lehet a politikai nyomásgyakorlásnak, ami a püspök úr felhívásából kisugárzik?" Frunda azt felelte, hogy "az ilyen típusú nyomásgyakorlásnak csakis negatív hatása lehet." /Gyarmath János: Már megírtuk a kegyelmi kérést... Interjú Frunda Györgyszenátorral, az Agache-perben vádoltak védőügyvédjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./"

"Aug. 31-én Ivácson József jogász, a szenátus emberi jogi bizottságának tanácsadója Románia elnöki hivatalánál iktattatta Héjja Dezső, Paizs Ottó és Reiner Antal egyéni kegyelmi kérését. A másik két elítélt - Filip Orbán Daniella Kamilla és ifj. Konrád János - magyar állampolgár, ezért számukra nem kértek kegyelmet. Az Agache család tagjai, özvegye és a néhai őrnagy négy gyermeke - Agache Andrei Ovidiu, az ötödik gyermek nem óhajtott ebben részt venni - június 14-én iktattatták az elnöki hivatalnál a család Románia elnökéhez, a politikai osztályhoz és a civil társadalomhoz címzett nyílt levelét, amelyben az esetleges elnöki kegyelem ellen tiltakoznak. Tamás Sándor parlamenti képviselő közölte: az orvosszakértői intézet csak augusztus 30-án küldte el a Héjja Dezső egészségi állapotának felülvizsgálatához szükséges iratát a törvényszékhez, és az csak jövő héten kerülhet a csíkszeredai börtön parancsnokságához. Csíkszeredából Bukarestbe csak hetente egyszer, szerdai nap szállítanak rabokat, és nem biztos, hogy a következő tárgyalás időpontjáig, szept. 20-ig sikerül Héjja Dezsőt megvizsgálni. /Agache-ügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./"

"Többen kérték, hogy a mozgássérült Héjja Dezső mellett figyeljen oda az RMDSZ a letartóztatott Reiner Antal sorsára is. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője szerint a kézdivásárhelyieket "valamennyiünk megalázására és a román-magyar közeledés akadályozásának nyilvánvaló szándékával ítéltek el Bukarestben." Kiszabadításuk érdekében az általa vezetett Emberséget! Alapítvány levelet intézett Markó Béla szövetségi elnökhöz és Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkárhoz. Alapítványa igyekszik anyagilag is segíteni az elmúlt évtized magyar áldozatait, az 1990. márciusi pogromban életüket vesztett nagyernyei, sáromberkei, mezőújfalui férfiak családjait. A lap megjegyezte, Frunda György szenátor, a kézdivásárhelyiek védőügyvédje világosan leszögezte: mind a hat elítélt, tehát Reiner Antal ügyében is a legfelső ügyészhez, illetve később a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordul. /Figyeljünk Reiner sorsára is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./"

"Frunda György szenátor, a kézdivásárhelyi elítéltek ügyvédje benyújtotta Héjja Dezső, Reiner Antal, Paizs Ottó és Konrád János jogorvoslási kérelmét az APODOR-CH Helsinki Bizottságnak, mely az ügyet a strasbourgi emberjogi bizottságnak közvetíti. A szenátor ezzel párhuzamosan az elítélt egészségi állapotára hivatkozva a Bukaresti Törvényszék elé terjesztette Héjja Dezső börtönbüntetésének felfüggesztési kérelmét. Frunda augusztus 31-én Ion Iliescu államelnöknél benyújtotta a Héjja Dezső, Reiner Antal és Paizs Ottó kegyelmi kérését, szept. 11-én Konrád János kegyelmi kérését is az államelnök elé terjesztette. /Az APODOR-CH Helsinki Bizottság előtt a kézdivásárhelyi elítéltek ügye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./ A héten letartóztatták - ezúttal Békéscsabán - Paizs Ottót is. A hivatalos verzió szerint az elítélt lánya általi lakáseladás juttatta Paizs Ottó magyarországi címének birtokába a kézdivásárhelyi rendőrséget. Az Agache-család ügyét képviselő legnagyobb fiú, Dionisie - a sepsiszentgyörgyi román lap szerint - mindent megmozgat annak érdekében, hogy az államelnök ne gyakoroljon kegyelmet az elítélteknek, közvetítésre kérve a kormánypárt színeiben megválasztott Vlad Casuneanu képviselőt is. /(Flóra Gábor): Mégis súgtak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./"

"Szept. 7-én második alkalommal járt a csíkszeredai börtönben Szigeti Olga, Héjja Dezső volt felesége, aki elmondta: az elítélt még mindig az elkülönítőben fekszik, de közérzete jó, nem veszítette el a reményt, bízik abban, hogy hamarosan hazajöhet. A bukaresti törvényszék még mindig nem juttatta el a börtön vezetőségének azt az átiratot, amelyben Héjja egészségi állapotának felülvizsgálatát kérik. Volt felesége legközelebb október 7-én látogathatja meg Héjja Dezsőt. /(Iochom): Agache-ügy. Héjja Dezső bizakodik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./"

"A csíkszeredai börtönben interjút készítettek Héjja Dezsővel, az Agache-ügy egyik elitéltjével. Héjja Dezső mankóira támaszkodva fogadta az újságírót. Februárban volt a tizenkettedik műtéte. A börtönben nem kap gyógyszert, a felesége hozott be gyógyszert. A cellában öten vannak négy ágyban. Köszöni Katona Ádámnak, hogy felhívásban követelt amnesztiát részére. Tőkés László püspök küldött neki levelet, de az nyomtalanul eltűnt. /(Daczó Dénes): Látogatás Héjja Dezsőnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./"