A gyulafehérvári római katolikus székesegyház - amelynek helyén Szent István király építtetett egykor templomot -, napjainkig az egyik legépebben megmaradt középkori szakrális emlék Közép-Európában. A magyar-román államközi együttműködési program kiemelt fontosságot tulajdonít a gyulafehérvári székesegyháznak. Az idei munkálatok elkezdésének tiszteletére ünnepi megnyitót szervez az érsekség március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján. Ismertetik a helyreállítási tervet. Az ünnepségre meghívót kapott dr. Entz Géza, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Cselovszki Zoltán, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke, Dan Nicolae, a Kulturális Minisztérium Műemlékvédelmi Osztályának igazgatója, továbbá a munkálatokat vezető csoport tagjai, Káldi Gyula építész, Sarkadi Márton építészmérnök, Mircea Hava, Gyulafehérvár polgármestere, valamint több más hazai és külföldi személyiség. A székesegyház helyreállítási munkálatai tíz éven keresztül, 1999 és 2009 között fognak tartani. /Ünnepi megnyitó Gyulafehérváron. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

Diplomáciai feszültség magyarverés miatt
A gyulafehérvári polgármester tegnap sajnálatosnak nevezte a helyi katolikus teológiai intézet magyar rektorának bántalmazását, a román külügyminisztérium ugyanakkor nem tartja megfelelőnek a magyar diplomácia reagálásának nyelvezetét.
Mircea Hava gyulafehérvári polgármester és Raul Toderaşcu alprefektus tegnap beszélt Füzes Oszkárral, Magyarország bukaresti nagykövetével, aki a történtek tisztázására utazott a városba Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul társaságában. Mint arról beszámoltunk, román fiatalok szombaton este baseballütővel megverték Oláh Zoltán rektort, aki le akarta fényképezni az egyház épületeit kövekkel dobáló fiatalokat.
A polgármester sajnálatos és szerencsétlen esetnek minősítette a rektor bántalmazását. Hangsúlyozta: a tettet elkövető három csavargót nem szabad azonosítani Gyulafehérvárral. Füzes Oszkár köszönetet mondott a helyi hatóságoknak a gyors és szakszerű közbelépésért. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: szívből reméli, hogy az incidensnek nem volt magyarellenes jellege. Meggyőződésének adott hangot, hogy a jövőben nem fordul elő hasonló eset.
A román külügyminisztérium ugyanakkor úgy véli, hogy a gyulafehérvári incidenssel kapcsolatos magyar külügyi reagálás nyelvezete “nem megfelelő és ellentétes a két ország közötti közvetlen és nyílt politikai párbeszéd szellemével”. A bukaresti szaktárca tájékoztatása szerint a budapesti román nagykövetségen keresztül kíván tájékozódni a magyar külügyi közlemény nyelvezetének ügyében. A román külügyminisztérium szerint a gyulafehérvári incidens kapcsán a magyar fél nem vette fel a kapcsolatot diplomáciai úton a román féllel, márpedig Bukarest szerint “normális módon” így szokás eljárni egy sajtóközlemény kiadása előtt. A román külügyi tárca közölte: sürgős tájékoztatást kért a belügyminisztériumtól a gyulafehérvári incidens részleteiről. A magyar külügyminisztérium hétfőn közleményben fejezte ki megdöbbenését a gyulafehérvári esettel kapcsolatosan. Úgy fogalmazott: az eset ellentmond a magyar–román kapcsolatokban tapasztalt nyitottságnak és szoros együttműködésnek is, és olyan időszakot idéz fel, amelyet mindkét nemzet már meghaladottnak vélt.
Az RMDSZ szerint a gyulafehérvári rektor bántalmazása az erdélyi magyarság egészét érinti. A szövetség rendkívül aggasztónak tartja az elmúlt időszak felerősödött, magyarellenes hangulatát, ezért bölcs és megfontolt nyilatkozatokra és a békés együttélés szorgalmazására kér fel minden politikai szereplőt. A magyarországi kormánypárt tegnapi állásfoglalása szerint a Fidesz felháborodással fogadta a gyulafehérvári magyarokat ért újabb támadás hírét. Az alakulat elutasít minden olyan cselekedetet, amely az utóbbi években javuló magyar–román kapcsolatokat veszélyeztetheti. Elítélte az incidenst a KDNP, a Jobbik és az MSZP is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyarország bukaresti nagykövete kedden Gyulafehérvárra utazott
Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete kedden Gyulafehérvárra utazott, hogy a helyi hatóságokkal tárgyaljon a szombati incidensről, amikor három férfi betörte hat épület, köztük a katolikus teológia ablakait, azt nyilatkozta, „bízik benne”, az eset nem volt etnikai konfliktus.
A magyar nagykövet kedden találkozott a gyulafehérvári polgármesterrel, Mircea Havával és Raul Tudoraşcuval, Fehér megye alprefektusával, megtárgyalták a szombat éjszakai gyulafehérvári történéseket, amikor három férfi betörte hat épület, köztük a gyulafehérvári katolikus teológia ablakait a történelmi városközpontban.
Arra a kérdésre, hogy úgy véli, etnikai konfliktus történt-e, Füzes Oszkár azt válaszolta, tartott tőle, hogy szó lehet ilyen jellegű összetűzésről, és leszögezte, „Magyarország törődik a romániai magyar közösség sorsával”.
„Ezért jöttem ide ilyen gyorsan, mert a tegnap (hétfőn – szerk. megj.) hallottam az esetről és ma (kedd – szerk. megj.) már itt vagyok. Nagyon barátságos és építő találkozó volt a polgármester úrral, akinek ezt köszönöm. Köszönöm a román hatóságok gyors és szakszerű eljárását. Hiszem, meggyőződésem, ennek az incidensnek nem lesz semmilyen folytatása” – mondta Füzes Oszkár.
Az újságírók még egyszer megkérdezték, etnikai konfliktusnak tartja-e az estet és a magyar nagykövet azt válaszolta, bízik benne, hogy nem. „Tiszta szívemből remélem, nem, Bízom benne, hogy nem” – válaszolta Füzes Oszkár.
Ezután találkozott a Fehér Megyei Rendőrség képviselőivel is, hogy tárgyaljanak az incidensről.
Luminiţa Rac, a Fehér Megyei Rendőrség szóvivője azt nyilatkozta, hogy kedden délig sem a teológia rektora, sem a másik bántalmazott személy nem tett feljelentést a három elkövető ellen.
Elmondta, a három gyanúsított közül kettőt helyben őrizetbe vettek a rendőrök, a harmadik elszaladt, de távollétében azonosították.
A törvény emberei kettőjük esetében 24 órás fogva tartást majd előzetes letartóztatást kértek, de az ügyészség úgy döntött, szabadlábon védekezhetnek, mert nem közveszélyesek.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Magyarverés – a polgármester sajnálkozik, a külügy kifogásol
A gyulafehérvári polgármester sajnálatosnak nevezte a rektor bántalmazását, a román külügyminisztérium nem tartja megfelelőnek a magyar külügy reagálásának nyelvezetét.
Mircea Hava gyulafehérvári polgármester és Raul Toderascu alprefektus beszélt Füzes Oszkárral, Magyarország bukaresti nagykövetével, aki a történtek tisztázására utazott a városba Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul társaságában. Román fiatalok szombaton este baseballütővel megverték Oláh Zoltán rektort, aki le akarta fényképezni az egyház épületeit kövekkel dobáló fiatalokat. A támadók egy másik embert is leütöttek, aki a rektorsegítségére akart sietni.
A hatóságon a sor
A polgármester sajnálatos és szerencsétlen esetnek minősítette a rektor bántalmazását. Hangsúlyozta, hogy a tettet elkövető három csavargót nem szabad azonosítani Gyulafehérvárral. “Sajnálatos és szerencsétlen eset volt. Nagyra értékelem, hogy a rendőrség két percen belül teljesítette feladatát, most a többi hatóságon a sor” – mondta Hava, megállapítva, hogy a városban eddig még nem fordult elő hasonló eset. Füzes Oszkár az MTI-nek elmondta: köszönetet mondott a helyi hatóságoknak a gyors és szakszerű közbelépésért. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: szívből reméli, hogy az incidensnek nem volt magyarellenes jellege. Hangot adott meggyőződésének, hogy a jövőben nem fordul elő hasonló eset.
Még ők sértődnek…
A román külügyminisztérium ugyanakkor úgy véli, hogy a gyulafehérvári incidenssel kapcsolatos magyar külügyi reagálás nyelvezete “nem megfelelő és ellentétes a két ország közötti közvetlen és nyílt politikai párbeszéd szellemével”. A román szaktárca kedden a Mediafax román hírügynökség kérdéseire válaszolva foglalt állást. Egyebek között elhangzott, hogy a budapesti román nagykövetségen keresztül kíván tájékozódni a magyar külügyi közlemény nyelvezetének ügyében. A román külügyminisztérium szerint a gyulafehérvári incidens kapcsán a magyar fél nem vette fel a kapcsolatot diplomáciai úton a román féllel, márpedig Bukarest szerint “normális módon” így szokás eljárni egy sajtóközlemény kiadása előtt. A román külügyi tárca közölte: sürgős tájékoztatást kért a román belügyminisztériumtól a gyulafehérvári incidens részleteiről. A bukaresti külügyi tárca ismét hangsúlyozta: Románia élen jár a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak szavatolásában. A magyar külügyminisztérium hétfőn közleményben fejezte ki megdöbbenését a gyulafehérvári esettel kapcsolatosan. Úgy fogalmazott: az eset ellentmond a magyar-román kapcsolatokban tapasztalt nyitottságnak és szoros együttműködésnek is, és olyan időszakot idéz fel, amelyet mindkét nemzet már meghaladottnak vélt.
erdon.ro

Mesél a torony, a Fejedelmi kapu
A gyulafehérvári székesegyház a magyar történelem egyik monumentális tanúja, számos történelmi személyiségünk hamvait is befogadó épülete. Szent István 1009-ben alapította az erdélyi püspökséget, s székesegyházának első felépítménye már a 11. században elkészült. A későbbi átalakítások után gótikus karaktert mutató székesegyház és a szomszédságában álló reneszánsz érseki palota Erdély egyik legszebb műemlékegyüttese. Ennek állaga sajnos az évezred végére igen leromlott, az utóbbi évek erőfeszítései eredményeképpen azonban az épületek mára szinte teljesen megújultak. Az évek óta tartó felújítás néhány napja újabb állomásához érkezett. Befejeződött a Szent Mihály-székesegyház déli tornyának felújítása és a Fejedelmi kapu akadálymentesítése.
„A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség megkülönböztetett módon foglalkozik a székesegyház és az érseki palota állapotával, méltó módon történő karbantartásával, helyreállításával. Egy ilyen jellegű középkori épületegyüttes megköveteli az állandó helyreállítási munkálatokat – írta beszámolójában sok évvel ezelőtt Szász János, az érsekség akkori gazdasági igazgatója. – Az utóbbi évszázad restaurálási munkálatainak kiesése következtében a 90-es évek elejére több helyen is sürgős feladattá vált a felújítás. 1999-ben a gyulafehérvári érsekség és a budapesti Országos Műemlékvédelmi Hivatal között létrejött egyezmény nyomán átfogó helyreállítási programterv született. Az anyagi források szűkössége miatt azonban elsősorban részfeladatok és sürgősségi beavatkozásokra került sor 2005-ig. A Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Szülőföld Alap, Románia Művelődési és Vallásügyi Minisztériuma, valamint partnerszervezetek és a hívek támogatásának köszönhetően a jubileumi évben befejeződött a déli torony homlokzatának kőrestaurálása, a Lázói-kápolna felújítása, valamint a Kolonics István által 1877-ben épített orgona restaurálása. A szakemberek által is elismert munkálatok arra serkentenek, hogy a helyreállítási munkálatokat tovább folytassuk, újabb feladatokat vállaljunk” – jegyezte le a beszámoló írója. A munkálatok pedig az ígéret szerint folytatódtak, a templom szentélyét, a kórust, a rózsaablakot helyreállították, a torony külsejének kőrestaurálása is megtörtént, az érseki palota külső és udvari homlokzatát is felújították. A munkálatok értéke igen magas összegre rúgott, az érsekség ezt önerőből nem tudta volna fedezni. Az adományok begyűjtése mellett sikerült a romániai illetékes hatóságokkal is megállapodásra jutni, így a helyreállítási munkálatok tetemes részét a Román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet finanszírozta.
A középkori gyulafehérvári római katolikus székesegyház déli tornyának belső felújítása és megközelíthetővé tétele a látogatók számára című pályázat kedvezményezettjeként az érsekség néhány nappal ezelőtt egy újabb projekt munkálatainak befejezését ünnepelhette. A helyreállítás során a szakemberek megnyitották a székesegyház Maiestas Domini kapuját, itt egy lift elhelyezésével lehetővé tették a mozgássérültek kerekes székkel való közlekedését, a másik fontos munkálat a hétszáz éves torony belsejének felújítása és látogathatóvá tétele volt. A norvég alap támogatásával létrejött felújítás koordinátora Márton Judit, a gyulafehérvári érsekség építészeti irodájának vezetője, tervezőépítésze pedig Tövissi Zsolt volt. A pályázat megírásában, lebonyolításában az érsekség munkatársai: Orbán Béla, Bajkó Teréz, Katona Katalin és Hegedűs Enikő művészettörténész közreműködött. Köszönet illeti az Európai Gazdasági Térségen belül Norvégia, Izland és Liechtenstein államokat és a támogatás lebonyolításában résztvevő bukaresti Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériumot, a pályázatban partnerként résztvevő budapesti Teleki László Alapítványt, annak igazgatóját, Diószegi Lászlót. Az átadó ünnepségen Dr. Jakubinyi György beszéde és igehirdetése után Mircea Hava polgármester, Hegedűs Csilla, az RMDSZ Kulturális Főosztályának ügyvezető alelnöke és Matei Drîmbărean, Fehér Megye Kulturális és Nemzeti Örökség Felügyelőségének igazgatója méltatta a projekt megvalósulásához szükséges erőfeszítéseket és azok eredményét. Az ünnepséget Borsos Edit énekművész színezte (orgonán Bakos Levente kísérte), a torony és a lift felszentelése után a székesegyházat Vass Csongor levéltáros mutatta be a vendégeknek.
Izgalmas kaland volt a közönség számára a sok száz éves, csupán „ember szélességnyi” lépcsőn a torony belsejébe följutni és ott a székesegyház történetét bemutató kiállítás tárgyaival megismerkedni. A toronytárlat egyik legérdekesebb látnivalója az a mini lapidárium, melynek emlékeit – a szentély külső falán elhelyezett 13. századi kőfaragványok másolatát – közelről szemlélheti meg a látogató. A bibliai alakok korabeli ábrázolása mellett láthatjuk itt a középkor jellegzetes ornamenseit és figuráit, szárnyas gyíkok, oroszlánok, tigrisek, szörnyecskék és angyalok hadát. Mint Hegedűs Enikőtől, a tárlat vezetőjétől megtudtuk, a kiállításon az egyházmegye más templomaiból begyűjtött emlékeket is bemutatnak, többek között egy ritka Szűz Mária-ábrázolást, a Freisungi Immaculata kegykép szobormásolatát. A toronyban helyezték el a székesegyház néhai barokk oltárának táblaképeit is, és egy érdekes makettet, ami az 1909-es ásatáskor a sekrestye padozata alól előkerült 11–12. századi keresztelőkápolna kör alakú alapját rögzíti kicsinyített gipszmásolatban. A kiállítás látnivalói mellett érdekes térélmény maga a toronybelső is az újonnan kialakított lépcső szerkezetével. Első látogatókként a lépcsőkön fölfelé kapaszkodva az erős kinti légmozgás afféle „szélorgona játékát” is élvezhettük, végül „emelkedett” élmény volt az ablakokból – a majdnem 28 méteres magasságból – a felújított várra letekinteni.
S a felújítást vezető építész, Márton Judit szavaiból megsejthetjük, hogy egy ilyen projekt megvalósulása nemcsak szakmai kihívás, de személyes belső vezérlés általi emberi vállalás is. „Kétéves periódusnak a lezárását ünnepeljük, amelyben az első év első fele a pályázat megírásával és annak izgalmaival járt, majd azt követte az elbírálási időszak. A második év a megvalósításról szólt. Az elmúlt két évben nagyon gyakran érezhettük a jó Isten gondviselő szeretetét, és nagyon sok jó ember segítő szándékát. S így közösen létrehozhattunk valami szépet, jót az emberek örömére és remélhetőleg a jó Isten dicsőségére. S ha a toronyból az ablakok üvegezett zsalugáterein keresztül messze-messze nézek, s ha tekintetem találkozik Isten tekintetével, elgondolkodom, hogy emberként vajon hogyan alakultunk, amíg az adott körülmények között próbáltunk valami nemesben és szépben a jó Istennek munkatársai lenni.”
Pacsika Emília
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Nacionalista liberálisok
Felugattak a nemzeti liberálisok! Egyazon időben! Már nem is tudom, kit nevezzek meg a sok alelnök közül: Mircea Havat vagy Florin Romant, esetleg az elnök Ludovic Orbant, vagyis Lajcsit. Nagy fájdalmuk, hogy az erdélyi magyarok nem akarják megünnepelni Erdély Romániához való csatolásának 100. évfordulóját, de az is bántja őket, hogy az RMDSZ vezérkara miért tárgyal a hatalmon lévő PSD–ALDE szövetséggel, miért nem csak ővelük…
Nem nagyon beszélnek arról, hogy a párt népszerűsége folyamatosan lemenőben van, ezért nyúltak a jó öreg nacionalizmushoz. Nem hinném, hogy ennek nagy keletje lenne, mert a mélyrepülés oka, hogy miután hatalmaskodásuk idején igencsak megszorították a népnek adott juttatásokat, s most éppen a baloldali kormány életszínvonal-emelési intézkedéseit támadják. Idős liberális ismerősöm szerint már az, hogy egyesültek a rossz emlékű Demokrata Párttal, butaság volt, de a néppárthoz való átállás is kolosszális ökörségszámba megy. És hogy a saját magas fizetésüket megszavazták, a köznép nyugdíjának emelését pedig nehezményezik, oda vezet, hogy még a kemény szabadelvűek sem fognak rájuk voksolni.
Valamikor a párt nevéből a liberális mellől többen ki akarták venni a nemzeti (ne írjam: nacionalista) szót. A párt akkori elnöke, Radu Câmpeanu nagyon ellenezte ezt. Egy darabig európaibb hangokat pendítettek meg, majd szép lassan áthangolódtak balkánivá, versenyezve a szocdemekkel, majd lépéshosszal le is hagyva ezeket. Most már odáig jutottak, hogy Orban Lajcsi azon sóhajtozik, miért akarják leszállítani a bizonyos magyar jogokat lehetővé tevő 20 százalékos kisebbségi küszöböt 10 százalékra. Meg hogy az erdélyi magyarságnak is milyen jó volt Erdélynek Romániához való ragasztása. Olyan jó, hogy még román politikusok is megírták (Octavian Goga, Iuliu Maniu, Victor Babeș, Ion Slavici, Traian Vuia stb.): a regátiak „skrupulus nélkül” fosztották ki a transzilván területeket. Na, meg az ígéreteikből alig tartottak be valamit; nemhogy autonómiát nem adtak, hanem erőszakolt románosítást vittek véghez.
És még csak annyit: nem a gyulafehérvári gyűlés „csatolta” Erdélyt Romániához (ennek lesz jövőben a 100. évfordulója), hanem a trianoni szerződés, pontosabban diktátum, amelyet 1920. június 4-én írtak alá. Ezt pont Lajcsi ne tudná? Hiszen az apjától csak hallhatta!
Román Győző / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)