Okt. 12-én Pécsen a tervezett státusztörvényről tartott fórummal megkezdődött a Határon Túli Magyarok Fesztiváljának tíznapos programja, melynek a Kárpát-medencei művészeteket felvonultató rendezvényein közel félezer határon túli magyart lát vendégül Baranya megye és székhelye. A fesztivál házigazdája, a rendező Határon Túli Magyarságért Alapítvány elnöke - egyben Baranya megye közgyűlési alelnöke - Bokor Béla biztatónak nevezte a jugoszláviai politikai fordulatot, mely szerinte a demokratizálódás révén sokat javíthat az ottani magyarság helyzetén is. Hargitai János (Fidesz) képviselő, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának tagja a státusztörvényről kifejtette: a határon túli magyarokat csupán az alkotmány hatodik szakaszának harmadik bekezdése említi, mint akikért az anyaország felelősséget érez -, s bár van számos őket érintő, alacsonyabb szintű jogszabály -, a magyar törvények előtti jogállásuk lényegében ugyanaz, mint bármely külföldi turistáé. - A Magyarok Világszövetsége erdélyi tanácsának a határon túli magyarok jogállására tett javaslatának megvalósításához kétharmados többségű politikai akaratra lenne szükség. Ez azonban ma nem létezik - Mézes Rudolf, a felvidéki magyarság részéről azt szorgalmazta, hogy a tervezetet egyeztessék a határon túli magyarok szervezeteinek minél szélesebb körével. /Határon Túli Magyarok Fesztiválja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

Kisebbségkutató intézet szerveződik Pécsen
60 év után ismét működhet kisebbségkutató intézet Pécsett, miután az új Tudásközpont ehhez minden hátteret biztosít.
Magyarországon először a pécsi egyetemen már működött ilyen intézet, de a második világháború alatt minden összegyűjtött anyag megsemmisült. A kisebbségkutatás újraindítása már régóta napirenden van, de a kulturális évad egyik nagy beruházása, a Tudásközpont elkészülte új lendületet adott, hogy végre érdemi lépések is történjenek. Annál is inkább, mert a kisebbségi ügyek - véli a baranyai közgyűlés KDNP-s elnöke, Hargitai János, az unióban is felértékelődnek.
A tudásközpontban ideális feltételeket biztosíthatnak, ide került ugyanis a témával foglalkozó valamennyi könyv- és dokumentum, hozzá a legkorszerűbb technikai háttérrel, ami bárhonnan elérhető. Például ha Brüsszelből egy joganyag megfogalmazásához szükség van kutatási adatokra, akkor Közép-Kelet-Európa vonatkozásában a pécsi központhoz lehetne fordulni – fogalmazott a közgyűlési elnök.
Hargitai János azt mondja, egy európai kisebbségkutató hálózat kiépítésére is mód nyílik. MR Krónika

Potápi: A moldvai csángók mindig is ragaszkodtak az identitásukhoz
MTI
A Magyarországon élő moldvai csángók az identitásukhoz való szüntelen ragaszkodásuknak köszönhetik megmaradásukat – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton a moldvai csángó magyarok betelepülésének 75. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen.
Potápi Árpád János szombaton a baranyai Egyházaskozárban hangsúlyozta: a moldvai csángók történelme nem ért véget Magyarországra érkezésükkel, nem tűntek el a „magyar tengerben”.
Földrajzilag távol kerültek Moldvától, Csángóföldtől, de mindig a szemük előtt tartották és tartják ma is a szülőföldjükhöz való kötelék ápolását – fogalmazott az államtitkár a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Országos Szövetség rendezvényén. Megjegyezte, ennek bizonyítéka az 1948-ban alapított, s azóta számos díjjal kitüntetett népművészeti együttesük, amely a mai napig őrzi a csángóföldi népszokásokat, a táncot és a zenét.
A politikus felidézte, hogy a moldvai csángók a bukovinai székelyekhez hasonlóan a második bécsi döntést követően indultak el szülőföldjükről, s amikor otthont teremtettek maguknak Bácskában, jött a hír, a legszükségesebb dolgaikat összegyűjtve újra menniük kell. „Nincs olyan magyarországi csángó vagy székely család, amely ne őrizne emlékeket e menekülésről, az út viszontagságairól, veszteségeiről, kilátástalanságáról” – mondta.
Potápi Árpád János rámutatott, hogy 1945 és 1947 között 163 család, ezer csángó magyar érkezett Baranya megyébe, akiket Egyházaskozárra, Szárászra, Mekényesre és Bikalra telepítettek le úgy, hogy kitelepített svábok házaiban vagy sváb lakosok mellett kaptak elhelyezést.
A bizonytalanság mellett immár lelkiismeret furdalásuk is volt, úgy érezték, másodszor veszik el valakinek az otthonát. Egy olyan kor szellemségének következményeit kellett viselniük, amely testvérekből akart ellenségeket faragni – mondta Potápi Árpád János.
A politikus szava szerint a Baranyába települt moldvai csángók ma már az anyaországban képviselik a moldvai magyarok harcát fennmaradásukért, nyelvük, vallásuk megtartásáért, de részei lettek annak a közösségnek is, ahova érkeztek. Kovászai tudtak lenni az itteni magyarságnak, a baranyai falvak lakói sokat tanultak tőlük, ezek közül az összefogás a legfontosabb – mondta az államtitkár.
Az eseményen a helyi és moldvai magyar falvak hagyományőrzői mellett részt vett Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, Hargitai János kereszténydemokrata parlamenti képviselő, s mások mellett több baranyai város és község polgármestere is. magyaridok.hu