Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Har Éva
3 tétel
2001. augusztus 30.
"Simon Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója felbontotta Har Éva és László Róbert munkaszerződését munkahelyi mulasztás indoklásával. Har Évát 2001 májusában választották meg a Magyar Opera szakszervezeti elnökévé, László Róbert pedig alelnök lett. Az érintettek úgy ítélték meg, hogy az intézmény jogtalanul bánt el velük, az opera vezetőségét beperelték: kártérítést, valamint munkaviszonyuk visszaállítását kérik. Simon Gábor igazgató intézményellenes hibának tartja Har Éva és Róbert László szakszervezeti megválasztását. Elmondása szerint három hónapos ténykedésük végig hátráltatta az intézmény tevékenységét. Simon Gábor példával élt: az operán belül meghallgatást szerveztek, hogy ellenőrizzék, szakmailag ki milyen szinten áll. Rögtön megjelent az Alfa Cartel elnöke számonkérni, hogy milyen alapon mérlegelik az alkalmazottak képességeit. Ebből pattant ki az első vita, amit sorozatos ellenkezések követtek a két szakszervezeti elnök részéről. Az igazi nézeteltérés a nyírbátori vendégszerepléskor robbant ki: minden előzetes bejelentés nélkül leálltak a munkával. Kijelentették: mivel nem kaptak pénzt, nem mennek próbára. Har Éva alaptalannak érzi a kettőjüket ért vádakat. Szerinte az igazgató minden információt megtagadott tőlük, emiatt kezdődtek a nézeteltérések, hiszen a szakszervezetet semmibe vette. /Máté Erzsébet: Munkaügyi konfliktus a Magyar Operában. Évadeleji hangulatkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"
2001. november 10.
"A kolozsvári román sajtóban az elmúlt napokban több írás is megjelent az Állami Magyar Operáról egy munkakonfliktus kapcsán. A román sajtó érdeklődött az alapítványi pénzekről, amelyek az intézmény külföldi és belföldi fellépéseket szervezhetett. A magyar opera vezetősége még a nyáron felbontotta két alkalmazottjának, Har Évának és László Róbertnek a munkaszerződését, amelyet az érintettek megtámadtak a bíróságon. A két szakszervezeti vezető szerint tisztázni kellett volna a külföldi turnék alkalmával kötött szerződések előírásait. A törvényszék elutasította a felperesek kérését, és helyben hagyta az opera döntését. Har Éva és László Róbert fellebbezett a törvényszék határozata ellen. Emellett a gazdasági rendőrség tovább folytatja az opera pénzügyeinek kivizsgálását, a munkaügyi felügyelőség azonban semmilyen rendellenességet nem talált. Simon Gábor igazgató szerint a közpénzen működő gazdasági rendőrség két ember bosszúálló eszközévé süllyedt. /(Ú. I.): Alapítványi pénzekre kíváncsiak. Tovább szövögetik a magyar operában kialakult munkakonfliktust. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./"
2002. január 17.
Dan Brudascu nagy-románia párti képviselő "a magyar revizionizmus és szélsőségesség támogatásával" vádolta a kolozsvári Állami Magyar Operát és Színházat. A képviselő felhívta a figyelmet: annak ellenére, hogy a két intézmény anyagi támogatásban részesül a román állam részéről, repertoárjukban mégsem lelhetők fel román szerzők művei. Sőt, mi több, az RMDSZ- és a budapesti rendelkezéseket végrehajtva, a régi hungarista ábrándokat kergető műveket visznek színpadra, valamint székelyföldi és magyarországi turnékat szerveznek, fenntartva a nemzeti-soviniszta érzelmeket. Dan Brudascu kérte a Művelődési Minisztériumot, hogy "2002 januárjától szüntesse be a két intézmény anyagi támogatását". Simon Gábor, az opera igazgatója leszögezte: hivatalosan nem reagál erre a "förmedvényre". Szerinte emögött az a két volt operatag áll, László Róbert és Hár Éva, akiknek felbontotta a munkaszerződésüket, és akik emiatt megígérték, hogy minden eszközt felhasználnak a bosszúra. Először Gheorghe Funart keresték meg, ennek következtében kiszálltak a pénzügyi ellenőrök és a gazdasági rendőrök, akik bevallottan ezért jöttek az intézményt ellenőrizni. Majd megkeresték Dan Brudascut, aki egy november elsejei keltezésű kísérőlevélben a két ex-tag panaszlevelét elküldte a minisztériumhoz, kérve az ügy kivizsgálását. Tompa Gábor, az Állami Magyar Színház igazgatója nevetségesnek tartotta, hogy most már mindkét szélsőség vádolja a színházat. Tompa tiltakozott, hogy egy kalap alá vegyék a két intézményt, hiszen - az épületen kívül - nincs semmi közös a műsortervben. /Köllő Katalin: Nagy-Romániás támadás a magyar színház és opera ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./