Látó-lapszámbemutató a Gaudeamusban: Kolozsvártól Örkényig
Ahány ember, annyi Kolozsvár, ahány történet, élmény, anekdota, annyi értelmezési lehetőség a várossal kapcsolatban – derül ki a Látó szépirodalmi folyóirat márciusi számából, amelyben esszék, novellák, versek és interjú révén kerülünk közelebb a kincses városban élő vagy ahhoz számos tekintetben kapcsolódó szerzők Kolozsvár-képéhez. A lapszámot, csakúgy, mint az Örkény-centenárium apropóján összeállított áprilisi Látót szerdán délután mutatták be a Gaudeamus könyvesboltban.
Kenéz Ferenc Szabadnak lenni mit jelent? című Kolozsvár-oratóriumával indul a Látó márciusi száma, majd Láng Zsolt, Egyed Péter, Laskay Adrienne, Kántor Lajos, Sebestyén Mihály, Király László, Jánk Károly, Vida Gábor, Demény Péter, Szabó Róbert Csaba, Láng Orsolya, Keszeg Anna, Soó Éva és Visky András írásai olvashatók. Talált versként szerepel a kötetben Áprily Lajos Kolozsvári éjjel és Jékely Zoltán Anteus című költeménye, a mellékletben pedig a vers kategóriában 2010-ben nívódíjjal kitüntetett Kenéz Ferenc plakátja található. – Színvonalas ez a szám, mindenki a saját Kolozsvár-történetét, élményét, anekdotáját mondja el benne – hangsúlyozta a bemutatón Demény Péter, az Esszé rovat vezetője. Utalt ugyanakkor a Ha mélyre szívjuk a kolozsvári levegőt… című ankétra, amelynek kapcsán Kolozsvárról Budapestre távozott személyiségeket (Fritsch László Zoltán közgazdász; Hajós Erika mesetulajdonos; Józsa Márta író; Soó Zöld Balázs, a Quadro Galéria társtulajdonosa; Tompa Andrea író, színikritikus) kérdeztek meg egyebek között arról, hogy mikor és hogyan távoztak Romániából, tervezik-e a hazaköltözést stb.
Weghofer Erna, a Gaudeamus könyvesbolt vezetője kérésének eleget téve, hogy Kolozsvárhoz fűződő élményeiket idézzék fel a szép számban egybegyűlt érdeklődők előtt, Láng Zsolt a Szerelemváros. Kolozsvár című esszéjében megfogalmazott történetet elevenítette fel: tizennégy éves korában, egy országos asztalitenisz gyerekbajnokság apropóján járt először a városban. Első ittlétéről mesélt a jelenlévőknek Vida Gábor, Király László pedig az Utunk szerkesztőségéhez fűződő kalandjait mesélte el. Demény Péter, aki kolozsvári születésűként jelenleg is itt él, „festői” hasonlattal élve Rembrandtot idézte: „bár soha nem utazott el Amszterdamból, attól még Rembrandt maradt”.
A folytatásban az áprilisi Látó ismertetőjére tért rá Demény: mint mondta, születésének századik évfordulója alkalmából Örkény István munkássága előtt tisztelegtek a negyedik lapszámban. Radnóti Zsuzsa, az író özvegyének köszönhetően irodalomtörténeti csemegével szolgálnak az érdeklődőknek: mellékletként Örkény Április című, eddig ki nem adott kisregényének részletét találjuk. A lapszámban interjút olvashatunk Radnóti Zsuzsával és Parti Nagy Lajossal, Kötő József erdélyi, Zakariás Erzsébet pedig kolozsvári vonatkozásban tekinti át az Örkény-művek színpadi megjelenítését. További szerzők, akik hozzájárultak a negyedik lapszám megjelentetéséhez: Sebestyén Rita, Csík Mónika, Hatházi András, Csutak Gabi, Fodor Györgyi, Papp-Zakor Ilka, Ungvári Zrínyi Ildikó, Adorjáni Panna, Laskay Adrienne, Visky András, Tim Conley és Székely Melinda.
FERENCZ ZSOLT. Szabadság (Kolozsvár)

Mesélő hősök a Tekergő Mesetáborokban
2013-ban, Fenyőkútra indult útjára először a Tekergő Mesetábor, azóta egyre több helyszínen, több száz gyermek vett részt mesés tekergéseiken.
Hajós Erika mesemondó táborszervező szerint a gyermekek mosolya és a felhőtlen jókedv, alkotásaik tarkasága folyamatosan megerősítik a szervezőket abban, hogy ne adják fel. Idén is várják a mesehősöket táboraikba, céljuk minél több szociálisan rászoruló, nagycsaládos, egyszülős, tanulási nehézséggel küzdő gyermeknek ingyenes részvételi lehetőséget nyújtani. Egyelőre keresik a támogatókat, hogy még több izgalmas mese szülessen, minél több gyermek válhasson boldog mesehőssé. Boné Ilán, a kolozsvári Báthory-líceum tanulója évek óta a Tekergő Mesetábor visszatérő hőse.
Szabadság (Kolozsvár)

Nagyváradi könyvbarátok Sepsiszentgyörgyön
Kevesen voltak jelen a nagyváradi Várad folyóirat és a Holnap Kulturális Egyesület csütörtöki könyvbemutatóján az Árkosi Művelődési Központ sepsiszentgyörgyi, Olt utcai székházában, de akik ott voltak, minden bizonnyal jól érezték magukat. Simon Judit, a Holnap Kulturális Egyesület elnöke és Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője több általuk kiadott kötet mellett a Várad folyóiratot, a Biharország havilapot és a Holnap magazint is bemutatta röviden, nézői kérdésekre válaszolva pedig a könyvkiadással kapcsolatos személyes élményeikről meséltek a jelenlévőknek.
Amint a házigazda Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központjának vezetője elmondta, a nagyváradi vendégek mostani és májusban sorra kerülő következő szentgyörgyi bemutatkozásának célja, hogy a két város közötti kommunikáció felerősödjék, megismerje a közönség a fontos kezdeményezéseket, amelyek kapcsolódnak az erdélyi vagy akár az egyetemes magyar kultúrához. Nagyvárad és Sepsiszentgyörgy bizonyos szempontból hasonló helyzetben érte meg a rendszerváltás időszakát, nem voltak olyan kulturális intézményeik, mint amilyenekkel Kolozsvár vagy Marosvásárhely rendelkezett, például nem volt hagyománya ezekben a városokban a könyv- és folyóirat-kiadásnak – mondta el Szűcs László, majd röviden összefoglalta a nagyváradi sajtókiadás történetét a múlt század eleji első kezdeményezésektől, a Tavasz és a Magyar szó megjelenésétől napjainkig, külön kiemelve a Holnapot, amely folyóiratnak indult volna, de végül csak két antológia lett belőle, és a Kelet-Nyugatot, mely 2002-es újraindulásakor a Várad nevet kapta. Mint mondta, ez a név kicsit behatárolja, lokálissá teszi, de a lap azért igyekszik egyetemes értékeket képviselni. A Várad kiadó mint kulturális közintézmény és a Holnap Kulturális Egyesület civil kezdeményezés jóvoltából a könyvkiadás is működik Nagyváradon, többnyire ugyanazokkal a munkatársakkal. A Holnap indulásáról Simon Judit elmondta, hogy a Riport Kiadó jogutódjaként jött létre, és jól meghatározott célja, hogy fiatal, kezdő szerzőket támogasson a jövő magyar irodalma felé tekintve, amint az egyesület tudatosan választott neve is mutatja.
A bemutatott kötetek között Gálfalvi György Kacagásaink című, Securitatéval kapcsolatos emlékiratairól, Gittai István Létesszencia című verskötetéről, Fábián Sándor válogatott verseit tartalmazó kötetéről, Móra László két legendás romániai magyar labdarúgó-mesteredzőről, Kovács Istvánról és Jenei Imréről szóló portrékötetéről, egy erdélyi és partiumi újságírók által készített temesvári riportkötetről, Szilágyi Aladár kortárs magyar történészekkel készült interjúkötetéről, Péter I. Zoltán Régi képeslapok, régi történetek című helytörténeti munkájáról, Tóth Ágnes A halál katlanában című második világháborús dokumentumkötetéről, Demény Péter Sünödi és a trallalla című karcolatairól, Hajós Erika Tilinkóci és a muzsikobold című mesekönyvéről, a Karácsony Benő életművét tartalmazó sorozatról és Kinde Annamária utolsó verskötetéről meséltek a vendégek, majd néhány rövid verset is felolvastak a hallgatóságnak. A könyvbemutató vége közvetlen hangulatú beszélgetéssé oldódott, mely során különböző Nagyváradon szervezett, irodalommal kapcsolatos rendezvényekről – vitaszínházi estről, a Holnap Feszt nevű összművészeti fesztiválról, a Nagyváradi Könyvmaratonról – és a kiadott könyvek szerkesztéséről, terjesztéséről, eladásáról is megtudhattunk pár érdekességet.
Nagy B. Sándor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A hallgatóság szomjazik a történetekre
Mesék ösvényén
Egy lámpa, a csempekályha melege, párnák a földön: csütörtökön este a sepsiszentgyörgyi Szimpla kávézóban ezek alkották a Tekergő meseest keretét, amelyen Bedőházi Beáta és kolozsvári, illetve magyarországi meghívottai szőtték a szót a szép számú hallgatóságnak.
Beáta a Babeș–Bolyai Egyetem magyar–néprajz szakán végzett, majd a világban bolyongva elvégezte a mesepedagógia szakot és a budapesti Hagyományok Házában a hagyományosmesemondás-tanfolyamot. Ezt követően csatlakozott a magyarországi Tekergő Meseösvény Egyesülethez, és most több ismerőssel, azaz Hajós Erikával, Nádasdi Csilla Emesével, Gregus Lászlóval itt-ott elpotyogtatnak néhány mesét a megfiatalodott férjről, a szép, de együgyű leányról vagy a kívánós papról. Mikor miről, mert ahol folyik a szó, s azt hallgatják, ott élő közösségek is kialakulnak. Az esten gyerekeket nemigen láttunk, annál inkább ottfelejtették magukat a felnőttek, de szép korú is akadt a hallgatóságban. A mesék közti szünetekben Both Zsuzsa énekelt és gardonyozott, s bár a mesét és a dalt egész este ingyen adták, a hallgatóság adományozhatott arra a célra, hogy szegény sorsú gyermekeknek ingyenes táborozást biztosítsanak az egyesület mesetáborában. Uzoni támogatóknak s az adománygyűjtő ládika tartalmának köszönhetően négy gyermeknek már összegyűlt a részvételi díja a Kalotaszentkirályon vagy a Bucsin-tetőn megrendezendő táborra.
A szentgyörgyiek pedig várhatják a következő havi találkozót.
Bodor Tünde / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Mikulásjárás tekergő mesemondókkal
A Tekergő Meseösvény mesemondóinak ráhangolójával szervezte meg idén az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) a megye magyar gyermekeinek a Mikulásjárást, melynek első szakaszára december 5-én délelőtt került sor a Jelen Ház nagytermében.
A két részben – 10, illetve 12 órától – érkező gyermekeket (óvodások és kisiskolások) Hajós Erika és Gregus László mesemondók várták A Mikulás megmentése című mesével, melyet nagyszerű előadásmódban tekinthettek meg a kicsik.
A mese végére a kellőképpen felfokozott hangulatban, dalolás közepette megérkezett a Mikulás a közönség nagy örömére, és természetesen minden gyermek ajándékcsomagot kapott, amit a krampuszok segítettek kiosztani.
Az AMISZ idén összesen 600 csomagot készített, ebből 370-et Aradon, 150-et Pécskán, 80-at pedig Zimándújfalun osztott ki a Mikulás – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Pál Norbert, az ifjúsági szervezet elnöke.
„Támogatónk most is az Arad megyei RMDSZ, a Municípiumi Kulturális Központ és az Arad Megyei Kulturális Központ, partnerünk a Pro Identitas Egyesület és az Arad megyei RMDSZ Nőszervezete” – tette hozzá az elnök.
Pécskára és Zimándújfalura ma, azaz december 6-án megy az AMISZ-Mikulás, partnerei ebben a pécskai RMDSZ és a helyi Nőszervezet, valamint a zimándújfalui AMISZ. Takáts D. Ágnes / Nyugati Jelen (Arad)