Összetépték a DNA által küldött beidézést, mondván, hogy az már nem érvényes
Míg két napja arról számoltak be a sajtónak a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium néhány diákjának szülei, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nem csak őket hallgatná ki, hanem az iskolába járó gyermekek kihallgatását is kilátásba helyezte, addig a Vásárhelyi Hírlap arról szerzett tudomást, hogy a rendőrség az idézés kézbesítése után visszament a szülőkhöz, elkérték a „meghívót”, és előttük összetépték, mondván, hogy már nem érvényes.
Csíky Csengele, a Civilek a Katolikus Iskoláért csoport szóvivője megerősítette lapunknak a hírt, miszerint a hatóság képviselői valóban megsemmisítették az egyik szülőnek kiküldött felszólítást.
„Eddig több mint negyven szülőt hívtak be, de arra még nem jöttünk rá, hogy milyen logika szerint. Eleinte azt gondoltuk, hogy azokat, akik az Unirea Főgimnáziumból hozták át a gyerekeiket, de rájöttünk, hogy nem áll ez az elmélet, mert másokat is beidéztek. Nem tudjuk tehát, hogy mi alapján döntötték el, kiket hallgatnak ki, ahogy azt sem, hogy fog-e még felszólításokat küldeni a DNA” – magyarázta Csíky Csengele, aki eddig még nem kapott felszólítást, holott ő azt hitte, hogy őt hívja be először az ügyészség, a szülők civil csoportosulásának képviselőjeként.
A szülők közösen megfogalmazott véleménye az, hogy harcolni fognak azért, hogy megmaradjon a katolikus iskola – fejtette ki Csíky Csengele. Teszik ezt úgy, hogy közben a Maros Megyei Főtanfelügyelőség az iskola vezetőségét hivatalos átiratban arról értesítette, hogy nem csak nulladik osztályt, de új ötödik és kilencedik osztályt sem indíthat a Római Katolikus Teológiai Gimnázium a 2017-2018-as tanévben.
Hajnal Csilla
Székelyhon.ro

Milyen nyelven beszélnek a gyerekkel? – kétnyelvű családtagok mesélnek
Erdélyben a vegyes házasságban élő párok választani kénytelenek vallást, templomot, az óvoda és iskola tannyelvét. Ezek a döntések pedig befolyásolják gyerekük gondolkodását, szocializációját, későbbi párválasztását. Marosvásárhelyen élő vegyes házasságban élő párokkal beszélgettünk arról, milyen nyelven élik meg a mindennapokat, illetve hogyan viszonyulnak a kettős nemzettudathoz gyerekeik.
Maros megye etnikai összetételéből adódóan sok a vegyes házasság. A legutóbbi szociológiai felmérések azt mutatják, hogy a vegyes házasság itt is, de főként a szórványban, illetve Kolozs és Bihar megyében emelkedő tendenciát mutat.
Kiss Tamás és Barna Gergő szociológusok Erdélyi magyar népesedés a XXI. század első évtizedében című, 2011-es népszámlálási tanulmányából kiderül, hogy míg Maros megyében 1992-2001 között 11 százalékos volt a román párú vegyes házasságot kötők aránya, addig 2007-re 13,9 százalékos lett. Ennek kapcsán beszélgettünk olyan vegyes házasságban élő marosvásárhelyi magyar édesanyával, aki gyerekével és férjével egyaránt románul beszél, magyar édesanyával, aki magyarul beszél gyerekeivel, a román édesapa pedig románul, és olyan párt is megszólaltattunk, akik magyarul beszélnek egymással és gyerekeikkel is.
Ahol mindketten románul szólnak a gyerekhez
Libeg Márta és férje, Claudiu úgy döntöttek, hogy mindketten románul beszélnek a kislányukkal, Mayával, aki hamarosan óvodás korú lesz. „A nagyszülők magyarul beszélnek vele, és mivel a kislányunk több mint fél napot tölt velük, ezért úgy gondoltam, ha én is magyarul beszélnék vele, nem tudna románul, de így mindkét nyelven megtanult. Ha mi és a nagyszülei is vele vannak, fordít nekünk. Tudja, hogy velünk csak románul beszél, a nagyszülőkkel pedig magyarul, és soha nem téved. Fontosnak tartjuk, hogy ismerje mindkét nyelvet, mert Vásárhelyen mindkettőnek hasznát veheti” – mondta el a Vásárhelyi Hírlapnak Libeg Márta.
Úgy döntöttek, hogy román nyelvű óvodát és iskolát választanak gyereküknek, mert úgy vélik, magyarul beszélni megtanul a nagyszülőktől, akárcsak olvasni és írni, az édesanya is segít neki ebben. Szerintük könnyebb lesz a jövőben a gyereknek, ha román tannyelvű oktatást választanak neki. „Nincs is igazán különbség a két kultúra között, legalábbis itt, Marosvásárhelyen. Lehet, hogy több vegyes nyelvű rendezvény közelebb hozná egymáshoz a románokat és a magyarokat, de azért elég összetartók vagyunk” – véli az édesanya.
Ahol aranyszabály a kétnyelvűség
Curticăpean Rékáék másképp döntöttek: náluk aranyszabály volt az, hogy egyik szülő csak egy nyelven beszél a gyerekekhez, azaz a saját anyanyelvén. A marosvásárhelyi édesanya úgy gondolja, nem hiába hívjuk anyanyelvnek az anyanyelvet, tehát egyértelmű volt számukra, hogy mindkét nyelvet megtanulják a gyerekek. Nem gondolta, hogy ennyire könnyen összejön, de mint elmesélte lapunknak, a gyerekek természetes könnyedséggel váltanak egyik nyelvről a másikra. „Az aranyszabály, amihez ragaszkodunk, hogy a férjem és én is mindig az anyanyelvünkön szólunk hozzájuk. Ha románul szólnék a lányaimhoz, akkor nagyon csodálkoznának. A játszótéren egyszer egy magyar anyuka kérte a nagyobbik lányomat, Íriszt, hogy beszélgessen románul az ő lányával, hogy tanulja a nyelvet. A lányom nem tudta megtenni, azt mondta, ez neki nagyon furcsa, kényelmetlenül érzi magát” – mesélte az óvónőként dolgozó édesanya. Hozzátette, szerencsére nem kellett különösen megharcolnia azért, hogy magyar tagozatra írassák a most harmadikos lányukat, talán azért sem, mert férje, Ovidiu maga is vegyes családból származik.
„A román nyelvet a magyar osztályban is tanulják a gyerekek, de fordítva nincs így. Úgy éreztem, túl sokat veszítene már az óvodában, ha például lemaradna a magyar népi gyermekjátékokról. Ha középiskola előtt úgy dönt, hogy váltani akar, támogatjuk abban is. Sok osztálytársának nehéz a román nyelv, neki nem. Barátságkötések szempontjából is jó neki, hogy mindkét nyelven tud kommunikálni, eddig tehát csak előnye volt annak, hogy magyar osztályba írattuk. Úgy érzem, nincs arra mentség vagy kifogás, hogy a gyerek ne tanulja meg a saját anyanyelvét” – fejtette ki az édesanya. Bevallotta, mivel ő maga magyarul gondolkodik, és mindig kell fordítson, ha kommunikál férjével, meglepte, hogy lányai kicsi koruktól kezdve már gyorsan váltottak egyik nyelvről a másikra, tehát gyorsan kialakult a két nyelven való gondolkodásuk is. Szerinte csak hátránya származna a vegyes házasságban élő gyerekeknek abból, ha nem tanítanák meg őket a szülők mindkét nyelven gondolkodni, kommunikálni.
Ahol a magyar nyelv felé billent a mérleg
Arra is van példa Marosvásárhelyen, hogy egy román-magyar vegyes házasságban mindenki magyarul kommunikál egymással, így az sem meglepő, hogy a most öt-, illetve hároméves gyerekeik nem beszélnek románul. Libeg Zsuzsa (csak névrokona fenti interjúalanyunknak – a szerk megj.) és férje, Marius – aki maga is vegyes családban nőtt fel – még a gyerekek születése előtt eldöntötték, hogy úgy lesz a legjobb, ha apa románul, anya pedig magyarul beszél velük, de hamar rájöttek, hogy nem tudják ezt betartani, mivel ők maguk is magyarul kommunikálnak egymással – vallotta be lapunknak az újságíróként dolgozó édesanya.
„A nagyobbik fiam most kezd érdeklődőbb lenni a román nyelv iránt, szeretné megértetni magát, ezért apósomat is arra kértem, hogy ne beszéljen magyarul a gyerekekkel, hogy tanulják meg a nyelvet” – mondta Libeg Zsuzsa, aki arról is mesélt, miért keresztelték gyerekeiket ortodoxnak. „Férjem ortodox, és neki fontosabb szerepet játszik a vallás az életében, ő mélyebben éli meg, mint én. Tudtam, hogy nála a gyerekek vallásos nevelése jobb kezekben van, mint nálam. Azt szerettem volna, hogy magyar iskolába járjanak, mert csak így tudnak megtanulni írni, beszélni helyesen, a román nyelvet intézményes keretek között is megtanulják, a magyart másképp nem. Ezt férjemmel szépen megbeszéltük, és megegyeztünk ebben, anélkül, hogy azt éreztük volna, hogy nagy kompromisszumokat hozunk” – fogalmazott az édesanya.
Az etnikai asszimiláció elkerülhetetlen?
Kiss Tamás és Barna Gergő szociológusok népszámlálási tanulmánya szerint 2002-ben Romániában összességében a vegyes családok csupán 32,3 százalékában regisztrálták a gyermekeket magyar nemzetiségűként, Maros megyében a vegyes párok 35,6 százaléka jegyeztette magyarnak gyerekét. A magyar többségű székelyföldi megyékben az etnikai szocializáció kiegyenlítettebb, vagyis a gyermekek mintegy felét regisztrálták magyarként, illetve románként. Ezzel szemben Brassó, Szeben, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény megyében, ahol a magyarok aránya nem éri el a tíz százalékot, a gyermekeiket magyarként regisztráltató családok aránya 25 százalék alatt marad. A legutóbbi felmérések szerint Székelyföldön 4,3 százalék a vegyes házasságot kötők aránya, Dél-Erdélyben ez 44,2 százalék, a Bánságban pedig meghaladja az 50 százalékot is. Szociológiai szempontból ezek a számadatok akár az etnikai asszimiláció forrásaként is értelmezhetők.
Hajnal Csilla
Székelyhon.ro

Öt napon át tüntetni fognak az iskoláért
Minden napra tiltakozó tüntetést terveznek jövő héten Marosvásárhely központjában, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium körül kialakult helyzet miatt. Egy kicsit „nyomoztak” a szülők, erről is beszéltek csütörtöki sajtótájékoztatójukon.
Csíky Csengele és Szatmári Zsolt, az iskola diákjainak szüleit képviselő civil csoport szóvivői csütörtökön tartottak sajtótájékoztatót, amelyen az iskola jelenlegi helyzetét ismertették a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) jogi és érdekvédelmi segítségnyújtásával. Közérdekű adatigényléseket nyújtottak be a tanfelügyelőséghez, a polgármesteri hivatalhoz, a prefektúrához, és kronológiai sorrendbe állítva elemezték az iratokat. Úgy vélik, a polgármesteri hivatal szintjén akadt el az ügy.
„A polgármesteri hivatal felelősséggel tartozik a jelenleg kialakult helyzetért, ezt maga Horațiu Lobonț, az iskolákért felelős igazgató is egyértelműen kijelentette és elismeri. 2015. augusztus 31-ei hatállyal megjelent a tanfelügyelőség részéről egy határozat, amellyel átcsoportosításokkal létrehozzák az iskolát. Ezt a határozatot az iskolákért felelős szakosztály rá egy évre, 2016. szeptember 13-án megtámadja. Kerek egy év és egy tanév telik el a két dátum között, ami egy iskola életében hosszú idő. Az iskola alapításában a legfontosabb résztvevő az önkormányzat, amely pontosan tudta, hogyan kell létrehozni egy oktatási intézményt, és nem akkor ébredt erre rá erre, amikor 2016-ban megtámadta a határozatot” – fogalmazott Csíky Csengele. Ezért a szülők képviselői jogosan teszik fel a kérdést: mit csináltak egy éven keresztül, hiszen az iskolát mint intézményt fenntartották az idő alatt.
A hatályban lévő törvények szerint az iskolákért felelős igazgatóságnak úgynevezett magyarázó jelentést kell készítenie az általuk fenntartott iskolákkal kapcsolatban, ami után a tanfelügyelőség kiállít egy menetlevelet, amelyet visszaküld a helyi tanácsnak, és az ennek alapján hozza meg a maga határozatát. Amikor ez megvan, akkor küldik fel a tanügyminisztériumba, tehát az első lépés ez a magyarázó jelentés lenne. A tanfelügyelőség kért és kapott is halasztást a minisztériumtól, de arra az időpontra sem készült el a jelentés. Február 7-ei keltezéssel a minisztérium pontosan leírja a módszertanát annak, hogyan kell elkészíteni az iskolahálózatot. A tanfelügyelőség azért nem engedélyezhette a ciklusindító osztályokat, mert nem kapták meg a várostól azokat az iratokat, amelyekre a továbblépéshez feltétlenül szükségük van – magyarázta Csíky Csengele.
„A városi tanács sürgősségi ülést hívott össze február 10-én, de úgy tűnik, hogy nem került a képviselők kezébe a polgármesternek címzett minisztériumi átirat, vagy figyelmen kívül hagyták azt. A minisztérium a módszertant március 3-án ismét leküldte, és az a fontos mondat áll benne, hogy az iskolákért felelős igazgatóság meg kell indokolja döntését. A csoportunk kérte az iskolahálózat-tervezetet és az iskolákért felelős szakosztály állásfoglalását, amelyben az áll, hogy nem szükséges a magyarázó jelentés. Gyakorlatilag tehát arról beszélünk, hogy vannak törvények, van minisztériumi átirat, módszertan, amelyben részletesen leírják, hogy hogyan kell eljárni, és az iskolákért felelős szakosztály a polgármester tudtával ezt semmibe veszi. Ehhez hasonló hibák miatt lehetetlenült el a mi iskolánk, ez most a legégetőbb probléma. A minisztériumi átirat szerint az iskolánk lehetőséget kap arra, hogy továbbműködjön mint jogi személy, ennek a döntésnek a meghozatala a város kezében van, ezt az iskolákért felelős igazgatóság kell meghozza. Ezután szabad kezet kap a tanfelügyelőség, hogy a cikluskezdő osztályokat el tudja indítani, és ne lehetetlenüljön el az iskola” – részletezte Csíky Csengele.
Tüntetéssorozattal kívánják felhívni Dorin Florea, a polgármesteri hivatal és az iskolákért felelős igazgatóság figyelmét arra, hogy tartsák tiszteletben a tanügyi törvényt és az adófizető állampolgárok jogait, ezért március 13–17. között a város központjában délelőtt 10–11 óra között tiltakozó tüntetéseket szerveznek – mondták el a szülők
Hajnal Csilla
Székelyhon.ro

Tüntetnek a vásárhelyi szülők a katolikus iskoláért
A polgármesteri hivatal mulasztása miatt nem lehet beíratni a gyermekeket a marosvásárhelyi katolikus gimnázium előkészítő osztályaiba – vélik a szülők, akik jövő héten tüntetéssorozattal kívánják a törvények betartására bírni a városházát.
A polgármesteri hivatalt terheli a felelősség a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium körül kialakult patthelyzet miatt, a városháza iskolákért felelős igazgatóságán múlik, hogy a tanintézet önálló jogi személy marad-e – nyilatkozták csütörtöki sajtótájékoztatójukon a szülőket képviselő civil csoport illetékesei. Csíky Csengele és Szatmári Zsolt, a Civilek a katolikus iskoláért csoport tagjai arról számoltak be: a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) jogi és érdekvédelmi segítségnyújtásával közérdekű adatigénylést nyújtottak be a polgármesteri hivatalhoz, a tanfelügyelőséghez és a prefektúrához, a kapott iratokat pedig kronológiai sorrendbe állítva elemezték.
A szülők arra a következtetésre jutottak: az ügy egyértelműen a polgármesteri hivatalnál akadt el. Csíky Csengele és Szatmári Zsolt kifejtette: 2015. augusztus 31-ei hatállyal jelent meg a tanfelügyelőség határozata, amellyel átcsoportosításokkal létrehozzák az iskolát. Rá egy évre, 2016. szeptember 13-án támadta meg ezt a határozatot a városháza iskolákért felelős igazgatósága. „Kerek egy év, illetve egy tanév telik el a két dátum között, ami egy iskola életében hosszú idő. Az iskolaalapítás legfontosabb résztvevője az önkormányzat, amely pontosan tudta, hogyan kell létrehozni egy tanintézetet, és nem akkor ébredt erre rá erre, amikor 2016-ban megtámadta a határozatot” – hangsúlyozta Csíky Csengele. A legfontosabb kérdés így szerintük az: mit csinált egy éven keresztül az iskolát fenntartó polgármesteri hivatal?
Nem készült el az indokló jelentés
A hatályos törvények szerint az iskolákért felelős igazgatóságnak úgynevezett indokló jelentést kell készítenie a fenntartott tanintézetekkel kapcsolatban. Ezt követően a tanfelügyelőség kiállít egy menetlevelet, amelyet visszaküld az önkormányzatnak, a képviselő-testület pedig ez alapján hozza meg a vonatkozó határozatot. Az ügy ezt követően kerül az oktatási minisztériumba. Azonban az első lépést nem tették meg, azaz nem készült el az indokló jelentés – holott a tanfelügyelőség halasztást kért és kapott is a szaktárcától –, az önkormányzattól várt iratok hiányában pedig nem engedélyezhették a ciklusindító, vagyis az előkészítő osztályok elindítását a 2017/2018-as tanévben.
A minisztérium többször is felhívta a polgármesteri hivatal figyelmét arra, hogy mindenképp szükség van a szakigazgatóság indoklására, de úgy tűnik, ezt nem vették figyelembe. A szülők kérték az igazgatóság állásfoglalását, amelyben azonban az állt, hogy nem szükséges a jelentés. „Gyakorlatilag tehát arról beszélünk, hogy vannak törvények, minisztériumi átirat, módszertan, amelyben részletesen leírják, hogyan kell eljárni, de az iskolákért felelős szakosztály a polgármester tudtával ezt semmibe veszi. Ehhez hasonló hibák miatt lehetetlenült el az iskolánk” – panaszolta Csíky Csengele. Hangsúlyozta: a minisztériumi átirat szerint, amennyiben az igazgatóság megteszi a szükséges lépéseket, a tanfelügyelőség engedélyezheti az előkészítő osztályok elindítását.
Minden nap tüntetni fognak
A szülők jövő héten tüntetéssorozatot szerveznek, hogy felhívják Dorin Florea polgármester, az önkormányzat és a szakigazgatóság figyelmét arra: tiszteletben kell tartaniuk a tanügyi törvényt és az adófizető állampolgárok jogait. A szülők minden nap a városközpontba vonulnak 10 és 11 óra között.
Eközben a marosvásárhelyi gimnázium ügyében interpellációban fordult az oktatási miniszterhez Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Párt (PMP) Maros megyei parlamenti képviselője. Mint rámutatott: a helyi képviselő-testület törvényszegést követett el azzal, hogy a február 10-ére összehívott rendkívüli tanácsülésen jóváhagyta az iskolahálózatot, holott nem állt rendelkezésükre az indokló jelentés. Paşcan hangsúlyozta: a vonatkozó minisztériumi rendelet előírja a marosvásárhelyi önkormányzat számára, hogy a Római Katolikus Teológiai Gimnáziummal kapcsolatban határozza meg, hogy ennek további működését vagy a felszámolását javasolja. Hajnal Csilla
RMPSZ: ne akadályozzák az oktatás folytonosságát
Értetlenségének adott hangot a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöksége azzal kapcsolatban, hogy a Maros megyei tanfelügyelőség – a tanintézet bizonytalan jogi helyzetére hivatkozva – nem engedélyezi a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium előkészítő osztályaiba való beiratkozást. Mint rámutatnak: a döntés ellehetetleníti a gimnázium működését, holott a tanfelügyelőségnek az oktatás folytonosságának fenntartására kellene törekednie.
Az elnökség úgy véli: a törvény nem kényszerítette erre a lépésre az intézményt, hiszen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) által indított ügyben még nem született jogerős döntés. „Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az anyanyelven történő oktatáshoz való jogot, akár állami, akár felekezeti jellegű, az ország alkotmánya garantálja” – hangsúlyozza az RMPSZ.
Hajnal Csilla
Krónika (Kolozsvár)

Minden nap tiltakozni fognak a katolikus gimnáziumért
A marosvásárhelyi prefektúra előtt fognak tüntetni a Civilek a katolikus iskoláért szülői csoport tagjai hétfőn délelőtt 10-11 óra között a polgármesteri hivatal és az iskolákért felelős igazgatóság ellen.
Céljuk, hogy felhívják a polgármesteri hivatal és az iskolákért felelős igazgatóság figyelmét arra, hogy tartsák tiszteletben a tanügyi törvényt és az adófizető állampolgárok jogait, és tegyen azért, hogy a Római Katolikus Teológiai Gimnázium megmaradjon jogi személyiségként, és elindíthassa cikluskezdő osztályait.
Mint ismert, az iratok utáni nyomozásból azt derítették ki, az ügy az önkormányzat szintjén akadt el, ugyanis a tanfelügyelőség várja azt a hivatalos magyarázó jelentést, amely nélkül a nem állíthatja ki a menetlevelet, amelyet vissza is kell majd küldenie a helyi tanácsnak. Az pedig ennek alapján hozza meg a maga határozatát. Amikor ez megvan, akkor küldik fel a tanügyminisztériumba, tehát az első lépés ez a magyarázó jelentés lenne – mondták el a sajtó képviselőinek a szülők csütörtöki sajtótájékoztatójukon.
A szülők hétfőtől péntekig minden délelőtt 10-11 óra között – a hivatal ügyfélfogadó ideje alatt – megtartják tiltakozó tüntetésüket az ügyért, hogy minél többen felfigyelhessenek rájuk és a katolikus iskolára.
Hajnal Csilla
Székelyhon.ro

Száz magyar előkészítő osztály Marosszéken
Csütörtökön zárult az előkészítő osztályokba való beiratkozások első szakasza, és már elkezdődött az összesítés meg a helyleosztás.
Március 24–30. között tartják az előkészítő osztályokba való iratkozás második szakaszát. Fotó: Pál Árpád. Az előkészítőbe való beiratkozás során elsőbbséget élveznek az adott körzethez tartozó gyerekek, ezt követően a fennmaradó helyekre az iskolák felvehetnek más diákokat is – magyarázta lapunknak Fejes Réka, a Maros megyei magyar kisiskolás osztályokért felelős szaktanfelügyelő. Azt is megtudtuk, Maros megyében száz magyar előkészítő osztály indulhat ősztől. Az iratkozás második szakaszát március 24–30. között tartják, amikor az első szakaszból kimaradt gyermekeket is beírathatják szüleik azokba az osztályokba, ahol nem teltek be a helyek. „Maros megyében összesen száz magyar előkészítő osztály van betervezve ősztől, és valószínű, hogy el is indulnak ezek, akárcsak az elmúlt tanévben” – mondta el a magyar szaktanfelügyelő. A megye legtöbb általános iskolájában egy-egy magyar előkészítő indul szeptembertől, kivéve a Bernády György Általános Iskolát és a Liviu Rebreanu Általános Iskolát, ahol kettő indul ősztől. Az utóbbiban viszont az elmúlt tanévben hármat indítottak, tehát csökkent a magyar előkészítő osztályok száma a kövesdombi iskolában – tette hozzá Fejes Réka. A felvett gyermekek névjegyzékét és az üresen maradt helyek számát március 22–23-án teszik közzé a tanintézetekben és a tanfelügyelőség honlapján. A beiskolázott gyerekek végleges névsorát április 6-án függesztik ki. Április 7–13. között rendezik az addig megoldatlan helyzeteket. Újabb határozattervezet a beiskolázási tervről A marosvásárhelyi RMDSZ-es tanácsosok csütörtökön egy újabb határozattervezet nyújtottak be az iskolahálózattal kapcsolatban. Mint Csiki Zsolt frakcióelnök a csütörtöki rendkívüli ülést követően elmondta, az iskolahálózatra vonatkozó tervezetet, amelyben a Római Katolikus Teológiai Gimnázium is szerepel, az összes RMDSZ-es tanácsos aláírta. A határozattervezet összeállításakor figyelembe vették a prefektúra javaslatait, és remélik, hogy a tervezet felkerül a márciusi soros tanácsülés napirendjére, így már március 30-án szavazni tudnak róla.
Hajnal Csilla
Székelyhon.ro

Szinte mindenki belépett a néhány szülő által kezdeményezett perbe
Egyre több szereplője van annak a két közigazgatási pernek, amelyet a tanfelügyelőség határozata miatt kezdeményezett a marosvásárhelyi Unirea Főgimnázium szülői bizottsága, illetve a polgármesteri hivatal. A felperesek azt kérik, a tanfelügyelőség vonja vissza a határozatát, amelyben arról döntöttek tavaly, hogy az Unirea két osztályterme a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumé lesz.
Az Unirea Főgimnázium szülői bizottsága az elmúlt év augusztusában perelte be a Maros Megyei Tanfelügyelőséget, mivel úgy vélik, jogtalanul került át két tanterem a katolikus gimnáziumba. Akkor négy román szülő kezdeményezte az eljárást, azóta az iskola szülői bizottságának a nevében perelnek. A legközelebbi tárgyalás szerdán lesz. November 29-én ugyanebből az okból kifolyólag a polgármesteri hivatal is beperelte a tanfelügyelőséget – magyarázta Zsigmond Imola, a katolikus iskola egyik diákjának édesanyja, aki januárban szintén beszállt a perbe, hogy kiálljon a tanfelügyelőség határozata mellett. „Február 7-én még tíz szülő csatlakozott hozzám, majd február 22-én egy kérelmet tettek le a bíróságon, amelyben az áll, hogy az Unirea Főgimnázium mint iskola szintén belép a perbe a román szülők mellé. Akkor a bíró a törvényre hivatkozva kötelezte a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumot, hogy vegyen részt a közigazgatási perben, és törvény előtt védekezzen” – ismertette a részleteket lapunkkal Zsigmond Imola.
Székely Szilárd, a katolikus iskola ideiglenesen kinevezett igazgatója lapunknak elmondta, az iskolának mint az ügyben egyik legérintettebb félnek, nem volt választási lehetősége, a bíró kötelezte a tanintézetet, hogy szálljon be a perbe. Az iskola és a szülők ügyvédje, Moldován-Horváth István elmondta, a szerdai tárgyalás lesz az első, amelyben a katolikus iskola is megjelenik alperesként, azonban úgy véli, most is halasztás várható az ügyben. Egyre több szereplője lesz a pernek, ez pedig azt jelenti, hogy halasztani kell a tárgyalásokat, ez a formai eljárás, ugyanis írásban kérik az álláspontokat – fejtette ki lapunknak az ügyvéd, aki úgy véli, ez az ügy még távol áll attól, hogy döntés születhessen. A perek előzménye Lemondott néhány magyar osztályáról tavaly az Unirea Főgimnázium, ezeket – legalábbis az egyházi oktatási intézmény értelmezésében – a tantermekkel együtt átvette a szintén az épületben működő Római Katolikus Teológiai Gimnázium. Közben az Unirea – a gyereklétszám csökkenésétől tartva – román tannyelvű osztályokat indított a magyar osztályok helyett, amelyeket nem volt hová elhelyezzen. A két intézmény közötti félreértés után jelentették fel a minisztériumnál a katolikus tanintézetet, és ugyanebben a feljelentésben az egyházi iskola létjogosultságát is megkérdőjelezték. Ennek nyomán a szaktárca ellenőrző bizottságot küldött az iskolába, amelynek jelentése azóta sem nyilvános.
Hajnal Csilla
Székelyhon.ro

Fellélegezhetnek a katolikus iskolánál
Szóbeli ígéreteket kaptak a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium diákjainak szülei a keddi tárgyaláson arra, hogy a tanintézet jogi személyiségként működhet tovább, illetve az előző évi iskolahálózat marad érvényben a következő tanévben is. Amennyiben dokumentumokba foglalják ezeket az ígéreteket, két héten belül megkezdődhetnek az iratkozások a katolikus iskola cikluskezdő osztályaiba.
Bibliával a kezükben hallgatták végig az imát a katolikus iskola diákjainak szülei kedden a kormányhivatal épülete előtt, majd az őket képviselő szülők bementek tárgyalni gyerekeik iskolájának jövőjéről. A rendkívüli találkozót a Civilek a katolikus iskoláért nevű szülői csoport kezdeményezte egy beadvánnyal, amelyet a polgármesternek, Dorin Floreának címeztek az elmúlt héten. A keddi találkozón többek között részt vett Lucian Goga prefektus, Péter Ferenc megyei tanácselnök, Horațiu Lobonț, az iskolákért felelős igazgatóság vezetője, a városi tanács képviselői, Csíki Zsolt, Peti András, továbbá az újonnan kinevezett főtanfelügyelő, Ioan Macarie, Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes és a szülőket képviselő civil csoport szóvivői. Dorin Florea most sem vett részt a megbeszélésen, helyette személyes tanácsadója, Claudiu Maior jelent meg.
Hosszas tárgyalások után a szülők ígéretet kaptak arra, hogy a Maros Megyei Tanfelügyelőség tiszteletben tartja a törvény által előírt szabályozást, miszerint a 2017–2018-as tanévre érvényes marad az előző években elfogadott iskolahálózat, azaz a Római Katolikus Teológiai Gimnázium megmaradhat jogi személyiségként, és elindíthatja a cikluskezdő osztályokat – mondta el lapunknak Csíky Csengele, a Civilek a katolikus iskoláért szülői csoport képviselője, aki maga is részt vett a tárgyaláson. A tanfelügyelőség csütörtökig kell megkapja a polgármesteri hivataltól azt az átiratot, amely után elfogadhatják az előző évi iskolahálózatot.
„A tanfelügyelőség jogászai szinte szó szerint elmondták, hogy mit kell tartalmaznia az átiratnak, és kik kell aláírják a polgármesteri hivataltól. Továbbá abban is megegyeztek, hogy ameddig nincs hivatalos vádemelés a DNA részéről a katolikus iskola ellen, addig a tanintézet különálló jogi személyként működhet tovább, ezt a prefektus és jogászai többször megerősítették”– emelte ki Csíky Csengele. Abban egyetértett mindenki, hogy problémák vannak az iskola alapítási okiratai körül, de a polgármesteri hivatal illetékesei megígérték, hogy amennyiben negatív döntés születik a vizsgálódás során, újra létrehozzák a katolikus iskolát, mindezt úgy, hogy az intézmény hétköznapi működését ez ne befolyásolja – fejtette ki Csíky Csengele.
A civilek továbbá felhívták a prefektus figyelmét arra, hogy a prefektus megtámadhatja a tanfelügyelőség 70-es számú határozatát, amelyben megtiltja a cikluskezdő osztályok elindítását. Lucian Goga prefektus jogászai meg is ígérték, hogy még a héten megtámadják a tanfelügyelőség határozatát, és akár tíz napon belül már elkezdődhetnek az iratkozások a katolikus iskola előkészítő, ötödik, illetve kilencedik osztályaiba.
Szóban elhangzott ígéreteket kaptunk, de követni fogjuk, hogy mindezek papírformát is öltsenek, ellenkező esetben lépni fogunk – mondta el a civilek képviselője. Hozzátette, annak nagyon örül, hogy a prefektus összehívására történt a tárgyalás, ugyanis ez jogi következményeket is maga után vonhat.
Hajnal Csilla
Székelyhon.ro

Botrány a tanfelügyelőségen
A marosvásárhelyi katolikus iskolába járó diákok szüleinek elegük van a tanfelügyelőség törvénytelenségeiből. Mindenre elszántan keresték fel Ioan Macariét, az újonnan kinevezett főtanfelügyelőt, aki megpróbált elmenekülni előlük, kevés sikerrel. A szülők úgy vélik, időhúzásra játszanak a tanintézet működéséért felelős intézmények, ugyanis csütörtökre ígérte a Maros Megyei Tanfelügyelőség a tavalyi iskolahálózat érvényesítését. Ez mégsem történt meg.
A Maros Megyei Tanfelügyelőségen gyűltek össze a Római Katolikus Teológiai Gimnázium diákjainak szülei csütörtökön, és kitartóan várták, hogy szóba álljon velük az újonnan kinevezett főtanfelügyelő, Ioan Macarie, aki megpróbált elmenekülni a szülők elől. Mivel egy autó elállta az útját, sofőrjének kénytelen volt megállítania az autót, amelyben a főtanfelügyelő ült. Közben a szülők határozottan arra kérték Macariét, hogy szálljon ki, és adjon választ nekik arra a kérdésükre, hogy a tanfelügyelőség miért nem veszi figyelembe, és él az érvényben lévő 2015/33-as tanácsi határozattal, amelynek alapján automatikusan érvénybe léphetne az előző évi iskolahálózat, a katolikus iskolát is magába foglalva önálló tanintézetként. Az elmúlt évben ugyanis a tanfelügyelőségtől a városi tanács megkapta a menetlevelet, és ma is ez a határozat van érvényben az oktatási minisztérium asztalán.
Miután Ioan Macarie hajlandó volt kiszállni az autóból, azzal védekezett a szülők előtt, hogy ő csak három napja van tisztségben, nem ismeri a dokumentumokat, majd visszament az irodájába. Nemsokára megjelent két helyi rendőr is, akiket vélhetően maga Macarie hívott ki, szerinte a szülők agresszíven viszonyultak hozzá. Az elszánt édesanyák azonban csak határozottan kérték őt, hogy álljon szóba velük.
Ezek után Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettest küldte ki az iroda elé a folyosóra, hogy fogadja a szülőket és a sajtó képviselőit. A magyar főtanfelügyelő-helyettes azt nyilatkozta, ő sem érti, hogy mi van az ügy hátterében, és jóllehet, a keddi tárgyaláson többször is elhangzott, hogy érvényes a 33-as tanácsi határozat, ezt senki nem rögzítette írásban. Hozzátette, a tanfelügyelőség alkalmazottai félnek attól, hogy ugyanaz lesz a sorsuk, mint a volt főtanfelügyelőnek, Ștefan Someșannak, illetve Tamási Zsoltnak. „Kaptunk második átiratot is a polgármesteri hivataltól, ami egy magyarázat, és nem a 33-as határozat, amire vártunk. A főnök azt mondta, hogy a jogtanácsosunknak kell értelmeznie ezt előbb. Én is járok a DNA-hoz vádlottként, ezért van eltávolítva Someșan és Tamási. Olvasom a törvényeket, a módszertant, de nem tudom értelmezni” – nyilatkozta Illés Ildikó.
A Civilek a katolikus iskoláért szülői csoport szóvivője, Csíky Csengele határozottan elmagyarázta neki, hogy nem az érvényben lévő 33-as tanácsi határozat miatt vannak felelősségre vonva, és a prefektus kedden jogászaival együtt kijelentette, hogy érvényes a 2015/33-as határozat. Ezek után joggal tették fel a kérdést az elszánt szülők: a tanfelügyelőség milyen alapon írja felül a törvényt? A keddi tárgyalás eredményeként a tanfelügyelőség „kikényszerített” a városi tanácstól egy iratot, amelynek alapján érvényesíthetné a tanfelügyelőség a tavalyi iskolahálózatot, de a tanfelügyelőség vezetői szerint nem azt kapták meg csütörtökön a várostól, amiben megegyeztek kedden, és ők ezért nem tudnak lépni. Ennek ellentmond az a 2016-os novemberi, 5777/31/7 miniszteri rendelet, amelyben az áll, hogy amennyiben a városi tanács nem küld egyéb dokumentumot, a tanfelügyelőségnek automatikusan érvényesnek kell tekintenie az előző évi iskolahálózatot. Azaz a városi tanácsnak a törvény értelmében semmilyen iratot nem kellett volna küldenie a tanfelügyelőségnek ahhoz, hogy az érvényesítse a tavalyi iskolahálózatot.
Gergely Macarie azonban arra hivatkozik, hogy ez az irat nem tartalmazza konkrétan, hogy melyik tanácsi határozat értelmében kell érvényben maradnia a 2017–2018-as iskolahálózatnak, és arra kérte a szülőket, hogy a polgármesteri hivatalt vonják kérdőre emiatt. Teszi mindezt úgy, hogy azelőtt kijelentette a szülőknek, hogy ő csak három napja van tisztségben, és még nem sikerült áttanulmányoznia minden dokumentumot az üggyel kapcsolatban. Ugyanakkor arról beszélt, hogy a tanfelügyelőség vezetőtanácsa hozhat döntést ez ügyben, amelyet csak keddre tud összehívni leghamarabb.
--
Beadványok sorozata A szülők beadvánnyal fordultak a tanfelügyelőséghez a katolikus gimnázium szülői bizottságának, az iskola vezető tanácsának, a szülői közösség, illetve a Civilek a katolikus iskoláért csoport nevében, amelyben felszólítják az intézményt, hogy vonja vissza az iskolájuk ellen hozott törvénytelen döntéseket, és a miniszteri rendelet alapján vegye figyelembe a 2015/33-as tanácsi határozatot az iskolahálózatra vonatkozóan, és azonnali hatállyal léptesse érvénybe, belefoglalva a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumot mint önálló jogi személyiséggel rendelkező tanintézetet. „Ameddig nincs vádemelés, csak vizsgálódnak a hatóságok, iskolánkat megilleti az ártatlanság vélelme. Ennek értelmében önök mint működtető intézmény nem vonhatják meg az iskolától a működéshez és fejlődéshez szükséges feltételeket” – írják a beadványban. Fel is sorolják azokat a sorozatos törvénytelenségeket, amelyeket a tanfelügyelőség követett el a katolikus iskola ellen: a helyettes igazgató kinevezésének halasztása, a katolikus iskolát a város iskolahálózatából önkényesen kihagyták, a cikluskezdő osztályok elindításának betiltása. Ugyancsak beadvánnyal fordulnak a szülők tizenöt más intézményhez, köztük az EU oktatásért felelős bizottságához, az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz, az oktatási minisztériumhoz, parlamenthez, amelyeknek részletesen beszámolnak az őket ért törvénytelenségről, a DNA túlkapásairól.
Hajnal Csilla
Székelyhon.ro

Az sem egyezett bele a per felfüggesztésébe, akit bepereltek
A marosvásárhelyi katolikus iskola mellett kiálló szülők szerdán kérték annak a két pernek a felfüggesztését, amelyet a tanfelügyelőség határozata ellen indítottak az unireás szülők, illetve a polgármesteri hivatal a katolikus iskolának átadott hat osztállyal kapcsolatban. A felperesek nem egyeztek bele, sőt a tanfelügyelőség jogásza is a felfüggesztés ellen volt.
Az Unirea Főgimnázium szülői bizottsága beperelte a Maros Megyei Tanfelügyelőséget, mivel úgy vélik, jogtalanul került át hat osztály a katolikus gimnáziumba 2015 augusztusától, ezért azt szeretnék elérni, hogy a tanfelügyelőség visszavonja az erre vonatkozó 1385-ös határozatát. Akkor négy román szülő kezdeményezte az eljárást, azóta az iskola szülői bizottságának a nevében perelnek. November 29-én ugyanebből az okból kifolyólag a polgármesteri hivatal is beperelte a tanfelügyelőséget – magyarázta Zsigmond Imola, a katolikus iskola egyik diákjának édesanyja, aki januárban szintén beszállt a perbe, hogy kiálljon a tanfelügyelőség határozata mellett. Február 7-én még tíz magyar szülő csatlakozott hozzá, majd február 22-én egy kérelmet tettek le a bíróságon, amelyben az Unirea Főgimnázium mint iskola szintén kérte belépését a perbe a román szülők mellé. Ezek után a bíró a törvényre hivatkozva kötelezte a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumot, hogy vegyen részt a közigazgatási perben, és törvény előtt védekezzen. Legutóbb szerdán délután tárgyaltak az ügyben a marosvásárhelyi bíróságon, és bár nem született döntés, érdekes fejleményekről számolt be lapunknak Zsigmond Imola, aki maga is részt vett a tárgyaláson alperesként. „Szerdán a bíróság jóváhagyta annak a tíz szülőnek a belépését, akik kérelmezték február elején, hogy részt vegyenek a perben. Továbbá kértük a per felfüggesztését addig, amíg lejár a Római Katolikus Teológiai Gimnázium ellen indított bűnügyi vizsgálódás, de az unireás szülők ellene voltak, illetve a tanfelügyelőség jogásza sem egyezett bele a per felfüggesztésébe” – nyilatkozta lapunknak Zsigmond Imola a tárgyalás után. Hozzátette, furcsállja a tanfelügyelőség jogászának hozzáállását, hiszen pontosan ellenük indítottak eljárást a román szülők és a polgármesteri hivatal, és mégsem egyezett bele a felfüggesztésbe.
Legközelebb április 12-én tárgyalják újra az ügyet.
Hajnal Csilla
Székelyhon.ro

Bukarestben mondták: új iskolahálózatot kell létrehozni Marosvásárhelyen
A marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnáziumba járó diákok szüleinek ismét csalódniuk kellett, ugyanis semmiféle döntés nem született kedden Bukarestben a tanügyminisztériumi meghallgatáson, sőt ugyanazt tapasztalták a fővárosban, mint itthon: az intézmények egymásnak passzolják az ügyet.
A Római Katolikus Teológiai Gimnázium vezetőtanácsának, a szülői bizottságnak és a Civilek a katolikus iskoláért csoportnak a képviselői kedden reggel Bukarestbe utaztak az oktatási minisztériumba, ahol Király András oktatási államtitkárral tárgyaltak annak reményében, hogy megoldást találnak a katolikus iskola sorsára. Arra kérték a szakpolitikust, hogy sürgősen orvosolja a kialakult helyzetet az iskolahálózat és a ciklusindító osztályok engedélyezésével. Továbbá hogy záros határidőn belül készítsenek az iskolának egy sajátságos módszertant, amely hosszú távon biztosítja a katolikus gimnázium önálló jogi személyiséggel rendelkező tanintézményként való megmaradását. Céljaikhoz képest ismét nagy csalódás érte őket, ugyanis az oktatási tárcánál ugyanazt tapasztalták „nagyban”, mint amit Marosvásárhelyen „kicsiben”, azaz egy másik intézményre hárítják a felelősséget, gyakorlatilag ugyanott vannak, ahonnan pár hónappal ezelőtt elindultak. A szülők úgy érzik, a bolondját járatják velük. „Azt a választ kaptuk az államtitkártól, hogy a városi tanácsnál van a megoldás kulcsa, azaz új iskolahálózatot kell létrehozni Marosvásárhelyen, amelyben a katolikus iskola is szerepel. Ha el is készül az új iskolahálózat, azt a tanfelügyelőségnek jóvá kell hagynia, majd kiállítania egy menetlevelet, de azt is megtehetik, hogy nem hagyják benne a katolikus iskolát, ugyanis nem kaptunk tőlük semmiféle biztosítékot arra nézve, hogy benne lesz az iskolánk. Király András viszont megígérte nekünk, hogy ha kell, személyesen is eljön Marosvásárhelyre, és tesz azért, hogy benne legyen a katolikus iskola is az új hálózatban” – foglalta össze a tárgyaláson elhangzottakat Csíky Csengele, a Civilek a katolikus iskoláért csoport szóvivője. Ugyanakkor egy előzetes panaszt is iktattak a Maros Megyei Tanfelügyelőség ellen, amiért öt hónapon keresztül törvénytelenül járt el a katolikus iskola ellen – mondta a csoport képviselője. Elszállt ígéretek A szülők kezdeményezésére Lucian Goga prefektus múlt keddre tárgyalást hívott össze a katolikus iskola ügyében. A prefektúrán tartott megbeszélésen jelen voltak az iskola fenntartásáért és működéséért felelős intézmények vezetői és jogászai is, azaz a városi tanács, a tanfelügyelőség és a prefektúra képviselői. Akkor a diákok szüleinek azt ígérték, hogy a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal iskolákért felelős igazgatósága érvényesnek tekinti a 2015-ben elfogadott 33-as számú tanácsi határozatot, amely belefoglalta a város iskolahálózatába a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumot is, az erről szóló átiratot pedig eljuttatják a tanfelügyelőséghez, amely ezt követően engedélyezi a felekezeti iskolába való beiratkozást. Mindez szóban hangzott el, írásban senki nem rögzítette. Noha akkor a prefektúra, a városi tanács és a tanfelügyelőség jogászai is megerősítették ezt a tényt, a mai bukaresti tárgyaláson az derült ki: új iskolahálózatra van szükség Marosvásárhelyen.
Hajnal Csilla
Székelyhon.ro

Bolondját járatják a marosvásárhelyi szülőkkel
A bolondját járatják a marosvásárhelyi katolikus iskola diákjainak szüleivel – legalábbis így érezték az érintettek, miután kedden Bukarestben tárgyaltak Király András oktatási államtitkárral. Időközben a tanfelügyelőségen sem történt előrelépés.
A marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnáziumba járó diákok szülei úgy érzik, a különböző illetékes intézmények a bolondját járatják velük, és immár az oktatási minisztérium segítségére sem számíthatnak. A tanintézet vezetőtanácsának, a szülői bizottságnak, valamint a szülők által létrehozott Civilek a katolikus iskoláért csoportnak a képviselői kedden Bukarestbe utaztak, ahol Király András oktatási államtitkárral tárgyaltak. Azonban ismét csalódniuk kellett, ugyanis azt tapasztalták, hogy a fővárosban az intézmények ugyanúgy passzolgatják egymás között az ügyet, mint Marosvásárhelyen.
A szülők arra kérték Királyt, hogy sürgősen orvosolja a kialakult helyzetet az iskolahálózat és a ciklusindító osztályok engedélyezésével. Azt is szeretnék, ha egyéni módszertant készítenének az iskola számára, amely hosszú távon biztosítja, hogy megmaradjon a katolikus gimnázium önálló jogi személyisége. A szülők viszont lapcsaládunknak arról számoltak be: azt a választ kapták az államtitkártól, hogy a városi tanácsnál van a megoldás kulcsa, szerinte ugyanis új iskolahálózatot kell létrehozni Marosvásárhelyen, amelyben a katolikus iskola is szerepel.
Azonban egy új iskolahálózat sem lenne garancia semmire, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a katolikus iskola nem kerül bele. „Király András viszont megígérte nekünk, hogy ha kell, személyesen jön Marosvásárhelyre, és tesz annak érdekében, hogy a tanintézet helyet kapjon a tervben” – tette hozzá Csíky Csengele, a Civilek a katolikus iskoláért csoport tagja, aki részt vett a tárgyaláson.
Miközben a szülők egy része Bukarestben kereste a megoldást, többen már reggel óta a Maros megyei tanfelügyelőségen várták – a csendőrség jelenlétében –, hogy elkezdődjön a vezetőtanács gyűlése, kedd délutánig azonban nem történt érdemi előrelépés az ügyben. Mint megtudtuk, időközben egy előzetes panaszt is iktattak, amiért a tanfelügyelőség öt hónapon keresztül törvénytelenül járt el a katolikus iskolával szemben.
A szülők egyébként múlt héten is felkeresték a frissen kinevezett főtanfelügyelőt, Ioan Macariét, aki azonban ahelyett, hogy válaszolt volna a kérdésekre, megpróbált elmenekülni előlük. A szülők érkezésekor Macarie autóba ült, de egy másik gépkocsi elállta az útját, így kénytelen volt kiszállni, és azzal védekezett, hogy alig három napja vezeti a tanfelügyelőséget, nem ismeri a szülők által említett dokumentumokat, ilyen ügyekben pedig amúgy is csak a tanfelügyelőség vezetőtanácsa hozhat döntést, majd visszament az irodájába. Nemsokára megjelent két helyi rendőr is a tanfelügyelőség előtt, akiket vélhetően maga Macarie hívott ki, szerinte a szülők agresszíven viszonyultak hozzá.
Ezek után Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettest küldte ki az iroda elé, a folyosóra, hogy fogadja a szülőket és a sajtó képviselőit. A magyar főtanfelügyelő-helyettes azt nyilatkozta, ő sem érti, mi van az ügy hátterében, és jóllehet a keddi tárgyaláson többször is elhangzott, hogy érvényes az iskolahálózatra vonatkozó határozat, ezt senki nem rögzítette írásban. Hozzátette: a tanfelügyelőség alkalmazottai félnek attól, hogy ugyanaz lesz a sorsuk, mint a volt főtanfelügyelőnek, Ştefan Someşannak, illetve Tamási Zsoltnak, a katolikus iskola igazgatójának, akik ellen eljárást indított a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
Múlt kedden ugyanakkor Lucian Goga prefektus hívott össze tárgyalást az ügyben a szülők kezdeményezésére. A megbeszélésen jelen voltak a városi tanács, a tanfelügyelőség és a prefektúra képviselői. Akkor a diákok szüleinek azt ígérték, a polgármesteri hivatal iskolákért felelős igazgatósága érvényesnek tekinti a 2015/33-as számú tanácsi határozatot, amely belefoglalta a város iskolahálózatába a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumot is, az erről szóló átiratot pedig eljuttatják a tanfelügyelőséghez, amely ezt követően engedélyezi a felekezeti iskolába való beiratkozást. Mindez szóban hangzott el akkor, írásban senki nem rögzítette, most pedig a szaktárca teljesen új iskolahálózatot javasolt.
Hajnal Csilla
Krónika (Kolozsvár)

Nincs veszélyben a marosvásárhelyi Református Kollégium
Nincs veszélyben a marosvásárhelyi Református Kollégium léte – állítja az intézmény igazgatója, valamint Maros megye helyettes főtanfelügyelője. Az aggasztó hír azok után röppent fel, hogy a tanfelügyelőség nemcsak a Római Katolikus Gimnáziumot, hanem a reformátust is kivágta a jövő évi iskolahálóból.
Pánikot keltett a Maros Megyei Tanfelügyelőség döntése, miszerint a katolikus iskola után a másik magyar tannyelvű felekezeti tanintézményt, a Református Kollégiumot is törölte a város iskolahálózatából. A tanfelügyelőség ugyanakkor további hat másik iskolát iktatott ki a polgármesteri hivatal által elküldött lajstromból. Mivel az iskolahálózat véglegesítéséről szóló döntést a helyi tanácsnak kell meghoznia, az RMDSZ rendkívüli tanácsülés összehívását kezdeményezte. Illés Ildikó helyettes főtanfelügyelő igyekezett megnyugtatni a feleket, mondván, hogy félreértésről van szó. Nincs veszélyben a Református Kollégium, csupán annyi történt, hogy a polgármesteri hivatal iskolákért felelős igazgatósága egy hibáktól hemzsegő listát állított össze, ezt pedig nem fogadhattuk el – magyarázta portálunknak Illés. Miután az önkormányzat korrigálja a tévedéseket, a tanfelügyelőség új döntést hoz, ígéri az intézmény második embere. Benedek Zsolt, a Református Kollégium igazgatója szerint is vaklárma volt az egész, amire a városháza illetékes osztályának tévedése adott okot. „Óvodánkat külön struktúraként tüntették fel, holott része a tanintézményünknek” – mondta el Benedek. A város legrégebbi iskolájában jelenleg 492 diák tanul. Miután feltelik az összes évfolyam, a létszám eléri a hatszázötvenet. Alaposan ránk ijesztettek – kommentálta a történteket a Tudor Vladimirescu (volt 20-as számú) Általános Iskola aligazgatója, Boczog Szabolcs. A Tudor-negyedbeli iskola attól tartott, hogy a tanfelügyelőség véghezviszi évek óta dédelgetett tervét és összevonja a két lakótelepi iskolát, a 20-ast és a Mihai Viteazul nevet viselő 5-ös általánost. Az elmúlt években többször is volt már erre kísérlet, azonban a szülők – és részben a helyi tanácsosok – ellenezték az elképzelést. Nem ez az első indulatokat kiváltó hiba, amit a városháza iskolákért felelős igazgatósága elkövet. Másfél évvel ezelőtt azzal az Alexandru Ioan Cuza (egykori 8-as számú) Általános Iskolában leszedették a magyar szülők és civilek pénzéből készült kétnyelvű feliratokat. A kisebbségi oktatásért felelős Király András egy lapcsoportunknak adott interjúban arról beszélt, hogy a városháza a Római Katolikus Gimnázium esetében is törvénytelen procedúrát próbált szentesíteni, holott a minisztérium elküldte a teljes metodológiát. Később a prefektus is leírta, hogy lépésről lépésre mit kell tenni, az illetékesek azonban mindezt figyelmen kívül hagyták. Értesüléseink szerint a csütörtöki tanácsülésre a városháza újabb „meglepetést” készített a katolikus iskola közösségének. Kihasználva a tíz RMDSZ-es tanácsos távolmaradását az iskolaigazgatóság olyan határozattervezetet készült sürgősségi napirendi pontként szavazásra bocsátani, amellyel a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumot „a helyzet rendezéséig” a Bolyai Farkas Gimnáziumnak rendelik alá. Nem sokkal a gyűlés megkezdése előtt visszavonták a tervezetet. Illés Ildikó elmondta, ahhoz, hogy a katolikus iskola is szerepeljen a város iskolahálózatában, a tanfelügyelőség ismételten felkéri a polgármesteri hivatalt, a minisztérium utasításai szerint jelölje meg a felekezeti tanintézmény működési formáját. „Amint ezt megtette, folytatjuk a tárgyalásokat, remélem, eredményesen" – mondta. Különben mindenki rájött arra, hogy a helyzetet meg kell oldani, a több száz gyerek nem maradhat az úton. Múlt héten Király András oktatásügyi államtitkár is megerősítette, hogy a szaktárca is a jelenlegi helyzet feloldásán dolgozik. Kollégája, Gabriel Liviu Ispas közoktatásért felelős államtitkár bekért minden olyan dokumentumot, melyek alapján a tanfelügyelőség leállította a beiratkozást, és remélhetőleg még a napokban minisztériumi döntés születik az iskola ügyéről. Reményeim szerint a minisztérium megadja azokat a lehetőségeket, amelyekkel a tanfelügyelőség feloldja előző határozatát. Mert nem a minisztérium állította le a beiratkozást, hanem a tanfelügyelőség – emlékeztetett az RMDSZ szakpolitikusa. Közben a szövetség helyi önkormányzati képviselői rendkívüli tanácsülésre készülnek. „Marosvásárhelyen minden jelenleg működő oktatási intézményre szükség van, ezért mindegyiknek szerepelnie kell a végleges iskolahálózatban” – írják közleményükben.
Hajnal Csilla, Szucher Ervin / Székelyhon.ro

A katolikus iskola sorsától függhet a bolyais előkészítő osztály Vásárhelyen
Hivatalos választ ugyan nem kapott még a marosvásárhelyi Bolyai Farkas-gimnázium vezetősége a tanfelügyelőség részéről az előkészítő osztályba való túljelentkezés megoldásával kapcsolatban, de telefonon már közölték velük: csak akkor döntenek, miután megoldódik a Római Katolikus Teológiai Gimnázium ügye.
A Bolyai Farkas Gimnázium egyetlen előkészítő osztályába, azaz huszonöt helyre harminckilenc gyereket írattak be, mindegyikük lakcíme a Bolyai körzetéhez tartozik. „Az iskola vezetőtanácsa ezek után döntött úgy, hogy kér még egy előkészítő osztályt, ugyanis ilyen sok kicsivel szinte lehetetlen órákat tartani” – tájékoztatott az iskola igazgatója, Mátéfi István.
Lapcsaládunk kérdésére, hogy a tanfelügyelőség válaszát hogyan értelmezik, az iskolaigazgató úgy fogalmazott, a katolikus iskola helyzetének a rendezése „nagyon tág fogalom”, azt azonban nem hiszi, hogy a tanfelügyelőség belemenne abba, hogy egy magyar előkészítő osztállyal kevesebb induljon Marosvásárhelyen szeptembertől. Az intézményvezető két héttel ezelőtt gyűlést is tartott a témában, ahol kiderült, egyetlen szülő sem íratná át gyerekét a katolikus iskolába, amennyiben ott elindulhatna az előkészítő osztály.
„A túljelentkezés megmaradna akkor is, ha elindulna a katolikus előkészítő, így egyetlen megoldásként egy újabb bolyais előkészítő osztály beindítását kértük. Szerintem megadják a második előkészítőt nekünk, mert a szülők nyomást gyakorolnak a tanfelügyelőségre, sőt olyan is volt, aki azt mondta a gyűlés után, hogy abban is támogatná az iskolát, hogy törvényes úton támadják meg a tanfelügyelőség határozatát, ha kedvezőtlen megoldás születne” – mondta Mátéfi. A legrosszabb „forgatókönyv” értelmében maradna a 39 diák a Bolyai előkészítőjében, és egy osztály indulna – legalábbis a tanfelügyelőség értelmezésében. Ez viszont egyáltalán nem felel meg sem a diákoknak, sem a pedagógusnak.
Marosvásárhelyen közben folytatódik a római katolikus gimnáziumban tanuló diákok szüleinek az ügyészségi kihallgatása – tájékoztatta kedden az MTI-t Kincses Előd ügyvéd, akitől egy beidézett szülő kért ügyvédi segítséget. Kincses Előd elmondta, egy olyan szülő kereste meg, akit szerdára idézett be kihallgatásra a korrupcióellenes ügyészség (DNA), mely a római katolikus Gimnázium létrehozásának a körülményeit vizsgálja. Csíky Csengele szülő, a Civilek a katolikus iskoláért csoport szóvivője az MTI-nek elmondta, négy olyan szülő beidézéséről tudnak, akik egyik gyermeke a katolikus iskolába, másik gyermeke pedig az Unirea Főgimnáziumba jár. E két tanintézet osztozik az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium épületein, amelyeket az állam visszaszolgáltatott katolikus egyháznak.
Amint arról beszámoltunk, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium ügyében továbbra sem történt előrelépés, miután a marosvásárhelyi önkormányzati testület legutóbbi ülésén elutasította azt a határozattervezetet, amely a következő tanévre határozta volna meg a város iskolahálózatát. A polgármesteri hivatal által javasolt iskolahálózatból a katolikus iskola, a református kollégium és hat másik jelenleg működő oktatási intézmény is hiányzott. Az RMDSZ-frakció és az érintett szülők álláspontja szerint a jelenlegi iskolahálózatot kell továbbműködtetni a városban a következő tanévben is. A tanfelügyelőség egyébként úgy döntött korábban, amíg bizonytalan az iskola helyzete, a tanintézet nem fogadhat előkészítő osztályba beiratkozókat a 2017/2018-as tanévre.
Hajnal Csilla / Krónika (Kolozsvár)

Több mint ötven dolgozatot mutattak be a konferencián
Közel negyven éve hozták létre az első iskolai tanácsadó központokat Marosvásárhelyen. 1978 óta sokat fejlődött az iskolai tanácsadás, ma minden oktatási intézményben van szakember. A Maros Megyei Nevelési Tanácsadó- és Erőforrás Központ országos szintű konferenciát szervezett.
Nemzetközi résztvevője is volt a nagyszabású hétvégi rendezvénynek, s a szervezők nem is találhattak volna megfelelőbb helyszínt a Kultúrpalotánál. A szombat reggeli megnyitón pszichológusokkal, iskolai tanácsadókkal, pedagógusokkal, logopédusokkal telt meg a Tükörterem. Porkoláb Annamária, a Maros Megyei Nevelési Tanácsadó- és Erőforrás Központ igazgatója nyitotta meg a konferenciát, amelynek legfőbb célja a szakemberek közötti tapasztalatcsere, az oktatási és kulturális értékek támogatása volt. 1978-ban alapították meg az első iskolapszichológusi kabineteket Marosvásárhelyen, akkor három szakember próbálta lefedni az egész megyét. Ma már iskolai tanácsadóknak nevezik őket, és minden oktatási intézményben van szakember. Az oktatásban tevékenykedő pszichológusokat, logopédusokat és mediátorokat tömörítő intézményeket 2012-ben nevezték el Nevelési Tanácsadó- és Erőforrás Központoknak, akkor már 59 pszichológus, hét logopédus és két mediátor dolgozott a Maros megyei intézményben. Adriana Cerghedi, a Maros megyei központ aligazgatója az iskolai tanácsadás történetének ismertetését követően a pszichológusokra jellemző képi társítás módszerével jellemezte a Nevelési Tanácsadó- és Erőforrás Központot, amely szerinte olyan, mint egy fa, amelynek van gyökere, törzse, tehát él, és segít lélegezni. A rendezvényen jelen volt Vasile Mureșan festő, muzeográfus, aki úgy fogalmazott, a pedagógusok legfontosabb szerepe, hogy a diákok megismerhessék saját kulturális identitásukat. Bár a konferencia kétnyelvű volt, a megnyitó román nyelven zajlott, ezt követően a magyar tagozaton résztvevő szakemberek a Kórusteremben, a román kollégák pedig a Tükörteremben mutatták be dolgozataikat. Összesen több mint ötven dolgozatbemutatón vehetett részt a közönség.
Hajnal Csilla / Székelyhon.ro

Együtt könnyebb: felavatták a mezőpaniti beteggondozói szolgálat irodáját
A szolgáltatás a helyi közösségnek, a mezőpaniti önkormányzatnak, a Mezőpaniti Református Egyháznak, illetve a Diakónia Keresztyén Alapítvány marosvásárhelyi szervezetének összefogásából valósult meg. A helyi gyülekezetek eddig is segítettek a betegeken, időseken, most pedig szolgáltatás szintjén is beindult a segítségnyújtás Mezőpanitban. Egy laptopokkal és bútorzattal felszerelt irodával, egy autóval és három munkatárssal indult el, és nemtől, felekezettől, kortól függetlenül látják el az otthoni gondozásra szoruló községbelieket, akik egészségügyi, fizikai vagy lelki megerősítésre szorulnak.
Bodó Előd Barna a Vásárhelyi Hírlapnak mesélt a szolgáltatásról és a szombati megnyitóról, amelyen többek között jelen volt Hegedűs Lajos, a Diakónia Keresztyén Alapítvány országos ügyvezető igazgatója, Kovács Lajos diakóniai tanácsos, Jakab István, a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye esperese, Kovács Tibor mezőpaniti református lelkész, Ábrám Tibor és Ábrám Noémi, a Diakónia marosvásárhelyi fiókszervezetének elnöke, illetve ügyvezető igazgatója. Mezőpanit községnek 6100 lakosa van öt faluban. Nem beszélhetünk egy drasztikusan kiöregedő településről, de mivel nagy, és sokan élnek itt, szükség van az otthoni ellátásra, nemcsak idősek, hanem minden rászoruló igénybe veheti – mondta el a polgármester. Mezőpanit önkormányzata havonta 7000 lejjel támogatja a szolgálatot, így két szakképzett munkatársat alkalmazhattak, továbbá irodahelyiséget biztosít a szolgálatnak, átvállalva a közköltségi kiadásokat is. Emellett a mezőpaniti egyház alkalmazásában egy harmadik szakképzett személy is az otthoni beteggondozás munkatársa, így napi szinten hárman végzik ezt a szolgálatot a községben, a háziorvossal együttműködve. Egyenként negyven személlyel tudnak foglalkozni, összesen 120 listás gondozottat tudnak ellátni, de listán kívül is bárki betérhet a községközpontban lévő irodába például vérnyomást méretni. A listás ellátottak közül van, akinek injekciót kell beadni, van, akinek sebet kell kötözni, gyógyszereket kiíratni, vagy vizet húzni a kútról.
A mezőpaniti, mezőbergenyei, csittszentiváni és székelykövesdi gyülekezetek perselyes adakozással gyűjtöttek pénzt az iroda felszerelésére, amelyből bútorzatot, némi felszerelést vásároltak, egy marosvásárhelyi számítógépekkel foglalkozó vállalkozás három laptopot és egy multifunkciónális nyomtatót adományozott. A Diakónia Keresztyén Alapítvány marosvásárhelyi fiókszervezete pedig a szakmai irányítást, a munka oroszlánrészét vállalta magára, ugyanakkor egy személygépkocsit is vásároltak a mezőpaniti otthoni beteggondozói szolgálatnak – tudtuk meg a hétvégi átadó után Bodó Előd Barnától.
Hajnal Csilla / Székelyhon.ro

Lendületet ad az Év tanára cím
Ma is abban a két marosvásárhelyi iskolában tanítja a földrajzot, ahol huszonhárom évvel ezelőtt elkezdte pályafutását, a Mihai Eminescu Pedagógiai Szakgimnáziumban, illetve a Művészeti Gimnáziumban. Idén azonban a diákjain és kollégáin kívül szélesebb körben is megismerhették Unger Enikőt, aki az év Év tanára lett egy magyarországi pályázaton a határon túli jelöltek közül. Beszélgettünk vele arról, hogy milyen tanárnak tartja magát, hogyan szeretteti meg ma egy pedagógus a diákokkal az iskolát, de a kedvenc kirándulóhelyeit is elárulta.
– Szigorú tanárnak tartja magát? Az engedékenység belefér? – A visszajelzések alapján azt mondanám, hogy a gyerekek általában szigorúnak említenek. Én nem tartom annyira szigorúnak magam, mert tudom, hogy amit elvárok tőlük, az emberileg megvalósítható. Számomra ez a szigorúság inkább következetességet jelent. Az engedékenység is belefér, de nem túlzottan, távol áll ez tőlem. Azt is írtam a pályázati interjúmban, hogy úgy gondolom, valamiért itt vagyunk, valamilyen célunk van, nem lehet mindig ilyen-olyan kompromisszumokkal áthúzni ezeket a célokat.
– Földrajzi atlasz is fűződik a nevéhez. Tervez még megjelentetni más oktatási anyagot is?
– A Kreatív Kiadó felkérésére szoktam ismeretterjesztő irodalmat, oktatási eszközöket készíteni. Két atlaszunk jelent meg 2015-ben, azaz csak egy, de az két nyelven, románul és magyarul. Ez utóbbi hiánypótló kiadványnak számít, hiszen Románia földrajzát hoztuk ki atlasz formájában magyar nyelven, azelőtt évtizedekig nem létezett. Korábban még egy Oxford atlasz szerkesztésében vettem részt lektorként és fordítóként. Folyamatosan dolgozom, most épp egy oktatási eszköz kiadására készülünk, a nyár folyamán szeretnénk megjelentetni. – Vannak alternatív oktatási eszközök itthon a magyar nyelvű földrajz tanítás területén? – Van alternatíva, mert a Magyarországon piacra dobott eszközöket is lehet használni, nálunk például a munkafüzet ötödiktől hiánycikknek számít, de lehet magyarországi tankönyveket és munkafüzeteket is alkalmazni, egészben vagy részben, persze nem hivatalosan. Ezenkívül internetes anyagokat is korlátlan mennyiségben igénybe vehetünk, úgy gondolom, nem állunk rosszul ilyen téren.
– Hogyan látja, mi a dolga ma a pedagógusnak, miként tudja megszerettetni a tananyagot, az iskolai éveket a diákokkal, hogy ne egy szorongó időszakként éljék meg? Ez is az életük fontos része, nem csak a nagybetűs életre való készülődésből áll az iskola. – Így van. Meg lehet szerettetni a tananyagot, ha élményszerűségre törekszünk az órákon, és a földrajz ilyen. Ha a fotóimat hozom és mutatom, az élménydúsabbá teszi az órát, a tantárgyam kézre is játszik ilyen szempontból. Megpróbáljuk úgy megszólítani a gyereket, hogy jól érezze magát az iskolában, ez nem azt jelenti, hogy soha nem dorgáljuk, szidjuk meg. Azaz a szidás ma tiltott, inkább dorgálásról beszélnék. Egy másik módja, hogy ne válasszuk szét az oktatást a neveléstől, használjunk ki minden helyzetet, ami akár a tananyagból adódik, akár egy adott helyzetből, amit nem is láttunk előre. Ha például az, amit tanítunk, valamilyen hatást kivált a diákból, és ezt ki is nyilvánítja, én pedig úgy ítélem meg, hogy itt a helye valamilyenfajta nevelésnek, akár szavakban vagy valamilyen metakommunikációs eszközökkel, akkor azt ki kell használni. A másik, amit lényegesnek tartok ezen a pályán, hogy a diák lássa rajtunk, hogy mi a munkánkat lelkesen végezzük, fontosnak találjuk.
– Látják ezt a mai diákok?
– Úgy gondolom, hogy igen, empátia útján ez a legtöbb diákra pozitívan hat.
– Hogyan látja, mi változott az elmúlt húsz évben rossz irányba az oktatás területén? Melyek a legszembeötlőbb problémák?
– Az én szemszögemből a probléma az, hogy lecsökkent az óraszámom. Volt olyan, hogy heti két órában tanítottam, de azt el is felejthetem. Ötödik-hetedik osztályban a Művészetiben már rég heti egy órával dolgozunk, ezt kevésnek tartom, úgy érzem, hogy a földrajzot háttérbe szorították. Tudom, hogy más tantárgyat is, de úgy gondolom, hogy a heti egy óra túl szűkös időkeret az érettségiző végzősök számára is. Mindkét iskolám szakközépiskola, ahol sok szaktantárgyat oktatnak, ez valahol érthető is.
– Kirándul is sokat. Másként tanít az a földrajztanár, akinek személyes tapasztalatai is vannak egy-egy város, hegyvonulat vagy völgy kapcsán?
– Igen, ez befolyásolja az oktatást, mert az, hogy én sokat utazom az országban és külföldre is, illetve túrázom, megváltoztatja az oktatási stílusomat. Úgy érzem, ezáltal többet nyújthatok a gyerekeknek, mert személyes tapasztalatok alapján is közelíthetek a tananyaghoz, ez pedig meggyőzőbb számukra, hitelesebbé teszi a tanítást. – Buzdítja őket is a kirándulásra?
– Nyilván, és viszem is, amikor tehetem. Sokszor kérdik ezt tőlem, főleg mostanában, hogy mennyire vonom be őket a kirándulásokba. Hát ahhoz képest, hogy én mennyire sokszor utazom, kevésszer, de a gyerekek szemszögéből ez nem úgy tűnik, mert azért mégsem szervezünk az iskolában minden hónapban kirándulást. Mindig igyekszem túrát is beiktatni a gyerekek iskolán kívüli tevékenységeibe, nemcsak városnézést, hanem természetjárást, honismereti kirándulásokat.
– Melyik az ön kedvenc kirándulóhelye?
– Romániában a hegyeket járom nagyon szívesen, de van hely a Kárpátokban, ahol még nem jártam, mert nehéz összejárni mind. Remélem, eljutok majd oda is, ahova eddig még nem. Örömmel túrázok a Déli- vagy a Keleti-Kárpátokban, de a városokat is szívesen járom, csak ez az utóbbi időben háttérbe szorult, mert nagyjából bejártam, amit érdemes volt. Európában pedig a svájci vagy az ausztriai Alpokba járok szívesen.
– Mit jelent önnek az Év tanára cím?
– Pozitív visszajelzés. Úgy érzem, ezt nem egy évre kaptam, hanem a 23 év alatt befektetett munkám jutalma, elismerése. Egy adott kor után hajlamosak vagyunk kicsit beskatulyázódni, visszafogni magunkat lelkesedés, befektetett energia szintjén, és bár én ezt annyira nem érzem magamon, de mindenképp megerősítést jelent a következő időszakra. Sokan vannak ezen a pályán, akik elkeseredetten nyilatkoznak a mai nemzedékről, a tanulók hozzáállásáról, a fegyelmi viszonyokról, a sok papírmunkáról. Én is tudnék ezekről mesélni, de úgy gondolom, hogy ez az elismerés erőt ad következő évekre, évtizedekre, ha fentről is úgy akarják.
Az Év tanára elismerés
A magyarországi Középsuli.hu portál szervezte a pályázatot, és idén először a Bethlen Gábor Alapkezelővel együttműködve határon túli magyar pedagógusokat is jelöltek az Év tanára díjra a pedagógusszervezetek. Unger Enikő marosvásárhelyi földrajz szakos pedagógus lett az Év tanára a határon túli kategóriában. A magyarországi pályázók közül Csörszné Tar Enikő Kisvárdáról nyerte el a címet. Unger Enikővel a marosvásárhelyiek május 17-én 18 órától találkozhatnak a Bolyai téri unitárius templom Dersi János termében szervezett közönségtalálkozón.
Hajnal Csilla / Székelyhon.ro

Kilenc díjjal a Sapientia lett a legeredményesebb határon túli egyetem
Az egyetem létjogosultságát bizonyítják azok a díjak és nemzetközi megmérettetéseken elért eredmények, amelyekről kedden sajtótájékoztatón számolt be a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karának vezetősége, oktatói közössége. A Magyarországon kétévente szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferenciáról (OTDK) kilenc díjjal tértek haza a sapisok, és ennél még több oklevéllel az erdélyi TDK-król, illetve kari és emlékversenyekről.
Volt egy időszak az egyetem életében, amikor nehezebben lehetett tudományos munkára ösztönözni a hallgatókat, de ez ma már nem mondható el a marosvásárhelyi Sapientia EMTE karairól. „A minőségi oktatás bizonyítéka az a kilenc díj is, amelyet a kétévente szervezett OTDK-ról hoztak haza a hallgatók, elnyerve ezáltal a legeredményesebb határon túli egyetemnek járó elismerést is” – mutatott rá a sajtótájékoztatón a díjak jelentőségére Dávid László, az intézmény rektora, aki gratulált a díjazottaknak, és kiemelte a hallgatók tudományos eredményei mellett az oktatók munkáját is.
Az egyetem indulásakor felmerült kérdésre, azaz, hogy miért van szükség még egy egyetemre Erdélyben, pontosan ezek a kimagasló eredmények jelentik a választ – foglalta össze a lényeget a rektor. Kelemen András dékán kiemelte, a díjak és eredmények bizonyítják az itt elsajátított ismeretek gyakorlati hasznát, ugyanis a mai társadalom egyik legnagyobb kihívása az oktatás és a gazdasági szféra közötti szakadék áthidalása. A 2016-ban végzett Moni Róbert a magyarországi OTDK had- és rendészettudományi szekcióján, védelmi informatika tagozatán bemutatott Pályakövető robot vezérlése valós idejű videojel feldolgozó irányítási algoritmus című tudományos munkájával első helyezést ért el. De kiválóan teljesítettek a diákok a Contintental cég robotversenyén is, amelyen többek között a bukaresti, jászvásári vagy kolozsvári egyetemeket is megelőzték, ugyanis az első, a második és a harmadik díjat is bezsebelték.
A Kolozsváron megrendezett huszadik Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia kommunikáció szekciójában pedig André Krisztina harmadéves kommunikáció- és közkapcsolatok szakos hallgató A másság megjelenítése az erdélyi magyar és román sajtóban című dolgozatával második díjat hozott haza, elnyerve ezáltal a lehetőséget, hogy dolgozatát 2019-ben az OTDK-n is bemutathassa. De ezen kívül a legtöbb tudományos diákköri konferencián dobogós helyen végeztek a sapis hallgatók: a XVI. Kari Tudományos Diákköri Konferencián, a Temesvári Műszaki Tudományos Diákköri Konferencián, a Digilent Design Contest Europe versenyen, az ECN programozó versenyen, a Bege Antal Matematika Emlékversenyen, a Veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatika Karának 24 órás programozási versenyén, a Pneumobil versenyen vagy az Agrártudományi Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián.
Az egyetem elsőévesei is jelentkeznek a konferenciákra, versenyekre, amelyek lehetőséget biztosítanak számukra az OTDK-n való részvételre is. A XVI. Kari TDK alkalmazott nyelvtudományok szekciójában például Rappert Balázs fordító- és tolmácsszakos elsőéves hallgató nyerte el az első helyezést – tudtuk meg a keddi sajtótájékoztatón.
Hajnal Csilla / Székelyhon.ro

Eggyel több kilencedik és előkészítő osztályt indíthat a Bolyai Vásárhelyen
A marosvásárhelyi katolikus iskola helyzetének ellehetetlenítése miatt nem indulnak cikluskezdő osztályok szeptembertől a felekezeti tanintézetben. Ez azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb magyar osztály indulhatott volna Marosvásárhelyen. A Bolyai-gimnázium a tanfelügyelőség kérésére viszont eggyel több kilencediket indít ősztől.
Továbbra is érvényes a Maros Megyei Tanfelügyelőség abbéli határozata, amellyel megtiltja a cikluskezdő osztályok indítását a Római Katolikus Teológiai Gimnázium számára, azaz nem indíthat előkészítő, ötödik és kilencedik osztályokat ősztől. A tanfelügyelőség arra kérte a Bolyai Farkas Gimnázium vezetőségét, hogy vállalja el még egy kilencedik osztály elindítását, így ősztől a két természettudomány profilú kilencedik helyett három fog indulni. A Bolyai vezetősége arra is ígéretet kapott, hogy még egy előkészítő osztályt indíthatnak, így két nulladikkal kezdhetik el a jövő tanévet – tudtuk meg a gimnázium igazgatójától, Mátéfi Istvántól. Tavaly a régi iskolavezetés nyolc kilencedik osztályt kért a beiskolázási tervben, de akkor csak hetet hagytak jóvá, így a mostani döntéssel gyakorlatilag jóváhagyták mind a nyolcat.
A Bolyai előkészítőjébe negyven hatévest írattak a szülők, ezért a vezetőség úgy döntött, hogy kér még egy előkészítőt. A tanfelügyelőség most hagyta jóvá a kérésüket, megígérve, hogy ősztől két nulladik indulhat, noha az iskola még nem kapott írásbeli megerősítést ezzel kapcsolatban – nyilatkozta Mátéfi István. Az új előkészítő újabb kihívások elé állítja a Bolyait, hiszen még egy pedagógust és még egy osztálytermet kell biztosítaniuk a gyerekek számára. A beiratkozottakat pedig úgy kell elosztaniuk a két osztály között, hogy ne legyen diszkriminatív. Az igazgató azt is elmondta, helyszűke miatt nem tudták elvállalni a betervezett ötödik osztály mellett még egy cikluskezdő osztály indítását.
Egyelőre marad a két magyar szakosztály a tanítóképzőben
Noha felröppent a hír, miszerint a Mihai Eminescu Pedagógiai Szakgimnáziumban is eggyel több magyar kilencedik osztály indul szeptembertől, az iskola vezetősége erről semmit nem tud. Nem kaptak semmiféle hivatalos átiratot a tanfelügyelőségtől arra nézve, hogy a betervezett két magyar szakosztály mellett elindítanának egy harmadikat is – mondta lapunknak Szilágyi András, a tanintézet aligazgatója. Noha pozitívan állnának hozzá, egyelőre nem indul pluszba még egy magyar kilencedik a meglévő tanítóképző, illetve szabadidő-szervező szakosztályokon kívül – tette hozzá az iskolavezető.
Hajnal Csilla Székelyhon.ro

Megmentett magyar osztályok Marosvásárhelyen
Biztosnak tűnik, hogy a marosvásárhelyi katolikus gimnázium nem indíthat ősztől cikluskezdő osztályokat. A hiányt valamelyest pótolja, hogy a Bolyai Farkas Gimnáziumban az előkészítő és a kilencedik osztályok száma is növekszik.
Továbbra is érvényes a Maros megyei tanfelügyelőség 2017/70-es számú határozata, így már szinte biztos, hogy idén nem indíthat cikluskezdő – előkészítő, ötödik és kilencedik – osztályokat a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium.
A magyar tannyelvű osztályok számának csökkenése nemcsak a tanintézetet, hanem a város kisebbségi lakosságát is hátrányosan érinti, valamelyest javít azonban a helyzeten, hogy
a Bolyai Farkas Gimnázium a tanfelügyelőség kérésére eggyel több kilencedik osztályt indít ősztől, így kettő helyett három természettudomány profilú csoportba jelentkezhetnek a diákok. A gimnázium vezetősége ugyanakkor arra is ígéretet kapott, hogy még egy előkészítő osztályt indíthatnak, így két nulladikkal kezdhetik el a következő, 2017/2018-as tanévet – tudtuk meg Mátéfi István igazgatótól. Tavaly egyébként az iskola előző vezetése nyolc darab kilencedik osztályt kért a beiskolázási tervben, de csak hetet hagytak jóvá, így a mostani döntéssel gyakorlatilag visszaállt az eredeti helyzet. A Bolyai Farkas Gimnáziumban jóváhagyott egy előkészítő osztályba negyven hatévest írattak be, ezért a vezetőség úgy döntött, kér még egy cikluskezdő csoportot. A tanfelügyelőség ígéretet tett ennek teljesítésére, az írásbeli megerősítést ugyanakkor még nem kapták meg.
Mátéfi István rámutatott: az új előkészítő újabb kihívások elé állítja a Bolyait, hiszen még egy pedagógust és további egy osztálytermet kell biztosítaniuk a gyerekek számára. A beiratkozottakat pedig úgy kell elosztaniuk a két osztály között, hogy igazságosan járjanak el. Az igazgató azt is elmondta, helyszűke miatt nem tudták elvállalni, hogy a betervezett egy helyett két ötödik osztályt indítsanak ősztől.
Többen azt is tudni vélték, hogy a Mihai Eminescu Pedagógiai Szakgimnáziumban is eggyel több magyar kilencedik osztály indul szeptembertől, az iskola vezetősége azonban cáfolta az értesülést. Szilágyi András aligazgató úgy nyilatkozott: nem kaptak semmiféle hivatalos átiratot a tanfelügyelőségtől arra nézve, hogy a betervezett két magyar szakosztály mellett elindítanának egy harmadikat is. Bár pozitívan állnának az ötlethez, egyelőre nem indul még egy magyar kilencedik a meglévő tanítóképző, illetve a szabadidő-szervező szakosztályokon kívül – tette hozzá az iskolavezető.
Hajnal Csilla Krónika (Kolozsvár)

Több mint ezer kiskorút hagytak itthon idén szüleik külföldi munkavállalásuk ideje alatt Maros megyében
Több mint nyolcszáz Maros megyei családban döntöttek úgy idén, hogy valamelyik szülő, vagy esetenként mindkettő, külföldön vállal időszakos munkát, a gyerekeket pedig valamelyik rokonra vagy állami gondozásra bízzák. Az esetek többségében a kiskorúakat pszichésen megviseli a szülők távolléte, hatással van tanulmányi eredményeikre, szociális viselkedésükre is – állítják a szakemberek.
Összesen ezerháromszáz Maros megyei kiskorút hagytak itthon idén szüleik külföldi munkavállalásuk ideje alatt. Háromszáznak mindkét szülője távozott pár hónapra, száznyolcvan kiskorúnak pedig csak az édesanyja vagy az édesapja – derül ki a Maros Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság adataiból.
A törvény előírja, hogy a szülőnek, aki külföldön készül munkát vállalni, harminc nappal indulása előtt be kell jelentenie szándékát a helyi polgármesteri hivatalban, és írásban közölnie, hogy kire bízza gyerekét. Idén mindössze kétszázötven bejelentés érkezett hozzánk a helyi önkormányzatoktól – nyilatkozta a gyermekvédelmi igazgatóság szóvivője, Doru Constantin a Marosvásárhelyi Rádiónak.
A Mentsétek meg a gyerekeket szervezet pszichológusa, Critistina Pantea szintén a Marosvásárhelyi Rádiónak beszélt arról, hogy milyen hatással van a gyerekek érzelmi és szociális fejlődésére a szülők távozása.
Hosszú távon viselkedészavarok, elszigetelődés, agresszív viselkedés, figyelemzavar jelentkezhet. A szülők hiányát a társadalom által kevésbé elfogadott módon kifejező viselkedésben reagálják le a gyerekek, például erőszakosak lesznek társaikkal, így akár ki is közösíthetik őket a barátaik – állítja a pszichológus. Az előző évekből kiindulva arra lehet következtetni, hogy az év második felében országszerte megnő a külföldön dolgozók száma, ugyanis sok szülő tavasztól őszig vállal szezonális munkát – világít rá a Maros Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság szóvivője.
Több ezer telefonhívás A Maros Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság 2015-ben hozta létre azt a telefonvonalat, amelyen a gyerekbántalmazással, a kiskorúak fizikai és érzelmi kihasználásával kapcsolatos eseteket lehet jelezni. Csak az elmúlt évben 4500 hívás érkezett, a betelefonálók között sok pedagógus és orvos volt. Az esetek kilencven százalékában a gyerekek elhanyagolása, fizikai bántalmazása miatt telefonáltak, de a kiskorúak koldulásra kényszerítését, munkakihasználását is jelezték – derül ki a gyermekvédelmi igazgatóság adataiból. A gyermekvédelmi igazgatóság szakemberei felhívják a figyelmet, hogy a 0800 800 883-as éjjel-nappal (hétvégén is) hívható ingyenes telefonszámon bárki bejelenthet gyermekbántalmazással kapcsolatos eseteket.
Hajnal Csilla Székelyhon.ro

Katolikus gimnázium: érvénytelenített határozat
A marosvásárhelyi közigazgatósági bíróság első fokon érvénytelenítette a tanfelügyelőség azon határozatát, amelyben arról döntött, hogy hat osztály az Unirea Főgimnáziumból átkerül a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumba. A bíróság kedden hozta meg az erről szóló döntését, és 15 nap áll az alperesek rendelkezésére, hogy fellebbezzenek – számolt be az Agerpres.
Tavaly augusztusban négy román szülő kezdeményezte az eljárást, azóta az iskola szülői bizottságának a nevében perelnek. Úgy vélték, jogtalanul került át hat osztály a katolikus gimnáziumba 2015 augusztusától, ezért azt szerették volna elérni a bíróságon, hogy a tanfelügyelőség vonja vissza az erre vonatkozó 1385-ös határozatát.
November 29-én ugyanebből az okból kifolyólag a polgármesteri hivatal is beperelte a tanfelügyelőséget. A katolikus iskolás szülők közül néhányan szintén beszálltak a perbe, hogy kiálljanak a tanfelügyelőség határozata mellett. Ezek után a bíró a törvényre hivatkozva kötelezte a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumot, hogy vegyen részt a közigazgatási perben, és törvény előtt védekezzen. A keddi bírósági döntés értelmében
érvénytelennek nyilvánították a tanfelügyelőség határozatát, amelynek alapján átkerültek az unireás magyar osztályok a katolikus gimnáziumba, és megalakulhatott a felekezeti iskola.
Zsigmond Imola, akinek a gyereke jelenleg hetedik osztályos a felekezeti tanintézetben, és maga is részt vett alperesként a perben, azt nyilatkozta lapunk megkeresésére, hogy nem kell megijedni, mert nem hagyják ennyiben az ügyet, természetesen fellebbezésre készül az iskola, és a szülők ismét kérik a perbe való belépést.
A katolikus iskola szülői közösségének a nevében is remélem, hogy azok, akikre szavaztunk, kiállnak az iskolánk mellett – mondta a szülő.
Napirendre kerülhet az iskola létrehozása
A marosvásárhelyi városháza honlapján tanulmányozható a marosvásárhelyi RMDSZ-es tanácsosok által benyújtott, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium létrehozásáról szóló határozattervezet. Ezt május 17-én iktatták, és előreláthatóan a június végén esedékes tanácsülésen kerül napirendre. Mint korábban beszámoltunk róla, az országos RMDSZ segítségével kidolgozott tervezet a felekezeti iskola megalakításáról szól. A határozattervezet arról is rendelkezik, hogy a 2018-2019-es tanévben induló új intézmény átveszi a jelenlegi katolikus gimnáziumban tanuló diákokat és az ott tanító pedagógusokat.
Hajnal Csilla Székelyhon.ro

Igazat adtak a koronkai magyar szülőknek
Sikeres volt a koronkai magyar szülők és a Tholdalagi Mihály Koronkai Közösségért Csoport négynapos tiltakozó akciója. Az iskola előtt feliratokkal a kezükben kérték a politikumot, hagyja békén a tanintézetet.
Az akciót Marius Pașcan parlamenti képviselő Facebook-bejegyzése váltotta ki, amelyben azt írta, hogy diszkrimináció érte a koronkai iskola román diákjait azáltal, hogy nem vehettek részt a magyar nyelven tartott tanévzárón, és csak magyar nyelvű okleveleket nyomtatott az iskola. Mindezt megcáfolta a magyar közösség, és beadvánnyal fordult az oktatási minisztériumhoz, a Maros Megyei Tanfelügyelőséghez, valamint a kormánybiztosi hivatalhoz, kérve, hogy vizsgálják ki az ügyet. A román diákok évzárója ugyanis egy nappal hamarabb volt, mert a román tanító családi okokra hivatkozva elkérezkedett a hivatalos ünnepségről, de a román tanulók megkapták román nyelvű okleveleiket. A koronkai közösség megelégelte a több éve tartó bujtogatásokat, vádaskodásokat, bizonyos politikusok lejárató hadműveleteit. Békét akarunk, jogaink tiszteletben tartását, valamint követeljük a politika kizárását iskolánkból – írják a sajtóközleményükben.
Szerdán vizsgálóbizottságot küldött a megyei tanfelügyelőség a Tholdalagi Mihály Általános Iskolába, és az eredmény a magyar szülőket igazolta. Ugyanakkor a szülők képviselői Ioan Macarie főtanfelügyelővel folytatott tárgyalásuk során ígéretet kaptak ügyeik igazságos elbírálására, amelyet a vizsgálóbizottság teljesített is ez ügyben – számolnak be a szülők. Továbbá a főtanfelügyelő arról is biztosította őket, hogy a következő igazgatói vizsga zökkenőmentes, és minden politikai befolyásolástól mentes lesz. A koronkai közösség és a Tholdalagi Mihály Koronkai Közösségért Csoport tagjai csütörtökön is kiálltak az iskola bejárata elé, mint írják, hogy megerősítsék: figyelemmel követik a nekik tett ígéretek teljesítését, és elhatárolódnak a politikai nyomásgyakorlástól, illetve mindennemű interetnikus feszültségkeltéstől.
Hajnal Csilla Székelyhon.ro

A diákokkal is felveszi a kapcsolatot a DNA
A marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium volt diákjait arról értesítette az Országos Korrupcióellenes Ügyészség, hogy tanintézetük az elmúlt két évben illegálisan működött, és tájékoztatja őket jogaikról. Azok a diákok, akik nem tartózkodtak otthon az értesítés kiszállításakor, idézést kaptak a DNA székhelyére, hogy személyesen vegyék át az értesítést.
A DNA tervei szerint minden katolikus iskolás szülőt kihallgat az ügyben, az viszont meglepte a felekezeti iskolába járó tanulók családjait, hogy a tizenkettediket végzett diákoknak is meg kell jelenniük a korrupcióellenes ügyészségen. Székely Szilárd, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium ideiglenesen kinevezett igazgatója is meglepődött a tizennyolcévesek behívóján, ezért utána is nézett annak, hogy mit tartalmaz a behívó. Elmondta, azt tudja, hogy a szülőket azóta is folyamatosan kihallgatja a DNA, sőt arra is számítanak, hogy a szülők után a tanári kart is sorra veszik majd.
Mint az iskolavezetőtől megtudtuk, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium volt diákjainak egy része már az elmúlt hetekben kapott értesítést az iskola jogi helyzetéről. A héten pedig behívót is kézbesített a postás azoknak, akik nem tartózkodtak otthon az értesítés kiszállításakor.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség jövő hétre idézi be őket, hogy személyesen vegyék át az értesítéseket, amelyben arról tájékoztatja őket az ügyészség, hogy illegálisan működött a felekezeti iskola az elmúlt két évben, és tájékoztatja a diákokat jogaikról.
A marosvásárhelyi önkormányzat képviselő-testülete június végi ülésén néhány fontos módosítással elfogadta a város iskolahálózatára vonatkozó határozatot, miután az RMDSZ-frakció úgy döntött, visszavonja a Római Katolikus Teológiai Gimnázium megalapításáról szóló határozattervezetét. A frissen elfogadott határozat alapján a felekezeti iskola a Bolyai Farkas Gimnázium fiókintézményeként működne tovább az új tanévtől, elveszítve jogi személyiségét és önállóságát. A döntésre azonban még a tanfelügyelőségnek és az oktatási minisztériumnak is rá kell bólintania. Székely Szilárd elmondta, nem kaptak hivatalos értesítést ezzel kapcsolatban, ezt első körben a városi tanácsnak kell megszavaznia, aztán ezt jóvá kell hagynia a tanfelügyelőségnek egy menetlevél kíséretében, és majd a prefektusnak is jóvá kell hagynia. Amennyiben nem születik döntés az alárendeléssel kapcsolatban, a törvény szerint a tavalyi iskolahálózat maradna érvényben ősztől, amelyben a katolikus iskola önálló jogi személyiségként működne tovább. Meglátásom szerint azonban ez nem következik be, nem látom az akaratot a tanügyminisztérium részéről sem – mondta el lapunknak Székely Szilárd, a katolikus iskola ideiglenes igazgatója, akinek egy hét múlva lejár a meghosszabbított kinevezése.
Előzmények
2016. november elején eljárást indított a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a Római Katolikus Teológiai Gimnázium volt igazgatója, Tamási Zsolt és Ștefan Somesan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen. Az ügyészek szerint a gyanúsítottak törvénytelenül jártak el a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium 2014-es létrehozásakor, és annak ellenére járultak hozzá a tanintézet működéséhez, hogy tudták, valójában nem rendelkezik a szükséges engedélyekkel. A DNA Ștefan Someșant hivatali hatalommal való visszaéléssel és kétrendbeli hatáskörtúllépéssel, Tamási Zsolt igazgatót pedig hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel gyanúsítja.
Hajnal Csilla / Székelyhon.ro

Vannak települések, ahol megduplázódott a romák száma az elmúlt negyed évszázad alatt
A roma népesség képezi Európa legnagyobb kisebbségét, ráadásul a legsebezhetőbbet is, őket éri a legtöbb diszkrimináció, és közülük kerülnek a legtöbben a társadalom peremére. A hazai statisztikák szerint Maros megyében él a legtöbb roma, számos településen a számuk megduplázódott az elmúlt 25 évben.
A legutóbbi, 2011-es népszámlálási adatok szerint a roma népesség aránya Maros megyében 8,8 százalék volt, míg 1992-ben 5,7 százalékot jegyeztek. Számos településen megduplázódott az arányuk 1992 és 2011 között: például Mezőbándon 10,6 százalékról 25,7 százalékra, Bonyhán 19,4 százalékról 34,5 százalékra, Marosugrán 11,1 százalékról 29,2 százalékra, Petelén 34,1 százalékról 47 százalékra.
Románnak vallott roma gyerekek
A Maros megyei statisztikai mutatók alakulása azonban nemcsak a roma lakosság növekedésével magyarázható, hanem azzal is, hogy a Kárpátokon túli megyékben például szinte egyáltalán nem jelennek meg a népmozgalmi regiszterekben – hívja fel erre a figyelmet Kiss Tamás és Barna Gergő demográfiai és statisztikai elemzésében, amely a 1992-es, 2002-es és 2011-es népszámlálási adatokra támaszkodik. A roma újszülöttek az esetek túlnyomó többségében románként kerülnek a regisztrációs ívekre, még abban az esetben is, ha a szüleik mindkét népszámlálás során romának vallották magukat.
De az inkonzisztencia Erdély egyes területein is jelentős. Kovászna megyében a román anyanyelvű roma újszülöttek (Előpatak, Hidvég, Bölön, Bardóc községekben) láthatóan románként kerülnek be a népmozgalmi statisztikákba, miközben a 2002-es, illetve a 2011-es népszámlálás során többségük romának vallotta magát” – írják a szociológusok.
Míg 1992-ben 401 ezren vallották magukat romának, addig 2011-ben 619 ezren szerepelnek romaként az országos nyilvántartásban. Csak érdekességképpen ez az arány a magyar közösségben a következőképpen alakult: 1992-ben 1 millió 624 ezer magyart jegyeztek, 2011-ben pedig 1 millió 237 ezren vallották magyarnak magukat.
A gazdag karácsonyfalvi romák
Az Országos Statisztikai Intézet 2011-es népszámlálási adataiból az is kitűnik, hogy Maros megyében 22 837 személy vallotta a romani nyelvet anyanyelvének, ebből 5524-en városban élnek, 17 313-an pedig vidéken.
A Maros megyei települések közül legtöbben Petelén, 1335-en vallották anyanyelvüknek a romanit, Mezőbándon 1215-en, a Nyárádkarácson községhez tartozó Karácsonyfalván pedig 1070-en. Ferenczi György Nyárádkarácson község polgármestere lapunk megkeresésére elmondta, a lakosság harminc százalékát teszi ki a roma népesség, továbbá mintegy 67 százaléka magyar, és 1–2 százalékuk román nemzetiségű.
Az itt élő romák viszont egy gazdagabb közösségnek számítanak megyeszinten is, hiszen nem elszegényedett, társadalom peremén élőkről van szó, hanem olyanokról, akik luxusautókkal járnak és építkeznek. Hogy miből él a többségük viszont rejtély, hiszen maga a polgármester sem tudta erre a választ.
Nem láttam a mezőgazdaságban tevékenykedni őket, ha van is kertjük, a szomszéd dolgozza azt, de vannak olyanok is köztük, akik ismerik a bádogos szakmát, viszont nem biztos, hogy a lemezhajtásból annyi pénzt tudnak szerezni, mint amennyit másból – mondta Ferenczi György. Sok lány 13–14 évesen szül gyereket, ezért sokuk idejekorán otthagyja az iskolát. A fiúk általában kijárják az általános iskolát, már csak a sofőrkönyv megszerzésének érdekében is, amelynek feltétele a nyolc osztály. Nyárádkarácson községben nem jellemző az elszegényedett roma réteg, akad egy-két mélyszegénységben élő roma család, de ugyanennyi van a magyar és a román közösségben is – tette hozzá a polgármester, aki félig viccelődve meg is jegyezte, a karácsonyfalvi romák kellene segítsék a lakosság többi részét.
Hajnal Csilla / maszol.ro

Felmérik a fiatal alkotók lehetőségeit a Látó szépirodalmi folyóirat írótáborában
Az írói életmodellről, az irodalomhoz köthető pályák lehetőségeiről beszélgetnek az előadásokon és műhelymunkákon az első alkalommal, augusztus 10–13. között a Látó szépirodalmi folyóirat által Szilágybagoson szervezett írótáborban.
Az Irodalom a vidéken elnevezésű találkozóra olyan fiatal alkotókat kerestek, akiknek munkássága a Látóhoz (is) köthető. A szervezők megpróbálnak irányokat felvillantatni az alkotók számára, felmérik az irodalommal foglalkozni vágyó írók, költők és kritikusok lehetőségeit, buktatóit és a pálya kényszerhelyzeteit. Az előadásokon és műhelymunkákon – a hely szelleméhez igazodva – elsősorban a Szilágysághoz köthető alkotók (Ady Endre, Hervay Gizella, Szilágyi István, Mester Zsolt stb.) munkásságáról beszélgetnek, de a párbeszéd során igyekeznek jelenvalóvá tenni a saját tapasztalatokból eredő meglátásokat is.
A témák között szerepel az irodalomoktatás, olvasáskultúra, tehetséggondozás és az irodalom megváltozott szerepei, valamint megvitatják a centrum és periféria viszonyát.
A táborban bemutatják többek között Vida Gábor Egy dadogás története c. önéletírását/regényét, Szöllősi Mátyás Budapest-katalógusát – mindkét könyv életpályákról készített „felvételek” gyűjteménye. A tábor nyitott, egyénileg is csatlakozni lehet, szállás és ellátás a falu panzióiban napi 75 RON költséggel.
Meghívott vendégek: György Alida, Varga László Edgár, Szöllősi Mátyás, André Ferenc, Márton Evelin, Finta Klára, Kész Orsolya, Vida Gábor, Vida Krisztina, Demény Péter, Eperjesi Noémi, Szabó Róbert Csaba, Sárkány Tímea, Borbély András, Béres Norbert, Láng Zsolt, Birtalan Beáta, Nagy Hajnal Csilla, Balog Károly, Puskás Dániel, Tamás Dénes. Krónika (Kolozsvár)

Irodalom a vidéken – a Látó első írótábora
Vasárnapig tart Szilágybagoson a Látó szépirodalmi folyóirat Irodalom a vidéken című első írótábora beszélgetésekkel, könyvbemutatókkal, felolvasásokkal. A tábor nyitott, egyénileg is csatlakozni lehet.
A műhelymunkákon és előadásokon az írói életmodell, az irodalomhoz köthető pályák lehetőségeiről beszélgetnek, megpróbálnak közösen irányokat felvillantani a fiatal alkotók számára, felmérik az irodalommal foglalkozni akaró írók, költők és kritikusok lehetőségeit, buktatóit és a pálya kényszerhelyzeteit. Az előadásokon és műhelymunkákon, a hely szelleméhez igazodva, elsősorban a Szilágysághoz köthető alkotók (Ady Endre, Hervay Gizella, Szilágyi István, Mester Zsolt stb.) munkásságáról beszélgetnek, de a párbeszéd során igyekeznek jelenvalóvá tenni a saját tapasztalatokból eredő meglátásokat is. Szó lesz irodalomoktatásról, olvasáskultúráról, tehetséggondozásról és az irodalom megváltozott szerepeiről, megvitatják a centrum és periféria viszonyát – olvasható a Látó közösségi oldalán.
Pénteken bemutatták Vida Gábor Egy dadogás története című önéletírását/regényét, Szöllősi Mátyás Budapest katalógusát – mindkét könyv életpályákról készített „felvételek” gyűjteménye. Meghívott vendégek: György Alida, Varga László Edgár, Szöllősi Mátyás, André Ferenc, Márton Evelin, Finta Klára, Kész Orsolya, Vida Gábor, Vida Krisztina, Demény Péter, Eperjesi Noémi, Szabó Róbert Csaba, Sárkány Tímea, Borbély András, Béres Norbert, Láng Zsolt, Birtalan Beáta, Nagy Hajnal Csilla, Barlog Károly, Puskás Dániel, Tamás Dénes.
Szombaton 10 órától a Pince-szemináriumok keretében beszélgetések zajlanak majd (előadók: Vida Gábor, Láng Zsolt, Béres Norbert, Demény Péter, Márton Evelin, Borbély András. Témák: Irodalom a vidéken – vidékiség, periféria és centrum; Szilágysághoz köthető alkotók, alkotói életpályák bemutatása). 12 órától bemutatják Barlog Károly: Kovács Istenke álmodik című könyvét, fél 1-től beszélgetés Demény Péter: Vadkanragyogás című kötetéről, majd 13 órától Tamás Dénes: Minden egész kötete kerül terítékre. Ebéd után szabadprogram és pálinkakóstolás, 19 órától a szilágyborzási kultúrotthonban tartanak gálaestet, felolvas: Vida Gábor, Láng Zsolt, Demény Péter, Varga László Edgár, Márton Evelin. 22 órától a Perseidák meteorraj teleszkópos megfigyelésére kerül sor Nagy Róbert vezetésével, felolvas: Szöllősi Mátyás. A tábor vasárnap zárótanácskozás után zárul. Szabadság (Kolozsvár)

Péntektől hét napon át tüntetnek a szülők
A marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium szülői közössége megkapta a szükséges engedélyeket ahhoz a tüntetéssorozathoz, amelyet augusztus 25–31. között szerveznek a városháza előtt azért, hogy az illetékes intézmények és hivatalok vezetői szeptember elsejéig hozzanak döntést a felekezeti iskola ügyében.
Péntektől augusztus 31-ig minden nap 16–17 óra között a városháza előtti parkban, a Latinitás emlékműnél gyűlnek össze a szülők azzal a céllal, hogy civil eszközökkel nyomást gyakoroljanak a tanügyminisztériumra, a tanfelügyelőségre és a város önkormányzatára, hogy minél hamarabb döntsenek a tanintézet diákjainak sorsa felől. Ez azért is fontos, mert kicsivel több mint két hét múlva kezdődik az iskola, de a tanulók még mindig nem tudják, hogy hol és milyen tanintézetben kezdik el az új tanévet.
A szülők szeptember elsejét jelölték meg határidőnek, azaz elvárják, hogy addig az illetékes intézmények hozzanak döntést, hogy a szülőknek legyen idejük tudomásul venni, és megfelelően reagálni arra – nyilatkozta korábban lapunknak Csíky Csengele, a Civilek a katolikus iskoláért szülői közösség képviselője. Noha a tavaszinál nagyobb léptékű tüntetéssorozatra készültek a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnáziumba járó diákok szülei, ezúttal is egy tíz-tizenöt fős csoport állhat kinn a főtéren, de ha kell, ötpercenként váltják egymást. A szervezők várnak mindenkit, aki támogatja az iskola ügyét.
A bizonytalanság elsősorban azért áll fenn, mert az oktatási minisztérium és a Maros megyei tanfelügyelőség halasztgatja az ügyben a döntéshozatalt. A bírósági döntések alapján visszaállhat a teológiai gimnázium megalapítása előtti állapot, azaz az osztályok egy része visszakerülhet – legalábbis papíron – az Unirea Főgimnáziumhoz, ezt a lehetőséget azonban a szülők határozottan elutasítják. A helyzetet bonyolítja, hogy az osztályok nagy része, amelyek az Unireából kerültek át, már végeztek, egy maradt még azok közül, a mostaniak pedig már kivétel nélkül a felekezeti tanintézetben kezdtek. Az illetékes intézményeknek így pontosítaniuk kellene, hogy melyik osztályokra, illetve kikre vonatkozna a visszasorolás.
Csíky Csengele korábban rámutatott, már késő lesz, ha csak szeptember 15-én közlik a szülőkkel a döntést, mert akkor jogilag már besorolták őket egy tanintézethez, és ezen már nem lehet változtatni. A szülői csoport képviselője leszögezte, ha szeptember elsejéig nem határoznak az ügyben, a szülők alkotmányos jogai sérülnek.
Hajnal Csilla / Székelyhon.ro

Összegyűlt a cikluskezdő osztályok elindításához szükséges diáklétszám
Szerdán hajnalban vitték el Bukarestbe a Nunciushoz a Római Katolikus Teológiai Gimnázium szülői közösségének képviselői a cikluskezdő osztályokba jelentkező gyerekek neveit tartalmazó listát. A szülők remélik, hogy miután a miniszter is megkapja az igénykéréseket, engedélyezi a nulladik, az ötödik és a három kilencedik osztály elindítását.
A katolikus iskola szülői közösségének képviselői kedden éjjel indultak, és szerda reggel adták át Bukarestben a pápai nagykövetnek a cikluskezdő osztályok igénylését igazoló szülői kérésekkel együtt a tüntetéssorozatuk kiáltványát, illetve több mint 3500 támogató aláírást.
Csupán öt nap állt a szülői közösség rendelkezésére, hogy összegyűjtse a cikluskezdő osztályok elindításához szükséges diákokat, amelyet feltételként szabott meg a miniszter azok elindításával kapcsolatban. A pápai nagykövetet szóban értesítette Liviu Marian Pop tanügyminiszter az elmúlt héten arról, hogy amennyiben összegyűl a diáklétszám, elindulhatnak az osztályok.
A felekezeti iskola szülői közössége sokat dolgozott azon, hogy a jelentkezők listája szerdán a pápai nagykövet, illetve a miniszter asztalán lehessen.
Kedd estig az előkészítő osztályba 27, az ötödikbe 16, a kilencedik teológia osztályba 26, a társadalomtudományba 25, a természettudomány osztályba pedig 19 tanulót írattak be. Zsigmond Imola, a szülői közösség egyik képviselője, aki személyesen részt vett a listák leadásánál, lapunknak azt nyilatkozta, amint megkapják a hivatalos választ az iktatott igénykérésükre, minden szülőt felhívnak telefonon, és értesítik a döntésről.
Úgy érzem, hogy az egész szülői közösség nevében kijelenthetem: a nunciusnak nem csak szívügye, de tesz is a katolikus iskola diákjaiért – fogalmazott Zsigmond Imola.
„Úgy tudom, hogy a miniszter azt mondta, amint megkapja a jelentkezők listáját, azonnal dönt. Reméljük, hogy ehhez tartja magát” – mondta lapunknak Székely Szilárd, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium ideiglenesen kinevezett igazgatója. Hozzátette, kissé zavaros az egész iskolaügy, ugyanis ha a minisztérium döntése alapján el is indulhatnak a cikluskezdő osztályok, kérdés, hogy lesz-e ahol? A tanfelügyelőség úgy kezeli az ügyet, hogy a táblabíróság döntése alapján visszakerülhetnek az osztályok az Unirea Főgimnáziumba, illetve a Bolyaiba – tette hozzá Székely Szilárd.
Mint beszámoltunk róla, néhány unireás szülő beadványa alapján a bíróság visszamenőleg felfüggesztette a tanfelügyelőség 2015. évi 1385-ös határozatát, amely a Bolyaiba járó katolikus és az Unirea Főgimnáziumba járó osztályok diákjait a szülők kérésére átcsoportosította az újonnan alakuló katolikus iskolába. Ennek felfüggesztése azt jelenti, hogy a katolikus iskolás osztályok visszakerülhetnek a fent említett tanintézetekbe.
A helyzetet az is bonyolítja, hogy a legtöbb osztály már végzett azok közül, amelyek máshonnan jöttek át, a katolikus iskola legtöbb jelenlegi osztályainak diákjai már mind katolikus iskolásokként kezdtek, nem máshonnan jöttek át. A szülői közösség múlt héten azért kezdte el tüntetéssorozatát a prefektúra előtti parkban, hogy szeptember elsejéig választ kapjanak az illetékes intézményektől iskolájuk sorsával kapcsolatban. Csütörtökön van a tüntetés utolsó napja.
Kedden a nép ügyvédjéhez fordult a cikluskezdő osztályok betiltását előíró tanfelügyelőségi határozat és a diákokat ért jogsértések miatt a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium szülői közössége. A szülői közösség képviselőjeként Csíky Csengele nevében benyújtott, a nép ügyvédjének marosvásárhelyi irodájában iktatott beadvány többek között arra hívja fel az ombudsman figyelmét, hogy a tanfelügyelőség 70-es számú határozatával megfosztotta a szülőket azon joguktól, hogy meggyőződésük szerinti tanintézetbe írassák előkészítő, ötödik, illetve kilencedik osztályos gyerekeiket. Emlékeztetnek, hogy Románia alkotmánya 29. cikkelyének 6. bekezdése biztosítja a szülőknek azon jogát, hogy saját meggyőződéseiknek megfelelően iskoláztassák gyerekeiket.
Hajnal Csilla / Székelyhon.ro

Hatalmas pofont kapott a miniszterelnöktől a katolikus gimnázium szülői közössége
Időt és fáradtságot nem sajnálva gyűjtötték össze a szülők a cikluskezdő osztályok elindulásához szükséges igénykéréseket, ám minden hiába: maga a miniszterelnök, Mihai Tudose utasította el a listákat.
A miniszterelnök arra hivatkozott, hogy az 1385-ös tanfelügyelőségi határozat felfüggesztéséről végleges bírósági döntés született, és ennek alapján a katolikus iskola felfüggesztett jogi személyiséggel bír.
Átverve érzik magukat a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium diákjainak szülei, akik az elmúlt napokban azon dolgoztak, hogy összegyűjtsék a cikluskezdő osztályok elindulásához szükséges diákokat. Mindezt azért tették, mert ígéretet kaptak a tanügyminisztériumtól, hogy amennyiben szerda reggelig benyújtják az igénykéréseket az osztályok elindulásához szükséges létszámmal, elindulhat a nulladik, ötödik és a három kilencedik osztály.
Az oktatási miniszter a pápai nagykövet, Miguel Maury Buendía nuncius által üzent a szülőknek, akik 114 diákot írattak volna a cikluskezdő osztályokba. A listákat a szülők el is vitték Bukarestbe a nunciusnak, aki azonnal továbbította a tanügyminiszternek, illetve Mihai Tudose miniszterelnöknek.
A pápai nuncius visszautasító választ kapott a miniszterelnöktől, aki át sem vette a listákat, arra hivatkozva, hogy a tanügyminiszter előző nap – pontosan aznap, amikor a szülők elvitték a fővárosba az igénykéréseket – arról tájékoztatta őt, hogy az 1385/31.08.2015-ös tanfelügyelőségi határozat felfüggesztéséről véglegesen döntött a bíróság, és ennek alapján a tanfelügyelőség meg kell oldja a felfüggesztett jogi személyiségű iskola átszervezését – tájékoztatta a sajtót csütörtökön az ügyről a szülők egyik képviselője, Zsigmond Imola, aki többedmagával szintén részt vett ebben a bizonyos perben, amely egyébként néhány unireás szülő kezdeményezésére indult el.
„Mi, szülők értetlenül állunk, és átverve érezzük magunkat a jelen helyzetben. Mi, akik a perben részt vettünk, még nem kaptunk, és a tanfelügyelőség sem kapott értesítést a végleges döntésről, mégis erre hivatkozva a tanügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a megyei tanfelügyelőségnek fel kell oszlatnia az iskolánkat. Viszont nem a szóban forgó határozat hozta létre az iskolát, mivel nem a tanfelügyelőség jogköre létrehozni iskolát, hanem a városi tanácsé. Ilyen értelemben nemcsak a cikluskezdő osztályok, hanem a teljes iskola közössége a megszűnés határán van” – nyilatkozta a szülők képviselője.
A bírósági döntés a szóban forgó határozat – amellyel pontosan két évvel ezelőtt átcsoportosították a katolikus iskolába azt a néhány osztályt az Unirea Főgimnáziumból a szülők kérésére – felfüggesztéséről már augusztus 2-án megszületett a döntés, amely végleges, tehát nem támadható meg a felek részéről.
Az ítélet indoklását azonban még egyik félnek sem közölték ki, a szülőket sem értesítette senki arról, hogy mi lesz gyerekeik iskolájának sorsa, hol kezdik el az új tanévet, teljes bizonytalanságban hagyva őket, akárcsak az ott dolgozó tanárokat. A szülők egyébként az adott helyzetben azt szeretnék, ha a felekezeti iskola teljes egészében a Bolyai Farkas Gimnázium fiókintézményeként működne ebben a tanévben, és az illetékes intézmények garantálnák nekik, hogy jövőtől létrehozzák az iskolát, és külön jogi személyiségként működhetne tovább.
Az iskola ideiglenesen kinevezett igazgatójának, Székely Szilárdnak egyébként augusztus 31-én lejárt a kinevezése. A tanfelügyelőség nem hosszabbította meg azt, ezzel is jelezve, hogy ők úgy kezelik a katolikus iskolát, mint egy olyan tanintézetet, amely szeptember elsejétől jogilag megszűnik.
Hajnal Csilla / Székelyhon.ro