"Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetségének tagjai mutatták be alkotásaikat. A szövetségnek évente három kiemelkedő rendezvénye van: a soros közgyűléseken kívül nyaranta fotóművészeti nyári egyetemeket szerveznek, a Mafosz Szalon elnevezésű rendezvényeken pedig alkalmat nyújtanak a kortárs fotóművészet megismerésére. A XX. Mafosz Szalont Zepeczaner Jenő, a múzeum igazgatója nyitotta meg. /(barabás): XX. Mafosz Szalon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 25./"

"Nov. 29-én a máréfalvi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület megalakulásának tizedik évfordulója alkalmával tartott ünnepi műsor keretében mutatták be Kovács Piroska Orbán Balázs kapui /Infopress Rt., Székelyudvarhely/ című könyvét, amely a Szejkefürdőn, az Orbán Balázs síremlékéhez vezető út mentén felállított 14 kapu történetét ismerteti. Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója elmondta: a máréfalvi tanárnő, az egyesület elnöke igazi szakértőként, tudományos igényességgel írt a Szejkefürdőn látható kapukról. 1972-ben Máréfalván lebontottak egy régi székely kaput, ekkor gondolta Kovács Mihály volt tanfelügyelő, hogy valahogyan meg kellene állítani ezt a folyamatot. 1973 tavaszán állították fel az első három kaput, s ezek között volt az Orbán Balázs szejkei háza előtt álló hajdani kapu is, amely hosszú ideje a múzeum udvarán hevert. A 48 oldalas kiadvány megérdemli, hogy könyvként emlegessék. Aki elolvassa a 14 kapu történetét, mindent megtudhat, amit a székely kapukról tudni kell. Az ezer példányban nyomtatott könyv a csíkszeredai Polgár-Társ, a nagyváradi Kárpát, a belga Baudouin alapítványok támogatásával készült. /Fülöp D. Dénes: Mindegyiknek külön története van. Kiadvány a szejkefürdői székely kapukról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./"

Tizenöt napirendi pontot vitatott meg január 13-án rendkívüli ülésén Székelyudvarhely önkormányzati testülete. A Tomcsa Sándor Színház, valamint az Udvarhely Néptáncműhely régi óhaja teljesült: ezentúl a Művelődési Háztól leválva, független, önálló jogi státussal rendelkező intézmény lesz mind a színház, mind a néptáncműhely. Mindhárom intézmény ugyanazon épületben ugyan – a Művelődési Házban –, de külön működési szabályzattal, önálló költségvetéssel fog működni. A Haáz Rezső Múzeum által kezdeményezett, a Szejkefürdőn létesítendő Borvízmúzeum előtanulmányát is jóváhagyták. /Szász Emese: Önálló színház és néptáncműhely Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./

Molnár Zoltán fotóművész /sz. Brassó, 1929/ Marosvásárhelyen él és alkot. 1977 óta 40 országban állított ki, mintegy 500 kiállításon vett részt. Hetvennél több díjat nyert. Székelyudvarhelyi egyéni tárlata január 15-én nyílt meg. A művész munkásságát Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum és Képtár igazgatója mutatta be. /Fekete B. Zoltán: Fehér-fekete világ. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 20./

- Egy nemzet túlélésének hídfői mindig is szellemi nagyjai voltak – mondta Bálint Domokos helyi tanácsos a Lengyelfalván február 1-jén rendezett ünnepségen, melyen a legnagyobb székely, Orbán Balázs születésének 175. évfordulójára emlékeztek. Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója méltató beszédében a legnagyobb székely életútjáról beszélt, majd megkoszorúzták Orbán Balázs – szülőfaluja művelődési háza előtt álló – szobrát. /Bágyi: Orbán Balázsra emlékeztek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 2./

Zepeczaner Jenő harminc éve, 1974 óta vezeti a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumot. Zepeczaner 1964-ben érettségizett Szovátán, 1969-ben végzett Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem egyetemes történelem szakán, vizsgadolgozatát a két világháború közötti egységes európai, pán-európai mozgalmakból írta. A hetvenes évek elején Ferenczy Géza volt a múzeum igazgatója. A múzeumnak nagy veszteséget jelentett az, hogy a levéltári anyag (Udvarhelyszék levéltára a 20-as években Kolozsvárra került) maradványait Csíkszeredára, a megyeszékhelyre vitték. Gyűjteményeit tekintve a székelyudvarhelyi múzeum Erdély második legrégebbi ilyen létesítménye, a nagyenyedi múzeum előzi meg a sorban. A kollégiumok gyűjteményei mellett többféle kategóriában kerültek tárgyak a múzeumba: néprajzi gyűjtemény mellett kegytárgyak, éremgyűjtemény, de ritkaságok is találhatók, mint például adományozók vagy fenntartók címerei. A múzeum gondozása alá tartoznak a helyi neves írók, költők hagyatékaiként felfogható gyűjtemények, többek között a Tompa László- vagy a Tamási Áron-emlékszoba. A múzeum 1986-tól a csíkszeredai múzeum alegységeként működött, egészen 1994-ig. Múzeumi tárgy vásárlására soha nem volt elkülönített, beruházási pénz, idén először szavazott meg a tanács 700 milliót a múzeumnak. A kilencvenes évek elején alakult meg a Haáz Rezső Alapítvány, mely a támogatások megpályázásánál kap szerepet. Ilyen támogatások révén jöhetnek létre különböző rendezvények, kiadványokat adhatnak ki – ilyen az Erdélyi Magyar Restaurátor, vagy a Múzeumi Füzetek, vagy a sorozatok (pl. Kovács Piroska Orbán Balázs kapui című könyve), illetve katalógusok (például egy tavalyi kiállítás alkalmára késztett, Az udvarhelyiek kávéznak című kiadvány). /(bb): Zepeczaner harminc éve a múzeumnál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 14./

Gyergyószentmiklóson kiállítás nyílt a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a Hargita megyei Kulturális Központ szervezésében Borsos Miklós szobrászművész tusrajzaiból a Tarisznyás Márton Múzeumban. A tárlat egy vándorkiállítás első állomása, amely a művész Erdélyben eddig még ki nem állított tusrajzait mutatja be a Székelyföldön: ezután a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, júniusban Csíkszeredában, júliusban Gyergyóditróban nyílik a kiállítás. A gyergyószentmiklósi tárlatot Erdős Tibor, a múzeum igazgatója nyitotta meg, majd Bancsi Edit, a Borsos Miklós alapítvány titkára és Borsos Géza, az alapítvány elnöke szóltak a kiállítás anyagáról, emlékezve a nagyszebeni születésű, de csomafalvi származású szobrászművészről. /Borsos Miklós vándorkiállítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Borsos Miklós szobrászművész grafikáiból nyílt kiállítás máj. 25-én Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeum Képtárban. A vándorkiállítás két hét múlva Csíkszeredában, majd Gyergyóditróban lesz látható. Borsos Miklós (1906–1990) a modern magyar szobrászat nagy jelentőségű mestere. /(bb): Nehéz tárlat. Borsos Miklós grafikái a Képtárban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 28./

Júl. 6-án kezdődik az egy hetes Régizene Fesztivál Hargita megyében. Az idei több helyszínen zajlik, koncertek, előadások lesznek a csíkszeredai Mikó-várban, a csíksomlyói ferences templomban, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban, a székelyudvarhelyi Városháza udvarán és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban. /(Szatmári Cecília): Kezdődik a Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./

Megalakult az Udvarhelyi Klub, mely hiánypótló fórum kíván lenni a várost és lakosait érintő problémák megoldásában. Az előadások Székelyudvarhelyen a Küküllő Szállodában zajlanak. Néhány héttel ezelőtt tartották az első vitaindító előadást. Fecső Zoltán és Sófalvi András, a Haáz Rezső Múzeum régésze azoknak az Udvarhelyen található műemlékeknek, illetve régészeti szempontból jelentős épületeknek, ingatlanoknak a helyzetéről, mai állapotáról számolt be, amelyeket tulajdonosaik úgy újítottak fel, hogy az épületek teljesen elveszítették jellegüket. /(bb): Előadások az Udvarhelyi Klubban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 21./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ negyedfélszáz tagot számláló Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya február 22-én tartotta Kolozsváron éves közgyűlését, az elmúlt év eredményeit értékelték. A dr. Keszeg Vilmos szakosztályi elnök és Nagy Mihály Zoltán szakosztályi titkár által elkészített beszámoló öt konferenciáról számolt be. Vándorgyűlést szerveztek Baróton az EME és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület, valamint Zilahon és Szilágysomlyón az EME, valamint Zilah és vidéke fiókszervezetének közös szervezésében. Egyed Emese kezdeményezte és szervezte meg a Variánsok címet viselő irodalom- és színháztörténeti konferenciát. Az Erdély a magyar középkorkutatásban konferencia a hazai és a magyarországi szakemberek találkozását tette lehetővé. Az EME és a Pósta Béla Egyesület közösen szervezte a II. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciát, amely harminc szerző kutatási eredményeinek bemutatását tette lehetővé. Az egyesület legnagyobb méretű rendezvénye az immár hagyományossá és népszerűvé vált, kétnapos, többszáz előadót felvonultató őszi rendezvény, a Magyar Tudomány Napja Erdélyben. A 2005-ös tervben szerepel a Haáz Rezső Múzeummal és Alapítvánnyal közösen, Székelyudvarhelyen szervezendő vándorgyűlés, a Zilahon és Szilágysomlyón sorra kerülő, a szilágysági kutatásokat, a Tordán sorra kerülő, az Aranyosszék-kutatás eredményeit bemutató konferencia, a szótárszerkesztés elméletéről és gyakorlatáról szóló nyelvészeti és két irodalomtörténeti rendezvény, Olvasás, színház, értelmezés, és Az emlékezet helyei címmel a III. erdélyi régészeti, egy, a kora újkorra összpontosító történész-konferencia, valamint egy interdiszciplináris rendezvény, Emberek, életek, élettörténetek címmel. Az EME tagjai az év során József Attilára, Orbán Balázsra, Mikó Imrére és Bocskai Istvánra emlékeznek. /(F. E.): Eredményes évet zárt az EME I. szakosztálya. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

Március 16-án Kolozsváron, a Tranzit Házban, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) rendezésében, megnyitották az Épített örökségünk művészi megközelítése című nemzetközi fényképkiállítást. Dr. Gaal György KLMT-elnök elmondta, 110 alkotást mutatnak be. A fotók a tavaly augusztusban meghirdetett pályázatra érkeztek be. A Veress Ferenc-díjat most nyújtották át. A 23 pályázó 178 munkájából a zsűri a székelyudvarhelyi Zepeczaner Jenő történész Kercen készült felvételét találta a legsikeresebbnek, neki ítélte oda az első helyet megillető emlékplakettet, albumot és oklevelet. A díjazott a Haaz Rezső Múzeum igazgatója. /Ö. I. B.: Fotókkal emlékműveink megmentéséért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Gyermekvilág ünnepkörben címmel nyílt kiállítás Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeumban, melyet Miklós Zoltán, az intézmény néprajzosa mutatott be. Karácsony, húsvét és pünkösd a múzeumban fotók révén megjelennek, rajtuk és általuk pedig a gyermekek világa. /Barabás Blanka: Ahogyan gyermekek ünnepelnek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 2./

Harminc muzeológus és történész találkozott az Erdélyi Múzeum-Egyesület bölcsészet, nyelv és történettudományi szakosztályának évi vándorgyűlésén Székelyudvarhelyen. A két szakosztály (régészet-muzeológia, történelem) tagjai előadásokat tartottak. Az EME Székelyudvarhelyen 1937-ben, illetve 1996-ban tartott vándorgyűlést, tavaly pedig Baróton. A plenáris előadást Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke tartotta június 3-án, gróf Mikó Imréről, az Erdélyi Múzeum Egyesület megalapítójáról. Az előadók közül tízen székelyudvarhelyiek vagy a városban dolgozó történészek (Forró Albert, Gidó Attila, Gidó Csaba, Gyarmati Zsolt, Hermann Gusztáv Mihály, Kápolnási Zsolt, Kolumbán Zsuzsanna, Róth András Lajos, Sófalvi András, Zepeczaner Jenő) voltak, akik főleg Székelyudvarhelyt vagy a környéket érintő kutatásaikról beszéltek. /Katona Zoltán: Városunkban találkoztak a székelyföldi muzeológusok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./ Az előadások két helyszínen, a múzeumban és a könyvtárban folytak. A harminc előadóból ketten voltak magyarországi levéltárosok. Múzeumi kiadványokat is bemutattak, egyebek mellett Pál Antal Sándor–Zepeczaner Jenő: Udvarhelyszék 1848-1849-es dokumentumtára, (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) című munkát. Másnap a muzeológusok megkoszorúzták Szejkén Orbán Balázs sírját. /EME-vándorgyűlés volt Udvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Székelyudvarhelyen az első világháborút követő hatalomváltáskor két jelentős alkotást tüntetett el a román hatalom: az 1896-ban emelt millenniumi emlékművet, illetve a Vasszékelyt. Az utóbbit a román katonák 1919 januárjában először megcsonkították, majd lerombolták. Egy megmaradt darabját ma a múzeum őrzi. A város 2000-ben ismét felállította a Vasszékelyt az első és második világháború udvarhelyi áldozatainak háborús emlékműveként, a bronzszobor Szabó János alkotása. Arra is vannak tervek, hogy a millenniumi emlékművet is visszaállítsák. A két fekvő oroszlán által közrevett emlékoszlop két darabja megmaradt, ezeket a Haáz Rezső Múzeum őrzi. 1915-ben a Kuvar-szikla oldalába a város vezetősége két domborművet készíttetett, Ferenc József osztrák–magyar és II. Vilmos német császár portréival. Ezeket is leverték a hatalomváltáskor, viszont a domborművek nyomai egészen a közelmúltig felfedezhetők voltak, csupán a benzinkút átépítésekor tűntek el véglegesen. Ugyancsak eltüntették az 1940 szeptemberében felavatott országzászlós emlékművet az öt címerrel (Magyarország, Erdély, Udvarhely vármegye, Székelyudvarhely városa és Pestszentlőrinc testvérváros címerei). 1945 után két mellszobrot állítottak, a hodgyai születésű Józsa Béla szobrát 1961-ben, a kőszobor ma a múzeum udvarán van. 1990. december 8-án az iskola udvarán Benedek Elek szobrát állították fel, Szabó János alkotását. Dr. Petru Groza /1945 márciusa és 1952 júniusa közötti miniszterelnök/ szobrát 1974-ben avatták fel, alkotója nem ismeretes, a márványból készült szobrot Bukarestből hozták. A szobrot 1990 januárjában eltávolították, azóta az iskola egyik raktárában van. 1979-ben állították fel Székely József szobrászművész Kibontakozás című fém térplasztikáját az akkori Olympia mozi előtt. A 18 méter magas alkotást szintén a rendszerváltás után, az épület felújításakor tüntették el. Az 1969-ben a városi parkban felállított Napozó nőt (szintén Székely József alkotása) ledöntötték néhány évvel ezelőtt, de napok múlva helyére tették. A szobrász információi szerint egy más városból jött női kézilabdacsapat tagjai voltak a tettesek, dühükben, a sportcsarnokban elveszített mérkőzés után. /Katona Zoltán: Ledöntött szobraink és emlékműveink. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 17./

Sófalvi András régész-történész, valamint Derzsi Csongor régészhallgató az általuk végzett ásatások eredményeiről számoltak be Székelyudvarhelyen. Kányád határában középkori templom, Árpád-kori szentély feltárását végzik. A bemutatott leleteket – kőmaradványokat, freskótöredékeket, kerámiatöredékeket – restaurálják. A régészeti feltárás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, valamint a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem hallgatói közreműködésével történik. /Szász Emese: Régészeti feltárás Kányádban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 18/

Sófalvi András régész-történész tízéves munkáját összegezte Sóvidék a középkorban /Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely/ című munkájában. A szerző sófalvi származású, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem régész-történész szakán végzett, jelenleg a Haáz Rezső Múzeumban dolgozik. A Fejezetek a székelység középkori történelméből alcímet viselő könyv a Múzeumi Füzetek sorozat 23. darabja. A kötet legfontosabb részei az egyházi építészet, a sóvidéki várak, illetve a sóbányászat kérdéseinek taglalása. /Katona Zoltán: Sófalvi András: Sóvidék a középkorban. Igényes történelmi szakmunka. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 28./

Két székelyudvarhelyi történész volt a vendége Sepsiszentgyörgyön a Megyei Könyvtár október 18-án tartott estjének. Hermann Gusztáv Mihály, az udvarhelyi városi könyvtár igazgatója bemutatta az Aeropolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport évkönyveit, melyekben főként helytörténeti tanulmányokat közöltek. A csapat úgy állt össze, hogy hosszú szünet után 1999-ben hét frissen végzett történész került a városba, akiket fűtött a tenni akarás. Munkáikat kötetbe gyűjtötték. Hermann ismertette Náció és nemzet – Székely rendi nacionalizmus és magyar nemzettudat 1848-ig című kötetét, melyben a székely különállás gyökereit keresi, és a közösség fejlődését, a székely autonómia szűkülését követi. A kézdivásárhelyi születésű Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője, helytörténész a válogatásában és szerkesztésében megjelent, Született nyelvünkön… – A magyar anyanyelv dicsérete a XVII–XVIII. században című kötetet mutatta be. Ebben közel száz szerző írását helyezte el. Tulajdonképpen szöveggyűjteményről van szó, ismert, kevésbé ismert és ismeretlen szerzők mondják el, hogy miért írnak magyarul. /Szekeres Attila: A történelem vitatott sikere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./

Az 1949-es év sok szempontból jelent kihívást történészek, társadalomkutatók, szociológusok számára, ugyanis ez az időszak politika- és mentalitástörténeti fordulópont volt. A hatalomváltás ekkor kezdett begyűrűzni a Székelyföldre is, noha a folyamat már 49 előtt elkezdődött. Ezt a témát tárgyalta Gagyi József, akinek könyvét – A krízis éve a Székelyföldön – 1949 (Pro Print Kiadó, Csíkszereda, Múltunk Könyvek sorozat) – október 25-én mutatta be Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban Sólyom Andrea szociológus. /(B.B.): 1949: intézményi átalakulás, kollektivizálás, krízis. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 27./

Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeum Képtárában október 27-én kiállítás nyílt az I. Homoródfürdői Művésztábor anyagából. Az alkotások Bíró Gábor, Gergely Edit, Karácsony Ernő, Schnitz Ildikó, Siklódi Zsolt és Török Ferenc munkái. A tárlatot az Udvarhelyszék Jövőjéért Egyesület szervezte, a kivitelezéshez hozzájárult a Haáz Rezső Múzeum, valamint az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület. /(bb): Stílusok találkozása. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./

A kolozsvári születésű Horváth Sz. Gyöngyvér kiállítása nyílik november 17-én Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeum Képtárában. Horváth Szőke Gyöngyvér 1952-ben született, 1977-ben végezte el a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia grafika szakát. Éveken keresztül külső munkatársa és illusztrátora volt a Napsugár és a Szivárvány gyermeklapoknak, több mint negyven könyvet illusztrált. Többnyire rézkarcot és kollográfiát készít, de nem idegen tőle a pasztell sem. /(bb): Kiállítás a Korunk-teremben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 17./

Megnyílt a kolozsvári születésű Horváth Szőke Gyöngyvér tárlatának a Haáz Rezső Múzeumban, Székelyudvarhelyen. Az 1977-ben grafika szakot végzett képzőművész kollográfiáin, pasztelljein visszafogott színek dominálnak. /Barabás Blanka: Tetten érni a lelket. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./

Megnyílt Bíró Gábor festőművész legújabb kiállítása Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban. Bíró Gábor kiállítása jelentős képzőművészeti esemény. Azzá teszi Bíró Gábor rangja, tehetsége. Absztrakt festő, de nem absztrakt festőként kezdte. /Lőrincz György: Színekben gazdag, absztrakt. Bíró Gábor meg-megújuló festészete. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./

2006-ban a magyarság több jelentős évfordulót ünnepel, ezek közül kiemelkedik az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója. Ugyanakkor három jelentős személyiségnek lesz kerek évfordulója: ebben az évben van Hunyadi János halálának 550. évfordulója, szintén Bartók Béla születésének 125. évfordulója és Bolyai Farkas halálának 150. évfordulója. Idén Székelyudvarhelyen is több jeles helytörténeti személyiségnek van évfordulója – Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatójának gyűjtése nyomán. A Székelyudvarhelyen 1620-ban született Lakatos István halálának 300. évfordulója van (Csíkkozmáson halt meg 1706. március 14-én). Lakatos István 1674-től haláláig csíkkozmási plébános volt. Jelentős nagyságú telek adományozásával tette lehetővé a Ferenc-rendi szerzetesek székelyudvarhelyi letelepedését. Történetíró, Székelyföld első leírója volt, és az első székely, aki elkészítette Székelyföld térképét, valamint közölte a székely rovásírás 33 betűjét. Latin nyelven írt munkája a Siculia delineata et descripta accuratius quam hactemus nunc ad lucem data dedicataque (Az eddiginél nagyobb pontossággal lerajzolt és leírt Székelyföld). Nyomtatott példánya nem maradt fenn, kéziratban több példányt őriznek. Székelyudvarhelyre vonatkozó részét Jaklovszky Dénes (1884– 1968) tanár fordította és adta ki Kolozsváron, 1942-ben (Székelyudvarhely legrégebbi leírása). /Katona Zoltán: Helytörténeti évfordulók 2006-ban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 17./

Maszelka János nevét viselné a Képtár Székelyudvarhelyen, írta az Udvarhelyi Híradó két éve, Maszelka János /Máramarossziget, 1929. jan. 24. – Székelyudvarhely, 2003. dec. 20./ ismert udvarhelyi festő halála után. Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója tett lépéseket, hogy a névadás megtörténhessen. A művész fiát kérték, adományozzon a múzeumnak, a képtárnak Maszelka-festményeket. Ezek a megbeszélgetések elhúzódnak. Zepeczaner a Haáz Rezső Múzeum nevében szívesen venné, ha akár az olvasók, magánemberek adományoznának Maszelka-festményeket. /(bb): Felvenné a Képtár Maszelka János nevét. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 16./

Megjelent a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum két munkatársa, Demeter István restaurátor és Miklós Zoltán néprajzos Nyikó menti díszített tetőcserepek – Építészeti sajátosságok a Fehér-Nyikó völgyében című munkája. A szakirodalom sem foglalkozott tüzetesen a tetőcserepek díszítésének okával, módjával. A kiadvány a Múzeumi Füzetek sorozat huszonötödik darabja. Említésre érdemes, hogy korábban Orbán Balázs kiadatlan fényképeit vagy a Szovátáról összeállított monográfiát is megjelentették a többségében történeti tárgyú sorozatban. /P. Buzogány Árpád: Nyikó menti díszített tetőcserepek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

Székelyudvarhely belterületének legrégebbi középkori leletei kerültek elő a központi Barátok templomából az utóbbi két hét alatt végzett ásatások során. A ferences templom renoválásába kezdtek, a padlózat alatt a régészek a felszíni jelek alapján érdemesnek látták több kutatóárok megnyitását. Az ásatásokat végző Sófalvi András, a Haáz Rezső Múzeum régész-történésze elmondta, Árpád-kori, illetve 14–15. századi településobjektumok nyomaira bukkantak. Az Árpád-kori leletek bizonyítják, hogy a város központi részében már akkor létezett település. /Máthé László Ferenc: Városunk legrégebbi középkori leletei. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 29./

Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeum képtárában megnyílt Bak Áron festészeti kiállítása. Bak Áron a képzőművészeti egyetemre nem tudott bejutni, ezután a teológiára felvételizett sikeresen. Bak Áron elmondta, hogy lelkészi pályafutása vége felé, amikor Bágyba került, szakíthatott ismét egy kis időt a képzőművészetre. Most nyugdíjas lelkészként a képzőművészetnek él. Ez az ötödik kiállítása. /Bágyi Bencze Jakab: Kiállítás a képtárban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 3./

Sikerült beazonosítani az egykori Szentimrefalva templomának helyét, és néhány napja a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régészei nekifogtak a templomfalak feltárásához. Sófalvi András régész kollégájával, Nyárádi Zsolttal együtt végzi a munkálatokat. A templom helyét egy nem szakmabeli, de lelkes gyűjtő udvarhelyi lakosnak, Szász Viktornak köszönhetően sikerült azonosítani. /Katona Zoltán: Elkezdődtek az ásatások Szentimrefalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 5./

Klió nyomában címmel fotókiállítást nyílt Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban. Zepeczaner Jenő történész, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója ezúttal fotográfusként mutatkozott be. A művészettörténeti témájú fotókat népművészeti emlékeket megörökítő képek tarkítják. /(Szekeres): Klió nyomában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./