A román belpolitikai helyzet aktualitásai mellett uniós ügyekről és a magyar-magyar kapcsolatok tervezett eseményeiről folytatott megbeszélést Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Markó Bélával, a román kormány miniszterelnök-helyettesével, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével június 19-én Budapesten. Markó Béla és Gyurcsány Ferenc kölcsönösen tájékoztatta egymást a magyar és román belpolitikai fejleményekről és áttekintették a következő őszi magyar- román kormányülés előkészületeit. A felek szót ejtettek a felkészülésről a kisebbségi vegyes bizottság július 3-i ülésére. A két politikus megvitatta a romániai magyarság anyaországi támogatását és értékelték a támogatáspolitikai rendszer – elsősorban a Szülőföld Alap – működését. /Gyurcsány Ferenc megbeszélése Markó Bélával. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Gyurcsány Ferenc kormányfő Brüsszelben Magyarország és a közép-európai térség helyzetét elemezve elmondta: közös illúzió volt, hogy a kommunista múltból a demokratikus jelenbe vezető átmeneti időszak könnyebb és rövidebb lehet. Gyurcsány brüsszeli előadásával egy időben kiderült, hogy a kormányfő: a Magyar Köztársaság egyik legrangosabb kitüntetésére javasolta elődjét, az 1956-ban a magyar forradalom vérbe fojtásában segédkező karhatalmista, pufajkás Horn Gyulát. „Na és?” – lehetne mondani Horn szállóigévé vált, pufajkás múltját firtató kérdésre adott válaszát. „Na és?” – tenné fel a kérdést Horn elvbarátja, Ion Iliescu is, aki szintén a törvényes rend védelmére hivatkozva hívta be 17 évvel ezelőtt Bukarestbe a bányászokat. Gyurcsány Ferenc sohasem fogja megérteni, hogy a Horn és Iliescu okozta traumákat – többek között a bábáskodásuk alatt 1996-ban megszületett román–magyar alapszerződést – a két ország társadalmának jelentős része nem képes megemészteni, írta a Krónika. /Rostás Szabolcs: Illúziórombolók. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./

Aláírta a koalíciós szerződés mellékletét Gyurcsány Ferenc, az MSZP és Kóka János, az SZDSZ elnöke Budapesten. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a dokumentum aláírása után azt mondta: a megállapodás világos programot ad a következő egy-két év kormányzásához. /MSZP–SZDSZ megállapodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Elkezdődhet az aláírásgyűjtés Magyarországon az ellenzék által kezdeményezett három népszavazásra. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán az Országos Választási Bizottság hitelesítette a vizitdíjról, a tandíjról és a kórházi napdíjról szóló népszavazási íveket. Továbbá hitelesítette azt a két magánszemély által benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, amely arra a kérdésre vár választ, hogy a lakosság egyetért-e az Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) magánosításával. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azzal érvel: az ország érdeke azt kívánja, hogy az intézmények megújuljanak és gazdasági szempontok szerint működjenek. A Fidesz és a KDNP viszont úgy véli, a reformok az emberek rovására történnek, és népszavazással próbálja megállítani a folyamatot. Ez a népszavazás már most megbukott, amikor még meg sem tartották, mert a változások nem állnak meg, és a kormány sem mond le – szögezte le Gyurcsány. /Simon Judit: Népszavazás és ami mögötte van. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

Sólyom László köztársasági elnök nem írja alá a Horn Gyula volt miniszterelnök kitüntetésére vonatkozó miniszterelnöki előterjesztést. Az államfő szerint Horn Gyula mostanáig fenntartott és képviselt nézetei az 1956-os forradalomban játszott szerepéről, és ezen keresztül a forradalomról, összeegyeztethetetlenek a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjével. „Horn Gyula karhatalmista volta 1956-ban, és különösen saját értékelése akkori szerepéről és vállalásáról a forradalom ötvenedik évfordulóján, 1956 értékeiről való állásfoglalás is” – olvasható a levélben. „Az 1956-os forradalom tagadása a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének tagadása. A forradalmat eltipró Kádár-rendszer és a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje viszont egymással össze nem egyeztethető. ” „Az alkotmánybíróság az alkotmány értékrendjével ellentétes tevékenységnek értékelte a karhatalmi alakulatban való szolgálatot 1956―1957-ben. ” „Horn Gyula a forradalom 50. évfordulója alkalmából azt nyilatkozta a Die Welt napilapnak, hogy a felkeléssel együtt sok bűnöző került szabadlábra, akik veszélyeztették a biztonságot. A pufajkás osztagban a törvényes rendet védte. ” „Egykori tette és mai állásfoglalása olyan alapvető ellentétben állnak a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével, hogy Miniszterelnök Úr előterjesztését Horn Gyulának az indokolásban felhozott érdemeire tekintettel sem teljesíthetem. ” –– szögezte le Sólyom László. Gyurcsány Ferenc kitart álláspontja mellett, Sólyom levelére reagálva, úgy vélte, sokkal fontosabb az út, amelyet az ember bejár, mint az út kiindulópontja. /Sólyom László visszautasította Horn Gyula kitüntetését. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

Kommunikációs zavar volt, ezzel magyarázta Markó Béla 2007. májusában azt, hogy az RMDSZ Traian Basescu államfő leváltása melletti politikai döntésre akarta bírni a magyar választókat. A Markó által hibásnak minősített kommunikáció mögött politikai döntés állt. Ezzel a döntéssel állt az RMDSZ ötször újraválasztott elnöke és csapata a meg sem kérdezett közösség elé. A Basescu-kampány előtt az RMDSZ kommunikációs vereséget nem szenvedett, mi több: minden politikai sikere mögött a kommunikációs teljesítményt kell elsősorban keresni. A társadalom bölcsebb, mint a politikai elit. Az RMDSZ ezt az aranyigazságot még nem tanulta meg. A magyar kormány a határon túli közösségek jelenlegi támogatási rendszerét az illető közösségek politikai képviseleteinek a konzultálásával alakította ki. Mivel hónapok óta bíráló észrevételek, számonkérések láttak napvilágot a Szülőföld Alappal kapcsolatosan, Gyurcsány kormányfő nemrég szükségét érezte az RMDSZ elnökével megtárgyalni a helyzetet, aminek nyomán minden maradt a régiben. Az RMDSZ semmibe veszi a civil szféra jelzéseit, a határozott elvárást arra vonatkozóan, hogy a civilek a támogatáspolitika alakításának részesei kívánnak lenni. A román közpénzekből jövő támogatás mindannyiunk pénzét jelenti, szögezte le Bodó Barna. A Magyarországról érkező támogatás a magyar adófizető polgártól érkezik, aki nem szól bele adománya felhasználásába. Azonban nem kerülhető meg a kérdés: ki illetékes a közösségi célok megfogalmazására? A célközösség részéről kell ezt a kérdést megválaszolni. A politikai érdekek előtérbe kerülésének a veszélye követeli meg a meghirdetett támogatási programok társadalmi megmérettetését. Ha erre nem kerül sor, akkor a felkért támogatáspolitikai ügyintéző vét a közösségi érdek ellen. Tévedés, szögezte le Bodó Barna, az ügyintéző feladatot teljesít. A jelzések egyértelműek: az RMDSZ részrehajlóan, saját szervezeti érdekei mentén kezeli a támogatáspolitika kérdéseit. Az erdélyi magyar civil világnak szám szerint 2000 körüli működő szervezete van. Az RMDSZ-nek meg kell keresnie a civil szervezeteket és konzultálnia kell velük. A konzultáció eredményét közvitára kellene bocsátani. A Szülőföld Alap olyan mérvű átrendezését jelenti a közösségi tevékenységek támogatásának, hogy ez esetben kötelező lett volna mélyreható konzultációt tartani. Ugyanis átfogalmazódtak prioritások, átértékelődtek együttműködési szempontok, olyan változtatásokra került sor, amelyek nemzetpolitikai szempontokat vetnek fel. Ennek ellenére a feladatokat vállaló, együttműködésre jelentkező civilekkel senki nem konzultált. Miért nem kérte ezt számon a magyar kormány? Az RMDSZ felső elitje jó ideje mást sem tesz, csak kommunikál. Nem válaszol. Nem vitázik. Az egyik fél – a civil – valóban mondja a magáét. Olykor magyarországi szakértő is megszólal, mint két alkalommal is Tamás Pál szociológus, aki legutóbb azt állította, hogy az RMDSZ általános helyzetértelmezése téves (lásd: Erdélyi Riport, 2007/25. szám). Az RMDSZ azonban nem válaszol. /Bodó Barna politológus: Ó, kommunikáció! = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./

Sólyom László köztársasági elnök jelezte, nem kíván részt venni Horn Gyula 75. születésnapján a tiszteletére adott fogadáson. Sólyom – miután az Alkotmánybíróság erre felhatalmazást adott neki – megtagadta Gyurcsány kormányfő előterjesztését: Horn kitüntetését a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével. Indoklása szerint a rendszerváltás időszakának külügyminisztere, a későbbi kormányfő szerepe az 56-os forradalom utáni eseményekben, illetve a korabeli történések kapcsán a mai napig képviselt nézetei nem egyeztethetőek össze a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével. Horn 1956-os magatartása, a karhatalmisták szerepéről mind a mai napig képviselt véleménye megosztja a társadalmat, saját pártján belül is gyakran gerjesztenek vitát megnyilatkozásai. Az ÚMSZ mentegeti Horn Gyulát: a kezéhez nem tapadt vér, a rendszerváltást követő korszak történéseinek ő volt az egyik legfontosabb alakítója. /Szűcs László: Horn keresztje. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Sólyom László köztársasági elnök nem volt hajlandó kitüntetni Horn Gyulát abból az alkalomból, hogy az elérte 75. születésnapját, mert Horn, aki pufajkás, karhatalmista volt ötvenhatban, köztörvényes bűnözőknek nevezte az 1956-os forradalomban részt vevőket. Horn születésnapi ünnepségére eljött Gorbacsov is, és kijelentette, hogy szovjet csapatok bejövetele szükségszerű volt. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök sietett a színpadra, elterelni onnan Hornt, amikor az Sólyom László nénikéjét kezdte emlegetni. Ugyanígy védik a szociáldemokraták /a PSD/ a másik politikai vén rókát, Ion Iliescut, akinek kétes a szerepe az 1989-es forradalommal kapcsolatban. Tehát ötvenhat, bányászjárások ide vagy oda, a politika kölykei megvédik az öreg ravaszt. Egyebet nemigen tehetnek, mert ez a két ember a saját országában rengeteget tud a háttérügyekről, a privatizáció szelében milliárdosokká vált személyekről. /Fodor István: Iliescu és Horn esete, avagy a vén róka védett állat. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 10./

Tanulságosak Gémesi Ferencnek, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárának az adakozó anyaországról és a támogatott határon túli magyarokról a tusnádfürdői EU-táborban elhangzott kijelentései. Gémesi szerint azért kellett felszámolni az adakozó-támogatott viszonyra épülő rendszert, mert egyenlőtlen helyzetet teremtett Magyarország és a külhoni közösségek között. Ezzel szemben a határon túliak meggyőződése: az eddigi támogatási rendszerrel azért kellett szakítani, mert jelentős mértékben az Orbán-kormány idején, a státustörvény égisze alatt dolgozták ki, vigyázva, hogy a budapesti finanszírozásból egyaránt kapjanak a Kárpát-medencében működő magyar szervezetek – „legitimitásuktól” függetlenül. A Gyurcsány-kormány új nemzetpolitikát hirdetett meg, ezzel a mottóval mindent felszámoltak, ami eddig működött. A jól bejáratott Magyar Állandó Értekezlet helyét – a mindenkori Kárpát-medencei ellenzék kiiktatásával – átvette a ritkán, de eredménytelenül ülésező Regionális Egyeztető Fórum, a határon túli magyarok sokrétű problémáit és igényeit átlátni képes közalapítványok megszűntek, a romjaikon felhúzott Szülőföld Alap pedig elnézi a baráti pénzosztozkodást. Ezzel csak a jelenlegi magyar kormány politikájához idomuló szervezetek kapnak támogatást. Erdélyben például egyetlen fillért sem kapnak az RMDSZ-t bírálni merő újságok, Kárpátalján annak a könyvtáros egyesületnek juttatnak 19 millió forintot, amely vezetőjének férje képviseli a régiót az SZA kuratóriumában. A fenti, Gémesi szerint csupán etikailag kifogásolható esetek fölött persze szemet hunyt az új magyar nemzetpolitika. /Rostás Szabolcs: Adakozópolitika. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

A XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen július 19-én a nyitó előadás az Energiaválság a Kárpát-medencében? Politikai következmények címet viselte, és népes érdeklődő közönséget vonzott. Az előadók: Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Hernádi Zsolt, a MOL Magyarország elnöke és Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának alelnöke. Hernádi Zsolt kijelentette: az államnak kötelessége biztosítani, hogy egy stratégiai fontosságú vállalatának eszközei ne kerüljenek más állam ellenőrzése alá. Úgy vélte, az unió nem rendelkezik energiapolitikával, hanem a tagállamokra bízza ezt a kérdést. Az autonómia-törekvések sikere Európában és Romániában címmel megrendezett kerekasztalon Fodor Imre, az SZNT elnöke elmondta: a székelység esetében a területi autonómiát felvállaló testületekre, és nem politikai pártokra van szükség. Daniel Barbu egyetemi oktató, a Bukaresti Tudományegyetem Politikatudományi karának előadója hangsúlyozta: az autonómia helytálló gyakorlat Európa több térségében. Népesedési tendenciák és családmodellek a Kárpát-medencében főcímmel zajlott a Jakabffy Műhely beszélgetése. Az egymás közötti párbeszéd folyamatossá tételéről állapodott meg a Fidesz és a román Demokrata Párt (PD) – közölte Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője. – Elfogadhatatlan, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az agresszív orosz hatalmi törekvések oldalára állt, és Moszkva iránti gyanús szervilizmusával tovább rombolja Magyarország megítélését az EU-ban és a nemzetközi közvéleményben – olvasható Németh Zsolt nyilatkozatában. /Farkas Imola: Tusványos: Energiaválság, sajtó, autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

A megszorítások egy éve után Magyarországon a hírek arról szóltak, mire költött, mire költene a népszerűtlenség tekintetében a bukaresti kollégákkal vetekedő Gyurcsány-kabinet. Átadják a forgalomnak a két új, műszaki szempontból nemzetközileg is különleges létesítményt, a Dunát az ország közepén átszelő Pentele-hidat és az M7-es sztráda új szakaszát is jelentő Körösvölgyi viaduktot. Gyurcsány Ferenc megnevezte a beruházásokat, amelyek javarészt európai pénzből többek között a budai Vár, a Szépművészeti Múzeum, az esztergomi Bazilika rekonstrukcióját célozzák. Közben az ellenzék a szociális ügyeket tematizálja, hogy ráerősítsen a kabinet elutasítottságára. Hamarosan kiderül, hány kérdésben kell véleményt mondani, hány témában lesz párhuzamos referendum, mi marad meg az egészségügyi csomagból. Szűcs László, a lap főmunkatársa, az Erdélyi Riport főszerkesztője kiáll a Gyurcsány-kormány mellett. /Szűcs László: Híd, remény, szerepek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

2007 júniusában a magyar kormány egy héten belül két jelentős szomszédságpolitikai lépést tett, egyiket Románia, másikat Szlovákia irányában – áll a Budapest Analyses nemrég közölt elemzésében. Június 13-án a magyar külügyminisztérium – engedve az RMDSZ felszólításának – hivatalosan magyarázatot kért a román féltől Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter felmentése, és egyéb, kisebbségpolitikai természetű kérdés tárgyában. Ugyanakkor június 15-én Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök – eleget téve szlovák partnere, Robert Fico meghívásának – Pozsonyba látogatott. A találkozón a tavaly augusztusban Nyitrán megvert magyar nemzetiségű diáklány, Malina Hedvig ügyét a magyar fél nem úgy vetette fel, mint a kétoldalú kapcsolatok egyik súlyponti, problematikus elemét. A magyar kormány Nagy Zsolt ügyében keményen, a szlovákiai magyar diáklány esetében engedékenyen lépett fel – állítják a Gyurcsány-kormányt bíráló elemzők. Az RMDSZ vezetői indokoltnak látták, hogy nyilatkozataikban a magyar kormány diplomáciai fellépését szorgalmazzák Nagy Zsolt ügyében. A magyar közvéleményben meglepetést keltett, hogy Gyurcsány miniszterelnök a diáklány ügyének megnyugtató lezárása előtt meglátogatta szlovák partnerét, nem tett említést a Malina Hedvig ügyében tapasztalható ellentmondásokról. Az elemzők szerint a magyar szociálliberális kormány külpolitikai és energetikai törekvései ellentétesek a romániai népszavazásból megerősödve kikerült román államelnök transzatlantista orientációjával, ugyanakkor hasonlóságot mutatnak a szlovák kormány keletre nyitó törekvéseivel. /A magyar kormány legújabb szomszédságpolitikai lépései. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2007 júniusában a magyar kormány egy héten belül két jelentős szomszédságpolitikai lépést tett, egyiket Románia, másikat Szlovákia irányában. Június 13-án a Külügyminisztérium – engedve a Romániában kormányzati tényezőként működő Romániai Magyar Demokratikus Szövetség (RMDSZ) felszólításának – hivatalosan magyarázatot kért a román féltől a román kormány magyar nemzetiségű informatikai és távközlési minisztere, Nagy Zsolt június 11-én bekövetkezett felmentése, valamint néhány egyéb, kisebbségpolitikai természetű kérdés tárgyában. Június 15-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, eleget téve szlovák partnere, Robert Fico meghívásának, Pozsonyba látogatott. A magyar és szlovák közlemények eltérőek a tekintetben, hogy a találkozón szó esett-e a tavaly augusztusban Nyitrán megvert magyar nemzetiségű diáklány, Malina Hedvig ügyének kivizsgálásáról, azonban a magyar fél ezt nem úgy vetette fel, mint a kétoldalú kapcsolatok egyik súlyponti, problematikus elemét. A magyar kormány a romániai magyar miniszter ügyében keményen, a szlovákiai magyar diáklány esetében engedékenyen lépett fel. Az RMDSZ vezetői indokoltnak látták, hogy a magyar kormány diplomáciai fellépését szorgalmazzák Nagy Zsolt ügyében. Ennek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szlovákiai látogatása előestéjén eleget is tett. Robert Fico a posztkommunista gyökerű, Smer nevű politikai formáció vezetője egy évvel ezelőtt alakított kormányt, koalíciós partnerül fogadva Vladimír Meciar pártját, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat (LS-HZDS), valamint a kisebbségellenes, nacionalista Szlovák Nemzeti Pártot (SNS). Mivel az Európai Szocialista Párt saját elveivel ellentétesnek ítélte a koalíciós partnerek ilyetén megválasztását, felfüggesztette a Smer tagságát az európai szervezetben. Alig egy hónappal a kormányprogram kiadása után Nyitrán egy magyar nemzetiségű diáklány, Malina Hedvig rejtélyes körülmények között inzultust szenvedett magyarsága miatt, majd az ügy kivizsgálása során egyértelmű eljárási mulasztásokat tanúsító rendőrséget, illetve ügyészséget a kormány látványosan védelmébe vette. A magyar közvéleményben meglepetést keltett, hogy Gyurcsány az ügy megnyugtató lezárása előtt meglátogatta szlovák partnerét és a Malina Hedvig ügyében tapasztalható ellentmondásokról nem tett említést Pozsonyban. A kisebbik magyarországi kormánypárt, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) több kétoldalú találkozót is tartott az RMDSZ-szel, jóllehet az európai politikai táborok szerint az RMDSZ-nek nem a magyarországi kormánypártok, hanem az ellenzék lenne a természetes szövetségese. /Budapest Analyses: A magyar kormány legújabb szomszédságpolitikai lépései. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

Erdélyben is támadásba lendülnek a Magyarországról oly jól ismert balliberális erők, és szokásukhoz híven támadnak egy szervezetet, rendezvényt vagy jelképet csak azért, mert magyar. E támadások egyik módja, hogy megpróbálják nevetségessé tenni a támadás célpontját (lásd Szent Korona mint micisapka, Szent Jobb mint tetemcafat stb.), a másik pedig az, hogy lenáciznak mindent, ami nemzeti jelleggel bír. A nácizás gyakorlatát alkalmazta az augusztus 18-i Szabadságban Tibori Szabó Zoltán. A Gyurcsány-kormányhoz közel álló Népszabadság publicistája, aki az említett lapban megjelent egyik cikkét kibővítve nekiment az EMI-nek, egy lapra emelve a Vasgárda-utódként működő Noua Dreapta-val és a Jobbik által rend- és polgárvédelmi feladatokra létrehozott Magyar Gárdával. Mindössze azért, mert a gyergyószentmiklósi EMI-táborban (mint minden rendezvényen) egyenruhát viseltek a rendfenntartók. Tibori Szabó Zoltán más eszközökhöz nyúlt (mint tette utolsó hasonló kísérleténél, mikor igazának „bizonyításához” valótlanul azt állította, hogy Eörsi Mátyásnak a december 5. előtti magyarellenes uszítás miatt tiltakozók antiszemita szólamokat skandáltak). Azt állította, hogy az EMI és a Noua Dreapta programja és ideológiája alig különbözik, ezért „hasonszőrű szervezetek. ” Valójában az EMI-nek sem programja, sem ideológiája nincs, hacsak az nem, hogy az erdélyi magyar fiatalság nemzeti öntudatának megmaradásáért küzd, bár balliberális körökben már ez is felér a nácizmussal. Tibori szerint „internetes fórumokon részletes összehasonlítás is megjelent” a két szervezetről. Pontosítani kell, hogy az „internetes fórumok” egyetlen internetes naplót jelent, melyet egy olyan (mellesleg az RMDSZ alkalmazásában álló) ateista fiatalember ír, aki szerint többek között náci portál az, amelyik a székely autonómiát népszerűsíti, aki szerint el kell venni a március 15-én felvonuló teológusoktól a magyar zászlót, aki szerint azért követelik vissza az egyházi ingatlanokat, hogy az egyházfők ismét „uralkodhassanak” a nép fölött, vagy aki „haldokló erdélyi irodalmároknak és művészeknek” nevezi a Sólyom László elnök által Kolozsváron március 15-én kitüntetett személyeket. Nos, ilyen szellemiséget képvisel az idézett „elemző. ” A kolozsváriak pedig esetleg kérdezzék meg az EMI-tábor néhány itt élő vendégét, mennyire érezték „nácinak” a rendezvényt, melyen idén több mint ötezer fiatal vett részt, így Asztalos Lajost, Csép Sándort, Hantz Pétert, Kovács Lehelt, Nagy Mihályt, Ludányi-Horváth Attilát, Patrubány Miklóst, Szép Sándort, Szász Alpár-Zoltánt vagy Vekov Károlyt. A kolozsvári EMI tevékenysége pedig ismeretes a helyiek számára a Gál Kinga védnöksége alatt szervezett konferenciától a Wass Albert-színdarabkörúton vagy a Trianon-filmkörúton át a Bolyaiért szervezett tüntetésekig. /Bagoly Zsolt, az Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke: Az EMI és a „náciveszély”. A replika jogán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./ Tibori Szabó Zoltán ugyanebben a számban válaszolt. Kifejtette, hogy ő nem „Magyarországról jól ismert balliberális erő”, soha nem támadta egyetlen szervezetet sem azért, mert magyar, soha nem írt a Szent Koronáról vagy a Szent Jobbról, Tibori azt állította, hogy nem áll közel egyetlen kormányhoz sem, nem a Népszabadság publicistája, hanem romániai tudósítója, ő a Szabadság publicistája. Az Eörsi-vizitről hangfelvétel bizonyítja, hogy egyesek ordították. „menjenek a Gáza-övezetbe” tárgyalni. Tibori mostani írásának fő forrása az a hírügynökségi jelentés volt, amely részletesen „beszámolt a Barki Éva Mária baromságairól. ” Tibori Szabó Zoltán valóban tart a náciveszélytől. Ehhez joga van, ugyanúgy, mint az EMI-alelnöknek a replikázásra. „meg a tényferdítésre, a rágalmazásra”. /Tibori Szabó Zoltán: Van, ami stimmel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Sólyom László köztársasági elnök – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök előterjesztésére – augusztus 20-a alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozta Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspökének a hitélet magyarságmegtartó erejének ápolása, a magyar kisebbség jogai melletti következetes kiállás, valamint a magyarság határok feletti összetartozásának erősítése érdekében végzett tevékenysége, életútja elismeréseként. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megbízásából Hiller István oktatási miniszter a Népművészet Mestere-díj kormánykitüntetést adott át Tankó Fülöp erdélyi mesemondónak és Tímár Viktor erdélyi népzenésznek. Továbbá Wlassics Gyula-díjat adományozott azoknak a közművelődésben dolgozó szakembereknek, akik az iskolán kívüli művelődésben elméleti tevékenységükkel, új módszerek kidolgozásával szolgálták a korszerű művelődést és a művészi ízlés fejlesztését. Ezek közt van Pillich László, a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány igazgatója is. Hiller István miniszter Csángó Kultúráért-díjat adományozott a csángó magyarok ügyében kifejtett tevékenységéért dr. Tánczos Vilmosnak, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tanárának, illetve Benczédi László székelyudvarhelyi faragónak. Móra Ferenc-díjban részesültek azok a muzeológusok, akik jelentős teljesítményükkel szakterületük fejlődését és előrehaladását szolgálták. Az egyik közülük az erdélyi származású Banner Zoltán, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nyugalmazott művészettörténésze. /Magyar állami kitüntetések erdélyieknek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Sokan emlékeznek még a tavaly tragikusan végződött budapesti tűzijátékra. Idén sem kímélte az időjárás a magyar fővárost: az eső miatt elmaradt a Szent István bazilika körüli, augusztus 20-i Szent Jobb körmenet. Heves eső, helyenként jégeső zúdult Budapestre. Sokáig kérdéses volt a tűzijáték sorsa is, melyet megtartottak. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédében Magyarország kötelességének nevezte a segítségnyújtást a határon túli közösségek számára. /Budapesten ismét eső áztatta az ünnepségeket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Az az igazság, hogy én mélyen ellenzem, hogy itt van. Szerintem ez a Parlament a köztársaság Parlamentje, és nem jó a királyság jelképét idehozni. A jobboldali konzervatív kormány döntött így, Orbán miniszterelnök úr – e szavakkal mutatta be a Szent Koronát Gyurcsány Ferenc a Parlament kupolatermében az egynapos látogatáson tartózkodó Angela Merkel német kancellárnak. /Különös tárlatvezetés Merkelnek. = Magyar Nemzet, aug. 22./

Augusztus 23-án este Budapestre utazott Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Az ellenzéki párt vezetője aradi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökével fog tárgyalni. /Gyurcsánnyal tárgyal ma Geoana Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Augusztus 20-án, a nemzeti ünnepen osztják ki az állami kitüntetéseket. Megszokott, hogy a Heti Hetes nevű tévéműsor „sztárjai” valamiféle kitüntetésben részesülnek, idén ketten is, „aligha van még ennek a kulturális szennyezőbrigádnak olyan tagja”, akit az elmúlt években ne tüntettek volna ki. Minden kormányzat igyekszik valamilyen szinten megjutalmazni a lakájait – ha lehet, minél feltűnésmentesebben. Azonban például Dévényi Tibor, a botcsinálta bulvárműsor-vezető és lemezlovas lovagkeresztet kapott. „Az erkölcsösséget legalább mímelő magatartás nyílt arculköpésének kell továbbá értékelnünk Kunczéné Fellegi Katalin (a névazonosság nem véletlen) magas állami kiplecsnizését – ha már ismert kormánypárti politikusokat, az államfő kellemetlenkedései miatt, nem sikerül kitüntetni, jöhetnek a feleségek; legalábbis ez lehet a kultúrtárca logikája. ” Hogy mi késztethette Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt arra, hogy ócsárolni kezdje az általa vezetett ország egyik nemzeti szimbólumát, az igazi rejtély. A Szent Korona nem a monarchikus államforma, hanem a magyar állami folytonosság, a nemzeti szuverenitás jelképe. Nem tudom, mondta-e valaki e derék úriembernek, hogy a legnagyobb magyar állami ünnepnek sincs túl sok köze republikánus hagyományainkhoz, ilyenkor ugyanis egy királyra emlékezünk. /Papp Attila Zsolt: Az ünnep diszkrét bája. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Az ellenzéki román Szociáldemokrata Pártnak (PSD) nem az előrehozott választás a célja – mondta Mircea Geoana, a párt elnöke augusztus 24-én Budapesten, miután tárgyalt Gyurcsány Ferenccel, az MSZP elnökével, magyar miniszterelnökkel. A PSD szerint a jelenlegi román kormány parlamenti támogatottsága csekély, és nem tudta bebizonyítani, hogy teljesíti a román választók többségének akaratát – közölte Mircea Geoana. Kijelentette: Romániának hozzáértő, stabil kormányra van szüksége. Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tart-e egy koalíciót az RMDSZ-szel, Mircea Geoana közölte: pozitívak a tapasztalataik az RMDSZ-szel való együttműködést illetően, de még frissek azok a sebek, amelyeket 2004-ben szerzett a PSD, amikor többségbe került a parlamentben, de az RMDSZ hirtelen úgy döntött, mégis Traian Basescu pártjával köt koalíciót. Mircea Geoana szerint az RMDSZ jövőbeni kormányzati szerepvállalása nagyban függ attól, hogyan rendezi viszonyát a Nemzeti Liberális Párttal. A közös sajtótájékoztatón a két pártelnök elmondta: a megbeszélésen a román belpolitikai kérdéseken túl szó volt a regionális együttműködést célzó programokról, Koszovóról, az európai uniós forrásokról, a közelgő román európai parlamenti választásokról. A sajtóértekezleten Gyurcsány Ferenc – Traian Basescu székelyföldi látogatását kommentálva – annak az álláspontjának adott hangot, miszerint magyar részről kellő figyelemmel kell tanulmányozni, milyen szándékok mozgatják a román politikai erőket, amikor különös érdeklődéssel fordulnak a magyar kisebbség irányába. „Jó hír, ha a román államfő a magyarok által lakott megyékkel, régiókkal ismerkedik” – mondta Gyurcsány Ferenc, majd így folytatta: „Közvetlen pártpolitikai célokat is szolgálhatott a látogatás, amelynek akarva akaratlanul lehet olyan hatása, hogy megosztja és gyengíti a magyar közösséget és politikai képviseletét”. Gyurcsány Ferenc szerint a magyar kisebbség számára döntő fontosságú, hogy meg tudja-e őrizni egységét, vagy sem. Gyurcsányt a székelyföldi autonómiatörekvésről is kérdezték. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a minél szélesebb egyéni és közösségi autonómia pártján áll, de ezt össze kell egyeztetni a nemzeti szuverenitás szempontjával. Gyurcsány Ferenc szerint sokak számára „az elszakadási törekvések előszobáját jelenti” a közösségi autonómiatörekvés. A magyar miniszterelnök arról is beszélt, hogy amennyiben Magyarországról támogatnak határon túli magyar közösségek által megfogalmazott autonómia törekvéseket, akkor az annak nem használ, hanem árt. „Óvok mindenkit attól, hogy úgy egyszerűsítse le ezt a kérdést: támogat-e egy autonómiatörekvést, vagy nem” – mondta a szocialista politikus. Az RMDSZ-szel kapcsolatosan a politikus úgy foglalt állást: a párt politikáját általában támogatja, de nem akar tanácsokat osztogatni a romániai magyar érdekképviseletnek. /Román szociáldemokraták vizitben az MSZP-nél. Geoana–Gyurcsány találkozó Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Figyelemmel kell tanulmányozni, milyen szándékok mozgatják a román politikai erőket, amikor különös érdeklődéssel fordulnak a magyar kisebbség irányába – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Budapesten, Traian Basescu román köztársasági elnöknek a nyár folyamán Székelyföldön tett látogatásáról. Mircea Geoana Budapestre látogatott. A magyar miniszterelnök Mircea Geoanával, a román Szociáldemokrata Párt elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón kifejtette: „Jó hír, ha a román államfő a magyarok által lakott megyékkel, régiókkal ismerkedik. ” „Közvetlen pártpolitikai célokat is szolgálhatott a látogatás, amelynek akarva-akaratlanul lehet olyan hatása, hogy megosztja és gyengíti a magyar közösséget és politikai képviseletét”. A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) nem az előrehozott választás a célja – mondta Mircea Geoana Budapesten. A PSD szerint a jelenlegi román kormány parlamenti támogatottsága csekély, és nem tudta bebizonyítani, hogy teljesíti a román választók többségének akaratát. /Geoana Budapesten járt. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

Kizárólag önmagát okolhatja a budapesti balliberális oldal amiatt, hogy nem örvend nagy népszerűségnek a határon túli magyarok körében. Utóbbiak a rendszerváltást követően azt tapasztalhatták, hogy még a Horn Gyula, majd a Medgyessy Péter vezette szocialista-liberális kormánykoalíció is rendelkezett az elcsatolt területeken, valamint Nyugaton élő honfitársaik iránti empátiával. A Gyurcsány-kormány, valamint a mögötte álló MSZP–SZDSZ-koalíció nemzetpolitikai viszonylatban olyan lépéseket tett, amely nemhogy a külhoni magyarokat, de a két pártban az előremutató határon túli magyar politikát képviselő személyiségeket is elborzasztotta. Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke ama kevés anyaországi baloldali politikus egyike volt, aki határozottan rosszallotta, hogy pártja a 23 millió román vendégmunkás várható inváziójára hivatkozva buzdította a nemmel való szavazásra a polgárokat a kettős állampolgárságról szóló 2004. december 5-i népszavazáson. A második Gyurcsány-kabinet szétrombolta a határon túli magyarság támogatását ellátó intézményrendszert, reálértékben évről évre kevesebbet szán külhoni nemzettársaira, a határon túli magyar szervezetekkel történő kapcsolattartásra hivatott MÁÉRT-et pedig megszüntette. A jelenkori balliberális „nemzetpolitikába” az is belefér, hogy elutasítja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit. Ráadásul a gyurcsányi, kókai retorika – „az autonómiát össze kell egyeztetni a nemzeti szuverenitás szempontjával; Magyarország támogatása nem használ, hanem árt” – kísértetiesen hasonlít a magyarországi gulyáskommunizmus gyakorlatára, amely határon túli magyar ügyekben a bele nem szólás elvét alkalmazta. Ezt aztán Kádár elvtárs sem mondhatta volna találóbban. /Rostás Szabolcs: Kádári idők. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

Gyurcsány Ferenc kormányfő szerint Budapestnek nem ajánlott támogatnia az önrendelkezési törekvéseket. Értetlenségre és elutasításra talált az erdélyi magyar szervezetek körében Gyurcsány Ferenc kormányfő kijelentése, miszerint nem használ, hanem árt a határon túli magyar közösségek által megfogalmazott autonómiatörekvéseknek, ha Magyarország támogatja ezeket. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöki tisztségét is betöltő miniszterelnök Mircea Geoana, a román Szociáldemokrata Párt elnökének budapesti látogatása alkalmából, közös sajtótájékoztatón mutatott rá az autonómiatörekvések esetleges veszélyére, ezáltal mintegy azonosulva a kisebbik magyarországi kormánypárt vezetőjének álláspontjával. Néhány nappal ezelőtt Kóka János, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) elnöke az Új Magyar Szó napilapnak úgy nyilatkozott: az erdélyi magyarság számára az autonómia és a kollektív jogok nem igazán időszerűek. Gyurcsány Ferenc a székelyföldi önrendelkezési törekvésekről nyilatkozva úgy fogalmazott: az anyaországi kormány a minél szélesebb egyéni és közösségi autonómia pártján áll, de ezt össze kell egyeztetni a nemzeti szuverenitás szempontjával. A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy sokak számára „az elszakadási törekvések előszobáját jelenti” a közösségi autonómiatörekvés. Gyurcsány kijelentette: ha Magyarországról támogatnak határon túli magyar közösségek által megfogalmazott autonómiatörekvéseket, akkor az annak nem használ, hanem árt. A Kereszténydemokrata Néppárt vehemensen támadta Kóka Jánosnsk, az SZDSZ elnökének kijelentéseit, felszólítva Gyurcsány Ferencet, a kormány tagjait, a szabad demokrata politikusokat, hogy határolódjanak el ettől. „Kóka János segítette azokat a romániai nacionalista, soviniszta politikai tényezőket, amelyek minden módszerrel megpróbálják megakadályozni a magyarság jogos igényeinek érvényesítését” – jelentette ki Simicskó István, a KDNP országgyűlési képviselője. Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke Kóka János és Gyurcsány Ferenc kijelentései kapcsán a Krónikának elmondta, nyolcvan éve alig volt olyan állítás, amely jobban bizonyítaná: a magyarországi hivatalos vezetés mennyire hozzá nem értő módon kezeli a határon túli magyarság problémáit. „Mindkét politikus nyilatkozata minősíthetetlen, káros és rossz, ráadásul tudatlanságról és rosszindulatról árulkodik” – vélekedett Marosvásárhely volt polgármestere. Fodor szerint riasztóan negatív hozzáállást sugall a magyar kormány képviselőinek az erdélyi autonómiatörekvésekkel kapcsolatos álláspontja. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szerint a 2004. december 5-én a kettős állampolgárság tárgyában rendezett népszavazás során kifejtett állásfoglalás után nem meglepő, hogy Kóka János és Gyurcsány Ferenc az autonómia ellen foglal állást. Szilágyi úgy véli, mindez az erdélyi magyarság megmaradásáért meghirdetett program feladásaként minősíthető. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke pozitívnak értékelte, hogy a Geoana–Gyurcsány találkozón kisebbségi jogokról, autonómiáról szó esett, illetve mindketten reagáltak az ehhez kapcsolódó kérdésre. Ami a magyar miniszterelnök álláspontját illeti, Markó fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ álláspontját az autonómia kérdésében mérvadónak tartják. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott: elvárják, hogy a magyar kabinet támogassa az RMDSZ törekvéseit. /Nagy B. István: Gyurcsány nem autonómiapárti. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

Vihart kavart a magyarországi jobboldalon Kóka János SZDSZ-elnöknek az ÚMSZ-nak adott interjúja. Kóka János kijelentette, Románia és Magyarország európai uniós csatlakozása után „már nem igazán időszerűek” az autonómiával kapcsolatos kérdések. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) arra kéri Gyurcsány Ferencet, a kormány tagjait, a szabaddemokrata politikusokat, hogy határolódjanak el Kóka János kijelentésétől, miszerint ma már nem aktuális a határon túli magyarok autonómiára törekvése. Simicskó István közölte: a KDNP úgy látja, “Kóka János elárulta a határon túli magyarok ügyét, (...) elárulta az összmagyarság nemzeti érdekeit”. Nyakó István, az MSZP szóvivője az MTI kérdésére, hogy elhatárolódnak-e Kóka Jánostól, közölte: a határon túli magyaroknak kell eldönteniük azt, hogy megelégszenek-e az újraegyesítéssel, vagy autonómiát kérnek. Kifejtette: a magyarság békés újraegyesítésének egyetlen egy útja van, az Európai Unióhoz történő csatlakozás. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) augusztus 27-én kiadott közleménye szerint: „maradéktalanul kimeríti a nemzetárulás fogalmát az, hogy Gyurcsány Ferenc nemcsak ráerősít Kóka János szavaira, hanem azt az erdélyi magyarságot elnyomó román politikum jelenlétében teszi”. Az EMI szerint a két politikus kijelentése „mérföldkő a politikai képviseletet kisajátító kárpát-medencei magyar politikai erők önfeladási folyamatában, hiszen vezető magyar politikusok első alkalommal vetemedtek arra, hogy kétségbe vonják az elszakított területeken élő magyarság egyetlen túlélési eszközének, az autonómiának a szükségességét, illetve kormányfői szinten megtagadják a kivívásához szükséges segítséget”. /Sz. L. : „Gyurcsány határolódjon el!” = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./ Nemrégen Kóka János, a budapesti kormány liberális tagja, az SZDSZ elnöke állapította meg, hogy az erdélyi magyarság gondolkodásában nem jelent prioritást az autonómia, legutóbb pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vélekedett úgy, hogy jobb, ha az anyaország nem nyilvánít véleményt ebben az ügyben, tehát nem is támogatja azt. Gyurcsány kijelentése annak a gondolkodásmódnak az ismételt megjelenése, amely annak idején a kettős állampolgárságról tartott népszavazási kampányban oly markánsan jelent meg mindkét koalíciós párt részéről. Gyurcsány elvtársa, Kovács László akkor attól féltette Magyarországot, hogy huszonhárom millió román munkavállaló özönli el. Az erdélyi magyar szervezetek elítélően nyilatkoztak Gyurcsány megjegyzéséről. Az önrendelkezés valamilyen formáját ugyanis a megmaradásuk biztosítékának tekintik. /Veres István: Gyurcsányék jobban tudják? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 28./

Az autonómia az erdélyi magyarság megmaradásának záloga, ehhez egységes belső akarat, erős anyaország, a román állam és az Európai Unió támogatása szükséges. Az anyaországnak az autonómiához való viszonyát illetően Kóka, majd Gyurcsány Ferenc kormányfő megnyilatkozásai után nem sok jó remélhető. A pénzvilágból érkezett két anyaországi politikusnak halvány fogalma sincs a kisebbségi létről, a határon túl rekedt nemzetrészek gondjairól, törekvéseiről, céljairól. Gyurcsány Ferenc képes még román testvérpártja, a megtépázott tekintélyű Mircea Geoana kedvéért is autonómiaellenes kijelentésekre. Képes kijelenteni: az autonómiatörekvés árt a magyar szomszédságpolitikának, s miként a legszélsőségesebb román nacionalista politikusok, ő is azt vizionálja, hogy az ,,autonómia az elszakadás előszobája”. Hányaveti kijelentései azt tudatosítják, az az erős anyaország, mely az autonómiatörekvéseket felvállalná, Románia és a nemzetközi fórumok előtt képviselné (mint egykor Ausztria Dél-Tirol ügyét), egyelőre nem létezik. Gyurcsány és társai fogadatlan prókátorok. /Simó Erzsébet: Fogadatlan prókátorok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

A Székely Nemzeti Tanács állandó bizottsága Fodor Imre elnök aláírásával közleményben reagált Kóka János, az SZDSZ elnöke, valamint Gyurcsány Ferenc, az MSZP elnöke, magyar miniszterelnök kijelentéseire:„Az autonómia nem időszerűtlen kérdés, hanem különféle formáinak alkalmazása éppen a székelység és az egész határon túli magyarság megmaradásának egyetlen lehetősége. Példa erre a számos EU-tagországban létező autonóm régió, melyek elérésében partner volt az anyaország és nem ellenség. Közhely az, hogy a határon túli magyarok tudják a legjobban, hogy számukra mi a jó. A magyar miniszterelnöknek meg az SZDSZ elnökének ismernie kell, hogy Székelyföld lakói népszavazáson nyilvánították ki az autonómia iránti igényüket. Felelős, az alkotmányt tisztelő politikusoknak ilyen esetben tudniuk kell, hogy ez számukra is milyen kötelezettségekkel jár. Ne tévesszen meg senkit, hogy Magyarország mellett ma már Románia is az EU és a NATO tagja. Mindezen tények ellenére a székelység asszimilálása, életterének ellehetetlenítése napjainkban is folyik. Éppen ezért a székelyek azt várják el Magyarország mindenkori kormányától, hogy valódi anyaországként gyakorolja az őt megillető védőhatalmi státust” – olvasható a közleményben. /Az autonómia nem időszerűtlen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

Magyarország és a határon túli magyar kisebbségek nagy része az EU-n belülre került, ami új típusú nemzetpolitika kialakítását igényli. Aktív magyar külpolitikára van szükség az EU-n belül, amely elsősorban a kisebbségi kérdések képviseletében következetesen lépne fel. Ilyen magyar aktivitásnak alig van nyoma. A koszovói rendezés kisebbségvédelmi megoldásait a magyar kormánynak el kellene fogadtatnia normaként az EU-n belül. Ezzel szemben viszont hivatalosan Magyarország elfogadta az ENSZ-terv keretében, hogy nem tekinti precedensnek e rendelkezéseket. Nem egy román pártvezetővel való tanácskozáson kellene nyilvánosságra hozni – mint tette ezt a múlt héten Gyurcsány Ferenc -, hogy a magyar kormány felülvizsgálta az elmúlt két évtized egyik következetesen vallott álláspontját a kisebbségi sorban élő magyarok autonómiájáról. Elvi szinten ugyanis eddig minden kormány támogatta a határon túli magyarok valamilyen autonómiáját. Ezt a konszenzust felrúgni egy éppen Magyarországra látogató román politikus kedvéért, nem biztos, hogy diplomatikus cselekedet, olvasható a Heti Világgazdaságban. A magyar-magyar kapcsolatok kérdését hiába is próbálná meg háttérbe szorítani a kormány, az olyan adottság, amellyel mindenféleképpen számolni kell. /Riba István: Nemzeti színek. = Heti Világgazdaság (Budapest), aug. 30./

Az RMDSZ keretében működő Nemzetépítő Platform megrökönyödéssel vette tudomásul, hogy felelős tisztségeket betöltő magyar politikusok (Gyurcsány Ferenc és Kóka János) úgy nyilatkoztak a határon túli magyarság autonómia törekvéseiről, mint nemkívánatos, Magyarország és a szomszédos államok jószomszédi viszonyát veszélyeztető célkitűzésekről. A platform nyilatkozata szerint ez az állásfoglalás elfogadhatatlan, mert ellenkezik a magyarság nemzeti érdekeivel, másrészt az erdélyi, nemkülönben a többi utódállamban élő magyarság érdekeivel. Ellenkezik magának a magyar alkotmánynak az előírásaival, valamint azzal a politikai elvvel, hogy az utódállamok magyarsága maga hivatott eldönteni, milyen politikai cél megvalósítást tűz ki maga elé és ehhez milyen eszközöket kíván felhasználni. Felkérik Magyarország elnökét, minden felelős magyarországi politikai és társadalmi szervezetet, hogy foglaljon állást e kérdésben és hasson oda, hogy az ország kormánya támogassa ezután is a jogos autonómia törekvéseket, „ne induljon el egy olyan úton, amely a nemzeti nihilbe, azaz önfelszámolódáshoz vezet, és egyben felkérjük az RMDSZ országos vezetőségét, s a közeljövőben összeülő SZKT tagjait, foglaljanak állást és emeljék fel tiltakozó hangjukat ezzel a kirekesztő, romániai magyarságot, a nemzeti érdeket, a nemzeti szolidaritást semmibe vevő politikával szemben”. /Tiltakozás Gyurcsány és Kóka kijelentései ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Komoly politikai vitát eredményezett Kóka János, a magyarországi Szabad Demokrata Szövetség elnökének kijelentése, miszerint a határon túli magyarság autonómia törekvései időszerűségüket vesztették az EU-tagság jelentette új realitásban. Magyarországon az ellenzék követelte Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől – hiába –, hogy határolódjon el liberális szövetségese álláspontjától, Erdélyben pedig Tőkés László vetette az RMDSZ szemére ennek hiányát. A kádári agymosás beidegződéseitől sokan nem tudnak megszabadulni, Gyurcsányék 2004. december 5-i “szuperprodukciója” is ennek “köszönhető”. Budapesten Kádár szellemi örökösei vannak hatalmon. /Chirmiciu András: Beidegződés. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

Sylvester Lajost megdöbbentette Gyurcsány Ferenc kormányfőnek az autonómiával kapcsolatos, valamint a Szent Korona parlamenti elhelyezéséről elhangzott kijelentése. A határokon kívüli magyarokat az első téma szó életbe vágóan érinti, a most felújított koronavita pedig a történelmi tudatot, a nemzeti érzelmeket bántja. Az autonómia ,,kókás” badarsága nem szégyen, hanem szégyenletes és példátlan nemzetárulás. Orvosért kell kiáltani, még ha vizitdíjat kell is fizetni érte. /Sylvester Lajos: A romlás pörsenései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./