A rendszerváltozás után először hosszabbíthat mandátumot egy kormány Magyarországon: az MSZP koalíciós partnerével, az SZDSZ-szel közösen többséget szerzett az Országgyűlésben. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök marad, az eddigitől eltérő retorikát használt győzelmi beszédében amikor azt mondta, hogy tízmillió magyar nevében, tizenötmillió magyar érdekében fog cselekedni. Bár a külképviseletekről beérkező szavazatok megérkezéséig még nem lehet hivatalos végeredményt kikiáltani, ennek ellenére a legtöbb mandátumot a szocialisták szerezték meg. Az MSZP 2002-höz képest növelte képviselői számát, az eddigi 178 helyett legalább 189 tagú lesz frakciójuk, a Fidesz- és az SZDSZ-frakció ugyanakkora maradt, míg az MDF-nek kevesebb lesz a képviselője, mint 2002-ben, mégis több, mint ahány a frakciójukban maradt 2006-ra. Az április 23-i második fordulón 110 hely sorsa dőlt el. Ebből 64-et szerzett meg az MSZP, 42-t a Fidesz, 4-et az SZDSZ. Orbán Viktor a polgári oldal összefogása hiányának tulajdonította a választási vereséget. A Fidesz elnöke kihangsúlyozta, pártja hű marad a nevéhez, ami latinul hitet, bizalmat, hűséget jelent. Dávid Ibolya, az MDF elnöke kijelentette, Magyarországon nagyarányú átrendeződés előtt áll a jobboldal, és az MDF akarva-akaratlanul elindítója ezeknek a változásoknak. Az MDF elnöke keményen beszélt a Fidesz ellen. /Kiss Edit, Rédai Attila: Baloldali marad Magyarország. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 24./

Ugyanazok kerülnek vissza a hatalomba, akik az elmúlt négy év ámokfutásával vészesen eladósították az országot, megtagadták a határon túli magyarságot, és a magyar gazdaságot teljesen kiszolgáltatták a nemzetközi tőke kényének-kedvének. A Fidesz liberálisabb része által (is) leszélsőségezett párt elnöke, Csurka István lapjában és országjáró körútján kampányolt a Fidesz ellen.  Magyarország a környező országokhoz képest is hátrányosabb helyzetben van a sajtószabadság terén. A balliberális magyar sajtó uralja a tömegkommunikációt. Ilyen ellenszéllel kétszeresen nehéz nemzeti elkötelezettségű pártoknak választásokat nyerniük, írta Makkay József, az Erdélyi Napló főszereplője. A kormányzó pártok elzárkóztak a legdurvább választási csalásnak tekinthető láncszavazás elleni intézkedésektől, ezzel szemben a választási bizottság megrótta Orbán Viktort a kampánycsend megsértése miatt a Fideszbe beépült szocialista ügynökök feljelentése alapján.  A nemzeti oldal újabb veresége a határon túli magyarok számára a legtragikusabb. Fidesz-győzelem esetén újraindulhatott volna több olyan kárpát-medencei magyar–magyar terv, amely nélkülözhetetlen az egészséges nemzettudat fejlődéséhez. Minden marad a régiben: Gyurcsány Ferenc kevéssé fog törődni azzal, hogy Erdélyben kifütyülik, a szocialistáknak és szabaddemokratáknak elkötelezett RMDSZ-es elit zavartalanul élheti tovább nyugodalmas hétköznapjait.   /Makkay József: A vereség tanulságai. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 24./

A magyarországi választások eredményeképpen megalakulhat a második Gyurcsány-kormány.   Kérdés, hogy Orbán Viktor megmarad-e a Fidesz élén? Ha vállalja a továbbiakban is a vezetést s meg is marad a párt élén, akkor nagy kérdés, hogy változtatni tud-e eddigi, nyilvánvalóan hibásnak bizonyult taktikáján, amelynek lényege az, hogy egy nagy nemzeti erőnek kell legyőznie a baloldalt, írta Borbély Zsolt Attila. A nemzetpolitikában gondolkodóknak mégiscsak Orbán Viktor marad a fő reménységük. A Fideszben senki mást nem lehet látni, aki össze tudná fogni a jobboldali szövetséget, s emellett megközelítené karizmában, kapacitásban, lényeglátásban, elhivatottságban Orbán Viktort. Ami viszont a legszomorúbb: Magyarországra újabb négy év szocialista-libertariánus rombolás vár… /Borbély Zsolt Attila: /Tanulságok. Szocialista győzelem, Fidesz-vereség. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 24./

Április 24-i budapesti nemzetközi sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy nyilatkozott: azt a nemzetpolitikát tudja támogatni, amelyben az a közös nemzeti felelősség ölt testet, mely szerint magyarságunk megőrzésében a Magyar Köztársaságnak különleges felelőssége van. Mint mondta, a nemzetpolitikának egyik, de nem kizárólagos része a határon túli magyarság identitásának megőrzésével és megerősítésével kapcsolatos szándék. Kitért arra, hogy a magyarság nagyobb része Magyarország határain belül, kisebbik része határain kívül él. Szavai szerint egyoldalú diktátumokkal és egyszerű többséggel „sem szerelem, sem nemzeti egység nem hozható létre”. /MSZP-győzelem a magyarországi választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Nem az MSZP nyert, hanem a Fidesz veszítette el a választásokat, mondta több politológus. Vereséget szenvedett a jobboldali nagypárt, ezt több elemző Orbán Viktor hibájának tulajdonítja. A pártvezér stratégiája ugyanis, hogy egységes jobboldal jöjjön létre, megbukott. Az MSZP nem a kormányzásban elért eredményeknek köszönheti a mostani győzelmét, hanem elsősorban politikai marketingjének. Köllő Katalin, a lap munkatársa Orbán beszédében nem fedezte fel, hogy önmagában, vagy pártja politizálásában keresné a hibát. Kijelentette ugyanis, „akik összefognak, nyernek, akik nem képesek összefogni, veszítenek. Ellenfeleink összefogtak egymással és győztek”. Az újságírónő sajnálatosnak tartja, hogy nem készül visszavonulásra „a pártvezér”, továbbá győztesnek tartja Dávid Ibolyát, aki szerint „nem kizárt, hogy földindulásszerű változások lesznek a jobboldalon a jövőben”. Köllő Katalin szerint figyelemre méltó Gyurcsány Ferenc kijelentése: „10 millió magyar nevében, és 15 millió magyar érdekében kell szolgáljunk és eszerint kell kormányozni”. Az MSZP–SZDSZ kormánykoalíció eddig sem tüntette ki nagy figyelemmel a határon túli magyarokat. Gyurcsány meglepetéseket is tartogatott: nemzetről beszélt, trikolórról, „a Himnusz eléneklésére tett javaslata pedig hab volt a tortán, minden bizonnyal sokakat meglepett”. /Köllő Katalin: Nyertesek és vesztesek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Markó Béla RMDSZ-elnök fontosnak nevezte, hogy a magyarországi pártok nem használták fel kampánytémaként a határon túli magyarság kérdését, amely ezáltal nem vált megosztó tényezővé. A határon túli magyarok kérdésében egységes álláspont kialakítását tekinti a felálló magyar kormány egyik legfontosabb feladatának Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör platform elnöke is. Emlékeztetett: a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy egy koalíció megőrizte kormánypozícióját. Ez csakis annak tulajdonítható, hogy a szocialista-liberális koalíció jól teljesített – mondotta. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélekedett: a koalíciós pártok győzelme az RMDSZ hivatalos politikájának a megerősödését eredményezi, s ez nagyon nehéz helyzetbe hozza a határon túli magyarságot. A püspök szerint ugyanis az eddigi kormány nem a határon túli magyarság egészét, hanem csupán az RMDSZ-t tekintette határon túli politikája partnerének. „E tekintetben nem sok jóra számíthatunk, a határon túli magyarság továbbra is teljesen kiszolgáltatott Bukarestnek, Budapestnek és az RMDSZ-nek” – mondta. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint a romániai magyarságnak le kell vonni a következtetést, miszerint első-, másod- és harmadsorban is csak önmagára számíthat, és csak negyedsorban az anyaországra. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke arra számít, hogy Budapest a jövőben kedvezőbb lépéseket tesz a határon túli magyarok felé. Ennek első kézzel fogható jele a Máért összehívása lenne – vélekedett. – Gyurcsány Ferenc eddigi kormánya ódzkodott a közös ügyek megvitatására létesült fórum összehívásától. – mondotta. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a választás végével remélhetőleg megszűnik a politikai erők kemény egymásnak feszülése. /Kedvezőbb lépésekben reménykednek a határon túli vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

A bécsi Die Presse főmunkatársa, Paul Lendvay és Lengyel László politológus szerint Orbán Viktornak egy időre vissza kellene vonulnia, hiszen ,,árnyéka” pártjára vetül. Orbán viszont kifejtette, hogy továbbra is a gáton marad. El kell gondolkodni azon, hogy a Fidesz hol hibázta el. A negatív kampánynem érte el a célját, a Gyurcsány-kormány katasztrofális teljesítménye – a széteső költségvetés, a növekvő államháztartási hiány, a forint instabilitása – nem tudta befolyásolni a választókat. Egyszerűen nem hitték el, hogy baj van. /Bogdán László: Magyar tükör. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Ha egy új tévéadót Autonómia csatornának keresztelnek, nem biztos, hogy ennek bármi köze is van az autonómiánkhoz. Irházi János, a lap munkatársa úgy látja, a Duna tévé új mellékcsatornája nem más, mint Gyurcsányék választásokra időzített könyöradománya. Áthajították a határokon, s most elvárják, vörösre tapsolják a tenyerüket örömükben, amiért szívükön viselik az autonómia ügyét. Maga Balogh Júlia, az Autonómia csatorna főigazgatója sem hiszi, hogy egy előkészítetlen erdélyi tévé helyett ezzel az autonómia ügyét előbbre tolják. A kábelszolgáltatók alapcsomagjában az új adóra nincs hely, erre Gáspárik Attila, a médiafelügyelet alelnöke is figyelmeztetett. És átfutva az első két hét műsorkínálatát, tovább erősödött az újságíróban a meggyőződés, hogy az Autonómia csatorna csupán egy elfuserált, MSZP propaganda-fogás. Az igazi megoldás az önálló erdélyi tévécsatorna lenne. /Irházi János: Bedobtak a csatornába. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

A magyarországi országgyűlési választások után ezerféleképpen magyarázzák a Fidesz kudarcát: rossz kampányt folytatott stb. Ezek azonban mind mesék. Nem mese viszont az, hogy nagyon sokakon pánikszerű félelem lett úrrá arra a gondolatra, hogy Orbán lesz a miniszterelnök. Ellenfelei odáig mentek, hogy legszívesebben holtan látnák, Kuncze Gábor a gyűlölettől reszketve ki is mondta: tűnjön el végleg a közéletből. Kiket képvisel a Magyar Szocialista Párt? Mivel az MSZMP jogutódja, nyilván azokat, akik a múlt rendszer haszonélvezői voltak, s akik továbbra is a szocialista kormányzás haszonélvezői. Gyurcsány esete példaértékű: KISZ–funkcionáriusból lett üzletember, mégpedig az állami vagyon privatizációja útján. Ilyenek rengetegen vannak az országban. Ezek tartják kezükben a sajtót, az államit és a magánt egyaránt, s évek óta rágalmazzák, gúnyolják a Fideszt és Orbánt, írta Veres István, a Szatmári Magyar Hírlap főszerkesztője. /Veres István: Miért nem tudott nyerni az ellenzék? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 26./

Magyarországon a baloldalnak álcázott bankár-burzsoá politikai elit győzelme nem meglepő. A nyolcmillió választásra jogosult azt sem érzékelte, hogy a jobboldal vezére, Orbán Viktor nagyságrendekkel műveltebb, felkészültebb, rátermettebb, tapasztaltabb, mint a hol mézes-mázas, hol meg arrogánsan rángatózó, értelmetlen mondatokat hablatyoló pálcikaember, Gyurcsány Ferenc. Ehhez kellett a nyolcvan százalékban uralkodó balliberális média mankója, írta Pataki István, a lap főmunkatársa. A jobboldal sikertelenségének legfájdalmasabb oka: a nemzettudat hiánya. A kádárizmus elnemzetlenítő ideológiájának vetése most érik be. /Pataki István: Beérett a vetés. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 26./

2002 áprilisa óta, a szocialista-balliberális tábor győzelme óta hideg szél fúj Erdélyben. A kommunista sajtómunkásokból balliberálissá vált tömegkommunikációs „szakemberek” a magyar média nyolcvan százalékát uralva démonizálták Orbán Viktort és a Fidesz nemzetegyesítő politikai célkitűzéseit. Gyurcsány miniszterelnök népszerűsége attól nőtt meg, hogy a kettős állampolgárságról szóló szavazás ügyében NEM-re buzdított. A magyar kultúrnemzet, a magyarság határokon átívelő nemzetegyesítésének gondolata idegen tőle. – Verestóy Attila szenátor megjelent az MSZP választási győzelmi ünnepségén. /Papp Kincses Emese, Csíkszereda: Ellenszélben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

Veres János, a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere, egyben az MSZP szabolcs-szatmári szervezetének elnöke, pressziót alkalmazott a környék polgármesterei ellen, felhívta figyelmüket arra, hogy a jövendőbeli támogatások mértéke attól függ, melyik oldalt választják. A tizenöt érintett polgármester levelet írt a köztársasági elnöknek, védelmet kérve. A magyar választók többsége Gyurcsányékra szavazott.  A politikai klientúra a magyar társadalomfejlődés legrosszabb hagyományainak szomorú továbbélését jelenti. S egy politikai elit – az egyik oldal elitje – rémuralmát, írta Bogdán László. /Bogdán László: Választások után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./

Az A Hét hetilap vezércikkben üdvözölte az MSZP győzelmét, Egry Gábor egyenesen korszakváltásnak nevezte április 23-át, szerinte ezt a napot a magyar politikatörténet korszakhatárnak fogja tartani. „A rendszerváltást és az azóta eltelt időszakot igen nagy valószínűséggel Orbán-korszakként fogják emlegetni.” Ő vált a legnagyobb hatású, legmeghatározóbb rendszerváltó politikussá. A cikkíró szerint Orbán „a rendszerváltás óta szokatlan cinizmussal és machiavellizmussal számolta fel koalíciós partnerét, a Kisgazdapártot”. A cikkíró lelkesen említette a Gyurcsány-blog elindítását, a blogosok egyfajta élcsapatot jelentettek, majd jelentette: Orbán megbukott. A cikkíró szerint az új jobboldal nehezen képzelhető el Orbán Viktorral. /Egry Gábor: Korszakváltás. = A Hét (Marosvásárhely), ápr. 27./

Megtörténtek a magyarországi választások. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás, 2004. december 5-e óta egyre gyakrabban mondják: „ők”. Mert akkor, Erdélyben úgy érezték, elvettek tőlük valamit, és nagyon sokan vannak, akik ezt érzik most is. Ők ugyanis azt akarták, hogy nyerjen a Fidesz. Székelyföldi személyiségek nyílt levélben fordultak Dávid Ibolya magyar politikus asszonyhoz. Erre többen felelősségre vonták őket? hogy képzelik? Miért írták? Mi közük hozzá? Igenis jogunk van-volt beleavatkozni a magyarországi választásokba, legalább szóval, írta Szondy Zoltán. „Mert ne feledjük: mi itt vagyunk ugyan, s ők ott, de „Ők” azért mégiscsak „Mi” vagyunk...” Az Új Magyar Szó több, hangsúlyozottan baloldali, Gyurcsány melletti írást közölt, ezek baloldali cikkek voltak. „Pártos” cikkek. Ideje lenne tudomásul venni, hogy az erdélyi, határon túli magyarság zöme azért szorított-szorít a magyar jobboldalnak, mert eddig csak a jobboldali kormányok segítették érezhető módon, hangsúlyozta az újságíró. Semmi sem akadályozza a Budapesten jelenleg hatalmon levőket, hogy ebben a tekintetben behozzák lemaradásukat. /Szondy Zoltán: Beszéljünk róla. Mi és ők, és mégiscsak mi. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./

„A Fidesz határon túli partnerei (vazallusai) vasárnap óta folyamatosan túlteljesítenek. Miközben ugyanis Orbán Viktor „néhány könnycseppet” lát indokoltnak a haza sorsa miatt, Tőkés László, Szász Jenő, Duray Miklós és a többi külföldi Fidesz-kuncsaft valóságos könnytengert ont. A Királyhágó-melléki püspök például az erdélyi magyarság magára maradását, a székelyudvarhelyi polgármester pedig az anyaország „nagy romlását” jövendöli a második Gyurcsány-kormány eljövetelével.” – írta Kis Tibor a Népszabadságban. Cikkét átvette az Új Magyar Szó. Kis Tibor szerint „túlmegy a politikai jó ízlés keretein, hogy a határon túli radikálisok most végveszélynek állítják be azoknak az erőknek a választási győzelmét, amelyek pár napja kaptak demokratikus felhatalmazást az anyaországi szavazóktól. Szerencsére a határon túli magyar közegben ezúttal nem az ő hangjuk a meghatározó.” Gyurcsány azzal a szándékával, hogy 10 millió magyar felhatalmazásával, de 15 millió magyar érdekében kormányoz, elébe megy a kisebbségi várakozásoknak. A Fidesz újabb vereségével eltűnhet a pártalapú klientúrafinanszírozás is. Reformok szükségesek a magyar-magyar viszonyban, „a mind korhadtabbnak tetsző kisebbségi támogatási és intézményrendszert” illetően is. /(Kis Tibor, Népszabadság): Egy új kezdet alapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Sokan reménykedtek abban, hogy az idei választások nyomán fordulat következik be a magyar politikai életben, s a Fidesz veszi át a kormányrudat. A határon túli magyarság jelentős többsége is erre számított. Vélemények hangzanak el azóta is, miért lett a kampány kimenetele az, ami. Mondják, hogy a Fidesz bedarálta a kisebb jobboldali pártokat. Koncz Attila például nem átallotta azt állítani, hogy a Fidesz „Rákosi legjobb tanítványaként szalámizta az MDF-et”. Úgy látszik, nem tudja, Rákosi módszerének a kommunista vezérlésű politikai rendőrség, az ÁVO és a szovjet politikai rendőrség, az akkor még NKVD is szerves része volt. Ezek szerint tehát a Magyar Demokrata Fórum (MDF) a Fidesz miatt jutott oda, ahova: 1992-ben a Fidesz zárta ki az MDF-ből Csurka Istvánt és társait; nem Szabó Iván és társai váltak ki az MDF-ből és hozták létre a Magyar Demokrata Néppártot (MDNP), mert ez a Fidesz műve volt; tavaly nem Dávid Ibolya és társai zárták ki az MDF országgyűlési csoportjának majdnem a felét, köztük Lezsák Sándort, az MDF egyik alapítóját és vezéralakját, hanem a Fidesz. Ghiczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) egykori elnöke volt az, aki addig fészkelődött elnöki székében, mígnem szétverte saját pártját. És mi történt a Független Kisgazdapárt háza táján? Torgyán József, a párt elnöke volt az, aki 2002 előtt, kormányszövetségben a Fidesz-szel, bezáratta a párt székházának kapuját és nem engedte be a vezetőségi tagokat. Addig-addig, míg őt is kizárták a maradék pártból. A Magyar Szocialista Munkáspártból lett Magyar Szocialista Párt, bár tagadja, de megőrizte szülője módszerét. Ugyanezt alkalmazza Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) is. Goebbels mondta: a hazugságot addig kell ismételni, mígnem igazság lesz belőle. 1998-ban, miután a Fidesz került kormányra, az MSZP-SZDSZ megrémült, nyomban elindították a suttogó propagandától a nyílt támadásig terjedő hazugságfröcskölő gépezetüket. Szájról szájra terjesztették és terjesztik, hogy Orbán Viktor cigány, eredeti neve Orsós. „Csalnak, lopnak, hazudnak”, harsogták. Nyugaton terjesztették, hogy Orbán Viktor faj- és zsidógyűlölő. Horn Gyulával, az ’56-os pufajkással, Kovács Lászlóval, Kádár elvtárs sírig hű tanítványával az élen, a sajtószabadság „védelmében” tüntettek. Az „árokásó” Fidesz „kettészakította az országot” – Kádár idején bezzeg példátlan volt az egység: az ávósok, a III/III-as, a III/II-es ügynökök, a pártkáderek, a pufajkások és az értelmiségiek, a munkások meg a parasztok „egysége”, írta Asztalos Lajos. Orbán Viktor az autópályák építéséhez az apja bányáiból szállított dolomittal hatalmas vagyont harácsolt össze – nem úgy, mint „szegény” Gyurcsány. Keller László, a „nagy” MSZP-s vegy-ész „kiderítette”, felbecsülhetetlen kárt okozott, mert a dolomit az esővíztől „kénsavat fejlesztett”, ami „szétmarta” az utakat. Most, a választási kampány idején viszont arról zengett a kórus, hogy a Fidesz-kormány alatt „egyetlen km” autópálya sem épült. 2001 végén, 2002 elején a 23 millió románnal ijesztették a népet, 2004 novemberében 800 000 határon túli volt a mumus. Közben a költségvetési hiány eddig nem látott méreteket ért el, az államadósság pedig rekordmagasságot. /Asztalos Lajos: Választások, MDF-bedarálás és egyebek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

Funkcióját tekintve kiürült a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), jelenlegi formájában akár halálra ítéltnek is tekinthető – jelentette ki Tamás Pál magyarországi szociológus Kolozsváron tartott előadásában. Gyurcsány Ferencnek a választások után tett ama kijelentése, miszerint tízmillió magyar nevében és tizenötmillió magyar érdekében kell szolgálnia az új magyar kormánynak, az előadó szerint ,,a diétás, lightos nemzet” fogalmának a kitalálása. A határon túli magyarok és az anyaország kapcsolatának alakulása tekintetében azt jósolta, hogy ezt meghatározza majd a határon túli magyaroknak folyósított támogatásrendszer gyökeres megváltoztatása, amelyre a kormány a rossz gazdasági helyzet miatt van ráutalva. Szerinte ez nem a támogatások csökkentésével, hanem azok ésszerűsítésével jár majd. (Erdély Ma). /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Május elsején a baloldal a budapesti Városligetben tartott győzelmi pikniket, Gyurcsány Ferenc és Hiller István újra győzelemittasan szónokolt, de semmi tényszerűt nem mondtak jövendő kormányprogramjukról. Hallgattak, sunyítottak a mostani kormánykoalíciót támogató fantomszervezetek. A harciasabb szakszervezetiek – nagyon kis számban – a munkaügyi tárca épülete előtt tüntettek a minisztérium megőrzéséért és a munkavállalók érdekeinek védelmében.   Független gazdasági elemzők szerint az anyaországi társadalom számára Gyurcsányék csak az őszi önkormányzati választások után fogják majd tálalni az igazi ,,feketelevest”. A Fidesz tábora a budai Várban gyűlt össze újra, sereglésük megint imponáló volt, tízezrek várták újra Orbán Viktort. Orbán saját felelősségéről is szólt.Kifejtette, hogy a magyar jobboldalnak az elkövetkezőkben sokszínűbbnek és tagoltabbnak kell lennie. Ebből az összefogásból kizárta az MDF budapesti vezetésének holdudvarát, melyet ,,trójai lónak” nevezett, mit megépítői arra szántak, hogy ,,ellenzékváltást” vigyenek végbe. Kérdés, hogy a Dávid Ibolya és Herényi Károly által dirigált maradék MDF nélkül megőrizheti-e parlamenti és társadalmi súlyát a jobboldal, nem hull-e szét darabjaira? Nem lenne jó! – írta Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Széthullhat-e a magyar jobboldal? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Az Új Magyar Szó átvette a baloldali Népszavából az MSZP-nek elkötelezett Bolgár György cikkét, aki szerint a választási küzdelemben Gyurcsány Ferenc állt az erkölcs oldalán, és nem ellenfele. A cikk szerint a keresztény egyházak vezetői is ellene voltak, az ellenzék képviselői pedig a miniszterelnök üzleti múltját igyekeztek kriminalizálni, az újságíró szerint az egyház ebbe besegített. Bolgár szerint az ellenzék iparszerűen használta a törvénytelen félrevezetés, rágalmazás, hazudozás módszerét, a szocialista és szabad demokrata oldalról ennek „gyakorlatilag a nyomát sem lehetett látni”. A Fidesz tudatosan azt hazudta, „hogy rosszabbul élünk, mint négy éve” és gazdasági katasztrófát sugallt. /(Bolgár György, Népszava): Magyarázat az üzenetek oldaláról. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Az érintettség jogán a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtószolgálata révén Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke válaszol Kis Tibornak, a Népszabadság április 26-i számában megjelent, Könnytenger című cikkére. A püspök szerint azért szükséges megválaszolni, mert jelenség értékű. „Azon cikkek egyike, melyek méltatlan gúnyolódás tárgyává teszik a nemzeti érzésű határon túli magyarokat. Ebben a tekintetben nem különbözik a hasonló célzatú román gúnyolódásoktól.” Tőkés László és határon túli sorstársai nem „ontanak valóságos könnytengert”. Egyszerűen saját közösségük szempontjából fájlalják a magyarországi választások végkimenetelét. Tőkés László kikérte magának a Fidesz-”vazallus” és a „Fidesz-kuncsaft” becsületsértő kifejezéseket. Szabad meggyőződésből és akaratból, állt ki a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség oldalán. Nem hiszi, hogy ebbéli jogát valaki is megkérdőjelezheti. A határon túli magyarság nem lehet „egyenlő távolságra” azokhoz, akik a 2004. december 5-i népszavazás alkalmával bántó módon ellene kampányoltak, valamint azokhoz, akik egyértelműen melléjük állottak. A „pártalapú klientúrafinanszírozás” gyakorlata nem annyira a Fidesz, hanem sokkal inkább a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormányok sajátja. Kis Tibor úgy reagált hogy ilyen színű kormányt választottak – kéretik belenyugodni. A klientúrafinanszírozást illetően Kis szerint Tőkés püspökhöz azok az évek állnak közelebb, „amikor még nagy szava volt neki annak eldöntésében, ki kap és mennyit Erdélyben a magyarországi adóforintokból támogatás címen.” /Kis Tibor: Válasz és viszontválasz Tőkés Lászlónak. = Népszabadság, máj. 5./

Május 8-án kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia kétnapos közgyűlése. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az akadémikusoknak írt levelében hangsúlyozta, hogy új Magyarország felépítése előtt állunk ma, és ez most nemcsak történelmi kényszer, de végre történelmi lehetőség is. /Történelmi lehetőség az új Magyarország felépítése. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

A Fővárosi Bíróság első fokon elmarasztalta Tóth András nemzetbiztonsági államtitkárt abban a személyiségi jogi perben, amelyet három fideszes országgyűlési képviselő – Németh Zsolt, Révész Máriusz és Rogán Antal – indított a szocialista politikus ellen, amiért Tóth azt állította Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek címzett tájékoztatójában, hogy a Mucuska-ügyben szereplő Szatmári-házaspárral közvetlen és bizalmi kapcsolatban voltak. Az ügy előzménye, hogy a Magyar Nemzet tavaly augusztusban azt állította: a magyar titkosszolgálat gyanúja szerint a kormányzati körökben tevékenykedő romániai magyar Szatmári házaspár a román hírszerzésnek dolgozott. Az ítélet megállapítása szerint Tóth András megsértette az említett fideszes politikusok jó hírnévhez fűződő jogát. „Köztudott, hogy Tóth András meghamisította a nemzetbiztonsági szolgálat által készített dokumentumokat – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Révész Máriusz képviselő -, hiszen az illetékes bizottság ülésen a szakszolgálatok vezetője is elhatárolódott a Tóth készítette jelentéstől.” Hozzátette, Tóth az újságoknak sem cáfolta, hogy „egyszerűen átírta” a szakszolgálatok jelentését. /Guther M. Ilona, Budapest: Tóth vesztett a Mucuska-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

Valamit jól csinálhatott Gyurcsány Ferenc, „ez a sokat és sokak által szidott pasi, hogy úgy elvitte a győzelmet, hogy porzott.” – írta lelkesen a lap főmunkatársa, Simon Judit. Most a terep az ellenzéké, „amely riogatja az országot”. Jön az olcsóbb állam. Most készítik elő. Nem szivárog ki semmi. Az olcsóbb állam elbocsátásokat jelent, az újságíró szerint: „Sokan félthetik a jó kis állásukat, számos papírtologatónak kell majd munka után néznie.” /Simon Judit: A győzelem bajjal jár. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Dobolyi Alexandra, az MSZP európai parlamenti képviselője meglepetésszerű látogatást tett Kolozsváron, majd nyilatkozataival a kolozsvári multikulturális egyetemet a magyar felsőoktatást illetően megfelelőnek vélte, csak némi magyar feliratok hiányára utalt. A romániai magyar lapok némelyikében különféle állásfoglalások látnak napvilágot. ,,Találkozott az egyetem vezetésével – írja az egyik lap –, és a magyar nyelvű oktatásról tájékozódott, szóvá téve a kétnyelvű feliratok problémáját is.” Valójában a kolozsvári multikulturális egyetem ,,magyar vonalának” nincs semmiféle önállósága, a többség minden magyar kezdeményezést megkontráznak, a költségvetésből az arányos részesedés nem ismert, Dobolyi  Alexandrától csak annyit kérnének az érintettek, hogy ha már nemzeti ügyeket nem támogatják, legalább ne ártsanak azoknak, szögezte le Sylvester Lajos. Dobolyi vagy teljesen tájékozatlan, s ebben az esetben ezekre a ,,meglepetésszerű” látogatásokra alkalmatlan, vagy rosszhiszemű, és a magyar megfelelési kormányzati politika híve. Tájékozatlanságára utal, hogy a Sapientia Egyetemet román állami támogatással fenntartott intézményként képzeli el, hol­ott ezt a saját kormánya tartja el, s azt javasolja, hogy a mérnöki karokat vagy az agrártudományi képzést ennek a nyakába varrják.  Majd ad neki Gyurcsány Ferenc, mert a régi/új kormány azt sem tudja, hogyan faragja le az eddigi támogatásokat. A képviselő asszony szembeszegül a világ sokféle táján élő és munkálkodó, nem magyar egyetemi oktatókkal, tudományos kutatókkal, Nobel-díjasokkal, akik felszólították a román államot a kérdés rendezésére. /Sylvester Lajos: Az Alexandra-effektus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

Súlyos következményei lesznek a határon túli magyarság számára a magyar kormány megszorító intézkedéseinek, mondta Kolozsváron könyvének bemutatóján Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke. Most tudta meg, hogy az Illyés Közalapítvány költségvetése idén további 270 millióval fog csökkenni.    Pomogáts Béla Magyarországról szólva rávilágított, hogy az ország gazdasági válságban van, és gyakorlatilag két táborra szakadt. Mostani állapotában nem képes pozitív végkifejletre, ez megbénítja külpolitikai cselekvését, és negatívan hat ki a határon túli magyarság boldogulási esélyeire.  A magyarországi gazdasági és szellemi válságról szólva, Pomogáts kitért több jeles intézmény megfeneklésére is. Az 56-os forradalom idején oly jelentős szerepet játszó Magyar Írószövetség mára elveszítette súlyát. Igaz ugyan, hogy 800 tagja van, de a legjelentősebb 200 magyar íróból legalább 120 már nem tagja a szövetségnek. Az írótársadalom, akárcsak a különböző szekértáborokhoz tartozó magyar értelmiség, atomizálódik. Hasonló válságról számolt be az Anyanyelvápolók Szövetségének háza tájáról is, amelynek elnökeként meg kellett tapasztalnia, hogy ha egy testület nem felel meg a politika elvárásainak, egyszerűen elzárják előle a pénzcsapot. Pomogáts Nyugat-Európával összevetve példátlannak tartja a politikának teljesen kiszolgáltatott magyar támogatási rendszert, amely immár az egész Kárpát-medencei magyar nyelvterületre jellemző.  Pomogáts a legnehezebbnek az Illyés Közalapítvány helyzetét mondta. Gazdasági tanácsadók az összes közalapítvány megszüntetését javasolták Gyurcsány Ferenc kormányfőnek. Noha ez nem történt meg, az IKA elnöke tragikusnak nevezte a tavaly még egymilliárd forint fölött rendelkező Illyés Alapítvány költségvetésének immár másodszori megnyirbálását: először 800 millióra csökkentették, most pedig, további 270 millió forintot vesznek el. Ez súlyos válságba sodorhat több határon túli magyar intézményt.    Az Illyés Közalapítvány pénzügyi megbénítása mögött Pomogáts a kormány azon szándékát sejti, hogy a határon túli magyarság támogatásában a kormánynak teljesen alárendelt Szülőföld Alap vegye át az irányítást. Pomogáts Béla szerint az Illyés Alapítvány jövője alighanem megpecsételődött. /Makkay József: A határon túli magyarok támogatásának megszüntetését javasolták Gyurcsánynak. Felére csökkent az Illyés alapítvány idei költségvetése. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 16./

Május 16-án megalakult az új Országgyűlés, miután a törvényhozás tagjai, a történelmi zászlók előtt letették az esküt. A honatyák ismét Szili Katalint, az Országgyűlés korábbi elnökét választották meg a parlament élére. Sólyom László köztársasági elnök Gyurcsány Ferencet, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) miniszterelnök-jelöltjét bízta meg kormányalakítással. – A reformok kormányát szeretném vezetni – jelentette ki a miniszterelnök-jelölt. Orbán Viktor, a Fidesz és a KDNP frakciószövetségének elnöke a Batthyány örökmécsesnél kifejtette: Magyarország jelenlegi nehéz helyzete arra kötelezi a Fideszt, hogy alkotó ellenzékként végezze munkáját a következő négy évben. – A magyar demokrácia bajban van, hiszen az ország polgárai tudta nélkül került pénzügyi válságba, ezért ránk alkotó szerep is vár, nemcsak a kormány ellenőrzése, hanem a demokrácia megerősítése érdekében végzett alkotó munka. Úgy fogalmazott: „Magyarország és a magyar nemzet, a mi népünk, Magyarország polgárai nagyon nehéz helyzetben vannak. Egy kifosztott, kivéreztetett, eladósított demográfiai katasztrófa szélén egyensúlyozó országot kell szolgálnunk a következő négy esztendőben”. – Hozzátette: ha nem sikerül megoldást találni, akkor nemcsak demográfiai katasztrófával, hanem az ennek nyomán fellépő „betelepülési nyomással” is szembe kell néznie a magyar nemzetnek. /Megalakult a magyar Országgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./ „Új alapon, és közösen kell újra felépíteni a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikát” – szögezte le Sólyom László köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülésén. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára nem kívánta kommentálni az államelnök nemzetpolitikára vonatkozó kijelentését. „Nemcsak üdvözölni, hanem megköszönni is tartozunk a köztársasági elnök úrnak, hogy amikor a kormányoldal szemmel láthatóan forró krumpliként kezeli a határon túli magyar ügyet, ő vállalja, hogy a maga független pozíciójából kezdeményezésekkel és javaslatokkal álljon elő” – nyilatkozta Németh Zsolt, a Fidesz-MPSZ képviselője. Hozzátette, fontosnak tartja azt is, hogy a Magyar Állandó Értekezlet „ne legyen semmiféleképpen áldozata az új kezdetnek”. „Az államfő beszéde tiszta, világos és követhető volt” – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki a szövetséget képviselte az alakuló ülésen. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint „figyelembe véve sanyarú állapotunkat, teljesen indokolt, hogy az államelnöki beszédben a nemzetpolitika és a határon túli magyarok problematikája ilyen előkelő helyen szerepeljen”. Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Közösség Tanácsának elnöke egyetért az államfővel abban, hogy meg kell próbálni új úton elindulni, „ha mindaz, ami idáig történt, nem hozott megnyugtató eredményt”. „A nemzet javát szolgálná az is, ha néhány, ciklusokon átívelő alapkérdésben legalább stratégiai szinten egyetértésre jutna az Országgyűlés” – hangsúlyozta az államfő. /Guther M. Ilona: Új országgyűlés, új nemzetpolitika. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Az Új Magyar Szó átvette a Népszabadság cikkét, miszerint a Gyurcsány-kormánynak „költségvetési kiigazítást” kell végrehajtania, ennek árát döntő mértékben a bérből, fizetésből, az állami ellátásból élők fizetik meg. Ez elbocsátásokkal, pluszterhelésekkel jár. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint az elmúlt négy évben „tették tönkre” az országot. Aczél Endre, a Népszabadság cikkírója szerint ez a tönkretétel hazugság. Orbán szerint Gyurcsányék elhazudták az ország valóságos állapotát, és ezzel nyertek. Aczél megkérdőjelezte, hogy a Fidesznek van programja. /(Aczél Endre, Népszabadság): A helyrehozatal esélyei. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Eltelt két bő hét a magyarországi parlamenti választások óta, nincs sem kormányprogram, sem új kormány, de a pánik jelei már mutatkoznak a győztes baloldalon. Elkezdték az igazság kis töredékét bevallani. Már nem beszélnek ,,dübörgő gazdaságról”, az össznépi nagy jólétről, s ha vezéreik, Gyurcsány, Hiller, Kuncze, Lendvai még nem is mondják ki a lesújtó igazságot, hogy soha a rendszerváltás óta nem volt ily sanyarú helyzetben az ország, kimondatják a hozzájuk közel álló közgazdá­szokkal, szakértőkkel, újságíróikkal, eme frissiben támadt ,,vészmadarakkal”, akik nem mertek huhogni a választások előtt, mert nem kaptak rá parancsot. Most kaptak.  A politikusok és a beavatottak következetesen eltagadták választóik elől az igazságot, az ország valós helyzetét, írta Magyari Lajos, közben ellenfeleiket pánikkeltő kampánnyal vádolták. A bajokat Gyurcsány Ferencéknek közölniük kell azokkal, akik vörös lufikat röptettek az Andrássy úton, s táncra biztatták az ő Ferencüket. Gyurcsányéknak erre is van már forgatókönyvük, újabban már az egész tizenhat esztendős demokráciát ,,bevádolják” a felgyülemlett gondokért. Most még eladnak mindent, ami csak eladható, az önkormányzati választásokig. Várható, hogy a jobboldalt megpróbálják szétverni, megosztani, mert ha nincs erős ellenzék, akkor számonkérés sincs. /Magyari Lajos: Pánik és szalámitaktika. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

Magyarországon az elmúlt tizenhat évben először az ellenzéki szövetség leszavazta az Országos Választási Bizottság elnökének és a belügyi tárca vezetőjének jelentését. Gyurcsány Ferenc tudatta, hogy még ősz előtt elkezdődnek a reformok. Simon Judit, a lap főmunkatársa szerint ez bátorságra vall. A miniszterelnök-jelölt megismételte azt a kampányzárón elhangzott kijelentést, hogy a kormány tízmillió magyar nevében és tizenötmillió magyar ember érdekében fog cselekedni, hozzáfűzve: „lehetőséget kell adni határon innen és határon túl”. Az újságíró szerint ez azt jelenti, hogy a Gyurcsány-kabinet számára fontos az ország határain kívül élő magyarság, a sokat emlegetett nemzetben gondolkodás. Erre az ellenzék nem reagált, írta megrovóan Simon Judit, hozzátette, az ellenzék valószínűleg úgy képzeli, hogy konszenzusra jutni csak olyasmiben lehet, amit ő vet fel. A Fidesz és KDNP költségvetési tanácsot hozna létre, hogy a kormány ne dönthessen egyedül a büdzséről. Az Orbán Viktor vezette alakulat létrehozta a társadalmi önvédelmi szervezetet, amely azokat hivatott oltalmazni, akik politikai meggyőződésük miatt vesztik el az állásukat, kerülnek hátrányos helyzetbe. A lap főmunkatársa szerint így majd politikai ügyet lehet kreálni egy-egy elbocsátásból, még akkor is, ha olyan személyről van szó, aki tökéletesen alkalmatlan volt adott feladat betöltésére. Szili Katalin /MSZP/ maradt az Országgyűlés elnöke, Simon Judit értékelt: ez azt jelenti, hogy az elkövetkező négy évben nem pártoskodással telik majd az idő, hanem kormányzással. /Simon Judit: A figyelem felelőssége. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

„A rendszerváltozás kora befejeződött Magyarországon” – szögezte le a Magyar Szocialista Párt (MSZP) hétvégi kongresszusán Hiller István pártelnök. Orbán Viktor szerint az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban tanácsadói félrevezették Gyurcsány Ferencet, elhitették vele, hogy „dübörög” a gazdaság. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kongresszusi beszédében kijelentette, „az ellenzék önmagában nem érdekes, az ellenzék politikája viszont igen”. Szerinte nincs annál nagyobb csapás az ellenzékre, mint ha az ember folyamatosan a saját politikájába építi be az ellenzék legjobb, leghasználhatóbb, legigazabb javaslatait. „Országreformot csinálunk, bátor reformkormányzással” – szögezte le Gyurcsány. Kifejtette, ennek egyik pillére az államreform, a másik egy újragondolt felelősségrendszer, egy új társadalmi kultúra, mert „nem beszélni kell a nemzetről meg a hazáról, hanem cselekedni”, részt vállalni a közteherviselésben, a közügyek intézésében. Gyurcsány szerint a „lendület, a tempó és annak feszültsége” a következő másfél évben lesz a legnagyobb. /Guther M. Ilona, Budapest: Továbbra is Orbán-Gyurcsány meccsek várhatók a magyarországi politikában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./