Más irányú feladatai miatt lemondott az idén 460 milliós költségvetési támogatással működő Illyés Közalapítványban viselt kuratóriumi tagságáról Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Rákóczi Bank elnöke, aki eddig kuratóriumi titkár is volt. A kormány döntése értelmében a titkári teendőket a jövőben Beke Kata nyugdíjas pedagógus-közíró látja el a kuratórium mandátumának lejártáig, 1998. máj. 15-ig. Az 1995-ben nonprofit közalapítvánnyá alakult Illyés Alapítvány kuratóriumában további változás, hogy a Külügyminisztérium eddigi képviselője, Gyenge András helyére Győrffy Csaba, a Külügyminisztériumban kisebbségi ügyekkel foglalkozó miniszteri biztos került, a lemondott Görömbei András helyébe pedig Komlós Attila, a református egyház világi elnöke került. A közalapítvány elnöke Szűrös Mátyás maradt, aki 1994-ben Csoóri Sándort váltotta fel. /Heti Világgazdaság, okt. 4./

Máj. 19-20-án Bukarestben magyar-román társelnökség alatt tanácskozott a Közép-Európai Kezdeményezés 15 országának félévente ülésező kisebbségi munkacsoportja, amelynek napirendjén a határokon átnyúló együttműködés és a különböző országok állampolgárai közötti - a kisebbségekhez tartozó személyek etnikai, vallási, kulturális és nyelvi önazonosságának megőrzését szolgáló - szabad kapcsolattartás támogatása szerepel. Győrffy Csaba, a kisebbségi ügyek miniszteri biztosa, a tanácskozás magyarországi társelnöke elmondta, hogy a 14 országot tömörítő Közép-Európai Kezdeményezés e munkacsoportjának feladata az, hogy figyelemmel kísérje az 1994-ben kidolgozott KEK kisebbségvédelmi okmányában foglaltak megvalósulását és tagjai erről folyamatos párbeszédet folytassanak. Románia 1997-ben írta alá a KEK kisebbségvédelmi okmányát és kifejezte készségét, hogy részt vegyen a munkacsoport tevékenységének irányításában. Ennek nyomán alakult ki az az álláspont, hogy a munkacsoport, amelynek több éve magyar elnöke volt, ettől kezdve román-magyar társelnökséggel működjék. Győrffy Csaba szerint ez is egyfajta jelképe a román-magyar együttműködésnek, magyar részről a társelnöki gyakorlat bevezetésének ilyen értelemben tulajdonítanak jelentőséget. Gabriel Micu román társelnök is elismeréssel nyilatkozott a tanácskozásról. A munkacsoport ülésén Románia és Magyarország mellett Albánia, Ausztria, Belarusz, Bulgária, Horvátország, Csehország, Olaszország, Macedónia, Moldovai Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna illetve az Európa Tanács, az Európai Unió, az EBESZ és más nemzetközi szervezetek szakértői vannak jelen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21., 22./

A cseh-német és a francia-német megbékélési nyilatkozatok mintájára közös szlovák-magyar nyilatkozattal szeretné véglegesen lezárni a szlovák-magyar ellentéteket Dusan Caplovic szlovák kormányfő-helyettes, a legerősebb kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia alelnöke. Szükségesnek tartja, hogy a két ország kormányfői, parlamenti elnökei és államfői sürgősen találkozzanak és megbeszéljék a problémákat. Hasonló hangnemet üt meg a Kereszténydemokrata Néppárt is: szerintük Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke meg kellene hívja Ján Slota szélsőséges szlovák pártvezért Magyarországra, hogy tisztázzák magyarellenes nyilatkozatait, és megoldásokat találjanak. Az SZDSZ pedig azt javasolja a politikai és civil szervezeteknek, hogy szeptember 9-én közösen demonstráljanak a tolerancia mellett az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hídon. A szlovák kormány azonban élesebb hangnemet üt meg. Augusztus 31-i nyilatkozatukban jelezték: a szlovák felet tovább nyugtalanítják a magyar fél részéről elhangzott reagálások, nemkülönben az ügy túlzott bevitele a médiába. A szlovák külügyminisztérium Győrffy Csaba magyar nagykövetnek átadott szóbeli jegyzékében kedvező fejleménynek nevezte, hogy a felek megállapodtak a kisebbségi kérdésekben illetékes magyar-szlovák vegyes bizottság rövidesen esedékes összehívásában. Fontos lenne, hogy az Európai Unió illetékes szervei, mindenekelőtt a faj- és idegengyűlölet megfigyelésére létrehozott bécsi központ, monitorozzák, folyamatosan figyeljék a szlovákiai helyzetet – vélte Elmar Brok német európai parlamenti képviselő. A kereszténydemokrata Brok megerősítette a korábban elhangzott véleményét, miszerint a legjobb megoldás az lenne, ha a szélsőséges nézetektől sem mentes Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártját (SNS) kizárnák a szlovák kormánykoalícióból. Kiemelte, hogy az Európai Parlament is figyelni fogja a szlovákiai történéseket. A szlovákiai magyarverésekkel kapcsolatban közleményt adott ki a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata, valamint a Magyar Reformátusok Világszövetségének Választmánya. A két szervezet „nyomatékosan kéri a magyar kormányt és az Országgyűlést: hassanak oda, hogy ne ismétlődhessenek meg ezek a szégyenteljes, az emberi jogokat sértő provokációk. Egyidőben megkereséssel fordulnak a híveik révén érintett testvéregyházakhoz, hogy hitük közösségében, állásfoglalásukkal és közbenjárásukkal, segítsék elő a feszült helyzet rendeződését, valamint az uszítás következtében és a gyűlöletből fakadó, erőszakos cselekmények megszüntetését.” /Magyar-szlovák: mindenki vesztésre áll. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./