Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Gyerő Dániel
2 tétel
2009. szeptember 12.
A világ unitárius és univerzalista közösségeit összefogó Unitárius és Univerzalista Nemzetközi Tanács szeptember eleji kolozsvári közgyűlésén elítélte a szlovák nyelvtörvényt, és kérte a vallásszabadság tordai kihirdetését ábrázoló festmény közszemlére tételét. A közgyűlésen tisztújításra is sor került, a világszervezet vezető testületébe titkárként az erdélyi Gyerő Dánielt választották. A jelenlévők értetlenül vették tudomásul, hogy a tordai múzeumban található Körösfői Kriesch Aladár által készített A vallásszabadság kihirdetése az 1568. évi tordai országgyűlésen című festmény tíz éve nem látható. /A világ unitáriusai kérik: állítsák ki a vallásszabadság Tordán őrzött festményét! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./
2016. március 11.
Közelednek a Csoma-napok
„Nemzeti kötelességünk részt venni az emléknapokon”
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület szervezésében április 7–9. között tartják a nagy keletkutató emlékére rendezendő 27. Csoma-napokat. Az alábbiakban Gazda Józsefet, az egyesület elnökét az idei rendezvény programjáról, valamint a kezdetekről kérdeztük.
– Az ön által vezetett egyesület huszonhét éve szervezte az első Csoma-napokat. Tekintsünk vissza kicsit a múltba.
– Az egyesületet 1990 márciusában jegyeztük be. Akkor még bennünk élt az 1984-es megemlékezés kavarodása, amikor Kőrösi Csoma Sándor születésének 200. évfordulóján rendőrök jelentek meg a rendezvényen, majd minden résztvevőt leigazoltak, valamint megbízott személyek azon munkálkodtak, hogy utólag eltüntessék az emlékezés koszorúit. Tették ezt abbéli törekvésükben, hogy ne tudjunk és ne merjünk emlékezni nagyjainkra. Tehát ilyen emlékekkel a szívünkben jegyeztettük be az egyesületet, mert úgy éreztük, a hely szelleme megköveteli a Kőrösi emléke előtti tisztelgést. És nem az a lényeg, hogy ki vezeti az egyesületet, hanem maga az elkötelezettség számít. Mi, szervezők nem vagyunk hivatalos Csoma-kutatók, mindössze a nagy keletkutató emlékét ápoljuk.
– Milyen programmal várják az érdeklődőket?
– Az évek során kialakult egy programszerkezet, amelyben helyet kap a tudományos konferencia, a képzőművészeti kiállítás, a hagyományos fáklyás megnyitó, a különböző kulturális előadások, valamint a csomakőrösi megemlékezés. Idén Csoma szülőfalujában Gyerő Dániel unitárius püspökhelyettes hirdet igét, míg a Kőrösi Csoma Sándor-emlékérmet Bartha Júlia szolnoki turkológus kapja. A rendezvény fővédnöke Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, de meghívtuk Szász Jenőt, a Nemzetstratégia Kutatóintézet vezetőjét is.
– Milyen tapasztalatai vannak a rendezvény látogatottságával kapcsolatban?
– Ha valaki bármilyen műsort szervez, elvárja, hogy a lehető legnagyobb érdeklődés övezze azt. A Csoma-napoknak évről évre 200–300 résztvevője van, sajnos, sok előadás félház előtt zajlik. A tudományos konferencia előadói nemegyszer kifogásolták, hogy rendszerint kevesen, mintegy tizenöten követik figyelemmel az üléseket. Ez a szomorú valóság, pedig nemzeti kötelességünk lenne minél többen részt venni és fejet hajtani Csoma emléke előtt, helyiek és környékbeliek egyaránt. Elszomorító ugyanis, hogy míg az anyaországiak szép számban tiszteletüket teszik az emléknapokon, addig vidékünkről kevés az érdeklődő. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
„Nemzeti kötelességünk részt venni az emléknapokon”
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület szervezésében április 7–9. között tartják a nagy keletkutató emlékére rendezendő 27. Csoma-napokat. Az alábbiakban Gazda Józsefet, az egyesület elnökét az idei rendezvény programjáról, valamint a kezdetekről kérdeztük.
– Az ön által vezetett egyesület huszonhét éve szervezte az első Csoma-napokat. Tekintsünk vissza kicsit a múltba.
– Az egyesületet 1990 márciusában jegyeztük be. Akkor még bennünk élt az 1984-es megemlékezés kavarodása, amikor Kőrösi Csoma Sándor születésének 200. évfordulóján rendőrök jelentek meg a rendezvényen, majd minden résztvevőt leigazoltak, valamint megbízott személyek azon munkálkodtak, hogy utólag eltüntessék az emlékezés koszorúit. Tették ezt abbéli törekvésükben, hogy ne tudjunk és ne merjünk emlékezni nagyjainkra. Tehát ilyen emlékekkel a szívünkben jegyeztettük be az egyesületet, mert úgy éreztük, a hely szelleme megköveteli a Kőrösi emléke előtti tisztelgést. És nem az a lényeg, hogy ki vezeti az egyesületet, hanem maga az elkötelezettség számít. Mi, szervezők nem vagyunk hivatalos Csoma-kutatók, mindössze a nagy keletkutató emlékét ápoljuk.
– Milyen programmal várják az érdeklődőket?
– Az évek során kialakult egy programszerkezet, amelyben helyet kap a tudományos konferencia, a képzőművészeti kiállítás, a hagyományos fáklyás megnyitó, a különböző kulturális előadások, valamint a csomakőrösi megemlékezés. Idén Csoma szülőfalujában Gyerő Dániel unitárius püspökhelyettes hirdet igét, míg a Kőrösi Csoma Sándor-emlékérmet Bartha Júlia szolnoki turkológus kapja. A rendezvény fővédnöke Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, de meghívtuk Szász Jenőt, a Nemzetstratégia Kutatóintézet vezetőjét is.
– Milyen tapasztalatai vannak a rendezvény látogatottságával kapcsolatban?
– Ha valaki bármilyen műsort szervez, elvárja, hogy a lehető legnagyobb érdeklődés övezze azt. A Csoma-napoknak évről évre 200–300 résztvevője van, sajnos, sok előadás félház előtt zajlik. A tudományos konferencia előadói nemegyszer kifogásolták, hogy rendszerint kevesen, mintegy tizenöten követik figyelemmel az üléseket. Ez a szomorú valóság, pedig nemzeti kötelességünk lenne minél többen részt venni és fejet hajtani Csoma emléke előtt, helyiek és környékbeliek egyaránt. Elszomorító ugyanis, hogy míg az anyaországiak szép számban tiszteletüket teszik az emléknapokon, addig vidékünkről kevés az érdeklődő. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)