Az oktatási törvény tervezetének a kisebbségi oktatásra vonatkozó cikkelyei a normalitás felé tett lépésként értékelhetők. Amennyiben nem módosulnak az előírások, a magyar diákok végre anyanyelvükön tanulhatják az ország történelmét és földrajzát. A következő lépés az lenne, hogy a románok történelméről immár magyarul leadott történelemleckében a diákok ne ütközzenek lépten-nyomon magyargyalázó kijelentésekbe. /Balogh Levente: Normalitás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./ A nyilvánosságra hozott, egy hónapig közvitára bocsátott tanügyi törvénycsomag leglátványosabb módosítása a 13 éves kötelező közoktatás. Ennek része lenne az óvodai nevelés is, háromtól hatéves korig. Ezt követi az ötosztályos elemi, majd az általános iskola, kilencedik osztályig. A miniszter szerint az óvodai nevelés kötelező volta nem azt jelenti, hogy a gyereket háromévesen óvodába kényszerítik, hanem azt, hogy az állam biztosít nekik helyet és körülményeket a tanuláshoz. A gimnáziumi felvételi rendszer újítása az, hogy a líceum maga döntheti el, milyen kritériumok alapján választ diákot. /P. K. : Tizenhárom éves oktatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ Pásztor Gabriella, az oktatási államtitkár elmondta: a törvénytervezet legfontosabb módosítása, hogy a tanárokat ezentúl az iskolák választják ki. Örvendetes, hogy a törvénytervezet szerint a magyar diákok román nyelv és irodalom kivételével minden tantárgyból anyanyelvükön tanulhatnak és vizsgázhatnak. A tervezet legnagyobb hiányossága, hogy nem keres megoldást a románnyelv-oktatás megreformálására. A tervezet szerint a történelemoktatásnak ezentúl tükröznie kell a kisebbségek történelmét és hagyományait is, ugyanakkor biztosítja, hogy ezt külön tantárgyként oktassák. Mindenki azon a nyelven vizsgázhat, amelyen tanult. /Gyergyai Csaba: Törvénytervezet: anyanyelvű történelemoktatás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Az RMDSZ már benyújtotta a decemberben közvitára bocsátott tanügyi tervezet módosítását célzó javaslatát – jelentette be Lakatos András, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az oktatási főosztály tagja. Azt kifogásolták, hogy a tervezet alkotói nem vették figyelembe a szövetség óhaját, hogy a román nyelvet idegen nyelvként tanítsák a magyar osztályokban. „A magyar és román pedagógusokból, értelmiségiekből álló csoportunk már összeállított egy programot, amelyet a módosító javaslattal egyszerre nyújtottunk be a tárcához” – mondta Lakatos. /Gyergyai Csaba: RMDSZ: benyújtották a módosító javaslatot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) erdővidéki szervezete nem kívánja támogatni Benedek Huszár Jánost, ha megpályázza a baróti polgármesteri tisztséget a helyhatósági választásokon – szögezte le sajtóközleményben Csiki Béla, az MPSZ erdővidéki szervezetének ügyvezető elnöke. Benedek Huszár János, Sepsiillyefalva nemrég leköszönt polgármestere, függetlenként indulna. /Gyergyai Csaba: Az MPSZ nem közösködik. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Az őszi parlamenti választások előtt elengedhetetlennek tartja a Magyar Polgári Párttal való együttműködést Tamás Sándor képviselő. Az RMDSZ felső-háromszéki szervezetének küldöttgyűlésén kihangsúlyozta, az önkormányzati választásokon mind az RMDSZ-nek, mind az MPP-nek úgy kell majd kampányolnia, hogy ne csorbuljon a két szervezet közötti kiegyezés lehetősége. Tamás Sándor elmondta, a helyhatósági választásokon Torja és Gelence kivételével valamennyi felső-háromszéki településen állóurnás előválasztást szerveznek, a jelöltlistákra az alapszabályzat értelmében kizárólag RMDSZ-tagok iratkozhatnak fel. /Gyergyai Csaba: Tamás Sándor: elengedhetetlen a kiegyezés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Már csak az építkezési engedély megszerzése szükséges ahhoz, hogy felállíthassák az 1956-os magyarországi forradalom kolozsvári emlékművét – tájékoztatott Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos. Az ‘56-os emlékmű ügyét felvállaló Kolozsvár Társaság elképzelései szerint a szimbolikus kaput ábrázoló alkotást – a temesvári Szakáts Béla képzőművész munkáját – várhatóan márciusban a sétatéren állítanák fel. A Kolozsvár Társaság az „In Memoriam 1956” felirattal ellátott emlékmű megtervezésére 2005-ben hirdetett meghívásos pályázatot. A felkért tizenkét képzőművész beküldött alkotásai közül végül Szakáts Béla szobrászművész alkotását választották ki. Az emlékmű avatását a szervezet 2006-ban, a forradalom 50. évfordulójával kapcsolatos ünnepségek alkalmából tervezte, erre azonban a szervezők és az ötletgazdák között támadt félreértések miatt nem kerülhetett sor. /Gyergyai Csaba: Vége a huzavonának. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Tamás Sándor képviselő is indulna Háromszék megyei tanácselnöki tisztségért az RMDSZ szervezte előválasztáson. Demeter János – aki nyolc éve vezeti a megyét –bejelentette, hogy újabb mandátumot szeretne nyerni. A Székely Hírmondó hetilap szerint a megyei tanácselnöki tisztségre Vajda Lajos jelenlegi alelnök és Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester pályázik még. /Gyergyai Csaba: Tanácselnök lenne Tamás Sándor. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Kolozsvári politikai körökből kiszivárgott információk szerint Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es parlamenti képviselőt indítaná a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári polgármesterjelöltként a május 25-én esedékes helyhatósági választásokon. A politikus cáfolta, hogy vállalta volna ezt. „Nem tagadom, hogy az MPP képviselői megkerestek az előző hetekben, de arról nem tárgyaltunk, hogy vállalnám-e ezt a feladatot – nyilatkozta Kónya-Hamar Sándor. – Egyelőre egyetlen célom van, tisztességesen végigdolgozni a mandátumom hátralévő időszakát, aztán a nyáron majd eldöntöm, hogy a jövőben egyáltalán szeretnék-e aktívan politizálni. Tudomásom szerint a kolozsvári magyarságnak már van megfelelő polgármesterjelöltje László Attila személyében. ”Szász Jenő, az MPP elnöke elmondta, az MPP minden magyar többségű településen saját polgármesterjelöltet indít, és saját önkormányzati képviselő-jelöltlistát állít, Kolozsvár vonatkozásában azonban egyelőre nem döntöttek. „Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es parlamenti képviselővel konkrétan nem egyeztettünk a kérdésről, azt azonban kijelenthetem, hogy a Kolozs megyei politikust sosem tartottuk tőlünk távolinak” – fogalmazott a pártelnök. Az RMDSZ Kolozs Megyei Küldöttek Tanácsának február 15-i ülésén döntés született arról, hogy László Attila, a szervezet Kolozs megyei elnöke lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje a kincses városban. /Gyergyai Csaba: Kónya cáfol. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

A hírek szerint Traian Basescu hétvégi, Kovászna megyei látogatása alkalmával Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester felajánlotta az államfőnek, hogy a Cotroceni-palotába szegődne kisebbségügyi tanácsadónak, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a Krónikának azonban cáfolta, hogy a javaslat „ilyen formában” valóban elhangzott. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) sajtóközleménye szerint Szász azt is megjegyezte: akár a helyhatósági választásokon történő részvételről is lemond a kisebbségügyi tanácsadói tisztség fejében. „Jó döntésnek tartjuk Szász Jenő ajánlkozását. A székelyföldi politikából való kivonulásával az erdélyi magyar összefogás sírásója távozna Cotrocenibe” – olvasható a Miért közleményében. Szász elmondta, az államfővel folytatott beszélgetésen csupán poénnak szánta felajánlkozását. Hozzátette: az nem hangzott el, hogy nem vesz részt a helyhatósági választásokon, ha megkapja a tanácsadói tisztséget. Nem áll szándékában lemondani a helyhatósági választásokon való részvételről. /Gyergyai Csaba: Szász „csak viccelt” Basescuval. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

Ettől az évtől a Magyar Ifjúsági Tanácsra (MIT) bízzák a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor néven közismert, hagyományos tusnádfürdői rendezvény szervezését. A Tusványos szervezési feladatkörét nyolc éve vállaló ErGo Egyesület elnöke, Ilyés Szabolcs úgy nyilatkozott, hogy az általuk felvázolt programkoncepcióval kapcsolatos nézeteltérések miatt nem kíván a továbbiakban szerepet vállalni az ifjúsági rendezvény szervezésében. Toró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szerint bővíteni kell a szervezők körét. Nem akarták lecserélni az ErGo Egyesületet, csupán azt szerették volna, ha a MIT-tel együtt végzik a szervezési munkát. A feladat megosztásától azonban mind a MIT, mind az ErGo képviselői ódzkodtak. Többen kifogásolták, hogy az eddigi szervező ErGo Egyesület az elmúlt években túlzottan liberális szemléletmódot képviselt. Ilyés Szabolcs, az ErGo Egyesület ügyvezető igazgatója cáfolta, hogy a szervezőváltásnak a Tőkés-kampányhoz is köze volna. „Mi nem plakátoltunk ugyan, de aláírásokat mi is gyűjtöttünk, ezzel tehát nem lehet gond” – jegyezte meg Ilyés. Tizennyolc évvel ezelőtt Németh Zsolt, Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt ötlete alapján szervezték meg az első nyári szabadegyetemet a Kovászna megyei Bálványosfürdőn. Németh Zsolt és Orbán Viktor mellett az évek során olyan neves romániai és magyarországi személyiségek szerepeltek, mint Emil Constantinescu, Mádl Ferenc, Adrian Nastase, Martonyi János, Markó Béla, Smaranda Enache és Adrian Severin. A nyolcadik szabadegyetem fordulópontot jelentett: helyszínt váltott a tábor. Már nem a nehezen megközelíthető bálványosfürdői kempingbe, hanem Tusnádfürdőn várták a résztvevőket. Ekkor kapta a „Tusványos” ragadványnevet. /Gazda Árpád, Gyergyai Csaba: Ki viseli a rövidnadrágot? = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

A gyulakutai RMDSZ-es polgármester állítólagos túlkapásait megelégelve tíz községbeli magyar polgár megalapította a hét végén a Nagy-Románia Párt (PRM) helyi fiókszervezetét. A kizárólag magyarok által Gyulakután létrehozott fiókszervezet elnökévé Kolcsár József kelementelki lakost választották. Gáll Sándor polgármester a Krónikától értesült arról, hogy a Nagy-Románia Párt fiókszervezetet hozott létre a községben. A nyilatkozatokra reagálva leszögezte, fölöslegesnek tartja, hogy a személye ellen irányuló vádakat kommentálja. Gáll ugyanakkor elmondta, ismeri Kolcsár Józsefet, aki szerinte „egy helyi agitátor”, aki számtalan alkalommal kritizálta már a gyulakutai önkormányzat tevékenységét. „Egyáltalán nem csodálkozom, hogy ez a bizonyos Kolcsár úr szervezte meg a Nagy-Románia Párt helyi szervezetét. Ahogy őt ismerem, tökéletesen beleillik a szervezetről alkotott általános képbe” – tette hozzá. /Gyergyai Csaba: Vadim-párti magyarok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

Élre törne a magyar tannyelvű intézmények ranglistáján a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium. Kósa Mária igazgatónő úgy véli, az iskola történetében az egyik legnagyobb fordulópontot az 1977-es tanügyi átszervezés hozta: ekkor alakították mechanikai profilú ipari líceummá a tanintézetet, és csupán az 1990–1991-es tanévtől kezdődően működhetett újra gimnáziumként. „A kolozsvári magyar tannyelvű intézmények közti versenyben, egy nem hivatalos ranglistán még mindig a harmadik helyen állunk, mert még mindig ipari líceumként könyvel el a kolozsvári közvélemény: az első a Báthory István Gimnázium, a második pedig az Apáczai Csere János Gimnázium” – mondta az intézményvezető. A gimnáziumban jelenleg 649 diák tanul, hét elemi, nyolc V–VIII. osztályt és tizenkét IX–XII. osztályt működtetnek. Az iskola tanulói már első osztálytól tanulják az angol nyelvet, ötödik osztálytól heti három órában. Az Unitárius Egyház az 1999/83-as sürgősségi kormányrendelettel kapta vissza a Kossuth utcai (1989. december 21. sugárút) ingatlanát, és a Brassai Sámuel Gimnáziummal egy épületben működteti – immár tizenötödik éve – a János Zsigmond Unitárius Teológiai Líceumot is. Visszaszolgáltatott épületről lévén szó, az önkormányzat nem támogatja az épületjavítási munkálatokat, így a tatarozáshoz szükséges pénzkeretet a szponzorok, valamint a szülői bizottság hozzájárulása biztosítják. Az unitárius püspökséggel megegyeztek abban, hogy az épületet korlátlan ideig használhatják, havi bér ellenében. /Gyergyai Csaba: A hírnév visszaszerzése a cél. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

Marosvásárhelynek kellene lennie az erdélyi magyarság számára a második egyetemi központnak, Kolozsvár után – hangzott el az Oktatási és nevelési stratégia a nemzetpolitika szolgálatában elnevezésű műhely keretében Kolozsváron. A Reményik Sándor Galériában megtartott kerekasztal-beszélgetésen Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára elmondta, a nemzeti és Kárpát-medencei oktatáspolitika nem egyközpontúnak kellene lennie, hanem többközpontúnak, és az együttműködés közös döntések megszületésében kell érvényesüljön. Szilágyi Pál professzor hangsúlyozta az angol nyelv ismeretének fontosságát. Hozzátette, az elvándorlás a legnagyobb probléma az orvosi egyetemek végzősei körében, akik még el sem végezték a harmadévet, de már Magyarországon biztos, lekötött állásuk van. /Darvas Beáta: Elavult oktatáspolitika? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ A Sapientia-EMTE biztosan számíthat a magyar kormány támogatására, hangsúlyozta Arató Gergely, kiemelve, hogy a magyar állami támogatással létrehozott és működtetett intézmény kultúra-, tudomány- és anyanyelvformáló erővel rendelkezik. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök kifogásolta, hogy hivatalosan nem létezik „intézményesített”, a Kárpát-medencében élő összmagyarságra kiterjesztett oktatási és nevelési stratégia. „Úgy vélem, hogy a budapesti kormány felelőssége lenne, hogy a magyar tannyelvű oktatási intézmények vezetőivel egyeztetve kidolgozzon egy közös magyar oktatásügyi koncepciót, melynek érdekképviseletét is fel kellene vállalnia” – mondta a püspök. Dr. Szilágyi Pál professzor, a Sapientia-EMTE korábbi rektora felszólalásában hangsúlyozta: a Sapientia terjeszkedése, akárcsak a Babes–Bolyai Tudományegyetem székelyföldi városokban létrehozott fiókintézményei segítenek abban, hogy az ott élő fiatalság a tanulmányok befejezése után otthon, szülőföldjén próbáljon érvényesülni. „Bebizonyosodott, hogy ahol egyetem indul be, megváltozik a város légköre, ez tapasztalható Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen is” – mutatott rá a professzor. /Gyergyai Csaba: Összmagyar koncepciót sürgetnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

A Magyar Polgári Párt (MPP) vezetősége vonható felelősségre azért, hogy nem sikerült megegyezni az RMDSZ és az MPP választási együttműködéséről Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros és Kolozs megyében, ahol így a megosztottság veszélyezteti a magyar közösség önkormányzati képviseletét – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ szervezte kalotaszentkirályi önkormányzati konferencián. Markó szerint megdöbbentő, hogy bizonyos román pártok továbbra is az etnikai szavazás fele próbálják irányítani a választói akaratot, és több erdélyi településen, köztük Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen is összefogtak az RMDSZ ellen. /Gyergyai Csaba: Markó az MPP-t hibáztatja. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Május 4-én éjjel az erdővidéki Köpecbányán több mint ötven magyar és roma nemzetiségű polgár támadt egymásra a település központjában. „A konfliktus azt követően robbant ki, hogy a helyi magyarok megelégelték a településen mindennaposnak számító, romák által elkövetett lopásokat, ráadásul szerintük a helyi hatóságok sem tudnak mit kezdeni a helyzettel” – nyilatkozta Buzsi Andrea megyei rendőrségi szóvivő. A magyar közösség képviselőinek elmondása szerint az egykori bányásztelepen a két etnikum közti konfliktus nem új keletű: a mintegy kétszázötven lakosú faluban élő, körülbelül negyven-ötven roma „évek óta félelemben tartja” a település lakóit. Legtöbbjük személyazonossági igazolvánnyal sem rendelkezik. Hol szénát, hol fát, hol háziállatokat visznek el a köpecbányaiak portájáról, megdézsmálják a termőföldeket is, ráadásul felügyelet nélkül legeltetik az állataikat a környékbeli legelőkön. /Gyergyai Csaba: Konfliktus Köpecbányán. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./

Romlik a megyei közutak állaga az észak-erdélyi autópálya Szilágy megyén áthaladó szakaszának építése óta. Csóka Tibor, a megyei tanács alelnöke elmondta, 40–50 tonnás teherautók szállítják naponta a kavicsot a Szamosból, illetve a Kolozs megyei Bánffyhunyad melletti Kalotáról az autópályát építő Bechtel munkapontjaira olyan utakon, amelyek alapját nem ilyen fokú terhelésre tervezték. Az építőanyagok szállítása következtében a házak falai repedeznek. Csóka Tibor közölte, a közeljövőben tárgyalni kívánnak a Bechtel képviselőivel arról, hogy amennyiben továbbra is ezeket az utakat kívánják használni, hozzá kell járulniuk azok karbantartásához. Kolozs megyében is több útszakasz ment tönkre a sztrádaépítési munkálatok megkezdése óta. /Gyergyai Csaba: A Bechtelt hibáztatják. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

Nem ültek tárgyalóasztalhoz az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői a 23,07 százalékos magyar lakosságú Szilágy megyében, így a két szervezet jelöltjei külön listákon méretkeznek meg. A megegyezés elmaradása miatt román pártok megkörnyékezték az MPP-t, alpolgármesteri mandátumokat ígérve, a polgáriak azonban visszautasították ezt a fajta együttműködést, jelezte Papp Lajos Szilágy megyei MPP-elnök, a párt megyei tanácselnökjelöltje számolt. Szerinte az RMDSZ-en múlt a megegyezés elmaradása, nem álltak szóba az MPP képviselőivel. Olyan település is volt, ahol az MPP kampányakcióját a helyi RMDSZ-es alpolgármester leállította, szekus besúgóknak nevezte őket. Seres Dénes parlamenti képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke szerint a megállapodás az MPP kései megalakulásán múlt, az áprilisban összeállított RMDSZ-jelöltlistákat semmiképp sem módosíthatták. Az RMDSZ Szilágy megyei területi szervezete 25 településen indít polgármesterjelöltet, 30 településen pedig teljes tanácsosi listákkal pályázik. Az MPP 6 polgármesterjelöltet indít, azokon a településeken, ahol az RMDSZ is állított jelöltet. Az MPP 11 településen kívánja bejuttatni képviselőit az önkormányzati képviselő-testületbe. Sarmaságon, a magyar többségű községben várhatóan az RMDSZ-es Dombi Attila és az MPP-s Kovács Ottó kerül a második fordulóba. Szoros küzdelem várható Haraklányban is, ahol az RMDSZ jelöltje, Dobrai Ferenc Domokos Ibolyával méri össze népszerűségét. A megyei tanácselnöki mandátumért az RMDSZ-es Csóka Tibor és az MPP-s Papp Lajos is versenybe száll, a felmérések szerint azonban a jelenlegi elnök, Tiberiu Marc (Szociáldemokrata Párt) a legesélyesebb. Mind az MPP, mind az RMDSZ állított ugyanakkor megyei tanácsosi jelöltlistát is. /Gyergyai Csaba: Hasonló célok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

Lokodi Edit Emőke, az RMDSZ Maros megyei tanácselnök-jelöltje folytatni akarja a négy évvel ezelőtt elkezdett munkáját. Tervei közt szerepel a szállítási infrastruktúra korszerűsítése, a vízgazdálkodás és csatornahálózat fejlesztése, az integrált hulladékgazdálkodási rendszer gyakorlatba ültetése, a megyei egészségügyi intézmények korszerűsítése, a megyei szociális hálózat fejlesztése stb. /Gyergyai Csaba: „Bizonyítottam, és tudom, mit kell tennem. ” = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

Erős önkormányzatokra, saját sorsukban dönteni tudó helyi közösségekre szavazott Markó Béla szövetségi elnök. Úgy értékelte, az RMDSZ eddig is az egész magyar közösség szövetsége volt, és ezután is így akar cselekedni. Tőkés László szerint az új magyar–magyar versenyhelyzetből „mindenképp az erdélyi magyar közösség kerül ki győztesen a helyhatósági választásokat követően. ” /Gyergyai Csaba: Jelöltek és jelölők az urnánál. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke rámutatott, eddig biztosan tudják, hogy 122 településen állított az RMDSZ polgármestert, 57 településen pedig második fordulóba jutottak a jelöltjeik. Az első fordulóban elért teljesítmény 90–93 százalékosnak mondható, 2004-ben az RMDSZ 180 településen nyerte el a polgármesteri tisztséget. Székelyföldön jobb eredményeket értek el, mint a novemberi európai parlamenti választásokon. Az RMDSZ kampánya meggyőzőbb volt, mint a versenypárté. Kelemen Hunor szerint az a retorika, amit Szász Jenő és a versenypárt képviselt, megbukott. Kelemen úgy látja, hogy az alacsony részvételi arány „egyik oka a rendkívül aggresszív, mocskos kampány, amelyet a Magyar Polgári Párt folytatott az elmúlt hónapban”, másik oka pedig maga a versenyhelyzet. Arra a kérdésre, hogyan látja RMDSZ és az MPP közötti együttműködést, Kelemen kitérően válaszolt: jelenleg a második fordulóra való felkészülés jelenti a prioritást. /Gyergyai Csaba: „A választónak mindig igaza szokott lenni” = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

„Nincs együttműködési stratégiánk, ha majd lesz, időben kiszivárogtatjuk a Krónikában, egyelőre a második fordulóra koncentrálunk” – válaszolt Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke arra a kérdésre, hogy a szövetség készen áll-e megalapozni az MPP-vel való együttműködést a helyi önkormányzatokban alpolgármesteri tisztségek felajánlásával. „Ha egy magyar jelölt van, nyerünk, de most külön gratulálunk Szász Jenőnek, az MPP elnökének, aki megígérte, nem indítanak jelöltet ott, ahol veszélyeztetik a magyar győzelmet, és Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének, hogy olyan jelöltet támogatott Szilágy megyében, aki többször is hangoztatta, hogy az autonómia csupán fantazmagória – miattuk vesztettünk” – mondta Kelemen Hunor. /Gyergyai Csaba: Egyelőre nem kollaborál az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

Az alpolgármester-választáson kialakult helyzet miatt lemondott mandátumáról Székelyudvarhelyen Hajdó Csaba, a Zöld Párt városi tanácsi listájának vezetője. Az alpolgármester-választás előtt a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Zöld Párt megegyeztek: az MPP-s Orbán Árpádot jelölik a tisztségre, az RMDSZ jelöltjeként pedig Géczi Levente volt a tisztség várományosa. Az RMDSZ képviselői azonban egyhangúlag Zilahi Imre zöld párti tanácsos mellett döntöttek. A frissen megválasztott alpolgármester elmondta, nem tud feltétlenül örülni sikerének. A végeredmény „az RMDSZ huncut politikai húzásának” köszönhető. Mint ismeretes, az RMDSZ 9, az MPP pedig 8 mandátumot szerzett a testületben. /Gyergyai Csaba: Udvarhely: Hajdó lemondott mandátumáról. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./

A Székelyföldet érintő fejlesztési kérdésekről, a székelyföldi megyék közti együttműködésről tárgyaltak július 9-én Hargita és Kovászna megyei önkormányzati képviselők Sepsiszentgyörgyön, a két megyei tanácselnök, Borboly Csaba és Tamás Sándor kezdeményezésére. Megegyeztek abban, rendszeres egyeztetéseket kezdeményeznek olyan kérdésekben, mint a turizmus és az infrastruktúra fejlesztése, a munkahelyteremtés, a környezetvédelem, valamint a Székelyföld egységes arculatának kialakítása. Céljuk egy közigazgatásilag egységes Székelyföld kialakítása, ami Tamás Sándor szerint három-négy év alatt elérhető, egy következő lépésben pedig Maros megye magyarok lakta részét is az egyesült térséghez kapcsolnák. A két megye ezentúl közösen lobbizna az illetékes minisztériumoknál a projektek azonnali elindítása érdekében. /Gyergyai Csaba: Együttműködés a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./

A tusnádfürdői szabadegyetem első napján Kárpát-medencei felsőoktatási stratégiák címmel meghirdetett előadáson kiderült: a legfontosabb erdélyi magyar felsőoktatási intézmények képviselői egyetértenek abban, hogy a politikai érdekképviselet nem tette meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy elősegítse az egységes, hosszú távú oktatási stratégia kidolgozását. Salat Levente kolozsvári politológus, egyetemi oktató kifejtette, az elmúlt években hiányzott az a politikai közszereplő, amely megrendelt volna egy erdélyi magyar felsőoktatási stratégiát, és amely felvállalta volna, hogy érvényt szerez az együttműködési paktumban foglaltaknak. Az RMDSZ úgy döntött, hogy lemond erről a rövid távon kivitelezhetőnek tűnő tervek javára. Péntek János, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) professzora hangsúlyozta: az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények közti együttműködési stratégia céljait elsősorban a közösség határozza meg. „Legfontosabbnak vélem a szakválasztás, illetve a tannyelvválasztás szabadságának, valamint a színvonalas oktatáshoz való hozzájutás lehetőségének a megteremtését – ezek lennének a leendő stratégia legfontosabb célkitűzései”. Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora kijelentette, a régióban működő felsőoktatási intézmények közötti együttműködés hiányában a magyar tannyelvű intézmények nem tudnak majd hosszú távon lépést tartani a 21. század követelményeivel. /Gyergyai Csaba: Felsőoktatás stratégia nélkül. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./

Bővíti hazai üzletláncait, emellett Ukrajnában is nyitna boltokat a több mint 600 alkalmazottat foglalkoztató kézdivásárhelyi Secuiana Rt, az idén 40 éves nadrággyár – adta hírül Dobra László, a vállalat igazgatója. Jelenleg saját üzlethálózatukban értékesítik termékeik mintegy 60 százalékát, a többit exportálják. A gyár magánosítása 1992-ben történt, ekkor jött létre a Secuiana Rt. Az alkalmazottak és a vezetőség vásárolta fel a részvényeket. A magánosítás után a gyár rohamos fejlődésnek indult, új nadrággyárakat indítottak Esztelneken, Bereckben és Sepsiszentgyörgyön. /Gyergyai Csaba: Székely nadrág Ukrajnában? = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

Lemondott tisztségéről Pataki Csaba, Szatmár megye alprefektusa. Közölte: négy hónapos alprefektusi munka után vissza kíván térni korábbi munkahelyére, a megyei önkormányzat keretében működő Európai Integrációs Igazgatóság élére, mert úgy érzi, ott hasznosabb munkát tud végezni. A megyei vezetők jóváhagyták Pataki lemondását. Az elképzelések szerint Gáti István közgazdász veszi át az alprefektusi széket. Gáti nyolc éve dolgozik köztisztviselőként, jelenleg a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Szaktanácsadó Hivatalnál vezető köztisztviselő. Pataki Szatmár megye alprefektusi székét március 23-án, Riedl Rudolf nyugdíjba vonulását követően foglalta el. /Gyergyai Csaba: Távozik az alprefektus. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

Apró meglepetések kivételével a várakozásoknak megfelelően zajlottak az RMDSZ-jelöltek rangsoroló küldöttgyűlései. Háromszéken a két szenátori tisztségért heten szálltak versenybe, a legtöbb szavazatot a kézdivásárhelyi Bokor Tibor iskolaigazgató kapta, míg Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök a második helyen végzett. A kézdivásárhelyi Németh Csaba szenátor, aki tíz éve tölti be a tisztséget, csupán a hatodik helyet kaphatta meg a listán. Képviselőnek tízen jelentkeztek, a küldöttek szavazata alapján az első helyen Olosz Gergely végzett, második lett Márton Árpád. Kialakult az RMDSZ Hargita megyei képviselő- és szenátorjelöltjeinek rangsora is. A képviselőjelöltek közül Korodi Attila lett az első, Kelemen Hunor a második helyen végzett, a szövetség ügyvezető elnökét a rangsorban Antal István követi. Hargita megye 1. szenátori körzetében Gyerkó László indulhat, míg a 2. szenátori körzetben Verestóy Attila lesz az RMDSZ jelöltje. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szintén megtartotta rangsoroló küldöttgyűlését. Az RMDSZ Szatmár megyei jelöltjei: a szenátorjelöltek közül Gunthner Tibornak sikerült a legtöbb szavazatot megszereznie, őt Szabó Károly követi a listán. A képviselőjelöltek versenyében Erdei Doloczki Istvánnak szavaztak a legtöbben bizalmat, a listán Kovács Máté következik. Bónis István, Béres István, Kádár Miklós, Kovács Richárd, Valdman István, Vicsai János és Vida Noémi képviselik az RMDSZ-t a novemberi parlamenti választásokon Máramaros megye hét képviselői körzetében. Capusan Edit és Kökényesdi Mihály a megye egy-egy szenátori körzetében indulnak. Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete jóváhagyta Décsei Attila, Antal Attila, Szilágyi Zsolt és Székely Emese Beszterce-Naszód négy képviselői körzetében való indulását. A megye két szenátori körzetében Kocsis András és Toók Melinda lesznek a szövetség jelöltjei. Az RMDSZ Hunyad megyei képviselő-jelöltjei: Borbély Károly, majd sorrendben Máté Márta, Kacsó Roland, Fülöp Béla, Ferenczi István, Benedekfi Dávid és Burján Gergely. A szenátorjelöltek listáján dr. Bende Barna, dr. András József és Veress Ödön szerepel. /Gyergyai Csaba: Papírforma szerint. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

Tízszeresére duzzasztott program, nagyobb költségvetés, és több kulturális esemény – ezek az újdonságai a 15. kézdivásárhelyi sokadalomnak. Nem csupán városünnep, annál sokkal több: idén is sor kerül a különféle terményeiket, kézművesportékáikat és ipari cikkeiket kínáló árusok seregszemléjére az udvarterek városának főterén. Fellép majd a Háromszék Táncegyüttes és a kecskeméti Csík Zenekar is. /Gyergyai Csaba: Több mint városünnep. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

Szász Jenő, az MPP elnöke idén már nem látja indokoltnak a kongresszus összehívását, főleg amiatt, hogy a szervezet ügyvezető testülete már döntést hozott arról, hogy az MPP nem indul az őszi parlamenti választásokon. A Kolozs megyei szervezet kongresszust sürgető javaslatára vonatkozóan kijelentette: az MPP elnöki testülete a szervezet megalakulása óta „elévülhetetlen eredményeket szerzett. ” /Gyergyai Csaba: Bírálják az elnökséget. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

Várhatóan még a jelenlegi parlamenti ciklus vége előtt napirendre tűzik a képviselőházban a ciántechnológia bányákban való használatának betiltását szorgalmazó törvényjavaslatot, amelyet Eckstein Kovács Péter (RMDSZ) és Gheorghe Funar (PRM) szenátor dolgozott ki. Amennyiben a jogszabályt megszavazzák, a beruházást tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes vállalat helyzete ellehetetlenül. Kiderült, az erdélyi római katolikus egyház eladta egyik verespataki ingatlanját a bányavállalatnak, annak ellenére, hogy a hivatalos nyilatkozatokban ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását, adta hírül a Szabadság napilap. /Gyergyai Csaba: Verespatak: kútba eshet a bányaberuházás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./

A Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ vezetősége levélben kereste meg az október 21-én tartandó közös magyar–román kormányülés résztvevőit: Calin Popescu-Tariceanu román miniszterelnököt, Göncz Kinga külügyminiszter asszonyt, Törzsök Erika főigazgató asszonyt (Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya), Zilahi László főigazgató-helyettest, Cseke Attila kormányfőtitkárt, Gémesi Ferenc szakállamtitkárt, hogy a közös kormányülés napirendjére kerüljön az erdélyi–partiumi magyar magánegyetemi rendszer román költségvetési támogatása. „Ez annál is inkább időszerű, mivel egy megelőző közös kormányülésen maga a román fél tett ígéretet a támogatásra nézve, amennyiben és amikor az egyetemeinket akkreditálják” – olvasható az intézmény közleményében. Tőkés László EP-képviselő múlt héten Brüsszelben ugyanezen ügyben személyesen tárgyalt Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével. /Gyergyai Csaba: Sürgetik az állami támogatást. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./