Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Gyepesi László
6 tétel
2011. július 12.
Nagy sikert aratott Verőcén a Nyárádmente
Hétvégén tartották meg a magyarországi Verőcén az erdélyiek és Erdélyből elszármazottak ötödik világtalálkozóját. Az új elképzelésekkel és szervezőkkel indult nyári fesztivál idei díszvendége a Nyárád mente volt.
Az elmúlt hétvégén a Duna-kanyarban, a Vác melletti Verőcén került megrendezésre immár ötödik alkalommal Erdély szerelmeseinek világtalálkozója. Az Erdélyország az én hazám címet viselő nyári fesztivál célja az erdélyiek és az Erdélyből elszármazottak találkozója, az erdélyiség érzésének átélése. Az idei találkozó bőséges programajánlatában érdekes és figyelemfelkeltő kérdések is felvetődtek, mint az erdélyi autonómiatörekvések, a népességcsökkenés, a falu- és nemzetrombolás, valamint a moldovai csángók helyzete.
Magyar kultúra és együttlét
A Csattogó-völgyben három napon át zajlott a fesztivál. Több helyszínen léptek fel művészek, néptáncosok, előadások és kiállítások sokasága kínált mindenkinek tartalmas szórakozási és ismeretgyűjtési lehetőséget. Mintegy kéttucatnyi sátorban kínáltak erdélyi és magyar portékákat: fűzött gyöngy ékszereket, népviseleti ruházatot, bőrdíszműveket, tűzzománc alkotásokat, népi hangszereket, faragott és kerámia tárgyakat, de bőven akadt válogatnivaló az édességek, könyvstandok, pólók és zászlók között is. Két színpadon, sátrakban, termekben folytak az előadások, kiállítások, fellépések, vetélkedők a magyar kultúra szinte minden területén: irodalom, népzene és néptánc, könyvbemutató, művészeti kiállítások, magyarságismeret, vallás, közoktatás. Reggeltől késő estig szólt a zene, táncházat, sportrendezvényeket, kirándulásokat, koncerteket egyaránt kínáltak a látogatóknak. Bemutatkozott a Nyárád mente is
Az idei rendezvény díszvendége a Nyárád mente volt. Számukra külön sátorban biztosítottak bemutatkozási lehetőséget, amellyel élni is tudtak a meghívottak: a Nyárádmente Kistérségi Társulat szervezésében mintegy félszázan utaztak a fesztiválra. Agyagszobrokat, szalmakalapot és –díszeket, faragott tárgyakat, szőtteseket, varrottasokat, faragott székely kaput és népviseletet egyaránt kiállítottak, de az érdeklődőknek szőnyegszövést, fafaragást, gyékény- és háncsfonást, valamint citerazenét is oktattak.
A Ki tud többet Erdélyről című vetélkedőt is a Nyárád mentiek háromfős csapata nyerte meg, de a nagyszínpadi bemutatkozásuk is ragyogóan sikerült. A Bekecs néptáncegyüttes szombat este Nyárád menti, vajdaszentiványi, kalotaszegi és cigány táncokkal lépett fel, és olyan fergeteges és osztatlan sikert aratott, amelyet az utána következő Tamás Gábor koncert sem tudott felülmúlni. A siker vasárnapi fellépésükön sem maradt el, a közönség ekkor is hatalmas tapsviharral jutalmazta a bemutatott nyárádselyei és mezőségi táncokat. A hallgatóság jól szórakozott Gyepesi László előadásain is, aki Szélyes Sándor monológjaiból adott elő többször is a színpadokon.
Híd szerepe lesz
A fesztivál szervezését idéntől a nyárádmenti gyökerekkel rendelkező Ilyés Tamás és Emese vették át, akik a Nyárád mente egyik legszebb turisztikai infrastruktúráját, a Pásztortűz panziót is működtetik. Ilyés Emese szerint szinte egyértelmű, hogy idén ezt a tájegységet hívták meg, de a következőkben mások is számíthatnak bemutatkozási lehetőségre. Úgy érzi, a kezdeti lépések jól sikerültek, jövőre pedig minél több jelentkezőre számítanak. Céljuk, hogy rádöbbenjenek az elszármazott erdélyiek, hogy bőven van még tennivaló a szülőföldön, a rendezvénynek pedig híd szerepet szántak a nemzetrészek között. Ami a Nyárád mentiek bemutatkozását illeti, a szervező házaspár szerint bombasiker volt.
Gligor Róbert László. Székelyhon.ro
Hétvégén tartották meg a magyarországi Verőcén az erdélyiek és Erdélyből elszármazottak ötödik világtalálkozóját. Az új elképzelésekkel és szervezőkkel indult nyári fesztivál idei díszvendége a Nyárád mente volt.
Az elmúlt hétvégén a Duna-kanyarban, a Vác melletti Verőcén került megrendezésre immár ötödik alkalommal Erdély szerelmeseinek világtalálkozója. Az Erdélyország az én hazám címet viselő nyári fesztivál célja az erdélyiek és az Erdélyből elszármazottak találkozója, az erdélyiség érzésének átélése. Az idei találkozó bőséges programajánlatában érdekes és figyelemfelkeltő kérdések is felvetődtek, mint az erdélyi autonómiatörekvések, a népességcsökkenés, a falu- és nemzetrombolás, valamint a moldovai csángók helyzete.
Magyar kultúra és együttlét
A Csattogó-völgyben három napon át zajlott a fesztivál. Több helyszínen léptek fel művészek, néptáncosok, előadások és kiállítások sokasága kínált mindenkinek tartalmas szórakozási és ismeretgyűjtési lehetőséget. Mintegy kéttucatnyi sátorban kínáltak erdélyi és magyar portékákat: fűzött gyöngy ékszereket, népviseleti ruházatot, bőrdíszműveket, tűzzománc alkotásokat, népi hangszereket, faragott és kerámia tárgyakat, de bőven akadt válogatnivaló az édességek, könyvstandok, pólók és zászlók között is. Két színpadon, sátrakban, termekben folytak az előadások, kiállítások, fellépések, vetélkedők a magyar kultúra szinte minden területén: irodalom, népzene és néptánc, könyvbemutató, művészeti kiállítások, magyarságismeret, vallás, közoktatás. Reggeltől késő estig szólt a zene, táncházat, sportrendezvényeket, kirándulásokat, koncerteket egyaránt kínáltak a látogatóknak. Bemutatkozott a Nyárád mente is
Az idei rendezvény díszvendége a Nyárád mente volt. Számukra külön sátorban biztosítottak bemutatkozási lehetőséget, amellyel élni is tudtak a meghívottak: a Nyárádmente Kistérségi Társulat szervezésében mintegy félszázan utaztak a fesztiválra. Agyagszobrokat, szalmakalapot és –díszeket, faragott tárgyakat, szőtteseket, varrottasokat, faragott székely kaput és népviseletet egyaránt kiállítottak, de az érdeklődőknek szőnyegszövést, fafaragást, gyékény- és háncsfonást, valamint citerazenét is oktattak.
A Ki tud többet Erdélyről című vetélkedőt is a Nyárád mentiek háromfős csapata nyerte meg, de a nagyszínpadi bemutatkozásuk is ragyogóan sikerült. A Bekecs néptáncegyüttes szombat este Nyárád menti, vajdaszentiványi, kalotaszegi és cigány táncokkal lépett fel, és olyan fergeteges és osztatlan sikert aratott, amelyet az utána következő Tamás Gábor koncert sem tudott felülmúlni. A siker vasárnapi fellépésükön sem maradt el, a közönség ekkor is hatalmas tapsviharral jutalmazta a bemutatott nyárádselyei és mezőségi táncokat. A hallgatóság jól szórakozott Gyepesi László előadásain is, aki Szélyes Sándor monológjaiból adott elő többször is a színpadokon.
Híd szerepe lesz
A fesztivál szervezését idéntől a nyárádmenti gyökerekkel rendelkező Ilyés Tamás és Emese vették át, akik a Nyárád mente egyik legszebb turisztikai infrastruktúráját, a Pásztortűz panziót is működtetik. Ilyés Emese szerint szinte egyértelmű, hogy idén ezt a tájegységet hívták meg, de a következőkben mások is számíthatnak bemutatkozási lehetőségre. Úgy érzi, a kezdeti lépések jól sikerültek, jövőre pedig minél több jelentkezőre számítanak. Céljuk, hogy rádöbbenjenek az elszármazott erdélyiek, hogy bőven van még tennivaló a szülőföldön, a rendezvénynek pedig híd szerepet szántak a nemzetrészek között. Ami a Nyárád mentiek bemutatkozását illeti, a szervező házaspár szerint bombasiker volt.
Gligor Róbert László. Székelyhon.ro
2015. június 29.
13. Csűrszínházi Napok
Fiatal tehetségeket támogattak
Az előző évekhez viszonyítva sokkal kevesebb érdeklődő látogatott ki Mikházára a 13. Csűrszínházi Napokra. Ennek ellenére a szervezők az idén is gazdag programot állítottak össze.
A rendezvény június 26-án délután színvonalas képzőművészeti kiállítással nyílt meg. Marosvásárhelyi képzőművészek alkotásaiból rendeztek tárlatot, olyan művekből, amelyek dr. Salat Csaba és néhai apósa, dr. Kisgyörgy Árpád családja birtokában vannak. Dr. Salat Csaba elmondta, gyökerei a Nyárádmentéhez, Mikházához kötik, ezért erkölcsi kötelességének érezte azt, hogy a családi gyűjteményt megossza a Csűrszínházba látogatókkal. A tárlaton négy marosvásárhelyi képzőművész- nemzedék, 21 alkotó 30 munkája látható. A munkák mellé az alkotók életrajzát is mellékelték, így a látogatók igazi marosvásárhelyi kultúrtörténeti időutazást tehettek. A következő rendezvényen …Függök ezen a zord élet-párkányon… címmel Ady Endre verseiből összeállított műsorát mutatta be Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze. A versek révén a nézők végigkövethették a nagy költő életútját az Érmelléktől Párizsig. Tamási Áron világát a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művészei varázsolták Mikházára a Rendes feltámadás című előadással, amelynek igen érdekes adaptációját láthattuk, mivel a Csűrszínház mögötti területet is belefoglalták az előadásba.
Szombaton különleges környezetbe és "tálalással" mutatta be köteteit az Új Mentor Könyvek kiadó. Igazgatója, Király Káli István nemcsak könyvekkel, hanem gulyással is várta az olvasókat. Székely Szabó Zoltán Színházasság című könyvét mutatta be, amelyben a bécsi színházi életéről ír, de a kötetbe kerültek színházi viccek, színházi "hanták, aranypökések" is. A kötetet a Juventus kiadó adta ki. Sebestyén Mihály korábban megjelent – Marosvásárhely történelmét bemutató – köteteiről beszélt. Délután két jó előadást tűztek műsorra. László Zsuzsa Cigányhold egyéni műsorában a romák jelenlegi helyzetét vázolta fel művészi érzékenységgel. A Csűrszínház hazajáró vendégeiként a Maros Művészegyüttes Szívem virág, míg a világ című, mezőségi táncokból, dalokból összeállított előadását mutatta be, majd nem más, mint a híres szászcsávási cigányzenekar húzta kivilágos kivirradtig a talpalávalót.
Vasárnap a gyerekeké volt a színpad. A marosvásárhelyi Artecotur Egyesület Artsy M diákszínjátszó csoportja a Mátyás király történetei című előadással lépett fel. A diákok hangulatot teremtettek a Széllyes Sándor népi előadó- művészeti vetélkedőre, amelyet az idén is a Maros Művészegyüttes, a Csűrszínházi Egyesület és az Artecotur Egyesület szervezett. A megnyitón Barabási Attila, a Maros Művészegyüttes igazgatója kifejtette, hogy fontos ez a rendezvény mind az intézménynek, mind a Maros együttes táncosainak. A népi humor is része kulturális örökségünknek, ezért kell ápolnunk. Szélyes Ferenc színművész, a Csűrszínház Egyesület elnöke elsősorban Széllyes Sándorról beszélt. Örömét fejezte ki amiatt, hogy a népi előadó-művészeti vetélkedőt nagybátyja emlékének szentelték.
Az idén 11 versenyző nevezett be Nyárádszeredából, Maros-ludasról, Szovátáról, Nyárád-remetéről, Marosvásárhelyről és Erdőszentgyörgyről. A szervezők feltételei szerint a benevezőknek ötperces humoros történetet kellett előadniuk, amelyet Török Viola, Szélyes Ferenc, Barabási Attila, Csíki Szabolcs és Fodor Flóra bírált el. A zsűri a versenyzőket jó tanáccsal, útravalóval is ellátta. A kétórás verseny után a következő végeredmény alakult ki: 7–15 éves korcsoportúak: 1. Nagy Emil, Szováta, 2. Ács Szilárd, Nyárádremete, 3. Gábor Klára és Isa Kinga Szidónia, Erdő-szentgyörgy. A felnőttek közül az első Gyepessy László Makfalváról és Tófalvi József Szovátáról. A nyertesek a Danubius Health and Spa Resortnak köszönhetően egy hétvégét tölthetnek a Danubius Szállodában, a Népújság félévi előfizetést ajánlott fel, a Maros Művészegyüttes az előadásokon való szereplést, illetve ingyenes belépést ajánlott fel, a kibédi Siltexim posztóval ajándékozta meg a versenyzőket.
(vajda)
Népújság (Marosvásárhely)
Fiatal tehetségeket támogattak
Az előző évekhez viszonyítva sokkal kevesebb érdeklődő látogatott ki Mikházára a 13. Csűrszínházi Napokra. Ennek ellenére a szervezők az idén is gazdag programot állítottak össze.
A rendezvény június 26-án délután színvonalas képzőművészeti kiállítással nyílt meg. Marosvásárhelyi képzőművészek alkotásaiból rendeztek tárlatot, olyan művekből, amelyek dr. Salat Csaba és néhai apósa, dr. Kisgyörgy Árpád családja birtokában vannak. Dr. Salat Csaba elmondta, gyökerei a Nyárádmentéhez, Mikházához kötik, ezért erkölcsi kötelességének érezte azt, hogy a családi gyűjteményt megossza a Csűrszínházba látogatókkal. A tárlaton négy marosvásárhelyi képzőművész- nemzedék, 21 alkotó 30 munkája látható. A munkák mellé az alkotók életrajzát is mellékelték, így a látogatók igazi marosvásárhelyi kultúrtörténeti időutazást tehettek. A következő rendezvényen …Függök ezen a zord élet-párkányon… címmel Ady Endre verseiből összeállított műsorát mutatta be Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze. A versek révén a nézők végigkövethették a nagy költő életútját az Érmelléktől Párizsig. Tamási Áron világát a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művészei varázsolták Mikházára a Rendes feltámadás című előadással, amelynek igen érdekes adaptációját láthattuk, mivel a Csűrszínház mögötti területet is belefoglalták az előadásba.
Szombaton különleges környezetbe és "tálalással" mutatta be köteteit az Új Mentor Könyvek kiadó. Igazgatója, Király Káli István nemcsak könyvekkel, hanem gulyással is várta az olvasókat. Székely Szabó Zoltán Színházasság című könyvét mutatta be, amelyben a bécsi színházi életéről ír, de a kötetbe kerültek színházi viccek, színházi "hanták, aranypökések" is. A kötetet a Juventus kiadó adta ki. Sebestyén Mihály korábban megjelent – Marosvásárhely történelmét bemutató – köteteiről beszélt. Délután két jó előadást tűztek műsorra. László Zsuzsa Cigányhold egyéni műsorában a romák jelenlegi helyzetét vázolta fel művészi érzékenységgel. A Csűrszínház hazajáró vendégeiként a Maros Művészegyüttes Szívem virág, míg a világ című, mezőségi táncokból, dalokból összeállított előadását mutatta be, majd nem más, mint a híres szászcsávási cigányzenekar húzta kivilágos kivirradtig a talpalávalót.
Vasárnap a gyerekeké volt a színpad. A marosvásárhelyi Artecotur Egyesület Artsy M diákszínjátszó csoportja a Mátyás király történetei című előadással lépett fel. A diákok hangulatot teremtettek a Széllyes Sándor népi előadó- művészeti vetélkedőre, amelyet az idén is a Maros Művészegyüttes, a Csűrszínházi Egyesület és az Artecotur Egyesület szervezett. A megnyitón Barabási Attila, a Maros Művészegyüttes igazgatója kifejtette, hogy fontos ez a rendezvény mind az intézménynek, mind a Maros együttes táncosainak. A népi humor is része kulturális örökségünknek, ezért kell ápolnunk. Szélyes Ferenc színművész, a Csűrszínház Egyesület elnöke elsősorban Széllyes Sándorról beszélt. Örömét fejezte ki amiatt, hogy a népi előadó-művészeti vetélkedőt nagybátyja emlékének szentelték.
Az idén 11 versenyző nevezett be Nyárádszeredából, Maros-ludasról, Szovátáról, Nyárád-remetéről, Marosvásárhelyről és Erdőszentgyörgyről. A szervezők feltételei szerint a benevezőknek ötperces humoros történetet kellett előadniuk, amelyet Török Viola, Szélyes Ferenc, Barabási Attila, Csíki Szabolcs és Fodor Flóra bírált el. A zsűri a versenyzőket jó tanáccsal, útravalóval is ellátta. A kétórás verseny után a következő végeredmény alakult ki: 7–15 éves korcsoportúak: 1. Nagy Emil, Szováta, 2. Ács Szilárd, Nyárádremete, 3. Gábor Klára és Isa Kinga Szidónia, Erdő-szentgyörgy. A felnőttek közül az első Gyepessy László Makfalváról és Tófalvi József Szovátáról. A nyertesek a Danubius Health and Spa Resortnak köszönhetően egy hétvégét tölthetnek a Danubius Szállodában, a Népújság félévi előfizetést ajánlott fel, a Maros Művészegyüttes az előadásokon való szereplést, illetve ingyenes belépést ajánlott fel, a kibédi Siltexim posztóval ajándékozta meg a versenyzőket.
(vajda)
Népújság (Marosvásárhely)
2015. december 8.
Balogh Dénesre emlékeznek Marosvásárhelyen
A tíz éve elhunyt Balogh Dénes, a népdal és a magyar nóta közkedvelt tolmácsa, a valamikori Állami Székely Népi Együttes, majd Maros Művészegyüttes szólistája emléke előtt tisztelegnek a pályatársak vasárnap este 6 órától a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagyszínpadán.
A Maros Művészegyüttes magyar és román tagozatának tagjai énekelnek és táncolnak, de a táncba bekapcsolódik a Kökényes Együttes is. A zenét Koszorús Kálmán és zenekara szolgáltatja, közreműködik Szász Károly és Gyepesi László, a műsorvezető Kacsó Ildikó lesz.
„Előadásunkkal tisztelegni szeretnénk egykori kollégánk, a csodálatos hanggal megáldott, vérbeli székely, betyáros kiállású, de rendkívül melegszívű Balogh Dénes előtt” – mondta el lapunknak az est szervezője, Jakab Melinda. Az ötletgazda elmesélte, szoros szálak fűzték a 2005 decemberében elhunyt kollégájához. Balogh Dénes volt az, aki 1990-ben, amikor fiatal táncosként ő az együtteshez került, felkarolta.
Az időközben szintén elhunyt Széllyes Sándor teljes életet élő, igaz jó barátként jellemezte. „Alsóboldogfalvi gyerek volt: posztónadrágban, csizmában, szép, nagydarab, derék férfiember; a lányok és az asszonyok haltak meg érte, a hangja is jó volt, benne volt a dal az alkatában, a székely vérében. Ha bejött a színpadra, az már fél siker volt” – mondta róla a nem kevésbé népszerű kollégája.
Az 1933-ban született és 72 éves korában elhunyt „szálfaembert” egyébként teljesen véletlenül fedezte fel a szakma. Húszesztendősen az út mentén kaszált és dalolt egymagában, amikor egy arra járó személygépkocsi fékezett és az abból kiszálló személy Marosvásárhelyre hívta énekelni. Így lett Balogh az 1956. október elsején megalakult Székely Népi Együttes alapító, majd örökös tagja.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
A tíz éve elhunyt Balogh Dénes, a népdal és a magyar nóta közkedvelt tolmácsa, a valamikori Állami Székely Népi Együttes, majd Maros Művészegyüttes szólistája emléke előtt tisztelegnek a pályatársak vasárnap este 6 órától a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagyszínpadán.
A Maros Művészegyüttes magyar és román tagozatának tagjai énekelnek és táncolnak, de a táncba bekapcsolódik a Kökényes Együttes is. A zenét Koszorús Kálmán és zenekara szolgáltatja, közreműködik Szász Károly és Gyepesi László, a műsorvezető Kacsó Ildikó lesz.
„Előadásunkkal tisztelegni szeretnénk egykori kollégánk, a csodálatos hanggal megáldott, vérbeli székely, betyáros kiállású, de rendkívül melegszívű Balogh Dénes előtt” – mondta el lapunknak az est szervezője, Jakab Melinda. Az ötletgazda elmesélte, szoros szálak fűzték a 2005 decemberében elhunyt kollégájához. Balogh Dénes volt az, aki 1990-ben, amikor fiatal táncosként ő az együtteshez került, felkarolta.
Az időközben szintén elhunyt Széllyes Sándor teljes életet élő, igaz jó barátként jellemezte. „Alsóboldogfalvi gyerek volt: posztónadrágban, csizmában, szép, nagydarab, derék férfiember; a lányok és az asszonyok haltak meg érte, a hangja is jó volt, benne volt a dal az alkatában, a székely vérében. Ha bejött a színpadra, az már fél siker volt” – mondta róla a nem kevésbé népszerű kollégája.
Az 1933-ban született és 72 éves korában elhunyt „szálfaembert” egyébként teljesen véletlenül fedezte fel a szakma. Húszesztendősen az út mentén kaszált és dalolt egymagában, amikor egy arra járó személygépkocsi fékezett és az abból kiszálló személy Marosvásárhelyre hívta énekelni. Így lett Balogh az 1956. október elsején megalakult Székely Népi Együttes alapító, majd örökös tagja.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
2016. január 11.
60 éves a Maros Művészegyüttes
Gazdag műsorral ünnepelnek
A Maros Művészegyüttes elődjét, a Székely Népi Együttest 1956. október 1-jén alapították. A 60. évfordulót, a kiemelt rendezvényen kívül, gazdag műsorral is megünnepli az együttes magyar és román tagozata. Erről tájékoztatott Barabási Attila-Csaba, az intézmény vezetője.
Az igazgató elmondta, hogy az évadot egy különlegesebb produkcióval kezdik. Azért tér el az eddigiektől, mert a témája hagyományos ünnep, a közelgő farsang. Az Itt a farsang, áll a bál! című előadásba olyan élő farsangi népszokásokat szőttek, amelyekkel ma is találkozhatnak azok, akik Kibédre vagy akár Mezősámsondra mennek. Rendezője Füzesi Albert, az együttes művészeti vezetője, aki elsősorban saját ismerettárából vette elő azokat a rigmusokat, amelyek elhangzanak. Még attól is különleges az előadás, hogy a színpadra állítási folyamat közben a szereplők kiegészítették az alapötletet. Füzesi Albert munkáját Benedek Botond színművész segítette. A humoros, fergeteges műsorban a farsangi szokások mellett eredeti marosszéki, mezőmadarasi, nyárádselyei, sóvidéki, küküllő-menti és szászcsávási táncok is lesznek. Közreműködik Gyepesi László, a 2015-ös Széllyes Sándor népi humorvetélkedő győztese, aki Széllyes Sándor rigmusaival fog fellépni. Mivel népszokásokat elevenítenek fel, a bemutató Magyarón, a művelődési házban január 17-én 18 órától, Marosvásárhelyen a magyar kultúra napján, január 22-én este 7 órától lesz. Januárban még nyolc előadást terveznek és természetesen februárban is látható még a produkció, de azt szeretnék, hogy – iskolák kérésére – az év folyamán is műsorra tűzhessék.
Február végén két vendégkoreográfus, a magyarországi Kádár Ingác és Kovács Norbert csatlakozik az együttes magyar tagozatához, akik hozzáfognak egy új előadás összeállításához. Ez is autentikus folklórműsor lesz, amelyben az erdélyi táncok mellett megjelennek a magyarországiak is. Az igazgató szerint szeretnék közelebb hozni a közönségükhöz az alföldi, palóc és más olyan anyaországi vidék táncait, szokásait, amelyet nálunk kevésbé ismernek.
Március elején újítják fel a Novák Ferenc (Tata) által rendezett János vitéz című gyermekelőadást, mert a hónap végén 10 napos magyarországi turnén vesznek részt vele. Az idén olyan helységekbe jutnak majd el, mint Budapest, Gyál, Vasvár, Zalalövő, Zalaegerszeg, Pápa, Celldömölk. A János vitéz mellett a – tavaly az erdélyi hivatásos néptáncegyüttesek legjobb előadásának minősített – Szép piros hajnalban című felnőttelőadást is turnéztatják. Visszatérve külföldről, mind a magyar, mind a román tagozattal székelyföldi és szórványvidékekre szeretnének eljutni, illetve az utóbbival olyan erdélyi megyékbe, ahol még nem járt a román tagozat.
Külön készülnek az Iskola másként hétre. Tavaly több mint 5000 diák vett részt a román és a magyar csoport előadásain. Emellett kézműves-foglalkozás, kiállítás, népviseleti ismertető várja majd a diákokat a székház előcsarnokában.
Június 20–26. között az együttes részt vesz a győri hivatásos néptáncegyüttesek nemzetközi találkozóján. Az új felnőttelőadás mellett a János vitézt is elviszik, ezzel szeretnék megtisztelni a 85. életévét ünneplő Novák Ferencet.
Az idei újdonság az, hogy nem zárják le az évadot a Csűrszínházi Napokon, júliusban is igyekeznek eleget tenni a különböző fesztiválok, falu- és városnapok szervezői meghívásának, ezek szerint az együttest Erdély különböző településeinek a színpadain is láthatjuk majd a nyáron.
A szabadságolások után augusztusban egyhetes "edzőtábort" terveznek Székelyföld valamely eldugott vidékén, "ahol még mobiltelefonjel sincs". Ott véglegesítik a következő bemutató előadást.
Barabási Attila-Csabától azt is megtudtuk, hogy – bár nem szokták a szervezők kétszer egymás után egyazon ország képviselőit meghívni – a tavalyi szereplésük okán az idén is várják az együttest a ciprusi nemzetközi fesztiválra. Mindkét tagozattal készülnek, amennyiben sikerül a külföldi kiszállás anyagi költségeit pályázati úton fedezniük.
A 60. évforduló ünnepi rendezvénysorozata október első hetében lesz. Szeretnék felléptetni azokat az amatőr együtteseket is, amelyekkel a román és a magyar tagozat jó kapcsolatot ápol. Két-két nap meghívott hivatásos együttesek is szerepelnek majd. Lesz közös gálaműsor is. Az emlékrendezvény ideje alatt népviseleti és fotókiállítás lesz, román és magyar nyelvű könyveket mutatnak be az együttes történetéről, kiemelt teret szentelve az 1990 utáni előadások, fellépések sikerének.
Októberben jelen lesznek az erdélyi hivatásos néptánc-együttesek találkozóján Sepsiszentgyörgyön, ahonnan címvédőként szeretnének ismét hazatérni, ugyanis amint ismert, tavaly elnyerték a legjobb előadásnak ítélt díjat.
Az említettek mellett a Maros Művészegyüttes intézményként, de tagjai által is rendszeresen jelen van partnerként, fellépőként a mások által szervezett rendezvényeken, s itt megemlíthetjük a magyar kultúra napját, a Csűrszínházi Napokat, a Széllyes Sándor-emlékversenyeket, a Gyöngykoszorú vetélkedőket, a különböző tánctáborokat (Jobbágytelke, Vajdaszentivány stb.). Az együttesben tevékenykedő táncosok, énekesek pedig több amatőr együttest vezetnek. Tavaly év végén beindult a Maros Művészegyüttes székházában a felnőtt néptáncoktatás is, amelynek az a célja, hogy megismertessék az autentikus folklórt az érdeklődőkkel.
Barabási Attila-Csaba elmondta, soha ennyi előadása, fellépése nem volt még a Maros Művészegyüttesnek, mint az utóbbi években, ugyanakkor sikerült nemcsak az eredeti néptánckultúrát ápolni, hanem a táncszínház felé is nyitni, amelyet ötvöznek a néptánccal, így nemcsak megyénkben, hanem Erdélyben, sőt Romániában is úttörők ezen a téren. A 2015/2016-os évad méltó lesz tehát az együttes fennállása 60. évfordulójának a megünnepléséhez.
Vajda György. Népújság (Marosvásárhely)
Gazdag műsorral ünnepelnek
A Maros Művészegyüttes elődjét, a Székely Népi Együttest 1956. október 1-jén alapították. A 60. évfordulót, a kiemelt rendezvényen kívül, gazdag műsorral is megünnepli az együttes magyar és román tagozata. Erről tájékoztatott Barabási Attila-Csaba, az intézmény vezetője.
Az igazgató elmondta, hogy az évadot egy különlegesebb produkcióval kezdik. Azért tér el az eddigiektől, mert a témája hagyományos ünnep, a közelgő farsang. Az Itt a farsang, áll a bál! című előadásba olyan élő farsangi népszokásokat szőttek, amelyekkel ma is találkozhatnak azok, akik Kibédre vagy akár Mezősámsondra mennek. Rendezője Füzesi Albert, az együttes művészeti vezetője, aki elsősorban saját ismerettárából vette elő azokat a rigmusokat, amelyek elhangzanak. Még attól is különleges az előadás, hogy a színpadra állítási folyamat közben a szereplők kiegészítették az alapötletet. Füzesi Albert munkáját Benedek Botond színművész segítette. A humoros, fergeteges műsorban a farsangi szokások mellett eredeti marosszéki, mezőmadarasi, nyárádselyei, sóvidéki, küküllő-menti és szászcsávási táncok is lesznek. Közreműködik Gyepesi László, a 2015-ös Széllyes Sándor népi humorvetélkedő győztese, aki Széllyes Sándor rigmusaival fog fellépni. Mivel népszokásokat elevenítenek fel, a bemutató Magyarón, a művelődési házban január 17-én 18 órától, Marosvásárhelyen a magyar kultúra napján, január 22-én este 7 órától lesz. Januárban még nyolc előadást terveznek és természetesen februárban is látható még a produkció, de azt szeretnék, hogy – iskolák kérésére – az év folyamán is műsorra tűzhessék.
Február végén két vendégkoreográfus, a magyarországi Kádár Ingác és Kovács Norbert csatlakozik az együttes magyar tagozatához, akik hozzáfognak egy új előadás összeállításához. Ez is autentikus folklórműsor lesz, amelyben az erdélyi táncok mellett megjelennek a magyarországiak is. Az igazgató szerint szeretnék közelebb hozni a közönségükhöz az alföldi, palóc és más olyan anyaországi vidék táncait, szokásait, amelyet nálunk kevésbé ismernek.
Március elején újítják fel a Novák Ferenc (Tata) által rendezett János vitéz című gyermekelőadást, mert a hónap végén 10 napos magyarországi turnén vesznek részt vele. Az idén olyan helységekbe jutnak majd el, mint Budapest, Gyál, Vasvár, Zalalövő, Zalaegerszeg, Pápa, Celldömölk. A János vitéz mellett a – tavaly az erdélyi hivatásos néptáncegyüttesek legjobb előadásának minősített – Szép piros hajnalban című felnőttelőadást is turnéztatják. Visszatérve külföldről, mind a magyar, mind a román tagozattal székelyföldi és szórványvidékekre szeretnének eljutni, illetve az utóbbival olyan erdélyi megyékbe, ahol még nem járt a román tagozat.
Külön készülnek az Iskola másként hétre. Tavaly több mint 5000 diák vett részt a román és a magyar csoport előadásain. Emellett kézműves-foglalkozás, kiállítás, népviseleti ismertető várja majd a diákokat a székház előcsarnokában.
Június 20–26. között az együttes részt vesz a győri hivatásos néptáncegyüttesek nemzetközi találkozóján. Az új felnőttelőadás mellett a János vitézt is elviszik, ezzel szeretnék megtisztelni a 85. életévét ünneplő Novák Ferencet.
Az idei újdonság az, hogy nem zárják le az évadot a Csűrszínházi Napokon, júliusban is igyekeznek eleget tenni a különböző fesztiválok, falu- és városnapok szervezői meghívásának, ezek szerint az együttest Erdély különböző településeinek a színpadain is láthatjuk majd a nyáron.
A szabadságolások után augusztusban egyhetes "edzőtábort" terveznek Székelyföld valamely eldugott vidékén, "ahol még mobiltelefonjel sincs". Ott véglegesítik a következő bemutató előadást.
Barabási Attila-Csabától azt is megtudtuk, hogy – bár nem szokták a szervezők kétszer egymás után egyazon ország képviselőit meghívni – a tavalyi szereplésük okán az idén is várják az együttest a ciprusi nemzetközi fesztiválra. Mindkét tagozattal készülnek, amennyiben sikerül a külföldi kiszállás anyagi költségeit pályázati úton fedezniük.
A 60. évforduló ünnepi rendezvénysorozata október első hetében lesz. Szeretnék felléptetni azokat az amatőr együtteseket is, amelyekkel a román és a magyar tagozat jó kapcsolatot ápol. Két-két nap meghívott hivatásos együttesek is szerepelnek majd. Lesz közös gálaműsor is. Az emlékrendezvény ideje alatt népviseleti és fotókiállítás lesz, román és magyar nyelvű könyveket mutatnak be az együttes történetéről, kiemelt teret szentelve az 1990 utáni előadások, fellépések sikerének.
Októberben jelen lesznek az erdélyi hivatásos néptánc-együttesek találkozóján Sepsiszentgyörgyön, ahonnan címvédőként szeretnének ismét hazatérni, ugyanis amint ismert, tavaly elnyerték a legjobb előadásnak ítélt díjat.
Az említettek mellett a Maros Művészegyüttes intézményként, de tagjai által is rendszeresen jelen van partnerként, fellépőként a mások által szervezett rendezvényeken, s itt megemlíthetjük a magyar kultúra napját, a Csűrszínházi Napokat, a Széllyes Sándor-emlékversenyeket, a Gyöngykoszorú vetélkedőket, a különböző tánctáborokat (Jobbágytelke, Vajdaszentivány stb.). Az együttesben tevékenykedő táncosok, énekesek pedig több amatőr együttest vezetnek. Tavaly év végén beindult a Maros Művészegyüttes székházában a felnőtt néptáncoktatás is, amelynek az a célja, hogy megismertessék az autentikus folklórt az érdeklődőkkel.
Barabási Attila-Csaba elmondta, soha ennyi előadása, fellépése nem volt még a Maros Művészegyüttesnek, mint az utóbbi években, ugyanakkor sikerült nemcsak az eredeti néptánckultúrát ápolni, hanem a táncszínház felé is nyitni, amelyet ötvöznek a néptánccal, így nemcsak megyénkben, hanem Erdélyben, sőt Romániában is úttörők ezen a téren. A 2015/2016-os évad méltó lesz tehát az együttes fennállása 60. évfordulójának a megünnepléséhez.
Vajda György. Népújság (Marosvásárhely)
2016. február 22.
Kultúrával tisztelegtek a Bocskai Napokon
Kulturális és közéleti programokkal ünnepelték pénteken és szombaton a nyárádszeredaiak és vendégeik a huszonharmadik alkalommal rendezett Bocskai Napokat.
Pénteken labdarúgó tornával és történelmi vetélkedővel vette kezdetét a rendezvénysorozat. Tóth Sándor polgármester méltán nevezte nívósnak azt a két-három napot, amikor a kultúra révén „tiszteljük a múltunkat, értékeljük jelenünket, hogy holnaptól a jövőn munkálkodhassunk”. A művelődési ház előcsarnokában irodalmi műsorral köszöntötték az egykori fejedelmet ünneplő szeredaiakat és vendégeiket a középiskolások.
Ezt követően Kelemen Ferenc mutatta be munkatársunk, Szucher Ervin Toronyba zárt anyanyelvünk című riportkötetét. A szerző a mai Románia különböző szegleteibe vetődött, szórványban élő magyarokról készített száznál több dokumentumriportot, ebből huszonötöt fűzött össze ebben a kötetben. Anyanyelvünk segélykiáltásait hallatja a szerző torokszorítóan fájdalmas és lélektisztítóan felemelő riportokban.
Első alkalommal mutatkozott be Nyárádszeredában Dávid Júlia festőművész is, akit gyökerei idekötnek. Ő a festészet nyelvén, a lelken „átszűrve” láttatja a világot, munkáival is figyelmeztetve, hogy mennyire fontos megőrizni és alkalomadtán felmutatni sajátos értékeinket. A most kiállított hatvan munka a honfoglaláskorig visszanyúló gazdag népművészet elemeit hordozza, egy szép és sejtelmes világot tár fel – mondta el Nagy Miklós Kund művészeti író.
Szombat délután díszüléssel avatták fel a helyi tanács megújult termét a városházán. A napirenden egyetlen határozattervezet szerepelt, amelyet egyöntetűen fogadott el a grémium: a város fejlesztésében, az élet különböző területein végzett kiemelkedően hasznos munkája elismeréséül az önkormányzat Bocskai-díjjal tüntette ki Jakab Tamást. Jakab 1920-ban született Gegesben, 1949-ben ott volt a Nyárád kisipari termelőszövetkezet alapítói között, majd 1954-től szinte harminc évig volt a vállalat vezetője, amely az ő irányítása alatt felvirágzott, az 1970-es években már másfél ezer alkalmazottja volt. Ügybuzgó és jó gazda volt, vasakarattal és nemes lélekkel vezette a gyárrá fejlődött szövetkezetet, jelentős érdemeket szerzett a településnek, és minden politikai gáncs ellenére maradandó értékeket hozott létre. A 96 éves Jakab Tamás meghatódva, és nagy hálával vette át a díjat, megígérve, hogy élete hátra levő részét is becsülettel, hittel éli. Mivel 1941-48 között a marosvásárhelyi magyar királyi 23. honvéd határvadász zászlóaljban teljesített katonai szolgálatot, a hasonló nevű hagyományőrző egyesület is elismerő oklevelet nyújtott át neki.
Szombat este táncgálára hívták a közönséget. A műsor első felében a Bekecs Néptáncegyüttes öt korosztálya vonult színpadra, bemutatva az elmúlt egy év munkáját. Az est második felében a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes mutatta be az Itt a farsang, áll a bál című nagyműsorát, amelyben a néptáncok mellett farsangi játékokkal is szórakoztatták a nagyérdeműt, és nem hiányzott az egykori Széllyes Sándor „utóda”, a makfalvi Gyepesi László sem, aki a nagy mókamester monológjaival mulattatta a háromszáz nézőt.
Gligor Róbert László. Székelyhon.ro
Kulturális és közéleti programokkal ünnepelték pénteken és szombaton a nyárádszeredaiak és vendégeik a huszonharmadik alkalommal rendezett Bocskai Napokat.
Pénteken labdarúgó tornával és történelmi vetélkedővel vette kezdetét a rendezvénysorozat. Tóth Sándor polgármester méltán nevezte nívósnak azt a két-három napot, amikor a kultúra révén „tiszteljük a múltunkat, értékeljük jelenünket, hogy holnaptól a jövőn munkálkodhassunk”. A művelődési ház előcsarnokában irodalmi műsorral köszöntötték az egykori fejedelmet ünneplő szeredaiakat és vendégeiket a középiskolások.
Ezt követően Kelemen Ferenc mutatta be munkatársunk, Szucher Ervin Toronyba zárt anyanyelvünk című riportkötetét. A szerző a mai Románia különböző szegleteibe vetődött, szórványban élő magyarokról készített száznál több dokumentumriportot, ebből huszonötöt fűzött össze ebben a kötetben. Anyanyelvünk segélykiáltásait hallatja a szerző torokszorítóan fájdalmas és lélektisztítóan felemelő riportokban.
Első alkalommal mutatkozott be Nyárádszeredában Dávid Júlia festőművész is, akit gyökerei idekötnek. Ő a festészet nyelvén, a lelken „átszűrve” láttatja a világot, munkáival is figyelmeztetve, hogy mennyire fontos megőrizni és alkalomadtán felmutatni sajátos értékeinket. A most kiállított hatvan munka a honfoglaláskorig visszanyúló gazdag népművészet elemeit hordozza, egy szép és sejtelmes világot tár fel – mondta el Nagy Miklós Kund művészeti író.
Szombat délután díszüléssel avatták fel a helyi tanács megújult termét a városházán. A napirenden egyetlen határozattervezet szerepelt, amelyet egyöntetűen fogadott el a grémium: a város fejlesztésében, az élet különböző területein végzett kiemelkedően hasznos munkája elismeréséül az önkormányzat Bocskai-díjjal tüntette ki Jakab Tamást. Jakab 1920-ban született Gegesben, 1949-ben ott volt a Nyárád kisipari termelőszövetkezet alapítói között, majd 1954-től szinte harminc évig volt a vállalat vezetője, amely az ő irányítása alatt felvirágzott, az 1970-es években már másfél ezer alkalmazottja volt. Ügybuzgó és jó gazda volt, vasakarattal és nemes lélekkel vezette a gyárrá fejlődött szövetkezetet, jelentős érdemeket szerzett a településnek, és minden politikai gáncs ellenére maradandó értékeket hozott létre. A 96 éves Jakab Tamás meghatódva, és nagy hálával vette át a díjat, megígérve, hogy élete hátra levő részét is becsülettel, hittel éli. Mivel 1941-48 között a marosvásárhelyi magyar királyi 23. honvéd határvadász zászlóaljban teljesített katonai szolgálatot, a hasonló nevű hagyományőrző egyesület is elismerő oklevelet nyújtott át neki.
Szombat este táncgálára hívták a közönséget. A műsor első felében a Bekecs Néptáncegyüttes öt korosztálya vonult színpadra, bemutatva az elmúlt egy év munkáját. Az est második felében a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes mutatta be az Itt a farsang, áll a bál című nagyműsorát, amelyben a néptáncok mellett farsangi játékokkal is szórakoztatták a nagyérdeműt, és nem hiányzott az egykori Széllyes Sándor „utóda”, a makfalvi Gyepesi László sem, aki a nagy mókamester monológjaival mulattatta a háromszáz nézőt.
Gligor Róbert László. Székelyhon.ro
2017. március 8.
A kultúra kimegy Csombordra...
..mondhatnánk, bármiféle iróniát mellőzve, hiszen a jó boráról és újabban a rózsafesztiváljáról elhíresült települést mostanában a színvonalas előadásai miatt keresik fel az érdeklődők, s történik mindez a nagyenyedi művelődési ház felújítási munkálatai miatt. A jó állapotban levő csombordi kultúrotthon megfelelő infrastruktúrával rendelkezik a nagyobb rendezvények befogadására. A helyiek örülnek a lehetőségnek, az enyediek számára pedig nem okoz különösebb gondot a 3 kilométeres kiszállás, a szervezők ingyenes buszokat fogadnak és a belépés is általában díjtalan.
A Marosvásárhelyi Székely Néptáncosok szólították egybe a környék magyarságát A virágzó Maros mentén című előadásukkal, Benő Barna koreográfiájában 2017. március 2-án. A közkedvelt előadóművészek (Ábrám Tibor, Boros Emese, Buta Árpád Attila, Gyepesi László, Ritziu Ilka Krisztina) humorral fűszerezett zenés, táncos, operett gáláját vastapssal jutalmazta a közönség.
Másnap a Bocskai Zarándoklat 2017 program keretében a hajdúnánási Naná Színház lépett a csombordi színpadra Hajdú rege című produkciójával. A 2000-ben alakult magyarországi amatőr színjátszó társulat jelenleg 35 aktív taggal működik, megalakulásuk óta sok sikert, szakmai elismerést mondhat magáénak. Egyike azon kevés társulatnak, amely csak saját darabot, a tagok egyéni karakterére írt figurát játszik. Mindenik művet a színpad vezetője, Marth P. Ildikó írta, aki az előadást követően készségesen nyilatkozott lapunknak. Elmondása szerint 2005-ben műve megírására két időben egymáshoz közel eső esemény ihlette: a hajdúnánási 400 éves letelepedés évfordulója, valamint az akkori népszavazás általi kettős állampolgárság elutasítása.
A hazaszeretetet, a magyar múlt iránti tiszteletet már az előadás első perceiben érezhette a néző. A Hajdú regét alkotója egy olyan zenés történelmi játékként határozta meg, amely igen fennkölt témát dolgoz fel: a magyarok mindmáig egyetlen győztes szabadságharcának állít emléket sajátos módon. A Hajdú rege egy kitaszított, keményszívű nép otthonra találásának történetét mondja el, az ész és a szív szavaival, miközben ugyanolyan erőteljes hangsúllyal a jelen problémáira reflektál. A téma választásában majd sikerében nem kis szerepe volt annak is, hogy Hajdúnánáson erőteljes Bocskai-kultusz él, tavaly itt rendezték meg a hajdúk világtalálkozóját is.
A történelmi tárgyú alkotást a kitalált, ám korabeli családneveket viselő szereplők drámai fordulatokkal teli szerelmi története teszi izgalmasabbá, érthetőbbé. A nézők a darabban fellelhették mindazt, amihez „klasszikusan” hozzászoktak: hűség, árulás, csalódás, félelem, várakozás, kicsinyesség, ugyanakkor a becsület, az igaz szerelem, a felelősségvállalás morális példái sem hiányoztak. A helyi legendák, népszokások, babonák felvillantása, a humoros népnyelvi fordulatok a darab minőségi ráadásai, mindezek az ízlésesen kivitelezett jelmezek és díszletek segítségével az autentikusság hatását keltették. A zenei aláfestés, az érzelmi tonalitást kiélező dalbetétek is hozzájárultak a darab sikeréhez, mindez Kazár Pál zeneszerző, a nyíregyházi színház zenei vezetőjének érdeme.
A színházi előadás remek alkalom volt a hajdúnánásiakkal való találkozásra, hiszen a gyulafehérváriak, a magyarlapádiak, a vajasdiak is régi kapcsolatot ápolnak az ottaniakkal. A csombordi telt házas produkció után a vendégek Gyulafehérváron is bemutatták, hasonló sikerrel, a nemzetünk sorsproblémáin elgondolkodtató darabot.
Csombordon a következő kiemelt eseményre március 18-án kerül sor, amikor a Tavaszi szél vizet áraszt megyei néptáncfesztiválra várják az érdeklődőket.
BASA EMESE
Szabadság (Kolozsvár)
..mondhatnánk, bármiféle iróniát mellőzve, hiszen a jó boráról és újabban a rózsafesztiváljáról elhíresült települést mostanában a színvonalas előadásai miatt keresik fel az érdeklődők, s történik mindez a nagyenyedi művelődési ház felújítási munkálatai miatt. A jó állapotban levő csombordi kultúrotthon megfelelő infrastruktúrával rendelkezik a nagyobb rendezvények befogadására. A helyiek örülnek a lehetőségnek, az enyediek számára pedig nem okoz különösebb gondot a 3 kilométeres kiszállás, a szervezők ingyenes buszokat fogadnak és a belépés is általában díjtalan.
A Marosvásárhelyi Székely Néptáncosok szólították egybe a környék magyarságát A virágzó Maros mentén című előadásukkal, Benő Barna koreográfiájában 2017. március 2-án. A közkedvelt előadóművészek (Ábrám Tibor, Boros Emese, Buta Árpád Attila, Gyepesi László, Ritziu Ilka Krisztina) humorral fűszerezett zenés, táncos, operett gáláját vastapssal jutalmazta a közönség.
Másnap a Bocskai Zarándoklat 2017 program keretében a hajdúnánási Naná Színház lépett a csombordi színpadra Hajdú rege című produkciójával. A 2000-ben alakult magyarországi amatőr színjátszó társulat jelenleg 35 aktív taggal működik, megalakulásuk óta sok sikert, szakmai elismerést mondhat magáénak. Egyike azon kevés társulatnak, amely csak saját darabot, a tagok egyéni karakterére írt figurát játszik. Mindenik művet a színpad vezetője, Marth P. Ildikó írta, aki az előadást követően készségesen nyilatkozott lapunknak. Elmondása szerint 2005-ben műve megírására két időben egymáshoz közel eső esemény ihlette: a hajdúnánási 400 éves letelepedés évfordulója, valamint az akkori népszavazás általi kettős állampolgárság elutasítása.
A hazaszeretetet, a magyar múlt iránti tiszteletet már az előadás első perceiben érezhette a néző. A Hajdú regét alkotója egy olyan zenés történelmi játékként határozta meg, amely igen fennkölt témát dolgoz fel: a magyarok mindmáig egyetlen győztes szabadságharcának állít emléket sajátos módon. A Hajdú rege egy kitaszított, keményszívű nép otthonra találásának történetét mondja el, az ész és a szív szavaival, miközben ugyanolyan erőteljes hangsúllyal a jelen problémáira reflektál. A téma választásában majd sikerében nem kis szerepe volt annak is, hogy Hajdúnánáson erőteljes Bocskai-kultusz él, tavaly itt rendezték meg a hajdúk világtalálkozóját is.
A történelmi tárgyú alkotást a kitalált, ám korabeli családneveket viselő szereplők drámai fordulatokkal teli szerelmi története teszi izgalmasabbá, érthetőbbé. A nézők a darabban fellelhették mindazt, amihez „klasszikusan” hozzászoktak: hűség, árulás, csalódás, félelem, várakozás, kicsinyesség, ugyanakkor a becsület, az igaz szerelem, a felelősségvállalás morális példái sem hiányoztak. A helyi legendák, népszokások, babonák felvillantása, a humoros népnyelvi fordulatok a darab minőségi ráadásai, mindezek az ízlésesen kivitelezett jelmezek és díszletek segítségével az autentikusság hatását keltették. A zenei aláfestés, az érzelmi tonalitást kiélező dalbetétek is hozzájárultak a darab sikeréhez, mindez Kazár Pál zeneszerző, a nyíregyházi színház zenei vezetőjének érdeme.
A színházi előadás remek alkalom volt a hajdúnánásiakkal való találkozásra, hiszen a gyulafehérváriak, a magyarlapádiak, a vajasdiak is régi kapcsolatot ápolnak az ottaniakkal. A csombordi telt házas produkció után a vendégek Gyulafehérváron is bemutatták, hasonló sikerrel, a nemzetünk sorsproblémáin elgondolkodtató darabot.
Csombordon a következő kiemelt eseményre március 18-án kerül sor, amikor a Tavaszi szél vizet áraszt megyei néptáncfesztiválra várják az érdeklődőket.
BASA EMESE
Szabadság (Kolozsvár)