Szeptember közepén a budapesti Litea könyvesboltban bemutatták Szőcs Géza és Farkas Wellmann Endre Amikor fordul az ezred című könyvét. A könyvből részleteket Várady Mária színművész olvasott fel. Szőcs Géza úgy érzi, könyve elsősorban azokat érdekelheti, akik érdeklődnek Erdély iránt. Csak azt mondja el, ami valóban megtörtént, a 20. század utolsó két évtizedének határon túli történelmét eleveníti fel, írott dokumentumokkal, fotókkal. /Antalfi Imola: Amikor fordul az ezred – irodalmi jelenséggé váló történelem. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./

Aradon a belvárosi református templomban lett volna Ujj János Séták az aradi temetőkben, emlékhelyeken című könyvének bemutatója. Dr. Pálfi Sándor, a könyvet kiadó Alma Mater Alapítvány elnöke elmondta, hogy a bemutató előtt közölte vele a nyomda vezetősége: nem készültek el a könyvvel, de az október 3-án tartandó jubileumi véndiák-találkozóra meglesz. A rendezvény nem veszített ünnepélyességéből, mert Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díj kuratóriumának elnöke Árpád fejedelem-díjat adott át a belvárosi református egyházközségnek, Ex Libris-díjjal tüntette ki az Alma Mater Alapítványt, majd a kisiratosi és a pécskai iskolának, valamint az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportnak az Üzenet Erdélyből c. fotóalbumot adományozta. /Pataky Lehel Zsolt: A meg nem jelent könyv bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

Borcsa János irodalomtörténész, kritikus szerkesztésében nemrég jelent meg a kézdivásárhelyi Ambrózia Kiadónál egy vaskos, keménykötésű könyv: Kézdiszentléleki breviárium. Egyfajta tükre ez a községnek. Borcsa János szakértelemmel gyűjtötte egybe szülőföldje történelmi, néprajzi, társadalmi keresztmetszetét megmutató írásokat. /Szekeres Attila: Könyvbe kötött Kézdiszentlélek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./

A petrillai római katolikus templomban szeptember 3-án a helyi közösség megemlékezett a főegyházmegye millenniumáról és híres püspökéről, Márton Áronról. A gyulafehérvári főegyházmegye történelmét Dezméri Margit mérnök ismertette. Batthyány Ignác püspök a tudományok jeles pártfogója és a híres könyvtár megalapítója volt. Gr. Majláth Gusztáv püspök családi örökségéből négy gimnáziumot alapított, köztük a csíkszeredait, amelyet most neves tanulójáról Márton Áron Gimnáziumnak hívnak. Márton Áron nemcsak iskolaproblémákkal foglalkozott, a saját népének és más népeknek a sorsa aggasztotta. Észrevette, hogy a magyarságot összefogás helyett a széthúzás bomlasztja. Ezért hirdette: „Nékünk a falusi bírótól az országgyűlési képviselőig, a bábaasszonytól az orvosprofesszorig, a foltozó vargától a nagy gyárosi a falusi tanítótól a püspökig minden poszton legkiválóbb és felelősségüknek tudatában levő emberekre van szükségünk, s ha a sokat emlegetett népi egységet is komolyan akarjuk, meg kell tanulnunk és elsősorban a jövő nemzedéknek a tudatába bele kell égetnünk, hogy a népért való munka nem külön foglalkozási ág, hanem minden hivatással elválaszthatatlanul együtt járó kötelesség”. Márton Áront 1944. május 18-án felemelte a szavat a zsidók üldözése és elhurcolása ellen. Prédikációjából világot átjáró felhívás lett, amiért a jeruzsálemi Yad Vashem intézet a püspököt a Népek igaza kitüntetésben részesítette. A püspök 1946. április 7-én tartott beszédében határozottan síkra szállt az erdélyi magyarok üldöztetése ellen. Bátorságáért, rendületlen magatartásáért kellett elviselnie a sok évi börtönt, kényszerlakhelyet. /Hegyi Miklós: Millenniumi rendezvény a Zsil-völgyében. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 4./

Varga Gabriella A gyulafehérvári római katolikus egyházmegye kommunikációja a rendszerváltozás előtti évtizedben, dr. Jakab Antal megyéspüspöki ideje alatt című vizsgadolgozatának bővített és könyv formájában kiadott munkáját mutatta be a szerző Kilyénfalván szeptember 21-én, Jakab Antal szülőfalujában. A szerző az 1980 és 1990 közötti időszakot ölelte fel. Megemlítette, hogy az 1989-es decemberi változások után rögtön elindult a Keresztény Szó és mind a mai napig működik immáron más kiadványokkal együtt. A kiadvány ingyenes, e-mailen is lehet igényelni a következő címen: hatartalanul@freemail. hu. /Czikó László: Könyvbemutató Kilyénfalván. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 4./

Traian Basescu államfő bejelentette, hogy indul a november 22-re kiírt elnökválasztáson. /Basescu újra megpályázza az államfői posztot. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

Október 3-i ülésén a kormány 23 szociáldemokrata alprefektust menesztett és 16 új alprefektust nevezett ki. Maros megyében a határozat nyomán Bárczi Győzőt visszahelyezték alprefektusi tisztségébe. /(mózes): Bárczi Győző ismét alprefektus. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

A kormány a nyugdíjemelést és a nyugdíjak befagyasztását egyszerre jelentette be a napokban. A döntés értelmében nő ugyan a ledolgozott munkaévek után járó nyugdíjpontok értéke (718,4 lejről 732,8 lejre), de érezhető nyugdíjemelésre csak az számíthat, aki 2001. március 31-e előtt ment nyugállományba. Aki ezután kérte a nyugdíjazását, annak a járandóságát 2011-ig nem emeli a kormány. A szociálisan garantált nyugdíj 300 lejről 350 lejre emelkedik. /Kovács Zsolt: Megélni kevés, éhenhalni sok. Nem sokat jelent a kisnyugdíjasoknak az elmúlt napokban bejelentett emelés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

Nyolcszázezer közalkalmazott lép sztrájkba október 5-én Romániában. Az egynapos munkabeszüntetésben egészségügyi alkalmazottak, a pedagógusok nagy része és rendőrök is részt vesznek. Az oktatási intézményekben szünetel a tanítás, habár az iskolába menő gyerekeknek biztosítanak felügyeletet. Az országot megbénító sztrájkkal a közalkalmazottak az ellen tiltakoznak, hogy a kormány parlamenti vita nélkül fogadtatott el egy, a közalkalmazottak bérezését szabályozó törvényt. /Országos sztrájk: zárva állnak a közintézmények. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

„Székelyföldi kis KGST-t” valósítana meg az idén májusban megalakult Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetsége – mondta a csíkszeredai sajtótájékoztatón Lukács László ügyvezető. A szövetség szeptember 25-én tartotta meg első rendes közgyűlését, amelyen Kurkó János György csíkszeredai vállalkozót választotta elnöknek. /Bemutatkozott Csíkszeredában a székelyföldi KGST” = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

A gazdasági helyzet rányomja a bélyegét a városok lélekszámának alakulására. Arad megye lakossága számának csökkenését figyelve, az elmúlt tíz év legnagyobb zuhanása az ezredforduló és 2002 között volt. Ekkor két év leforgása alatt a népesség 12 941 fővel zsugorodott: 2000-ben még 476 373 fő volt a lakosság száma, 2002-ben viszont már csak 463 432. Enyhültek a nyugatra való utazási feltételek, és egy újabb hullám vándorolt ki szerencsét próbálni, de nem csak Arad megyéből, hanem az ország többi régiójából is. 2002-őt követően jelentősen lassult a népesség csökkenése Arad megye lakossága jelenleg 457 306 fő. 2000-ben Arad város lakossága még 183 928 volt, két évvel később viszont 172 759, jelenleg pedig a lakosok száma 166 003 fő. A megyében vannak olyan városok, községek, ahol a lakosság száma, ha csekély mértékben is, de növekedett. Ilyen például Pécska, Tőzmiske, Nagyzerénd vagy Zimándújfalu. Csökken viszont a megye legfiatalabb magyar községének, Kisiratosnak a lakossága: 2005-ben még 1749-en éltek itt, jelenleg pedig 1650 a népesség száma. 2002-ben Arad lakosai közül 22 479 személy volt magyar. Pécskán 4238-an, Pankotán 604-en, Iratoson 1301-en, Fazekasvarsándon 645-en, Nagyzerénden 1347-en, s Arad megyében összesen 49 568-an vallották magukat hivatalosan is magyarnak. Temes megye városaiban többé-kevésbé stabilizálódott a lakosság, A megyeszékhelynek, Temesvárnak 2000-ben 317 660 lakosa volt, 2006-ra a város lélekszáma 303 224-re csökkent, majd lassú növekedésnek indult, 2009 elejére 311 586 főre emelkedett Temesvár lélekszáma. A tíz Temes megyei város közül Zsombolya az egyetlen, ahol 2002 óta folyamatosan növekszik a lakosság: 2002-ben 11 113, idén januárban 11 804 volt az állandó zsombolyai lakhellyel rendelkező személyek száma. A környékbeli falvakról sokan beköltöztek Zsombolyára, ahová sok befektető jött. Nagyszentmiklóson, a megye nyugati csücskében nagyjából stabil, 13 300-13 200 a lélekszám, a megye gazdaságilag valamivel elmaradottabb keleti vidékein viszont enyhén csökkenő tendenciát mutat a lélekszám Lugoson, Facsádon, Buziásfürdőn egyaránt. Gátalján 2005-ben 6142, 2009 elején 6151 volt a lélekszám, tehát alig változik, Dettán valamelyest csökkent 6655-ről (2005) 6547-re (2009). A Temesvár vonzáskörzetéhez tartozó Temesrékason nőtt a lakosok száma 8220-ról (2005) 8402-re (2009). A Temesvárral gyakorlatilag összenőtt Újszentes községet a megyeszékhely “hálószobájának” is nevezik, hiszen a tehetősebb városiak ezrével építettek házakat a község határában. A legutóbbi népszámláláskor 2700 újszentesi lakost tartottak nyilván, 2009-re ez a lélekszám Szilágyi Géza polgármester szerint meghaladja a hatezret! Hunyad megye lakossága folyamatosan csökken. A 2002-es népszámlálás 487 115 lakost regisztrált, 2009. január elsején a megye lakossága 466 586 fő volt. A városi lakosság gyorsabb ütemben csökkent, mint a falusi. 70 449 lakossal továbbra is Vajdahunyad a megye legnépesebb települése. Déván 66 664 személy élt január elsején, Petrozsényban pedig 43 197. Lupény a negyedik 29 281 lakossal, Vulkán az ötödik 28 478-al, Szászvároson pedig 21 471 személy élt az év elején. A magyarság száma és aránya csökkent Hunyad megyében: míg 1992-ben 33 849 magyart regisztráltak, ami az akkori lakosság 6,2%-t jelentette, tíz évvel később csak 25 321-t találtak a népszámlálók, ami a lakosság 5,2%-t tette ki. Az RMDSZ jelenleg olyan 4,8%-os aránnyal számol, ami 22 000 embert jelentene. /Irházi János, Pataki Zoltán, Chirmiciu András: A lakosság száma. Mint a gyertyaszál. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./

A román–magyar közös kormányülés napirendjén szerepelhet a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) állami támogatásának kérdése – közölte a felsőoktatási intézmény fennállásának 10. évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján Tőkés László, az egyetem elnöke. Elmondta, hogy a magyar államtól a kormányváltozást követően kérni fogják: a tanintézet egy összegben kapja meg az elmúlt hét évben elmaradt támogatást, ez ugyanis lehetővé tenné a további fejlesztéseket. Az új tanévben 384 diák jelentkezett az egyetemre, tíz százalékkal több, mint tavaly – számolt be Horváth Gizella, a nemrég akkreditált Partiumi Keresztény Egyetem rektora. A bölcsészkarra 200-nál, a közgazdasági karra 150-nél többen jelentkeztek, a művészeti karon mintegy 30 hallgató van. Idén három mesteri képzést indítottak, Európai szociálpolitikák, Filozófia és művészet a nyilvános térben, valamint Többnyelvűség és multikulturalitás címmel, ezekre 62-en jelentkeztek, a hallgatók egyharmada térítésmentes helyen tanul. Az akkreditálási folyamat lezárását kész pályázatokkal várták, közölte János-Szatmári Szabolcs egyetemi kancellár. Hermán M. János, a Sulyok István Teológiai Tudományok Intézet vezetője a felsőoktatási intézménnyel való jó együttműködést hangsúlyozta. /Fried Noémi Lujza: Tízéves a váradi PKE. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

Szüreti bállal és a Kézművesség határok nélkül című kiállítás megnyitásával kezdődött el a hét végén Nagyszalontán a Hajdúhét elnevezésű rendezvénysorozat. Az immár hetedik alkalommal megtartott, a helyi RMDSZ által szervezett kulturális és hagyományőrző fesztivál színes programmal várja az érdeklődőket. Október 5-én megkoszorúzzák Bocskai István köztéri szobrát, majd a városvezetés üdvözlőtáblát avat a település közúti bejáratainál, amely az átutazók tudtára adja, hogy Nagyszalonta Arany János szülővárosa. Este megnyitják Cs. Varga László Hajdúböszörmény képekben című kiállítását. Október 6-án istentiszteletet tartanak az aradi vértanúk emlékére, majd a Kossuth-szobornál emlékeznek, este pedig a Magyar Házban bemutatják Az a forró március című fotópályázat munkáit. Október 7-én a városháza folyosóján megnyitják a Nagyszalonta képekben című állandó kiállítást, majd Deák Sándor Adatok Nagyszalonta múltjából című könyvét mutatják be. Október 8-án a gyerekeké lesz a főszerep, Nagyapó mesefája címmel meséket vetítenek számukra. Október 9-én Bihari népviselet címmel Tóth István kiállítását nyitják meg, este nóta- és operettestet tartanak a Zilahy Lajos Művelődési Házban. Október 10-én kolbász- és pálinkafesztivál, népművészeti kirakodóvásár lesz, majd két együttes fellépésével zárul a rendezvénysorozat. /Nagyszalontai városünnep a hagyomány és kultúra jegyében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

25. születésnapját ünnepli a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház stúdióterem-avatóval, emlékplakettel, ünnepi koncerttel, valamint negyedévszázad kiállított emlékeivel. Egyben kezdődik a nyolcadik alkalommal megrendezett Kisebbségi Színházak Kollokviuma. A társulat egyik sikeres mozgásszínházi produkciója, a 3 tánc Beckettre nyitó előadása után felavatták a stúdiótermet. „Két évtizedes álom vált valóra a stúdióterem avatójával” – fogalmazott Béres László igazgató. /Csibi Márti: Fába írt történelem. Huszonöt éves születésnapját ünnepli a gyergyói színház. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

Rövid időn belül már a harmadik tájházat avatták az Avasban, Szatmár megye népművészetéről és népi építkezéséről legismertebb tájegységében. Turc és Lajoshuta után a múlt hét végén a vidék egykori központjában, a magyar lakosságú Avasújvárosban is megnyitották a helybeliek hajdani életmódját bemutató régi tornácos házat, amelynek utolsó szülöttje, a hetvenéves Ida néni még jelen lehetett a szalag elvágásnál. /Sike Lajos: Tájházavató Avasújvárosban. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

Székelyföld és a Mezőség közötti kapcsolatépítés jegyében zajlott október 3-án a Beszterce-Naszód megyei Vicében a XIV. Hagyaték népzene- és néptánctalálkozó. A kis magyar falu példamutatóan szervezi meg évről évre a hagyományok őrzését célzó fesztiválját. Ugyanakkor együttműködési megállapodást írtak alá Beszterce-Naszód, Temes és Hargita megye között, számos közös pályázatot és programot terveznek ennek keretében. Először látogatott Vicébe Barabás János, kolozsvári magyar konzul, aki örömét fejezte ki amiatt, hogy Erdélyen belül a szórványvidékek és a Székelyföld kapcsolatokat igyekszik kialakítani egymással. Felléptek a különböző csoportok, köztük Lakitelek és Dés is elküldte énekeseit, táncosait, zenészeit a fesztiválra. /Sándor Boglárka Ágnes: Székelyföld–Mezőség együttműködés valósul meg évről évre Vicében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

A város első kétnapos könyvmaratonját tartották meg október 2-3-án a Nagyváradi Ősz programsorozat keretében, az Europrint Kiadó, a Riport Kiadó, a Várad folyóirat, a Mákvirág Kiadó, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség, valamint a nagyváradi polgármesteri hivatal közös szervezésében. Nagyváradi szerzők frissen megjelent köteteiket maguk mutatták be egy-egy beszélgetés keretében. Králik Lóránd Egy másik Amerika című kötetében amerikai tapasztalatairól mesélt. /Totka László: Könyvmolyok maratonja. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

Aradi vértanúkra emlékeztek ünnepi istentisztelettel és a történelmi múltat idéző, kiállítással október 5-én, vasárnap Szászrégenben, a belvárosi református templomban. Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul mondott ünnepi beszédet. A templom melletti DIO-Házban Krisztiáni Sándor magyarországi kőszobrász-restaurátornak a 13 aradi vértanúról, illetve a magyar történelem legnagyobb személyiségeiről készített rajzait, kőből faragott mellszobrait tekinthették meg az érdeklődők. /Berekméri Ildikó: Az aradi vértanúkra emlékeztek Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

Október 3-án nyílt meg Marosvásárhelyen Kiss Ibolya festészeti tárlata. Calin Bogatean, a Maros Megyei Hagyományőrző Forrásközpont szakelőadója a megnyitón román nyelven ismertette Kiss Ibolya életútját. Kiss Ibolya 1928. augusztus 16-án született a Marosludashoz közeli Istvánházán. Kolozsváron szerzett tanári képesítést román nyelv és irodalomból. Először 1946-ban állított ki, azóta száznál is több kiállításon szerepeltek képei. „Képein mintha mindig sütne a nap – idézte Nagy Miklós Kund 1999-es méltatását Bölöni Domokos. – Derűsek, optimizmust, életkedvet sugároznak, látszik, hogy ünnepi hangulatban, jókedvében festette valamennyit. ” /Büki Sz. Mihály: Kiss Ibolya derűt sugárzó képei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

Évente egyre több huszárcsapat vesz részt a Szentegyházi Hagyományőrző Huszáregyesület által elgondolt rendezvényen, az Őszi Hadjáraton. Az elmúlt hét végi, immáron negyedik hadjárat látogatottsági rekordot döntött. Az 1848–49-es szabadságharc és a tizenhárom aradi vértanú tiszteletére rendezett Őszi Hadjárat október 2-án hagyományosan a Szentegyházi Gyermekfilharmónia és a helyi huszárok közös hangversenyével kezdődött. Másnap a nyolcvanhét lovas huszár és a mintegy harminc szekeret számláló konvoj az elmúlt évekhez képest rövidebb távot tett meg. „Meg kell említenünk azt a Vargyas-lázán felavatott emlékművet, amely a néhai Nagy-Magyarország határát jelképezi” – mondta Mihály József kapitány, a huszonnégy tagúra bővült szentegyházi bandérium vezetője, aki úgy tudja, további kilencvenkilenc ilyen kisméretű domborművet fognak felállítani a Kárpát-medence különböző pontjain. A szelterszi gyakorlótéren október 4-én tizenöt csapat nevezett be a főzésre. Az idei hadjáraton a szentegyházi huszárok mellett jelen voltak Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Tusnád, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Kápolnásfalu, Szentjobb, Sárpatak, Szováta, Budapest, Pécs, Tápióbicske és Budakeszi huszárai. /Kozán István: Őszi Hadjárat Szentegyházán. „Felébreszteni a magyarságtudatot, ez a cél”. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./

Egynapos általános sztrájkot szervezett október 5-én a Költségvetési Alkalmazottak Szövetsége, amelyen közel 800 ezer közalkalmazott vett részt. Amennyiben az elkövetkező napokban a kormány nem ad megnyugtató választ követeléseikre, október 28-tól meghatározatlan időre sztrájkot hirdetnek. A Sanitas egészségügyi szakszervezet is kétórás sztrájkot tartott. Október 5-én sikertelenül zárult Emil Boc kormányfő, Gheorghe Pogea pénzügyminiszter – aki ideiglenesen a munkaügyi tárcát is vezeti – és a szakszervezetisek tárgyalása. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen minden oktatónak és szakszervezetnek saját magának kellett határoznia a sztrájkban való részvételről. Kolozsváron a városháza és a megyei tanács, illetve a prefektúra hatáskörébe tartozó intézmények közalkalmazottai nem vettek részt a sztrájkban. /Általános sztrájkkal fejezték ki tegnap elégedetlenségüket a közalkalmazottak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Támogatják a szociáldemokraták a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által kezdeményezett bizalmatlanági indítványt a Boc-kormány ellen – jelentette be Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt /PSD/ elnöke. Az RMDSZ úgy döntött: elfogadja a liberálisok felkérését egy közös bizalmatlansági indítvány benyújtására. /Három párti összefogás a Boc-kormány ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Több mint tízezer vasúti alkalmazott elbocsátására készül a kormány. A tervezet szerint az elbocsátandó személyek két havi nettó átlagfizetést, munkanélküli segélyt, valamint csaknem két évig jövedelemkiegészítő összeget kapnak attól függően, hogy hány éves munkaviszonyuk van. /Tízezer embert bocsát el a Román Államvasutak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Hetedikként lépett az elnökjelöltek sorába Sorin Oprescu bukaresti főpolgármester. A függetlenként induló főpolgármester nehezíti Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje esélyeit. Oprescu ugyanis elsősorban a szociáldemokrata táborból fogja elhalászni a szavazatokat. Eddig Nati Meir, Traian Basescu államfő, Mircea Geoana és Sorin Oprescu mellett Crin Antonescu, George Becali üzletember és az RMDSZ által támogatott Kelemen Hunor jelentette be részvételi szándékát az elnökválasztáson. /Oprescu a hetedik jelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

Egynegyedével csökkent tavalyhoz képest a leggazdagabb 500 román üzletember vagyona, amely eléri összesen a 29 milliárd eurót. A Forbes 500 nevet viselő listája első helyén Dinu Patriciu áll, akinek vagyonát 2,2 milliárd euróra becsülik. Őt követi Ioan Niculae 1,2 milliárd euró értékű vagyonnal, harmadik helyen Ion Tiriac volt teniszcsillag áll 850–900 millió euróval. A leggazdagabb romániai magyar üzletember továbbra is a nagyváradi Teszári Zoltán, aki a 11. helyen szerepel 400 millió euróra becsült vagyonnal. Vagyona alaposan megcsappant, hiszen 500 millió eurót veszített tavalyi értékéből. Így Teszári a második a legtöbbet veszítő üzletemberek rangsorában. /Gazdagjaink is szegényebbek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Három magyar alprefektus került vissza tisztségébe, miután a demokrata-liberális párt nagyszabású takarítást végzett a kormányapparátusban. Maros megyében az egyik megüresedett alprefektusi tisztséget Bárczi Győző István töltheti be ismét. Temes megyében Marossy Zoltán György, Brassó megyében pedig Benedek Káplár Gábor kapta az egyik alprefektusi posztot. /Magyar alprefektusokat neveztek ki. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

A politikai eszközökkel előidézhető változásról beszélt Kelemen Hunor államelnökjelölt október 5-én az aradi vértanúk tiszteletére megtartott emlékünnepségen. Az aradi ünnepségen a kecskeméti Radó Vilmos Színház társulata a Gondolatok a nemzet történelméből című produkcióját adta elő. Margittán már október 4-én, vasárnap megemlékeztek az aradi vértanúkról. Az ünnepség szónoka Cseke Attila szenátor volt. /A vértanúkra emlékeznek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

Lemondásra szólította fel Bálint Józsefet, Sepsiszentgyörgy MPP-s alpolgármesterét Antal Árpád. A város RMDSZ-es polgármestere Gazda Zoltán lemondását is kéri, akit korábban politikai egyezség során alkalmaztak a Kovászna megyei turisztikai ügynökségnél. Antal Árpád szerint a sepsiszentgyörgyi tanács MPP-s frakciója „ellenzékként viselkedik”, semmiben nem segítik munkáját. A nyílt vita múlt héten robbant ki, amikor Antal Árpád a város vagyonkezelő cége, az Urban Locato a felszámolását kezdeményezte, de ezt ellenezte az MPP-s frakció, mert a párt megyei elnöke vezeti a céget. /Kovács Zsolt: Újabb RMDSZ–MPP-csörte. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

Ianosi Anda Elena megyei főtanfelügyelő és Karda Emese, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójának leváltását kérte Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Constantin Strujan prefektustól. Borboly szerint a két közintézmény-vezető nem végzi megfelelően munkáját, és felkészültségük, szakmai tapasztalatuk nem elégséges a feladataik elvégzéséhez. Ianosi bevezette az oktatási intézmények nyílt etnikai diszkriminálását, amire az utóbbi húsz évben nem volt példa, ráadásul betiltotta a gyerekek szabad iskolai kirándultatását, személyes engedélyezéséhez kötve azt. Karda Emese pedig az adott területen semmiféle szakmai előélettel, tapasztalattal nem rendelkezik. /Fejeket kér Strujantól Borboly. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./

Ukrajnában kötelezővé tették az államnyelv használatát az állami és önkormányzati iskolákban. Csak azokban az iskolákban használható a kisebbségek nyelve, ahol a tanítás is azon a nyelven történik. Ez azt jelenti, hogy a kárpátaljai magyar iskolákban kizárólag ukránul lehet majd beszélni, s csak igény esetén lehet az ukránnal párhuzamosan alkalmazni a magyar nyelvet is az osztálytermekben, a folyosókon vagy a tanári szobában. /Tilos a magyar szó a kárpátaljai iskolákban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./