1997 óta a mostani a 18. Fecskés könyv, amit az aradi Kölcsey Egyesület megjelentet az úgynevezett tartozás könyvek sorozatában, amelyet Pávai Gyula szerkeszt. Azért tartozás, mert utódoknak és elődöknek tartoznak a múlt valódi megismertetésével. Erre még Ficzay Dénes gondolt, az anyag gyűlt is, de kiadni nem lehetett. A Fecskés sorozatban közölték Dr. Széll Lajos visszaemlékezéseit és Ficzay Dénes öt kötetét, Az aradi híres emberek című munkát, és most kiadják Kulcsár Sándor és Horváth Imre kultúrtörténeti visszaemlékezéseit. Kulcsár Sándor 1911-ben született Aradon Kulcsár Sándor Kálmán néven. Az aradi Katolikus Gimnáziumba járt, Marosvásárhelyt érettségizett. Teológiát végzett, és egy éves római felkészülés után minorita lelkész lett. Részt vett a közművelődési munkában, dolgozott dr. Wild Endre Vasárnapjánál és a Kölcsey-zsúrokon. Újságíró lett Kulcsár Sándor néven, kilépett a rendből, Horváth Imrével dolgozott Erdős Sándor lapjánál, majd Temesvárra ment a Déli Hírlaphoz, és az Új Szótól ment nyugdíjba. Emlékeit 1975-ben írta meg, Ficzay Dénes kérésére. Horváth Imre Aradi éveiről ír, hiszen itt lett költő, innen került Nagyváradra, s ezzel az egyetemes magyar irodalomba is. Emlékezéseit ő is elküldte Ficzay Dénesnek. A két írásmű most közös kötetben jelenik meg. Pávai Gyula önéletrajzi ihletésű prózáját már ismerik az aradi olvasók. Az ötvenes évek kolozsvári egyetemista életét bemutató kisregényének átdolgozott – a szerző a folytatás megírásával regényes krónikává kerekítette ki – kiadását veheti most ismét kézbe az olvasó. A hangulatos könyv az Egy év az ötből… és még kettő címet viseli. A kettős könyvbemutató az aradi Evangélikus Imateremben lesz szeptember 23-án. /Kettős könyvbemutató a Kölcsey Egyesületben. A 18. fecske. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

A CNSAS /Securitate Archívumait Tanulmányozó Országos Tanács/ informátornak tekinti Vetési Lászlót. „Kezünkbe került egy értesítés kópiája, melyben a CNSAS tudatja a kérelmezővel, hogy sikerült azonosítania a Szekuritate két ügynökét, a többi fedőnévnél folytatják az azonosítást. A kérelmező Beke Mihály András újságíró, Beke György író fia, aki miután fellapozta az édesapjáról készült dossziékat, arra volt kíváncsi, kik lapuknak a fedőnevek között. ” Az egyik „Lazarescu”, Bustya Endre irodalomtörténész, többször volt börtönben. A másik „Schuszter” – Vetési László lelkész, a Kárpát Medencei Képviselők Fóruma által létrehozott szórvány munkacsoport elnöke. A Polgári Élet munkatársa felhívta telefonon. Vetési cáfolta, hogy köze lenne hozzá. /Fedőnevek: szekustörténetek vég nélkül. = Polgári Élet (Székelyudvarhely), szept. 22./

Elkezdődött a szenátusban a gazdasági régiók átszervezésére vonatkozó RMDSZ- törvénytervezet vitája: ezt elsőként a gazdasági bizottság tűzte napirendjére. Az RMDSZ részéről Gyerkó László szenátor, a bizottság tagja és Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető mutatta be a kezdeményezést. Az RMDSZ 16 gazdasági fejlesztési régió kialakítását tervezi a jelenlegi 8 helyett. /Megkezdődött a bizottsági vita a régiók átszervezéséről. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

A szlovák államnyelvtörvény körüli magyar-szlovák vita megdöbbentő módon tanúsítja, hogy komolyan kell venni Európában a kisebbségi ügyeket – hangsúlyozta Hans Heinrich Hansen, az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) az elnöke. Hansen szerint a kisebbségi ügyek rendszerint csak akkor kerülnek napirendre a politikában és a médiában, amikor már elúszott a vita békés rendezésének lehetősége. A FUEN 32 országból 84 tagszervezetet tömörít, és ekként a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek legnagyobb európai tömörülésének számít. Versailles-ban alapították 1949-ben, és fennállásának 60. évfordulóját Brüsszelben eseménysorozattal fogja megünnepelni. /FUEN-elnök: komolyan kell venni a kisebbségi ügyeket. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén Markó Béla előrelépésnek nevezte azt, hogy nem romlott az oktatási törvény kisebbségjogi fejezete, sőt néhány kérdésben jobbítás tapasztalható. Kötő József képviselő, a képviselőház tanügyi bizottsága alelnöke kifejtette, fontos előrelépéseket tartalmaz az oktatási törvény, de ehhez kreatív módon alkalmazott előírások kellenek. A törvény az iskolák vagyonát, a finanszírozást az önkormányzatokra bízza. A törvény értelmében megerősödik az iskolai autonómia, az iskolai adminisztratív tanácsokban egyharmad részben tanárok, egyharmad részben szülők, egyharmad részben a helyi önkormányzatok képviselői lesznek jelen. Fontos előrelépés az, hogy az igazgatókat a helyi adminisztratív tanács vizsgáztatja, a helyi önkormányzat hagyja jóvá, a tanárok versenyvizsgáját is az iskolák szervezhetik meg. Az iskoláink tulajdonképpen a kezünkben vannak, hangsúlyozta Kötő József. Az új tanügyi törvény szerint az egy tantárgyra számított óraszámnak 75%-a kötelező módon a tantárgyra vonatkozik, 25% pedig a tanár rendelkezésére áll. Például a történelmet vagy földrajzot tanító pedagógus megtaníthatja a helyneveket anyanyelven is. A törvényben megjelentek a felsőoktatásnak olyan közjogi garanciái, amelyek talán lehetővé teszik az anyanyelvi felsőoktatás kiteljesítését. Ebben benne van az önálló tagozat létrehozásának a lehetősége is. /Mózes Edith: „Az iskoláink tulajdonképpen a kezünkben vannak” = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

A 2008–09-es iskolai év értékeléséről készült jelentést ismertette Matei Dumitru Maros megyei főtanfelügyelő a tanügyi egységek igazgatóival tartott tanácskozáson. A megyében közoktatási egységekben 93. 977 diák tanult, a magánoktatásban 2. 698-an vettek részt. A 93. 977 diákból 62. 1179 román, 30. 665 magyar, 1133 német tagozaton járt. A magánoktatási egységek román anyanyelvűek, magyar tannyelven mindössze 20 gyereket oktattak egy magánóvodai csoportban. /(b. gy.): Az elmúlt tanévet elemezték. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

Derzsi Ákos RMDSZ-es képviselő szeptember 21-én parlamenti felszólalásában a II. osztályos, magyar tannyelvű matematika tankönyv – amelyet az Aramis Kiadó jelentetett– körüli problémákra hívta fel a figyelmet. A tankönyvben a szavak helyköz nélkül íródtak, ezért a tankönyv egész szövege olvashatatlan. Derzsi Ákos kifejtette: „Erre a hibára nincs elfogadható magyarázat. Ez a romániai oktatási rendszer gyenge minőségét bizonyítja. ” /Hibás matematika tankönyvek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Basescu államfő a múlt hét végén azt állította, a román az európai népek közül a legintelligensebb, azaz a legmagasabb intelligenciahányadossal rendelkezik. Ilyen vizsgálatokat soha nem végeztek, Basescu kijelentését amolyan hízelgésnek kell tekinteni, s újabb alkalomnak arra, hogy leteremtse mindazokat, akiknek valami nem tetszik az országban. (Antena3) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

A Stefan Gusa tábornoknak állítandó köztéri szoborról szóló határozat megsemmisítését kéri majd a marosvásárhelyi RMDSZ-frakció, amennyiben a Román Akadémiához eljuttatott kérdésére azt a választ kapja, hogy az 1989-s forradalomban szerepet vállaló katonatiszt több tucat temesvári forradalmár haláláért felelős. Benedek István, a városi tanács RMDSZ-frakciójának a vezetője elmondta, létezik egy megegyezés a magyar és román tanácsosok között, amely szerint mindkét fél javasolhatja, hogy az általa nagyra becsült személyiségeknek szobrot állítson. A Sütő András Baráti Egyesület vezetőségének tiltakozott amiatt, hogy Sütő András nevét egybekapcsolják Stefan Gusa tábornokkal. /Antal Erika: Átvilágítják Gusát. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

Az egyik budapesti napilap arról kérdezte pártok képviselőit, hogy mit szólnának egy államilag elismert, Trianonra emlékező emléknap kitűzéséhez. Lokodi Imre, az ÚMSZ munkatársa megjegyezte: „a bánatfát Trianon szomorúságából fakadó könnyekkel öntözik, ápolni legalábbis úgy illenék”. Biztosan lennének, akik elmennének „valamilyen emlékműhöz nagyon gondterhesen turulszárny suhogást hallatni és hallgatni az ország bánatrahajló részével” – tette hozzá az újságíró. Horn Gábor SZDSZ-es politikus szerint az emléknap újabb feszültségforrást jelenthetne Magyarország szomszédjaival. /Lokodi Imre: Bánatfa. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

Feljelentést tett Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester, mert szeptember 22-én hajnalban a település egyik kétnyelvű helységnévtábláján lefestették a magyar feliratot. Szeptember 5-én hasonló esetet jelentettek Sepsiszentgyörgyön is. Antal Árpád polgármester akkor primitív provokációnak minősítette a történteket, amely szerinte a csíkszeredai és székelyudvarhelyi önkormányzati gyűlésekkel hozható összefüggésbe. Antal úgy látja, hogy a székelyföldi polgárok az utóbbi időben „elkényelmesedtek”, azt hitték, hogy a nyelvi jogok terén már minden rendben van Romániában. /Kézdivásárhelyen is lefestették az egyik magyar helységnévtáblát. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

A székelyföldi vállalkozások fejlődési lehetőségeiről egyeztethetnek az üzletemberek, valamint az önkormányzatok képviselői a szeptember 24-én kezdődő sepsiszentgyörgyi 3Invest konferencián. A 3Invest elnevezésű kiállítást és konferenciát második alkalommal szervezi meg a magyarországi MacLine Hungary Kiállításszervező vállalkozás és a helyi Mediorg, illetve Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy önkormányzata. Vajda Lajos, a Kovászna megyei kis- és közepes vállalkozókat tömörítő egyesület, az ASIMCOV igazgatója elmondta, a helyi vállalkozóknak ismerniük kell minden lehetséges beruházást, ami a jövőben a térségben megvalósulhat, hogy felkészüljenek a pályázásra. /Bíró Blanka: Székelyföld: esély a projektekben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

A kolozsvári székhelyű Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a legnívósabb romániai felsőoktatási intézmény – mutat rá a Capital üzleti és pénzügyi hetilap, valamint a német Kienbaum Management Consultants által készített toplista. A második a Bukaresti Egyetem lett, a harmadik a brassói Transilvania Egyetem. A két magyar tannyelvű, magánkézben levő felsőoktatási intézmény, a kolozsvári székhelyű Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem nem is szerepelt a vizsgált tanintézetek listáján. Két szempontot vettek figyelembe az egyetemek listájának összeállításakor: elsősorban a felsőoktatási intézménynek rendelkeznie kellett a román állami akkreditációval, másodsorban az egyetemek és az üzleti szféra közötti kapcsolatot is szem előtt tartották. Chisu szerint egyik magyar tannyelvű egyetem sem található meg az Oktatási Minisztérium honlapján – www.edu.ro – szereplő akkreditált felsőoktatási intézmények listáján. Közben a PKE még tavaly szeptember végén elnyerte a végső akkreditációt. A szaktárca honlapján azonban a PKE még az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező, akkreditációs folyamatban levő egyetemek között található. Még rosszabb a helyzete a honlap szerint a Sapientiának, amely a minisztérium szerint még csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, valójában több szakja megkapta már az akkreditációt, s az egyetem akkreditálása is folyamatban van. Korábban Szabó Vilmos, magyar külügyminisztériumi államtitkár úgy nyilatkozott, a Sapientia akkreditációja és állami támogatása az ősszel esedékes, közös román–magyar kormányülés kiemelt témáját fogja képezni. /Bálint Eszter: A BBTE-t tartják a legnívósabbnak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

Nyilvánosságra hozták az ügyészség döntését, miszerint nem indítanak bűnvádi eljárást a Kolozs Megyei Tanács ama versenybizottsága ellen, amely pár évvel ezelőtt nem Pászkány Árpádnak, hanem Iulian Dascalunak ítélte oda azt a területet, ahová felépült a Iulius Mall. Az ügyben annakidején Pászkány Árpád feljelentést tett. /N. -H. D. : Támadás Pászkány ellen? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Autonómiával kapcsolatos fogalomjegyzéket állít össze az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum autonómia-munkacsoportja – jelentette be ennek RMDSZ-es társelnöke, Márton Árpád. Szerinte nagy szükség van az egységes fogalomtárra, hogy minden magyar politikus ugyanabban az értelemben használja ezeket a szavakat, és azonos módon próbálja megértetni a románsággal. /Farkas Réka: Autonómia-fogalomtár készül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

Mint évek óta minden alkalommal, idén is vitát szült a sepsiszentgyörgyi önkormányzat határozattervezete a történelmi egyházaknak adandó fűtéstámogatásról. Az előző években a vitára az adott okot, hogy a központi ortodox katedrálisban két parókia székhelye található, s a román önkormányzati képviselők azt szerették volna elérni, mindkét parókia megkapja ugyanazt a pénzbeli támogatást, mint a többi felekezet, vagyis ugyanannak az épületnek a fűtésébe kétszeresen szálljon be az önkormányzat. Idén a vitát az váltotta ki, hogy a negyedik ortodox parókiának is fűtéstámogatást akartak kiharcolni a román képviselők, holott a csendőrlaktanya mellé tervezett templom építéséhez még csak most fogtak hozzá. /Váry O. Péter: Belvita az egyházak támogatásáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

Fennállásának százötvenedik évfordulóját ünnepli az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Szeptember 21-én Kiss András történész, nyugalmazott levéltáros tartott előadást Kolozsváron, ismertette az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának történetét, rámutatva arra, hogy Erdély, a történelmi Magyarország mindig is szervesen bekapcsolódott az európai műveltség vérkeringésébe. A kommunista rendszer kisajátította a teljes levéltári anyagot, és kénye-kedve szerint járhatott el. Ennek az volt a következménye, hogy több fontos dokumentumnak nyoma veszett. /Sipos M. Zoltán: Levéltári történetek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

A Crisana és a Nagyvárad Táncegyüttes szeptember 25-én lép fel a Nagyváradi Állami Filharmónia színpadán, tájékoztatott Miklós János, a Nagyvárad folklóregyüttes vezetője. A Filharmóniában zajló jubileumi ünnepségen magyar, cigány, szlovák, sváb és román táncokat, szokásokat mutatnak majd be. A 2002-ben alakult magyar néptánccsoport februárban lesz nyolcéves, ez alkalomból egy kisebb kiállítást szerveznek majd, a csoport népi ruházataiból, díjaiból. A Filharmónia hatvanéves fennállásának alkalmából Nagyvárad zenei életének elmúlt hatvan évére visszatekintő plakátkiállítás tekinthető meg. /Totka László: Táncos ősz Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

Szeptember 21-én a Temesvári Csiky Gergely Színházban Vetési Nándor Dobszó az éjszakában című Brecht összeállítása hangzott el. Az egyórás, egyszemélyes produkcióból kibontakozott a nácik majd a kommunisták által is sokat támadott drámaíró élete. /Pataki Zoltán: Dobszó az éjszakában, avagy Brecht aktualitása. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház a tavalyi érdeklődésre való tekintettel idén is szervez turnét a Partiumban. A délvidéki színtársulat a Wass Albert-művek nyomán készült „A világ és a vége“ című darab után most egy másik történelmi drámával érkezik, melynek címe „Magyar piéta“. Siposhegyi Péter darabját Andrási Attila, a társulat vezetője dolgozta át és rendezte színpadra, a mű az 1946-os délvidéki vérengzéseket dolgozta fel, ezenkívül helyet kap benne a 2004-es elpolitizált magyarországi népszavazás, és annak előzményei, valamint következményei, és az őszödi beszéd néven elhíresült budapesti politikai magatartás. A darab tükröt állít a csonkaországi magyar társadalom elé. Ezzel párhuzamosan egy gyerekelőadást is bemutatnak, melynek címe „Erdők meséje“, ami Wass Albert-mesék színpadi feldolgozása. /Színházi turnén a délvidékiek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 23./

A Benkő Levente újságíró, történész által sajtó alá rendezett, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátott Az őszinteség két napja /Polis Könyvkiadó, 2008/ című kötet bemutatásával vette kezdetét szeptember 21-én Kolozsváron az Evangélikus-Lutheránus Püspökség Reményik Sándor Galériájában zajló Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely rendezvénysorozata. A Román Munkáspárt Kolozs Tartományi Bizottságánál, kolozsvári és marosvásárhelyi írók, szerkesztők részvételével 1956. szeptember 29-én és 30-án Kolozsváron tartott gyűlés jegyzőkönyveit és az azokhoz kapcsolódó dokumentumokat tartalmazza a kötet, mondta el Dávid Gyula irodalomtörténész. A hozzászólásokból a romániai magyarság nemzetiségi követelései olvashatók ki. /Ferencz Zsolt: Az őszinteség két napja: 1956. szeptember 29–30. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

„Beder Tibor új könyvének gerince annak a történelmünket és kortársi világunkat bekalandozó folyamatnak a feltárása, amely az egykor magyar többségű térségek históriai lefaragását és elvesztését jeleníti meg, és a veszteségek ellenére a mégis megmaradás, a mégis itt maradás parancsát követi” – írta Sylvester Lajos a mű előszavában. Beder Tibor Apadó fájdalom /Pro-Print Kiadó, Csíkszereda/ című munkája a szerző hetedik könyve, múltidézés hiteles forrásanyaggal alátámasztva. /Beder Tibor: Apadó fájdalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./

Az elnöki palota társadalmi és népesedési kockázatokat felmérő szakértői csoportja egyebek között törvényesítené a prostitúciót és a könnyű drogok fogyasztását. Az akadémikusok által szerkesztett jelentés öt hónapos munka eredménye. A HIV-fertőzés csökkentése érdekében egyszeri használatú fecskendőket forgalmazó utcai automaták felállítását javasolják. A dokumentum szerint a rendszeres drogfogyasztók száma 28 ezerre tehető, 1999-hez képest 2007-ben 70 százalékkal többen kábítószereztek. A szakértők javaslatai között szerepel még a költségvetési bérek csökkentése, a különféle foglalkoztatási kategóriák kedvezményeinek megvonása, a reális nyugdíjkorhatár 65, a törvényeset pedig „mintegy 70 évre” emelni, ugyanakkor a férfiak és nők nyugdíjkorhatárának egységesítése. /Bogdán Tibor: Államfői matrózmódszer: drogot, nőket az országnak? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

A román társadalom továbbra is intoleráns a romákkal, a HIV-fertőzöttekkel és a homoszexuálisokkal, az utóbbi időben a többségi nemzetben növekedett a magyar közösség iránt táplált ellenszenv is, derült ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács által megrendelt felmérésből. A kulturális, etnikai, esetleg felekezeti intoleranciák sokkal erősebben vannak jelen Moldvában és Munténiában, mint például Bukarestben vagy Erdélyben. Arra a kérdésre, hogy mely kisebbségek közvetlen környezetében érzik nagyon kényelmetlenül magukat, a felmérés alanyainak 40,8 százaléka a melegeket, 29,2 a romákat, 24,8 a HIV-fertőzötteket, 10,8 százalék pedig a magyar nemzetiségüket jelölte meg. Az elmúlt évben a román többségben nőtt a magyar kisebbséggel szembeni intolerancia. /Fleischer Hilda: Nőtt a magyarellenesség. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

A képviselőház döntő házként elfogadta Frunda György törvényjavaslatát, amely lehetővé teszi, hogy nemfizetés esetén a bíróság a kihágásért kiszabott pénzbírságot átváltoztassa közérdekű munkára. Erre a módosításra azért volt szükség, mert korábban a szabálysértők gyakran nem fizették ki a pénzbírságot. /Elfogadták Frunda javaslatát. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./

A román tanácstagok ellenszavazata ellenére elfogadta a Kovászna Megyei Tanács a Hegyeink Közösségfejlesztési Egyesület létrehozását. A tervezet értelmében Hargita és Kovászna megye önkormányzatai közösen hozzák létre az egyesületet, amelynek feladata többek között fejlesztési programok lebonyolítása, a közszolgáltatások minőségének javítása, pályázatokon való részvétel, közös kulturális rendezvények szervezése. A legvehemensebb Ioan Solomon volt, aki szerint törvényellenes az egyesület létrehozása. A megyemenedzser a belügyminisztérium által kiadott, a közösségfejlesztési egyesületek létrehozásáról szóló útmutatót idézve bizonyította a határozattervezet törvényességét. /Farcádi Botond: Együttműködő székely megyék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

Cinikus gesztusnak nevezte Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester Stefan Gusa tábornok rehabilitálását célzó szoborállítási kezdeményezését. Az emberjogi aktivista Románia arculcsapásának tartja, hogy a forradalom áldozatai gyilkosának emlékművet szándékoznak állítani. „Dorin Florea éveken keresztül támogatta Antonescu rehabilitációját és szobrának felállítását Marosvásárhelyen” – emlékeztetett Enache. Dorin Florea polgármester nem hajlandó visszavonni a határozatot. Az elöljáró sajtótájékoztatón fejezte ki köszönetét az RMDSZ frakciójának, mert korábban támogatta a javaslatot, és elítélte Markó Béla szövetségi elnök kijelentését, miszerint hibáztak a magyar tanácsosok. Florea szerint Stefan Gusa neve, mint egykori vezérkari főnök és kaszárnyaparancsnok szorosan kötődik Marosvásárhelyhez. A temesvári tüntetők közé lövető tábornok kultusza a forradalmár szervezeteket is felháborította. A szoborállítás ellen tiltakozik a Magyar Polgári Párt is. /Antal Erika: Közösen a Gusa-kultusz ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

Közös termelési és termékértékesítési szövetkezetet alapítanának a háromszéki és a Brassó megyei cukorrépa-termelők az európai uniós pályázati lehetőségek hatékonyabb kihasználása érdekében. Két esztendővel ezelőtt még 1200, tavaly 700, idén már csak 500 háromszéki foglalkozik cukorrépával. Romániában idén várhatóan 8 millió tonna kukoricát takarítanak be, ami jóval több, mint amivel korábban számoltak az illetékesek. Romániában 2,3 millió hektáron termesztenek idén kukoricát, ebből 100 ezer hektárnyi területet sújtott a szárazság. 2007-ben, a rendkívüli szárazság miatt, mindössze 3,7 millió tonnát takarítottak be az országban. Idén az átlagnál jobb termésre számítanak. /Bíró Blanka: Termelési szövetkezetet hoznak létre Kovászna és Brassó megyében. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

A Hargita Népe megírta, hogy egy csoport, nem a megyéből származó szélsőséges román fiatal háborítatlanul felvonulhatott Gyergyószentmiklóson, és provokatív jelszavakat skandált. A rendőrség szerint a felvonulás valójában koszorúzás volt, és jogi besorolása olyan, mint egy esküvőé. Valójában a vasgárdista egyenruhára kísértetiesen hasonlító ruhában felvonuló fiatalok nem éppen lakodalmi hangulatot gerjesztettek a város lakóiban. A felvonulók azt is elmondták, hogy harcművészetekben jártas társaik előzőleg megszállták a várost, hogy szükség esetén közbelépjenek. Ha ilyen kirívó esetben ennyire megkülönböztető módon jár el a hatóság, akkor ez megerősíti mindenkiben, hogy valójában magyarokra vadásznak, amikor büntetni kell. Ebben az esetben nem lehet román–magyar bizalom. /Isán István Csongor: Biznisz és román–magyar bizalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./

A katolikus egyház és a városháza közötti – a Főtér 15. szám alatti ingatlan belső udvarának használatára vonatkozó – ügyben Sorin Apostu polgármester „salamoni döntést” hozott: a jelzett területet felosztották, s ennek értelmében egyharmad része megmarad a római katolikus egyháznak parkolás céljaira, kétharmad részét pedig a Bob Iskola tanulói rendelkezésére bocsátja. Kovács Sándor római katolikus főesperes elégedetlen a polgármester határozatával kapcsolatban, közölte, hogy az ügy még nem tekinthető lezártnak, mihamarabbi tárgyalásokra van szükség. Boros János volt alpolgármester elmondta: a telekkönyv szerint a jelzett terület mindig is a katolikus egyház tulajdona volt. A megoldás az lenne, ha a Főtér 15. szám alatti ingatlanban működő Bob Iskola osztályai kiköltöznének, a városi tanács pedig elrendelné az udvar kivételét a közvagyon leltárból. A Bob Iskola az 1948-as államosítás után került oda minden jogalap nélkül. Az egyházzal nem kötöttek bérleti szerződést, több mint hat évtizede jogtalanul használják az ingatlant és az udvart. /Nagy-Hintós Diana: „Salamoni” döntés: felosztotta a plébánia udvarát a polgármester. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./