Közös nyilatkozatban tiltakoznak a magyarországi történelmi egyházak a szlovákiai államnyelvtörvény módosítása ellen. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége aggasztónak tartja, hogy büntetni lehet a magyar nyelv használatát Szlovákiában, ez súlyosan sérti az ott élő kisebbségek jogait. Az egyházak arra kérik a magyar kormányt és a parlamenti pártokat, hogy lehetőségeik szerint tegyenek meg mindent az európai testületeknél az elfogadott törvénymódosítás visszavonására. Az egyházi vezetők a nemzetközi egyházaktól is segítséget kérnek. /A történelmi egyházak is elítélik a szlovák nyelvtörvényt. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

Elkezdődtek a Kovászna és Hargita megyét összekötő 12-es országút rehabilitációs munkálatai, néhány nappal azután, hogy a háromszéki RMDSZ útlezárással járó tiltakozást helyezett kilátásba. /Kovács Zsolt: Háromszéki útfelújítás: hatott az RMDSZ-fenyegetés? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Az EU-tábor július 8-án tartott megnyitóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke Erdély Európában című előadásában kifejtette: a régió polgárainak, vezetőinek el kell gondolkodniuk azon, milyen szerepet látnak az erdélyi magyarságnak az Európai Unióban. Szerinte a magyar tisztségviselők leváltása bizonyíték arra, hogy a történelem nem megismételhetetlen. Legalább annyira aggasztó, ami jelenleg Szlovákiában zajlik. Módosították a létező nyelvtörvényt: 100 eurótól 5 ezer euróig terjedő pénzbírsággal sújthatnak valakit a szlovák nyelv nem megfelelő használata miatt. Európa-szerte előretörőben a nacionalizmus. Erdély a többnyelvűség, a nemzetek együttélése terén Európa számára is tud válaszokat adni. Markó úgy látja, a romániai magyar politikában három irányvonal lesz meghatározó az elkövetkező időszakban: a decentralizáció, az erdélyi magyarság helyzetének rendezése és az európai építkezés. Tonk Márton, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja kifejtette: a diákrendezvényen válnak igazán közösséggé az itt szakmai gyakorlaton levő hallgatók. /Kiss Olivér: Markó: az autonómia után a föderalizációról is beszélnünk kell. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Hatalmas tévedés, butaság, sőt, gyilkosság az erdélyi Verespatakon tervezett aranybánya – jelentette ki Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke. Az Akadémia elítéli a beruházást. Az akadémia álláspontja továbbra is az, hogy a beruházás nem közhasznú, és súlyos negatív mellékhatásokkal jár. Kockázatosnak tartják a beruházó által alkalmazni kívánt ciántechnológiát. /Gyilkosság a verespataki aranybánya-terv. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, hazugság és rágalmazás vádjával indít pert Borbély László parlamenti képviselő, volt közmunkaügyi és területfejlesztési miniszter ellen. Florea azt veti Borbély szemére, hogy a televízió helyi műsorában „agresszíven, magabiztosan és felsőbbrendűséggel” állította, hogy a Somostetőn építkezési engedély és közbeszerzési versenytárgyalás nélkül épült meg és sok millió euróba került a játszótér. Florea szerint Borbély László igazságtalanul megvádolta meg őt, ezért felkérte a jogi illetve a közbeszerzési igazgatóság igazgatóit, valamint a város főépítészét, hogy ők is indítsanak pert és kérjenek fejenként félmillió lej kártérítést Borbély Lászlótól. /Dorin Florea perrel fenyegeti Borbély Lászlót. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

Néhány hete a Partiumi Keresztény Egyetem illetékesei Nagyváradon közölték szándékukat, miszerint a következő tanévtől magyar nyelv és irodalom képzést indítanak egy új tanszék létrehozásával. Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem egyes vezetői, illetve magyar tanszékének oktatói bírálták a kezdeményezést. Egyik fél részéről sem szerencsés, az a másikkal szembeni előítéletek létezése. Vitatható, hogy a párhuzamos képzés valóban túlkínálatot jelent-e majd. Több megyében is hiány mutatkozik magyar nyelv és irodalom szakos tanárokból, ebből arra kell következtetni, hogy a frissen diplomázók jelentős része a tanügyön kívül képzeli el karrierje indítását. Az új szak elindul, az eredmény lehet siker is, lehet kudarc is. Azonban ha a próbálkozást még elindulása előtt megtorpedózzák, soha nem lehet majd megtudni, milyen hatással lett volna az intézményre, a városra, a felsőoktatási intézményrendszerre. /Szűcs László: Jár-e nekünk a tévedés joga? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Egyre csökken a szőkefalvi lakosság esélye arra, hogy megmenthesse a közösség javára néhai Petrichevich Horváth Dániel kastélyát. Az aránylag jó állapotban lévő ingatlan hosszú ideje üresen áll. Végh József korábbi polgármester hiába kérlelte a Bécsben élő gróf Rottenthal Schneider Annát, hogy igényelje vissza a szőkefalvi kastélyt, a kommunisták által okozott traumái miatt az idős nő kijelentette: hallani sem akar Romániáról és Szőkefalváról. Egy időben nyílt titoknak számított, hogy a valamikori mintagazdaságra a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi bárói próbálják rátenni a kezüket. A település szeretné megszerezni a kastélyt. Végh József korábbi polgármester vaskos dossziéban őriz a kastéllyal kapcsolatos minden okiratot. Leginkább öregek otthonára lenne szükség, fejtette ki Végh József. Évekkel ezelőtt a szőkefalvi és környékbeli magyarság egy alkalommal a kastély udvarán, Wesselényi Margit sírjánál gyűlt össze megünnepelni a magyar forradalom évfordulóját. A román tulajdonos azóta március 15-én nem engedi be ide a helyi közösséget. Az év többi napján azonban szabadon lehet kószálni erre. /Szucher Ervin: Hiába kéri a szőkefalvi közösség Petrichevich Horváth Dániel egykori birtokát. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

Molnár István, a Minimum Party (MP) alkotó- és szakmai tábor szervezője elmondta, 1996-ban, amikor az első tábort megszervezték, nem gondolták, hogy idővel megöregednek, szívesen átadnák a stafétabotot az utánuk következő generációnak. Azonban a mai fiatalok nem mutatnak hajlandóságot a közösségi célú munkára. Lőrincz Ildikó, az MP házigazdája elmondta, miért találhatják kevésbé vonzónak a fiatalok a szervezést: év elején több hónapnyi pályázatírással, lobbizással kezdődnek a teendők, aztán műhelyszervezés, majd két hét tábor következik. Ezután jön a dokumentációs munka, valamint a MP-katalógus szerkesztése. Az idei, július 27. és augusztus 9. között, Kászonaltízen sorra kerülő táborban a szakmai fórumokon kívül vizuális-művészeti, zene-, színház-, tánc-, fotó-, filmes, filozófia, kézműves és íróműhelyek is lesznek. /Oborocea Mónika: Minimum Party, maximálisan. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Az összefogás csodáját tapasztalhatták meg az elmúlt héten a Feketelakon megtartott Szórványtáborban, amelynek szervezéséhez üres zsebbel kezdtek neki, s végül semmi sem hiányzott, tájékoztatott Barticel-Kiss Krisztián lelkész. Helybéli fejkendős nénik jönnek a felajánlásokkal, a szamosújvári Téka Alapítvány is segített. Tanító néni és megyei tanácsos, nyugdíjas szakácsnő és lelkipásztor, gimnazista és főiskolás fogott össze. A tábor június 26-án kezdődött ötvenhat gyermek és kilenc felügyelő személy részvételével. A Téka Alapítvány több esztendeje évről évre bővíti, szépíti, építi a tábortelepet, mára már 70 személy befogadására alkalmas. Délelőttönként bibliai, délutánonként honismereti programok voltak. /Barticel-Kiss Krisztián, feketelaki ref. lelkipásztor: Ez már összefogás – IV. Keresztyén Honismereti Szórványtábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Elhunyt Király Béla /Kaposvár, 1912. ápr. 14. – Budapest, 2009. júl. 4./, az 1956-os forradalom egyik vezetője, örökségének képviselője. 1989. június 16-án, Nagy Imre újratemetésén ő mondta az egyik beszédet. 1935-ben a Ludovika Akadémián avatták fel hivatásos tisztnek. Élete legszebb napjai közé sorolta az észak-erdélyi bevonulást. A vezérkari akadémia 1942-ben kitüntettet végzettje volt. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnoka lett 1950-ben. Egy évre rá letartóztatták, a tábornokok perében halálra ítélték, majd ítéletét életfogytiglanra változtatták, 1956-ban a forradalom idején szabadították ki. Király Béla lett a Nemzetőrség parancsnoka, majd a Forradalmi Karhatalmi Bizottság vezetője. 1956. november 4-én megindultak a szovjet csapatok, Király Béla a fegyveres ellenállást választotta, majd az emigrációt. Az emigrációban elsőrendű feladatának tekintette, hogy a megtorlás és elnyomatás körülményeit tolmácsolja a világnak. Király Béla Brüsszeltől Tokióig járta a világot. Egyetemi katedrához jutva nemcsak a hadtörténetet tanította az amerikai diákoknak a Columbia Egyetemen, hanem a magyarság sorsát is. Szorgalmazta, hogy a nemzeti ereklyét, a Szent Koronát visszaadják Magyarországnak. A hetvenes években Erdélybe látogatott. Barátság fűzte a kolozsvári Péterffy István egyetemi professzorhoz. Gondoskodott arról is, hogy kiadója, az Atlantic Research and Publications termékei eljussanak Erdélybe. A kiadó legimpozánsabb darabja volt Erdély története három kötetének angol fordítása. Bekapcsolódott a hazai közéletbe, az Orbán-kormány idején katonai tanácsadói feladatkör ellátását is felvállalta – idős kora ellenére. /Csucsuja István: Király Béla (1912–2009). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Az egyetemi iratkozás előtt több felsőoktatási intézményben a tandíjak emelését jelentették be. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen szakok szerint változik az emelés mértéke. A matematika-informatika szak hallgatói 2500 lej helyett 3000-et fizetnek ezentúl, míg a bölcsészkaron 400 lejjel emelik a korábban 2000 lejben megállapított hozzájárulást. /Több felsőoktatási intézményben megemelték a tandíjat. = Erdély. Ma, júl. 9./

Szabó Vilmos külügyminisztériumi államtitkár a Hargita és a Kovászna megyei prefektusnak egyaránt kifejtette véleményét, miszerint az e funkcióban lévő személyeknek rendkívül fontos szerepük van az adott helyen élő nemzeti kisebbségek jó közérzetének és biztonságérzetének fenntartásában. Csíkszeredában a Sapientia Egyetem vezetői tájékoztatták magyarországi vendégüket arról, hogy jól halad az oktatási intézmény akkreditációs folyamata. /Továbbra is napirenden a Sapientia akkreditációja. = Erdély. Ma, júl. 9./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) megalapításának 150. évfordulóját köszöntő kiadványsorozat első kötetét mutatták be Kolozsváron, az egyesület székhelyén: Gyúljanak meg közöttünk is új oltártüzei az ismereteknek. Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai. Összeállította Egyed Ákos történész, az EME elnöke. Dávid Gyula irodalomtörténész kiemelte, hogy Mikó Imre életművének értékelése Egyed Ákos munkásságának egyik célkitűzése. /Ördög I. Béla: Erdély Széchenyijéről, háromszáznegyvenöt oldalon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

A román megyei prefektusoknak a kisebbségek biztonságérzetében játszott fontos szerepéről, a Sapientia Egyetem akkreditációs folyamatáról, a regionális fejlesztésről és a magyarországi tőke erdélyi jelenlétéről tanácskozott július 9-én Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön Szabó Vilmos magyar külügyminisztériumi államtitkár. A Sapientia Egyetem vezetőit Szabó Vilmos biztosította arról, hogy az intézmény magyarországi költségvetési támogatása jövőre nem fog csökkenni. /Szabó Vilmos Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

A Sapientia Egyetem nem kap kevesebbet idén, mint tavaly – jelentette ki Csíkszeredában Szabó Vilmos magyar külügyi államtitkár. – A leváltott intézményvezetők ügyében is kezdeményezni fogunk tárgyalásokat – tette hozzá. /Hompoth Loránd: Támogatja a Sapientiát a magyar kormány. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

Marek Madaric szlovák kulturális miniszter szerint az államnyelvtörvény lényege, hogy a szlovákokat sehol se érhesse hátrányos megkülönböztetés, és amennyiben a nyilvános szférában szeretnének valamit megtudni, ne kelljen megtanulniuk vagy ismerniük a kisebbségek nyelvét. „A törvény nem irányul senki ellen. Lényege, hogy Szlovákia állampolgárai az ország egész területén minden információhoz hozzájussanak államnyelven. Ez nem zárja ki, hogy az államnyelven kívül más nyelven vagy a kisebbségek anyanyelvén is hozzáférhetővé tegyék a tájékoztatásokat” – fejtette ki Madaric. /Védő nyelvtörvény? = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./

Brüsszel nem kommentálja a szlovákiai nyelvtörvény módosításait. Hasonló a helyzet, mint a rosszemlékű 2004. december 5-e alkalmával, amikor megtagadták az anyanemzethez való tartozás érzését. Akkor még, az EU-csatlakozás után, elképzelhetetlennek tűnt, hogy a művelt, a közös Európa szemet hunyjon a hátrányos megkülönböztetés, a bármilyen típusú elnyomás fölött. A szlovákiai nyelvtörvény módosítása kapcsán tanúsított érdektelenség meghazudtolta az eddig táplált reményeket. A közös Európában egyesek a történelem során örökölt kisebbségeiket próbálták beolvasztani tűzzel-vassal, míg mások az egyre ijesztőbb méreteket öltő bevándorló-hullámmal nem tudnak mit kezdeni. Egyesek azonban vérszemet kaphatnak. Mi akadályozhatja meg a 73%-os fölényben lévő román hatalmi gépezetbe beépült szélsőségeseket a szlovákiai példa követésében? Szinte semmi. Ki védhet meg bennünket, erdélyi magyarokat? A magyar tisztségviselők tömeges leváltása is bebizonyította, a kettészakított, anyagilag és erkölcsileg a lerongyolódott anyaország aligha. /Nemzetgyűlölet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./

A kisebbségi sorsban élő magyarságnak az első világháború befejezése óta számos helyen és számos alkalommal súlyos sérelmeket kellett elszenvednie magyar anyanyelvű, nem magyar állampolgárként. 1990 után mindenki reménykedett, hogy az Európai Unió jogrendszere a térség országaiban is jótékony hatású lesz, azonban 21. századba átlépve is aggasztó jelenség észlelhető. „Egyes államokban jogszabályokkal korlátozzák a magyarság nyelvhasználati lehetőségeit, s különösen a tanulóifjúságét, akiket így gátolnak anyanyelvüknek és az ahhoz kötődő kultúrájuknak az elsajátításában. Eltorzítják az egykori Magyar Királyság hiteles történelmét, művelődéstörténetét, nyilvános helyeken akadályozzák, korlátozzák a magyar nyelvű feliratok elhelyezését. Az egyik uniós tagállamban indokolatlanul váltják le a magyar nemzetiségű tisztviselőket. Szélsőséges pártok magyarellenes kampányokat folytatnak, ennek következtében a megszédített emberek meggyalázzák a magyar kulturális emlékeket, megvernek magyar nemzetiségűeket, s ezért még felelősségre sem vonják őket. A szomszédos államok európai uniós csatlakozási szándéka, illetve uniós tagsága nem hozott tartós és egyértelmű javulást a Kárpát-medencében, kisebbségi sorban élő magyarság életlehetőségeit illetően. Felszólítjuk a velünk szomszédos országok kormányait, pártjait, civilszervezeteit, írószervezeteit, az Európai Unió intézményeit, jogvédő szervezeteit: képviseljék és szorgalmazzák azt, hogy a demokrácia és az emberi jogok szellemében minél teljesebben valósulhasson meg a gyakorlatban a kisebbségi magyarok és minden kisebbség jogegyenlősége nyelvének elsajátításában és szabad használatában, valamint kulturális identitásának megőrzésében is. ” – olvasható a Magyar Írószövetség, az Írók Szakszervezete, a Fiatal Írók Szövetsége, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar PEN Club közös nyilatkozatában. /Nyilatkozat a magyar nyelvről. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./

Elégedetlen az EP-választási kampánnyal Frunda György RMDSZ-es szenátor. A tusnádfürdői EU Táborban tartott előadásában a politikus elmondta: a Magyar Összefogás jelöltjei inkább a múltba révedtek, vagy Kárpát-medencei politikáról értekeztek, ahelyett, hogy azt próbálták volna megértetni az emberekkel, miért fontos az erdélyi magyar jelenlét az Európai Parlamentben. Sógor Csaba és Tőkés László nem tudták megértetni az erdélyi magyarsággal, miért fontos az, hogy ott legyen három ember Brüsszelben – fogalmazott Frunda. Az Európai Uniónak nincs egy jól körülhatárolható kisebbségpolitikája, nincs erre vonatkozó kerettörvénye, ezért ebben a közegben nem sok mozgástere van az erdélyi magyar politikának – fejtette ki Markó Attila államtitkár. Székely István politológus a szélsőjobbos politikai formációk európai térnyeréséről beszélt. Szerinte a folyamatért az uniós államok liberális bevándorlási politikája, valamint a hagyományos munkásosztály megszűnése és egy erős középosztály kialakulása is okolható. Csutak István EU- szakértő oldott hangulatú előadáson beszélt az erdélyi magyarság jövőképéről. A jövőképalkotásnak két módját ismeri: „Az egyik receptje így szól: végy egy adag választói vágyálmot, fűszerezd erdélyi magyar önérzetes, ámde politikushoz méltó euroszkepticizmussal, körítésként tegyél hozzá istállózsidózást, amelyhez a helyi sajtó partner, a helyi elit csendben bólogat” – fogalmazott Csutak. A másik megoldás sokkal nehezebb és idegesítőbb – fejtette ki –, ugyanis ez már tényekből indul ki. /Horváth István: Múltba révedt kampány? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ A román nyelv elsajátítására buzdította több előadó is a Tusnádfürdőn zajló EU-tábor résztvevőit. Frunda György RMDSZ-szenátor elmondta: idén érettségizett lánya sajnálkozott amiatt, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban már nem működnek román osztályok, hogy a magyarok románul tanulhassanak és fordítva. /A román nyelv elsajátítására buzdítottak az EU-táborban. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./ Frunda György szenátor elmondta: az RMDSZ-nek elemeznie kell, szükség volt-e vagy sem az Összefogás Listájára. – Az RMDSZ több papot küldött Brüsszelbe, mint a Vatikán – mondta Frunda, gyorsan megjegyezve, tudja, hogy a pápai állam nem tagja az Európai Parlamentnek. Úgy vélte, az a jó magyar, aki olyan jól tud beszélni románul, hogy képes meggyőzni a többségi partnereket. – Aki jól tud románul, illetve még két nyelvet anyanyelvi szinten beszél, az képes európai pénzeket lehoznia – fogalmazott Frunda. Markó Attila államtitkár kijelentette: erdélyi magyarként ne arra legyünk büszkék, hogy bicska van a zsebünkben, hanem arra, hogy elsajátítjuk az európai uniós szabályokat és normákat. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke beszédében kifejtette: azért kell a magyar összefogásról beszélni, mert igenis létezik magyar széthúzás. /B. A., K. O. : Frunda: Úgy ismerjük az EU működését, mint a magyar irodalmat! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

„Sajnálom, hogy Frunda György nem vett részt a kampányban, és ezért nem tudja, hogy egyáltalán nem a múltról merengtünk, hanem konkrétan, számszerűsítve elmondtuk, hogy mit jelent az Európai Unió az erdélyi magyar embereknek” – reagált Frunda szenátor vádjaira Sógor Csaba. Hozzátette: az öt kiemelt jelölt – a kampányba bekapcsolódó sok száz RMDSZ-es és EMNT-és helyi és országos politikus segítségével – nyolcezerrel több szavazatot kapott, mint a 2007-es romániai parlamenti választásokon az egész RMDSZ „Miért nem tudta akkor jobban megmozgatni az embereket Frunda?” – tette fel a kérdést az EP-képviselő. /(Moldován Árpád Zsolt): Sógor Csaba: Frunda nem vett részt a kampányban, nem ismeri a munkánkat. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

A Magyar Összefogás próbaköve lesz az RMDSZ államfőjelöltjének támogatása – jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Tusnádfürdőn, a 6. EU-táborban. Kelemen Hunort az RMDSZ jelölte, az EMNT megkérdezése nélkül. Az EMNT-nek a következőkben el kell döntenie, miként viszonyul ehhez a fejleményhez. /Toró: az összefogás próbaköve lesz az RMDSZ elnökjelöltjének támogatása. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./

Romániának, de Székelyföldnek is az Európai Unióhoz való viszonyát a tanácstalanság jellemzi. Az emeberek reményei nem teljesültek. Az EU-ban egyenlő tagok vannak, amelyek együttműködnek, és követik érdekeiket. Nem másoktól kell várni a megoldásokat, hngsúlyozta az újságíró. Szükség van minden olyan fórumra, amelyiken ezekről a kérdésekről beszélni lehet. /Isán István Csongor: Ha letáborozik az EU. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

A Tusnádfürdőn megrendezett EU-tábor szekcióülésén a tolerancia kérdéséről tárgyalt a Szabadelvű Kör elnöke, Eckstein-Kovács Péter és Veres Valér, a BBTE Szociológia Karának docense. Eckstein-Kovács Péter bemutatta az RMDSZ liberális platformját, amely az egyén jólétét, a tulajdon szentségét és az emberi jogok sérthetetlenségét tartja alapnak. Szerinte az utóbbi időben megszaporodott a szélsőséges eszmék jelenléte az erdélyi magyar közéletben és Romániában általában. Veres Valér egy 2007-ben készült felmérést ismertetett: a KÁRPÁT Panel által készített közvélemény-kutatásban a határon túli és a Magyarországon élő magyarokat kérdezték arról, hogy mennyire érzékelhetők a társadalmi távolságok az egymás mellett élő különböző (etnikai) csoportok között. Veres Valér hangsúlyozta, az előítéletesség kulturálisan tanult magatartás, és ezért lehet ezen javítani. Eckstein-Kovács Péter szerint az EMI-rendezvények meglehetősen szélsőséges nézeteket vallanak, és sokszor erőszakra is buzdítanak, ami a demokratikus társadalomban nem elfogadható. Ezek a szervezetek anyagi támogatást is szereznek rendezvényeikre. Az EMI tábort például a Hargita Megyei Tanács támogatja, ezt Eckstein nem helyesli. Eckstein-Kovács szerint a szélső-jobboldal folyamatos erősödése és a szélsőséges megnyilvánulások komoly problémát jelenthetnek a demokratikus állam számára, és az RMDSZ nem ülhet bedugott füllel. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke hozzáfűzte: ne madártávlatból ítélkezzünk, hallgassuk meg a másik felet is, és csak azután mondjuk ki az ítéletet. Eckstein-Kovács Péter azonban megerősítette, a szélsőséges viselkedéssel szemben nem lehetünk elnézőek. /Butyka Anna: Tolerancia vagy szélsőség – mi a menő napjainkban? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Akár a jövő héten elkezdődhetnek a Mátyás-szoborcsoport restaurálási munkálatai – nyilatkozta László Attila kolozsvári alpolgármester. Az Országos Közbeszerzési Hatóság elutasította az egyik vesztes pályázó fellebbezését, így a városháza aláírhatja a szerződést a nyertessel, a nagyszebeni Concefával. Eközben javában zajlanak a Főtér átalakítási munkálatai. Újból régészeti ásatásokat folytatnak a téren, tervek szerint mintegy 2 méteres mélységben ásnak le a munkások, várhatóan újabb római-kori leletek kerülnek felszínre. Felemás volt a vélemény arról, hogy a restaurálást sikerül-e befejeznie a nyertesnek az idei, őszi román–magyar kormányülésig, ahogyan azt korábban szerették volna. László Attila optimistán nyilatkozott, Csoma Botond kételyeit viszont az is alátámasztja, hogy a cég 12 hónapot ajánlott a pályázatban. /Szerdán ténylegesen elkezdődhet a Mátyás-szoborcsoport restaurálása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

A hazai egyetemek sem hosszú, sem rövid távon nem számolnak a demográfiai tényezőkkel. Az egyetemeken belüli fakultások nem állnak párbeszédben egymással, és egyetemközi egyeztetés sincs – vélik az oktatók a jövő héten kezdődő egyetemi beiratkozásokról és felvételikről. Az előrejelzések szerint az idén 40 százalékkal kevesebb diák jelentkezik az erdélyi magyar egyetemekre, mint a legutóbbi években. A demográfiai hullámvölgyet sajátosan ellensúlyozza az, hogy miközben a gyermeklétszám látványosan csökken, egymással rivalizálva fejlődnek és terjeszkednek a romániai magyar egyetemek és főiskolák. Az idén még lesz elég hallgató ahhoz, hogy az egyetemi helyek többségét elfoglalják. Öt évvel ezelőtt alig hatezer friss magyar érettségizővel számolhattak az egyetemek, és az akkori egyetemi kapacitás ennek a nagyságrendnek felelt meg. Idén valamivel több, nyolc és félezer magyar diák jelentkezett érettségire. Azért nem csökken az érettségizők száma, magyarázta Péntek János egyetemi tanár, mert közben megváltozott a tanügyi rendszer. A kötelező nyolcosztályos képzést tízosztályosra emelték, a fennmaradó két évet pedig, az érettségiig, többen vállalják. Ezzel esélyt kapott az erdélyi magyar felsőoktatás is. Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi színművészeti egyetem rektora szerint nincs esélye a kis egyetemeknek, terjeszkedni kell. Makó Zoltán dékán, a Sapientia csíkszeredai karának vezetője elmondta, Csíkszeredába általában csak háromszéki és Hargita megyei diákok jelentkeznek, időnként érkezik néhány hallgató Maros megyéből. János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) kancellárja szerint általános tendencia, hogy a PKE-t egyre inkább a partiumi megyékből származó hallgatók választják. Magyari Tivadar, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese elmondta, a BBTE idén is 1100 államilag támogatott helyet biztosít a magyar hallgatók részére. A kolozsvári egyetem igyekszik elébemenni annak a regionális vákuumnak, amit a nem tradicionális erdélyi egyetemközpontok jelentenek: idén felvételiközpontot hoztak létre Szatmárnémetiben és Sepsiszentgyörgyön is. Marosvásárhelyen, Hollanda Dénes dékán szerint a kommunikáció és közkapcsolatok szak örvend a legnagyobb népszerűségnek, noha az egyetem a műszaki képzés legváltozatosabb kínálatát biztosítja a hallgatóknak. Idei újdonság Marosvásárhelyen a fordítói szak. Kolozsváron lesz várostudományi szak a szociológia karon, a Partiumi Keresztény Egyetem magiszteri képzése multikulturális és interkulturális, valamint európai szociálpolitikai képzést is kínál azoknak, akik Nagyváradon kívánják tovább képezni magukat. /Parászka Boróka, Sipos M. Zoltán, Totka László: Ádáz harc a diákokért. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Július 13-án kezdődnek a beiratkozások a Babes–Bolyai Tudományegyetem huszonegy karán. Az érdeklődők nem csak Kolozsváron, hanem további öt városban – Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben, Máramarosszigeten, Besztercén és Zilahon – is jelentkezhetnek, befizethetik a felvételi illetéket. Nappali tagozaton összesen 16 202 helyet hirdettek meg, ebből 4913 ingyenes, 11 289 pedig fizetéses. A távoktatáson összesen 4700 hely van, s ehhez még hozzáadódik 50 hely a látogatásnélküli tagozaton. 10 karon 14 új szak indul, ebből nyolc magyar nyelven is. Ezek a következők: kulturális tanulmányok, kulturális menedzsment, muzeológus, városi tanulmányok és társadalom-marketing, keresztyén diakónia és vallástörténeti tanulmányok. /Kezdődik a beiratkozás a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Szabó Vilmos magyar külügyi államtitkára székelyföldi körútja során elmondta: a Sapientia akkreditációja és állami támogatása az ősszel esedékes román–magyar együttes kormányülés kiemelt témáját képezi majd. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke hangsúlyozta: az önkormányzat elsődleges célja a munkahelyteremtés, ehhez azonban szükség van az anyaországi vállalkozók beruházásaira is. Borboly Csaba a Sapientia Egyetem fontosságát is kiemelte a regionális fejlesztési folyamatok elősegítésében. /Gyergyai Csaba: Nem csökken a Sapientia támogatása. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./

A csíkszeredai Magyar Főkonzulátus jelentőségének növelését kérték a helyi politikusok az idelátogató Szabó Vilmos magyar külügyminiszteri államtitkártól. Hajdu Gábor, a csíkszeredai RMDSZ elnöke kifejtette: azt szeretnék, ha a főkonzulátus nemcsak az irataikat elvesztő magyar állampolgárok menhelye lenne, hanem jelentős szerepet vállalna a térség Magyarországgal való kereskedelmi és kulturális kapcsolatainak építésében. Szükség lenne egy kereskedelmi, illetve egy kulturális attaséra is. /Isán István Csongor: A főkonzulátus erősítését kérték. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

A marosvásárhelyi RMDSZ-es tanácsosok nem kívánják megszavazni a főtéri föld alatti parkolók létesítését célzó határozattervezetet, amelyet Dorin Florea polgármester készített elő. Benedek István városi tanácsos, az RMDSZ helyi elnöke szerinte mély-, illetve emeletes garázsokat másként is lehet létesíteni a város központi övezetében. Példaként a Kultúrpalota mögötti telket hozta fel, továbbá a Színház tér mögötti telket, valamint a volt Szentgyörgy téri parkot említette. Az mese, amit az előtanulmányban egy kolozsvári cég állít, hogy egy-két éven belül meg lehetne építeni a főtér alatti parkolót. Gondoljunk csak bele, amennyiben az ásatások archeológiai leletekre bukkannak, mennyi ideig tart azok feltárása. Arról nem is beszélve, hogy mekkora költségbe vernénk a várost” – érvelt Benedek István. Az elmúlt hetekben több magyar politikus és közéleti személyiség is szót emelt a főtér feltúrása ellen, úgy vélték, hogy annak burkolt célja a városközpont arculatának a megváltoztatása lenne. Dorin Florea polgármester kijelentette: amennyiben valaki a város fejlődését célzó terv ellen szavaz, annak személyesen is felelnie kell a lakosság előtt. /Szucher Ervin: Az RMDSZ ellenzi Marosvásárhely főterének feltúrását. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./

A segesvári várat jelző táblák régiek, ezért a segesvári turisztikai egyesület javasolta, hogy a négy táblát cseréljenek ki. Legalább négy nyelven feliratozzák: románul, angolul, franciául és németül. A helyi tanács RMDSZ-frakciója javasolta, hogy a magyar nyelvű felirat is szerepeljen a táblákon. Ez a városvezetés jóindulatától függ, mivel a magyar lakosság aránya nem éri el a 20 százalékot a városban. /Magyar nyelvű táblákat Segesváron! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./