Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának hétvégi, Kolozsváron megtartott ülésén megegyeztek, hogy a szövetség indítson államfőjelöltet. A Mediafax hírügynökség szerint „négyen vannak a pakliban” Markó Béla szövetség elnököt, Kelemen Hunor ügyvezető elnököt, Borbély László képviselőt és Frunda György szenátort említik. /Négy államfő-jelölt-esélyes? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

A szavazatok számát és arányát tekintve a Magyar Összefogás listája enyhén gyengébb eredményt produkált, mint két évvel ezelőtt az RMDSZ és Tőkés László külön-külön, az együttműködés mégis sikeresnek nevezhető. 2007-ben az európai parlamenti választásokon a 29,5 százalékos országos részvétel mellett a romániai magyarok mintegy 40,6 százalékos részvétele biztosíthatta az RMDSZ és Tőkés László által összességében elért 8,97 százalékot. Részvétel tekintetében ez 37,6 százalékos többletet jelent a többségi szavazókhoz képest. Idén 27,7 százalékos részvétel esetében a magyarok 37,8 százaléka biztosíthatta az összefogás listája által elért 8,92 százalékot. Ez 36,5 százalékos többletrészvételt jelent. A két választáson egyformán nagyobb arányban járultak az urnákhoz a magyarok az összlakosság részvételéhez képest. A közös lista Székelyföldön kevesebb szavazatot hozott a 2007-es EP választásokhoz, viszont 5,8 százalékkal többet a tavaly őszi parlamenti választások eredményeihez képest. A Partiumban valamivel jobb eredményt sikerült elérni, mint 2007-ben, viszont jelentős a veszteség a képviselőházi eredményekhez képest, elsősorban Bihar megyének köszönhetően. A parlamenti választásokhoz képest a 60 százalék fölött magyarok által lakott településeken számottevő az RMDSZ közös listájának erősödése. Jelentős a vesztesség viszont a szórványban és a nagyvárosokban. Az RMDSZ-támogatottságú településeken 2007-hez képest javulás mutatkozik, majdnem sikerült teljesíteni a tavalyi parlamenti eredményt. Az inkább Tőkéssel szimpatizáló településeken nem sikerült hozni a 2007-es eredményt, viszont a parlamenti választásokhoz képest nagyon jelentős bázist biztosítottak az RMDSZ-nek. /Eredményesen indult az összefogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Lemond elnöki tisztségéről Albert Álmos, a háromszéki RMDSZ vezetője. Helyébe július 2-án választanak új megyei vezetőt. A jelenlegi RMDSZ-szenátor nyolc évig volt a szövetség háromszéki területi szervezetének elnöke. A szenátor magyarázata szerint azért mond le tisztségről, mivel többnyire Bukarestben tartózkodik, és kevés ideje marad a szervezettel foglalkozni. Albert Álmos 16 éven át a 2008-as helyhatósági választásokig tevékenykedett Sepsiszentgyörgy polgármestereként, 2001-től pedig az RMDSZ háromszéki területi szervezetét is vezette. Mindezek mellett múlt év novemberében szenátornak választották. /Távozik a háromszéki RMDSZ éléről Albert Álmos. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Tavalyhoz képest az idei év első negyedében 50 százalékkal megnőtt a védelmi rendszerbe bekerülő gyerekek száma. Az államtitkár szerint a gazdasági válság következménye, hogy egyre több gyerek kerül be a védelmi rendszerbe. „A hatóságok kénytelenek elvenni a gyerekeket a családtól, mivel a pénzügyi válság, a munkanélküliség növekedése miatt a szülők az alkohol fogyasztásba menekülnek, és nem gondozzák megfelelően őket” – mondta Ileana Savu államtitkár. A legtöbb ilyen esetet az ország déli megyéiben regisztrálják. /Megnőtt az elhagyott gyerekek száma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

„Bár a magyar kormány válságkezelésen dolgozik, a határon túli magyarság támogatása sem idén, sem jövőre nem csökken” – szögezte le Kiss Péter magyar társadalompolitikai miniszter június 20-án, a huszonegy tanári lakásnak helyet adó ingatlan átadásakor Kolozsváron. Az ingatlantulajdonos Iskola Alapítvány elnöke, Kelemen Hunor elmondta, 2300 négyzetméteres tanárilakás-központot adtak át. Az épület a hét kétszobás és tizennégy egyszobás lakás mellett egy 170 négyzetméteres, szakképzésre alkalmas konferenciatermet, a bentlakó oktatók számára pedig egy közösségi termet is magába foglal. A Hajnal negyedi lakásokra a magyar egyetemi oktatók július 1. és augusztus 30. között jelentkezhetnek. A lakásokat hároméves időtartamra adják ki. /Fleischer Hilda: Tanári lakások magyar pénzből. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./ Markó Béla szövetségi elnök az avató ünnepségen a romániai magyar felsőoktatási hálózat és az azt kiszolgáló háttérintézmények önállóságának fontosságáról beszélt. /Kiss Olivér: Felavatták az Iskola Alapítvány kolozsvári tanári lakásait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

„Eljöttünk Kolozsvárra, hogy megmutassuk: igenis kell nekünk a magyar egyetem!– fogalmazott egy, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Farkas utcai főépülete előtt magyar zászlót lengető, Erdélyi Magyar Ifjak-tag fiatalember. Elmondta, hogy autóbusznyi társával érkezett Csíkszeredából, és Kolozsváron csalódottan tapasztalta, hogy igen kevesen jöttek el. Az élőláncos demonstrációt nyolc ifjúsági szervezet szervezte. A Bolyai Egyetem ötven évvel ezelőtti felszámolására egésznapos rendezvénysorozattal emlékeztek Kolozsváron. Az élőláncos demonstrációt szervező egyik ifjúsági szervezet, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) vezetője elmondta: meggyőződése, hogy van igény a magyar fiatalok körében államilag támogatott, önálló magyar egyetemre. A rendezvényen több felszólaló is hiányolta a politikusok nagyobb számú részvételét. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke felszólalásában úgy fogalmazott, „kezdeményezésükkel a szervezők példát mutattak a politikusoknak. A civil szférára és a fiatalokra van szükség, hogy a politikusok elérjék azt az eredményt, ami az önálló erdélyi magyar egyetemhez vezet” – tette hozzá Toró, aki üdvözölte a szintén jelen lévő Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet. Az élőláncos megemlékezés végén a demonstrálók elénekelték a magyar himnuszt, majd gyertyagyújtást követően szétszéledtek. /Sipos M. Zoltán: Élőlánc Kolozsváron a felszámolt egyetemért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./ Ötven éve annak, hogy a román hatalom a magyar tannyelvű Bolyai és a román Babes Egyetem összevonását elrendelte. Az évforduló alkalmából június 20-án Kolozsváron az egyetem főépülete előtt élőlánccal demonstráltak hallgatók, tanárok és egykori bolyais vén diákok. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság volt elnöke, egyetemi oktató sajnálattal állapította meg, hogy a megmozduláson nem vett részt egyetlen aktív RMDSZ-politikus sem. /Megemlékeztek a Bolyai Egyetem beolvasztásáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./

Rangos résztvevőkkel tartott konferenciával, könyvbemutatóval, az egyetem hajdani főépülete előtt élőlánccal, a Házsongárdi temetőben szervezett gyertyás felvonulással emlékeztek Kolozsváron a Bolyai Tudományegyetem felszámolásának 50. évfordulójára. A tanárokat képző egyetemek csak szaktudást nyújtanak, némi módszertannal kiegészítve, de e tudás mellé nem adnak olyan ismereteket, amelyek révén ezt a tudásanyagot a magyar kultúrában tudják elhelyezni, s amelyek által felelős értelmiségiként tudjanak élni. Vannak olyan természettudományokat tanító tanárok, akik teljesen járatlanok a magyar történelemben és irodalomban. Ez a Bolyai Egyetem megszüntetésének legsúlyosabb következménye. Húsz éve szerepel a romániai magyar nemzeti közösség követelései között az egyetem újraalapításának igénye, de lassan már senki nem hisz megvalósításában. Nemcsak a hatalomban van a hiba, ezt bizonyítja, hogy a Babes–Bolyai magyar oktatóinak egy része a sajtóban tiltakozott amiatt, hogy a Bolyai Egyetem felszámolásának évfordulóján tartott konferencia egyik szervezője az EMI, s hogy a Magyar Tudományos Akadémia helyi fiókjának számító Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) ezzel az ifjúsági szervezettel társult. /Sarány István: Ötven éve nincs a Bolyai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./

A válságra hivatkozó Oktatási Minisztérium drasztikusan csökkentette az érettségi vizsgákon felvigyázó tanárok javadalmazását, ami miatt a pedagógusok bojkottal fenyegetőznek. Országszerte június 22-én kezdődnek az érettségi vizsgák mintegy 220 ezer végzős számára, a román nyelv és irodalom szóbelivel. A tanügyi szakszervezetek nem buzdítják bojkottra a tanárokat, azt sugallják: mindenki maga döntse el, hogy a kialakult válsághelyzetben részt vesz a vizsgáztatáson vagy nem. Kolozsváron a Báthory-líceum az egyetlen központ, ahol csak magyar gyerekek vizsgáznak. „Egészen pontosan 606 tanulóról van szó, akik a Báthory mellett a Brassai, illetve az Apáczai líceumokból érkeznek” – tájékoztatott Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes. Háromszéken idén 2121 diák érettségizik hat vizsgáztató központban, számolt be Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő. /Fleischer Hilda, Horváth István, Kovács Zsolt: Érettségi vizsga, félbérért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

A 16. évfolyamát búcsúztatta június 20-án a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskola. A nappali és levelező tagozat 40 végzősével immár 600-ra emelkedett a főiskolán képzett tanítók és kántorok száma, akik Erdély egész területén oktatnak, zenélnek, s hitre nevelik a gyermekeket. A katolikus, majd az unitárius templomot megjárva a tanévzáró ünnepség helyszíne a református Vártemplom volt, ahol Kató Béla püspök-helyettes beszélt, őt Barabás László igazgató követte. A jövő iskolai évtől kettős képzést, tanítói és óvodapedagógusi felkészítést biztosítanak tanítványaiknak. /Bodolai Gyöngyi: Ballagtak a kántor-tanítók. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./

Megalakult Budakalászon a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség. Mintegy 70 határon túli és anyaországi civil szervezet hozta létre. Cselekvési programja többek között az oktatásra és a nevelésre összpontosít. „Ezek a szervezetek rászorulnak és igénylik az érdekvédelmet is, a szövetség fölvállalja mind a magyarországi mind pedig a Kárpát-medencében működő civilek érdekvédelmét” – mondta Szabó Tibor, a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség elnöke. /Megalakult a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség. = Erdély. ma, jún. 22./ A múlt hét végén tartotta a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Budakalászon 9. konferenciáját. A fórum egyik határozatának értelmében ezt a hosszú nevet lerövidítették, és ezentúl Kárpát-medencei Kulturális Szövetségként fog szerepelni. Az alapszabályt a mostani követelményekhez igazították. Ez a szövetség az egész Kárpát-medence magyarlakta vidékein működő kulturális egyesületek fóruma, ahol az egyesületek képviselői megismerhetik egymást, egymás eredményeit, gondjait. A cél a nemzeti tudat megerősítése, a nemzet megmaradásának elősegítése. A fórumon szó volt az oktatás és nevelés helyzetéről – nem csak az iskolákban –, további témák: a közművelődés, a közgyűjtemények helyzete, az épített környezet és a természetvédelem, a média, az internet hatása, a népegészség és a sport stb. A legfontosabb azonban a mostani helyzetből való kilábalást elősegítő koncepció, stratégia kidolgozása. /Jankó András, a Kölcsey Egyesület elnöke: Tanácskozás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 22./

Egyre többen szülnek a határ túloldalán, mert lényegesen jobb körülményeket találnak a várandós anyák Magyarországon. Nem csupán magyar nemzetiségűek döntenek úgy, hogy odaát hozzák világra gyermeküket. Cseke Attila RMDSZ-es szerint a szolgáltatások és az infrastrukturális különbségek megszüntetése érdekében a mostaninál több pénzt kellene fektetni a régióba, azonban a jelenlegi kormány az előzőnél 8,4-szer kevesebbet szán a Bihar megyei egészségügyre. /Biharnak elsőbbség járna. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 22./

Nagy tömegeket mozgatott meg az a gyergyószentmiklósi lakossági fórum, amelyet a távhőszolgáltatás tisztázása érdekében hívtak össze. A városban nincs meleg víz. A fórumot az RMDSZ helyi szervezete hívta össze. Gyergyószentmiklóson több mint két hete nincs melegvíz-szolgáltatás, mert a felhalmozott gázszámlák miatt a földgázt szolgáltató Hargita Gáz Rt. elzárta a gázcsapot. A vitában Mezei János polgármester a távhő- és melegvíz-szolgáltatás egy magyarországi szakmai befektetőnek való átruházásában látta a fűtésgondok megoldását, Pál Árpád képviselő továbbra is kitartott amellett, hogy pályázati úton kormány- és uniós pénzeket kellene megszereznie az önkormányzatnak, és meg kellene tartania a szolgáltatást a város tulajdonában. /Jánossy Alíz: Továbbra sincs meleg víz Gyergyószentmiklóson és kérdéses a téli fűtés is. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

A filozófiai kultúra ápolása, a filozófia népszerűsítése, a szakirányú kutatások és a filozófia középiskolai oktatásának támogatása, lap- és könyvkiadást, konferenciák és egyéb rendezvények megszervezése – többek között ezeket tűzte ki céljául az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság (EMFT), amelynek alakuló ülését június 19-én tartották Kolozsváron. Ülésvezetők: Egyed Péter, Keszeg Anna és Ungvári-Zrínyi Imre. Erdélyben jelenleg Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), valamint Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) folyik filozófiai szakképzés. Ezen kívül a magyar tannyelvű középiskolákban vagy magyar osztályokban több tucat tanár oktat filozófiát és más társadalomtudományokat. Az EMFT keretében munkacsoportok jönnek létre, amelyek tevékenységében bárki részt vehet. Az alakuló közgyűlésen az EMFT elnökévé Egyed Péter egyetemi tanárt (BBTE) választották, az elnökség további tagjai Kovács Barna, Schmidt Dániel, Soós Amália, Zuh Deodáth, Demeter M. Attila, Ilyés Szilárd, Bajnai Botond és Horváth István. /Fall Sándor: Megalakult Kolozsváron az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

A színház és a halál a témája a június 20-án kezdődött zágrábi EUROKAZ színházi fesztiválnak, amelyet 1987 óta rendeznek meg, és melyen idén hét ország, köztük Magyarország művészei lépnek föl. A rendezvényen Najmányi László író, színházművész Az ember, aki színház volt címmel tart előadást és videoprojektet vetít Halász Péterről, a világszerte ismert független magyar színházművészről, avantgárd íróról. Halász Péter 1969-ben saját színházat alapított Kassák Ház Stúdió néven. 1972-ben A skanzen gyilkosai című előadásukat betiltották, a színház működési engedélyét megvonták, így csak titokban működhetett tovább. Az együttes tagjai emigráltak, majd Squat Színház néven Nyugat-Európa számos városában játszottak, később New Yorkban telepedtek le. A Squat Theatre-t az 1980-as években New York 10 legfontosabb kulturális intézménye egyikeként tartották számon. Halász 1991-ben visszatért Magyarországra, a budapesti Katona József Színházban és más színházakban is rendezett. Halász Péter három évvel ezelőtt New Yorkban meghalt. /Halász Péter emlékezete Zágrábban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Gálakoncerttel zárta 2008–2009-es évadját június 20-án a Kolozsvári Magyar Opera, a telt házat vonzó eseményen egyúttal Simon Gábor leköszönő igazgatót is búcsúztatták. A gála végén díszoklevelet adtak át Simon Gábornak, illetve átnyújtották a zenekar, valamint a balett- és énekkar ajándékát. Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának nyitányával indult a gálakoncert, Hary Béla vezényletével. Simon Gábor igazgatósága alatt az intézmény egyik programjaként szerepelt az Erkel-művek bemutatása. /Évadzáró gála, igazgatóbúcsúztatás az operában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Zenés, könnyed műsorszámokkal, Nóti Károly-bohózatokkal zárta tizedik évadját a Csíki Játékszín a június 19-én tartott gálaműsoron. Csíkszereda polgármestere Pro Urbe-díjat adományozott Parászka Miklós színházigazgatónak. Parászka Miklós színházigazgató adta át a szakma, illetve a közönség elismerését jelentő díjakat. A Hunyadi László plakettet Bodea Tibor színész, a Kulisszagyűrű-díjat Bíró Ildikó öltöztető és Szilágyi Nóra közönségszervező vehette át. Az előadásokból a Fekete Péter került az első helyre. Sorban utána a Hamlet, A kék madár, majd pedig a János vitéz következtek. Ugyancsak a közönség szavazatai alapján az évad legnépszerűbb színésznője Dálnoky Csilla, valamint legnépszerűbb férfiszínésze Veress Albert. /Antal Ildikó: Pro Urbe Díj Parászka Miklósnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./

Öt országból érkeztek magyar kórusok a Gyergyószentmiklóson első ízben szervezett Kárpát-medencei Magyar Kórusok Találkozójára, melyet a helybeli Ipartestület Férfikara szervezett. “Egy ilyen találkozó magában hordozza a nemzet megújulásához szükséges gondolatok és lelki töltet megteremtését” – hangoztatta üdvözlő beszédében Patrubány Miklós, a június 20-án Gyergyószentmiklóson megrendezett Kárpát-medencei Magyar Kórusok Találkozójának védnöke, a Magyarok Világszövetségének elnöke. A rendezvény külföldi meghívottjai között szerepelt a délvidéki Csóka település Rákóczi férfikara, a Füleki Férfikar Felvidékről, Kárpátaljáról a Técsői Arany Ősz Művelődési Egylet Dalköre, valamint Magyarországról két kórus: a sárrétudvari Zagyva László Vegyeskar és az Egri Csillagok népdalkör. Erdélyből fellépett a marosvásárhelyi Cantuale Énekegyüttes, Székelyudvarhelyről a Székely Dalegylet Férfikórusa, illetve a helybéli Domokos Pál Péter Női Kar és a Szent Miklós Kamaraegyüttes, valamint a főszervező, a Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara. /Jánossy Alíz: Kárpát-medencei magyar kórusok találkoztak Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Június 21-én, vasárnap avatták Jobbágytelkén a Balla Antal Tájházat. Kevés település dicsekedhet olyan emberrel, akit a közelmúltból emel ki a nép, megtisztelve emlékezetét. Balla Antal után nem maradt közvetlen leszármazott, élete és hivatása: drága faluja és a jobbágytelki népi együttes volt. A tájház létrejötte a Jobbágytelki Kulturális Egyesület tevékenységének köszönhető. A Házban archívum és digitális audiovizuális gyűjtemény látható, amely a Balla Antalról és a Jobbágytelki Néptáncegyüttesről készült felvételeket, dokumentumokat tartalmazza. Sokan könnyezve hallgatták ismét az Anti bá’ – néhai Balla Antal –életes férfihangját. És tapssal fogadták az általa színpadra álmodott jobbágytelki táncokat. /Bölöni Domokos: In memoriam Balla Antal. A Jegyző úr táncoló emléke. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./

Június 20-án zsúfolásig megtelt Bélzerinden a református templom a két világháború helybeli hőseire való megemlékezésen. Petrucz János helybeli lelkész köszöntötte a jelenlévő lelkészeket, a világi meghívottakat. Megköszönte a községi tanácsnak az emlékmű felállításában nyújtott segítségét. Haász Tibor polgármester köszönetet mondott a hősök azonosításának hosszadalmas munkáját felvállaló szervezőknek, Szívós László kőfaragónak az emlékmű megépítéséért, Brittich Erzsébet képzőművésznek a magyar honvéd kopjafájának az elkészítéséért. Tóth Csaba az Erdély-szerte létező honvédsírok ápolásának, a kegyeletük megőrzésének a fontosságát ecsetelte. Ezután leleplezték a feketemárványból készült emlékművet, amelyiken feltüntették a két világháborúban elhunytak névsorát. Az emlékműre vésték Illyés Gyula sorait: „áll az én hazám már, védőbben minden magasságnál. ” Az egyházaikkal az élen a tömeg átvonult a temetőkertbe, ahol Petrucz János ismertette Jugola Jánosnak, a bélzerindi híd védelme közben bekövetkezett hősi halála körülményeit. /Balta János: Világháborús hősökre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 22./

Erdélyi és anyaországi hagyományőrző huszárokból alakult meg az a csapat, amely az 1874-ben létrejött Marosvásárhelyi Magyar Királyi 9-es Honvéd Huszárezred emlékére verbuválódott össze. Június 20-án ez a csapat végigvonult Marosvásárhely történelmi részein, majd a középkori vár udvarán a történelmi egyházak képviselőinek a részvételével zászlóavató ünnepséget tartottak. Ezt követően négy huszárt avattak fel, akik ismét létrehozták a huszárezred emlékét idéző alakulatot. Marosvásárhelyről az emléktúra résztvevői Udvarfalva, Mezőpanit érintésével Marossárpatakra lovagoltak, majd onnan Szászrégen, Mezőkirályfalva, Szentmáté, Apanagyfalu és Bethlen irányába haladtak tovább. Az emléktúra a magyardécsei cseresznyefesztiválon ér véget. /Huszáravatás és emléktúra Maros megyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./ Az a nemzet, amely nem ápolja a hagyományokat, elgyökértelenedik. Ezért vállalták a fiatalok, hogy újraalakítják a marosvásárhelyi magyar királyi 9. honvéd huszárezredet. Június 20-án vonultak a várba a huszáralakulatok és hagyományőrző lovascsoportok, amelyeket dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és Vitéz Szoboszlai Endre törzskapitány köszöntött, majd a Sófalvi Szabolcs és Székely Szilárd vezette marosszentgyörgyi Jubilate Deo és a Kolping Család egyesített kórusa a Föl, föl vitézek a csatára című kórusművet adták elő. Eljött az ünnepségre a Győrffy Árpád őrnagy által vezetett Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred, a Lázár Béla kapitány vezette Szovátai 15. Mátyás Huszárezred hagyományőrző lovascsapata, itt volt Miholcsa József őrnagy vezényletével a 15. Mátyás Huszárezred Marossárpatakról, vendégekként a Vitéz Szoboszlai Endre törzskapitány irányította Debreceni 2. Honvéd Huszárezred és eljött Bartha Mihály polgármesterrel az élen a mezőpaniti hagyományőrző lovascsapat is. Ezután a huszárok elindultak az emléktúrára. /Vajda György: Zászlót bontottak a huszárok. Újraalakult a marosvásárhelyi Magyar Királyi 9. Honvédezred. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./

A szatmári katolikus egyházmegye legnagyobb búcsújára, a Jézus Szíve búcsúra sokan jöttek el Szatmárnémetibe, június 21-én, szinte betöltve a régi főteret. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi-budapesti érsek mondott szentbeszédet. „Aki nem szereti testvérét, nem szereti az Istent sem” – hangsúlyozta a bíboros, majd felidézte a jilavai börtönben mártírhalált halt szatmári püspök, Scheffler János alakját. Előtte a reggeli órákban a Kálvária templomban Böcskei László nagyváradi püspök német, Ioan Robu bukaresti érsek pedig román nyelven tartott szentmisét. A háromnyelvűség már hosszú évek óta része a Jézus Szíve búcsúnak. A búcsú végén sokan kilátogattak Erdődre, ahol az itteni magyarok utóbbi időben megélénkült aktivitásának köszönhetően egy éven belül a harmadik magyar személyiség szobrát avatták fel. Károlyi Sándor-szobor és a Petőfi–Júlia-páros után most a mind ez ideig egyetlen magyar pápajelölt, az erdődi jobbágysorból felemelkedő Bakócz Tamás míves bronzszobrát leplezték le a helyi római katolikus templom kertjében. Erdődön a június 21-én tartott szoboravatáson jelen volt Erdő Péter bíboros, Szabó Vilmos budapesti államtitkár, Csehi Árpád megyei tanácselnök, Gergely Zoltán szobrászművész, Füzes Oszkár magyar nagykövet és Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul is. /Sike Lajos: Búcsú és szoboravatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Június 20-21-én harmadik alkalommal rendezték meg a besztercei középkori napokat. Megjelentek a hazai és külföldi szász egyesületek is. Két színpadon középkori zenét játszó együttese, táncosok (köztük 6-os óvoda magyar csoportja) szórakoztatták az érdeklődőket. /Mayla Júlia: Középkori napok Besztercén. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Július 28–án kezdődik XVIII. EKE Vándortábora Várasfenesen, olvasható az Erdélyi Gyopár legfrissebb, 3-as számában, melyben szó esik a VI. kolozsvári Regionális Környezetvédelmi Diákkonferenciáról is. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

A Gyimesi Évát ismerő magyar értelmiségiek megosztottsága derül ki már a hetvenes évek végéről származó lehallgatott forrásokból és feljelentésekből. Miközben a Szekuritáté alkalmazottai egyértelműen a nacionalista-irredenta beállítottságú személyek közé sorolják őt, a célszemélyt, a korabeli erdélyi értelmiség egyik legelismertebb alakja, Balogh Edgár kétségbe vonta Gyimesi Éva, a magyar tanszék fiatal asszisztensének nemzeti elkötelezettségét. A Gyimesi Évával foglalkozó megfigyelési dossziéban az egyik feljegyzés /1974. október 29./ szerint „Balogh Edgár beszélgetést folytatott Könczei Ádámmal bizonyos zsidó értelmiségiek pozíciójáról az együtt élő magyar nemzetiséggel kapcsolatban. Adott pillanatban Balogh Edgár fölvetette a kérdést, hogyan lehetne rávenni Cseke Pétert, hogy kivonuljon azon zsidók köréből, akik befolyásolják őt, és akiknek hatása alatt támadni kezdte Balogh Edgárt az Intelmek című könyvében írottakért, amelyben az anyanyelv helyzetével és a nép feladatainak problematikájával foglalkozott. Balogh Edgár ugyanezen témában vonta felelősségre Cseke Pétert /1978. január 27./ mondván, miért nem tesz meg mindent, hogy feleségét /Gyimesi Évát/ kivonja e károsan ható zsidó körök befolyása alól. Szigeti József professzor, a magyar irodalom tanszék vezetője arról beszélt /1976. május 5./, hogy Cseke Éva a tanszéken szubverzív nacionalista tevékenységet folytat a kollégák és a hallgatók körében. Minden rossz kútfeje – így nevezte őt, akinek tevékenységében Láng Gusztáv adjunktus és Tóth Sándor filozófia oktató (docens) a szövetségesei. Az egyik besúgó, „Rusz Péter” 1989. június 13-án úgy minősítette a célszemélyt, hogy zsidó, kozmopolita orientációjával nem hogy szolgálni kívánná az erdélyi magyar kisebbség érdekeit, hanem egyenesen kártékony hatást fejt ki tanárként és irodalmárként egyaránt. „Rusz Péter” a célszemély házassági konfliktusát a kozmopolita – népi beállítódás ellentétéből vezette le. /Gyimesi Éva: Nemzeti és/vagy kozmopolita. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Charlie Chaplinről, illetve a punk életérzés lényegéről beszélgettek június 20-án a kolozsvári Tranzit Házban a könyvbemutató résztvevői. Horváth Előd Benjámin A cseplini díva /Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2009/ című verseskötetének bemutatóján a fiatal költőt Visky András dramaturg, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti aligazgatója és Selyem Zsuzsa irodalmár, a kötet szerkesztője kérdezte. „A cseplini díva pompás metaforája életünk pazar semmijének. Jó. Költészet. ” – olvasható Selyem Zsuzsa véleménye a kötet hátsó borítóján. Visky András arra volt kíváncsi, hogy mit is jelent a punk életérzés. Horváth Előd Benjámin kifejtette: szétrombolni mindent, majd összerakni, valahogy így definiálható az ő költészete. Visky András szerint leginkább a marginalitás jellemzi ezeket a verseket. /Ferencz Zsolt: Költészet, Punk és Chaplin. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

A rendszerváltás óta eltelt időszak közvélemény-kutatásai mindig kimutatják, hogy a román lakosság bizalmát leginkább az ortodox egyház és a katonaság intézménye élvezi. A magyar lakosságnál valószínűleg ez a két intézmény gyűjti be (a rendőrséggel karöltve) a legnagyobb ellenszenvet. Titokként kezelt, de közismert tény, hogy a székelyföldi településeken a rendőrség létszáma meghaladja az ország más vidékein lévő, hasonló nagyságú településein állomásoztatott állományét. Arról is lehet hallani pletykákat, hogy az ide költöző rendőrök bizonyos „veszélyességi” pótlékokat is kapnak. Az ortodox egyház agresszív székelyföldi terjeszkedési politikáját kőkemény tények támasztják alá. A hamarosan a Csíkszereda központjában megtartandó katonai felvonulás az átlagosnál nagyobb jelentőséget kap: részt vesz rajta Traian Basescu államfő is. Amikor felerősödtek a nacionalista szólamok, akkor az elnök is katonai parádéra érkezik Székelyföldre. /Isán István Csongor: A parádés elnök. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

Felelősségvállalással terjesztette a parlament elé a kormány a büntető és a polgári törvénykönyvet, amelynek célja a hazai jogrendszer megreformálása. Az ellenzéknek három napja van, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtson be a kormány ellen, de az RMDSZ nem támogatja az indítványt. Emil Boc miniszterelnök szerint az új törvénykönyvek a romániai igazságszolgáltatás felgyorsítását és a törvények egységes alkalmazását szavatolják. /B. T. : Megosztott ellenzék a törvénykönyvek ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Hiába nyert pert különböző juttatások kifizetésére számos közalkalmazotti réteg, az idei évre vonatkozó juttatásaikat nem fizeti ki a kormány, mivel erre nincsenek források. A kifizetendő összegeket átütemezték. A kormány a fizetésképtelenség miatt szembement a követelésekkel, egy kormányrendelettel. /Hecser Zoltán: Pénz helyett kormányrendelet. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

Az erdélyi magyar üzletemberek is tiltakoznak az átalányadó bevezetése miatt. A minimáladó a kis települések vállalkozói körében fejti ki a legkárosabb hatást, akár szociális feszültségeket is okozhat – derül ki a Romániai Magyar Gazdasági Tudományos Egyesületek Tanácsának tiltakozásából. Valdman Ferenc ügyvezető rámutatott, hogy a cégeket nem egyenlő mértékben érinti a májusban bevezetett adóteher. /”Megölik a kis cégeket” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

„Olyan politikus kell hogy legyen a romániai magyar közösség államelnök-jelöltje, aki nem 1989-ben kezdte a politizálást. Akinek a relatív alacsony ismertségéből előnyt lehet faragni, aki számára a jelöltség kihívás. Ennek értelmében én Kelemen Hunor jelölését támogatom” – olvasható Kovács Péter véleménye az államelnök-jelölés kapcsán. /”Legyen Kelemen Hunor az RMDSZ elnökjelöltje”. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./