Földrengésszerűen rajzolta át Magyarország politikai térképét a június 7-én tartott EP-választás, miután a társadalmi feszültségek elemi erővel törtek felszínre. Magyarországon a Fidesz toronymagasan győzött, Európa-csúcsot döntve: sem most, sem korábban, egyetlen ellenzékben lévő párt sem ért el 56%-os eredményt. Az emberek most törlesztettek a szocialisták és a liberálisok 7 éves populizmusáért, a hatalomhoz való görcsös ragaszkodásért, az őszödi beszéd erkölcsi csődjéért. Elharapódzott a bűnözés, s rosszabbodott a lakosság biztonságérzése, a rendőrség viszont tüntetők szétverésénél jeleskedett. Ahelyett, hogy az állami intézményrendszer kihágásait korrigálták volna, lerasszistázták azokat, akik felvetették a problémákat. Magyarország jelezte: a gondokat nem lehet a szőnyeg alá söpörni, néhány szélsőséges agyszüleményének tekinteni. A közéletet meg kell tisztítani, a gazdaságot felpörgetni, a nemzeti kérdést – belföldön a cigányság, illetve a határon túli magyarság kérdését – pedig szakszerűen kezelni. /Chirmiciu András: Földrengés. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke elégedett az EP-választások eredményével, az 5,72% jobb, mint 2007-ben és az őszi parlamenti választásokon elért arány. „Temesváron 8,61%-ot ért el az RMDSZ, ami véleményem szerint a legjobb arány a rendszerváltás óta” – mondta Halász Ferenc. Az RMDSZ nyolc településen (Bálinc, Detta, Fény, Nagybodófalva, Nagykastély, Óbesenyő, Ótelek, Törökszákos) számszerűen is több szavazatot kapott, mint a tavaly novemberi parlamenti választásokon. /Pataki Zoltán: Jó választási eredmény, minimális befektetéssel. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

Lecserélték az utolsó RMDSZ-es közintézmény-vezetőt is Hunyad megyében. Burján Gergely, a megyei vízgazdálkodó intézet (SGA) leváltott igazgatója a jelek szerint aligazgatói tisztségben maradhat. Hunyad megyében most már csupán a kórházak és iskolák igazgatóit kerülte el a politikai tisztogatás, de a jelek szerint lassan rájuk is sor kerül. /Gáspár-Barra Réka: Leváltották az utolsó RMDSZ-est is. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

A Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezetének elnöksége június 8-án munkaülést tartott. A legnagyobb hangsúlyt a gazdasági programcsomag kidolgozása kapta. Javaslatok hangzottak el a különböző civil szervezetek és társadalmi csoportok közötti kapcsolattartás létrehozására. /Középpontban a cselekvési program kidolgozása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Aradi román mutatta büszkén a Magyarországon megvett kertes házának fényképét. Mi az a félórányi út? Most már útlevél sem kell, akármikor mehetnek palántákat locsolni, gyomlálni. Itthon nem tudtak volna lakást venni, Magyarországon viszont kettőezer ötszáz euróért vettek. Másik román barátjuk mindössze ezerötszáz euróért. A fél falut meg lehet venni a határ túlsó oldalán. /Benkő Levente: Rendezik (végre) közös dolgainkat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

Az önálló erdélyi magyar felsőoktatás érdekében kifejtett tevékenység elismeréseként Báthory-díjakat adtak át január 11-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Az idei kitüntetettek között van Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is. Szili Katalin elmondta, hogy ő egy csángó gyermek keresztanyja, akinek így segíthet tanulmányaiban. Az elismeréseket – amelyeket a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) javaslatára az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) oktatási szakbizottsága adományoz, Tőkés László Királyhágómelléki református püspök adta át. Az EMNT elnöke beszédében rámutatott: 90 éve, éppen a díjátadás napján a románok erőszakkal elfoglalták a kolozsvári Ferenc József Egyetemet, 50 éve a román Babes Egyetembe olvasztották a Bolyai Tudományegyetemet, és éppen tíz éve létrehozták a Partiumi Keresztény Egyetemet. /K. Gy. : Báthory-díj Szilinek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Ecaterina Andronescu oktatási tárcavezető többször is figyelmeztetett, tilos pénzt gyűjteni a végzős diákoktól az érettségiztető tanárok „lekenyerezésére”, Erdélyben tovább él az a hagyomány, hogy a vizsgadolgozatok javítása közben „figyelmességből” a szülők és a diákok gondoskodnak a javítást végző pedagógus „etetéséről és itatásáról”. /Lakoma diákpénzen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Ha Gigi Becali nem mehet Brüsszelbe, akkor ő sem, jelentette be C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke. Ha Európa tudná, hogy miről maradhat le. Gigi Becalit a román igazságszolgáltatás megakadályozza küldetésének teljesítésében, a bíróság nem oldotta fel a Becalira kiszabott mozgáskorlátozást. Ellene ugyanis büntetőeljárás indult. Becali a döntés miatt dühösen támadta az ügyészeket, a bírókat, az államfőt és mindenkit, aki csak eszébe jutott. /Szüszer-Nagy Róbert: Ha itthon maradnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./

Háromszázezer aláírásra van szükség ahhoz, hogy hivatalossá váljék a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése nyomán – a siculitas – székelység rövidítéseként – elindított.sic doméniumnév. A kezdeményezés célja a virtuális térben is megjeleníteni Székelyföldet, s ha sikeres lesz a bejegyzés, minden itteni honlap címének végére a.ro, .org vagy.eu helyett a.sic kerülhet majd. A doméniumnevek kiosztását ellátó szervezet, az ICANN május 13-án kelt írásbeli tájékoztatása szerint jóváhagyta a.sic legmagasabb szintű doméniumnevet, de a hivatalos elfogadás egyik fontos feltétele bizonyítani: az adott területhez kötődő személyek nagy számban egyetértenek a kezdeményezéssel. Ezért indították útjára az internetes aláírásgyűjtést a www.pontsic.org honlapon. A kezdeményezők bíznak benne, néhány hónap alatt meglesz a szükséges számú aláírás, és 2010 első negyedévétől a.sic lesz Székelyföld internetes tartományneve. /Farkas Réka: Székelyföld a világhálón (Aláírásgyűjtés saját internetes tartománynévért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 12./

Idén újra elkészítik és kiadják az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda? lexikont. A kiadvány először 1997-ben jelent meg Romániai Magyar Ki Kicsoda? címmel, majd a második kiadás 2000-ben már az erdélyi névvel látott napvilágot. Stanik Bence, a 2010-es kiadás szerkesztője elmondta: jelenleg az adatgyűjtésnél tartanak, ezért a sajtón keresztül szeretnék felhívni a magyar közösség meghatározó személyiségeinek és intézményvezetőinek figyelmét arra, hogy jelentkezzenek a www.kikicsoda.ro honlapon. /Létai Tibor: Készül a legújabb Erdélyi Magyar Ki Kicsoda? = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 12./

Kolozsváron, a Főtér déli oldalába torkolló utcában áll Erdély első barokk épülete: a volt piarista templom. A templomban van egy kegykép, ami Jézus anyját ábrázolja. Egy Lukács nevű görög katolikus pap festette, s első tulajdonosa a mikeházi román ortodox templomnak ajándékozta. A csodás kép nem sokkal később huszonhat napig könnyezett. A kép végül a jezsuiták belvárosi templomába került, a templomot Mária Terézia idejében vették át a piaristák, a Kegyes Tanítók rendje. A hívők a legkülönbözőbb kérésekkel fordultak Szűz Máriához. Kérésük meghallgatásáért hálájukat apró márványtáblákba faragtatták. Majd száz év táblái sorakoznak a falon. Vannak román nyelvű táblák is. Folyik a vita: kell-e a műemléképületek falára magyarul is kiírni, hogy miről nevezetes. Pár éve azért kellett távoznia egy fiatalembernek az egyetem kötelékeiből, mert magyar feliratú táblákat helyezett el az épületben. Ugyanez az egyetem ezúttal támogatja a kisebbségek nyelvének megjelenését a városi táblákon. /Ferenczy Judit: Száz kicsi tábla. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./ Az eltávolított fiatalember Hatz Péter egyetemi oktató.

A kolozsvári Hallássérültek 2-es számú Intézetébe Erdély minden tájáról származó 120 magyar hallássérült gyermek jár. Június 11-én három osztály, egy nyolcadik és két tízedik – összesen 22 fiatal – búcsúzott el az iskolától, tájékoztatott Wolf Erzsébet igazgató. A ballagáson az igazgató megköszönte az iskolát támogató egyesületnek, cégeknek a segítséget. Az iskola tanárait tömörítő Kozmutza Flóra Egyesület díját Gacea Florin tizedikes diák kapta. /N. -H. D. : Elballagtak a hallássérült gyermekek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Négy szívből jövő írás búcsúztatta a váratlanul elhunyt Tőkés Eleket, a Báthory István Elméleti Líceum népszerű igazgatóját. – Sárkány Jenő tanártársa közel 30 esztendőn át volt barátja, tanúja Tőkés Elek életútjának, aki a nyelv és közösség szolgálatát végezte. – Péter Tünde, főtanfelügyelő-helyettes emlékeztetett: az idei tanév tragikusan kezdődött és tragikusan ért véget. 2008. szeptember 11-én itt, a Házsongárdban búcsúztak dr. Wolf Rudolftól, az Apáczai-líceum igazgatójától. Most ismét kevesebbek lettek, gyászol a Báthory-líceum, kiváló pedagógusát és nagy igazgatóját veszítette el egy személyben. Közössége és nemzete iránti elkötelezettsége példaértékű volt. – Vekov Imre a diákok nevében búcsúzott az eltávozott igazgatótól. – Káptalan Erna, a Báthory István Elméleti Líceum aligazgatója hangsúlyozta, a líceum nem egy igazgatót veszített el, hanem a Nagy Igazgatót. / In memoriam. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Bezárni kényszerül a nagyváradi Foto Art Galéria, miután kiállítótermük tulajdonosa, az Orsolyita apácarend olyan magas bérleti díjat szabott meg augusztustól, amelyet képtelenek kifizetni. A bejelentést Tóth István, a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke tette. Jövő januárban lesz húsz éve, hogy Nagyváradon működik a Foto Art Galéria, a város egyetlen, kizárólag fényképeket kiállító galériája. A galéria fenntartója a helyi Tavirózsa Fotóklub, Tóth Istvánnal az élén. Fennállásának húsz éve alatt a galéria több mint háromszáz kiállításnak adott otthont. A franciaországi központú Orsolyita apácarend 2002-ben vehette újra birtokba a hatalmas ingatlant. Ebben az épületben működik a város magyar tannyelvű állami középiskolája is, az Ady Endre Gimnázium. Tóth István kifejtette, egyedülálló jelenség, hogy egy országos szervezetnek, a Romániai Fotóművészek Szövetségének Bukarestben, hanem egy határvárosban legyen a központja. A szintén általa vezetett Tavirózsa Fotóklub Fekete Sas-palotában található székházának egyik terme ad otthont a jövőben a szövetség központjának. A szövetséget 1990-ben alapították, de eddig nem jegyeztették be. Archívumát a bukaresti Kortárs Művészeti Múzeum raktárában helyezték el. A múzeum nem akarja visszaadni az egyébként neves fotóművészek munkáit is tartalmazó anyagot, a szövetség azt peres úton kénytelen visszaszerezni. /Nagy Orsolya: Bezár a nagyváradi Foto Art Galéria. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

A 74 éves Samu Pál szászrégeni pedagógus, közösségszervező, cserkészvezető nyaranta útra kel a gyerekekkel, a cserkészekkel, a természetet és az ahhoz kötődő történelmet felfedezni. 1974-től napjainkig tizenhét kötetes, dokumentumokkal, fényképekkel tűzdelt naplót vezet, nyolcvanhárom honismereti kirándulás, tábor emlékeit gyűjtötte össze. A múlt rendszerben ez nehéz volt, hét alkalommal hívták be a Szekuritátéra. A rendszerváltás után természetvédő csapata cserkészcsapattá vált. Pál /sz. Vajdaszentivány, 1935. jún. 28./ harmincöt éven keresztül, nyugdíjazásáig biológiát és földrajzot tanított, évekig a szászrégeni 2-es számú iskola igazgatója és igazgatóhelyettese volt. /Szucher Ervin: Ha leülnék, nehezen állnék fel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

Június 14-én iktatják be Csíkszereda meghívott református lelkészét, Szatmári Ingridet. Elmondta, hogy kolozsvári, szülei, nagyszülei is ott születtek, ott végezte az egyetemet. A teológia elvégzése után, 1998-ban kinevezték segédlelkésznek Marosvásárhelyre, egy nagy gyülekezetbe. Utána férjhez ment, és elkerültek egy kis faluba, Magyarózdra. Két éve jöttek Csíkszeredába, a férje gyülekezeti lelkész, őt pedig a püspök kinevezte a Sapientia Egyetemre egyetemi lelkésznek. Amikor Hegyi István tiszteletes nyugdíjba ment, a presbitérium Szatmári Ingridet hívta meg helyére, a választó közgyűlés pedig döntő többséggel megválasztotta. /Takács Éva: Isten kegyelme és az emberek szeretete éltet. ” = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./

„Segítség, felnőttem! – Veled Uram vagy nélküled?” mottóval szervezik meg idén nyáron az erdélyi IKE-találkozót. Az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület idén immár tizedik alkalommal szervezi meg a rendezvényt, amelyre július 29. –augusztus 2. között kerül sor a Hunyad megyei Algyógyon, az Erdélyi IKE táborozóhelyén. /X. IKE-találkozó Algyógyon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

Szentháromság napján, június 7-én tartották Nagykárolyban a Gencsi úton lévő, a Károlyi grófi család által épített kápolna búcsúját. Az esemény színvonalas előadással kezdődött, és ünnepi szentmisével ért véget, amelyet Schönberger Jenő megyés püspök celebrált. A kápolnában évente kétszer, Szentháromság ünnepén, valamint Nagyboldogasszonykor tartanak misét. A fiatalok Iváncsits Tamás Damaszkusz című darabját adták elő. /Végh Balázs: Rockopera és búcsú a nagykárolyi Szentháromság-kápolnában. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

Az Új Magyar Szó rendszeresen újraközli magyarországi baloldali lapok cikkeit. A június 12-i számában közölte a Népszabadságból átvett két cikket /Aczél Endre: Az írás a falon, Boda András: Trianoni ájulás/, továbbá az Élet és Irodalomból /- tódor -: Média-aktivitás/ és a Heti Világgazdaságból /Egy a zászló? A Fidesz-álom vége/ is hozott cikket. /Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Megnyílt a marosvásárhelyi Bernády Házban Siklódy Ferenc és Török Ferenc Ferenc tárlata. A két székelyföldi képzőművész grafika- és festménykiállításának megnyitójára sokan voltak kíváncsiak, házigazdaként és méltatóként Nagy Miklós Kund fogadta a megjelenteket. A gyergyószárhegyi születésű Siklódy Ferenc jelenleg a csíkszeredai Nagy István művészeti iskola tanára. Festészeti és grafikai munkássága mellett a székelyföldi képzőművészek pantheonján is dolgozik, több mint kétszáz portrét elkészített már. Könyvillusztrátori tevékenykedésének eredménye a sok szép kötet. Kiállított digitális printtechnikával készített képein az emlékezésé, az emlékeké a főszerep. Török Ferenc Székelyudvarhelyen él, alkot és tanít. Ott volt a legtöbb egyéni tárlata, de gyakran állított ki külföldön is. A Bernády Házba friss anyagot hozott, tavalyi-tavalyelőtti képeit. /Nagy Botond: Székelyföldi Ferencek. Kettős tárlatnyitó a Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

Vígh István festőművész állandó kiállítását szülőhelyén, a Szatmár megyei Halmi új épületben avatták fel. Az eseményen Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök úgy vélte, Vígh István fáradhatatlanul osztogatja azt az ajándékot, amelyet Istentől kapott. Az épület bejáratánál lévő táblán ez olvasható: „Halmitől Debrecenig, Suceaván, New Yorkon és Quelanbeyanen át. A művész szülőföldjének adományozott munkáiból”. A helységnevek jelzik az utat, amelyen festőnk odajutott, hogy a művészetpártoló Incze Lajos polgármester vezette nagyközség állandó kiállítást biztosított neves fiának. Vígh István 1960-ban végzett Bukarestben a monumentális festészeti szakon, utána Suceavára hívták, ő elfogadta a meghívást. Gyakorlatilag ő szervezte meg Suceava tartomány képzőművészeti életét. Egy brassói freskórestaurálási tanulmánya során Sylvester Lajos kereste meg, aki akkor megyei kultúrfőnök volt. Király Károly küldte azzal, hogy pályázza meg Sepsiszentgyörgy tervezett négy városkapujának egyikét. A 13 méter magas vörösrézkapu ma is áll. Közben díszlet- és jelmeztervezőnek hívták a színházhoz, melynek akkor a Nagyváradról odahelyezett primadonna, Dukász Anna volt az igazgatója. Már első este beleszeretett, és megkérte a kezét. Igent mondott! 1975-ben feleségével Amerikába települtek. Dukász Anna nekifogott a New-York-i magyar színház újraélesztéséhez. Több erdélyi író, így Kocsis István színpadi művét is bemutatták. Közben évekig működtették az Irodalmi Kávéházat, Vígh Istvánnak sok kiállítása volt. A sikerek ellenére hazavágytak. Debrecenben béreltek lakást, amit 1996-ban megvettek, hogy közel legyenek a szülőföldhöz. Vígh István egyik monumentális freskója a nagykárolyi katolikus gimnázium, a Kalazanczy lépcsőházában van Vígh István (Halmi,1936) festő, szobrász 1973–75-ben a sepsiszentgyörgyi magyar színház díszlet- és jelmeztervezője, 1976 és 1996 között az Egyesült Államokban, New Yorkban, 1996 óta Debrecenben él. /Sike Lajos: Akire „rászállt” egy elvtárs. Vígh István festő azonosult a földi gyökereihez ragaszkodó tölgyember figurájával. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Jelmez- és szövegkönyv-kiállítást, valamint pódiumbeszélgetést is szervez a váradi színház Szigligeti Társulata június 13-án tartandó évadzáró előadása kapcsán. A társulat az évad egyik nagy sikerét, a Kasimir és Karoline című darabot játssza. A szervezők az előadás után beszélgetésre invitálják a váradi színházlátogatókat. A kiállításon láthatók a színházi jelmezek és kellékek. /Nagy Orsolya: Nagyváradi évadzáró, kiállítással. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

Elhunyt dr. Bán Elek nyugalmazott egyetemi tanár /Felsőboldogfalva, 1930. jan. 18. - Kolozsvár, 2009. június 10./ Bán Elek a szláv filológiai tanszék vezetője, a mai orosz nyelv kutatója volt. /Gyászhír. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Az emlékiratoknak Erdélyben négyszáz éves múltjuk, hagyományuk van, memoárok mostanában is szép számmal jelennek meg. Mina László nyugdíjas brassói mérnök, egykori részlegvezető emlékezése ritkaságnak számít. A szerző Úton /Fulgur Kiadó, Brassó, 2008/ című vaskos kötete megjelent, ebben szerepet játszhatott a fordulat utáni években vállalt közéleti szerepe is. Mina László l990 és 1996 között az RMDSZ Brassó megyei elnöke volt, az indulás és alapozás hőskorában terepjárásban, bázismunkában kamatoztatta az informatika és rendszerkezelés terén felhalmozott szakmai tapasztalatait. Alaposságát a 442 oldalas könyv 106 dokumentumot tartalmazó DVD-melléklete is mutatja. A kötet terjedelmi súlypontja a megyei RMDSZ-elnök számadása. Az indulás optimizmusától a kiábrándulásig, a megkeseredettségig, végül pedig a félreállásig. A központi vezetés centralizációja ütközött össze a megyeiek önállósági igényeivel. A könyv hátsó borítójáról egy mondat: „Brassó megye magyar kisebbsége történetének a megírása még várat magára. ” Az előmunkálatok ideje elérkezett. /Krajnik-Nagy Károly: Brassói családtörténet – közéleti számvetéssel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

Az erdélyi káptalan jegyzőkönyvei 1222–1599 címmel jelent meg forráskötet az Erdélyi Múzeum-Egyesület gondozásában, két fiatal történész, Bogdándi Zsolt és Gálfi Emőke munkája. A hiteleshelyek sajátos intézmények voltak, melyek 1874-ig a közjegyzőséget helyettesítették. /Ö. I. B. : Levéltár-történeti ínyencségkötet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Dél-Erdély és a Bánság természeti, gazdasági és szociális környezetét mutatja be a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának A Kárpát-medence régiói monográfiasorozatában idén megjelent, kilencedik kötete. A kiadvány felvázolja az elmúlt másfél évszázad történelmi folyamatait, kitér többek között a térség népességére, településrendszerére, térszerkezeti egységeire, illetve az egészségügyi ellátási rendszerre. A 29 szerző tanulmányát tartalmazó Dél-Erdély és Bánság című kötetet június 11-én a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) székházában Horváth Gyula egyetemi tanár, a könyv szerkesztője és Péntek János akadémikus, a vaskos munka lektorálója mutatta be, a moderátor szerepét Benedek József professzor töltötte be. A Kárpát-medence régiói című sorozat célja, hogy bemutassa a magyarországi és határon túli régiók, így többek között a Vajdaság, Erdély és Kárpátalja gazdasági, társadalmi, települési és természeti állapotát, értékelve a különböző változásokat. Eddig nyolc kötet látott napvilágot, amelyek közül szintén Horváth Gyula szerkesztette a monográfiasorozat első, Székelyföldről, és negyedik, Északnyugat-Erdélyről szóló részét. A most bemutatott kötet szerzői között van Bakk Miklós, Vincze Mária, Nagy Egon, Veres Valér, Benedek József és Bodó Barna. A 29 szerző többnyire a Kolozsvári Egyetemi Intézet kutatója, egyetemi tanárok és doktoranduszok egyaránt vannak közöttük. A kötetet lektoráló Péntek János elmondta, egyfajta bizonytalanságot érzett a szaknyelvi terminológia tekintetében, ami annak tulajdonítható, hogy az idősebb kutatók eddig „legkevésbé” magyar nyelven publikálhattak, a fiatalok szövegein pedig a gyakorlat hiánya érződik. A Kárpát-medence régiói című sorozatot 14 kötetesre tervezték, már folyamatban van a Dél-Alföldről szóló, tizedik kötet szerkesztése, a további kiadványok Kárpátalját, a Közép-Dunántúlt, Észak-Magyarországot, Szlavóniát és a Muravidéket mutatják be. /Ferencz Zsolt: Dél-Erdély és Bánság: tudományos munkát segítő kiadvány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Sem jogi szempontból, sem társadalmi-politikai következményeit tekintve nem fogadható el, hogy a moldovaiak román állampolgárságával kapcsolatosan meghonosodjék az „elismerés” fogalma – mondta Cseke Attila, az RMDSZ szenátora. A politikus emlékeztetett: már eleve érvényben van a kormánynak az a sürgősségi rendelete, amely könnyített eljárással kiterjeszti a román állampolgárság „megadását”, illetve „visszanyerését”, vagyis míg korábban legfeljebb a másodfokú leszármazottak kérvényezhették az állampolgárságot, a rendelet értelmében már a harmadfokú leszármazottak is megtehetik ezt. Mintha titkolni akarnák a dolgot a közvélemény előtt, senki sem fogja tudni, hogy hány moldovainak „ismerték el” az állampolgárságát. A szenátor ugyanakkor azt is kifogásolja, hogy az „elismerés” jogilag nem körülírt, szinte értelmezhetetlen fogalom. Megjegyezte: e pillanatban csaknem félmillió moldovai kérelem fekszik a román hatóságok asztalán. Amennyiben kérésüket teljesítik, ezek az emberek nagy valószínűséggel Romániába akarnak költözni, és ez az etnikai arányok megváltoztatásához is vezethet. Az RMDSZ-nek nem az a kifogása, hogy a kérelmezők megkapják a román állampolgárságot, csak annak nem látja értelmét, hogy tömegesen, bizonyos feltételek teljesítése nélkül juthassanak hozzá. A szenátor szomorúnak tartja, hogy amikor a Magyar Köztársaság hasonló intézkedésekről beszélt, a mostani – szociáldemokrata – külügyminiszter pártja hevesen tiltakozott. Most ugyanez a politikai erő élénken támogatja a moldovaiak esetében azt, amit akkor a magyarok esetében elutasított, tehát kettős mércével mér. /Elfogadhatatlan az „elismerés” fogalmának meghonosítása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Nyilatkozatban bírálta a Magyar Polgári Pártot (MPP) június 12-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetősége, amely éppen az említett párt magatartásának tulajdonítja, hogy a Magyar Összefogás Listáján nem kerülhetett be egy negyedik magyar képviselő is az Európai Parlamentbe. Az RMDSZ–EMNT jelöltjeit is indító közös lista a múlt vasárnapi európai parlamenti választáson 8,92 százalékos eredményt ért el, ezáltal a lista első három jelöltje (Tőkés Lászlón kívül az RMDSZ-es Winkler Gyula és Sógor Csaba) bejutott az Európai Parlament padsoraiba. Az utolsó pillanatig megvolt a remény arra, hogy bekerüljön a negyedik helyen szereplő – az EMNT színeit képviselő – Szilágyi Zsolt is. Az EMNT sajnálatosnak nevezi, hogy a Magyar Összefogás listájáért végzett közös munka mellett az ellenérdekelt csoportok aknamunkája is eredményesnek mondható. „Érthetetlen, hogy a belső és külső legitimációs válságban szenvedő pártvezetés miért nem fogadja el a szavazatok által is alátámasztott eredményt, miért nem tud örülni az erdélyi magyar sikernek” – olvasható a Tőkés László által vezetett EMNT nyilatkozatában. Hasonló gáncsoskodást és közvetett bojkottot tapasztalt az EMNT a bihari RMDSZ egyes vezetői részéről, akik a szavazás napján tett nyilatkozataikkal a saját szervezetük érdekei ellen is cselekedtek. /EMNT: az MPP-t terheli a felelősség a negyedik hely elvesztése miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Június 12-én véget ért a 2008/2009-es tanév. Országszerte több, mint hárommillió gyermek örülhet a három hónapos vakációnak. A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség adatai szerint Kolozs megyében közel százezerre tehető a nyári szünidőt most kezdő gyerekek száma: több, mint húszezer óvodás és nyolcvanezer tanuló. /(N. -H. D.): Befejeződött a 2008/2009-es tanév. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Órák 300 ezer euró értékben, luxusautók, ékszerek, ingatlanok, kölcsönbe adott tízmillió euró – többek között ezek szerepelnek Gigi Becalinak, a június 7-i európai parlamenti választásokon mandátumot szerző képviselőnek a vagyonnyilatkozatában. A 33 romániai EP-képviselő közül ő a leggazdagabb. Őt követi Theodor Stolojan /volt miniszterelnök/ és Monica Macovei demokrata-liberális, továbbá Ioan Mircea Pascu és Rovana Plumb szociáldemokrata képviselők. A toplista hatodik helyezettje Tőkés László, a Magyar Összefogás listavezetője. Tőkés több ingó és ingatlan tulajdonnal rendelkezik, bankszámláján azonban nem szerepel pénz. /Becali a leggazdagabb, Tőkés a hatodik helyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./