Pár perces meghallgatásán jobbnak találtatott a koalíciós pártok ajánlásával rendelkező ellenjelölt, mint a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatalt tizenegy éve irányító Kelemen Tibor. Az állás nélkül maradó igazgató bepereli a kormányt. A bukaresti meghallgatásról Kelemen Tibor elmondta, Dorel Lungu és Nicolae Ciotlos három-négy perc alatt vázolták elképzeléseiket. Kelemen több mint háromnegyed óra alatt fejtette ki, hogy csapatával együtt mit tettek az elmúlt időszakban, melyek lennének további lépései, de alulmaradt a megmérettetésen. /Mózes László: Kelemen Tibor bepereli a kormányt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./

A 90 éves aradi román közigazgatás megünneplése visszahozta Aradra a kommunista szellemet! A városháza előtt felállított tribün azokat a letűnt időket idézi, amikor a kommunista vezetők integettek róla a felvonulóknak. Erről a tribünről ma a jelenlegi helyi előkelőségek fogják végignézni a felvonulást. Egy műveletlen illető a plakátszövegben úgy fogalmazott, hogy „90 év adminisztráció Aradon”. Tulajdonképpen 90 év román adminisztrációról van szó! Sokan nem ismerik a helyi történelmet, vagy egyszerűen úgy vélik, hogy az idők velük kezdődnek és végződnek. Két évszázaddal ezelőtt Arad már az Osztrák–Magyar Monarchia egyik lendületesen fejlődő központja volt, 1834 augusztusában megkapta a szabad királyi város címet. /Andó András: Egy szellem járja be Aradot. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 16./

Kolozsváron (és Erdély-szerte) az utóbbi években rengetegen panaszkodnak arra, hogy alig, vagy egyáltalán nem fogható az anyaországgal valamikor egyetlen élő kapcsolatot jelentő Kossuth Rádió műsora, amelyet mára MR1-nek neveztek át. Az okok többnyire műszaki eredetűek, bár sok esetben nem kizárt a más indíttatású zavarás sem. Bokor Barna tévé-rádiószerelő elmondta, a középhullámú rádiózás az utolsókat rúgja. A magyarországi rádiózás is az URH-sávban különböző helyi érdekeltségű és helyi szórású adókra korlátozódik. Ha valaki tökéletes rádióvételt akar élvezni, akkor műholdvevő rendszert kell üzembe helyeznie, és azzal leválaszthatja a rádióműsort anélkül, hogy nézné a képet. Kossuth Rádió, az MR1 ott van az internethálózaton, ez nagy segítség. /Ördög I. Béla: Rádiózás műholdvevő rendszerrel. Mivel válhat hallgathatóbbá az MR1 (Kossuth Rádió)? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Igazi közösségi ünneppel nyitottak idén az uzoni falunapok: a községközpont korszerű iskolát avatott. Ötévi munka után szép, tágas, felújított épületbe költözhetnek a gyermekek. Szabó Margit iskolaigazgató felsorolta a munkálatokat, a pénzforrásokat (pályázat, EU-alapok, Világbank, állami és önkormányzati hozzájárulás), említette a nehézségeket, és felhívta a figyelmet arra, hogy a több híres embert is adó uzoni iskola 361 éves múltra tekint vissza. A műsort a diákok szolgáltatták; külön összeállítást mutatott be a román tagozat. Az uzoni iskolában jelenleg 254 gyermek tanul, ötödiktől nyolcadikig a szomszédos falvakból is ide ingáznak a legtöbben. Készül az intézmény monográfiája – árulta el Ambrus Anna tanárnő, akinek a tavaly decemberben saját költségén kiadott falutörténetéből már alig maradt néhány példány. Este a bodoki fiatalok Tamási Áron Énekes madár című darabjával örvendeztették meg az uzoni közönséget. /Demeter J. Ildikó: A jövőnek építettek (Iskolaavatás Uzonban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./

Május 23-án ünnepli a Lyceum Alapítvány működésének tízedik évfordulóját és a megálmodott Ifjúsági Ház elkészülését Torockón. Vizi Imre tanár, a Lyceum Alapítvány alelnök–ügyvezetője elmondta, az alapítvány küldetése: segíteni a magyar tannyelvű oktatást a kolozsvári Báthory István Líceumban, valamint a vidékről érkező, Kolozsvár bármely magyar tannyelvű iskolájában tanuló fiatalok szállás- és étkezési gondjait megoldó Teodidaktos Humanitárius Alapítványt két bentlakásának működtetésében. Az alapító tagok mindannyian az iskola valamikori diákjai voltak, gyermekeik úgyszintén. Soós Ilona jelenleg is aktív tanára a líceumnak. Székely Tibor (elnök) nyolc évig az iskola szülői bizottságának elnöke volt. Vizi Imre (alelnök-ügyvezető) 20 évet tanított a líceumban, s mint igazgatóhelyettes tíz éven keresztül részt vett az intézmény közvetlen irányításában. Az iskola diákjainak támogatása jelenleg is folytatódik az ösztöndíjak szerzése, pályáztatás lebonyolítása, ösztöndíjak kifizetése, valamint a tesvériskolai kapcsolatok ápolása, diáktáborok, körutak szervezése révén. A (szórvány)vidéki diákok támogatására a „Torockó” programot dolgozta ki az alapítvány ügyvezetése. A „Torockó” program célja Kolozsvár bármely gimnáziumában magyar tannyelven tanuló, szórványvidékről származó, a Teodidaktos Humanitárius Alapítvány két ökumenikus bentlakásában lakó 58 diák támogatása. Vizi Imre az alapítvány ügyvezetését ingyenesen végzi, a kuratórium tagjai sem kapnak térítést tevékenységükért. /Fodor György: Évforduló – Tíz éves a Lyceum Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Május 15-én tartották a DrámaPálya dráma- és kritikaíró pályázat díjátadó ünnepségét a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem előcsarnokában. A több kategóriában lezajlott versenyről az egyetem tanárai közül elsőként Ungvári Zrínyi Ildikó beszélt. Boros Kinga elmondta: annak ellenére, hogy olyan írás, amely teljesen megfelelt volna a kritika követelményeinek, nem érkezett, a jelentkezők jó része érti a színház működését. Összesen 49 pályamunkát kellett a zsűrinek elbírálnia, tíz munkát érdemesítettek díjra, illetve dicséretre. Igazán jó drámalezárás Pálffy Zsófia Disharmonia Caelestis című jelenetét kivéve nem született. A díjazott jeleneteket és drámákat mutatták be felolvasószínház keretében az egyetem diákjainak rendezésében és – legnagyobbrészt – előadásában. Az első díjat Szvitán Krisztián (Budapest) nyerte el, Csuszner Ferenc (Gyergyószentmiklós) második díjas, Izsó Zita (Budapest) ugyancsak második díjas. /Nagy Botond: DrámaPályá(zó)k ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

A Zenélő Kolozsvár egyik hangversenyével Vermesy Péter zeneszerzőre emlékeztek születésének hetvenedik, illetve halálának huszadik évfordulóján. Emlékezetes volt a Kolozsvári Magyar Pedagógusok Énekkara (karnagy: Bedő Ágnes) is. /Nagy-Hintós Diana: Vermesy Péter zeneszerzőre emlékeztünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

A magyar nyelvű orvosképzés 60. évfordulóját a rádiósok Marosvásárhelyen, a Bernády Házban ünnepelték meg 2005. április 23-án. 1962-ig az egyetemen az oktatás csak magyar nyelvű volt. Az egyetem 10 éves évfordulójára Kodály Zoltán Háry János daljátékát mutatták be, 110 tagot számláló diák, tanár, műkedvelő közreműködésével, és a nagy siker miatt többször is játszották. Az egyetem sportélete egyidős volt az oktatás beindulásával. Kakuts András tanszékvezető hozta létre a vívó szakosztályt. A vívók sok díjat nyertek az országban és külföldön is, de a legfényesebb a Pongrácz Antal érme volt, aki Teheránban megnyerte az ifjúsági világbajnokságot. Pongrácz Antal emlékezett erre: nem volt vívófelszerelése, azt kölcsönkérte Huszár Ernő doktortól, úgy indult Teheránba, ahol megnyerte a világbajnokságot. Amikor hazajött, azt hitte, ő a legjobb. Másnap az edzőmérkőzésen Huszár doktor 5–0-ra verte. A sport tanította meg, hogy az élet nem egy sikertörténet, bukásokkal van tele, de mindig fel kell tudni állni. Pongrácz Antal még három olimpián vett részt. Négy éve, 2005 áprilisában emlékezett minderre Pongrácz doktor, hangját ma már csak magnószalag őrzi. /Jászberényi Emese: Emlékforgácsok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

Május 15-én megnyitották a Páskándi Géza állandó kiállítást az író szülőfalujában, Szatmárhegyen. A tárlat a községi könyvtár épületében kapott helyet. A kiállítás anyagát a Petőfi Irodalmi Múzeum adományozta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek, mely felajánlotta a község számára a gyűjteményt. A megnyitót az idén tizenkettedik alkalommal megszervezett Páskándi-megemlékezés keretében tartották. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a megemlékezések főszervezője mondott beszédet. Páskándi-műveket adtak elő a Szatmárhegyi Általános Iskola tanulói. „A mai napon Páskándi Géza szelleme végleg visszaköltözik immár szülőfalujába, Szatmárhegyre” – mondta Günthner Tibor, az RMDSZ szenátora. A „... méltó túlélés a boldogság maga” címmel rendezett Páskándi-kiállítás több mint 50 tárgyat számlál, köztük Páskándival kapcsolatos dokumentumok hiteles másolatait, valamint fényképeket, melyeken együtt szerepel például Szilágyi Domokossal, Farkas Árpáddal, Sütő Andrással és Csoóri Sándorral. A kiállításon szerepel annak a román nyelvű bírósági végzésnek a másolata, melyben az 1956-os kolozsvári diákszövetségi reformtervhez fűzött kiegészítései miatt – rendszerellenes izgatás vádjával – hat év börtönre ítélték Páskándit. /Babos Krisztina: Megnyílt a Páskándi-tárlat. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 16./

A Korunk Akadémia jóvoltából április 29-én első alkalommal találkozhatott a kolozsvári közönség Oravecz Imre költő, műfordítóval, a Jelenkor Kiadónál megjelent Halászóember, A hopik könyve és az Ondrok gödre című kötetek szerzőjével. Pályája során több verseskötete jelent meg, számos irodalmi díjat kapott és két alkalommal disszidált Amerikába. /Ferencz Zsolt: Hivatott voltam arra, hogy megírjam a történetet. Beszélgetés Oravecz Imre költő, műfordítóval. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

A szellemi élet kőkorszaka időnként vissza- visszatér, és illetékes személyek mondják meg a népnek, mi a való, és mi a valótlan. A próféta-költőt fölváltotta a pofákat vágó, fintorgó zenebohóc, sőt zenétlen bohóc. A szocialistának mondott népszolgálat után az irodalom gyakran cserben hagyja az olvasót. Bajor Andor azokat az írókat értékelte, akik, sohasem fordítottak hátat a valóságnak, és ennek köszönhetően a legdurvább diktatúra idején is maguk mellett tudhatták olvasóikat, legfőképpen pedig az erdélyi magyar olvasótábort. Ilyen író volt Oltyán László is, állapította meg Bölöni Domokos. Őt is, mint hőseit, az izgatta leginkább, hogy mi lesz gyermekeinkkel, tanítványainkkal, családjainkkal. Könyveivel a munkásemberek gyermekeinek útját szerette volna egyengetni. A gonoszság úgy hálózza be az 1989 előtti világot, mint a rák. Oltyán László hőse drágábban fizet tisztességhitéért: az életével Fapapucsos messiások /Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 2009/ című regényében. Ha Oltyán László ma élne, vajon hogyan fejeznéd be a történetet? Mára minden gonoszság meghatványozódott. /Bölöni Domokos: Fapapucsban kopog a halál. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Irodalomtudományi Intézete egyik hosszú távú vállalkozása Pázmány Péter műveinek a mai szövegtudomány módszereit hasznosító kritikai kiadássorozata, ezt 2000-ben indították el, a 2007-ben szerveződött Lelkiségtörténeti Műhely pedig a kutatások összehangolását vállalta. A programszervezés a 2007 októberében megtartott műhelytalálkozáson kezdődött, amikor a különféle egyetemi központok képviseletében (köztük a kolozsvári BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszékéről) felkért előadók egy-egy témakör kutatási helyzetét összegezték. A résztvevők a második konferencián vehették kézbe a 2007-es tanácskozás anyagának könyvvé szerkesztett változatát: Lelkiségtörténeti számvetés (szerkesztette Szelestei N. László, Piliscsaba 2008), ez kutatási programként is olvasható. /Gábor Csilla: Lelkiségtörténeti műhely – ének és spiritualitás. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 17./

A Mustármag együttes újabb rockoratóriuma, a Hiszek a romokonősbemutatója Marosvásárhelyen volt március 30-án. A rockoratórium szövegét Papp László, a Szent Imre Kollégium lelki igazgatója írta. A zenét Gyárfás Levente és Csiszér László szerezte. Az egyház felismerte a kommunikációs eszközökben rejlő hatalmas evangelizációs lehetőséget. Az örömhír terjesztésére egyre inkább igénybe veszi a sajtót, a rádiót, a televíziót, legújabban az internetet, s nem utolsósorban a színházat, hangsúlyozta Jakab Gábor. A most bemutatott rockoratórium üzenete: a magyar keresztény közösségnek szüksége van az önvizsgálatra és a lelki megújulásra. /Jakab Gábor: Hiszek a romokon. A Mustármag együttes újabb rockoratóriuma. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 17./

Románia jelenleg hetente mintegy 75 moldovainak nyújt állampolgárságot, legkésőbb 2010-ig azonban ugyanennyi idő alatt ezer főre kívánja növelni a pozitívan elbírált igénylések számát – jelentette ki Traian Basescu államfő az EU-tagállamok nagyköveteivel folytatott megbeszélésről kiszivárgott dokumentum szerint. Basescu megerősítette: a chisinaui román nagykövetségen 600 ezer kérelem vár elbírálásra, ami becslése szerint 800 ezer és egymillió közötti igénylőt jelent. Ezeket a kéréseket még nem továbbították az igazságügyi tárcához, amely ez év végéig 25 ezer esettel tud foglalkozni. Basescu leszögezte: a romániai intézkedést egyetlen EU-tagállam sem kifogásolta hivatalosan, Bukarest pedig valamennyi, a „történelmi események” folyamán állampolgárságát vesztett románnak visszaadja az állampolgárságot. Az államfő nem rejtette véka alá, hogy Bukarest politikai megfontolásból könnyítette meg a határon túli románok honosítását, megpróbálva „esélyt adni” például a Moldovai Köztársaságban élő fiataloknak. A német újraegyesítéssel példálózva Basescu arra is felhívta a figyelmet: noha a második világháború után Romániát is felosztották, Bukarest számára nem adatott meg a lehetőség, hogy a „két állam, egy nemzet” valóságáról beszéljen. Basescu fölöslegesnek nevezte a Chisinau által szorgalmazott kétoldalú határegyezmény aláírását, ez ugyanis szerinte felérne a Moldovát a Szovjetunióhoz csatoló Ribbentrop–Molotov-paktum „szentesítésével”. /Rostás Szabolcs: Basescu: ezer „új román” állampolgár hetente. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Május 16-án majálist szervezett Kőrösfőn az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Az EMNT-fórumon Péntek László kőrösfői RMDSZ-elnök, László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Szilágyi Mátyás magyar főkonzul, Máté András Levente képviselő, Jakab István, a Fidesz országgyűlési képviselője, Szűrös Mátyás volt magyar köztársasági elnök vett részt. A közös listán induló jelöltek közül felszólalt: Boros János (RMDSZ), Sándor Krisztina (EMNT), Szilágyi Zsolt (EMNT) illetve Tőkés László püspök, EP-képviselő, a Magyar Összefogás Listájának vezetője. Többször is elhangzott: a „józan ész diktálta kompromisszumra” vállalkozó EMNT és RMDSZ abban reménykedik, hogy 2009 júniusában négy erdélyi magyar képviselő kerül a brüsszeli parlamentbe. Péntek László rámutatott, a statisztikák arról szólnak: Kőrösfő az ország leggazdagabb faluja. Sajnos, ez nem így igaz, viszont meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy megforduljon a helyzet. De ez csak úgy lehetséges, ha ott vagyunk Bukarestben, Brüsszelben egyaránt, mondta. László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök reméli: a kompromisszum, ami az RMDSZ és az EMNT között létrejött, nem csak az EP-választásokra szól. Máté András, „Kalotaszeg képviselője” elmondta: büszke a három magyar EP-képviselőre, akik 2007-től tevékenykednek Brüsszelben. Reméli, hogy idén a negyedik jelölt is „befut”, és Szilágyi Zsolt (EMNT), a közös lista negyedik helyezettje is mandátumhoz jut. „Nekünk, magyaroknak nem kell tolmács. Amikor beszélünk, értjük egymás szavát. De ez az «egyetértés» csak akkor lesz teljes, ha nem csak a szavak szintjén, hanem lélekben is megvalósul”, kezdte beszédét Jakab István, a Fidesz országgyűlési képviselője. Tőkés László EP-képviselő, a Magyar Összefogás Listájának vezetője zárszavában úgy fogalmazott: most a verseny nem egy független jelölt és az RMDSZ között van, hanem románok és magyarok között. De nem a románok ellen, hanem a magyarokért. A fórumot megelőzően az RMDSZ és az EMNT küldöttei a Szociáldemokrata Tömörülés RMDSZ-platform és a Romániai Magyar Dolgozók Szövetségének képviselőivel tanácskoztak. /Sz. K. : Közösen kampányolt Tőkés László és az RMDSZ Körösfőn. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

A RMDSZ számára elfogadhatatlan a magyar intézményvezetők leváltása, ezért az Európa Tanácsban és az Európai Unióban is fölveti a kérdést, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, s hozzátette, hogy a tiltakozás számos formájával élnek majd, így a héten Hargita megyében tüntetést szerveznek az etnikai arányok tiszteletben tartása érdekében. Markó szerint a leváltási hullám kedvezőtlenül hat a romániai etnikumközi viszonyra, ugyanis a románok és a magyarok közötti jó együttélésnek alapvető feltétele a magyarok jelenléte a különböző állami intézményekben. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta: a szövetség statisztikát készít arról, hogy hány magyar szakembert váltott le a kormány. Borbély szerint etnikai tisztogatást végzett a kormány. 1990 óta nem fordult elő, hogy például Maros és Szatmár megyében legalább egy magyar főtanfelügyelő-helyettes ne lenne. /-or- : Tüntetés az etnikai arányok betartásáért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ Valóságos tiltakozáshullámot helyezett kilátásba a következő időszakra az RMDSZ a magyar intézményvezetők leváltása miatt. Az intézményvezetők elbocsátása ellen foglalt állást a hétvégén Árkoson tartott konferenciáján a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) is. Közleményükben kifejtették: elutasítják a kormány azon gyakorlatát, hogy a szakmai képzettséget mellőzve, politikai alapon nevezi ki a tisztségviselőket. Tiltakozó megmozdulást szerveznek a héten a háromszéki fiatalok is. /Magyar tüntetéshullám. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Mindössze néhány percig tartó „kirakat”-versenyvizsgák után kihirdetett győztesekkel pótolják a kormánypártok Székelyföldön az intézmények éléről leváltott magyar igazgatókat – számoltak be a tisztséget ismét megpályázó menesztett igazgatók, az RMDSZ Hargita, illetve Kovászna megyei politikusai. Korodi Attila képviselő elmondta: legutoljára ‘89 előtt történt ilyen mértékű személycsere a megyei intézmények élén. A háromszéki magyar ifjúsági szervezetek, tiltakozó akciókra készülnek, amelyekkel Tischler Ferenc, az Ifjúsági Igazgatóság leváltott vezetője mellett foglalnak állást. Borboly Csaba, az RMDSZ Csík területi szervezetének elnöke szerint célzott leváltások történtek. A vizsgák „mímeléséről” számoltak be Háromszéken is, ahol a múlt héten szintén elkezdődött a korábban megszüntetett igazgatói tisztségek betöltése. Miközben zajlik az eddigi magyar intézményvezetők lecserélése, a két kormánypárt háromszéki vezetői sajtótájékoztatójukon úgy nyilatkoztak, hogy a leváltások nem etnikai-, hanem szakmai és politikai alapon történnek. A két kormánypárt helyi vezetője úgy nyilatkozott, hogy megtartják tisztségében Keresztély Irma főtanfelügyelőt, Deme Juditot, az Egészségügyi Igazgatóság vezetőjét, Sikó Barabási Sándor főállatorvost, Puskás Zoltánt, a konkurenciahivatal vezetőjét és Mild Zoltánt, az építkezési felügyelőség igazgatóját, mert ők szakmailag megfelelnek. /Horváth István, Kovács Zsolt: Mímelt versenyvizsgák. Tüntetést szervez az RMDSZ Székelyföldön a magyar igazgatók leváltása ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett gazdasági fórumon vett részt május 15- én Székelyudvarhelyen. Az Új helyzetben a gazdaság címet viselő rendezvényen székelyföldi és magyarországi vállalkozók vettek részt. /Winkler szerint a kormány képtelen a válság kezelésére. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

Értelmetlennek tartja a fejlesztési régiók átrajzolását a közeljövőben Vasile Blaga fejlesztési miniszter, szerinte az esetleges átszervezés fölösleges bonyodalmakhoz vezetne az uniós pénzalapok megpályázása és elosztása terén. Mint mondotta, legkorábban 2013-ban lehet majd tárgyalni erről a kérdésről. A jelenlegi nyolc fejlesztési régió közigazgatási joggal való felruházását Vasile Blaga szintén elhárította. Román újságírók kérdésére válaszolva, hogy mi a véleménye elődje, Borbély László székelyföldi projektjeiről, Vasile Blaga elismerte, hogy azok helytállók és folytatni kell őket. Borboly Csaba Hargita megyei és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szerint a régióban megfordult tárcavezetők közül Blaga az, aki a leginkább betartotta ígéreteit. /Szucher Ervin: Nem a régiók újrarajzolására. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Jövő héten kerül sor azon címzetes pedagógusok vidékről városra való áthelyezésére, akik a legújabb kormány-rendelet értelmében újabb vizsga nélkül kérhetik ezt. A kormány április végi ülésén jóváhagyta azt a sürgősségi rendeletet, amely értelmében azok a pedagógusok, akik a véglegesítő vizsgán elérték a 7-es osztályzatot és vidéki iskolákban kaptak állást, újabb megmérettetés nélkül kérhetik vidékről városra való áthelyezésüket. Maros megyében 46 magyar nyelvű tanító, 43 óvónő, 11 magyar szakos tanárnő és 2 vallástanár nyújtott be kérést. /Menyhárt Borbála: Vándorló pedagógusok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

Aláírásgyűjtéssel próbálja rávenni Sorin Apostu kolozsvári polgármestert a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), valamint a Transindex internetes portál arra, hogy magyar és német nyelvű feliratok is szerepeljenek a kincses város műemlék épületeire felhelyezendő táblákon. Arra az újságírói felvetésre, hogy a táblákon miért nem lesz magyar felirat is, az elöljáró közölte: „a román frankofon nép, a magyar pedig nem világnyelv”. A kezdeményezők az elöljáróhoz intézett levelükben kifejtik: nem csak az angol és a francia világnyelv, és amennyiben a kezdeményezés célja csupán a Kolozsvárra látogató turisták tájékozódásának megkönnyítése, indokolt lenne statisztikákkal is alátámasztani a nyelvi opciót. Úgy vélik, Apostu „válaszának szellemisége azokat az időket idézi, amikor minden nyelven ki lehetett tenni Kolozsvár bejáratához az üdvözlő táblát, csak éppen magyarul nem”. Furcsállják, hogy „pont magyarul és németül nincs helye a tájékoztatásnak, annak ellenére, hogy Kolozsvár történelmében a magyar közösség ugyanolyan fontos szerepet játszott, mint a román, valamint a német közösség”. „Ez a város mindenkié, aki valaha benne élt, vagy jelenleg benne él és dolgozik” – jelentik ki a kezdeményezők, akik szerint a városvezetésnek hangsúlyt kellene fektetnie arra, hogy a sokszínű, multikulturális Kolozsvár jegyeit megjelenítse a város utcáin, épületein, állami intézmények homlokzatán. A petíciót a Transindex internetes oldalán lehet aláírni május 21-éig, a kinyomtatott íveket a CEMO iktatja a kolozsvári polgármesteri hivatalban. Lapzártáig mintegy hatezer-ötszáz aláírás gyűlt össze. /Pap Melinda: Aláírásgyűjtés a magyar feliratért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

„A gazdasági válság veszélyezteti a sajtót, és ez Hargita megyére fokozottan érvényes” – figyelmeztetett Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a megyei önkormányzat üléstermében tartott kerekasztal-megbeszélésen. A rendezvényt a Project on Ethnic Relations (PER) és az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) szervezte, a Hargita Népe napilapban korábban megjelent, Liberálisok című, György Attila által jegyzett cikk nyomán kialakult közéleti vita szolgáltatott hozzá apropót. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a magyar nyelvű írott sajtó komolyságát, megbízhatóságát, profizmusát emelte ki a román sajtóéval szemben. Ennek ellentmondott a jelen lévő magyar sajtósok többsége, akik ugyanakkor azt is sajnálatosnak tartották, hogy a román és a magyar média közötti kommunikáció a szándékok ellenére minimális maradt. A kerekasztal-megbeszélésen többen – köztük Kelemen Attila Ármin, az Erdély FM rádió igazgatója és Sipos Zoltán, a Transindex hírportál felelős szerkesztője Borboly Csaba tanácselnököt vonták felelősségre amiatt, hogy a szerintük a gyűlöletbeszéd fogalmát kimerítő, a megyei önkormányzatnak alárendelt kiadó által működtetett Hargita Népében megjelent György Attila-írás kapcsán kétértelműen viszonyult a kérdéshez. Eközben – a sajtószabadság témakörében tartott konferencián – a házigazda Borboly Csaba tanácselnök hordozható számítógépén zavartalanul láttamozta a Hargita Népe május 18-i lapszámának nyomdakész oldalait. /Sajtószabadság, hargitásan. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Kilencven évvel ezelőtt, 1919. május 12-én a megszálló román hadsereg (egy évvel a trianoni békediktátum előtt!) erőszakkal felszámolta a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet. Riesz Frigyes világhírű matematikus, aki akkor a kolozsvári egyetem professzora volt, erről levélben (amelyet egy angol tiszttel juttatott ki Erdélyből) számolt be öccsének: „A román megszálló hadsereg katonái „elvettek tőlünk minden lehetőséget, hogy a kinti világgal kommunikáljunk. […] Február vége óta egyáltalán nincs semmi postám, azóta, amióta ebben a ketrecben vagyok. Nincsenek újságok, kivéve az ittenieket és néhány román újságot, sőt még tudományos magazinokat sem kapok!” Május 12-én „a katonai erők, mialatt az órák folytak, váratlanul körülvették az egyetemet, a tanárokat kiutasították az intézményekből, a tudományos felszerelésünket lefoglalták, kb. 2500 diákot azonnali felfüggesztéssel kiszórtak az egyetemi életből!” A megsemmisített Ferenc József Tudományegyetem világszintű intézmény volt, tanárainak többsége elismert szaktekintély, akiknek munkáira ma is gyakran hivatkoznak elismert kutatók. Így Riesz Frigyes, Haar Alfréd, Farkas Gyula, Fejér matematikusok eredményeit ma a világ minden egyetemén tanítják. A tanárok többsége elhagyta Erdélyt, és a Szegeden 1921-ben alapított (akkori szóhasználatban: ideiglenesen oda menekített) egyetemen folytatták tevékenységüket. A tanárok egy része 1940-ben visszatért Kolozsvárra, az újraindított egyetemre, és 944 őszén helyükön maradtak, megkezdték a tanévet. Ennek ellenére a királyi rendelettel 1945-ben megalapított magyar egyetem, amely később felvette a Bolyai nevet, már új egyetemnek számítható. Idén a Bolyai egyetem felszámolásának is kerek évfordulója van: éppen 50 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán, már sokkal rafináltabb módszerekkel ugyan, de ténylegesen megsemmisítették. Két magyar egyetem felszámolása négy évtized alatt joggal tekinthető szellemi holokausztnak. 1990 tavaszán valaki azon méltatlankodott, hogy mit akarnak megint ezek a magyarok, hisz Bolyai Egyetem soha nem is létezett. Ugyanabból a szennyes talajból táplálkozik az ilyen vélekedés, mint a holokauszt tagadásáé is. Jó lenne, ha minden év májusában megemlékeznének erről a szomorú eseményről, abban a reményben, hogy hasonló barbár cselekedet többé nem fordul elő. /Kása Zoltán: Szellemi holokauszt. Két egyetem lerombolásának évfordulója. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Május 16-án Nyárádszeredában átadták a város újjáépített központi parkját. A meghívottak közt jelen levő Markó Béla RMDSZ-elnök beszélt a Magyar Összefogás jelentőségéről, a június 7-i választások tétjéről. Mint mondta, az EP- választások által az erdélyi magyarságnak újból be kell bizonyítania – a maga számára, de a román többség számára is – hogy van ereje, van egységes akarata. /Nyárádszeredában átadták a felújított parkot. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

„Halál a magyarokra” felirat jelent meg a közép-bácskai Topolyán. A többségében magyarok lakta Topolyán eddig nemigen jelentek meg soviniszta falfirkák. Az ilyen jellegű provokációk inkább a két nagyobb városra, Szabadkára és Újvidékre voltak jellemzőek. /(FH): „Halál a magyarokra” felirat Topolyán. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 18./

Idén is sikeres volt az aradi magyar majális, melyet az RMDSZ szervezett május 16-án, szombaton. Déli 12-kor már 35 felállított bográcsot lehetett összeszámolni. A szükséges tüzelőt a város biztosította, mint ahogy a nap ellen védő pavilonokat is. Sok anyaországi eljött, a tiszafürediek, akik már tavaly is itt voltak, három tűzhelyen háromféle ételt készítettek. /Berki Fláviusz, Jámbor Gyula: Hiányozna, ha nem lenne. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 18./

Egykori lakóhelyén, Aranyosgyéresen avattak emléktáblát John Paget, Paget János tiszteletére és emlékére május 15-én. A tábla létrehozásához és elhelyezéséhez hozzájárult a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület (MEVE), amelynek vezetői – így dr. Messik János elnök – részt vettek és előadást tartottak a táblaavatáson. Szilágyi Mátyás főkonzul beszédében hangsúlyozta: a reformkor kiemelkedő személyisége volt Paget János, aki új, választott hazájáért, Aranyosgyéresért, Erdélyért, egész Magyarországért nagyon sokat tett, mintaszerű gazdálkodást, hatékony munkakultúrát, pozitív életszemléletet honosítva meg. Kiemelte: Paget nemcsak a békés építkezést vállalta fel, hanem Bem apó szárnysegédeként a magyar szabadságért való fegyveres küzdelmet is. Az emléktábla a Némethi András helyi RMDSZ-elnök, vállalkozó tulajdonát képező Tiver Szálló bejárati homlokzatán nyert ideiglenes elhelyezést addig az időpontig, amíg a Pagethez kötődő tényleges épület – jelenleg iskola – falán való végleges elhelyezést az adott épület használója engedélyezni fogja. /Paget János emléktáblát avattak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Május 15-én tartották a negyedik népzene- és néptánc-találkozót, a Maros Művészegyüttes és a Folk Dancing and Musik Egyesület szervezésében, Marosvásárhelyen. A rendezvényt idén is a megyei tanács elnöke, Lokodi Edit Emőke nyitotta meg, és díszoklevelet, jelképes ajándékokat nyújtott át az együttesek, tánckarok, formációk vezetőinek. Az 1931-ben született táncmester, zenész és szószóló, az „örökmozgó Laji bá” öregkorára hazatért falujába, Korondra. Hittel vallja: fel kell éleszteni a rendtartó székely falu hagyományait, a faluközösséget, mert a rendtartó székely falu önmagára vigyázott, felelt, önmagát megnevelte, tovább képezte, s tekintélye volt a becsületes munkának, magyar öntudatnak. Laji bá segíti az 1990 utáni néptánc-nemzedékek törekvéseit. A Maros Művészegyüttes mesterré érett táncosai és ügybuzgó fiatalabbjai hivatásuknak tekintik az erdélyi folklórhagyományok gyűjtését, megőrzését és felhasználását, mind oktatási, mind színpadon való bemutatási céllal, találkozók, előadások, műsorok révén. Ennek jegyében szervezik immár negyedik esztendeje a népzenei és néptánc-találkozókat. A parádét a kibédi Madaras Gábor hagyományőrző néptánccsoport nyitotta (vezetőjük Barabási Attila-Csaba), őket követte Lőrincz Lajos verbunkja. Mementó: az 1957-ben alakult Székely Népi Együttes műsorán szerepelt Lőrincz Lajos, Laji bá. A fesztivál második felét jórészt a Napsugár Ifjúsági néptánccsoport középső csoportjainak változatos műsora töltötte ki, végül a Maros Művészegyüttes tánckara következett. /Bölöni Domokos: A Sóvidék örökmozgója. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

Kolozsváron a Főtér átrendezése, úgymond modernizálása „helytörténésztől diákokig, publicistától RMDSZ-képviselőig tiltakozó cikkek, állásfoglalások írására késztet sokakat. ” Múltjukhoz, műemlékeikhez ragaszkodnak a magyarok. A normalitás, a józan érv, „kellene hogy legyen a meghatározó – és nem a mindenképpen történő átformálás vagy a hagyományos képhez való feltétlen ragaszkodás elfogultsága” – írta Kántor Lajos, aki ráadásul a Kolozsvár Társaság elnöke. „Kolozsvár polgárainak kellene hát egymást meggyőzniük, nem utolsósorban pedig a messzibbről érkezett jelenlegi polgármestert” – javasolta. Nem kell eleve visszautasítani a modernizálást. A Kolozsvár műemlékeit háromnyelvű táblával /román, angol és francia/ ellátó javaslattal szemben a fontosabb érv az 60 000 kolozsvári magyar és az ugyancsak tízezresnél nagyobb létszámú, Erdély minden részéből ide jövő, itt – egy állítólagos multikulturális egyetemen – tanuló magyar diák. Kántor megkérdezte, hol ünnepelte a román média a nyolcvanéves, Herder-díjas Kányádi Sándort, aki „mellesleg” a román líra kiváló fordítója? /Kántor Lajos: Kolozsvári néző. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Több mint százéves álma valósult meg a Marosludashoz tartozó Andrássy-telep római katolikus híveinek: új templom épült a háromszáz lelket számláló és a ludasi templomtól több kilométerre lakó hívek számára. A Boldog Gizelláról elnevezett szent hajlékot Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentelte fel május 16-án. Jakubinyi György magyar, román és német nyelven szólt a hívekhez, valamint a magyarországi, németországi és svájci vendégekhez. „A templomépítés mindig a jövőt jelenti, a reménységet, azt, hogy ez a nép itt akar maradni, itt akar élni továbbra is és a következő nemzedékeknek is biztosítani akarja az istenházát, ahol hetente összegyűlhetnek” – mondta. A templom tervét 2003-ban készítette Esztány Győző csíkszeredai műépítész. Andrásy-telepen körülbelül 900 magyar él, ebből 600 református, 300 pedig római katolikus. /Menyhárt Borbála: Építő közösség. Beteljesült az andrássytelepiek álma. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./