Lemondott tisztségéről Pataki Csaba, Szatmár megye alprefektusa. Közölte: négy hónapos alprefektusi munka után vissza kíván térni korábbi munkahelyére, a megyei önkormányzat keretében működő Európai Integrációs Igazgatóság élére, mert úgy érzi, ott hasznosabb munkát tud végezni. A megyei vezetők jóváhagyták Pataki lemondását. Az elképzelések szerint Gáti István közgazdász veszi át az alprefektusi széket. Gáti nyolc éve dolgozik köztisztviselőként, jelenleg a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Szaktanácsadó Hivatalnál vezető köztisztviselő. Pataki Szatmár megye alprefektusi székét március 23-án, Riedl Rudolf nyugdíjba vonulását követően foglalta el. /Gyergyai Csaba: Távozik az alprefektus. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

A fenntartó Maros Megyei Tanács segítségével teljes mértékben a Teleki Téka használatába került a könyvtárnak mindeddig otthont adó ódon épület. Az épület lassan megújul, megszépül. Spielmann Mihály, a Teleki Téka vezetője elmondta, hogy a Tékát bérlők sorra elköltöztek innen. A földszinti rész kétszáz éven keresztül lakott volt, az ottlakók összevissza furkálták a falakat. Az emeleten, a kiköltözött Ion Vlasiu Galéria helyén olvasótermet és raktárat alakítanak ki. Ezzel felszabadul a könyvtár egyik legnagyobb terme, az úgynevezett Bolyai-raktár, amelyben a Református Kollégium könyveit tárolták. Azokat átviszik az új raktárba és a jelenlegi helyük lesz a könyvtár reprezentációs és konferenciaterme. Keresztes Géza műépítész tervei szerint folyik a restauráció és renoválás. A Teleki család segítségével folyik a munka. Ők alapítványt hoztak létre, erkölcsi támogatást és könyvadományokat is adtak, elsősorban a család Svájcban és Belgiumban élő ágai. /Nagy Botond: Megújul a Teleki Téka. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./

A hét végén megnyílt az első amerikai magyar nyári egyetem a Pennsylvania állambeli Rockwoodban. Az egyhetes programsorozatban jól ismert amerikai és magyar egyetemek oktatói tartanak magyar és angol nyelvű előadásokat a magyar történelemről, művészetről, politikáról; továbbá a résztvevők magyar nyelvi gyakorlatokat folytatnak. Az amerikai és magyarországi egyetemi tanárokból alakult Amerikai Magyar Collegium (AHC) lehetőséget kínál a magyar kultúra, tudomány és művészet értékeinek elsajátítására és a mai magyar valósággal eleven kapcsolat kialakítására. /Megnyílt az első amerikai magyar nyári egyetem. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./

A múlt hét végén a Csongrád megyei Csanádpalotán vendégeskedett a lippai önkormányzat küldöttsége. A határ menti település falunapjain a két polgármester, együttműködési egyezményt írt alá: a baráti kapcsolatokat a közművelődés, oktatás és a szociális téren alakítják ki és fejlesztik. Pataky Lehel Zsolt: Barátságot sző Lippa és Csanádpalota. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 20./

Kiss Ferenc, a magyar nyelvű oktatásért felelős tanfelügyelő a Nyugati Jelennek elmondta: Sok olyan tanári állás van, amelynek nincsen címzetes, kinevezett gazdája, de jelentkező minden állásra van. Nagyobb változások nem lesznek, az állásokra többnyire ugyanazok a tanárok pályáznak, akik előző évben is tanítottak az illető iskolákban. A legnagyobb hiány a címzetes magyar nyelvtanárokból van, a vizsgája két jelentkezőnek sikerült ugyan, de nem érték el a 7-es osztályzatot, így idén is helyettesítők maradnak. Valamennyi temesvári iskolában, de Nagyszentmiklóson, Végváron, Óteleken is van megpályázható magyartanári állás, ezeket helyettesítők fogják továbbra is betölteni. Pataki Zoltán: Hiánycikk a címzetes magyartanár. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 20./

Gyergyószentmiklós hívei templomot építettek, Szent István védelmébe ajánlva azt. – A Szent István név felvétele számunkra üzenetértékű: Erdélynek, Székelyföldnek, nemzetünknek Szent István azt a Magyarországot jelképezi, amely mindegyikünk lelkében ott él: az ép, egészséges Magyarországot. A templomépítés tehát léleképítés. Templomot Szent Istvánról elnevezni lelkileg annyi, mint országot építeni – fogalmazott Balázs József festőművész. Hosszú tervezés előzte meg a 2005 decemberi alapkőletételt. Már 1991-ben terveztettünk egy nagyon szép templomot, ami nagyon nagyra sikerült és az infláció miatt nem tudtuk volna kivitelezni – mondta Hajdó István. 1993-ban változtattak a méreten és az elképzelésen, Anthony Gall tervezte újra a templomot. Anyagiak hiánya miatt nem indulhatott meg a kivitelezés. Köllő Miklós főépítész újabb tervet készített. Formájában a Szent Koronát idéző templom 19 méter magas, 27 méter hosszú és 18 méter széles, közel 400 ülőhelyes, akár hatszáz hívő befogadására is alkalmas. Téglajegyeket nyomtattak ki, sokan adakoztak, nyugaton élők, hagymakupolás honfoglalás miatt aggódók egyaránt, hogy magyar földön katolikus templom épülhessen. Nagy ünnep volt 2006 pünkösdje, amikor a gyergyószentmiklósiak az első magyar király koponyájának egy darabját a Szent Korona hiteles másolatába építve – kapták örökségül. /Balázs Katalin: Templom Szent István tiszteletére. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

A Szent István tiszteletére felszentelt templomokban, kápolnákban búcsús szentmisét mutatnak be. Hargita megyében Csíkszentkirályon, Borzonton, Ajnádon és Borszéken vasárnap lesz ünnepi szentmise. A Gyergyói főesperesi kerülethez tartozó Kicsibükkön augusztus 23-án mutatnak be búcsús szentmisét az 1938-ban Szent István király tiszteletére épült kápolnában, Gyergyóbékáson pedig a múlt héten tartották a búcsút. /Szent István búcsúk megyeszerte. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

Az MVSZ-elnöki tisztségre harmadszor is pályázó Patrubány Miklós maradt a Magyarok Világszövetségének elnöke, miután Budapesten a Magyarok VII. Világkongresszusa augusztus 19-i tisztújító közgyűlésén megszerezte a küldöttek többségének bizalmát. A kolozsvári származású Patrubány Miklósnak végül hivatalosan nem volt kihívója: a nyolcvanas évek óta Budapesten élő, marosvásárhelyi születésű Kvacskay Károly szándékai ellenére nem indulhatott, mert jelölésének módjában az MVSZ vezetősége kifogásolnivalót talált. Korábban már Patrubány is hangsúlyozta: önjelöltnek tartja Kvacskayt, mivel – mint fogalmazott – „senki sem támogatja”. Kvacskay, akit jelöltségének bejelentése után menesztettek a Semmelweis utcai ingatlant hasznosító Pax Pannoniae Vagyonkezelő Kft. igazgatói tisztségéből – a magyarországi sajtóban azzal vádolta meg Patrubányt, hogy százmillió forintos kölcsönt vett fel a Fordulat címmel megszervezett világkongresszus rendezésére, és a bankkölcsönre az MVSZ Benczúr utcai ingatlanával állt jót, amelyet így a szervezet el fog veszíteni. Korábban felmerült elnökjelöltként Mikola István fideszes politikus neve is, de az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere nem vállalta a jelöltséget. Az újraválasztásra pályázó Patrubány kortesbeszédében úgy fogalmazott: „azt szeretnénk, hogy az MVSZ immár nyolc éve tartó kikezdése, rossz hírének keltése, politikum általi marginalizálása ezzel a világkongresszussal bizonyítsa be a világ magyarságának, hogy megérdemli a köz szolgálatának elismerését”. Kifejtette, harmadik mandátumának legfontosabb célkitűzése lesz a külhoni magyar állampolgárság győzelemre vitele. Mint ismeretes, 2004-ben az MVSZ kezdeményezte a határon túli magyarok kettős állampolgárságára vonatkozó, december 5-én megtartott népszavazást, amely nem érte el célját. /Salamon Márton László: Elmaradt a „fordulat” az MVSZ-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Augusztus 16-tól zajlott Budapesten a Magyarok VII. Világkongresszusa, amely az erkölcsi és szellemi fordulat témakörével foglalkozott. A találkozó öt napja alatt tizenkét konferenciát rendeztek zömmel a magyar fővárosban, de Székesfehérváron és Kolozsváron is tartottak előadásokat, amelyeken nagyrészt a magyarság őstörténetét merítették ki. Az idei találkozónak „A fordulat” alcímet adták, jelezve, hogy erkölcsi és szellemi fordulatra van szükség. Az MVSZ elnöke korábban úgy fogalmazott: súlyos erkölcsi válság van, életellenes a magyarok szellemisége, ebben akarnak fordulatot elérni. A világtalálkozó keretében két könyvet is bemutattak, ezekkel a magyarságról a világban kialakult kép megváltoztatását tűzték ki célul – mondta Patrubány Miklós. „Május 30-án jelentettem be, hogy aspirálok a tisztségre. A jelenlegi elnök erre június 23-án mondvacsinált indokokkal menesztett a vagyonkezelőtől, ráadásul jogsértő módon nem volt hajlandó tudomásul venni a jelöltségemet sem” – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Kvacskay. A Magyarok VII. Világkongresszusának rendezésére Patrubány százmillió forintos kölcsönt akart felvenni, ezt meg is szavaztatta a közgyűléssel. „Én már akkor figyelmeztettem, hogy a szervezet ezt nem tudja visszafizetni. Illetve mégis: ha eladja a Benczúr utcai ingatlanját. Ezt mostanáig a kínai nagykövetség bérelte, de máshova költözött. A tagdíjakból és a felajánlásokból befolyó pénzre korlátozódott az MVSZ jövedelme, amely igencsak csekély összeg. Ilyen helyzetben öngyilkosság ekkora kölcsönt felvenni” – mondta el Kvacskay. /MVSZ: gondok kívül, gondok belül. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Testvérmegyei kapcsolatok révén építenek mesefalvakat Kovászna megyében, illetve a magyarországi Heves és a svédországi Varmland megyékben, tájékoztatott Giliga Márta, a háromszéki önkormányzat külkapcsolatokért felelős referense. A három testvérmegye ugyanis pályázatot nyert egy közösen létrehozandó mesefalu tervének elkészítésére. „Mindhárom megyének megvan a maga nagy mesemondója: Háromszéknek Benedek Elek, Hevesnek Gárdonyi Géza, míg Varmland megyének Selma Lagerlöf, innen jött a mesefalvak létrehozásának ötlete” – mondta Giliga Márta. A házikók szobáin adott sorrendben haladva, mesedramaturgiába ágyazott feladatok – fejtörők, ügyességi és logikai feladványok, kifestős könyvek, kézügyességi gyakorlatok, találós kérdések révén – a gyerekek átélhetik a meséket, maguk válhatnak azok főszereplőivé. A jövő hónapban Sepsiszentgyörgyön találkoznak az érintett megyék szakemberei, és elkészítik a terveket. A háromszéki mesefalu természetesen Benedek Elek szülőfalujában, a kisbaconi emlékház közelében épülne fel, a másik kettő pedig Egerben, illetve Marbackaban létesülne. /Kovács Zsolt: Mesefalvak, mesemondóknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Raktározási gondokkal küzd a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár. Az intézmény idén jelentős adományokat kapott, így a könyvállomány eléri a 300 ezer kötetet. A könyvtárban körülbelül hatvanezer kötet várja dobozokban, hogy polcra kerülhessen. 2006 tavaszától használhatatlan az egyik raktárhelyiség, továbbá a könyvtárépületben bérelt irodát az RMDSZ alsó-háromszéki és sepsiszentgyörgyi szervezete is. Júniusban 70 ezer kötet érkezett a magyarországi Zala megye egy felszámolt szakszervezeti könyvtárának enciklopédikus gyűjteményéből. A könyvtár raktározási gondjait enyhítené, ha az RMDSZ alsó-háromszéki és sepsiszentgyörgyi szervezetei kiköltöznének az intézmény épületében bérelt irodáikból. – Az elmúlt esztendőben több mint 72 ezren látogatták a sepsiszentgyörgyi könyvtárat, és összesen 76 ezer kötetet kölcsönöztek ki. /Bíró Blanka: Dobozolt klasszikusok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

Nem valósulhat meg a biztonság a Fekete-tenger térségében Oroszország beavatkozása nélkül – állította Traian Basescu román államfő kijevi látogatása során, ahol Viktor Juscsenko ukrán államfővel folytatott megbeszélést. Basescu augusztus 20-án Ukrajnába utazott, körútja alkalmával Moldova Köztársaságba, Azerbajdzsánba, Grúziába és Törökországba is ellátogat. /Basescu: Oroszország nélkül nincs biztonság a térségben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

A júniusi helyhatósági választásokat megelőző kampányra, a Nagy-Románia Párt (PRM) kivételével, valamennyi részvevő párt több pénzt költött, mint amennyi bevételt – a törvényes előírások szerint – bevallott. Az RMDSZ összbevétele 3 381 965,08 lejt tett ki, összkiadása pedig 3 878 127,39 lejre rúgott. Az RMDSZ a közel félmilliós deficit mellé 491 131,32 lej tartozást is felhalmozott. /Pártok kampánykiadási számvetése. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Szakemberek szerint szemkiszúrás az egészségügy számára az a törvénytervezet, amelyet Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter terjesztett közvitára nemrég, és ami dupla fizetéssel próbálja itthon tartani az orvosokat. A tervezet értelmében a kórházak költségvetésének el nem használt részéből lehetne többletjavadalmat nyújtani az orvosoknak. Farkas Béla gyermeksebész szerint az segítene, ha a nyugati szakemberek bérének legalább feléért dolgozhatnának. A kórházvezetők szerint kivitelezhetetlen a javaslat, a tárcának a munkavégzéshez szükséges felszerelések beszerzésére sincs pénze. /Fleischer Hilda, Kovács Zsolt, Pásztor Krisztina Bérek: a dupla is semmi? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Közös közleményben ítélte el a Magyar Polgári Párt (MPP) Bihar megyei és nagyváradi elnöksége Csuzi Istvánnak azt a bejelentését, hogy az RMDSZ jelöltjeként indul az őszi parlamenti választásokon, és az RMDSZ-t is éles kritikával illették. Nehezményezték, hogy a két fél, tudtuk és jóváhagyásuk nélkül, már akkor is folytatott tárgyalásokat, amikor még az RMDSZ és az MPP országos szinten egyeztetett az esetleges közös lista állításáról. A nyilatkozat szerint az RMDSZ áthágja a saját maga állította szabályokat, mert olyan személyt jelölt, aki a helyhatósági választásokon más párt színeiben vett részt. Szász Jenő, az MPP elnöke egy nappal korábban azt nyilatkozta, hogy nem lepte meg a volt MPE-elnök lépése: „Ahogy a többi Bihar megyei RMDSZ-jelöltet elnézem, csak üdvözölni tudom Csuzi indulását” – jelentette ki. /D. Mészáros Elek: „Csuzi áruló” = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

A harmadik, még üresen maradt szenátorjelölt-helyre az RMDSZ Arad megyei szervezete Halász Tibor tőzmiskei polgármestert kéri fel. A polgármester a felkérést elfogadta, így Cziszter Kálmán és Bölöni György mellett ő lesz a harmadik szenátorjelöltje az aradi RMDSZ-nek. /Irházi János: Felkérés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./

Tizenötre bővült az RMDSZ Hunyad megyei jelöltjeinek száma – közölte Winkler Gyula, EP képviselő, a megyei szervezet elnöke. A jelöltek közül négyen a szenátori kerületekben indulnak, 11-en pedig képviselői mandátumra pályáznak. A Hunyad megyei kerületekbe való jelöltállításon túl a megye magyar ifjúsági szervezeteit tömörítő HUMMIT (Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács) további 7 jelöltet javasolt a Kárpátokon túli megyék körzeteibe. /Gáspár-Barra Réka: Bővült a jelöltlista Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./

Azzal kapcsolatban, hogy az idén augusztus 18–24. között szervezett Aradi Napokon egyetlen magyar rendezvény sincs, Király András képviselő, Arad megyei RMDSZ-elnök kijelentette: „Lehetett volna egy–két magyar program is, ám hogy ez nincs, a szervezők figyelmetlensége, ugyanakkor a magyar tanácsosok hibája is”. /Irházi János: Aradi Napok csak román programmal. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./

Szeptemberben megalakulhat a szórványtanács, amelynek célja, hogy programokat indítson a külföldön élő magyar közösségek számára – mondta Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke Budapesten. A szórványban élők számára közösségi találkozóhelyeket hoznának létre, iskolabuszokat szerveznének, távoktatási programot indítanának – mondta Duray Miklós azt követően, hogy Budapesten megalakult a tanácsot előkészítő bizottság. Az augusztus 19-én megalakult bizottságnak egyebek mellett erdélyi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai tagjai is vannak. A tervek szerint a Miniszterelnöki Hivatallal is tárgyalnak a kezdeményezésről. Abban reménykednek, hogy a Szülőföld Alapból és a stratégiai programokból kaphat pénzt a szórványtanács, emellett vállalkozóktól is várnak támogatást – mondta Duray Miklós. /Szórványtanács alakul a külföldi magyarokért. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./

Az alapkőletétel, vagyis az építőtelep megnyitása óta eltelt négy év alatt öt kilométer épült meg az észak-erdélyi autópályából. A cég az idén csak 25 kilométert épít meg. 2004-ben megnyitották az építőtelepet. A 2004 végén hatalomra került kormányzat az autópálya építése helyett inkább annak akadályoztatásán ügyködött. Az építkezés azonban azóta is csigalassúsággal halad, a kormány és a Bechtel illetékesei pedig emiatt folyton egymást hibáztatják. Romániában valamennyi nagyszabású infrastrukturális beruházás késik. /Borbély Tamás: Autópályák vesszőfutása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Közjogi méltóságok jelenlétében, ünnepélyes zászlófelvonásával megkezdődött Budapesten, a Kossuth téren az augusztus 20-i központi állami ünnepség. A zászlófelvonás közben a jelenlévők közül néhányan sípolással és fütyüléssel próbálták megzavarni az ünnepséget, s közben a „Gyurcsány takarodj!”, a „Hazaáruló!” és a „Vesszen a kormány!” jelszavakat skandálták. Mind a fővárosban, mind vidéken különböző rendezvények keretében emlékeztek meg államalapító Szent István királyról. Az ünnep alkalmával a magyar kormány ezúttal is magas rangú állami kitüntetésekben részesített személyiségeket, köztük erdélyieket is. /Szent Istvánt ünnepelték a magyarok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ Az ellenzéki politikusok nem vettek részt az eseményen. A Kossuth teret a rendőrség teljesen lezárta az állami zászló felvonásának idejére, az augusztus 20-i ünnepi rendezvényre érkezők csak fémdetektoros kapun, szigorú átvizsgálás után léphettek a kordonokkal elzárt területre. A Hősök terén tartott tisztavatáson idén először nem volt jelen a Szent Korona másolata. /Megidézett államalapító. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./ Augusztus 20-a alkalmából a Népművészet mestere díjban részesült Antal Zoltán gyimesi prímás, hagyományőrző, Életfa-díjat kapott Máthé Ferenc erdélyi fafaragó, bútorfestő oktató, Népművészet Ifjú Mestere-díjat érdemelt idén Nyisztor Ilona csángómagyar népdalénekes és gyűjtő. A Kisebbségekért Díj Külhoni Magyarságért Tagozatának romániai kitüntetettjei: a segesvári Gaudeamus Alapítvány, a szamosújvári Téka Alapítvány, Kántor Lajos, a Korunk és Gálfalvi György, a Látó volt főszerkesztője. /Erdélyi kitüntetettek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Schönberger Jenő szatmári római katolikus püspök az államalapítás évfordulóján a szatmárnémeti székesegyházban celebrált szentmisén hangsúlyozta, bár népünk ma is, akárcsak Szent István korában, nehézségekkel küzd és néha kilátástalannak tűnik a helyzetünk, nincs okunk csüggedésre, amíg engedjük, hogy az evangélium szelleme hassa át közösségünket. A misét követően a Szatmárnémeti Szent István Kör szervezésében tartott megemlékezésen Szent István szobrát koszorúzták meg, majd a székesegyház régi sekrestyéjében berendezett egyházművészeti gyűjtemény megnyitója következett. A püspökség tulajdonát képező tárgyakból berendezett kiállítás a 120 éve felszentelt Meszlényi Gyula püspökről kapta nevét, mivel a tárlat anyagának nagy része az ő gyűjteményéből került ki. A tárlat gerincét liturgikus tárgyak alkotják, a gazdagon díszített miseruhák, kelyhek, úrmutatók, ereklyetartók, pásztorbotok értékes képzőművészeti anyagnak is tekinthetők. A kommunizmus évei alatt a székesegyház oratóriumában elrejtett anyag nagymértékben károsodott, azonban a püspökség restaurátorainak, Puskás Évának és Sulyok Lászlónak három év munkája árán sikerült megmentenie a kegytárgyak jelentős részét. Az évforduló alkalmából dr. Bura László szerkesztésében napvilágot látott egy, a Meszlényi Gyula életét és munkásságát bemutató kötet is /Meszlényi Gyula szatmári püspök 1887 – 1905. Szatmárnémeti, 2008/, mely részletesen beszámol a püspök egyházi és közéleti szerepvállalásáról. Meszlényi püspöksége idején felújíttatta a székesegyházat, 24 templomot építtetett, illetve restauráltatott, és az ő nevéhez fűződik a tűzoltótorony építése is. Támogatta az oktatást, valamint bőkezűen segítette az egyházmegye szegényeit. /Babos Krisztina: Kősziklára kell építenünk. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 21./

Augusztus 20-án, az államalapító Szent István király ünnepén szentelték fel a gyergyószentmiklósi Bucsin negyedi templomot, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek jelenlétében. A Szent Istvánról elnevezett templom építését 2005-ben kezdték el, de a munkálatok még nem zárultak le, kialakításra vár a szentély és a templom körüli tér rendezése is. Az oltárt Polgár Botond helyi szobrászművész készítette el és szintén az ő alkotása a még készülő Szent István-szobor, amely a templom elé kerül. A Szent István-napi ünnepi megemlékezést a háromszéki „látóhegyeken” gyújtott őrtüzek tették emlékezetessé. Elsőként az Óriáspince-tetőn gyújtották meg, majd Perkőn, a Kézdialmás és Lemhény közti Szent Mihály-templom fölötti hegyen, a Lahó-hegyen, a Székely támad dombján és a Bodoki-hegység kilátóhelyén s a háromszéki hegykaréj több más helyén. /Barabás Márti: Őrtüzek és templomavató. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Idén is több ezer ember vett részt Erdély – Csíksomlyó után – második legnagyobb búcsús ünnepén, a kézdiszentléleki Perkőn tartott augusztus 20-i egyházi ünnepségen. A katolikus hívők ezreit a kánikula sem riasztotta el attól, hogy részt vegyenek a kápolna mellett felállított szabadtéri színpadon celebrált szentmisén. /Bartos Lóránt: Szent István-nap a Perkőn. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek fogadta a Szatmári Egyházmegyéből érkezett román anyanyelvű római katolikus zarándokokat és az egyházközség vezető lelkészét Budapesten. A küldöttség részt vett az augusztus 20-i ünnepi szentmisén és az azt követő Szent Jobb-körmeneten. Erdő Péter a találkozást követően újságírói kérdésre elmondta, a román lelkész által vezetett hívek a látogatás során megismerkednek a magyar katolikus egyház életével, és "átélik Szent István ünnepét Budapesten". Erdő Péter közölte: ahogyan Budapesten, úgy Erdélyben is lehetővé teszi az egyházi vezetés, hogy a hívők csoportjai a saját nyelvükön vehessenek részt a liturgiában, így jusson el hozzájuk a keresztény tanítás. Felhívta a figyelmet arra, hogy szeptemberben Budapestre látogat a román püspöki konferencia küldöttsége, hogy közös ügyeikről, így például az anyanyelvi lelkipásztori szolgálatról tárgyaljanak. A bíboros elmondta, hogy az idén több olyan romániai településen mutattak be magyar nyelvű szentmisét, ahol erre korábban huzamosabb ideig, több évtizeden át nem volt példa. A iasi-i püspök két teológushallgatót küld Budapestre, hogy tanulmányaikat magyar nyelven végezzék, jobban megismerjék a magyar vallási nyelvet. Ez lehetővé teszi, hogy később saját egyházmegyéjükben románul és magyarul is ellássák a lelkipásztori szolgálatot. /Erdő Péter romániai katolikus delegációt fogadott. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./

Fokozott biztonsági intézkedéseket helyezett kilátásba Temesváron a megyei rendőrfőkapitány, miután helyi romák egy csoportja halálosan megfenyegette Ovidiu Draganescu prefektust. A prefektus inkognitóban látogatott el egy társasházhoz, miután a lakók arra panaszkodtak, hogy az itt élő roma család rendszeresen zaklatja őket. Amikor a romák megtudták, hogy Draganescu lakást kíván vásárolni az ingatlanban, szitkok és fenyegetőzések közepette közölték vele, hogy oda csak cigányoknak áll jogában beköltözni. A felbőszült romák akkor sem szeppentek meg, amikor a kilétét feltáró prefektus riasztotta a rendőröket: megfenyegették, hogy jatagánnal végeznek vele. Draganescu a történtek miatt hivatalos személy elleni fenyegetés vádjával feljelentést tett a rendőrségen, ugyanakkor beadványt terjeszt az Országos Diszkriminációellenes Tanács elé is, szerinte ugyanis a Brassó utcai romák hozzá hasonlóan korábban másokat is hátrányos megkülönböztetésben részesítettek azáltal, hogy kikötötték: kizárólag cigányok vásárolhatnak lakást az épületben. /Rostás Szabolcs: Lincsveszélyben a prefektus. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

Az Iskola Alapítvány megkezdte a 2007–2008-as tanév Szülőföldön magyarul nevelési- oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatások kifizetését. A Szülőföldön magyarul pályázati felhívásra a határidő lejártáig 90 728 pályázatot postáztak nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásra, és 6186 hallgatói támogatást igényeltek. /Sajtóközlemény. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./

Önrendelkezés, egyetem, nyelvi jogok, népesedés, Wass Albert, történelmünk, kultúránk, nemzeti önvédelem: az Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ által folyamatosan felszínen tartott témák, rangos szakértők előadásában, hatalmas érdeklődés mellett – a második legnagyobb magyar ifjúsági rendezvénnyé lépett elő a vasárnap véget ért IV. EMI-tábor. Több előadó a nemzeti gondolat erdélyi zászlóvivőjeként értékelte az eseményt és a mögötte álló fiatalokat az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság táborában, Gyergyószentmiklóson. Az autonómiáért vívott küzdelméről számolt be Garda Dezső képviselő. Elmesélte, hogyan ellenezte és próbálta megakadályozni az RMDSZ kezdettől fogva a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútumának benyújtását. Tóth Károly Antal irodalmár, az Ellenpontok című nagyváradi szamizdat folyóirat egyik szerkesztője megállapította, az akkori tájba simuló magyar politikusokhoz hasonló utat jár „a Markó-féle társaság” is, akik a hatalom és a pénz érdekében kiszolgálják a román politikát. Csép Sándor, az Áldás, népesség mozgalom elindítója „népesedési riadót” fújt. A délvidéki helyzetről tartott előadást Matuska Márton temerini újságíró. Előadást tartott többek között Jókai Anna, Wittner Mária, Csath Magdolna, Raffay Ernő, Czakó Gábor, Buzánszky Jenő, Wass Endre és Bartha József. Jókai Anna rámutatott: lyukas Magyarországon élünk, s a lyukakon folyik el belőlünk az érték. Már nem a közép, hanem a szélek tartják egyben ezt a nemzetet, de ha a belső kör nem tudja bestoppolni a lyukakat, nem tud új életet teremteni, akkor ez az állapot sem marad fenn tovább – szögezte le az írónő. Levetítették a Wittner Máriáról készült filmet, jelen volt maga a szabadságharcos is. A Hóhér, vigyázz! végén a népes nézőközönség álló vastapssal köszöntötte Wittner Máriát és a film egyik készítőjét, Siklósi Beatrixot. Eva Maria Barki az autonómiáról beszélt. Szilágyi Zsolt rámutatott, hogy a délszláv válság minden rendezési terve az autonómiára alapult, mely a térség stabilitását volt hivatott biztosítani. Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége Stratégiai Bizottságának elnöke tartott előadást Szélárnyékban erősödve címmel. Böjte Csaba atya arra szólította fel hallgatóságát, hogy „fejezzük be a Trianon utáni nyavalygást”, teremtsünk élhető életet magunknak, és oldjuk meg bátran, amit Isten kér tőlünk. A magyar nyelvhasználati lehetőségek Erdélyben című előadáson Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke, Soós Sándor EMI-elnök, Bagoly Zsolt alelnök és Barta Béla, a szervezet partiumi régiójának elnöke ismertette a helyzetet. A táborban összesen 15 ezren voltak jelen. /Bagoly Zsolt: Közel tizenötezer látogatóról számoltak be. Erdélyt ébresztgették az EMI-táborban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 21./

Határozathozatalokkal ért véget az augusztus 16-a és 20-a között megrendezett Magyarok VII. Világkongresszusa Budapesten. A tanácskozáson 800-an vettek részt. A zárónapon határozatot fogadtak el arról, hogy hozzák nyilvánosságra a magyar államadósság alakulásának dokumentumait. A kongresszus felhatalmazta a Magyarok Világszövetségét, hogy kezdeményezze az 1956-os szovjet bevonulás alatt okozott károk megtérítését. Azt is kezdeményezte, hogy fogalmazzák meg a magyar nép önrendelkezési nyilatkozatát. Patrubány Miklós, a szövetség elnöke az egyik legjelentősebb határozatnak azt tartja, hogy a kongresszus támogatta Jens-Peter Bonde dán európai parlamenti képviselő azon javaslatát, hogy az ír népszavazással elutasított, és így valószínűleg valóra nem váltható lisszaboni szerződés helyébe dolgozzanak ki egy konföderatív európai modellt, amelynek lényege az, hogy az államszövetségbe tömörülő országok, illetve népek megtartsák teljes önállóságukat, autonómiájukat. Az elnök hozzátette, hogy ez egybevág a Szent Korona-elmélettel is. Határozat született arról is, hogy a szövetség tartsa napirenden a finnugor származáselmélet felülvizsgálatát. Az MVSZ kezdeményezi, hogy kétkamarás parlament jöjjön létre. A világkongresszus felkérte az MVSZ-t, hogy folytassa gróf Teleki Pál halála körülményeinek pontos tisztázását. Határozat született arról, hogy újabb népszavazást kezdeményeznek a határon túli magyarság állampolgárságának ügyéről, ennek kiírásához legalább egymillió aláírást akarnak összegyűjteni a törvényben előírt 200 ezer helyett. /Magyarok VII. Világkongresszusa. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Budapesten tartott VII. Világkongresszusának augusztus 20-i zárónapján a felszólalók többsége a magyar hírügynökségek által idézett, főleg romániai magyar lapokban – köztük az Új Magyar Szóban – az esemény kapcsán megjelent írásokat, kommentárokat ítélték el. Patrubány Miklós, az MVSZ újraválasztott elnöke sem tért napirendre a Világszövetséget „dilettánsok gyülekezetének” tituláló erdélyi lapkommentárok miatt, ezért a beharangozott sajtótájékoztató – két órás késés után – végül elmaradt. Az MVSZ felelősségre kívánja vonni a magyar államot az államadósságok ügyében, negyvenmilliárd euró összegű jóvátételt akar követelni Oroszországtól az 1956-os szovjet beavatkozás miatt, valamint felülvizsgáltatná a finnugor származáselméletet. Az MVSZ küldöttgyűlése elnökhelyettesnek az addigi alelnök L. Német Erzsébetet választotta újra. Megmaradt tisztségében András Imre, az MVSZ Kárpát-medencei régióelnöke is. /Salamon Márton László: A sajtót „büntette” az MVSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./