Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Guterres, Antonio
133516 tétel
2008. július 25.
A helyhatósági választások lejárta után beiktatták az új (régi) polgármestereket, megalakultak a tanácsok és munkacsoportjaik. Így történt ez Kézdivásárhelyen is. Egyetlen RMDSZ-es tanácstag sem vállalt vezető pozíciót vagy titkári beosztást a bizottságokban. Összefogtak az új polgármester ellen? Így akarják lejáratni a város lakói előtt az új gárdát, az MPP-t? Más is történt a választások után. Leálltak az építkezési munkálatok a Gábor Áron Iskolaközpontban, a jégpálya lefödésénél és az új strandnál. Hol van az RMDSZ segítsége a további pénzek megszerzése, lehívása terén? /Nagy Bertalan, Kézdivásárhely: A vezetés változott, a gondok maradtak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./
2008. július 25.
Új épülettel és televízió-rádió szaktanteremmel gazdagodott a Babes–Bolyai Tudományegyetem Politológia, Közigazgatás és Kommunikáció Kara, tájékoztatott Tárkányi János, az egyetem oktatója. A régi vezérlőben csupán két diák fért el, az újban akár a fél évfolyam is elfér. /Braica Tünde: Új felszerelést kapott az egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
2008. július 25.
Kolozs megyében idén 2800-an iratkoztak be a tanári versenyvizsgára, az eredmények más megyékhez hasonlóan vegyesek voltak. Közel 100-an kaptak ötösnél kisebb jegyet. Szilágy megyei tanárok 80 százaléka kapott ötösnél nagyobb jegyet a versenyvizsgán – számolt be Szabó István főtanfelügyelő-helyettes. Beszterce-Naszód megyében a vizsgázók 60 százalékának sikerült hetesnél nagyobb jegyet kapnia a vizsgán. Fehér megyében a 857 tanár több mint fele nem írta meg a hetesnél nagyobb jegyet, hogy végleges tanári helyet kaphasson, 155 vizsgázó pedig ötösnél kisebb jegyet érdemelt. A Bukarestben vizsgázók egynegyede, 400 jelentkező kapott ötösnél kisebb jegyet. /Vegyes eredmények a tanári versenyvizsgán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
2008. július 25.
Lehoczky Attila gyakorló tanárként és az anyanyelvi oktatás iránt érdeklődőként jól tudja, milyen nehéz a szórványban kisebbségi tannyelvű iskolákat fenntartani. A mostani országos szintű középiskolai beiskolázási problémák megdöbbentőek. A tömbmagyar régiókban is gondok merülnek fel egy-egy osztály beindulásával, akkor a szórvány elvárásai sem lehetnek túl nagyok. Van olyan középiskola Erdélyben, ahol a meghirdetett osztályokból elméletileg egy sem indulhat a jelentkezők alacsony száma miatt! A számok szerint országos szinten a szakoktatásban jelentkezett a nagyobb gond. Legtöbben azt mondják, hogy a „nemzetietlen” magyar szülők többségi iskolákba küldik gyerekeiket. Mások a demográfiai hullámra céloznak. A harmadik csoport szerint a probléma alapja az ország gazdaságában keresendő. Egy kis szervezéssel, utánajárással sokat lehetne pótolni, az iskolákban is van őszi iratkozás... Aradon is, Temesváron is gondok voltak, a Gerhardinumban nem indult osztály, a temesvári Bartók Béla összehozta, amit szeretett volna, a dévai Téglás Gábornak sikerült beiskoláznia két osztályt, az aradi Csiky Gergely talán beindít négy elméleti és egy szakosztályt, bár ebben az évben közel 30%-kal kevesebb magyar nyolcadikos volt, mint tavaly. Arad megyében lehet az egyetlen nyereség, ha sikerül Kisjenőn a magyar tannyelvű kilencediket elindítani. /Lehoczky Attila: Gondolatok a határról innen. Megteremtjük... ? = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./
2008. július 25.
A városháza és a tanfelügyelőség intézkedései nyomán megoldódni látszott az óvodai helyek nélkül maradt gyermekek helyzete, azonban vannak olyan kerületek Kolozsváron, ahol még mindig gondokat jeleznek a szülők. Monostoron például a 66-os számú óvodában, a megígérttel ellentétben mégsem akarják beindítani a második magyar csoportot. A tanfelügyelőség arra bíztatja a szülőket: ne nyugodjanak bele az ilyen jellegű elbánásba, hanem jelezzenek minden panaszt. /Jelezni kell minden panaszt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
2008. július 25.
A tömegtájékoztatásban gyakran lehet olvasni nacionalista megnyilvánulásokról. Így Kolozsváron a március 15-i, Széchenyi téri magyarellenes tüntetésen, áprilisban a Főtéren, legutóbb a július 16-i román–magyar női kézilabda mérkőzésen elhangzottakról – „Halál a magyarokra!”, „Ki a magyarokkal az országból!”, „Székelyföld – román föld”, „Románia nem akar benneteket!”, „Magyarország szar ország!” –, továbbá több ízben is fölbukkant „Halál a magyarokra!” falfeliratról. A március 15-i a polgármester engedélyével, a július 16-i a jelenlétében, és valamennyi a csendőrök erélyes be nem avatkozásával történt. Valóban csak nacionalista megnyilvánulásoktól van szó?/Asztalos Lajos: Nacionalizmus-e a tajtékzó magyargyűlölet? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
2008. július 25.
Néhány hónappal ezelőtt Ján Slota, a szlovákiai politikai paletta magyargyűlöletéről hírhedtté vált meghatározó figurája azt találta ki, hogy a szlovák nemzeti öntudatot erősítendő, kettős kereszteket állíttat Szlovákia-szerte, hogy elriassza az ország felett köröző „hülye magyar turulokat”. A honfoglaló magyarok által totemállatként tisztelt madár, a turul ellen a magyar közélet egyes szereplői is elszánt ideológiai harcot hirdetnek. A két világháború között valóban létezett egy ifjúsági mozgalom, amely magát a turulról nevezte el, és amely a szélsőjobb eszméket képviselte, ez azonban igencsak marginális irányzat volt. A turulmadár nem vált önkényuralmi szimbólummá, azt jelzi, hogy jelenleg a Magyar Honvédség és a Nemzetbiztonsági Hivatal emblémáján is látható. A mai vita tárgyát képező budai szobornak egyetlen „bűne” van: hogy a jogszabályokkal ellentétesen állították fel. Ilyenkor mindig felbukkannak azok is, akik abból próbálnak tőkét kovácsolni, hogy meg akarnak menteni a náciveszélytől. A cikkírónak liberálisként a jobb-, a bal- és a balliberális oldal rögeszméi és pótcselekvései egyaránt ellenszenvesek. Elmond egy nagyváradi városi legendát: a Rulikowski köztemetőben a román katonai emlékműre állítólag a magyar honvédek obeliszkjéről szerelték át a turulszobrot, és egyszerűen „átminősítették” sassá. Ennek alapján a budai szobrot a fehérfejű szirtisas bronzmásának kellene tekinteni. Gyönyörű, nemes madár, és az Egyesült Államok címerállata. Ideológiailag nehezen megalapozható mind a lenácizása, mind a lebolsizása. /Balogh Levente: Turulcsata. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./
2008. július 25.
A Népszabadság hasábjain nemrégiben megjelent Tompa Gábor-interjú nagy hullámokat kavart magyarországi kultúrkörökben. Tompa Gábor, a kolozsvári Magyar Színház igazgatója erről nyilatkozott. A megjelent kritikus cikkeket nem tartja vitaindítónak. Szerencsétlennek érzi azt a körülményt, hogy az eredeti interjút jegyző Tibori Szabó Zoltán a vele készített interjúból más anyagot készített. Tompa Gábor a kérdésben megszólaló Csáki Juditnak és Szűcs Katalin Ágnesnek igazat adott abban, hogy valóban a szövegkörnyezetből kiragadott mondatok így, ilyen helyzetben nem érvényesek árnyalatlanul. Tompa sérelmezi a kolozsvári színház mellőzését, de Tibori nem a legszerencsésebb formát adta ennek az anyagnak, nagyon sok szöveg kimaradt. Tompa leszögezte, a határon túli színházak legjava egészen más értékrendet tart magáénak, mint a magyarországi színházak nagy része, továbbá szerencsések, mert nincsenek kiszolgáltatva „egy szűk, homokba dugott fejű szakmának”. /Darvas Baáta: Színházvita: tiszta vizet tea helyett. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./
2008. július 25.
Az Interetnikai Színházi Fesztivál brassói kiadásán a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem csapata volt a legszervezettebb – és talán a legsikeresebb – társulat. Öröm volt velük dolgozni. Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem új rektora az Erdélyi Riport hetilapban két újságoldalon át nyilatkozott színházról, színészképzésről. Gáspárik jelszava: „Kevesebb gyereket képezzünk, de az a képzés minőségi legyen”. Ceausescu évről évre redukálta a színiakadémiára felvehetők számát. Ezt akarja Gáspárik? Magunk szűkítjük a lehetőségeinket? – kérdezte Zsehránszky István. Egyébként Gáspárik Attila önmagának is ellentmondott. Azt állította, „a kispadon ülő színészekből két jó társulatot lehetne összeállítani”. Hát akkor a minőséggel nincs baj. Brassónak nincs magyar színháza. Vigyük oda az egyik társulatot, az RMDSZ biztos segíteni fog, ajánlotta a cikkíró. Zsehránszky vitatja Gáspárik másik állítását, amely szerint a színi elvégzése menlevél lehet bárki számára is. Valójában a színész naponta vizsgázik. A színin megtanítják a mesterséget, művésszé viszont a társulatnál érnek a végzettek. /Zsehránszky István: „Fecseg a felszín... ” = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./
2008. július 25.
Arad önkormányzatánál elkészült az Aradi Napok keretében majd augusztusban átnyújtandó kitüntetettek névsora, s ezen, korábbi esztendő keserű tapasztalatával ellentétben most magyar nevek is szerepelnek. A kezdeményezők – akik között ott van Bognár Levente alpolgármester is – többek között Ujj János helytörténész-újságírót, Kett-Groza János festőművészt, Sorin Haiduc matematika tanárt, a Tichindeal igazgatóját jelölték a kiválósági díjra. Post mortem Pro Urbe díjat kap Pecsovszky József, Eugen Roman és Monica Antoci. /Irházi János: Ujj és Kett-Groza is kiválósági díjat kap. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./
2008. július 25.
Uram, ez csak üres beszéd – fogalmazott az Új Magyar Szó megkeresésére Ioan Duma, az Aranyszarvas Fesztivál producere annak kapcsán, hogy Dancs Annamari sepsiszentgyörgyi énekesnő – versenyzőként – a fesztivál elődöntőjének tisztességességét kérdőjelezte meg. Dancs Annamari nem szerezte meg a két bejutó hely egyikét, hanem a harmadik helyen végzett, annak ellenére, hogy a közönségszavazatokat megnyerte. „Egyedül kaptam annyi sms-szavazatot, mint a többi hat versenyző összesen, de sajnos ez nem volt elég, mert a zsűri visszahúzott!” – panaszolta az énekesnő. A brassói Aranyszarvas Fesztiválon először vett részt romániai magyar szólista. Dancs Annamari szerint a verseny tisztaságával kapcsolatban sok a kérdőjel, az interneten még a román nézők is igazságtalannak tartják a zsűri döntését. „Érdekes, hogy a próbákon többször lepróbált, digitálisan lementett jó beállítás a második dalomnál hirtelen elromlott, a hangomból pedig szinte semmi sem hallatszott” – sorolta panaszait Dancs Annamari. Az énekesnő szerint a számítógépes rendszer állítólagos elromlása csak ürügy volt az időszerzésre és az eredeti eredmények kulisszák mögötti megváltoztatására. /S. M. L. : Bunda az Aranyszarvason? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./
2008. július 25.
Idén negyedik alkalommal szervezett a Téka Alapítvány Szamosújváron honismereti nyári tábort mezőségi szórványból érkező gyermekek számára. A táborba 24 gyermek érkezett több mezőségi faluból. Idén először jöttek gyerekek Mezőkeszüből és Magyarpalatkáról. /Fodor Emőke: Szamosújvár. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
2008. július 25.
Július 10–20-a között rendezték meg Nagyenyeden a III. Nemzetközi Alkotótábort fiataloknak, amelyen négy országból (Románia, Magyarország, Portugália, Oroszország) összesen húsz, 10-16 év körüli fiatal vett részt. Augusztus 10–26-a között kerül sor Nagyenyeden a XIII. INTER-ART nemzetközi művésztelep táborra. Vezetője Balog István nagyenyedi képzőművész, aki az Inter-Art elnöke is. A világ szinte minden sarkából érkeznek művészek. A táborral párhuzamosan folyik a Mail Art kiállítás tizedik rendezvénye, a nagyenyedi vártemplom múzeumában. /Érsek Attila: Művészeti tábor Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./
2008. július 25.
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és az Egyesült Magyar Ifjúság idén negyedik alkalommal szervezi meg hagyományos gyergyószentmiklósi táborát augusztus 6–10-e között. A tábor célja az együttlét: összefogni az egészséges nemzeti öntudattal rendelkező Kárpát-medencei ifjúságot. A IV. EMI-tábor mottója Wass Alberttől származik: „Legyen Erdély újra, ami volt!”. A tábor központi témái: a magyar nyelvhasználat Erdélyben, illetve az őshonos európai kisebbségek nyelvhasználata, valamint Wass Albert élete és munkássága. Az EMI-sátor idén először mutatkozik be, ahol minden nap egy-egy régió EMI-s csapata szervez programot. Ugyanakkor Nagy Feró és a Kárpátia zenekar tagjaival is találkozhatnak a rajongók és érdeklődők. /Két hét múlva EMI-tábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
2008. július 25.
Láng Zsolt a Transindex kérésének eleget téve kiválasztotta a 2007-es év legjobb könyvét, Szilágyi Júlia Lehet-e esszét tanítani? /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2007/ című munkáját. A kötet igényes és gazdag munka. Esszét tanítani mindenképpen kellene. Szilágyi Júlia a bölcsészkaron teszi, harmadéves hallgatók számára. A kötet anyaga ennek a munkának a során gyűlt össze. A válogatásba a magyarok közül bekerültek Székely János Ars poetica, Cs. Szabó László Különös háromszög, Bretter György Temetés Zsögödön, Németh László Szerdai fogadónap című írása. /Gál Andrea: Az esszé dicsérete. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./
2008. július 25.
Ha a riport, a szociográfia, egyszóval a tény- és valóságirodalom műfajai kerülnek szóba, akkor az első képviselők, megújítók között bukkan fel Beke György neve is. Beke György köteteinek sokasága szerepelt a jövő újságírói számára már-már kötelezőnek megjelölt bibliográfia-listán, talán ennek is köszönhető, hogy mindenki igyekezett megtalálni ezek között a saját régiójához kötődő, erről szóló leírást, és legalább azt elolvasni. Ezt követően pedig tanulni Beke Györgytől: szakmát, habitust, alázatot. Sokak életében jelentett követendő mintát, arra kitűnő példa a halálának első évfordulójára megjelentetett emlékkönyv /Beke György emlékezete – Halálának első évfordulóján. Közdok. Budapest, 2008./, amelyben pályatársak, barátok, tisztelők, tanítványok sokasága idézi fel Beke Györgyöt, az írót, a mestert, a barátot. Az emlékezők között van Fodor Sándor, Kántor Lajos, Lászlóffy Csaba, Magyari Lajos, Nagy Pál, Cseke Péter, a kötet szerkesztője Pomogáts Béla. Sütő Andrást két, Beke Györgyhöz címzett levelével szintén jelen van a kiadványban. Többen is használták az „egyszemélyes intézmény” kifejezést, ezzel is jelezve, hogy Beke valami olyat tudott, amit sem előtte, sem utána nem tud már senki ugyanúgy művelni. S hogy a fiatalok sem vonták ki magukat a hatása alól, arra jó példa Iancu Laura visszaemlékezése. /S. B. Á. : Beke György emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
2008. július 26.
Július 25-én marosvásárhelyi Bernády Házban találkoztak egymással az RMDSZ és az MPP küldöttségei, az előzetes egyeztetések értelmében a szervezetek elnökei nélkül. Az RMDSZ-t Borbély László és Lakatos András ügyvezető alelnökök, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Szepessy László, a szövetség elnöki hivatalának igazgatója képviselte. Az MPP részéről Árus Zsolt, Ráduly Levente, Orbán Mihály és Kulcsár Terza József vett részt. A megbeszélésen jelen volt még Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke is. A találkozót követően Szilágyi Zsolt elmondta: nem közeledtek látványosan az álláspontok, de nem reménytelen a jövő. Jelezte: azt kérte a felektől, hogy jövő héten még egyszer üljenek tárgyalóasztalhoz. A nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy végleg meghiúsult az RMDSZ és az MPP közötti egyeztetés közös parlamenti képviselet kialakítására. /Kudarccal zárultak az RMDSZ és az MPP közötti egyeztetések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
2008. július 26.
Rossz döntést hozott az MPP azzal, hogy nem fogadta el az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó ajánlatát – mondta Markó Béla szövetségi elnök. /Markó Béla szövetségi elnök: az MPP rossz döntést hozott. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./
2008. július 26.
Éjjel ismeretlen tettesek festékszóróval összefirkálták Aradon a Szabadság-szobrot. Bognár Levente alpolgármester értesítette a rendőrséget és feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Sándor István műépítész elmondta, két napja letörték a kardhegyet – a haldokló katona kardjáról van szó –, melyet a későbbiekben majd visszatesznek /Irházi János: Festékkel összefirkálták a Szabadság-szobrot. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./
2008. július 26.
A PNL és a PDL Hargita megyei szervezeteinek vezetősége azt javasolja a megye román pártjainak, hogy közös, egységes jelöltet támogassanak a megye északi részében levő egyéni választókerületben. /A PNL és a PDL etnikai szavazásra biztat. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./
2008. július 26.
A titkosszolgálatok, a Román Hírszerző Szolgálat és a Külügyi Hírszerző Szolgálat egykori vezetői, Virgil Magureanu, illetve Ioan Talpes aktív segítségével bukott meg 1998-ban a Demokrata Konvenció első kormánya – állította az Adevarulnak adott interjúban Victor Ciorbea egykori miniszterelnök. Funkcióba kerülése után mindkettejük menesztését kérte – ezt kívánták a NATO-s és EU-s fórumok is –, de később látogatásuk során jelezték, nincs beleszólásuk a dolgokba. Magureanu azt is érzékeltette, a titkosszolgálatoknak szerepük volt Emil Constantinescu elnökké választásában – állította Ciorbea. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./
2008. július 26.
Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) közleménye szerint a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálatnak (SIE) nincs hatáskörében a magán- és jogi személyek számláinak ellenőrzése. A törvény értelmében ez kizárólag az ANI hatáskörébe tartozik. Az ANI ezzel reagált Eckstein Kovács Péter RMDSZ-es szenátor kritikájára. /A hírszolgálatoknak nincs hatáskörükben a vagyonok ellenőrzése. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./
2008. július 26.
Több mint félszáz házat és háztartást öntött el, vagy szigetelt el az ár Máramarosban, miután a Visó kiöntött. Borsa városában néhány száz háztartást szigeteltek el az áradások. Az áradások megrongáltak megyei utakat, gyaloghidakat. /Árvíz Máramarosban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./
2008. július 26.
A Korrupcióellenes Ügyészség úgy döntött, hogy elindítja a bűnvádi eljárást Nagy Zsolt volt távközlési és informatikai miniszter ellen. /Mégis eljárás indul Nagy Zsolt ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./
2008. július 26.
A sepsiszentgyörgyi kihelyezett egyetemi tagozat életében, amely idén a tizenkettedik évébe lép, óriási lépést jelent az akkreditált posztgraduális képzés beindítása ősztől a gazdasági szakon. Ez a harmadik siker a fiatal egyetemi intézet életében a tavaly indult környezetmérnöki, valamint az idén kezdődő ipari biotechnológiai képzés után. Dr. Fazakas József egyetemi tanár, a tagozat főigazgatója kifejtette, náluk járt a bukaresti akkreditációs-engedélyeztetési bizottság, felmérte a feltételeket, s határozatot hozott, miszerint minden feltétel biztosított a sepsiszentgyörgyi gazdasági mesteri képzésre, melynek a pontos megnevezése: üzleti tudományok menedzsmentjének fejlesztése. A képzés román nyelvű. A feltételhez egyetemi végzettséget igazoló oklevél szükséges. /Czompó János: Mesteri képzés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./
2008. július 26.
A CIVEK – Civilek Háromszékért Szövetség két témakörben szándékozott egyeztetni A civil szféra és az önkormányzat partnerségi kapcsolata című kerekasztal-beszélgetésen: Sepsiszentgyörgy pályáztatási rendszerének átalakítása, valamint a Lábas Ház működtetése. A CIVEK által kidolgozott javaslatcsomagot Berecki Kinga elnök ismertette. Az önkormányzatnak nem kulturális, illetve sport tematikájú pályázati alapot kellene elkülönítenie költségvetéséből, hanem működési alapot és projektalapot, a pályázatok elővéleményezését pedig egy, a CIVEK által kijelölt szakbizottságnak kellene elvégeznie. E javaslatokkal csupán annyi a gond – hívta fel Sztakics Éva alpolgármester a figyelmet –, hogy a törvény nem engedi, hogy önkormányzatok civil szervezetek működési költségeit fedezzék, másrészről csak Sepsiszentgyörgyön évente 100–150 civil szervezet pályázik, ehhez képest a mindössze harminckettőt tömörítő CIVEK-ről nem lehet tudni, mennyire ernyőszervezete az összes háromszéki vagy legalább sepsiszentgyörgyi civil kezdeményezésnek. /Váry O. Péter: Változást akarnak (Civil kerekasztal). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./
2008. július 26.
Az analfabétákra vonatkozó legutóbbi hivatalos, országos jelentés Romániában a 2002-es népszámlálás után készült: 500. 000-re tehető azok száma, akik tíz évnél idősebbek, és nem tudnak írni vagy olvasni. A 80 százalékuk vidéken él. Főként a roma lakosság körében nagy az analfabetizmus, de létezik egy szegényebb réteg is, ahol a gyerekek iskolázatlanok maradnak. Romániában 100 gyerekből mindössze 82 fejezi be a kötelező iskolai éveket. Ebben benne vannak azok is, akik elmennek külföldre dolgozni, az iskolamenetrendhez képest ősszel későn jönnek haza, tavasszal korábban mennek, a tanulót nem lehet lezárni. /Máthé László Ferenc: Akik nem kérnek a betűkből. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely). Júl. 26./
2008. július 26.
Nagy Pál irodalomtörténész, szerkesztő a nemrég létrehozott Sütő András Baráti Egyesület alapításáról beszélt. Szászrégenben Demeter József tiszteletes megpendítette: jó lenne létrehozni baráti kört Sütő András emlékének ápolására. Nagy Pál egyetértett a kitűnő ötlettel, s hozzákezdett a tájékozódáshoz: felkeresett több írókollégát, újságírókat, közéleti embereket, művészeket, irodalombarátokat, érdeklődvén a véleményeket illetően. Egyetértés volt a szükségességében. Létrehoztak egy héttagú kezdeményező bizottságot, megfogalmazták az alapvető célkitűzéseket. Június 21-én Marosvásárhelyen megalakították a Sütő András Baráti Egyesületet. Folyamatos a jelentkezés; eddig legalább százan nyilatkoztak. Hosszadalmas lenne felsorolni mindazokat, akiket már az egyesület tagjai, köztük van Gróf László egyetemi professzor Oxfordból, Lauer Edith az Egyesült Államokból, Csoóri Sándor költő Budapestről, Egyed Ákos történész Kolozsvárról, Görömbei András irodalomtörténész Debrecenből, Fodor Sándor író Kolozsvárról. Sajnálatos módon volt az eseménynek furcsa "utórezgése" is. A Vásárhelyi Hírlap munkatársa "konkolyhintő", "kútmérgező" vélekedés megnyilatkozását fedezte fel az előadásokban, megjegyezve egyebek között: "Nem kérünk a magyarhoni pártvitákból és országmegosztó acsarkodásból (...)" Ugyanekkor "gyöngécske apológiának" titulálta a jeles debreceni irodalomtörténésznek, Bertha Zoltánnak – Sütő egyik monográfusának – az előadását, és "nevetlen"-nek azt a Márkus Bélát, aki feleségével, Cs. Nagy Ibolyával együtt kötetekre menő tanulmányt írt az idők során irodalmunkról, nem utolsósorban éppen Sütő Andrásról is. Mindezekkel szemben az az igazság, hogy szó sem volt itt semmiféle "konkolyhintésről", "országmegosztó acsarkodásról". /Bölöni Domokos: Épülő szellemi "szálláshely". = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./
2008. július 26.
Nem készült mindeddig átfogó válogatás a legendás kolozsvári folyóirat, az Erdélyi Helikon anyagából. Mózes Huba kezdeményezésére végre kézbe vehetik az olvasók a Világfigyelő tető. Mozzanatok az Erdélyi Helikon történetéből. 1928–1944./Bíbor Kiadó, Miskolc, 2008. Szerkesztette Mózes Huba/ című könyvet, amely mintegy háromszázötven oldalon mutatja be a folyóirat anyagát: szövegeket, képeket, dokumentumokat. Mit lehetett korábban tudni az Erdélyi Helikonról? Talán azt, hogy a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom legjelentősebb folyóirata? Igen, kétségtelenül. Hogy az egyik legstabilabb, leghosszabb életű lap Erdélyben? Nyilvánvalóan. Az Erdélyi Helikonról szóló szakszerű tanulmányok, dokumentumkötetek (Szemlér Ferenc versantológiája, Marosi Ildikó és Mózes Huba dokumentumkötetei, Galambos Ferenc repertóriuma, Vallasek Júlia és mások tanulmányai) után körvonalazódott a folyóirat. Hiányzott viszont jónéhány alapszöveg újraközlése. Pomogáts Béla 1983-ban közzétette A transzilvánizmus című könyvét, akkor alcíméül ezt választotta: Az Erdélyi Helikon ideológiája. Méltán kapcsolódhatott össze a köztudatban az Erdélyi Helikon az „erdélyi gondolat”, a transzilvanizmus fogalmával. /Balázs Imre József: Ami eddig nem volt, s most lett. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
2008. július 26.
Számítások szerint 800 ezer euróba kerülne a Kolozsvár szimbólumaként számon tartott Mátyás-szoborcsoport restaurálása – nyilatkozta László Attila, Kolozsvár alpolgármestere. Hozzátette: a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) javaslatot tett a helyhatóságnak és a román kormánynak a kivitelezés teljes költségének a fedezésére. Ennek feltétele az, hogy a román kormány vállalja át egy magyarországi román műemlék teljes restaurálási költségeit. Amennyiben megállapodás születik, a munkálatok már szeptember elején elkezdődhetnek, a restaurálás decemberben befejeződhet. /800 ezer euróba kerül a restaurálás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./