Az elmúlt hét végén Désen is megalakult a Magyar Polgári Párt (MPP) városi szervezete. Elnöknek Kerekes Lászlót, alelnöknek Dénes Enikőt választották. Az alakuló ülésen jelen volt Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke, Az MPP helyi szervezeteinek megalakulása több településen is folyamatban van. /Megalakult a dési MPP. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Fodor Gábor újsütetű SZDSZ-elnök első ,,külföldi" útja Erdélybe vezetett. Meg is kapta a magáét az Erdélyi Magyar Ifjaktól. Az SZDSZ eddig elutasította a külföldön élő magyarok kollektív jogait, a kettős állampolgárság megszavazásánál a megadás ellen érvelt, elutasította a magyar nemzeti szimbólumokat. Eörsi Mátyás néhányszor megesett térülése-fordulása botrányba fulladt, s SZDSZ képviselői ezért inkább átrepülték Erdélyt Bukarestig. Fodor Gábor és az SZDSZ-es stáb most Erdélybe látogatott. Fodor Gábor kijelentései a szavak szintjén figyelemre méltó fordulatot előlegeznek az SZDSZ határokon túli politikájában. Az SZDSZ-nek szüksége van erre az irányváltásra, hiszen népszerűtlensége negatív rekordokat dönt. Gyurcsány Ferenc és kormányából kicsavarták pártjuk és pozícióik számára a lé maximumát, és most finom fordulattal váltanak. /Sylvester Lajos: Hány Fodor van a szoknyánkon? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./

Kiss Attila 2007 októberében lett a Kovászna megyei erdészeti hivatal műszaki igazgatója, ezzel a kormányon levő RMDSZ által támogatott szakember került a Romsilva vezetőségébe. Akkor megállapíthatták, hogy az erdészet akadályozza a visszaszolgáltatást, de Kiss Attila azt nyilatkozta, Gheorghe Polhac főigazgatóval együtt azon lesznek, hogy a jogosultak minél előbb megkapják jussukat. György Ervin prefektus most is állítja, hogy az erdészet gáncsoskodik. Kiss Attila műszaki igazgató szerint a legnagyobb gond az, hogy 3400 hektár erdőt nem tudnak visszaadni Zágon községnek, a megyei bizottság húzza az időt, mert nem jelöli ki a területet. Ezzel szemben György Ervin hangoztatja, éppen az erdészet a gáncsoskodó, hiszen neki kellene kijelölnie e területet. A Mikes-erdőkről Kiss Attila újságolta, hogy nemrég szolgáltattak vissza mintegy 1500 hektár erdőt Zabola és Gelence térségében. Nem visszaszolgáltattak, pontosított Harai Lóránt, a Mikes-örökösök intézője, hanem peres úton szerezte vissza a család. /Szekeres Attila: Fától az erdőt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./

Nyolcadik alkalommal zajlik Rétyen az erdélyi magyar fúvószenekarok karnagyainak és fenntartóinak találkozója. A hét végén a fúvósok a zenekarok tevékenységét értékelték, előadások hangzottak el különböző témákról, számba vették a hangszer-, tartozék- és kottakínálatot. Ezen a héten zajlik a karnagyképző. /Farcádi Botond: Karnagyképző Rétyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen működő 21 karon a 2008/2009-es tanévben 4834 költségtérítéses, illetve 10 506 tandíjas helyet hirdettek meg. Az egyetem vezetősége úgy döntött, idén a kihelyezett, Sepsiszentgyörgyön, Máramarosszigeten, Besztercén és Zilahon működő karokon is be lehet iratkozni, így a jelentkezőknek nem kell felutazniuk Kolozsvárra. A magyar tagozaton szintén nőtt a helyek száma, a 60 szakon – ahol magyar nyelven is lehet tanulni – tavalyhoz képest mintegy százzal több, 1140 költségtérítéses helyet hirdettek meg, és körülbelül ugyanennyi tandíjas hely áll a felvételizők rendelkezésére, közölte Magyari Tivadar rektor-helyettes. A magyar tagozaton új szakok is találhatók. Az elmúlt években indult mérnöki szakok sora idén a mérnöki geológia szakkal egészül ki, de új szaknak számít a színház és televízió karon induló tévészak is. Az egyetemen a legtöbb szakon nincs felvételi vizsga, a felvételi átlagot a középiskolai átlag, az érettségi eredmények alapján számolják ki. /Pap Melinda: Több hely, új szakok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./

Idén Marosvásárhelyen, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen rendezték meg, immár hetedik alkalommal, a Kárpát-medencei tájtörténeti konferenciát. Az eddigi hat konferencia mindegyikét Magyarország valamelyik városában tartották. A konferencia témája ez alkalommal: Az erdélyi táj változásai. A konferenciasorozat fő szervezőjének, dr. Füleky Györgynek, a Gödöllői Szent István Egyetem professzorának több jó ismerőse él Marosvásárhelyen, aki környezeti problémákban jártas, ezért Marosvásárhelyre esett a választás. Az első napon, július 2-án, a társadalmi folyamatokban végbement változásokról hangzott el 14 előadás, másnap, július 3-án pedig a természeti folyamatok változásairól értekeztek ugyancsak 14 előadás keretében. Felvetődött a tájtervezői szak beindításának szükségessége a Sapientia – EMTE marosvásárhelyi karán, melyet eddig nem sikerült létrehozni. /Dr. Jakab Sámuel: Az erdélyi táj változásai. = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./

„Július 22-én adom át a megbízólevelemet az államfőnek Bukarestben, addig nem nyilatkozhatom semmiről” – hárította el az Új Magyar Szó kérdéseit Füzes Oszkár, aki rövidesen Terényi János nagykövet helyét veszi át Magyarország bukaresti külképviseletén. A Népszabadság napilap volt főmunkatársa július 15-én érkezik Bukarestbe. – Az Országgyűlés külügyi bizottsága március 4-i, zárt ülésén hagyta jóvá Füzes Oszkár kinevezését, három ellenzéki képviselő tartózkodott. Füzes az MTI és a Népszabadság közös tudósítója volt Hanoiban, évtizedeken keresztül, a Népszabadság főmunkatársa, dolgozott a lap brüsszeli tudósítójaként is. Terényi János volt bukaresti nagykövettel együtt a képviselet több tagjának is lejárt a mandátuma, köztük a Magyar Kulturális Intézet igazgatói tisztségét betöltő Beke Mihály Andrásnak. Távozott továbbá Drávucz Herbert tanácsos, sajtó- és kulturális attasé, Kisvári Tamás katonai attasé is. A volt nagykövet a Magyar Külügyi Intézet élén folytatja karrierjét. /Kánya Gyöngyvér: Ma érkezik Bukarestbe az új magyar nagykövet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Markó–Tőkés-találkozó szerepel az idei, tizenkilencedik Tusványos programjában, az RMDSZ elnökének Tőkésnek írt nyílt levele azonban azt sugallja, hogy a tárgyalás helyszíne nem biztos. A Bálványosi Nyári Szabadegyetemen az idén is számos romániai és magyarországi politikus vesz részt. A hagyományoknak megfelelően Orbán Viktor Fidesz-elnök július 19-i beszédét ismét nagy várakozás előzi meg. Az Emberi jogok és kisebbségvédelem Európában címet viselő vitán olyan rangos személyiségek vesznek majd részt, mint Martonyi János egyetemi tanár, volt külügyminiszter, Gál Kinga és Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselők. /B. S. : Ma rajtol a Tusványos. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Július 14-én tartották a Bolyai Nyári Akadémia megnyitó ünnepségét Csíkszeredán, melyet tizenhatodszor rendeztek meg. A magyar tagozaton oktató pedagógusok szakmai továbbképzésén idén 27 tanfolyamot indítanak kilenc erdélyi helyszínen, köztük Szovátán, Csíkszeredán, Aradon, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön, Temesváron, Kolozsváron és Gyulafehérváron. Ebben az évben a román minisztérium három tanfolyamot finanszírozott, tájékoztatott Matekovits Mihály minisztériumi vezérigazgató. Közel kilencszázan vesznek részt a képzésen, melyek előadói neves hazai és határon túli egyetemi tanárok. A díszünnepséget Burus Siklódi Botond Romániai Magyar Pedagógus Szövetség /RMPSZ/ főtitkár nyitotta meg. /Mayla Júlia: Pedagógus-akadémia. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Állami ösztöndíjat nem kaphat a romániai diák, ezért egyre több partiumi magyar hozza vissza gyerekét Magyarországról, ahová általános vagy középiskolába ment tanulni. Korábban nagy divat volt a nyugati határ mentén, hogy a nyolc általános vagy a középiskola befejezése után sokan Magyarországra mentek tanulni, legtöbben a közeli városokba – Nyírbátorba, Mátészalkára, Debrecenbe, Nyíregyházára, Miskolcra. Magyarország ma már nem annyira vonzó a továbbtanuló fiatalok számára. Egyes diákok arra panaszkodtak, hogy „kinézik őket” anyaországi társaik. Szatmár megye legnagyobb magyarnyelvű oktatási intézményében, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban idén 160 fiatal érettségizett, s közülük nyolc-tíz tanul tovább az anyaországban. Elek Imre igazgató szerint ez alig fele a három-négy évvel ezelőttinek. /Fleischer Hilda, Sike Lajos: Nem kifizetődő már a vendégdiákság. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Életének 96., papságának 71. évében a székelyudvarhelyi Pastor Bonus Otthonban elhunyt Léstyán Ferenc protonotárius, nyugalmazott vikárius, a Gyulafehérvári Főegyházmegye legidősebb papja /Csíkszentkirály, 1913. febr. 12. – Székelyudvarhely, 2008. júl. 14./, Erdély huszadik századi egyházi életének nagy tanúja. 1953-54 között börtönben volt. 1955-től 35 éven át Marosvásárhelyen volt plébános. Marosvásárhely "biciklis papja", akit mindenki ismert és aki mindenkit ismert, utolsó napjaiban is lángoló lelkű pásztor. Kereste az elveszett bárányokat, látogatta a betegeket, szervezte a hitoktatást. Több helytörténeti munka, lelkiségi és hittankönyv szerzője, folyóiratokban és a napi sajtóban több mint másfél száz írást publikált. Marosvásárhelyi szolgálatát követően Gyulafehérvárra ment, ahol hivatalban lévő, majd nyugalmazott vikáriusként élt, dolgozott 2006 elejéig, amikor beköltözött az udvarhelyi papi otthonba. Temetése július 16-án, lesz szülőfalujában, Csíkszentkirályon. /Csintalan László főesperes-plébános: Elhunyt Léstyán Ferenc. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./ Léstyán Ferenc 1968-tól templomépítési engedély híján öt egyházi tulajdonba került lakóházat alakíttatott át kápolnává, emellett elkezdte a cigánypasztorációt. 1975-ben imakönyvet, 1979-ben katekizmust szerkesztett. Számos cikke, több könyve látott napvilágot (Regio, Erdélyi egyházaink évszázadai, Megszentelt kövek). /Elhunyt Léstyán Ferenc. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./

Elhunyt Letanovszky István (Máramarossziget, 1944. ápr. 11. – Nagyenyed, 2008. júl. 13.), a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanára 1968-tól, majd 1990–92 között igazgatója. Franciaszakos tanárként órái élményszámba mentek, támogatott minden olyan kezdeményezést, ami a tehetséges diákokat felemelte. Hegyi túrákon vezette diákjait. A nehéz időkben kollégáival együtt, diákszínjátszókkal járta a szórványt, életet vitt a lehangolt közösségekbe. Igazgatóként elsőként szerezte vissza az iskola számára a kollégiumi státust. Részt vett a tanítóképző újraindításában. Azután érdemeit mellőzve leváltották tisztségéből. A meg nem értés áldozata lett. Mindez kiváltotta gyógyíthatatlan betegségét. Többször tett kísérletet arra, hogy visszatérjen a katedra mellé, de idegileg már nem bírta. /Bakó Botond: Letanovszky István emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./ Halálhíre mindenkit megrázott. Letanovszky István 1968-ban került Nagyenyedre, rá egy évre osztályfőnök, 1990-ben a kollégium igazgatója. Támogatott minden kezdeményezést a tehetséges diákokat illetően. Betegsége kettétörte tanári pályáját, de ha tehette, mindig ott volt a kollégium rendezvényein, érdekelte az iskola sorsa, jövője. „Letanovszky Pistit mindenki imádta, kitűnő francia szakos tanárként ismerték és becsülték nagyra” – hangzott el Kónya Mária aligazgatónő végbúcsú-beszédében. Temetése július 15-én lesz, Máramarosszigeten. /Marosi Júlia: Búcsú a Kollégium tanárától, egykori igazgatójától. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 15./

Elhunyt Szőcs Lajos ny. tanító /Küsmöd, 1938. ápr. 4. – Korond, 2008. júl. 13./, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Magyar Néprajzi Társaság tagja, 2006-ban az Udvarhelyszék Kultúrájáért életműdíjjal tüntették ki, egy évvel később megkapta a Magyar Kultúra Lovagja címet is Budapesten. Örökmozgó, mindig tevékenykedő ember volt. Idén jelent meg István Lajossal közösen írt munkája /István Lajos–Szőcs Lajos: Taplómegmunkálás Korondon. Kiadja a Hargita megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, 2008). P. Buzogány Árpád, a kötetet szerkesztője mondta, hogy egy mesterség eltűnésével nem pusztán gazdaságilag, anyagiakban vagyunk kevesebbek, hanem nyelvünkben, kapcsolatainkban is. Ezért fontos ez a kis kézikönyv, mert a kezdetektől taglalja a taplóval kapcsolatos tudnivalókat, felhasználási módját a gyógyászattól a dísztárgykészítésig, kitér a gyűjtésével, feldolgozásával kapcsolatos ismeretekre, a "toplászcsaládok" megismertetésére, emlékeztet a taplófeldolgozás tárgyi emlékeinek kolozsvári és sepsiszentgyörgyi (1998, 1999) kiállítására, de a toplászattal kapcsolatos népi rigmusok, anekdotás, tréfás történetek is helyet kaptak, továbbá a szakszavak magyarázata, a könyvészeti anyag. /Bölöni Domokos: Korondi toplászkönyv. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

Miért voltam hibás? Mert fiatal szívvel, 23 évesen, szimpatizálni mertem az anyaországi magyarok forradalmával? Mert szóvá mertem tenni azokat a torzulásokat, amelyek "a szép eszmék" testén jelentkeztek? Miért voltak hibásak azok a marosvásárhelyi egyetemisták, akiknek diákéletét tönkretették a megfélemlítéssel, a beszervezéssel, vagy azok, akiket több évre kizártak az ország összes egyeteméről? A még élők tartoznak emberi méltóságuknak és halott sorstársaiknak annyival, hogy számba vegyék, mi is történt a tiszavirág-életű magyar marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben, annak legválságosabb korában, 1953 és 1959 között. Egy magyarországi balliberális, amikor meglátta az 1956–1965 között közel 1500 politikai elítélt adattárát, bele se lapozva unottan tette le, azzal a megjegyzéssel, hogy el kellene már felejteni ezeket! De hiszen egész életünkben egyebet sem tettünk, csak felejtettük! Több mint harminc évig említeni sem volt szabad, de a "változás" után sem próbálta senki részletesen elemezni, hogy mi is történt! Ezért jelentős Nagy Lajos könyve. /Dr. Nagy Lajos: Életünk kórtörténete. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet 1956–1959. Sorstársak visszaemlékezése. Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2008/ Az emlékezők: Bárányi Ferenc, Bárányi-László Ildikó, Becsky Miklós, Kiss András, Kuna Tibor, Nagy Katalin, Piros Ferenc, Szász István-Tas, Szentkirályi Csaba, Szűcs György, Toró Árpád és maga a szerző. /(bölöni): A korszak kórtörténetéről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

Kettős könyvbemutató volt Marosvásárhelyen, a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadó két könyve a huszadik századi Erdélyhez kötődik: Oláh Sándor Kivizsgálás. Írások az állam és a társadalom viszonyáról a Székelyföldön 1940-1989 és Máthé János Magyarhermány kronológiája 1944-1964 című kötetei. Utóbbi a szerző halála után, László Márton szerkesztésében jelent meg. A László Márton szerkesztette "tudatállapot könyv" az első olyan munka, amely a Securitate működését részletesen, egy ember életén keresztül mutatja be. Szembesülnie kellett az egykori besúgókkal, akik nem rosszindulatból, hanem kényszerűségből jelentgettek. László Márton megkereste és szembesítette őket tetteikkel, úgy vonta le a következtetéseket. Stefano Bottoni történész elmondta, a bukaresti állambiztonsági levéltárban találta meg azt az anyagot, amely Máthé János, a kronológia szerzője megfigyelését tartalmazza. Ehhez fogható kiadvány sem Romániában, sem Magyarországon nincsen. A főhős, az ötvenes években kuláklistára került, de nem tartóztatták le. Ezután harc következett az ember és politikai apparátus között. Máthé Jánosnak nincs bűne, de veszélyes mert független. A harc lényege, hogy ő ír dolgokat, amelyeket igyekszik elrejteni, a szeku pedig igyekszik azokat felkutatni. Élete végéig küzdött, hogy monográfiáját kiadhassa. Ez nem sikerült, de munkáját nem találták meg. Oláh Sándor Kivizsgálás című kötete két részből áll: az egyik rész a "magyar világot", a '40 és '44 közötti időszakot, a Csík és Udvarhely megyékben akkor zajló állami és modernizációs folyamatokat ismerteti, a másik rész ugyanazt, de az ötvenestől a nyolcvanas évekig mutatja be. Az eddigi szakirodalomban előbbi teljesen szűz terület volt. A szerző óriási érdeme, hogy bemutatott egy komoly állami fejlesztési programot, amely 1940 és 1944 között a helyi társadalmat próbálta modernizálni. A második rész szintén állami beavatkozást ismertet, de már a román kommunista hatalom részéről. /Nagy Botond: Történelem és Tékasátor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

Egyértelmű és megengedhetetlen diszkriminációnak minősítette Markó Béla RMDSZ-elnök bukaresti sajtótájékoztatóján Olaszország azon döntését, melynek értelmében az ott élő romáktól, roma gyerekektől ujjlenyomatot vennének az olasz hatóságok. Rámutatott: Románia is teljes jogú tagja az Európai Uniónak, és nem fogadható el, hogy egy másik tagállam ilyen mértékű diszkriminációnak tegye ki Románia állampolgárait, legyen szó romákról, románokról vagy magyarokról. /Diszkriminatív Olaszország romapolitikája. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke július 15-i, Markó Bélához írt levelében meglepetését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ vezetője újabb találkozásuk helyszínéül Tusnádfürdőn kívüli településeket javasolt. Az EP-képviselő leszögezte: a július 5-i megbeszélésükről azzal álltak fel, hogy a következő találkozóra Tusnádfürdőn kerítenek sort, illetve kilátásba helyezték, hogy Markó Béla a tusványosi nyári tábor előadójaként is fellépjen. Ezért indokolatlannak tartja, hogy más helyszínre utazzanak. Tőkés László hozzáfűzte: kissé mulatságos volna, ha a tábori rendezvény helyszínéről megbeszélés miatt máshová utaznának, ugyanis – tudomása szerint – a Tusnádfürdőn tartózkodó Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is egy – másik – találkozó van előkészületben. Ezért azt javasolja, hogy következő megbeszélést Tusnádfürdőn tartsák. Ha azonban az RMDSZ elnöke mégis ragaszkodna a helyváltoztatáshoz, Bálványosfürdőt javasolja helyszínnek. Az EMNT elnöke ugyanakkor kedvezőtlen előjelnek tekinti hogy Markó a tényként kezelhető politikai pluralizmus viszonyait, másfelől a nemzeti összefogás imperativuszának ügyét olyan lekicsinylő módon fogalmazza meg, hogy: „az RMDSZ és a szövetségen kívüli politikai csoportosulás”; (az RMDSZ 85%-os választási eredménye és ennek ellenére:) „odafigyelés a velünk elégedetlenekre, a minket bírálókra, arra a bizonyos 15%-ra”. „Ezek után nemigen tudom, hogy mit higgyek az RMDSZ megegyezési szándékáról. Az Elnök úr politikai paternalizmusa tiszteletre méltó, de nem elégséges… Ilyen viszonyok között nehezen tudom elképzelni, hogy elkötelezett közvetítési erőfeszítéseim miképpen vezethetnének eredményre” – szögezte le. /Markó–Tőkés egyezkedés a találkozó helyszínéről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

A lap főmunkatársa, Székedi Ferenc vezércikkében kiállt az RMDSZ mellett, elítélve az RMDSZ-t gyalázó egynémely MPP-vezetőt. – Nagyon sokan választási távolmaradásukkal tüntethettek az MPP ellen. /Székedi Ferenc: Dobj vissza kenyérrel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Markó Béla RMDSZ-elnök azzal magyarázza hiányzásait a szenátus üléseiről, hogy koordinálnia kellett a szövetség tevékenységét, illetve a mindkét házban folyó jogi tevékenységet, valamint az RMDSZ-es kormánytagok tevékenységét. Felmérést tettek közzé a szenátus ülésein való jelenlétről. Markó megemlítette, hogy a sok hiányzást összegyűjtők listáján előtte ott szerepel a többi pártelnök neve. A felmérés szerint a képviselőházban átlagban 34 százalékos a részvételi arány a szavazó plénumüléseken, a szenátusnál ez az arány 47 százalék. A hiányzások listáján az első Corneliu Vadim Tudor, az ülések csupán 1 százalékán volt jelen. Őt Vasile Blaga (PDL) követi, 2 százalékkal, majd a szintén PDL-s Dorel Onaca 3 százalékkal, Mircea Geoana (PSD) 4 százalékkal, Markó Béla RMDSZ-elnök és Sorin Oprescu független szenátor szintén 4 százalékkal. A magyar szenátorok közül Verestóy Attila (RMDSZ) az ülések 10 százalékánál volt jelen. /Markó a képviselőházra és a kormányra koncentrált. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./

Titus Corlatean szerint az EU keleti szomszédsági megállapodásait kell eszközül hívni ahhoz, hogy Bukarest és Budapest jobban képviselhesse az Ukrajnában élő román és magyar népcsoportok ügyét. Corlatean a Nastase-kormányban államtitkári rangban foglalkozott a határon túli román közösségek ügyeivel. Szerinte az EU-tag Románia háromféleképpen segítheti a szomszédos államokban kisebbségben élő román közösségeket. Elsőként úgy, hogy felhívja az érintett országok figyelmét a román kisebbségek helyzetére. Bukarest ugyanakkor a kétoldalú kapcsolatokon keresztül is képviselheti a határon túli román közösségek érdekeit. Harmadsorban jönnek számításba a romániai törvényhozási eszközök. Corlatean indítványozta egy olyan törvénynek az elfogadását, amely a határon túli román közösségek kulturális identitásának a megőrzését támogatja. Ezt megszavazta a parlament. Az ukrajnai oktatási törvény megváltoztatása hátrányosan érinti az ukrajnai kisebbségeket. Sólyom László magyar köztársasági elnök ezt hangsúlyosan felvetette a közelmúltban tett ukrajnai látogatásán. Bukarest nem tett hasonlót. Corlatean szerint a Szociáldemokrata Párt mindig aktívabb volt ebben a kérdésben. Az európai félnek a kisebbségvédelem terén is elvárásai vannak Ukrajnával szemben. Ebben a kérdésben Romániának és Magyarországnak az európai családon belül kell lépnie. /Gazda Árpád: Összefogás szükséges. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

Minden eddigi évet felülmúló eredménnyel államvizsgáztak a PKE harmad- és negyedéves hallgatói. Az egyetem intézményi akkreditációja még mindig várat magára, ezért bukaresti, temesvári, kolozsvári és nagyváradi egyetemeken kellett államvizsgázniuk a végzősöknek. A jelentkezők 100 %-os sikerrel vizsgáztak, bizonyítva ezzel a Partiumi Keresztény Egyetem, mint Erdély kiemelkedő felsőoktatási intézményének színvonalát és országos elismertségét is. Az államvizsgák befejeztével, megkezdődött az új egyetemi tanévre történő beiratkozás. Már az első napon szép számban jelentkeztek a leendő hallgatók. Legkeresettebbek a menedzsment, turisztika és a reklámgrafika szakok, de a bölcsész és a segítő pálya felé orientálódók is jelentkeztek. /100%-os államvizsga a Partiumi Keresztény Egyetemen! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./

Megkezdődtek a beiratkozások a marosvásárhelyi egyetemekre. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humán Tudományok Karán, az előző évekhez hasonlóan, a kommunikáció és közkapcsolatok szak a legkeresettebb, már beteltek a helyek. Eddig feleennyien jelentkeztek pedagógia szakra, a legkisebb érdeklődés pedig a számítástechnika és informatika iránt volt tapasztalható. A Színházművészeti Egyetem épületében sem tolongtak az első napokban a beiratkozók. Eddig a magyar nyelvű színész alapképzésre 5-en, zenepedagógiára 3-an, a mesteriskolára ketten jelentkeztek. /Nagy Székely Ildikó: "Gólyaváró" egyetemek. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./

Romániában 35 ezer mérnök hiányzik a munkaerőpiacról – adta hírül a Ziarul Financiar című napilap. A mérnökhiányt az is növeli, hogy a romániai felsőoktatási intézményekből évente csak 8 ezer fiatal kerül ki. A helyzetet rontja, hogy egyharmaduk külföldön keres állást, másik része pedig nem elég felkészült. /35 ezer mérnök hiányzik a honi munkaerőpiacról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./

Arad-Mikelakán, ahol a kommunizmus alatti iparosítás miatt felépített új lakónegyedben a számtalan betelepült románnal együtt olyan erős magyar közösség is létrejött, hogy a rendszerváltás után újraéledt anyanyelvű általános iskolai tagozatban hosszú évekig két párhuzamos osztály működött. Mára azonban kritikussá vált a helyzet. Jó lenne, ha a szülők idehoznák gyermekeiket, az anyanyelvű elemibe. /Balta János: Veszélyben a mikelakai magyar iskola. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./

Három újonnan létesített óvodában is indul ősztől magyar tannyelvű csoport – hangzott el a kolozsvári tanfelügyelőségen tartott sajtótájékoztatón. /Három új óvoda létesül. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Július 15-én megérkezett állomáshelyére, Bukarestbe Füzes Oszkár magyar nagykövet, akit Alföldi László első beosztott és Szesztay Ádám titkár fogadott a nagykövetségi rezidencián. A rezidencia a két világháború közötti idők óta a magyar diplomáciáé. Az 1989-es változások óta öt magyar nagykövet – Szűts Pál, Rudas Ernő, Szőcs Ferenc, Íjgyártó István és Terényi János – rezidenciájául szolgált. Füzes Oszkár július 22-étől adja át megbízólevelét Traian Basescu államfőnek. /Mihály László: Beköltözött az új nagykövet. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Nagy viharok pusztítottak Erdélyben, számos települést maradt áram nélkül. A Kolozs megyei prefektúra szerint 18 település maradt sötétben. Arad megyében is hasonló károkat okozott a szélvihar. Hargita megyében az egész éjjel tartó szélvihar és eső miatt az internetszolgáltatás szünetelt. /Sötétség a vihar után. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

A demográfusok, statisztikusok évtizedek óta kongatják a vészharangot, a döntéshozók azonban nem dolgoznak ki stratégiát a súlyos demográfiai helyzet orvoslására. A veszteséges népesedési folyamatok egész Európára jellemzőek, a Kárpát-medencei magyarság esetében egyenesen ijesztőek. Évente egy városnyi populáció – 30–50 ezer – ember tűnik el. Kevés idő kell, hogy 10 millió alá süllyedjen az anyaország lakóinak száma. Az utódállamok magyar közösségei még drámaibb mértékben gyérülnek. Az évtizedek óta tartó népességfogyás mértéke az utóbbi időben felgyorsult, írta Csép Sándor. A nevelési rendszerben és a magatartás-formáinkat meghatározó szellemi-erkölcsi életben a család, mint nemzetfenntartó közösség, mint társadalmi alapsejt nem kapja meg az őt megillető helyet. A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett Reménység Házai, a NOE – Nagycsaládosok Országos Egyesülete –, az online Demográfiai Fórum, a Nagycsaládosok Erdélyi Szervezete, az Erdélyi Családsegítő Szervezet, az Életfa, a Kismamaklub, a Várandósok Klubja, a Magyar Mozgássérültek Társaságának Leányanyákat Támogató Programja, a Magyar Ifjúsági Tanács, az Erdélyi Magyar Ifjak, az Áldás-Népesség Mozgalom – mindezek az első lépéseit jelentik annak a hosszú, nem könnyű útnak, amely kivezet a jelenlegi siralomvölgyből. Amely útnak addig kell tartania, amíg egy igazi hazafi, egy államférfi kiáll a parlament szószékére és sürgős, rendkívüli törvénytervezetet terjeszt elő. A civil személyek számára a feladat: felhagyni a siránkozással és hirdetni kell: nincs vége a magyarok történelmének, hanem újabb napfényes lapjait írhatjuk… /Csép Sándor: Népesedési riadó, avagy peregnek a 24. óra percei. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 16./

Erdély, sőt Románia egyik legsikeresebb kulturális intézményévé nőtte ki magát az elmúlt években Gyarmati Zsolt igazgatása alatt a Csíki Székely Múzeum, amelynek eddigi két megaprojektjét, a tavalyi Munkácsy-, valamint a nagybányai festészet 55 remekét bemutató idei kiállítást több mint 75 ezer látogató tekintette meg. Céljuk élménnyé tenni a múzeumba járás szokását az erdélyi magyar közösség körében – foglalja össze múzeumigazgatói tevékenységének lényegét Gyarmati Zsolt. Csíkszeredában önállóan 1950 óta működik a múzeum, 1970 óta fogadja a vendégeket a Mikó-várban. A Székelyudvarhelyen született Gyarmati Zsolt történész 2003-ban azért pályázta meg a múzeumigazgatói tisztséget, mert minőséget kívánt „csempészni” a kultúrába. A 38 éves, Kolozsváron és Budapesten jogot is hallgatott Gyarmati nem véletlenül másoddiplomázik kulturális menedzsment szakon az ELTE-n. Véleménye szerint a múzeumigazgatás titka a kapcsolatteremtő képesség és a kulturális menedzsment ötvözésében merül ki. A Csíki Székely Múzeum következő nagy projektje a Tatárjárás: Gyermekemet az országért című vándorkiállítás bemutatása lesz 2009 februárjában. A jelenleg Magyarországon megtekinthető, látványelemekkel gazdagított régészeti, történelmi interaktív kiállítás Csíkszeredán kívül a felvidéki Komáromba is eljut majd. A csíkszeredai Mikó-várat, a város legrégebbi épületét Hídvégi Mikó Ferenc, Csíkszék főkapitánya, Bethlen Gábor fejedelem bizalmi embere építtette 1623-ban. A kastélyt 1661-ben a törökök felgyújtották. 1735-ben az osztrákok az újjáépített vár köré négy új olaszbástyás külső védőövet építettek. Az 1848-as forradalom idején itt volt Gál Sándor hadiszállása. /Rostás Szabolcs: Kultúrmenedzser Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

A tavaszi hibát sikerült nagyrészt helyrehozni, reagált Csoma Botond kolozsvári tanácsos, az RMDSZ frakcióvezetője a kolozsvári tanács döntésére, amellyel 36 pályázónak összesen 1,157 millió lej vissza nem térítendő támogatást utaltak ki művelődési és tudományos tevékenységekre. A támogatott civil szervezetek közül 13 magyar. Az összesen 632 ezer lejes támogatáshoz jutó magyar egyesületek, intézmények közül az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), a Magyar Doktorandusok és Kutatók Egyesülete, az Amaryllis Egyesület, valamint a Kolozsvári Magyar Diákszövetség 5–5 ezer lejes támogatást kapott. A Mátyás király trónra lépése 550. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a VIII. Filmfest megszervezésére a Filmtett, a Kolozsvár – Reneszánsz rendezvénysorozatra a Kolozsvár Társaság, a kolozsvári Fő tér dokumentációja elkészítésére pedig a Kelemen Lajos Műemlékvédő Egyesület 15-15 ezer lejt vehet át. A X. Szent István folklórfesztivál megszervezésére a Heltai Gáspár Könyvtáralapítvány, a kolozsvári Mátyás-szoborcsoportról szóló esettanulmány elkészítésére pedig az Erdélyi Műemlékvédő és Restauráló Egyesület 20-20 ezer lejt kap, a kortárs művészetek fesztiválja megszervezésére a Tranzit Alapítvány, Ciro Pinsuti Mattia Corvino című darabja kolozsvári bemutatójára a Kolozsvári Állami Magyar Opera 30 ezer lejben részesül. A Kolozsvári Állami Magyar Színház megkapja az Európai Színházak Szövetsége XVII., kolozsvári fesztiváljára az önkormányzat által ígért támogatás másik felét, azaz 350 ezer lejt. Tavasszal, április 14-én a bizottság által pozitívan elbírált 52 pályázatból a polgármesteri hivatal pénzhiányra hivatkozva 24-et – köztük 18 magyart – ejtett. /Benkő József: Részleges jóvátétel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./