Székelyudvarhelyen Orbán Árpádot, a Magyar Polgári Párt (MPP) polgármesterjelöltjét javasolja az alpolgármesteri tisztségre az MPP és a Zöld Párt. Az RMDSZ 9, az MPP pedig 8 mandátumot szerzett a testületben, a két zöld párti tanácsos képezi a mérleg nyelvét. A zöldek Orbánt támogatják, mivel nem szeretnék, ha az RMDSZ túlzottan megerősödne. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Benedek Imre, az RMDSZ Maros Megyei Területi Képviselők Tanácsának elnöke politikai nyilatkozata szerint a választáson a megyében sikert értek el, mert elnyerték az elnöki posztot. Marosvásárhelyen azonban vereséget szenvedtek. Elszomorítóak azok az újsághírek, amelyek szerint 8-10 ezer magyar szavazott át. Benedek Imrének személyes afférja van Kelemen Atilla megyei elnökkel, nem biztos abban, hogy amiben vele megegyeztek, azok megvalósulnak. Ezt a kételyét fenntartja, s majd miután lezajlottak a tárgyalások, nyilvánosságra fogja azt hozni. /(mózes): Benedek Imre nem bízik Kelemen Atillában. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./

Nagyiratoson a 11 fős képviselőtestületnek nyolc magyar nemzetiségű tagja van, de ebből az RMDSZ csak négy helyet tudhat magáénak. A Szociáldemokrata Párt szintén négy helyet szerzett, ebből hármat magyarok töltenek be. A Demokrata-Liberális Pártnak is van magyar tanácsosa, Csillám Emil. Kisiratoson magyarul folyt a ceremónia, a tanácsülések „hivatalos” nyelve is a magyar. A 11 tag mind magyar nemzetiségű, de az RMDSZ-t csak kilencen képviselik, Szalai Szabolcs az Új Generáció Pártja, Szatmári Pál a Demokrata-Liberális Párt jelöltjeként jutott be. A hivatalban lévő, s újraválasztott polgármester Almási Vince. /Pataky Lehel Zsolt: Helyi tanácsok megalakulása. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 19./

Június 17-én Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő képviselőházban politikai nyilatkozatban ítélte el a PSD marosszentannai polgármesterjelöltjének ultranacionalista kampányát, illetve a képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az embereket már nem lehet félrevezetni az etnikai gyűlöletre való uszítással. Ugyanakkor az Országos Diszkriminációellenes Tanács figyelmébe ajánlotta az esetet. Kerekes Károly hihetetlennek nevezte, hogy a rendszerváltás óta mindmáig újraválasztott polgármester azzal akar politikai tőkéhez jutni, hogy „román szavazásra” biztatja a lakosságot, nehogy „a magyar csizma” talpa alá kerüljenek, ha az RMDSZ színeiben induló ellenjelöltre szavaznak. Sajnálatos, hangsúlyozta, hogy a PSD Maros megyei szervezete nem határolódott el jelöltje sovén-nacionalista praktikáitól. /Mózes Edith: „A nacionalista praktikáknak nem volt sikere az urnáknál”. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./

Elismerte a romák integrálását célzó korábbi próbálkozások csődjét Traian Basescu román államfő, amikor június 19-én az elnöki hivatal által kezdeményezett oktatási paktumot aláírta több roma civil szervezet képviselőjével. Basescu úgy értékelte, a roma nemzetiségre nagyobb figyelmet kell szentelni az oktatás kérdésében, mivel „a szülőket is nevelni kell, hogy iskolába küldjék gyerekeiket”. A romák az államfő segítségét kérték a beilleszkedésükhöz az oktatási paktum aláírásakor. /Mihály László: Beilleszkedésből beolvasztás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Elfogadta az Európai Parlament (EP) június 19-én Strasbourgban az illegális bevándorlók kitoloncolásáról szóló törvényt, melyet a néppárti és a liberális EP-képviselők zömmel támogattak, a szocialisták, a zöldek és a kommunisták azonban elleneztek. Az illegális bevándorlónak a kiutasítási határozatot követően záros határidőn belül önként távoznia kell. Ha ezt nem teszi meg, kitoloncolási végzés következik. Az önkéntes visszatérésre 7 és 30 nap közötti hosszúságú idő áll rendelkezésre. – Jelenleg mintegy 8 millió illegális bevándorló tartózkodik az EU országaiban. /EP-törvény a kitoloncolásról. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Várhatóan ősszel kerül újból plénum elé az a törvénytervezet, amely lehetővé teszi, hogy anyanyelvükön is értekezhessenek az orvosokkal a nemzeti kisebbségekhez tartozó betegek. A tervezetet a kormány már tavaly elfogadta a 2007/20-as sürgősségi rendelet formájában, de parlamenti elfogadása tavaly óta húzódik, alkalmazása pedig akadozik. A jogszabály kimondja: ha egy településen valamely kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot, a területén lévő egészségügyi intézmények kötelesek olyan orvosokat alkalmazni, akik beszélik az illető közösség nyelvét. A tervezetet Bónis István és Kerekes Károly képviselő dolgozta ki 2007-ben. Kerekes Károly elmondta, a kormányrendelet a parlamentben heves politikai vitát váltott ki. A politikai hangulat nem volt megfelelő a tervezet sikeres átvitelére. /Pásztor Krisztina: Ősztől magyarul is fájhat? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Lokodi Imre, a lap munkatársa szerint mindenki beajánlkozik Fodor Gáborhoz, az SZDSZ új elnökéhez. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyeztetést kezdeményez a szabad demokraták elnökével. Az MSZP-nek és az SZDSZ-nek, a két „bajpártnak” egyeztetnie kellene a következő két év politikájáról. Azonban a koalíció felbomlásáról, a Gyurcsány-kormány tehetetlenségéről van szó, „a Fidesz elképesztő előrenyomulásáról” és sok más egyébről. Az MSZP és SZDSZ időt akar nyerni. Fodor Gábornak „meg kell állítani Orbán nyomulását, legalábbis a kétharmados jobboldali győzelmet. ” – olvasható a cikkben. /Lokodi Imre: Szólni, de ne fájjon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Huszadik, jubileumi évéhez érkezett a határon túli magyar színházak kisvárdai fesztiválja, mely idén június 19-én kezdődik, és június 28-ig tart. A találkozó valóságos színházi ünneppé nőtte ki magát. A határon túli társulatok legjobb előadásai mutatkoznak be. Kisvárdáról díjat hozni rangot jelent. A jubileumi rendezvénysorozatra az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és vajdasági színházak, társulatok viszik el a Szűcs Katalin kritikus és Darvay Nagy Adrienne színházkutató, szakíró, a fesztivál művészeti tanácsadói által válogatott és legjobbnak ítélt produkcióikat. Az idei fesztiválon bemutatkozik az Aradi Kamaraszínház és a sepsiszentgyörgyi alternatív társulat, az M Stúdió is, továbbá ismertetik Darvay legújabb, az évfordulóra megjelent kötetét, amelynek Kisvárdai fesztivál a címe. Ebben a szakíró a rendezvénysorozat utóbbi tíz évét összegzi. Szintén a fesztiválon mutatják be Köllő Katalin Csíky András kolozsvári színművésszel készített interjúkötetét. /Simon Judit: Indul a kisvárdai fesztivál. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Még a nyáron beindítja adását az Erdély Televízió – jelezte Nagy Zsolt, a televíziót működtető Janovics Jenő Alapítvány elnöke. Marosvásárhelyen minden készen áll a televízióadás elindítására a jól felszerelt médiaközpontban, melyet Szepessy Előd igazgató mutatott be. A háromszintes épületben az irodák mellett egy nagyobb gyűlésterem is helyet kapott, a rádióstúdióban már dolgoznak. A tévéstúdió is elkészül hamarosan. A tíztagú szerkesztőség egyik része már megkezdte a munkát, a másik része továbbképzőn vesz részt. A médiaközpontból június 16-tól rádióadást sugároznak, egyelőre az interneten. /Antal Erika: Erdélyi „próbatelevízió” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

A Marosvásárhelyen élő Kolozsvári Puskás Sándor szobrászművész igazi polihisztor: most jelent meg néhány éve napvilágot látott szakácskönyvének – Varázspálcám fakanál – bővített változata. Az immár 80 éves Kolozsvári Puskás Sándor 64 éve szobrászkodik. „Nem érzem a koromat. Legfeljebb az a baj, hogy kicsit fáradékony vagyok” – mesélte. Kolozsváron született, ott élt – idézte a múltat. „Mátyás Mátyás professzor segített a világra, a Szent Mihály-templomban kereszteltek, és mikor Márton Áron egyéves püspök volt, akkor bérmált engem. ” A Kolozsvári nevet 1955-ben vette fel, mert nem tudta kiharcolni, hogy magyarosan írják a Puskás nevet. Újabb kötete a szobrairól fog szólni, több mint kilencven szobor reprodukciója lesz a kötetben. Több műve Bukarestben a Nemzeti Galéria gyűjteményét gazdagítja, a kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelykeresztúri, zetelaki, nagyszalontai múzeumokban is találhatók szobrai. Bethlen Gábort ábrázoló szobrát Gyergyószárhegyen, a Bethlen-bástyában helyezték el. A csodálatos Székely madonna egyik példánya egy csíksomlyói gyűjtemény része, a másik pedig a Zetelaki Múzeumban várja látogatóit. /Máthé Éva: Szakács, művészi szinten. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Kolozsváron Balázs Péter-műveket árvereztek a magyarfenesi közösségi ház javára. A festményeket a néhai művész családja ajánlotta fel, hogy ezzel támogassa a magyarfenesi közösségi ház építését. Balázs Péter /1919-2003/ művészi pályája ugyanis a Kolozsvártól 20 kilométerre fekvő faluból indult. Balázs Péter egyike volt a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet alapítóinak. A második világháború után ebben az intézetben indult újra az erdélyi magyar művész-, zenész- és színészképzés. Lengyel István magyarfenesi református lelkész örömmel újságolta, óriási segítséget kaptak az árveréssel. A közösségi ház tető alatt van, ebből a pénzből ráköthetik a víz- és a földgázhálózatra. /Gazda Árpád: Képekből vezetékek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Rodostó város tanácsa a múlt héten Beder Tibort, a Magyarok Székelyföldi Társasága és a Julianus Alapítvány elnökét díszpolgárává választotta. Beder Tibor elsősorban nem székelyföldi tisztségeiért és Kárpát-medence szerte ismert teljesítményéért kapta a rangos kitüntetést, hanem azért a teljesítményért, amelyet a székelyföldi magyar ember küldetéstudata alapozott meg. A most kitüntetett már a diktatúra éveiben II. Rákóczi Ferencnek, bujdosótársainak és Mikes Kelemennek a nyomába szegődött. Zágonból elindulva többszöri nekifutamodással próbálta Törökországot elérni, amire csak a diktatúra bukása után kerülhetett sor. Az első igazi útján – egyébként Hargita megyei főtanfelügyelőként – Rodostó érintésével az antaliai Macarköyig jutott el, rácsodálkozva a magyar megmaradás búvópatakszerű, jelképi értékű históriai ,,teljesítményére”, amint a törökországi ,,magyarfalusiak” fél évezrede nyelvvesztés után is féltve őrzik magyarságtudatukat, és személyi irataikba büszkén íratják be a ,,Macar” (Magyar) szót. Beder Tibor szervezésében a székelyföldiek, erdélyiek százai keresték fel a törökországi magyar emlékhelyeket. Csíkszentdomokosi székely kapu került Macarköybe, Csernátonban faragott és az alkotók által felállított székely kapu a rodostói Magyar utca bejáratához, ezt megelőzően a budapesti Rodostó Alapítvánnyal és a Rákóczi Szövetséggel együttműködve háromalakos térplasztikai alkotás Rodostó városligetébe. Rodostóban központi helyre került a török nyomdászat megalapozójának, a török ősnyomtatványok létrehozójának, a világi könyvkiadás elindítójának, Ibrahim Müteferrikának – Székely Ábrahámnak – Köpe Csaba által kisbaconi cserefából faragott, monumentális szobra. Beder Tibor törökországi utazási élményeit könyvekbe, alkalmi kiadványokba foglalta. A magyar–török kapcsolatépítés kétoldalú: az évek során számos török küldöttség látogatott Székelyföldre, testvértelepülési kapcsolatok jöttek létre. Ezeknek a létrehozásában a Magyarok Székelyföldi Társaságának partnere volt a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület. /Sylvester Lajos: Rodostó székelyföldi díszpolgára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./

Az Erdélyi Gazda (Kolozsvár) folyóirat júniusi számában a vezércikket Sebestyén Katalin főszerkesztő írta. Dr. Nagy Tőkés Ferenc gazdasági mérnök írásának témája: képzés a falusi agrárturizmust oktatóknak. Dr. Jakab Sámuel a nyárádszeredai kertészmérnöki egyetemről, a budapesti Corvinus Egyetem kihelyezett tagozatáról adott tájékoztatást. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Száz éve jelent meg az egyetlen magyar nyelvű, református kiadású Képes Biblia, amelyet Tóthfalusi József vártemplomi református lelkipásztor szerkesztett. Erre emlékeznek június 22-én, vasárnap Marosvásárhelyen, a Vártemplomban. Az emlékünnepség keretében a magyar bibliafordításról tart előadást dr. Bustya Dezső nyugalmazott lelkész, Tóthfalusi Józsefről pedig Berekméri Árpád Róbert egyházi levéltáros beszél. Tóthfalusi József, a nagyenyedi teológia végzettje, 1893-tól püspöki titkár volt, 1895-ben került Marosvásárhelyre. Olyan híres pap volt, hogy az 1909-es, 400 éves Kálvin-évfordulón Erdély részéről ő koszorúzott Genfben. Életműve legmaradandóbb darabja a Nagy Képes Biblia, amely ezernél több illusztrációt tartalmaz, köztük számos híres festmény színes reprodukcióját. /B. Z. : Százéves a Marosvásárhelyi Képes Biblia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./

Marosvásárhelyen bemutatták a háromnyelvű Parazitológia atlaszt, amely a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem két oktatójának évekig tartó munkáját tükrözi. A könyv az emberben élősködő lények változatos világáról ad képet. A román, magyar és angol nyelvű atlasz szerzője dr. Fazakas Béla, a mikrobiológiai tanszék parazitológiai diszciplínájának konzulens professzora, szerzőtársa dr. Barabás-Hajdú Enikő egyetemi adjunktus, munkásságának folytatója. A könyv az Editura University Pressnél jelent meg. /(b.): Látható és láthatatlan ellenségeink. Parazitológia atlasz. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./

A természeti és kulturális örökség védelmét, a turizmust, a közlekedést, a területfejlesztést és az együttműködés több más területét nem lehet egymástól elszigetelten kezelni, átfogó együttműködési keret kialakítására kell törekedni. Ezt az álláspontot képviselte június 19-én Bukarestben a magyar delegáció, amely részt vett a Kárpát Egyezményt aláíró országok második találkozóján. A Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló keretegyezményt 2003. május 22-én Kijevben írták alá, és 2006. január 4-én Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia, Ukrajna, Magyarország és Szerbia közreműködésével létrejött a Kárpátok Egyezmény. Az abban résztvevő országok 2006 decemberében Kijevben tartották első találkozójukat. Azóta az európai uniós forrásokból finanszírozott Kárpátok projekt keretében több szakmai munkacsoport dolgozik. A mostani találkozón minden egyes kormánydelegáció áttekintést kapott az eddigi munkáról. Az elkövetkező három évre Románia veszi át a Kárpát Egyezmény elnökségét, az országot Korodi Attila környezetvédelmi miniszter képviselte a rendezvényen. /Bukarestben találkoztak a Kárpát Egyezmény aláírói. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Ősszel kerülhet az Országgyűlés elé a nemzeti együttműködésről szóló törvény, amelynek normaszövegét előzetesen egyeztetik a parlamenti frakciókkal is – hangzott el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) állandó bizottságának plenáris ülése után tartott sajtótájékoztatón június 18-án, Budapesten. Szili Katalin házelnök fontosnak tartja azt is, hogy a testület elfogadta a határokon átnyúló fejlesztésekről szóló előterjesztést. Kovács Tibor, az állandó bizottság MSZP-s elnöke hangsúlyozta: a határokon átnyúló fejlesztésekről a szomszédos országokkal is egyeztetni fognak. Németh Zsolt (Fidesz) hozzátette: fontos, hogy a határtérségben javuljon a vízi-, a közúti- és a tömegközlekedés a szomszédos országok és Magyarország között. A KMKF ülésén a meghívottak megismerhették a kormány schengeni vízummal kapcsolatos könnyítési javaslatát. Németh Zsolt szerint mindenképpen könnyebbséget jelent majd, hogy a határon túli legitim szervezetek meghívólevelet adhatnak ki azoknak, akik Magyarországra szeretnének utazni. Szili Katalin közölte, levelet ír az ukrán parlamenti elnöknek, amelyben kéri, hogy módosítsanak azokon az elmúlt időszakban hozott döntéseken, amelyek gátolják a kisebbségi nyelv használatát. /Törvény készül a nemzeti együttműködésről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Az MDF „a magyar diplomácia tekintélyének visszaállítása” és a határon túli magyar ügyek sikeres képviselete érdekében Felelősséggel a nemzetért, felelősséggel a magyarságért címmel egy charta elfogadását javasolja a politikai pártoknak – közölte Csapody Miklós, demokrata fórum képviselője. A cél az, hogy a magyarság nemzetközi képviseletekor felülemelkedjenek a belpolitikai viszályokon. A chartát indokolva az MDF parlamenti képviselője elmondta: „Magyarország külügyi vezetése, diplomáciája láthatatlan, kiszámíthatatlan, cselekvőképtelen.” Csapody szerint a magyar pártpolitika „exportálta” magát a határon túli magyar közegbe is. Gyurcsány Ferenc a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazás idején „magatartásával megosztotta a társadalmat”, Orbán Viktor és a Fidesz a határon túli önkormányzati választások során kampányával ugyanúgy megosztotta a határon túli magyarokat. /MDF-charta az egységes nemzetpolitikáért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

A Fidesz a Magyarországgal szomszédos országokban folytatott kampányaival sokat árt az ott élő magyarságnak, de a romániai helyhatósági választásokon szerencsére a józan ész diadalmaskodott – mondta Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó szakállamtitkárság nemzetpolitikai ügyekért felelős főigazgatója. A június 1-jén és 15-én tartott romániai helyhatósági választásokkal kapcsolatban Törzsök Erika emlékeztetett rá: az RMDSZ-nek 184 polgármestere van, „a Fidesz által generált Magyar Polgári Pártnak” 11, emellett az RMDSZ-nek vannak megyei elnökei, megyei alelnökei, alpolgármesterei nagy városokban és olyan helyeken is nyert, ahol a magyarság nincs többségben. Ezzel szemben az MPP néhány székelyföldi kisvárosban szerzett polgármesteri pozíciót. Törzsök Erika szerint „ki kell végre mondani, hogy az a nemzetellenes kisebbség- és nemzetpolitika, amit a Fidesz folytat, nap mint nap bizonyítja, hogy a szomszédos országokban folytatott kampányaival a nemzet egységének legnagyobb ellensége, és ez egyértelműen kontraproduktív” – olvasható a stop. hu portálon. A főigazgató szerint Erdélyben hiába kampányolt a Fidesz-vezérkar, „rombolva a másfélmilliós magyar közösség egységét”, veszélyeztetve képviseleti esélyeit. Törzsök szerint mindezt azért tették, mert az RMDSZ-t nem tudták bábként mozgatni. A főigazgató szerint „büszke” lehet a Fidesz, hogy a többszörösen veszélyeztetett vajdasági magyarság esetében oda juttatta az ottaniakat, hogy kevesebben kerültek be a parlamentbe, mint azelőtt. Úgy fogalmazott: „Ahol a Fidesz megjelenik, ott gyűlöletet, viszályt szít, kétségeket kelt, és rombol” és a határon túli közösségekben okozott lelki, politikai sebek lassan fognak gyógyulni. Markó Béla RMDSZ-elnök május végén Budapesten azt mondta: az RMDSZ nem helyesli, hogy fideszes politikusok a Magyar Polgári Párt (MPP) mellett kampányolnak Erdélyben, a helyhatósági választások előtt. /Törzsök Erika: a józan ész diadalmaskodott. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Közreadták a választás végleges eredményeit. A Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte el a legtöbb polgármesteri tisztséget, 1138-at, a Demokrata-Liberális Pártnak (PD-L) 908, a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) pedig 706 polgármestere lesz. A kiosztott 3179 mandátum 35,79%-át a szociáldemokraták, 28,56%-át a demokrata-liberálisok, míg 22,20%-át a nemzeti liberálisok szerezték meg. Az RMDSZ összesen 184, a Magyar Polgári Párt 11 polgármesteri mandátumot szerzett. /Az SZDP a választások győztese. Közreadták a végleges eredményeket. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Markó Béla RMDSZ-elnök a választások utáni helyzetet úgy jellemezte, hogy van egy erős szövetség, az RMDSZ, és egy rajta kívül álló csoportosulás, az MPP, amelyre oda kell figyelni. Amennyiben az MPP önkritikát gyakorol, és úgy döntenek, hogy az RMDSZ-szel vagy a szövetségen belül fog velük dolgozni, azt nem utasítják el. Az MPP-nek döntenie kell, hogy azzal a Szász Jenővel képzeli-e el jövőjét, aki már kétszer megakadályozta az egyeztetést – szögezte le a Magyar Hírlapnak Markó Béla szövetségi elnök. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

Június 19-től ismét működőképes tanácsa van Székelyudvarhelynek. A testület alakuló ülésén meglepetésre az RMDSZ-es tanácsosok nem saját jelöltjükre, hanem a Zöld Pártéra szavaztak, így Zilahi Imre ülhetett az alpolgármesteri székbe. Eddig a várost tanács és alpolgármester nélkül Szász Jenő polgármester igazgatta. „Köszönöm a bizalmat, és remélem, az Úristen is ad erőt ahhoz, hogy a város jövőjét, lakóinak érdekeit szolgáljam” – mondta Bunta Levente polgármester eskütétele után. A helyi tanácsnak 9 RMDSZ-es, 8 MPP-s és két zöld párti tagja van. Sepsiszentgyörgyön az MPP ismét azt kérte, hogy az egyik polgármestert ők javasolhassák. Az általuk javasolt Gazda Zoltán színművészt Antal Árpád polgármester nem tartja megfelelőnek az alpolgármesteri feladatok ellátására. Csíkszeredában várhatóan Antal Attila marad a város egyik alpolgármestere. Az MPP bejelentette: Szondy Zoltánt, a párt megyei alelnökét javasolják alpolgármesternek. Június 19-én Bukarestben elfoglalta főpolgármesteri székét Sorin Oprescu. /Zöldre váltott Székelyudvarhely. /Zöldre váltott Székelyudvarhely. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

Beiktatták Szászrégen helyi önkormányzat képviselői testületét. A 19 tagú tanácsot 9 RMDSZ-es, 4 PSD–PRM koalíciós, 3 liberális és 3 demokrata-liberális tanácsos alkotja. /Szászrégenben megalakult a tanács. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./

Június 19-én Kézdivásárhelyen beiktatták az újonnan megválasztott önkormányzatot, polgármestert és alpolgármestert. A céhes város új polgármestere az MPP színeiben megválasztott Rácz Károly. A többségben levő Magyar Polgári Párt javaslatára Szarvadi József lett az alpolgármester. /Iochom István: Megalakult a városi tanács, beiktatták a polgármestert Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

Az évek óta folyó visszaszolgáltatási eljárások, perek miatt egy-egy ingatlan sorsa tovább romlik: a volt tulajdonos már, a visszaigénylést elindító fél pedig még nem tehet semmit az épület megmentéséért. Ilyen válságos helyzetben van a Kolozsvári Református Kollégium egykori tulajdona, az 1900-ban épített tornaterem is. Roskatag állapota miatt a létesítményt már évek óta életveszélyesnek minősítették. – Már összeállítottam azt a fényképekkel alátámasztott iratot, amelyben felhívom a városháza figyelmét az egykori tornaterem tarthatatlan állapotára – nyilatkozta Maksay Ádám építész, a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság alelnöke. /Nagy-Hintós Diana: Elhúzódó eljárások hátráltatják műemlékeink restaurálását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

A májusi árvíz után Alsókosály községben lassan helyreállt az élet. Az utóbbi hetekben rendbe tették a vízsújtotta lakóházakat. Alsókosály községben felújították a megrongálódott hidakat és mindenütt kitakarították az út menti sáncokat. Nagy területen újra kellett vetni a szántóföldeket, zöldségeseket. /Erkedi Csaba: Alsókosály. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Kackóban öt házban és hat háztartásban okozott kárt a víz, valamint több tíz hektárnyi mezőgazdasági területet öntött el. Az árvíz a Dés – Nagybánya vasúti járat közlekedését akadályozta. A lakosság szerint a gyakori áradás annak köszönhető, hogy a patakot átszelő híd nem elég magas. /Kackó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Kulcsot kapott a gencsi református parókiához Bátori Gyula volt helybéli református lelkész, miután június 19-én kiszállt a faluba a végrehajtó gyakorlatba ültetni a szatmárnémeti bíróság határozatát. Bátorit az egyházi vagyon hűtlen kezelésének vádjával felfüggesztette a Királyhágómelléki Református Egyházkerület fegyelmi bizottsága, később kilakoltatták a parókiáról, majd a palástviselés jogát is megvonták tőle. A volt lelkész munkaügyi pert indított az egyházkerület ellen, a világi bíróság pedig helyt adott keresetének, és többek között megítélte számára a parókián való lakhatás jogát. Június 19-én Bátori Gyula meglepetésszerűen érkezett nyolcautónyi rendőr, csendőr és rohamrendőr kíséretében, a kulcsot követelve Szomor Attila hivatalban levő lelkésztől. „Azt mondta, betörik az ajtót, és tesznek másik zárat, ha nem adok kulcsot, így hát kaptak egyet” – magyarázta Szomor. Kérte, hogy várják meg a jogtanácsost, de erre nem voltak hajlandók. A hatósági kivonulás hírére a helybéliek is összesereglettek a papilak udvarára, azonban rövidesen kitessékelték őket onnan. /Babos Krisztina: Két pap egy lakban? = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./

Újabb gyülekezet létrehozásával, a szociális háló kiterjesztésével és számos rendezvény szervezésével próbálja életképesebbé tenni a fogyatkozó szászrégeni református közösséget Demeter József lelkész. Szembesülnie kell a megállíthatatlan apadással. Demeter József aggasztónak tartja, hogy huszonöt év alatt a szászrégeni gyülekezet lélekszáma csaknem egyharmaddal csökkent: 3300-ról 2200-ra. A város többi részében élő hívekkel együtt a reformátusok száma eléri az ötezret. A kivándorlás ugyan véget ért, azonban a „hiányzó nemzedék” most kezdi éreztetni hatását. A temetések száma az évi negyven-ötven között mozog, míg a keresztelőké ennek még a felét sem közelíti meg. Másik, apadást okozó jelenség: az állomás környéki ipari negyed reformátusai közül egyre többen kezdtek el ortodox templomba járni. Az idős híveknek ugyanis nehéz volt megtenni az állomástól a felsővárosig vezető két-három kilométeres emelkedőt. Demeter József ezen is segített, új gyülekezetet hozott létre, és imaházat épített a negyed lakóinak. Az eredmény megmutatkozott: az új hajlékban ma már harmincan-negyvenen látogatják az istentiszteleteket. Szászrégenben a református egyház aktívan kiveszi a részét a magyarság művelődési életének szervezésében, továbbá szociális szolgálatot is nyújt. A diakóniáról, ifjúságról és oktatásról elnevezett DIÓ Házban huszonkét rászoruló gyereknek biztosítanak meleg kosztot, illetve huszonhárom idős felnőttnek hazaszállítják a kétfogásos ebédet. A nehéz helyzetben lévő tanulókat ösztöndíjban részesítik. A rászorulók között sem felekezeti, sem etnikai alapon nem tesznek különbséget. A havi egy-két vagy olykor annál is több kulturális rendezvényt a városban működő Kemény János Irodalmi Társasággal szervezik. A hetven-nyolcvan férőhelyes terem gyakran szűkösnek bizonyul. A legrangosabb rendezvényük a Zengjen a hálaének című pünkösdi kórustalálkozó, amit immár 17 éve szerveznek. A templom harmincöt tagú gyermek- és külön ifjúsági kórussal büszkélkedik. /Szucher Ervin: A pap lelki menedzser is. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./