Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2007. január 9.
Az önkényesen kisajátított ingatlanok visszaszolgáltatásával a kilakoltatás veszélyébe került bérlőkön különféle jogszabályokkal próbáltak ideig óráig segíteni. Szakemberek szerint 2008-ban, 2009-ben jár majd le ezeknek a szerződéseknek a legnagyobb része, amikor komoly problémát fog jelenteni a bérlők lakáshelyzete. Addig is folyamatosan zajlanak kilakoltatási perek, és 2007-ben több százan kerülhetnek utcára nem csak Kolozsváron, hanem Tordán, Szamosújváron, Hunyadon és Désen is. Tordán eddig már 160 családnak kellett kiköltöznie a bérelt lakásokból, a számítások szerint pedig ebben az évben körülbelül 90 család marad lakás nélkül. /Lassan utcára kerülnek a visszaszolgáltatott lakások bérlői. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2007. január 9.
A rendőrség tudakolózott Kató Béla főesperesnél, miután a Marosvásárhelyen eredetileg tervezett helyszínről kitiltották a délvidéki Wass Albert-előadást. „Amíg én vagyok az igazgató, addig az Ifjúsági Házban Wass Albert-regényből dramatizált előadást senki sem fog tartani” – esküdözött Vasile Dorel, a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Ifjúsági Ház igazgatója, aki az intézményben megtiltotta a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház két Wass Albert-regényből dramatizált előadásának bemutatását. Erre a katolikus egyház segített: tartsák az eseményt a Deus Providebit Házban. „Egy nappal azután, hogy a szervezők a hét végén felkerestek, a rendőrség jelent meg a plébánián, s az előadás után tudakozódott” – nyilatkozta Kató Béla főesperes, aki nem állt szóba a Wass előadás után szimatoló rendőrökkel, de furcsállja, hogy immár az Európai Unión belül, a rendőrség még mindig fölöttébb gyanúsan szimatol. Végül a megyei tanácstól értesítették a szervezőket, hogy az előadásra a Kultúrpalota nagytermében kerülhet sor. Az ÚMSZ információi szerint Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök személyesen engedélyezte a tanács alárendeltségében tartozó Kultúrpalota használatát. Emlékezetes, hogy 2004-ben a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség hivatalból indított eljárást a februárban Wass Albert emlékére rendezett felolvasó-maraton szervezői és résztvevői ellen, azt vizsgálva, hogy a 24 órás felolvasás megszegi-e a 2002/31-es kormányrendeletet, amely tiltja az emberiség elleni bűncselekmények miatt felelős személyek, valamint az önkényuralmi jelképek kultuszát. Akkor a román legfőbb ügyészség megállapította, hogy Was Albert nem követett el háborús bűnöket. /Bögözi Attila: Helyszínletiltást „keltett” a délvidékiek előadása Marosvásárhelyen. Pingpong Wass Alberttel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2007. január 9.
A Deus Providebit Tanulmányi Házból, amely induláskor befogadta, kiköltözött a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kara. Dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, a kar dékánja közölte, a januárban megkezdődött új félév már minden szak számára a koronkai campusban zajlik, s februárig teljesen kiürítik az épületet. A campusban szűken lesznek, s az odaköltözött humán kar oktatói számára nehéz biztosítani a megfelelő helyet, kénytelenek voltak megtenni ezt a lépést, mivel a megfogyatkozott támogatás nem elegendő arra, hogy a Deus Házban elfoglalt helyért fizetett bért és a számlákat törlesszék. Hollanda azt a megbízást kapta, hogy építsen bentlakást a hallgatóknak. A 240 férőhelyes kollégium költségeit 1,6 millió euróra becsülték, s építésére két lehetőség közül választhattak: hitelt vesznek fel vagy eladnak a campus területéből. A kari tanács hosszas megfontolás alapján az OTP-kölcsön mellett döntött, s Hollanda Dénes vállalta, hogy 2007. szeptember 15-re elkészül a bentlakás. Meghirdették a tervpályázatot, végül három ajánlat érkezett. A Sapientia Alapítvány azonban nem értett egyet azzal, hogy hitelből épüljön fel a bentlakás, s döntésük alapján a campus területéből kell eladni, hogy az építkezési költségeket fedezzék. Határozatuk nyomán a marosvásárhelyi karnak új tervpályázatot kell kiírnia. A Sapientia Marosvásárhelyi Műszaki- és Humán Tudományok Karán 874 diák tanul és a főállású oktatók száma 77. Ennek ellenére az egyetem határon túli támogatása csökken. /(bodolai): Minden szak a koronkai campusba költözött. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./
2007. január 9.
Az egyetem tekintélyének és közösségének rombolása miatt zárták ki a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemről (PKE) Szabó Attilát, az Erdélyi Magyar Hallgatói Önkormányzatok Konferenciájának vezetőjét. Szabó a nyár folyamán több társával tiltakozó akciót szervezett az egyetem vezetősége ellen, amely Árus Lászlót, az Arany János Kollégium igazgatóját, egyben egyetemi lelkészét menesztette állásából. Árus menesztésekor a hallgatók Szabó vezetésével aláírásgyűjtésbe kezdtek és az egyetemet fenntartó Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) testületeit, illetve Tőkés László püspököt is megpróbálták meggyőzni arról, hogy vonják vissza az Árus menesztésére vonatkozó határozatukat. Szabó több honlapon közzétette, a püspök és Árus között folytatott levelezést is. Az egyetem vezetősége bizalmas információk nyilvánossá tétele és megengedhetetlen hangnemben folytatott levelezés miatt bontotta fel Szabó tanulmányi szerződését, és a diákvezetőt kitiltották az Arany János Kollégium területéről is. „Megengedhetetlen és felháborító, hogy az egyetem vezetőségének bizalmas levelezését bárki ilyen módon nyilvánosságra hozza, és szégyenletes, hogy egy hallgató olyan hangnemű felszólításokat küldözgessen a vezetőségnek és a püspöknek mint Szabó, aki egy évig a PKE Diáktanácsát is vezette” – indokolta a kizárást dr. Geréb Zsolt rektor. /Gergely Gizella: PKE: a diákvezető visszaélt a bizalommal. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./
2007. január 9.
Több mint kétszázan jelentek meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) által rendezett újévi fogadáson, amelyet idén immár tizenkettedik alkalommal tartottak meg a KRE székházában. Az újévköszöntő rendezvény Barabás Zoltán egyházkerületi szóvivő köszöntő szavai után kiállítás-megnyitóval folytatódott. Szabó Ottó felvidéki képzőművész kiállítását a szintén felvidéki Szászi Zoltán költő, szerkesztő méltatta. Tőkés László püspök elmondta, a hagyomány szellemében idén is gyűjtenek egy jó ügy számára. Ezúttal a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) javára adakozhattak a jelenlévők. A PMMC hat tagozatban fejti ki tevékenységét (zenei, képzőművészeti, irodalmi, népművészeti, színművészeti és konferenciaszervezési). Az eltelt 17 év alatt erősen megtépázódott ez a közösség, de bizonyos tekintetben erősödött is. 1996-ban még Varga Gábor akkori nagyváradi RMDSZ-elnök is beszélt az újévi fogadáson, azóta megszaporodtak sorainkban a hajszálrepedések – mutatott rá a püspök. A fogadás végén ereklye-átadás történt. Egy magánszemély annak idején a megszálló román csapatok elől értékes zászlót mentett ki a nagyváradi városházáról. A felbecsülhetetlen értékű műtárgyon a magyar címer, a Szent Korona és az „Istenért, a hazáért és a királyért!” jelmondat szerepel. A zászlót várhatóan a PMMC irodájában állítják ki. /F. T.: Újévi fogadás Nagyváradon. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 9./
2007. január 9.
A budapesti székhelyű Magyar Játékszíni Társaság a színházak/társulatok javaslatai alapján a 2006-os esztendőre is odaítélte a Hűség Díjat, ami egy oklevélből és pénzösszegből áll, mellyel a színművészet hosszan tartó szolgálatát, a kitartó művészi tevékenységet honorálják. A Hűség Díj kitüntetettje ezúttal Nagy József színművész, aki 1952 óta szolgálja Tháliát Marosvásárhelyen. Pályafutását a Székely Színház kötelékében kezdte, majd a Marosvásárhelyi Állami, később Nemzeti Színházban szerepelt. Nagy József jelenleg a Tompa Miklós Társulat nyugdíjas művészeként a Hallottátok, mi esett meg útban a fórum felé?! című musicalban lép színpadra. /Kiss Éva Evelyn, irodalmi titkár: Nagy József hűségdíjas. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./
2007. január 9.
Ismeretlen tettesek december közepén betörtek Tófalvi Zoltán újságíró, tévészerkesztő, történész marosvásárhelyi lakásába, ahonnan fontos dokumentumokat, elektronikai cikkeket loptak el. A betörés – három év alatt immár a második – célja Tófalvi Zoltán szerint a megfélemlítés, valamint olyan iratok megszerzése volt, amelyek az 1956-os forradalommal kapcsolatosak, hiszen köztudott, hogy az ‘56-os események kutatásával foglalkozik. 2004. november 4-én éjszaka egy terepjáró három sávon átvágva, a nyílegyenes útszakaszon tette totálkárossá Tófalvi Zoltán személyautóját. Első alkalommal 2003. december 13-án, ezúttal pedig a 18- ról 19-re virradó éjjel törtek be Tófalvi Zoltán újságíró lakásába, aki ezen az utóbbi éjszakán Budapesten tartózkodott. Papírhalmok hevertek nagy összevisszaságban a dolgozószobában, látszott, hogy a helyiséget alaposan felforgatták. Ellopták a laptopot, a modemet, a zeneszekrényt, iratokat, mágneses lemezeket, tévékazettákat, fényképezőgépet, még a Bálint Károly által készített Petőfi-szobrot is elvitték. Számos perirat, kézirat is eltűnt, hiányoznak a New York-i Kossuth- szoborról készített fényképekből is, a többit összetaposták, pedig jól el voltak téve. A Tófalvi család 2003-ban megépíttette az emeleti lakrészt, és még abban az évben, decemberben beszereltette a kiskazánt is. „A kazán másfél napig működött. December 12-ről 13-ra virradó éjjel ismeretlen tettesek leszerelték az ajtózárat és betörtek, ellopták a kazánt. /Antalfi Imola: Újabb betörés Tófalvi Zoltán lakásába. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./
2007. január 9.
Új vízgazdálkodási stratégiát és alternatív szennyvíztisztítási módszereket kell kidolgozni, fejtette ki Makkai Gergely marosvásárhelyi meteorológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára. Az erdélyi medencében elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű víz csupán a hegyvidékeken és a hegyek lábánál, illetve a folyók völgyében található, az Erdély szívében fekvő Mezőség azonban súlyos vízgondokkal küzd. A víz nitrát-koncentrációja főként a Maros, Hargita, Fehér, Hunyad és Arad megyei településeken magas. /Antal Erika: Vízgondok a Mezőségen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./
2007. január 9.
Átszervezik Hargita megye kulturális életét. Székelyudvarhelyen már ki is nevezték az új kulturális központ, a Forrás igazgatóját. Gyergyószentmiklósról a központ irodája Gyergyószárhegyre kerülne. Kassay Péter, a szárhegyi székhellyel működő Megyei Művelődési és Művészeti Központ (MMMK) igazgatója elmondta, az elképzelés alapja, hogy ne távirányítással működjenek e központok, hanem helyben hozzák meg döntéseiket. Ezért a három tájegység, Csík-, Gyergyó- és Udvarhely-szék területén működő irodákat egy-egy központhoz. Farkas Zoltán megyei tanácsos, a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ-szervezet elnöke nem ért ezzel egyet, szerinte ezzel tovább folyik Gyergyószentmiklós gyengítése gazdasági és kulturális vonalon is. /Bajna György: Átszervezik az intézményrendszert. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./
2007. január 9.
Ökumenikus megemlékezést tartottak Nagyenyeden az 1849. január 8-i vérengzés áldozatai emlékére. Az 1848–49-es forradalom után először 1850-ben emlékeztek meg Nagyenyed gyászos téli napjáról. 1994-től az RMDSZ kezdeményezésére és a református egyház támogatásával felújították a megemlékezést ökumenikus istentisztelet keretében. Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök adatokkal alátámasztott, átfogó beszédében emlékezett. Nagyenyed akkoriban egész Erdélyben vezérszerepet játszott, különösen az 1830-as évektől. A hírhedt napon földig rombolták, kirabolták, értékeit elpusztították. A Fehér megyei magyarság a barbár cselekedetet a mai napig sem heverte ki, hiszen Nagyenyeden kívül Verespatakon, Nagylakon, Sínfalván és sok más településen zajlott a magyarok kiirtása. Nem véletlenszerű balesetről volt tehát szó, hanem egy jól kitervelt forgatókönyv szerint zajlott mindez. A felfegyverzett hordák védtelen civileket, nőket, gyermekeket és öregeket öltek meg. Még mindig nem lehetséges a közös megemlékezés. /Bakó Botond: Mennyi szándék és tett pusztul el! = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./
2007. január 9.
Aránylag kevesen tudják, hogy nemcsak román, hanem magyar görög katolikusok is élnek Erdélyben. Legnagyobb közösségük Szatmár megyében (az Ugocsával, Kárpátaljával határos részeken) van, ahol számuk meghaladja a 11 ezret. Csupán a szatmárnémeti Szent Miklós egyházközséghez közel háromezren tartoznak, de több száz fős gyülekezetük van Sárközújlakon, Kökényesden, Csedregen, Nagypeleskén, Lázáriban, Mikolában, Túrterebesen és még számos településen. Tíz parókiájukon ugyanennyi pap és egy segédlelkész szolgál, további két teológiát végzett fiatal felszentelésére két éve várnak. Templomaik száma meghaladja a húszat, köztük vannak olyanok, amelyek mind építészetileg, mind pedig egyház-művészetileg igen jelentős értéket képviselnek. Minderről többet lehet megtudni abból a könyvsorozatból, amely az új esztendővel együtt indult útjára, Romániai magyar görög katolikus templomok címmel. Az első kötetben Terdik Szilveszter és ifjabb Pallai Béla a nagypeleskei templomot mutatja be. /Sike Lajos: Magyar görög katolikus templomok Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2007. január 9.
A jelenlegi helyzet nem kedvez az elzárt településeknek, mint amilyen Orotva is, ez a községközponttól – Gyergyóditrótól – csaknem 10 kilométerre, festői környezetben megbúvó falu a maga 640 lelkével. Az Orotva Egyesület sikerrel pályázik, de éppoly sikerrel mozgósít is. Tele-ház működik a faluban, az e-Magyarpont támogatásának köszönhetően öt Pentium IV-es számítógéppel. Ennek köszönhetően jutott az iskola is internetes kapcsolathoz. A falu népe is hozzájárult a kultúrház újjáépítéséhez. A falu lakosai adták össze az összeg 10%-át, Ditró közbirtokossága a tetőszerkezet faanyagát adta, Ditró önkormányzata az ajtókat, ablakokat készíttette el. Orotván a tilalmasi iskolával együtt óvodától VIII. osztályig 105 gyermek tanul. A falunak jónevű, 16 párból álló tánccsoportja volt, a ditrói Gál Imre és zenekara húzta a talpalávalót. Ma több tagja egyetemi, főiskolai tanulmányai miatt távol van, de Puskás Olga kisebbekkel tovább folytatja a néptáncoktatást. /Bajna György: Orotván nem állt meg az élet. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./
2007. január 9.
Sepsiszentkirályon lelkész nélkül maradt a létszámában fogyó unitárius gyülekezet. Rossz állapotú műemlék templomának harangtornyából már rég le kellett szerelni a harangokat. A volt lelkész a torony javítására sikertelenül pályázott. Beomlás veszélye fenyegeti az ipartörténeti értékű szentkirályi boltíves kőhidat is, mely a maga nemében páratlan széles e tájon. Szépen indult a Kőhíd nevét viselő helyi egyesület munkája, de vezetői között ellentét merült fel, két személy felmondott, majd kiegészítették a régi vezetőséget. Korszerűsítik az iskolát. Szentkirályban nincs körorvosi szolgálat. Sándor Csaba, a Szent Király Szövetség és a helybeli Kőhíd Egyesület elnöke bizakodó, a falusi turizmus már működik. A Szent Király Szövetség rendezvényeként sepsiszentkirályi gyerekeket küldenek nyári ifjúsági táborba a Kecskemét melletti Szentkirályba. Reményeik szerint augusztusban egy egész alakos Szent István-szobrot is ajándékoznak Sepsiszentkirálynak a magyarországiak. A lélekszámában másfél százat sem elérő református gyülekezet lelkészi lakásában papi teendői mellett Bustya János lelkész a Kolozsváron működő, de zsinati alárendeltségű Református Pedagógiai Intézet főmunkatársaként tevékenykedik. Bustya tiszteletes mesterfokozati diplomát szerzett tanügy-menedzsmentből a nagyszebeni egyetemen. /Kisgyörgy Zoltán: Jó reggelt, Sepsiszentkirály! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./
2007. január 9.
A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház január 8-án Csíkszeredában is bemutatott, A világ és a vége című előadásában elsősorban a magyarság problémáját vitte színre. Székelyudvarhelyhez hasonlóan Csíkszeredában is telt ház előtt mutatták be a darabot, a népes közönség pedig kitartó tapssal köszönte meg produkciójukat. /Vastaps a Wass Albert-színdarabnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./
2007. január 9.
Orosházán nyílt meg az Európai Unióhoz csatlakozott Románia első képző- és fotóművészeti tárlata. Az Aradi Fotóklub húsz fényképésze, valamint Felházi Ágnes kolozsvári fiatal festőművész állította ki alkotásait. /Szekernyés Irén: Az EU-s Románia első képző- és fotóművészeti tárlata. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./
2007. január 9.
Szabó Ottó felvidéki képzőművész alkotásaiból Patmosz szigetén címmel nyílt kiállítás Nagyváradon, a református püspöki palotában. A Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezésében létrejött tárlat megnyitóján Barabás Zoltán, a püspökség sajtóreferense mutatta be a felvidéki Szepsi város magyar gimnáziumában esztétikát, rajzot, művészettörténetet oktató Szabó Ottót. A képzőművész a Rovás művészeti csoport elnöke és a Szepsi Rovás Galéria vezetője, a szabad grafika mellett illusztrációkat is készít. A tárlatnyitót követően átadták a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által alapított Közjó Szolgálatában Díjat, az elismeréssel ezúttal a Partiumi Magyar Művelődési Céhnek mondtak köszönetet. Csűri István lelkész elmondta, a céh az elmúlt évben 105 kulturális rendezvényt szervezett a városban, hat tagozatban fejtett ki tevékenységet. Zenei tagozatát Lászlóffy Zsolt karmester, képzőművészeti részét Ujvárossy László Munkácsy díjas képzőművész vezeti. A tavalyi díjazott, az Academia Humana Alapítvány 100 ezer forint értékű pénzadománnyal segíti a Partiumi Keresztyén Egyetem hallgatóit. /Gergely Gizella: Jelenések képei. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./
2007. január 9.
Székelyudvarhelyen akadtak szép számban olyanok, akik vállalták a magyar kultúra ápolását. A népi táncot 32 éven át irányította néhai Kacsó András, „Bandi bácsi”. Idén január 10-én lesz 20 éve, hogy eltávozott szerettei köréből. 1932-ben született Alsósófalván, a középiskolát Székelyudvarhelyen végezte. Korán kitűnt tánctehetségével. 1951–1954 között Marosvásárhelyen tevékenykedett, 1955-ben tért vissza Székelyudvarhelyre, ahol generációk sorát tanította székely, szász, német, ukrán és román táncokra. Magyar táncokat nem taníthatott. Hajdani tanítványa, Demény Gáspár átvette Bandi bácsi oktatói tevékenységét. 1960-ban felújították és bővítették a tánccsoportot. Népi táncoktatással foglalkozott éveken keresztül idős Pap Károly, Firtos Klára és Polner Gyula. /Verestói Károly: Székelyudvarhely kultúrájáért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 9./
2007. január 9.
2007. január elsejétől Nagyszeben az európai kultúra fővárosa. A rendkívüli esemény előestéjén jelent meg Emil Sigerus: Nagyszeben város krónikája 1100–1929 című munkája Kalmár Zoltán, a nagyszebeni magyarság egyik legtevékenyebb szervezője fordításában. A fordító a XX. század elején élt jeles nagyszebeni szász történész krónikáját a belőle hiányzó magyar vonatkozású eseményekkel egészítette ki. A kiadvány melléklete a város hat térképe, a legrégebbi 1699-ből, a legújabb 2000-ből való. /Józsa Miklós: Nagyszeben város krónikája. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./
2007. január 9.
A múlt év végén jelent meg Fülöp Lídia 33 év az irodalmi körben 1972-2005 Lugos /Nagard Kiadó, Lugos/ című, a lugosi irodalmi kör történetét összefoglaló monográfia, dokumentumkötet. Fülöp Lídia a Temes-parti város irodalmi és általános művelődési életének korábbi fáradhatatlan szervezője, számos elbeszélés-, mese-, novellás- és verseskötet. A kiadványból kiderül, hogy a Szombati-Szabó István Kör /a volt József Attila Irodalmi Kör/ nemcsak az írott szó szerelmeseit vonzotta, hanem a tudományokkal, természetrajzzal foglalkozók fóruma is volt. /P. L. Zs.: Lugosi irodalmi körtörténet. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./
2007. január 10.
Ökumenikus istentisztelettel és koszorúzással emlékezett 2007 első vasárnapján Nagyenyed lakossága az 1849. januári 8-i gyászos eseményekre, amikor 800 védtelen magyar gyermek, nő és idős polgár esett áldozatául az öldöklésnek. Az Árpád-házi Szent Erzsébet plébánián Pópa Tibor református, Sándor Botond unitárius lelkészek, valamint Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök mondott megemlékező beszédet a 158 évvel ezelőtti eseményekről, azok áldozatairól, majd megkoszorúzták a várfal melletti sírok fölé emelt emléktáblát. A Zalatna, Abrudbánya, Verespatak, Magyarigen, Sárd mintegy 5000 magyar lakosát áldozatul szedő vérengzés visszafordíthatatlanul idézte elő az elszórványosodást. /Nagyenyed pusztulásának emléke. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ Nagyenyedet földig rombolták, kirabolták, értékeit elpusztították. Axente Sever azt hirdette, hogy három nap alatt hamuvá teszik az egész várost. Úgy lett! Nagyenyeden kívül Nagylakon, Sinfalván és sok más településen zajlott még a magyarok kiirtása. Felfegyverzett hordák védtelen civileket, nőket, gyermekeket és öregeket öltek meg. /Bakó Botond: Másfél évszázados mártíromság a Maros menti Athénban. A szabadságharc áldozataira emlékeztek Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2007. január 10.
Az RMDSZ nem ért egyet az egyéni választókerületek szerinti szavazás bevezetésével – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szavazási rendszer arányos képviseletet biztosít, míg az egyéni választókerületek szerinti szavazás a nagyobb pártoknak előnyt, míg a kisebb pártoknak nagy hátrányt jelentene. /Markó nem támogatja a választási rendszer módosítását. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./ Arra a kérdésre, elfogadja-e, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Székely Nemzeti Tanács képviselői az RMDSZ listáin jelöltessék magukat az európai parlamenti választásokon, Markó azt válaszolta: a jelölteknek RMDSZ-tagoknak kell lenniük. Rámutatott, hogy az említett szervezet néhány képviselője egyben RMDSZ-tag is, tehát lehetőségükben áll jelöltetni magukat. /Markó: „Abszurdum”, hogy a kormány felelősséget vállaljon az egyéni választókerületek szerinti szavazásért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./
2007. január 10.
Oroszország január 8-án elzárta a Barátság kőolajvezetéket, ezért ebből az irányból nem érkezik kőolaj Magyarországra, Szlovákiába, Cseh-, Lengyel- és Németországba. Elsőként Fehéroroszország állította le a területén áthaladó orosz olajszállításokat. Ezután viszont már az orosz fél is leállította a szállításait a területéről Fehéroroszországba. /Elzárták az oroszok az olajcsapot. Egymást okolja Minszk és Moszkva. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2007. január 10.
Claudiu Saftoiu, a román kémszervezet, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatója kijelentette, hogy a cégénél levő és még a nyolcvankilences fordulat előtt készült dossziék közül 27 000-et (!) nem adnak át a dossziékat ellenőrző bizottságnak, ,,mivel ezek anyaga államtitkot sértene, veszélyeztetné a jelenleg is működő ügynökök tevékenységét”. Kiderült az is, hogy a Román Hírszerző Szolgálat sem ad át 75 000 dossziét ugyanilyen megfontolásból. Constantin Ticu Dumitrescu, az átvilágító bizottság egyik tagja kijelentette, hogy a SIE dossziéira úgyszólván semmi rátekintésük nincs. Lehet, hogy a SIE-nél ma is működnek volt DIE-CIE-ügynökök (ez volt a cég neve a Ceuasescu-rendszerben), akiknek leleplezése kockázatokkal járhat, de ugyanakkor működhetnek besúgók is. Minden jel arra mutat, hogy a hírszerző szolgálat sok régi szekusügynökét ,,reaktiválta”… A több mint százezer át nem adott dosszié is bizonyítja, mennyire veszik komolyan az érintett cégek a Szekuritáté és csatolt szervei leleplezését. /Bogdán László: A titkosítás rögeszméje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./
2007. január 10.
Magyarország számára nem fenyegetés, sokkal inkább óriási lehetőség a román és a bolgár EU-csatlakozás – jelentette ki Kóka János gazdasági miniszter. Az Eurostat becsült adatai szerint az EU 25 GDP-jének átlagához viszonyítva: Románia GDP-je 35,8 százalék, Bulgáriáé 34,2 százalék, Magyarországé 63,6 százalék. A magyarországi vállalatok jövedelem termelő képessége és termelékenysége is sokkal jobb. – Munkaerőre is szükségünk van: főleg azokon a területeken, ahol a fejlesztések egyik fontos gátja a szakképzett munkások hiánya – tette hozzá. Magyarország Romániába irányuló exportja tavaly 464 milliárd forintot, a behozatal 221,2 milliárd forintot tett ki, így a külkereskedelmi egyenleg 243,3 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 171 milliárd forinttal. A magyar eredetű, vegyes vállalati formában megvalósított tőkebefektetések összértéke Romániában 2006. július végéig elérte a 433 millió eurót, amellyel Magyarország a 13. helyen található a külföldi befektetők rangsorában. Az újra befektetett nyereséggel, illetve a végrehajtott tőkeemelésekkel számolva a befektetések valós értéke legalább egymilliárd dollárra becsülhető. /Magyarország számára óriási lehetőség az EU bővülése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2007. január 10.
A kormányzás jelentőségéről és az uniós támogatások megszerzésének a fontosságáról esett szó többek között a január 9-én tartott, RMDSZ-es kormány-tisztségviselőkkel folytatott konzultáción. Markó Béla szövetségi elnök kiemelte annak fontosságát, hogy hétvégeken minél több erdélyi rendezvényen vegyenek részt, és beszámoljanak bukaresti tevékenységükről. „Az az érzésem, hogy az RMDSZ-t azért ütik-vágják annyit az utóbbi időben, és azért próbálnak minket kiszorítani, mert nagyon jól tudják, ez az időszak milyen fontos, hogy most beleszólhatunk ezeknek az alapoknak az elosztásába – nyilatkozta Markó. /G. G.: Kongresszus előtt: „zsinatoló” RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2007. január 10.
Kétszer annyi fát vágtak ki törvénytelenül Hargita megyében tavaly, mint 2005-ben. Mintegy ötezer köbméter faanyag tűnt el az erdőkből, ebből 2000 köbméter az Országos Erdőgazdálkodási Hivatal tulajdona volt. Az igazgató szerint elsősorban Szentegyháza és Gyergyószentmiklós környékén nőtt meg a falopások száma. /Jól viszik a hargitai fatolvajok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2007. január 10.
Kelet-Európa-szerte egyedülálló helyzet alakult ki Romániában a kastélyok visszaszolgáltatása kapcsán: az egykori tulajdonosok leszármazottai több épületet is visszakövetelnek, a román állam azonban hallani sem akar arról, hogy a jelentős turisztikai látványosságként üzemelő intézmények magánkézbe kerüljenek. Visszakövetelik a csucsai Goga-kastélyt, bár 1946-ban Veturia Goga, a költő özvegye nyilatkozatot írt alá, amely szerint az ingatlant a román államnak adományozza. Hasonló helyzet áll fenn a törcsvári kastély, illetve a Peles-kastély esetében is: a román állam minden követ megmozgatna, hogy megtarthassa az ingatlanokat. A törcsvári kastélyt tavaly májusban adták vissza Habsburg Domokosnak, ugyanakkor Adrian Iorgulescu művelődési és vallásügyi miniszter egyezményt írt alá a tulajdonossal, hogy a kastély három évig múzeumként működhessen tovább. Az állam vissza akarja vásárolni a kastélyt. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor szerint az államnak vissza kell adnia adni a kastélyokat is, azok nem képeznek külön kategóriát. Erdélyben több jelentős épület is visszakerült az örökösök tulajdonába. Horváth-Tholdi Péter például visszakapta a marosnémeti László-kastélyt, négy és fél évig harcolt a tulajdonáért, végigmenve az összes fokozaton. A keresdi Bethlen-kastélyt 2004 novemberében a Legfelsőbb Bíróság visszaadta ugyan, azóta húzódik az átadás, Bethlen Anikó reménykedik, hogy végre megkaphatja jogos tulajdonát. A zabolai Mikes-kastélynak már mindkét épületét visszakapták. Mikes Kata és két fia Ausztriából költözött haza, most intézik a helyreállítást. /Sándor Boglárka Ágnes: Felemás helyzet a kastélyok visszaszolgáltatása körül. Eckstein-Kovács: Nem szívesen, de muszáj visszaadni. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2007. január 10.
A vidéki tejtermelő gazdák többnyire tisztában vannak az európai uniós normákkal, többségük azonban egyelőre nem alkalmazza azokat. A Kolozs megyei tejtermelő gazdák közül egy sem rendelkezik palackozási engedéllyel, így nemcsak a házhoz szállítás, de még a Széchenyi téri tejcsarnokban eladásra kínált pillepalackozott tej értékesítése is törvénysértő. /D. I.: Búcsú a mérai tejföltől? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2007. január 10.
Mihelyt egy magyar nemzetiségű szakember jut többé-kevésbé fontos tisztségbe, nyomban támadások célpontjává válik. Ezúttal a Maros Megyei Múzeum igazgatója kénytelen elviselni a támadásokat. A marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilap január 9-i számában Lazar Ladariu, a megyei tanácsos-főszerkesztő írt cikket Soós Zoltán kinevezése ellen. A versenyvizsga bizottság nemzetiségi összetételét kifogásolta. Ciprian Dobre prefektus és Zamfira Pora alprefektus szintén kifogást emeltek a magyar szakember kinevezése ellen. Lokodi Edit megyei tanácselnök kifejtette, hogy nagyon körültekintően választották ki a bizottság tagjait. A kinevezés az elnök, tehát az ő jogköre. A bizottság tagjai úgy értékelték, hogy messze a Soós Zoltán dolgozata és a szóbelije volt a legjobb. Soós Zoltán igazgató az újság kérdésére leszögezte, az egész egy magyarellenes csoport megnyilvánulása. Egy múzeumnak az a feladata, hogy reálisan bemutassa egy régió történetét, kultúráját, könyveket, publikációkat jelentessen meg. Maros megye Székelyföld területén az egyik leggazdagabb anyagi kultúrával jelentkezik, ebből nagyon kevés jelent meg. Ellenben rengeteg pénzt elpocsékoltak szélsőséges rendezvényekre. A magyarellenes lobbi módszeresen dolgozik a magyarok kiszorításán minden fontos intézményből. Munkájuk eredményes, ez Maros megyében is tapasztalható. /Mózes Edith: Célkeresztben az új múzeumigazgató. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./
2007. január 10.
Közleményben foglalt állást a Szamosközi István ellen felmerült plágium-gyanúval kapcsolatban a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektori hivatala. Ebben kijelentik: a Bodó Barna egyetemi tanár által megfogalmazott vádak a „decemberben megkezdett kampány részei”, és azok ellen irányulnak, akik nem értenek egyet vele s csoportjával. A rektori hivatal úgy véli: rágalmazó kijelentésekről van szó. Bodó Barna állításával ellentétben, nincs szó plagizálásról – áll a közleményben. A BBTE rektori hivatala szerint Bodó „kétségbeesésében” bármit megtámad. Rágalmaz, befeketít és zsarol. Hozzáteszik: az ügyet lezártnak tekintik. Előzőleg Bodó sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet arra a tényre, hogy Szamosközi Istvánnak, az Akadémiai Tanács alelnökének doktori dolgozata (valamint az annak alapján kiadott könyv) három oldala részben szó szerint, részben gondolatmenetében megegyezik egy korábban megjelent francia szakmunkával. A BBTE közleményével kapcsolatban Bodó Barna elmondta: ez a stílus jellemző az egyetem vezetőségére. Sértegetnek, minősítenek. Közben kiderült: az egyetemről kizárt oktatók csak kísérővel közlekedhetnek az intézmény épületében, Hantz Péter január 9-én csak így mehetett be volt munkahelyére. Valószínűleg az a cél, hogy a két oktató ne tarthassa meg az óráit. Hantz elmondta, ennek ellenére zavartalanul taníthatott. A kapusokat azonban figyelmeztette: utoljára tűri el azt, hogy írásbeli utasítás nélkül feltartóztatják. Legközelebb nem hajlandó kivárni, amíg egyik kapus előkeríti a másikat, aki végigkíséri őt az épületen, csak ha az felmutatja az erről szóló írásbeli utasítást. Az egyetem vezetősége számos további óvintézkedést vetett be: a laboratórium ajtaján (ahol Hantz dolgozott) kicserélték a zárat, a folyosón videokamerákat szereltek fel, és egy külön szobából valaki állandóan megfigyelés alatt tartja az eseményeket. /(ercsey): Kiáll Szamosközi mellett a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./